JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN Sándorné dr. Kriszt Éva rektor 2009. november 27. 1
Intézményünk története A BGF három nagy múltú főiskola egyesítésével alakult 2000-ben: KVIF KKF PSZF 2
Képzési kínálatunk Minden képzési szinten és formában színes paletta FSz képzés: 18 szak BSc/BA képzés: 8 szak; 21 szakirány MSc/MA képzés: 6 szak Szakirányú továbbképzések Idegen nyelvű képzések 3
Maximális hallgatói kapacitásunk a 2009/2010 tanévre 18 045 Alapképzés BSc/BA FSz képzés 486 1 315 3 650 Szakirányú továbbképzés MSc/MA 4
Jelentkezők száma intézményenként a 2009/2010-es tanévre (Az összes jelentkezőt figyelembe véve, minden képzési formára és tagozatra) 1. ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem 22 392 fő 2. SZTE Szegedi Tudományegyetem 17 619 fő 3. DE Debreceni Tudományegyetem 17 139 fő 4. PTE Pécsi Tudományegyetem 16 036 fő 5. BGF Budapesti Gazdasági Főiskola 14 043 fő 6. BME Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 12 466 fő 5 7. BCE Budapesti Corvinus Egyetem 12 305 fő forrás: www.felvi.hu
A Budapesti Gazdasági Főiskola Minőségügyi rendszere felvállalásának fő szempontjai A társadalmi gazdasági környezetünk fő igénye az életminőség állandó javítása A Bolognai nyilatkozat elvárása, az EU felsőoktatási intézmények egységes és az átjárhatóságot biztosító minőségügyi tevékenységeire Az Intézményfejlesztési Tervünk stratégiai céljainak megfelelő komplex minőségügyi rendszer létrehozása és folyamatos fejlesztése 6 A minőségügyi szakemberképzés sikeres intézményi hagyományai
Feladatok Az Intézményfejlesztési Terv minőségügyi célkitűzéseinek folyamatos megvalósítása Első körben, az Európai felsőoktatási sztenderdeken alapuló Minőségirányítási Rendszer kiépítése Második lépésben, a jelenlegi minőségirányítási rendszer továbbfejlesztése az ISO 9001 szabvány alapján A hazai és a külföldi felsőoktatási intézmények minőségirányítási rendszereinek megismerése 7
Feladatok A BGF Minőségirányítási rendszerének kialakítása: Minőségpolitika Minőségirányítási kézikönyv EFQM jellegű Keret-modellhez kapcsolódó önértékelési rendszer bevezetése Hosszútávú és éves minőségfejlesztési tervek Többszintű és széleskörű minőségügyi oktatás Belső auditor kiképzés A BGF és a Kari szintű minőségügyi szervezet létrehozása 8
A BGF struktúrája a minőségügyi szervezetekkel 1 GAZDASÁGI TANÁCS BGF SZENÁTUS Titkárság Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottság REKTOR Rektori tanács Minőségügyi Iroda Rektori kabinet Tanácsadó testület Ellenőrzési osztály Tudományos tanács Informatikai bizottság Nyelvvizsga és továbbképző központ Általános rektorhelyettes Tudományos rektorhelyettes Felnőttképzési rektorhelyettes Oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes Gazdasági és műszaki főigazgató Főtitkár 9
A BGF struktúrája a minőségügyi szervezetekkel 2 Közgazdasági és módszertani intézet Idegennyelvi és kommunikációs intézet Minőségügyi megbízott Minőségügyi megbízott Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Külkereskedelmi Főiskolai Kar Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Dékán Dékán Dékán Minőségügyi felelős Minőségügyi felelős Minőségügyi felelős Salgótarjáni intézet Min. megb. Zalaegerszegi intézet Min. megb. Üzleti szolgáltató és pedagóg. int. Nemzetközi gazdálkodás intézet Menedzsment és emberi erőforr. int. Turizmus Vendéglátás intézet Kereskedelmi és marketing intézet Kommunikáció és média intézet Pénzügy és számviteli intézet 10 Min. megb. Min. megb. Min. megb. Min. megb. Min. megb. Min. megb. Min. megb.
Önértékelés a Deming-féle PDCA logika alapján ÖNÉRTÉKELÉS C MINŐSÉGFEJLESZTÉSI JAVASLAT A TERVEZÉS P MEGVALÓSÍTÁS D 11
Minőségbiztosítás önértékelési rendszere Önértékelési kérdőívek szerkesztése Önértékelési kérdőívek kitöltése szervezeti egységeként Kérdőívek kiértékelése karonként és BGF szinten (zárt kérdésre adott osztályzatok alapján) Fejlesztendő területekre intézkedési tervek készítése Intézkedési tervek megvalósítása 12
Kérdőívekre Kérdőívekre adott osztályzatok adott osztályzatok átlaga átlaga 1-5-ig 3,94 3,67 3,79 3,88 3,67 4,04 3,56 4,27 3,86 13 5 4 3 2 1 VEZETÉS STRATÉGIA MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSA ERİFORRÁSOK FOLYAMATOK MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGE HALLGATÓK ELÉGEDETTSÉGE TÁRSADALMI HATÁS TELJESÍTMÉNYEK
A BGF EFQM jellegű eredményeinek 2009 évi átlaga: 70,05% ADOTTSÁGOK 34,79% (max 50%) EREDMÉNYEK 35,28 (max 50%) MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSA 6,27% (max 9%) MUNKATÁRSI ELÉGEDETTSÉG 6,84% (max 9%) VEZETÉS 7,35% (max 10%) STRATÉGIA 5,34% (max 8%) FOLYAMATOK 9,36% (max 14%) HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG 12,79% (max 20%) SZERVEZETI ERDMÉNYEK 10,74% (max 15%) ERŐFORRÁSOK 6,47% (max 9%) TÁRSADALMI HATÁS 4,91% (max 6%) 14 JAVASLATOK, INNOVÁCIÓ, TANULÁS
Eredmények A minőségügyi gondolkodás általánossá válása Egyértelművé lett a vezetés minőségügyi elkötelezettsége A minőségügyi módszerek alkalmazása a képzési folyamatoknál Belső auditorok képzése 15
Eredmények Az elégedettségi szint mind a oktatók, hallgatók, mind pedig a külső partnereink megítélése alapján az elmúlt három év összehasonlításában fokozatosan javult A 2009-es felmérésekre alapozva BGF és Kari szinten Intézkedési Tervek kerültek kidolgozásra és folyamatban van azok megvalósítása Eddigi minőségügyi munkánkat az OKM Aranyfokozatú Elismerő Oklevéllel díjazta 16
A BGF minőségügyi tevékenységének fejlesztési irányai A rendszer és folyamatszemléletű minőségirányítási tevékenység végzése. A Bolognai Nyilatkozat által előírt nemzetközi minőségügyi összemérhetőség ség folyamatos biztosítása. Minőségirányítási rendszerünknek a nemzetközi szabványkeretek közé szervezésére, az MSZ EN ISO 9001/2009 minőségügyi szabvány bevezetése. A minőségügyi sztenderdeknek az ISO szabványba való beintegrálásával, a Minőségirányítási rendszerünknek oktatásspecifikussá tétele. 17
18 Köszönöm a figyelmet!