A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei) Bleier Norbert SZIE-VMI
A térített mezőgazdasági vadkár (eft) Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés A mezőgazdasági vadkár az elmúlt 55 évben 3000000 1000000 1500000 2000000 2500000 0 500000 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011
fogyasztói árindex Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés mezőgazdasági vadkár (1000 Ft) A mezőgazdasági vadkár az elmúlt 55 évben 6 100,0 3000000 5 100,0 2500000 4 100,0 2000000 3 100,0 1500000 2 100,0 1000000 1 100,0 500000 100,0 0 1961 1964 1967 1970 1973 1976 1979 1982 1985 1988 1991 1994 1997 2000 2003 2006 2009 2012 fogyasztói árindex mezőgazdasági vadkár (1000 Ft)
A térített mezőgazdsági vadkár (eft) Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés Az elmúlt 18 év kicsit másképpen 3000000 2500000 500000 0 1000000 1500000 2000000 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 folyó érték inflációval korrigált érték
Hogyan vélekedtek a témáról a XX. században Magyarországon Nikolits, 1940; Róth, 1943 Koller, 1971; Mátrai és Járási, 1986 Páll, 1991 Buzgó, 2003 A gímszarvas túlszaporodása a legfőbb probléma!
Hogyan vélekedtek a témáról a XX. században Magyarországon Bencze, 1969 erdőtestek közé ékelődő mezőgazdasági területek Rácz,1972 vetések megfelelő elhelyezése Berdár & Mátrai, 1978 Csányi, 2003; Bleier és Szemethy, 2003 Több befolyásoló tényező van. A vadsűrűség a legfontosabb? Ezt ki kell deríteni!
Országos probléma? eft/1000ha mg. terület
Mezőgazdasági vadkár (eft/1000ha) Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés Vaddisznó vs vadkár 1200 1000 800 600 400 200 R 2 = 0,7509 0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 Vaddisznó terítéksűrűség (egyed/1000ha)
Mezőgazdasági vadkár (eft/1000ha) Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés Szarvas vs vadkár 1400 1200 1000 800 600 400 200 R 2 = 0,8562 0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 Gímszarvas terítéksűrűség (egyed/1000ha)
Mezőgazdasági kár (eft/1000 ha) Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés 1200 Őz vs vadkár 1000 800 600 400 200 0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 16,0 18,0 Őz terítéksűrűség (egyed/1000ha)
Következtetés Mivel a gímszarvas és a vaddisznó terítéksűrűsége jól jellemzi az adott térség gím- és vaddisznóállományának sűrűségét, így e két vadfaj esetében van kapcsolat az állománysűrűség és a mezőgazdasági vadkár között! Az őz gyakorlatilag nem játszik szerepet.
Más tényezők is vannak? Felvásárlási árak Élőhelyszerkezet (mg. területek elérhetősége) Növénykínálat (egyes kultúrnövények vetésterületének nagysága) Kárérzékenység (a növény mennyire tűri a károsítást)
Észak-amerikai példa A feh érfarkú szarvas kák rosítását s t b efolyásol soló tényezők Erd őterületek közelsége A szarvas p op uláció sűrűsége Táp lálék elérh etőség e Takarm án yozás Tarvad teríték Kilövési en g ed élyek Időjárás A szarvas p op uláció eloszlása és m ozg ása A szarvas károsk rosításánn ak m értéke A károsítás id eje A term elt kultúrnövén yfaj Táb lam éretek Táblák elh elyezked ése A szarvas táp lálékp referen ciája Sp eciális esetb en a késői b etakarítás Forrás: Du d d erar et al. 1989
Példa a felvásárlási ár hatására * 2002-ben 100ha kukoricában 10% kár, 5,5 t/ha átlagtermés, 20700Ft/t felvásárlási ár 5,5x10x20700=1.138.500 Ft 2003-ban 100ha kukoricában 10% kár, 5,5 t/ha átlagtermés, 29200Ft/t felvásárlási ár 5,5x10x29200=1.606.000 Ft 41%-al nőtt a kárérték! Miért? *Bleier és mtsai. (2006): Mezőgazdasági vadkár, hiányzó adatok bizonytalan összefüggések. Nimród 94. évf. 7. sz. 39-41.o
Terepi vizsgálatok célja A kár tér- és időbeli alakulásának feltérképezése A károsító fajok meghatározása Kárformák leírása Az egyes fajok jelentőségének tisztázása Gímszarvas vs. Vaddisznó Esetleg más fajok?
Terepi vizsgálatok helyszínei Somogy megyében (Segesd, Böhönye) Bács-Kiskunban (Sükösd) Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Tiszapüspöki) Szlovéniában Baranyában Gödöllő környékén
Kukorica (miért?) 20 vagy 30 soronként, 10 vagy 20 lépésenként mintapont (1m-es szakasz) Adatrögzítés GPS Terepi vizsgálatok módszere
Értékelés Terepi vizsgálatok módszere II. Károsítási arány felvételezési időszakonként Károsítási arány a tábla szegélyében és a belső részén A károsított pontok térbeli mintázata A vadfajra utaló jelek és a keletkezett kár kapcsolata
A kár időbeli alakulása (Segesd) BLEIER et al. 2006: A mezőgazdasági vadkár tér-és időbeli alakulása nagyvadas élőhelyeken. Vadbiológia 12.
A kár időbeli alakulása (Sükösd) BLEIER et al. 2006: A mezőgazdasági vadkár tér-és időbeli alakulása nagyvadas élőhelyeken. Vadbiológia 12.
Károsítási arány (%) Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés A kár időbeli alakulása (Böhönye) A károsítás mértéke a böhönyei táblán 40 35 30 25 20 15 10 5 0 május június július augusztus október szegély Vizsgálat időpontjai táblabelső Forrás: Matos 2007, Szakdolgozat. SZIE VMI-Gödöllő
A kárformák alakulása májusban A kárformák %-os megoszlása a májusban vizsgált táblán 30% 70% taposás túrás taposás A károkozás megoszlása a vadfajok között májusban Május túrás 30% 70% Ismeretlen károkozó Vaddisznó Forrás: Matos 2007, Szakdolgozat. SZIE VMI-Gödöllő
A kárformák alakulása júniusban A kárformák %-os megoszlása a júniusban vizsgált táblán 6% 3% 26% 65% növényrágás A károkozás megoszlása a vadfajok között júniusban túrás taposás rágás húzás húzás 26% 3% 71% Gímszarvas Vaddisznó Ismeretlen károkozó Forrás: Matos 2007, Szakdolgozat. SZIE VMI-Gödöllő
A kárformák alakulása júliusban A kárformák %-os megoszlása a júliusban vizsgált táblán 8% 1% 3% 1% 12% 75% A károkozás megoszlása a vadfajok között júliusban 3% 2% csőrágás taposás rágás húzás törés csőrágás csőlopás csőlopás 95% Gímszarvas Vaddisznó Ismeretlen károkozó Forrás: Matos 2007, Szakdolgozat. SZIE VMI-Gödöllő
A kárformák alakulása augusztusban A kárformák %-os megoszlása az augusztusban vizsgált táblán 19% 3% 2% 3% 37% A károkozás megoszlása a vadfajok között augusztusban törés 25% 8% 3% taposás csőrágás régi csőrágás húzás törés növényrágás régi növényrágás csőlopás régi növényrágás 1% 31% 68% Gímszarvas Vaddisznó Ismeretlen károkozó Forrás: Matos 2007, Szakdolgozat. SZIE VMI-Gödöllő csőrágás
A kárformák alakulása októberben A kárformák %-os megoszlása az októberben vizsgált táblán 7% 3% 11% 29% 11% 2% régi csőrágás A károkzás megoszlása a vadfajok között októberben (összes kár) 37% taposás csőrágás régi csőrágás húzás törés régi növényrágás csőlopás törés 5% 34% 61% Gímszarvas vaddisznó Vaddisznó gímszarvas Ismeretlen károkozó
Megoszlási arány (%) Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés A károsító vadfajok 100% 90% 80% A károsítás megoszlása vadfajok szerint a teljes vizsgálati idő alatt 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% május június július augusztus október gímszarvas ismeretlen károkozó vaddisznó Forrás: Matos 2007, Szakdolgozat. SZIE VMI-Gödöllő
károsított pontok száma Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés 0-50 51-100 101-150 151-200 201-250 251-300 301-350 351-400 401-450 451-500 501-550 551-600 601-650 651-700 A kár térbeli alakulása (Segesd) Károsított mintapontok erdőtől való távolsága 400 350 300 250 200 150 100 50 0 erdőtől való távolság [m] 1-es tábla 2-es tábla 3-as tábla
Károsított mintapontok száma (db) Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés A kár térbeli alakulása (Sükösd) A károsított mintavételi pontok távolsága az erdőtől a teljes vizsgálati idő alatt 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 0-50 51-100 101-150 151-200 201-250 251-300 301-350 351-400 401-450 451-500 501-550 551-600 Távolság az erdőtől (m)
Károsított mintapontok száma (db) Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés A kár térbeli alakulása (Böhönye) A károsított mintavételi pontok távolsága az erdőtől a teljes vizsgálati idő alatt 250 200 150 100 50 0 150,1-200 200,1-250 250,1-300 300,1-350 350,1-400 400,1-450 450,1-500 500,1-550 550,1-600 600,1-650 650,1-700 700,1-750 750,1-800 800,1-850 850,1- Távolságkategóriák (m)
Károsított mintapontok száma (db) Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés A kár térbeli alakulása (Böhönye) A károsított mintavételi pontok távolsága a szegélytől a teljes vizsgálati idő alatt 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 y = 462,3e -0,3581x R 2 = 0,9303 p<0,001 0-20 20,1-40 40,1-60 60,1-80 80,1-100 100,1-120 120,1-140 140,1-160 160,1-180 180,1-200 200,1- Távolságkategóriák (m)
A mintapontok térbeli eloszlása május június (Böhönye) július augusztus október
Károsítási arány % Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés Vadjelek-vadkár kapcsolata 35 30 25 20 15 10 5 0 A gímszarvas hullatékcsomók száma és a gímszarvas által okozott károsítás mértéke közötti kapcsolat y = 3,3294x + 0,6788 R 2 = 0,771 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Hullaték/100 pont
Károsítási arány Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés Vadjelek-vadkár kapcsolata A vaddisznó ürülékek száma és a vaddisznó által okozott károsítás mértéke közötti kapcsolat 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 y = 1,6822x + 1,2365 R 2 = 0,4193 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 Hullaték/100 pont
Vadlétszám (gímszarvas és vaddisznó) Művelt terület aránya (az élőhely szerkezete) Erdő állapota Művelt terület elhelyezkedése Mezőgazdasági vadkár Élőhely zavartsága Kárérzékenység Termelt kultúrnövényféleség A termelt növény piaci ára
Felhasznált és ajánlott irodalmak: M, Conover (2002): Resolving Human-Wildlife Conflicts. The Science of Wildlife Damage Management. Lewis Publishers R, Woodroffe; S, Thirgood & A, Rabinowitz (2005): People and Wildlife. Conflict or Coexistence? Cambridge University Press Kotán Attila (2006): A mezőgazdasági vadkár tér- és időbeli alakulásának vizsgálata. Szakdolgozat, Gödöllő. Hámori Krisztina (2006): A mezőgazdasági vadkár alakulásának időbeli és térbeli jellemzői. Szakdolgozat, Gödöllő-Sopron. Matos József Máté (2007): A mezőgazdasági vadkár alakulásának jellemzése és a kárt okozó vadfajok meghatározása. TDK dolgozat, Gödöllő
Ajánlott irodalmak: Baranyi Szabolcs (2008): A gímszarvas és a vaddisznó területhasználata és az okozott mezőgazdasági kár közötti összefüggés. TDK dolgozat, Gödöllő Köteles Gábor (2008): A mezőgazdasági vadkár alakulása vizsgálata apróvadas területen. Diplomamunka. Gödöllő Bleier, N. és Szemethy L. (2003): A mezőgazdasági vadkár összefüggésrendszerének vizsgálata. Vadbiológia, 10: 36-41. Szemethy, L. és Bleier, N. (2004): Tényleg csak létszám kérdése a vadkár? 1. rész. Nimród 92. évf. 5. sz.: 21-23. oldal. Szakáczki Máté (2007): A vadkár vizsgálata különböző kukoricahibridekben. Diplomamunka, Gödöllő
Ajánlott irodalmak: Bleier, N., Hámori, K., Kotán, A., Márkus, M., Terhes, A. és Szemethy, L. (2006): A mezőgazdasági vadkár tér- és időbeli alakulása nagyvadas élőhelyeken. Vadbiológia, 12: 21-28 Bleier, N., Szemethy, L., Márkus, M., Székely, J., Katona, K., Hámori, K. és Kotán, A. (2006): The role of forest-agriculture areas in the expansion of red deer. 1st European Congress of Conservation Biology, Magyarország, Eger. Bleier, N., Szemethy, L. és Csányi S. (2008): A mezőgazdasági vadkárt befolyásoló tényezők: egy összetett rendszerben működő kapcsolatok felderítése. Multifunkcionális mezőgazdaság. Nemzetközi tudományos konferencia, Hódmezővásárhely.