Montenegró 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Montenegró Államforma köztársaság Főváros Podgurica Terület 14 026 km 2 Népesség 623 000 fő (2018) Egy főre jutó GDP 8 755 USD (2018) Hivatalos nyelv montenegrói Hivatalos pénznem (kód) euró (EUR) Magyarország export rangsorában való helyezése 75. (209 országból) MONTENEGRÓ ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 5 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 7 (0-7) S&P Szuverén minősítése B+ STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése B1 STABIL kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Montenegró országkockázati besorolása 5-ös kategória stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK A politikai és biztonságpolitikai kockázatokat mérsékeltnek értékeljük. A 2016-ban tartott parlamenti választásokon a korábban is kormányzó Szocialista Demokratikus Pártnak sikerült győzedelmeskednie és 36 széket megszereznie a 81 fős parlamentben, azonban a többségi kormányzáshoz koalícióra kellett lépnie. Bár az ellenzéki pártok erősödni tudtak a legutóbbi választásokkor, de rendkívül megosztottak. A fenti tényezők miatt a belpolitikai stabilitás területén lefelé mutató kockázatokat azonosítunk. A kormány várhatóan továbbra is az EU tagság előkészületeit tekinti prioritásnak. Az etnikai konfliktusok kockázata alacsony, mivel az országban élő etnikumok területileg jól elhatároltan helyezkednek el. Az ország biztonságpolitikai kockázatai alacsonyak. A legnagyobb problémát az országban tevékenykedő szervezett bűnözői csoportok jelentik, melyek gyakran csapnak össze kiemelt turisztikai körzetek közelében is. A szomszédos országokkal hagyományosan jó viszonyt ápol. Az ország 2017 júniusa óta a NATO teljes jogú tagja lett. Az ország EU-hoz való csatlakozásáról folyamatos tárgyalások zajlanak, melynek eredményeképpen 2010-óta tagjelölt státuszt rendelkezik, azonban a teljes tagság elnyerése várhatóan 2024-ig is elhúzódhat a magas korrupciós és szervezett bűnözés okozta kockázatok miatt. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Montenegró gazdasági kockázatait közepesnek értékeljük középtávon a korábbi hullámzó gazdasági teljesítménye, a magas munkanélküliség (17% körüli), az alacsony egy főre jutó GDP (2018: 8 755 USD) és a gazdaság diverzifikálatlansága miatt. Az alacsony munkaerő-hatékonyság, az aktivitási ráta szintje, és a nagy arányú szürkegazdaság korlátozza a gazdasági növekedést. Éves szinten 3-3,5%-os GDP bővüléssel számolunk középtávon, valamint a növekedés motorját továbbra is az építőipar, a turizmus és a még állami kézben lévő vállalatok privatizációja adhatja. Jelenleg a gazdasági teljesítmény közel 80%-át a szolgáltató szektor adja, amely egyúttal azt is jelenti, hogy Montenegró gazdasága kevésbé diverzifikált és a szolgáltató szektor azon belül is az idegenforgalom, valamint a kapcsolódó ágazatok - túlsúlya jellemzi. A gazdaság mérete kicsi és a külső tényezőkkel szemben sérülékeny - ezzel összefüggésben az országot erősen ingadozó
gazdasági teljesítmény jellemzi, amely mellett gazdasági szerkezetváltás, vagy érdemi diverzifikáció a közeljövőben nem valószínűsíthető. Régiós összevetésben az üzleti és befektetési környezet jelentős mértékben átpolitizált, az intézményrendszer hatékonysága pedig alacsony, mely miatt közepes kockázatok azonosíthatóak. A jogérvényesítés intézményeinek megkérdőjelezhető a függetlensége, a döntések és a szerződések végrehajtása/kikényszeríthetősége időigényes. A legfőbb kockázatot a régóta fennálló korrupció jelenti, amelyet fokoz, hogy az egyes bűnszervezeteknek gyakran vannak állami kapcsolódásai is. Ezen felül a jogbiztonság és az intézményi korrupció visszaszorítása érdekében is számos EU jogszabályokkal harmonizáló reformot indított útjára a kormány, ugyanakkor ezek hatása is csak kis mértékben érzékelhető. Mindemellett a fizetési tapasztalataink jelentős kockázatot mutatnak. Az országban alacsony a társasági adó (9%), míg az ÁFA kulcsa 2018-tól 21%. A monetáris politika kockázatai közepesek. Az euró, mint hivatalos fizetőeszköz egyoldalú bevezetése nyomán a transzferkockázatok alacsonyak, ugyanakkor Montenegrónak nincs önálló árfolyam-politikája, így ezzel összefüggésben a monetáris politika rugalmassága és hatékonysága korlátozott. Ezen felül mivel az országnak nincs független devizája a montenegrói jegybank nem képes ellátni a végső hitelezői funkcióját. Az infláció szintje alacsony, középtávon 2-3% között alakul. A közpénzügyek kockázata jelentős, a korábban erőteljesen deficites államháztartás (2016: -6,2%; 2017: -7,0%; 2018e: -2,9%) és a magas és folyamatosan növekvő államadósság (2016: 73,9%; 2017: 74,6%; 2018e: 80,1%; 2019e: 78,2%) miatt. Az állami kiadásokat nagymértékben befolyásolják az infrastrukturális projektek, azon belül a Bar-Boljare autópálya építési költségei. Az államadósság kockázatait növeli az állami vállalatok potenciális forrásigénye is, jóllehet a kormányzat a reformintézkedések keretében e vállalatok mielőbbi privatizációjára törekszik. A kormány elindította a fiskális konszolidációs programját, mely keretében már 2018-ban jelentősen javulhat a költségvetési hiány, és elindulhat a GDP arányos államadósság csökkentése. Mindemellett az államadósság struktúrájából következően az országnak jelentős refinanszírozásra lesz szüksége 2019-21 időszakban, amely további szuverén fizetési kockázatot jelent. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási pozíciók kockázatát jelenleg magasnak értékeljük. A fizetési mérleg GDP arányos hiánya rendkívül magas (2017: -87%; 2018e: -7,7%), mely strukturális eredetű és jelentősen összefügg az országban zajló nagy infrastrukturális és beruházási projektekkel. Ennek oka az ország folyó fizetési mérlegének nagymértékű hiánya (2017: -18,9%; 2018e: -18,8%), melyet némileg csökkent a GDP arányos nettó tőkebeáramlás (2017: 11,2%; 2018e: 11,3%). Az infrastrukturális projektekbe és a turizmusba áramló közvetlen külföldi tőkebefektetések GDParányos nagysága korábban magas volt (2015: 16,9%), azonban fokozatosan csökkent az orosz
befektetések elmaradozásával, melyek az Oroszország ellen hozott nemzetközi szankciókkal függenek össze. A devizatartalékok importfedezettsége kielégítő (2017: 4,1; 2018e: 3,8), mely a 3 havi konszenzusos szint felett van, ugyanakkor a kockázatokat fokozza, hogy az ország nem rendelkezik saját fizetőeszközzel, így mindennemű finanszírozási szükséglethez eurót kell felhasználnia, amely a sztenderd ökölszabályoknál magasabb minimális tartalékszintet indokol. További kockázatokat jelenthet, hogy az államadósság nagy aránya külföldi devizában denominált (a teljes adósságállományon belüli részarány 2017-ben: 84,2%, mely alapvetően dollár alapú). A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatait magasnak értékeljük. A bankok a pénzügyi eszközök 90%-át fedik le az országban, ezáltal dominálják a teljesen euró alapú pénzügyi rendszert. A bankszektor átlagosan stabilnak és likvidnek tekinthető, az utóbbi időszakban javult az általános eszközminőség, valamint elégséges a tőkeellátottsága is. Mindemellett az ország méretéhez képest nagyszámú bank (12) verseng a piacon, ezáltal a bankszektor jövedelmezősége alacsony. A montenegrói bankok tartósan nagy mennyiségű nemteljesítő hitelállománnyal rendelkeznek, amely bár az utóbbi időszakban csökkenő tendenciát mutatnak a teljes szektor esetében 2017-ben 9,5%-ot tett ki. Mindemellett a pénzügyi rendszer az eszközállományában szereplő kincstárjegyekkel magas kitettségekkel rendelkezik állam felé, valamint komoly problémát jelent a bankrendszer egészének prudens felügyelete és ellenőrzése, valamint a szabályozás területén tapasztalható hiányosságok, továbbá gyenge a bankok gyakorlata a hitelkockázatok kezelését illetően is. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: CENTRAL BANK OF MONTENEGRO 25% 20% 15% 10% 5% 0% 19,2% Crnogorsko Komercijalna Banka 15,3% 14,9% 14,2% 13,6% Hipotekarna Banka Societe Generale Banka EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT: NLB Banka Prva Banka Crne Gore Eximmel kapcsolatban álló bankok listája: Erste Bank AD Podgorica.
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2015 2016 2017 2018E 2019E Reál GDP növekedés (%) 3,4 2,9 4,4 3,6 3,5 Éves átlagos infláció (%) 1,5-0,3 2,4 3,0 2,5 Államháztartás egyenlege (GDP %) -7,8-6,2-7,0-2,9-2,1 Bruttó államadósság (GDP %)* 76,2 73,9 74,6 80,1 78,2 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -13,2-18,1-18,9-18,8-17,6 Nettó FDI (GDP %) 16,9 9,4 11,2 11,3 11,3 Importfedezeti mutató (hónap) 3,6 3,7 4,1 3,8 3,9 Forrás: IMF, E: előrejelzés, *állami garanciavállalásokkal együtt SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Rendkívül jó turisztikai adottságokkal rendelkezik az ország; Alacsony adók, ide értve az egykulcsos 9%-os társasági adót is; Vízenergia kapacitása elősegíti az ország energia exportját; A jogrendszer üzletbarát, amely 100%-os külföldi tulajdonlást is lehetővé tesz; A megkezdett reformfolyamatok felgyorsulása növelheti az FDI beáramlását; Európai Uniós csatlakozási folyamat további gazdasági potenciált hordoz magában; Biztonságpolitikai kockázatokat csökkenti az ország NATO tagsága. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Az alacsony lélekszám és az ország kis mérete miatt korlátozottak a piaci lehetőségek; Az ország külső sokkokkal szemben sérülékeny, valamint a gazdaság nem kellően diverzifikált; Az infrastruktúra hiányosságai, a magas korrupció és szervezett bűnözés jelentette kockázatok rontják az üzleti környezet hatékonyságát; A tartósan deficites államháztartás és magas államadósság növelik a közpénzügyi kockázatokat; Magas a strukturális munkanélküliség, a feketegazdaság mérete (39%) és az inaktívak aránya.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE MONTENEGRÓ VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-MONTENEGRÓI ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2013-2018 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2013 2014 2015 2016 2017 2018E Export 70,9 66,3 47,3 39,2 45,0 52,7 Import 4,9 0,9 3,1 42,8 36,9 44,4 Összes forgalom 75,8 67,2 50,5 82,0 81,9 97,1 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu