Magyar Köztársaság Országos Szabvány TERVEZÉSI ELÕÍRÁSOK A MUNKA- GÖDRÖK HATÁROLÁSÁRA, MEGTÁ- MASZTÁSÁRA ÉS VÍZTELENÍTÉSÉRE 624.152.6 MSZ 15003-1989 Az MSZ 15003-1965 helyett G 31 Design requirements for locating, supporting and draining of trenches Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról és a minõségügyrõl szóló 78/1988. (XI. 16.) MT számú rendelet 5-12. -ai tartalmazzák. E szabvány alkalmazása kötelezõ. Elõírásaitól eltérést a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke engedélyezhet. E szabvány tárgya a létesítmények terepszint alatti munkái céljára kiemelt munkagödrök oldalfala és fenékrésze határolásának, megtámasztásának és víztelenítésének tervezési elõírásai függetlenül az alapozás rendszerétõl. E szabványnak nem tárgya az állandó jelleggel (pl. szivárgókkal, alagcsövezéssel) végzett víztelenítésnek, a kút- és szekrényalapozások köpenyfalon belüli víztelenítésének, a bányamûveléssel kapcsolatos munkagödrök határolásának és víztelenítésének, továbbá az árvédekezési szükségmûveknek a tervezési elõírásai. Tartalom 1. Fogalommeghatározások 2. Nyitott munkagödör 2.1. Általános elõírások 2.2. A munkagödör határolása rézsûvel 2.3. A munkagödör határolása dúcolással 3. Zárt munkagödör 3.1. Általános elõírások 3.2. A munkagödör határolása szádfalakkal 3.3. A munkagödör határolása résfalakkal 3.4. A munkagödör határolása körgáttal 3.5. A munkagödör határolása talajinjektálással 3.6. A munkagödör határolása talajfagyasztással 3.7. A munkagödör határolása víz alatti betonozással 4. Víztelenítés 4.1. Általános elõírások 4.2. Nyiltvíztartás 4.3. Talajvízszint-süllyesztés Melléklet M1. A nyitott munkagödör határolása M2. A zárt munkagödör határolása M3. A víztelenítés végrehajtása Függelék F1. A munkagödör állékonysági vizsgálat nélkül kiemelhetõ mélysége F2. A talajok alkalmassága földgát építésére F3. A próbaszivattyúzás végrehajtása F4. Víztelenítési módok F5. A leszívás hatásának távolsága és a munkagödörbe áramló vízmennyiség számítása nyíltvíztartás esetében F6. Különbözõ átmérõjû csõvezetékekkel szállítható vízmennyiségek A szövegben említett magyar állami szabványok A tárggyal kapcsolatos jogszabály A tárggyal kapcsolatos magyar állami szabványok l. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Alapgödör: az építmények alapozása számára és a munka idõtartamára a terepszint alatt kiemelt, körülhatárolt és biztosított munkatér. 1.2. Alapárok: viszonylag keskeny és hosszú alap (pl. sávalap, szalagalap, gerendaalap) részére kiemelt alapgödör. 1.3. Munkaárok: a terepszint alatti vonalas építmények (pl. csõvezeték, csatornák) számára szükséges munkatér. 1.4. Munkagödör: az alapgödör, az alapárok, a munkaárok közös elnevezése, továbbá a részben vagy egészben A jóváhagyás idõpontja: 1989. augusztus 7. A hatálybalépés idõpontja: 1990. április 1. MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL (19 oldal)
MSZ 15003 1989 2 a terepszint alá kerülõ építmények (pl. pincék, gépházak, medencék, tartályok) számára kialakított munkatér, amely az alapozási szerkezet, a terepszint alatti építmény megfelelõ és biztonságos elkészítését teszi lehetõvé. 1.5. Nyitott munkagödör: a munkagödör olyan határolása, illetve biztosítása földrézsûvel, dúcolással vagy egyéb módon, amely a talajvíz beszivárgását nem akadályozza meg. A beszivárgó vizet víztelenítéssel kell elvezetni. 1.6. Zárt munkagödör: olyan munkagödör, amelynek oldalfalát - a talajvíz beszivárgását részben vagy egészben gátló, és így részleges vagy teljes vízzárást biztosító - határolóelemek veszik körül. Részleges vízzárás esetében a talajvíz beszivárgását a munkagödör oldalfalait határoló elemekkel zárják ki; az alulról feltörõ vizeket víztelenítéssel kell eltávolítani. Teljes vízzárás esetében a talajvíz beszivárgását a fenékrész irányából is meg kell akadályozni. 1.7. Dúcolás: a munkagödröt határoló föld falának megtámasztása dúcoló elemekkel (pl. pallókkal, hevederekkel, dúcokkal, dúctáblákkal, támkeretekkel). 1.8. Szádfal: a munkagödörben lévõ talaj kiemelése elõtt - veréssel, vibrálással, sajtolással, öblítéssel a talajba behajtott, hornyolással vagy egyéb módon egymáshoz illesztett pallókból álló összefüggõ, általában függõleges fal, amely vagy önmagában, vagy kihorgonyzás, megtámasztás segítségével alkalmas a munkatérbõl a víz kizárására, továbbá a föld- és víznyomás felvételére. 1.9. Réselt fal: a talajban kialakított, viszonylag mély és keskeny résben készített vízzáró és/vagy teherhordó fal. 1.10. Körgát (körtöltés): élõvizek, folyók medrében - rendszerint nagy kiterjedésû - munkagödör határolására kialakított, önmagában állékony, vízzáró talajból, ennek hiányában vízzáró maggal vagy vízzáró fallal készített töltés. 1.11. Jászolgát: két - egymással általában párhuzamos és helyeként összekapcsolt - pallófalból, továbbá a pallófalak közötti rést kitöltõ betonból vagy vízzáró talajból álló, oldalhatárolást biztosító vízzáró fal. 1.12. Szádfalas zárógát: két - egymással általában párhuzamosan levert - szádfalból és a közöttük lévõ rést talajjal kitöltõ teherhordófal. A vízzárásban mindhárom elem részt vesz. A terhelést a két bevert szádfal, mint konzolos tartóelem és a kitöltõ földanyag, mint támasztóelem együttesen viselik. 1.14. Talajfagyasztás: fagyasztókutakban cirkuláltatott és/vagy elpárologtatott fagyasztófolyadék segítségével egymásba metszõdõ fagyasztott talajtömbök elõállítása. 1.15. A munkagödör fenékrészének vízzáró betonozása: a víz alatt kiemelt munkagödör fenékrészére - a vízzáráshoz szükséges vastagságú - betonréteg elhelyezése. 1.16. Nyíltvíztartás: a munkagödörbe hullott csapadék és az oldalról, alulról bejutott, beszivárgott talajvíz öszszegyûjtése és elvezetése gyûjtõaknákba a fenékszinten kialakított nyíltárkokkal, szivárgókkal. 1.17. Talajvízszint-süllyesztés: a talajvíz eredeti felszínének lesüllyesztése a munkagödör fenékszintje alá a víztelenítendõ területen telepített víztelenítõ kutakkal. 2. NYITOTT MUNKAGÖDÖR 2.1. Általános elõírások 2.1.1. Nyitott munkagödröt kell tervezni, ha azt a talajviszonyok lehetõvé teszik és a gazdaságos víztelenítésre mód van. 2.1.2. A tervezett munkagödör létesítése ne veszélyeztesse a szomszédos építmények állékonyságát, és ne csökkentse a közelben lévõ esetleges közlekedés, üzem, más építkezés stb. biztonságát. 2.1.3. A tervezett munkagödör feleljen meg a tervezett építmény kivitelezési és szerkezeti igényeinek, továbbá a várható legkedvezõtlenebb idõjárási és egyéb körülmények között is az állékonysági, hidraulikai és geometriai követelményeknek. A tervezett munkagödör alakját és méreteit a tervezett mûtárgy méretei alapján kell meghatározni, és gondoskodni kell a kiegészítõ szerkezetek, ideiglenes szerkezetek és a közlekedéshez szükséges területekrõl is. 2.1.4. A munkagödör oldala beomlással és becsúszással, feneke talajtöréssel szemben állékony legyen. A munkagödör határolórézsûi, fenékrésze és megtámasztó szerkezetei teherbírását és állékonyságát az MSZ 15002/1 alapján igazolni kell. 2.1.5. Az oldalhatárolást a talajfizikai jellemzõk, a talajvíz szintje, az esetleges víztelenítés módja, a ren- 1.13. Talajinjektálás: a talaj szemcséi közé olyan habarcsnak vagy vegyi anyagok oldatának besajtolása, amely a talajhézagok kitöltésével, vegyi kötéssel, ioncserével vagy egyéb kémiai-fizikai hatással javítja a talaj víz zárását és/vagy szilárdságát.
delkezésre álló terület nagysága, a munkagödör nyitvatartásának ideje, a szomszédos építmények távolsága, alapozásuk módja, mélysége és állapota, továbbá az építmények süllyedésre való érzékenysége figyelembevételével kell megtervezni. A munkagödör oldalhatárolása kialakítható: rézsûvel (szabadon hagyva vagy füvesítve, lõtt betonozással, burkolt felülettel stb.); dúcolással (fa, vasbeton, acél vagy mûanyag elemekkel). 2.1.6. A munkagödrök tervezéséhez szükséges adatok gyûjtését, a geotechnikai, a hidrológiai és a geodéziai elõmunkálatokat az MSZ 4488 és az MSZ 15001 szerint kell elvégezni. 2.1.7. A munkagödör tervezésekor a kivitelezés közben és a nyitvatartás ideje alatt fellépõ terheket és hatásokat az MSZ 15002/1 és az MSZ 15002/2 szerint kell meghatározni. 2.2. A munkagödör határolása rézsûvel 2.2.1. Rövid idõ alatt és száraz idõszakban végrehajtandó mélyépítési munka esetében - ha a kiemelésre kerülõ talaj alkalmas visszatöltésre és a közelben tárolható - a munkagödör külön megtámasztó szerkezet nélkül, földrézsûvel határolható. 2.2.2. Kohézió nélküli talajban a rézsû hajlásszöge kisebb legyen a talaj belsõ súrlódási szögénél. 2.2.3. Csúszásra, omlásra veszélyes - pl. kis belsõ súrlódási szögû, átázás hatásának kitett - talajban vagy 5 m- nél mélyebben kiemelt munkagödör rézsûinek megtervezéséhez állékonysági vizsgálatot kell végezni. 2.2.4. Az állékonysági vizsgálatokat a várható legkedvezõtlenebb sík, görbevonalú vagy összetett csúszólap felvételével kell elvégezni. Kis szilárdságú, veszélyes módon rétegzett vagy vízzel telített alsó réteg esetében az állékonysági vizsgálatot alámetszõ csúszólap felvételével is el kell végezni. 2.2.5. Az állékonysági vizsgálatokhoz szükséges nyírószilárdsági paramétereket (a belsõ súrlódási szöget, a kohéziót) az MSZ 15001, az MSZ 15002/1 és az MSZ 15002/2 szerint kell meghatározni. 2.2.6. Az állékonysági vizsgálatoknál a következõ biztonsági tényezõt kell alkalmazni: ha a munkagödör nyitvatartásának tervezett ideje 3 hónapnál rövidebb, és az oldalrézsû nincs kitéve nyílt víz vagy talajvíz aktivitásának: K' 1,5 (α' 0,67); ha a munkagödör nyitvatartásának tervezett ideje 3 3 MSZ 15003 1989 hónap vagy annál hosszabb, vagy az oldalrézsû ki van téve nyílt víz vagy talajvíz aktivitásának: K 2,0 (α 0,50). 2.2.7. Ha a munkagödör fenékszintje talajvízszint vagy élõvízszint alatt van, illetve alulról nyomás alatti talajvíz hat, a munkagödör fenékstabilitását vizsgálni kell. Ha az eredmény nem kielégítõ, akkor az állékonyságot pl. nyomáscsökkentõ kutak, szûrõlábak beépítésével - fokozni kell. 2.2.8. Ha az alap-tervdokumentációból az elvégzendõ földmunka nem állapítható meg egyértelmûen, a földmunka tervét el kell készíteni. A munkagödör felsõ részén gyakran gazdaságosan alkalmazható földrézsû akkor is, amikor a munkagödör alsó részén dúcolást vagy vízzáró kitámasztást kell készíteni. 2.3. A munkagödör határolása dúcolással 2.3.1. A dúcolás módját, rendszerét, szerkezetét és anyagát a talaj szilárdsága, az esetleges víztelenítés módja, a munkagödör alakja, mélysége és alaprajzi méretei, a dúcolás idõtartama alatt végzendõ építési munkák és közlekedés helyszükségletének figyelembevételével kell meghatározni. 2.3.2. Legfeljebb 3 m-es mélységig - a 2.3.4. szakasz elõírásainak betartásával megtámasztás nélkül, függõleges földfallal is meg van engedve az oldalhatárolás, ha a térszín terheletlen; a függõleges földfal állékonyságát felszíni víz, talajvíz és dinamikus hatások nem veszélyeztetik a talaj nyírószilárdsága laboratóriumi vagy helyszíni kísérletek adataiból megbízhatóan ismert, és annak értéke a nyitva tartás ideje alatt várható idõjárási hatás, a talaj szerkezetváltozása vagy bármely más hatás következtében várhatóan nem változik. 2.3.3. A földfal függõleges irányban megengedett magassága (m o ) méterben az alábbi képlettel számítható ki: ahol: c ϕ m 0 2, 67 c o ϕ = tg( 45 + ) K γ 2 a talaj mértékadó kohéziója a teljes feszültség függvényében, kn/m 2 ; a talaj belsõ súrlódási szöge a teljes feszültség függvényében, fok; γ a talaj térfogatsúlya, kn/m 3 ; K a biztonsági tényezõ, értéke K 2,0 Tájékoztató adatokat az 1. táblázat tartalmaz. 2.3.4. Egyszerû dúcolást biztonsági okokból esetenként tervezni kell, ha a munkagödör mélysége nem éri el az
MSZ 15003 1989 4 m o értékét. Az ekkor szükséges megtámasztás talajjal közvetlenül érintkezõ elemei között sem vízszintes, sem függõleges irányban ne legyen nagyobb a távolság m- ben, mint a talaj kohéziójának 1/20-ad része kn/m 2 -ben. A vízszintesen elhelyezett pallók közötti hézagok legfeljebb a megtámasztásra használt pallók szélességének feleljenek meg. 2.3.5. Ha a munkagödör mélysége kisebb a szabadon megálló függõleges földfal m o magasságánál, függõlegesen állított pallózás tervezhetõ. 2.3.6. Ha a munkagödör mélysége nagyobb a szabadon megálló függõleges földfal m o magasságánál, utánhajtott pallózást kell tervezni. A vízszintes pallózás alkalmazásának feltétele, hogy a dúcolat elkészítésének idejéig a talaj legalább 2-3 pallószélességnek megfelelõ mélységig megtámasztás nélkül megálljon. 2.3.7. Ha a függõleges földfal mélysége meghaladja a palló hosszméretét, lépcsõs munkagödör tervezhetõ. Ebben az esetben vízszintes pallózást célszerû tervezni a felsõ lépcsõ megtámasztására. 2.3.8. A dúcokra ható földnyomást az MSZ 15002/2 szerint kell meghatározni az MSZ 15002/1 szerinti terhek és biztonsági tényezõk figyelembevételével. A földnyomást a talaj minõségén, a térszíni terhelésen, a munkagödör méretén kívül a dúcolás módja, a megtámasztószerkezet elmozdulásának, alakváltozásának mértéke is befolyásolja. 2.3.9. A dúcolást a kivitelezéstõl függõ közbensõ helyzetekre is méretezni kell. 2.3.10. A dúcok függõleges, a hevederek vízszintes irányú merevítését meg kell tervezni. A dúcokat rögzíteni kell a hevederekhez. 2.3.11. A dúcolóelemek (a pallófalak) közötti szabad tér, a dúcok közötti vízszintes távolság tegye lehetõvé a kotrógép biztonságos mûködését. 2.3.12. A dúcolás tervezésekor számítani kell a dúcok kihajlásának veszélyére, és vizsgálni kell azokat az erõhatásokat, amelyek a dúcok kicsúszását, kibicsaklását okozhatják. Siemens-rendszerû dúcolat esetében az I-tartók lenyúlásának mértékét a munkagödör fenékszintje alá számítással igazolni kell. 2.3.13. A 10%-osnál nagyobb lejtésû terepen a szintvonalakkal párhuzamos irányú földfalak megtámasztásához - vízszintesen elhelyezett dúcok közé - a ható erõket felvevõ, lejtõirányú merevítéseket is kell tervezni. 2.3.14. Ha a munkagödör 5 m-nél mélyebb vagy ha a munkagödör mellett - a szakadólapon belül - statikus terhelés és dinamikus terhelés is várható, a dúcolás biztonságát számítással igazolni kell. 3. ZÁRT MUNKAGÖDÖR 3.1. Általános elõírások Zárt munkagödröt akkor kell tervezni, ha a fenékszint alatt elérhetõ mélységben természetes vízzáró réteg van, vagy a mederfenék mesterséges zárása gazdaságosan elkészíthetõ. A munkagödröt körülzáró szerkezet a végleges építmény szerkezeti részeként is kialakítható. 3.2. A munkagödör határolása szádfalakkal 3.2.1. Szádfalazást akkor kell tervezni, ha a munkagödör oldalfalainak megtámasztása mellett a víz kizárásáról is gondoskodni kell. A munkagödör körülzárásán kívül a végleges építmény részeként is kialakítható a szádfal. Ha a szádfallal elérhetõ mélységben elegendõ vastagságú vízzáró talajréteg van, a szádfal megfelelõ mélységû lehajtásával alulról is kizárható a talajvíz. 3.2.2. A szádfal kialakításának módját - alaprajzát, anyagát, összefogó és támasztószerkezetét - az építmény rendszerének, a munkagödör mélységének, a megtámasztott talaj minõségének és a talajvíz viszonyoknak megfelelõen kell megtervezni. 3.2.3. Vasbeton vagy feszített beton szádpallókat akkor kell tervezni, ha azok a végleges építmény részeként megmaradnak. 3.2.4. A munkagödör határolásához használt szádfalakat statikailag - ha vízzárásra is szolgálnak - a gödörfenék hidraulikus talajtörése tekintetében is vizsgálni és méretezni kell. 3.2.5. A szádfalazás tervének tartalmaznia kell a szükséges beverési mélységet; a megtámasztó- vagy a hátrahorgonyzó erõket, a szükséges hornyok szerkezetét; a szádfalban keletkezõ igénybevételeket; a szádpallók szelvényét, méreteit. 3.2.6. A szádfalakra ható földnyomást az MSZ 15002/2 szerinti kell meghatározni az MSZ 15002/1 szerinti terhek és hatások figyelembevételével. 3.2.7. A talajkohézió és az adhézió számításakor figyelembe kell venni a talaj víztartalmának várható változását.
3.2.8. A szádfalakat a kivitelezés közben kihajlást, kibicsaklást stb.-t okozó erõhatások figyelembevételével kell méretezni, és a biztonságot ellenõrizni kell. 3.2.9. A mederfenék stabilitását hidraulikus talajtöréssel szemben számítással ellenõrizni kell, ha a munkagödör fenékszintje a talajvíz vagy az élõvíz szintje alatt van, és a határoló zárófalak nincsenek bekötve a vízzáró talajrétegbe, vagy a vízzáró fenékrétegre nyomás alatti talajvíz hat. 3.2.10. A részlegesen zárt munkagödörben a hidraulikus talajtörés elkerülése végett nem szabad nyíltvíztartást tervezni, ha - pontosabb számítás hiányában - a hidraulikus esés (i) kétszerese nagyobb, mint a γ'/γ víz, tehát 5 MSZ 15003 1989 3.2.15. A feszített acélbetétû betonhorgonyokkal megtámasztott szádfal méretezésekor a horgony, a talaj és szádfal együttes állékonyságát ellenõrizni kell. 3.2.16. A talajtörési elmélet szerint végzett külsõ biztonsági vizsgálat során feltételezhetõ, hogy a földtömeg és a megtámasztó rendszer közös forgáspont körül - alámetszõ körcsúszólap mentén - mozdul el a talaj nyírószilárdságának kimerülése következtében. 3.2.17. A horgonyzásra felhasználható acélanyagok az MSZ 339, az MSZ 500, az MSZ 15002/2 és az MSZ 5720 szerint. 3.2.18. A szádfalak talajvízre gyakorolt hatását vizsgálni kell. ahol γ' 2i γ víz h i = hidraulikus gradiens; l h a külsõ és belsõ vízállások közötti különbség l (nyomásmagasság), m; a munkagödörbe vezetõ legrövidebb áramlási vonal hossza, m; 1 = h + 2t, t a szádfal beverési mélysége, m; γ víz a víz térfogatsúlya, kn/m 3 ; γ' a talaj víz alatti térfogatsúlya, kn/m 3 3.2.11. A hidraulikus talajtörés szempontjából legveszélyesebb - közel azonos szemnagyságú - finomhomok, homokliszt és iszaptalajokban a szádfalak beverési mélységét számítani kell. Pontosabb számítás hiányában a szádfalak beverési mélysége 0,8 h legyen. 3.2.12. A szádfal állékonyságát kihorgonyzással is lehet biztosítani. 3.2.13. Az egyszerû horgonyokat a munkagödröt határoló szádfal méretezésekor kapott horgonyerõre kell méretezni. A méretezés során meg kell határozni: a horgonyfal helyzeti adatait és méreteit; horgonylemez esetében az egyes elemek közötti vízszintes távolságot, a horgonylemez méreteit; a horgonyfal és a szádfal közötti távolságot, tehát a horganyrúd hosszát; a horgonyfal és a horgonyrúd szerkezeti adatait. Megjegyzés Egyedülálló horgonylemez méretezése során figyelembe vehetõ, hogy a földellenállást kifejtõ földtömeg prizmatikos, ezért a passzív földellenállás nagyobb, mint amekkorára síkbeli állapot feltételezésével számítani lehet. 3.2.14. A feszített acélbetétû, injektált betonnal készített - végleges rendeltetésû - horgonyok acélbetétjének védelmét meg kell tervezni. 3.3. A munkagödör határolása résfalakkal 3.3.1. A résfal legfelsõ szakaszának beomlása ellen és a réselõszerszám vezetése céljából - szükség esetén - résvezetõgerendát kell tervezni. A résvezetõgerendák magassága a résiszap szintjének terepszínt alatti mélységétõl, a résiszap sûrûségétõl, a megtámasztott talaj nyírószilárdságától és térfogatsúlyától függ; általában 0,6-1,5 m között tervezhetõ. 3.3.2. A résvezetõ gerendát dúcolni, és többtámaszú tartóként méretezni kell. A terheket az MSZ 15002/1 és az MSZ 15002/2 szerint kell felvenni. 3.3.3. A rés állékonyságát igazolni kell; az egyszerre lemélyíthetõ résszakasz hosszát a tervnek tartalmaznia kell. Ha a tervezett résszakasz egyszerre elkészítendõ hossza 6 m-nél hosszabb, a talaj erre való alkalmasságát számítással igazolni kell. 3.3.4. Meglévõ épület mellett a résállékonysági vizsgálatok során az épület terhét is figyelembe kell venni. 3.3.5. A résiszap (bentonitos zagy) sûrûségét a stabilitás, viszkozitás és tixotrópia követelményének figyelembevételével kell meghatározni. A résiszap sûrûségének tervezett értékét általában 1,03-1,13 g/cm 3 kell felvenni. A résiszap tervezett szintje a várható legmagasabb talajvízszintnél magasabban legyen, szemcsés talajokban legfeljebb 50 cm-rel legyen mélyebben a résvezetõ gerenda felsõ síkjánál. 3.3.6. A résiszap jellemzõinek munka közbeni folyamatos ellenõrzését a tervben elõ kell írni. 3.3.7. A résiszap veszteségeinek becsléséhez szemcsés talajokban - résfal m 2 -enként - a következõ értékek használhatók:
MSZ 15003 1989 6 homokban 0,2-0,6 m 3 ; kavicsos homokban 0,3-1,0 m 3 ; homokos kavicsban és feltöltésben 1,0-3,0 m 3. 3.3.8. A vasbeton réstáblák vasalását az MSZ 15022/1 szerint kell megtervezni. A vasbeton réstáblák armatúráinak elhelyezése közbeni alakváltozásokat az armatúrák merevítésével meg kell akadályozni. 3.3.9. Elõregyártott réstáblák esetében a résiszap összetételét úgy kell megtervezni, hogy az elnyújtott kötésidõ kezdetéig a résiszap tixotróp folyadékként viselkedjen, majd fokozatosan érje el a szükséges vízzáróságot és nyomószilárdságot. 3.3.10. A résfalak esetleg szükséges horgonyzását a 3.2. elõírásai szerint kell megtervezni. 3.3.11. Meg kell vizsgálni a résfalak talajvízre gyakorolt esetleges duzzasztóhatását, továbbá hogy a résiszap nem okoz-e szennyezést. 3.4. A munkagödör határolása körgáttal 3.4.1. A vízzáró körgát építéséhez tervezett talaj feleljen meg a beépíthetõség, vízzáróság, nyírószilárdság és az erózióval szembeni ellenállás követelményének. Az alkalmasságot talajmechanikai vizsgálatok alapján kell meghatározni. 3.4.2. A körgát koronaszintjét a várható legnagyobb hullámmagassággal megnövelt magassággal, de legalább 80 cm-rel az építés alatt várható legmagasabb vízszínt felett kell meghatározni. A töltéskorona szélessége feleljen meg a közlekedési szállítási igényeknek, a gát hidraulikai és állékonysági követelményeinek. 3.4.3. A körgát rézsûjének hajlásszögét a töltés anyagának talajfizikai jellemzõi alapján kell meghatározni. A rézsûhajlás kisebb legyen a gát talajának belsõ súrlódási szögénél. A talaj kohéziója - az átázás veszélye miatt - nem vehetõ számításba. 3.4.4. Ahol a körgáton átszivárgó víz belép a munkagödörbe, ott - az áramlási nyomást is figyelembe véve a rézsühajlásra (ß) a következõ összefüggés érvényes: ahol γ tgβ = tgϕ γ + γ v ϕ a talaj belsõ súrlódási szöge, fok; γ' a gát anyagának víz alatti - a felhajóerõvel csökkentett - térfogatsúlya, kn/m 3 ; γ v a víz térfogatsúlya, kn/m 3. 3.4.5. A körgát tervezéséhez végzett hidraulikai vizsgálatok során meg kell határozni a körgát testén átszivárgó víz és a körgát alatt átszivárgó víz mennyiségét; állékonysági vizsgálatok terjedjenek ki a körgát talpszélességének a rézsûk állékonyságának a gát elcsúszásának és a hidraulikus talajtörésnek az ellenõrzésére. 3.4.6. A körgát szélességével legalább azonos mélységben fel kell deríteni az altalajt; ha artézi víznyomás várható, a víznyomási viszonyokat is meg kell határozni. 3.4.7. A párhuzamos falú körgát belsõ falát statikailag szádfalnak kell tekinteni. 3.4.8. Oldalnyomásokkal szemben a jászolgátakat belsõ dúcolási rendszerrel kell egymáshoz támasztani. 3.4.9. Kettõs falú zárógátak kitöltõ anyagaként nagy belsõ súrlódású és nagy áteresztõképességû anyagot - pl. vibrálással is betömörített homokot, kavicsot vagy zúzalékot - kell tervezni. A felhajtóerõ csökkentése érdekében a víz felõli szádfalat a vízzárórétegig kell lehajtani. Áramló vízben a külsõ szádfalat kimosás ellen védeni kell (pl. külsõ kõhányással). A kitöltõanyag víztelenítését meg kell oldani. A víz gyorskifolyását a munkagödör felé biztosítani kell. Ha a kitöltõanyag homok, a lyukasztott részek elé a szûrõszabálynak megfelelõ durvább szemcséjû anyagot kell helyezni. 3.4.10. Vizsgálni kell a kettõs zárógát elcsúszással és felborulással szembeni állékonyságát, mint együttdolgozó tömböt. 3.4.11. A zárógátnak - mint összefüggõ merev testnek - a belsõ éle alatt átadódó talpfeszültségét az MSZ 15004 szerint ellenõrizni kell. 3.4.12. A nagy kiterjedésû munkagödrök esetében alkalmazott cellás (sejtfalas) zárógátak celláinak kitöltésére kavicsos homok tervezhetõ, (vízáteresztõ képességi együttható k = 10-2...10-3 m/sec) A cellás gátak szádfalai nem igényelnek nagy beverési mélységet, ezért - különösen homok altalajban - gondolni kell az átszivárgás és az aláüregelés lehetõségére. 3.4.13. A cellás körgát helyzeti állékonyságát - mint együttdolgozó falat - meg kell vizsgálni.
3.4.15. A kör alaprajzú szádfal kapcsolataiban keletkezõ húzóerõt (F) az alábbi képlettel számítjuk ki kn/m-ben: F = 1,5 h γ K a R ahol h a kitöltõ földtömeg magassága (m) γ a kitöltõ földtömeg térfogatsúlya, kn/m 3 ; K a az aktív földnyomás tényezõje; R a vizsgált kör alaprajzú fal sugara, m. 3.4.16. A cellafal alatti szivárgási hosszat hidraulikai szempontból, a munkagödör falán belépõ víz sebességét a talajtörési veszély szempontjából is vizsgálni kell. 3.5. A munkagödör határolása talajinjektálással 3.5.1. A talajvíz áteresztõ-képességi együtthatójának (k) függvényében injektálásra alkalmazható, a vízzárást biztosító anyagok az 1. táblázat szerintiek: k értéke, m/sec 1. táblázat Injektálásra alkalmas anyag 10 2-5 10-2 cement + agyag cement + bentonit 10-1 - 10-3 bentonit gél 10-2 - 5 10-3 bitumenemulzió 5 10-2 - 10-3 vízüveg + reagens 10-3 - 5 10-6 mûanyagok (szerves gyanták) 3.5.2. A talajinjektálás megtervezése elõtt részletes talajmechanikai és kémiai vizsgálatokat kell végezni. 3.5.3. A talajszilárdítás módját próbainjektálási eredmények alapján kell megtervezni. 3.5.4. A talajinjektálás tervezésekor számítani kell a talajvíz hígítóhatására. Áramló talajvíz esetében az injektáláshoz tervezett cementhez kötésgyorsítót is tervezni kell. 3.5.5. A mederfenék zárásának tervezése esetében a felhajtóerõt tömegerõkkel kell ellensúlyozni, súrlódó erõkre és hajlítószilárdságra nem szabad számítani. 3.6. A munkagödör határolása talajfagyasztással 3.6.1. Mély munkagödrök és sóoldatokat veszélyes mértékben nem tartalmazó, nyugvó talajvíz esetében a munkagödör határolása akkor tervezhetõ talajfagyasztással, 7 MSZ 15003 1989 ha erõsen vízáteresztõ talajban kell építkezni és a feladat egyéb módon csak költségesebben oldható meg. A talajfagyasztási módszer mérlegelésekor a fagyasztáshoz szükséges energiaigényt, teljesítményt, a fagyasztáshoz szükséges idõt, a munkahelyi körülményeket, a felszerelés beszerezhetõségét stb. kell figyelembe venni. 3.6.2. A talajfagyasztás tervezésekor meg kell határozni a talaj fizikai jellemzõit; a fagyasztandó fal nyomvonalát, mélységét, vastagságát; a fagyasztó csõhálózatot, a csõvezeték méreteit, távolságait egymástól; a hõtechnikai méretezés adatait (energiaszükségletet, fagyasztási idõt, stb.); a fagyasztó folyadék áramlási viszonyait. 3.6.3. A talajfagyasztás mélységét a munkagödör tervezett fenékszintje és a vízzáró talajréteg helyzete alapján kell meghatározni. 3.6.4. A talajfagyasztáshoz szükséges hõmennyiséget (hõelvonási teljesítményt) a tervnek tartalmaznia kell. 3.6.5. A talajfagyasztás ellenõrzésére kémlelõkutak telepítését kell tervezni. 3.6.6. A napsugárzás hatása és az esõ elleni védelem céljára fedõtalaj réteget kell tervezni a fagyfal fölé. 3.7. A munkagödör határolása víz alatti betonozással 3.7.1. Víz alatti betonozást csak álló víz esetén szabad tervezni. 3.7.2. A betont olyan konzisztenciával és olyan úton kell a beépítés helyére juttatni, hogy a környezettõl felvett víz ne rontsa a beton minõségét. 3.7.3. A betonréteg tervezett vastagsága legalább 80 cm legyen; az alsó 10 cm-es betonvastagságot a statikai számításokban nem szabad figyelembe venni. 3.7.4. A betonréteg vastagságát úgy kell meghatározni, hogy - a beton teljes szilárdulását követõen - a fölötte lévõ víz eltávolítása után az alulról ható hidrosztatikai nyomást a beton tömege kellõ biztonsággal fel tudj a venni. 3.7.5. A betonlemezt hajlításra, a szerkezetet felúszásra kell méretezni.
MSZ 15003 1989 8 4. VÍZTELENÍTÉS 4.1. Általános elõírások 4.1.1. A munkagödröt a nyílt vizektõl, az idõszakos felszíni vizektõl, továbbá mesterséges vezetékekbõl származó vizektõl védeni kell. 4.1.2. Az idõszakos felszíni vizeket még a munkagödörbe jutás elõtt megfelelõ méretû övárkokkal fel kell fogni, és a munkagödörtõl el kell vezetni, vagy a terep rendezésével kell a felszíni vizeket a munkagödörtõl távol tartani. A felszíni vizek elvezetésének tervét a vízgyûjtõ területrõl hidrológiai és hidraulikai számítások alapján kell elkészíteni. 4.1.3. A munkagödör víztelenítését a talaj minõsége, a talajvízszínt, a víz nyomásviszonyai, a tervezett építmény és a meglévõ építmények figyelembevételével kell megtervezni. 4.1.4. A talajvízszint süllyesztésének tervezéséhez a talajrétegek k vízáteresztõ-képességi együtthatóját a következõk szerint kell meghatározni: 50 m 2 -nél kisebb alapterületû és/vagy legfeljebb 1,5 m-es leszívási mélység esetében becsléssel a 3. táblázat szerint; 50 m 2 és 500 m 2 közötti alapterületû munkagödör esetében és/vagy 1,5-3,0 m közötti leszívási mélység esetében a k tényezõ értékét laboratóriumi vizsgálattal kell meghatározni, 500 m 2 -nél nagyobb alapterületû munkagödör és/vagy 3,0 m-nél nagyobb leszívási mélység esetében a k áteresztõképességi együtthatót helyszíni kísérlettel kell meghatározni. (A helyszíni kísérlet pl. próbaszivattyúzás lehet). 4.1.5. A víztelenítési tervet kerettervnek kell tekintetni. 4.1.6. A víztelenítés tervezéséhez a talajvíz depressziós felületét, a víznyomásokat, áramlási nyomásokat és a szivárgási sebességeket hidraulikai számítások alapján kell meghatározni, figyelembe véve: az egyes talajrétegek áteresztõképességét, helyzetét és dõlését, a talajvíz jellegét, a talajvizet tápláló nyíltvizek szintjét; helyzetét és esését; a vízzárás, illetve víztelenítés módját és hatótávolságát. 4.1.7. A k vízáteresztõ-képességi együttható értékében rejlõ bizonytalanság miatt közelítõ számítási módszerek is alkalmazhatók. 4.1.8. Szivattyúzás tervezése esetében meg kell tervezni a víz elvezetésének útját, a befogadó helyét és felvevõképességét. 4.1.9. A talajvíz tervezett mértékû süllyesztése érdekében hidraulikai számításokkal meg kell határozni az elszívandó vízmennyiséget. 4.1.10. A depressziós hatósugárba esõ építmények süllyedéssel szembeni biztonságát számítással igazolni kell. 4.2. Nyíltvíztartás 4.2.1. Nyíltvíztartás kis áteresztõképességû kötött talajokban tervezhetõ, szemcsés talajokban csak akkor, ha nem kell nagyobb depressziót elérni, vagy ha a vízzáró oldalhatárolás szerkezete leér egy alsó kötött talajrétegig. 4.2.2. A leszívás hatástávolságát és a munkagödörbe beáramló várható vízmennyiséget meg kell határozni. 4.2.3. Ha a mederfenék szintjén vagy alatta kis távolságban vízzáró talajréteg van, és abból nyomás alatti talajvíz feltörése várható, ezt a vízmennyiséget a víztelenítési terv készítésekor számításba kell venni. 4.2.4. A nyíltvíztartást a talajvízszintnek olyan mértékû. lesüllyesztéséig szabad csak elõirányozni, hogy ne okozzon hidraulikus talajtörést, tehát igazolni kell, ahol γ i > 2 γ' a talaj víz alatti - a felhajtó erõvel csökkentett - térfogatsúlya; γ = ( ρ ρ ) ( 1 n)g i a hidraulikus gradiens; ρ s a talaj sûrûsége; ρ v a víz sûrûsége; n a hézagtérfogat; g a nehézségi gyorsulás. s 4.2.5. A fõgyûjtõszivárgót a munkagödör széléhez közel kell vezetni. Nagy munkagödörben vagy nagyobb leszívási mélység esetében a fõgyûjtõszivárgót, illetve a fõgyûjtõ árkot a tervezett mûtárgyhatárán kívül kell elhelyezni; a tervezett mûtárgy alatt - szükség esetén - szivárgót vagy szivárgópaplant kell tervezni. 4.2.6. A vízgyûjtõrendszert a következõk figyelembevételével kell megtervezni: a fõgyûjtõk és zsompok részére szükséges területet az alaprajzban figyelembe kell venni; a szivárgó rendszer sûrûségét és méreteit, a számított vízmennyiségeket és esésviszonyokat 10000 m 2 -nél nagyobb munkagödör esetében méretezni kell; - a szivárgórendszer sûrûségét és méreteit, a számított vízmennyiségeket és esésviszonyokat 10000 m 2 - nél kisebb munkagödör esetében tapasztalati adatok alapján is szabad tervezni; felázásra hajlamos mederfenéken szivárgópaplant kell tervezni; a gyûjtõárkok fenekének esése legalább 2%-os legyen, az elvezetésre kerülõ víz felszíne a munkagödör v
9 MSZ 15003 1989 fenékszintje alatt legalább 20 cm-re, ha a munkagödörbe gépek is kerülnek, legalább 50 cm-re legyen; a szivárgó szûrõrétegre technológiai szigetelést kell tervezni. 4.2.7. A szivattyúaknák számát, távolságát és helyét a vízhozam és a gyûjtõárkok esése határozza meg. A fõgyûjtõárkok fenékmélysége a munkagödör fenékszintje alatt legalább 50 cm-re legyen. Vonalas létesítmények esetében legalább 80 m-enként kell gyûjtõaknát tervezni, széles munkagödörben a kerület mentén legalább 80 m-enként kell tervezni egy-egy gyûjtõaknát. 4.2.8. A gyûjtõakna befogadóképességét a várható vízhozam alapján kell meghatározni. 4.2.9. A gyûjtõaknákat víz alatti betonozással kell megszüntetni. 4.3. Talajvízszint-süllyesztés 4.3.1. A talajvízszint-süllyesztés terve hidraulikai és gépészeti részbõl áll. A tervben meg kell adni a tervezett mûtárgy alaprajzi méreteit, a munkagödör határolásának tervét, az elszívandó víz mennyiségét, a kutak befogadóképességét és hatótávolságát. 4.3.2. A kútsorral körülzárt területen belül a talajvíz depressziós felületeinek meghatározásánál meg kell adni a kutak közötti vízdóm magasságát, és be kell tartani a 4.1.6. szakasz elõírásait is. 4.3.3. A talajvízszint-süllyesztést úgy kell tervezni, hogy a munkagödör alaprajzán belül a süllyesztett talajvízszint a munkagödör fenékszintje alatt legalább 20 cm-re, ha a munkagödörbe gépek is kerülnek, legalább 50 cm-re legyen. 4.3.4. A próbaüzemet, az észlelõkutakat, a nyíltvizek elleni védekezés módját is meg kell tervezni. 4.3.5. Ha a tervezett vízszint-különbség 3 m-nél nagyobb, a talajvízszint-süllyesztést többlépcsõsen vagy mélykutakkal kell tervezni. 4.3.6. A tervnek tartalmaznia kell a talajvízszint - süllyesztés és berendezés elrendezését, a gépházak teljesítményét, energiaigényét, a kiszivattyúzott víz elvezetésének, illetve befogadójának részleteit. 4.3.7. A tervben rendelkezni kell az esetleg veszélyeztetett építményekkel kapcsolatban, hogy a kivitelezõ milyen feladatokat köteles teljesíteni. MELLÉKLET M1. A NYITOTT MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA M1.1. A nyitott munkagödröt a következõk figyelembevételével célszerû megtervezni: a tervezett építmény szerkezete, alakja, kiterjedése, mélysége és egyéb méretei; a térszín alakulása, a rendelkezésre álló hely nagysága, a környezetben lévõ építmények, a közmûvek helye, a helyszíni körülmények (pl. a forgalom); a környezetre gyakorolt hatás; a talaj rétegzõdése, a talajrétegek vastagsága, sorrendje, dõlése, a talajfizikai jellemzõk; a talajvíz és a nyílt vizek elõfordulási módja, jellege, változása, a felszíni vizek távoltartási lehetõségei, a várható idõjárási viszonyok; a kivitelezés módja, tervezett ideje és idõtartama, az alkalmazott szerkezetek, berendezések, módszerek; a munkagödör környezetében esetleg végzett más építési, vízrendezése stb. munkák várható hatásai. M1.2. Az építés idején a munkagödör közelében elhelyezésre kerülõ terheket (munkagépeket, anyagdepóniákat stb.), a rezgéseket okozó hatásokat, a meglévõ építmények terhelésébõl adódó többletet számításba kell venni. M1.3. Rézsûk vagy magas kitámasztások esetében folyamatosan ellenõrizni kell, hogy a környezetben nem alakult-e ki talajcsúszás vagy - a talajmozgás elsõ jeleként - talajrepedés, talajrogyás. M1.4. Mélyebb munkagödör esetében célszerû a rézsûket 3-5 m-es szintkülönbségû közbensõ padkákkal megszakítani. A padkák szélessége 1,5 m lehet. A padkák élét célszerû pallókkal védeni. M1.5. Állékonysági vizsgálatot kell végezni - a 2.2.3. szakaszban foglaltakon kívül - abban az esetben is, ha: a tervezett munkagödör közelében a talajt meglévõ építmény, depónia stb. terheli; a talajrétegek között a gödör irányába lejtõ vagy egyéb csúszásveszélyes talajréteg van; a tervezett munkagödör közelében korábban elõfordult talajmozgás; a nyugalmi talajvízszint a munkagödör fenékszintje felett van; a közelben veszélyeztetett építmények (pl. közmûvek) vannak. M1.6. A számítások során figyelembe kell venni azt is, hogy a talaj nyírószilárdságát, különösen kohézióját az idõjárási, környezeti, fizikai és egyéb hatások kedvezõtlenül befolyásolják. M1.7. A határoló rézsû állékonyságát szûrõréteg, kavicstámasz beépítésével kell stabilizálni. Talajvízszint
MSZ 15003 1989 10 alatt a fenékárokban ugyanez a megoldás alkalmas a rézsû stabilizálására. M1.8. Hosszabb munkagödrök - pl. alapárok, munkaárok - esetében legfeljebb 4 m-es szakaszokban szabad kiemelni a talajt, és a megtámasztást a fejtést követõ két órán belül el kell készíteni. M1.9. A laza szemcsés, a puha kötött vagy a folyós talajokban = ha m 0 ~ ο - a földkiemelés a földfalak megtámasztása után (pl. elõrehajtott szádpallókkal) kezdhetõ meg. M1.10. A közbensõ dúcok elmozdulásának megakadályozására merevítõfákat, ékelt dúcpároknál rögzítõhuzalokat kell alkalmazni. Hosszirányú merevítésre ácskapcsokkal rögzített pallókat vagy merevítõhuzalokat, a padkaszint fölé visszapergést akadályozó pallót kell elhelyezni. Dúcolásnál a talajjal érintkezõ elemet (pallót) kell ékelni; az ékeket folyamatosan ellenõrizni kell, és szükség esetén utánverésüket el kell végezni. A dúcolás állapotát naponta ellenõrizni kell. M2. A ZÁRT MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA M2.1. Kemény, márgás agyag, cementált homok vagy görgeteg talajrétegbe az acél szádfalakat is csak korlátozott mélységig lehet lejuttatni. M2.2. Résfalas tervezésnél a kialakított rés állékonyságát befolyásolják a felszíni terhek, a talaj minõsége, rétegzettsége, a talajvízszint helyzete, a résvezetõ gerenda támasztóhatása, az alkalmazott bentonitos zagy minõsége, térfogatsúlya és a rés méretei (hossza, szélessége, mélysége). M2.3. Résfal készítése esetében a réselés befejezése után, de legfeljebb 4 órán belül meg kell kezdeni a rés betonozását. Áramló talajvízben célszerû a betonhoz kötésgyorsítót alkalmazni. M2.4. Ha a réstábla hosszmérete meghaladja a 6 m-t, a betonozást két kontraktor csõvel kell végezni. M2.5. A munkagödör körüli vízzárás elérhetõ függönyfallal, keskeny résfallal is; itt a rést szivárgást gátló anyaggal kell kitölteni. M2.6. A körgát töltéskoronája szélességének csökkentésére a vízoldalán burkolt padka tervezhetõ. A körgát gödör felõli oldalán lábazati szivárgót kell kialakítani, amely - szükség esetén zsomppal és szivattyúzással - vízteleníti a munkagödröt. M2.7. A körgátrézsû stabilitása növelhetõ a gáthoz használt földanyag gondos megválasztásával és beépítésével, a rézsûk mechanikus hatások (erózió, elrabolás, hullámverés, jégzajlás) elleni védelmével (pl. kõhányással), padka kialakításával. M2.8. Földgát kialakítható külsõ szádfal és az azt támasztó belsõ földtöltés kombinációjaként is. M2.9. A talajinjektálással tervezett munkagödör határolása esetében a talaj szemeloszlása, szerkezete, áteresztõképessége, a talajvíz helyzete az elérendõ vízzáróság stb. ismeretében kell megválasztani az eljárást, az injektáló anyagot és az injektálási tartományt. M2.10. Próbainjektálás laboratóriumban is végezhetõ, de törekedni kell a helyszínen végzett próbainjektálásra. A helyszíni próbainjektálásnál a tervezettnél nagyobb nyomást és nagyobb injektálási sebességet kell alkalmazni, ami esetleg talajtöréshez és térszínemelkedéshez vezethet. A helyszíni próbainjektálás alatt a környezetben lévõ építmények esetleges mozgását folyamatosan mérni kell. M2.11. A munkagödör talajfagyasztással tervezett határolása esetében a fagyfallal körülvett munkagödör alulról is zárt legyen. Ez pl. úgy érhetõ el, hogy a fagyasztó furatokat bekötik a vízzáró talajrétegbe. M2.12. A talajhõmérséklet ellenõrzéséhez kb. 10 cm-es átmérõjû kémlelõ kutakat kell telepíteni; a mérést 5 m- enkénti mélységekben elektromos távhõmérõkkel célszerû végezni. M2.13. Ha a föld kiemelésekor a munkagödör eléri a fagyfalat, a fagyott réteget meg kell támasztani. M2.14. A fagyfal belsõ oldalától a talajvizet távol kell tartani. M2.15. A fagyasztott fallal határolt munkagödörben a betonozási, falazási munkát megfelelõ technológiával kell végezni (pl. a betonfal vagy a téglafal anyagát elõ kell melegíteni). M3. A VÍZTELENÍTÉS VÉGREHAJTÁSA M3.1. A kiszivattyúzott vizet a megtervezett módon kell elvezetni, és szükség esetén a visszaszivárgást és kimosást burkolat tervezésével kell megakadályozni. A kiszivattyúzott vizet nem szabad a munkagödrön kívül a talajra (talajba) vezetni. Közcsatornába vezetés esetében a bekötést engedélyeztetni kell. M3.2. A nyíltvíztartás és a talajvízszint-süllyesztés tervét kerettervnek kell tekinteni, és a kivitelezés közben szükségesnek látszó tervmódosításokat el kell végezni.
M3.3. Nyíltvíztartás esetében a szivattyúkapacitás tervezésekor tekintettel kell lenni a számítások alapjául szolgáló adatok, feltevések bizonytalanságaira. A beszivárgó víz mennyisége idõvel - a leszívás terjedésével - csökken, ezért a harmadik-negyedik napi vízhozam tekinthetõ mértékadónak. M3.4. A víztelenítéshez használt vízgyûjtõ-árkok mélyítése elõzze meg a munkagödör mélyítését. A gyûjtõaknák a tervezett építmény határsíkján kívül legyenek. A fejtési felületek a - legalább 20 cm-es mélységû talpárok felé lejtsenek. A talpárok lejtése a zsomp felé kb. 2%-os legyen. A gyûjtõakna legalább 1,0 m-rel mélyebb legyen, mint az árok fenékszintje. M3.5. A felfakadó talajvizet gyûjtõ szivattyúaknákat (zsompokat) 0,8-1,0 m-es átmérõjû beton kútgyûrûkkel, szádpallókkal - rõzsefonással védetten vagy szárazon rakott téglafalas kútaknaként - kell kialakítani. Célszerû, ha zsomp oldalfala és a feneke is vízzáró. M3.6. A gyûjtõakna legfeljebb 15 perc üzemszünet alatt összegyûlõ vízbefogadására megfelelõ legyen, és a szivattyú - a legalacsonyabb vízállás mellett is - üzembiztosan mûködjön. M3.7. A gyûjtõaknában a leszívás folyamatosságát úszóérzékelõvel kell biztosítani. Kisebb vízhozam és depresszió esetében a gyûjtõaknát 2-3 m mélységben lehajtott, 50 cm-es átmérõjû szûrõhengerek helyettesíthetik. Kisebb vízhozamoknál a szivattyú szívócsöve lábszeleppel alakítható ki. Nagyobb vízhozamnál légtelenítõ berendezést kell beépíteni a szívóoldalon, illetve a nyomóoldalon. M3.8. Talajvízszint-süllyesztést indokolt alkalmazni, ha: a nyíltvíztartás az altalaj fellazulásával, hidraulikus talajtöréssel járna; a költséges oldalhatárolást, pl. a résfal, a szádfalkészítést meg lehet takarítani; a közelben lévõ építmények vagy egyéb ok miatt a 11 MSZ 15003 1989 szádfalas oldalhatárolás vagy az ehhez hasonló, oldalhatárolás készítésével járó dinamikus hatások nem engedhetõk meg; a munkagödörben teljes szárazság elérésére van szükség; az építmény alapsíkja vízzáró rétegben van, de ez alatt artézi nyomású talajréteg van, és fennáll a felszakadás veszélye; ebben az esetben az alsó réteg talajvizének szintjét le kell süllyeszteni. M3.9. A talajvízszint-süllyesztés tervezésekor meg kell vizsgálni, hogy a talajvíz lesüllyesztése következtében elõálló vízfelhajtóerõ-csökkenés, illetve vízmozgás miatt bekövetkezõ szemcseátrendezõdés a szomszédos építmények alatt vagy a környezetben nem okoz-e káros sülylyedéseket. M3.10. A talajvízszint-süllyesztés hatósugarán belül az építményeknek a munkák megkezdése elõtti állapotát jegyzõkönyvben kell rögzíteni, majd az építmények esetleg bekövetkezõ süllyedését a talajvízszint süllyesztés közben folyamatosan ellenõrizni kell. M3.11. A talajvízszint-süllyesztõ kutak számítások szerint szükséges számát kb. 20% -kal növelni kell a számítások és a talajfizikai jellemzõk bizonytalansága miatt. M3.12. A munkagödröt a kútsorral körül kell venni. A munkagödör belsejében kutat vagy kútsort csak akkor kell tervezni, ha a munkagödör fenékszintje közelében olyan vízzáró talajréteg van, amelyre alulról artézi víz nyomása hat. M3.13. Nyitott vonalú kútsort csak keskeny munkaárok, egyetlen mélykutat csak kis alapterületû munkagödör esetében kell tervezni. M3.14. A talajvízszint-süllyesztés keretterve szerinti kúttávolságokat a kivitelezés tapasztalatainak figyelembevételével folyamatosan módosítani kell. VÉGE
MSZ 15003 1989 12 FÜGGELÉK F1. A MUNKAGÖDÖR ÁLLÉKONYSÁGI VIZSGÁLAT NÉLKÜL KIEMELHETÕ MÉLYSÉGE A munkagödör a 2. táblázat szerinti rézsûhajlások mellett és mélységig állékonysági vizsgálat nélkül is megtervezhetõ, ha az MSZ 4488 szerinti talajfeltárás megtörtént, a rézsû feletti terepszintre a munkagödör mélységével azonos távolságon belül a terhelés kisebb, mint 2 kn/m 2 és e távolságon belül nincs építmény. megnevezése A munkagödör megengedett mélysége különbözõ rézsûhajlások esetében A talaj kiemelésének módja függõleges földfal esetében A földkiemelés megengedett mélysége, m 2. táblázat 2/4 3/4 4/4 5/4 6/4 7/4 rézsû esetében Laza szemcsés talaj Tömör szemcsés talaj és sodorható iszap Kemény iszap és sodorható sovány agyag Sodorható kövér agyag Kemény agyag szárazon 0 0,8 1,0 1,2 1,5 3,0 3,0 nyíltvíztartás mellett 0 0 0 0,8 1,0 1,5 2,5 szárazon 0,8 1,0 1,2 1,5 2,0 3,5 3,5 nyíltvíztartás mellett 0 0 0 0,8 1,0 1,5 2,0 3,0 szárazon 1,0 1,2 1,5 2,0 2,5 3,3 4,0 nyíltvíztartás mellett 0,5 0,8 1,0 1,2 1,5 2,0 3,0 szárazon 1,5 2,0 2,5 3,5 5,0 7,0 7,0 nyíltvíztartás mellett 1,0 1,5 2,0 3,0 4,0 4,0 4,0 szárazon 1,7 3,0 4,0 5,0 7,0 7,0 7,0 nyíltvíztartás mellett 1,0 1,5 2,0 3,0 4,0 4,0 4,0 F2. A TALAJOK ALKALMASSÁGA FÖLDGÁT ÉPÍTÉSÉRE F2.1. Földgátépítésre a kötött talajok konzisztenciahatárok alapján 1. ábra szerint, szemcsés talajok a szemeloszlási görbék alapján a 2. ábra szerint minõsíthetõk. F2.2. Szemcsés talajok esetében elméletileg ideális a Talbot féle görbe, amelynek egyenlete ahol d szemcseátmérõ; d max a legnagyobb szemcseátmérõ; n 0,25-0,40 között felvehetõ érték. d S = 100 d max n, % Minél közelebb áll a vizsgált talaj az S értékéhez annál kisebb a talaj vízáteresztõ-képessége, eltérés esetében kisebbnagyobb vízátáramlásra kell számítani.
13 MSZ 15003 1989 1. ábra Kötött talajok minõsítése földgátépítésre konzisztenciahatárok alapján 2. ábra Szemcsés talajok minõsítése földgátépítésre szemeloszlási görbék alapján
MSZ 15003 1989 14 A talajok áteresztõképességi együtthatóinak tájékoztató értékei A talaj megnevezése A k vízáteresztõ-képességi együttható értéke cm/s 3. táblázat Megjegyzés Kövér agyag < 10 9 Gyakorlatilag Közepes agyag 10-9 -10-7 vízzáró Sovány agyag 10-7 -10-6 Rossz vízvezetõ Iszap 10-6 -10-4 Homokliszt Iszapos homok Finom homok Iszapmentes közepes homok Durva homok Homokos kavics 10-4 -10-3 Kis mértékben vízvezetõ 10-3 -10-1 Közepesen vízvezetõ 10-1 -1,0 Kavics > 1,0 Jó vízvezetõ F3. A PRÓBASZIVATTYÚZÁS VÉGREHAJTÁSA F3.1. Szûrõkúttal végzett próbaszivattyúzás esetében a nyugalmi helyzet beállta után a kútból másodpercenként szivattyúzott, m 3 -ben kifejezett q vízmennyiségbõl, valamint szûrõkúttól a 3. ábra szerinti x 1 és x 2 távolságban elhelyezett észlelõ kutakban mért l xl és l x2 vízszintmagassági adatokból a k vízáteresztõképességi együttható értéke a következõ képlettel számítható ki: q 1 n x 1n x k = 2 2 π l l x 2 2 1 F3.2. A próbaszivattyúzást rendszerint elégséges egy szûrõkúttal végezni. Ha a víztelenítendõ munkagödör kiterjedése nagy, és az altalaj változó rétegzõdésû, akkor a próbaszivattyúzást ajánlatos több szûrõkúttal végezni. A próbaszivattyúzás kúttávolsága a kísérleti úton meghatározott k értéke alapján számítással állapítható meg. x1 3. ábra A talajvízszint-észlelõ kutak elhelyezésének távolsága a szûrõkúttól F3.3. A próbaszivattyúzást legalább 14 napig megszakítás nélkül kell folytatni, de legalább addig, amíg a depressziós görbe süllyedése a kúttól számított 100 m-es távolságban 10 mm/24 óra értéknél kisebb. F3.4. A pontos megfigyelés érdekében az ismert vagy feltételezett talajvízáramlás vonalának irányában vagy ebben az irányban és erre merõleges irányban, vagy egymással 120 -os szöget bezáró három irányban a talajvíz szintmagasságát észlelõ kutakat kell telepíteni. F3.5. Az észlelõkutak 160-200 mm átmérõjû fúrt lyukakba helyezett és mosott kaviccsal körülvett perforált acélcsõbõl készülnek. Az észlelõkutak mélysége ne haladja meg a számítással meghatározott, illetve a várható depressziós görbe mélységének szintjét 1,0 m-nél nagyobb mértékben. Rétegzett talaj esetében a rétegzõdésnek megfelelõen kell a kutak mélységét meghatározni. Mélyebb észlelõkutakkal ugyanis feltárhatjuk az alsóbb rétegek nagyobb nyomás alatt álló vizét, ami meghamisíthatja az észlelõ kutakban a talajvízszint valódi magasságát. Az észlelések gyakoriságát a próbaszivattyúzás vezetõjének kell meghatároznia, pl. kezdetben sûrûbben, késõbb ritkábban: 3-6-12-24 óránként. F3.6. Homogén talajban vízöblítéssel lehajtott pontkút is alkalmazható észlelõkútként.
15 MSZ 15003 1989 F4. VÍZTELENÍTÉSI MÓDOK F4.1. A 4. ábra a szükséges depresszió és a k vízáteresztõképességi együttható függvényében adja meg az optimális víztelenítési módot. 4. ábra Optimális víztelenítési módok a szükséges depresszió függvényében F4.2. A k vízáteresztõképességi együttható meghatározásának bizonytalansága és az altalaj inhomogenitása miatt a víztelenítési tervet kerettervnek kell tekinteni, amit a kivitelezés közben szerzett tapasztalatok figyelembevételével folyamatosan helyesbíteni kell. F5. A LESZÍVÁS HATÁSÁNAK TÁVOLSÁGA ÉS A MUNKAGÖDÖRBE ÁRAMLÓ VÍZMENNYISÉG SZÁMÍTÁSA NYÍLTVÍZTARTÁS ESETÉBEN F5.1. Nyitott oldalú munkagödör F5.1.1. A várható vízmennyiség homogén, izotróp altalaj esetében is csak közelítõ képletekkel számítható. A vízhozamra vonatkozó összefüggésekben a leszívási hatótávolság (l k ) meghatározható m-ben az alábbi összefüggésbõl: munkaárok esetében munkagödör esetében ahol k t l l k k k t lv = 1, 3, n k t lv = 3, 0, n az áteresztõképességi együttható, m/s; a víztelenítés kezdetétõl eltelt idõ (legfeljebb két hét), s;
MSZ 15003 1989 16 l v a talajvízszint-süllyesztés mértéke, m; n a talaj hézagtérfogata. F5.1.2. Több hétig tartó víztelenítés esetében az l k közelítõ értéke: l = 3000 l k,m k F5.1.3. Az 5a. ábra szerint vízzáró talajrétegig mélyített munkagödörben a határolás egységnyi hosszára számított v + (q o ), m 3 /m.s-ban fajlagos vízhozam a következõ képlettel számítható: q k = 2 l (l 2 0 m k l 2 o ) 1 Munkagödör határolása dúcolással 2 Munkagödör határolása rézsûvel 3 Terepszint 4 A leszívott talajvíz eredeti szintje 5 Lesüllyesztett talajvízszint 6 A talajvíz depressziós szintje 7 A talajvíz eredeti szintje 8 Vízáteresztõ talaj 9 Vízzáró talaj 5. ábra A leszívás hatása a) vízzáró talajig, b) vízáteresztõ talajig mélyített munkagödörben + A képlet nem mértékegységhelyes
17 MSZ 15003 1989 F5.1.4. Az 5b. ábra szerint vízáteresztõ talajjal határolt munkagödör esetében az alulról beáramló vízmennyiséget az oldalhatárolás mentén beáramló vízhozamhoz hozzá kell adni. Az alulról beszivárgó vízmennyiség fajlagos értéke (q a ) - a munkagödör oldalhatárolásának folytatásaként m-enkénti kerületi hosszra értelmezve - m 3 /m.sban a következõ összefüggéssel számítható: q a = k q r l m - l o, ahol q r értéke a 6. ábra szerinti. A várható teljes vízmennyiség (q), m 3 /m.s-ban hosszegységenként: q = q o + q a, A munkagödörbe beáramló (Q) vízmennyiséget m 3 /s-ban a következõ összefüggés adja: ahol Q = q L, L a munkagödör kerülete, m. F5.2. Zárt oldalú munkagödör F5.2.1. A várható vízmennyiségnek csak a közelítõ értéke számítható. Vastag, homogén, vízáteresztõ talajban lévõ, megfelelõen körülzárt munkagödörben a teljes 6. ábra A munkagödörbe beszivárgó q fajlagos vízmennyiség vízmennyiség a gödör fenekén szivárog be. A fenékszint alá nyúló szádfallal vagy résfallal határolt munkagödörbõl elszívandó q z fajlagos vízmennyiség a nyitott munkagödörben várható vízmennyiségbõl számítható a c f csökkentõ tényezõvel: q z = c f + q, ahol c f a 7/a ábra szerinti. A beáramló vízmennyiséget (Q) m 3 /s-ban a következõ összefüggésbõl számítjuk ki: ahol L q z Q = L q z, a munkagödör kerületének hossza; a beáramló fajlagos vízmennyiség.