M A S T E R P L A S T T E T Õ F Ó L I Á K T E R V E Z É S I É S A L K A L M A Z Á S I Ú T M U T A T Ó J A A Masterplast Group International ezen kiadványa segítséget nyújt a tervezõknek, kivitelezõknek, felhasználóknak eligazodni a magastetõk alátéthéjazataira vonatkozó szabályokban. Összefoglaljuk a témakörhöz tartozó legfontosabb irányelveket és gyakorlati tudnivalókat. Mind a tervezési, mind a kivitelezési szabályok betartása biztosítja a hosszú távon, megfelelõ minõségben mûködõ tetõkialakítást. Az útmutatóban szereplõ szabályok betartása feltétele a termékekre vonatkozó garanciák érvényesítésének, azoktól egyedileg eltérni csak a kivitelezõ felelõségére, vagy mérnök-tanácsadóink írásos szakvéleménye esetén lehetséges. Az eseti kiadott szakvélemények mindig csak az adott projekt, adott megoldására érvényesek, általánosan nem alkalmazhatóak. A hagyományos építészetben a magastetõk alatt csak kis igényû padlások voltak, porra kis mértékû nedvesedésre nem érzékeny vastag salak, tégla vagy sárborítással. Hajlásszögük jellemzõen 35-45 között volt. A 80-as években megjelentek a beépített tetõterek ahol számos új követelménynek kellett megfelelniük: teljes szárasság, porzárás, hõszigetelés, hangszigetelés, páratechnika, hõcsillapítás stb. A beépített tetõterek mellett a 90-es években, elsõ sorban a könnyûszerkezetes szerkezeteket alkalmazó épületekben, egyre gyakrabban láthatunk közepes hajlású beépítetlen tetõket (20-35 ), melyek alatt nedvességre érzékeny fafödém és hõszigetelés van, illetve gipszkarton mennyezetet alkalmaznak. Ezen új szerkezeti, építészeti megoldások fokozottabb védelmet, megoldásokat kívánnak. Napjainkban a korszerû anyagok, tetõfedõ rendszerek az építészek számára lehetõséget nyújtanak kis hajlású 6-20 tetõk tervezésére is. ALAPELVEK, ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK: 1. V 1. VÍZZÁRÓSÁG Beépített tetõterek és nedvességre érzékeny hõszigetelések, mennyezetek esetében a magastetõ legfontosabb feladata a belsõ terek és épületszerkezetek védelme a csapadékhatások ellen. A kiselemes és nagytáblás fedések nem adnak teljes vízzáróságot, kiegészítõ nedvesség elleni védelem szükséges. A tetõfedés alatti alátéthéjazatok feladata, hogy a fedésen átjutott (szél torlóereje által, jégsánc-képzõdés miatt), kondenzációból visszacsepegett, porhóként a fedés alá került nedvességet elvezesse, védje az alatta levõ teret. A tetõhéjalás vízzárósága függ az alkalmazott tetõfedõ anyag kialakításától, az elemek kapcsolódásától, az átfedés mértékétõl, a tetõidom bonyolultságától és a hajlásszögtõl. Vízzáróság tekintetében minél kisebb teljesítõ képességû a tetõhéjalás, annál magasabb fokozatú alátéthéjazatot kell tervezni. Magastetõk beázásának kockázata: BEÉPÍTETLEN PADLÁS Nedvességre nem érzékeny födém, hõszigetelés esetén, tárolt anyagok nedvességre nem érzékenyek BEÉPÍTETT TETÕTÉR vagy nedvességre érzékeny fafödém, födémen, mennyezeten fekvõ nedvességre érzékeny hõszigetelés esetén EGYSZERÛ TETÕIDOM Egyszerû nyeregtetõ, max 10mes szarufahosszal, sorolt tetõablak nélkül BONYOLULT TETÕIDOM Van vápa vagy élgerinc, szarufa hossza 10m felett, sorolt tetõablakok Kis kockázat Közepes kockázat Magas kockázat 1. oldal
Alátéthéjazatok típusai, vízzáróságuk biztonsága: Szabadon belógatott tetõfólia 25 felett W2*-es tetõfólia 10cm-es átlapolással, 25 alatt W1*-es 15cm-es átlapolással Aljzatra fektetett tetõfólia Deszkázatra vagy kemény, alaktartó hõszigetelésre W1*-es tetõfólia 15cm-es átlapolással Aljzatra szélzáró módon fektetett tetõfólia W1*-es tetõfólia 10cm-es ragasztott toldásokkal, ellenlécek alatt tömítõszalaggal Vízzáró alátétszigetelés Vízszigetelés, deszkázatra készítve ellenléc alatt vezetve Vízhatlan alátétszigetelés Vízszigetelés, deszkázatra készítve ellenléc felett vezetve Kis vízzáróság Magas vízzáróság * A tetõfóliákat vízzáró képességük szerint W1-es abszolút vízzáró (1m-es vízoszlop nyomásra sem enged át egy csepp vizet sem) és W2-es mérsékelten vízzáró (kis mértékben anyagában átengedi a vizet) kategóriájúak lehetnek az EN 1928 és 13111vizsgálati szabványok alapján. A W3-as kategória tetõ alátétfóliának nem alkalmas. Az alábbi táblázatokban segédletet adunk az alátéthéjazat helyes kiválasztásához a tetõfedõ anyag, funkció és a tetõ bonyolultságának függvényében. A megadott hajlásszögek az adott kategória minimálisan alkalmazható hajlásszögét jelentik. Az adatokat az aláthéjazatok teljesítõ-képességének ismeretében állítottuk össze. A megadott értékek hagyományos fedélszerkezet esetén érvényesek, ahol a szarufatávolság kisebb, mint 1,2m és az alátétfedést az ereszvonallal párhuzamosan fektetik. Egyszerû Bonyolult Oldalhornyos egyszeres fedésû síkcserepek Beépítetlen tetõidomú tetõidomú (pl. hornyolt egyenes vagy ívesvágású padlás beépített beépített cserepek) tetõtér tetõtér Szabadon belógatott tetõfólia 20 35 40 Aljzatra fektetett tetõfólia 15 15 20 Aljzatra szélzáró módon fektetett tetõfólia 10 10 15 Vízzáró alátétszigetelés 10 10 10 10 -nál alacsonyabb hajlásszögben cserépbõl fedés nem készíthetõ Egyszerû Bonyolult Oldalhorony nélküli kettõs fedésû Beépítetlen tetõidomú tetõidomú síkcserepek (pl. hódfarkú és téglány padlás beépített beépített cserepek) tetõtér tetõtér Szabadon belógatott tetõfólia 20 30 35 Aljzatra fektetett tetõfólia 15 15 20 Aljzatra szélzáró módon fektetett tetõfólia 10 10 15 Vízzáró alátétszigetelés 10 10 10 10 -nál alacsonyabb hajlásszögben cserépbõl fedés nem készíthetõ 2. oldal
Körülhornyolt cserép vagy betoncserép, hullámhegyen levõ oldalhoronnyal Beépítetlen padlás Egyszerû tetõidomú beépített tetõtér Bonyolult tetõidomú beépített tetõtér Szabadon belógatott tetõfólia 18 22 26 Aljzatra fektetett tetõfólia 15 15 15 Aljzatra szélzáró módon fektetett tetõfólia 10 10 10 Vízzáró alátétszigetelés 10 10 10 10 -nál alacsonyabb hajlásszögben cserépbõl fedés nem készíthetõ Egyszeres fedésû kiselemes szálcement tetõk Beépítetlen padlás Egyszerû tetõidomú beépített tetõtér Bonyolult tetõidomú beépített tetõtér Szabadon belógatott tetõfólia 20 40 45 Aljzatra fektetett tetõfólia 15 15 20 Aljzatra szélzáró módon fektetett tetõfólia 15 15 15 Vízzáró alátétszigetelés 15 15 15 15 -nál alacsonyabb hajlásszögben kiselemes szálcement fedés nem készíthetõ Egyszerû Bonyolult Kétszeres fedésû kiselemes szálcement tetõk Beépítetlen tetõidomú tetõidomú padlás beépített beépített tetõtér tetõtér Szabadon belógatott tetõfólia 20 30 35 Aljzatra fektetett tetõfólia 15 15 20 Aljzatra szélzáró módon fektetett tetõfólia 15 15 15 Vízzáró alátétszigetelés 15 15 15 15 -nál alacsonyabb hajlásszögben kiselemes szálcement fedés nem készíthetõ Egyszerû Bonyolult Vízzáró fokozatú bitumenes zsindely fedés Beépítetlen tetõidomú tetõidomú (alátétlemezen keresztül mechanikusan padlás beépített beépített rögzítve) egyszeres átfedésnél tetõtér tetõtér Szabadon belógatott tetõfólia Nem szükséges 22 30 Aljzatra fektetett tetõfólia Nem szükséges 15 15 Aljzatra szélzáró módon fektetett tetõfólia Nem szükséges 15 15 Vízzáró alátétszigetelés Nem szükséges 15 15 15 -nál alacsonyabb hajlásszögben zsindelyfedés nem készíthetõ Megfelelõen átszellõztetett, nagy testsûrûségû, nedvességre nem érzékeny szálas hõszigetelés esetén a gyártó utasításai szerint a táblázattól eltérõ megoldások is alkalmazhatóak. 3. oldal
Egyszerû Bonyolult Vízzáró fokozatú bitumenes zsindely fedés Beépítetlen tetõidomú tetõidomú (alátétlemezen keresztül mechanikusan padlás beépített beépített rögzítve) kétszeres átfedésnél tetõtér tetõtér Szabadon belógatott tetõfólia Nem szükséges 20 25 Aljzatra fektetett tetõfólia Nem szükséges 15 15 Aljzatra szélzáró módon fektetett tetõfólia Nem szükséges 15 15 Vízzáró alátétszigetelés Nem szükséges 15 15 15 -nál alacsonyabb hajlásszögben zsindelyfedés nem készíthetõ Megfelelõen átszellõztetett, nagy testsûrûségû, nedvességre nem érzékeny szálas hõszigetelés esetén a gyártó utasításai szerint a táblázattól eltérõ megoldások is alkalmazhatóak. Kistáblás és nagytáblás fém cserepes lemez (pl. Roofbond) Beépítetlen padlás Egyszerû tetõidomú beépített tetõtér Bonyolult tetõidomú beépített tetõtér Szabadon belógatott tetõfólia 18 22 26 Aljzatra fektetett tetõfólia 15 15 15 Aljzatra szélzáró módon fektetett tetõfólia 10 10 10 Vízzáró alátétszigetelés 10 10 10 10 -nál alacsonyabb hajlásszögben cserepes lemez fedés nem készíthetõ Bitumenes hullámlemez Beépítetlen padlás (nedvességre nem érzékeny hõszigeteléssel) Egyszerû tetõidomú padlás (nedvességre érzékeny hõszigeteléssel) Bonyolult tetõidomú padlás (nedvességre érzékeny hõszigeteléssel) Szabadon belógatott tetõfólia 18 22 26 Aljzatra fektetett tetõfólia 7 15 15 Aljzatra szélzáró módon fektetett tetõfólia 7 10 10 Vízzáró alátétszigetelés 7 7 7 7 -nál alacsonyabb hajlásszögben bitumenes hullámlemez fedés nem készíthetõ Hagyományostól eltérõ fedélszerkezetek esetén, ahol a szarufák (keretállások) távolsága nagyobb, mint 1,2m pl.: csarnok jellegû szerkezetek egyedi megoldások szükségesek, a fenti táblázatok nem alkalmazhatóak belógatott tetõfóliák esetében! Csarnokoknál, ahol a keretállások távolsága 4-7m-es távolságban vannak, az alátétfóliát nem lehet az eresszel párhuzamosan szabadon belógatni. A szelemenek tetejére feszített, a víz folyási irányával párhuzamosan beépített tetõfólia nem ad teljes vízzáróságot, ugyan a nedvesség túlnyomó részét levezeti, de nem ad 100%-os megoldást! Beépítését mégis javasoljuk, mert jelentõsen növeli a fedés alatti tér használati értékét. A víz átjutásának lehetõségét csökkenteni lehet gondos kivitelezéssel, nagyobb mértékû 15-25cm-es oldalirányú átlapolással, esetleg ragasztással. A szelemenek tetejére, a fólia alá ragasztott öntömítõ kétoldalas butil vagy bitumenes szalaggal. A trapézlemezek nagyobb átfedésével, az átfedések tömítésével. Minimális hajlásszög 6. 4. oldal
2. ÁTSZELLÕZTETÉS A magastetõk esetében beszélhetünk egyszeresen illetve kétszeresen átszellõztetett konstrukcióról. Az egyszeres átszellõztetés esetén ventilláció, illetve átszellõztetett légréteg csak a fedés és az alátéthéjazat (fólia) között van (külsõ légrés). A külsõ légrés szerepe, hogy a fedésen átjutott nedvesség, illetve a fedés belsõ oldalán kicsapódott nedvesség az eresz irányában szabadon elfolyjon, illetve a gerinc irányában kiszellõzõn. A ventilláció további szerepe a nyáron felforrósodó tetõfedõ anyag hátoldali hûtése, a légrésben levõ forró levegõ kiszellõztetése, ezzel csökkentve a tetõtér hõterhelését és az alátétfólia hõöregedését. Az átszellõzés hatékony mûködése esetén télen a fedés alól kivezetett, tetõtér felöl érkezõ, úgynevezett hulladékhõ nem tudja alulról átmelegíteni a fedést, ezzel megakadályozva a fagypont alatti, vízfilm, olvadékvíz és eresz-menti jégsáncképzõdést. Csökkenti a lehetõségét a fedésen levõ hóréteg alulról való olvadásának, hirtelen megcsúszásának. Egyszeresen átszellõztetett magastetõ csak páraáteresztõ (Sd<0,3m) tetõfóliával alakítható ki, ahol a fólia anyagában átengedi a párát, de a felülrõl jövõ nedvességet zárja A külsõ légrés szabályszerû kialakítása, a ventilláció biztosítása kötelezõ minden magastetõ esetén. A külsõ ventilláció akkor mûködik megfelelõen, ha a légrés vastagsága, a be és kiszellõzés keresztmetszete megfelelõ. A friss, hideg levegõt mindig az eresznél kell beengedni, míg a párás felmelegedett levegõt mindig a gerinc vonalában vagy annak közelében kell kivezetni. A tetõmezõ közepébe elhelyezett tetõszellõzõ elemek nem adnak megfelelõ átszellõzést! 5. oldal
Átszellõzés mértéke (ÉMSZ alátéthéjazatok irányelve és DIN 4108 szabályainak alkalmazásával): Szabad beszellõzõ Szabad kiszellõzõ Légréteg, fedés és hajlásszög szaruhossz keresztmetszet keresztmetszet fólia között cm 2 /fm eresznél tetõsíkonként gerincnél, (ellenléccel cm 2 /fm élgerincnél cm 2 /fm biztosítva) 10 m alatt 200 50 300* 20 < 10-15 m 300 75 500 15-20 m 400 100 700 10 m alatt 300 75 500 10 < 20 10-15 m 400 100 700 15-20 m 500 150 800 10 m alatt 400 100 500 6 < 10 10-15 m 500 200 700 15-20 m 600 300 800 *vápát tartalmazó tetõidom esetén, vagy nem sûllyesztett látszó ereszvonali lambériázás esetén, minimum 5*5cm-es ellenléc javasolt. A kétszeres átszellõztetés esetén ventilláció, nem csak a fólia felett, hanem a fólia belsõ oldalán a fólia és a hõszigetelés között is van. A belsõ, fólia alatti szellõzésnek feladata nem páraáteresztõ tetõfóliák esetében (0,3m<Sd) lényeges és kötelezõ. A lakótérben termelt pára a téli idõszakban a páranyomás-különbség hatására megpróbál a különbözõ rétegeken áthatolva kijutni. A hõszigetelésen kívül levõ, téli állapotban hideg felületet adó nem páraáteresztõ fóliába az átjutó pára beleütközik és kicsapódik. A ventilláció feladata, hogy ne engedje a párát oly mértékben feldúsulni, hogy az visszacsepegjen. A belsõ kiszellõzõ légrésben levõ huzat hivatott leszárítani a fólia belsõ oldalán kicsapódó harmatcseppeket. A belsõ légrésnek minimum 2cm vastagnak kell lennie a belógatott fólia alatt. Ereszvonali szabad beszellõzése minimum 200cm 2, gerincnél kiszellõzése minimum 50cm 2. 6. oldal
Anyagában nem páraáteresztõ (0,3m<Sd) tetõfólia esetében csak kétszeres átszellõzés alakítható ki. A fólia nem érhet hozzá a hõszigeteléshez! Hõszigetelt tetõtér esetén minden szarufaközt egyenként át kell szelõztetni, eresztõl-gerincig! A kettõs átszellõztetés beépített, hõszigetelt tetõterek esetében nagy precizitást kíván a kivitelezõktõl. Egy-egy szabálytalanság vagy rosszul kialakított csomópont megszûntetheti az átszellõzést, ami a pára feldúsulását, kicsapódását eredményezi. Az átázott szigetelés már nem szigetel, a folyamat felgyorsul. Javításuk lakott épület esetén nagyon költséges és körülményes. A kettõs átszellõzés mûszakilag megoldható egyszerû tetõidomok esetében (maximális szellõzési hossz 8m), de a belsõ szellõzés huzata jelentõs mértékben hûti a hõszigetelést. Ilyen esetben vagy páraáteresztõ kasírozással gyártott szálas szigetelés, vagy nagy testsûrûségû szigetelést, vagy 30%-al vastagabb szigetelést kell alkalmazni. Bonyolult tetõidomok esetében nem lehet kompromisszumok nélkül (fokozottabb beázásveszély) megoldani a kettõs átszellõztetést. Ha van rá mód, akkor a kettõs átszellõztetést lakó és irodaépületek beépített tetõterei esetén kerüljük, alkalmazzunk páraáteresztõ tetõfóliát egyszeres átszellõztetéssel. A páraáteresztõ tetõfóliák drágább bekerülési költségét az olcsóbb vagy vékonyabb hõszigetelés árával bõven kompenzálhatjuk. A kevesebb hibalehetõség, egyszerûbb konstrukció miatt számos késõbbi bosszúságtól és költségtõl kímélhetjük meg magunkat. LAKÓ ÉS IRODAÉPÜLETEK BEÉPÍTETT TETÕTEREIBEN ALÁTÉTHÉJAZATKÉNT MINDIG PÁRAÁTERESZTÕ TETÕFÓLIÁT ALKALMAZZUNK! 3. PÁRAFÉKEZÉS/PÁRAZÁRÁS A hõszigetelés belsõ oldalán levõ párafékezõ réteg ugyan más funkciót lát el, mint az alátéthéjazatént használt tetõfóliák, de mivel vannak olyan típusú tetõfóliák, melyek alkalmasak belsõ oldali párafékezésre, illetve az alátétfólia és a párafékezõ fólia teljesítõ képessége között összefüggés van, ezért tárgyaljuk ezeket az anyagokat is a tetõfóliák alkalmazástechnikájában. A különbözõ funkciójú lakó-és irodahelyiségeknek más a jellemzõ páranyomása. Téli állapotban a meleg belsõ helyiségben mindig nagyobb a páranyomás, mint kint a hideg külsõ térben. A külsõ és belsõ páranyomás különbsége miatt a pára megpróbál áthatolni a különbözõ anyagokon, szerkezeteken, próbál átdiffundálódni. Minél nagyobb a páranyomás különbség, annál intenzívebb a diffundáció. Jellemzõ értékek: Hõmérséklet C Relatív páratartalom % Páranyomás Pa Páranyomás különbség Pa Külsõ tér télen -2 90 464 0 Mûhely 16 50 909 445 Lakószoba 20 65 1520 1056 Fürdõszoba lakásban* 24 75 2238 1774 * csak idõszakosan éri el ezt a magas értéket A fenti táblázatból jól érzékelhetõ, hogy a meleg, párás funkciójú helyiségekhez nagyobb páranyomási érték tartozik. A hidegebb levegõ mindig kevesebb párát képes elraktározni, míg a meleg levegõ sokkal többet. A fürdõszobában gyakorta megfigyelhetjük, hogy a pára elõször a hideg felületeken csapódik ki, ha túl magasra nõ a páratartalom. Mivel a pára alacsonyabb hõmérséklet esetén, ha eléri a telítési páranyomást (harmatpont) kicsapódhat, ezért meg kell akadályoznunk, hogy akadálytalanul bejusson a hõszigetelõ rétegbe. A nagy tömegben a hõszigetelésbe jutó 7. oldal
pára a szigetelés külsõ, hidegebb rétegei felé haladva ki fog csapódni, átáztatja a hõszigetelést. A párakicsapódás miatt elázott szigetelés a legtöbb esetben már nem tud kiszáradni, a folyamat felgyorsul, ami a teljes szerkezet tönkremenetelét okozhatja. Megoldás: a hõszigetelés belsõ oldalára párafékezõ, párazáró réteget kell helyezni, ami nem vagy csak szabályozottan engedi a párát a hõszigetelésbe. Ezen páratechnikai réteg kiválasztásánál figyelembe kell venni a páraterhelést. Nagyobb páranyomás-különbség esetén erõsebb párazárást kell létrehozni. A párazáró, párafékezõ rétegnek mindig felület-folytonosnak kell lennie. Toldásait pára és légzáró módon kell kialakítani. Ez igaz más szerkezetekhez (vakolat, tetõablak) való csatlakoztatására is. A belsõ párafékezõ rétegnek minimum 2m<Sd értékûnek kell lennie - ez megfelelõ állandó 1000Pa nyomáskülönbségig és idõszakos (kb 1-2 óra/nap) 1200Pa nyomáskülönbségig. Ha a páranyomás különbség tartósan nagyobb, mint 1000Pa (idõszakosan max 1800Pa), akkor nagyobb teljesítõ képességû, minimum 10m<Sd párafékezõ réteget kell alkalmazni. Lakások tipikusan ezt a kategóriát képviselik. Tartósan 1800Pa nyomáskülönbség esetén (pl: üzemi mosoda, uszoda, üzemi konyha stb) javasolt már párazárónak minõsülõ 100m<Sd fóliát alkalmazni, de ekkora nyomáskülönbség esetén kötelezõ a teljes rétegrend egyedi méretezése, ellenõrzõ számítással való igazolása! Fóliák kategóriái páraáteresztés párazárás szerint Páraáteresztõ tetõfólia Sd<0,3m Egyszeres átszellõztetésû tetõalátétfólia Nem páraáteresztõ tetõfólia 0,3<Sd 2m Kétszeres átszellõztetésû tetõalátétfólia Párafékezõ fólia 2<Sd 100m Belsõ párafékezõ fólia. Lakások vizes helyiségeihez legalább 10<Sd Párazáró fólia 100m Sd Belsõ párazárás, tartósan nagy páraterhelésre, számítással igazolva Párazáró képesség növekedése A belsõ párafékezõ rétegnek tartósan, teljes élettartama alatt meg kell õriznie párafékezõ képességét. Lakóépületeknél ma jellemzõen gyakran alkalmaznak erre a célra 0,09-0,15mm vastag natúr vagy regranulátumot tartalmazó Pe fóliákat. Ezek a fóliák erre a célra nem alkalmasak, mert szállított állapotukban Sd értékük Kb: 6-15m között van (10m alatt nem megfelelõ), ráadásul anyaguk öregszik és páraáteresztõ képességük évrõl évre nõ! Párafékezõ fóliákkal szemben elvárás, hogy felületük ragasztható legyen, ne gyûrõdjön, ne legyen túl merev, rideg. A HÕSZIGETELÉS BELSÕ OLDALÁRA MINDEN ESETBEN KÖTELEZÕ PÁRAFÉKEZÕ / PÁRAZÁRÓ FÓLIÁT BEÉPÍTENI, FELÜLETFOLYTONOSAN, PÁRA ÉS LÉGZÁRÓ MÓDON ÖSSZERAGASZTOTT TOLDÁSOKKAL, CSATLAKOZÁSOKKAL A párafékezõ réteget és a felette levõ hõszigetelést úgy kell kialakítani, hogy párafékezõ fólia teljes felülete a helyiség belsõ hõmérsékletével közel azonos legyen, minden egyes pontja harmatpont feletti hõmérsékletû legyen. A rétegrend nem lehet hõhídas, a fólia felülete nem lehet hideg még pontonként sem, mert ott kondenzáció lehet, ami eláztatja a belsõ burkolatot (gipszkartont, lambériát). Nem elégséges a szarufák közötti hõszigetelés, energetikai és páratechnikai okokból is a hõszigetelõ anyagoknál kb 1/6 hõszigetelõ képességgel rendelkezõ fa szarufákat, mint hõhidakat szigetelni kell. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szarufák belsõ síkja elõtt keresztben is el kell vezetni egy legalább 5cm vastag hõszigetelõ réteget. A hõszigetelés készítésekor, beszabásakor ügyelni kell pontosságra a hézagmentességre. 8. oldal
4. HÕVÉDELEM, HÕTERHELÉS A tetõfóliák és párafékezõ fóliák kis vastagságuk miatt nem rendelkeznek számottevõ hõvezetési ellenállással, még akkor sem, ha hõvezetési tényezõjük alacsony. Azonban a fényes felületû hõvisszaverõ fóliák, az úgynevezett reflektált hõt hatékonyan visszaverik. A nyáron felforrósodó tetõfedés erõsen reflektáló felület, melyet nagy hatékonysággal (90% felett) a hõtükrös fóliák visszavernek. A reflektált hõ mennyisége elérheti a teljes hõterhelés 25-30%-át is. Hõtükrös tetõ-alátét fóliák a fedés felé fordítva hatékony védelmet nyújtanak a nyári hõterhelés csillapításában. A nyári hõterhelés ellen a hõtükör mellett a megfelelõ átszellõzés ad védelmet, illetve a megfelelõen méretezett nagy hõcsillapító képességû hõszigetelés, rétegrend. A hõtükörnek szerepe lehet a belsõ oldalon télen, a sugárzott hõ benntartásában. Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a fényes felületek csak akkor tudják a hõt visszaverni, ha elõttük 2-3mm-es légréteg van. A fényes felület és a burkolat között levegõ rétegnek kell lennie. Ez kialakítható távtartó lécezéssel vagy légbuborékos párafékezõ fólia (Aluflex LP) alkalmazásával. A nyári magas hõmérséklet nem csak a tetõtér hõcsillapító képességét teszi próbára, hanem tartósan magas érték esetén öregíti a tetõfóliát is. A tetõfóliák alapanyaga jellemzõen valamilyen mûanyag (leggyakrabban: polietilén LDPE vagy HDPE, pilopropilén - PP, esetleg poliészter PET, poliamid PA, illetve poliuretán vagy akri vagy egyéb bevonattal alkotóelemmel), melyet a magas hõmérséklet és az UV fokozottan öregít. A tetõfóliákat a szabvány szerint a mechanikai és vízzárósági vizsgálatok elõtt 70 C-on és erõs UV sugárzással öregítik. Az öregítés után kell a fóliáknak teljesíteni az elõírt mûszaki paramétereket. A fóliák anyaguktól, adalékaiktól, vastagságuktól függõen jobban vagy kevésbé ellenállóak az öregítéssel szemben, de az elõírt paramétereket mindenképpen teljesíteniük kell. A szabványos öregítési teszt kb. 15-20 évet modellez, megfelelõen átszellõztetett cserépfedésû tetõkonstrukcióra. Ha a tetõfedés anyaga egy jobban reflektáló anyag (pl fémlemez fedés vagy kis hõcsillapító képességû sötét színû bitumenes hullámlemez) vagy szabálytalan a tetõ átszellõzése, akkor a fedés és a fólia közötti levegõ oly mértékben felmelegedhet amire már nem igaz a szabvány által felállított öregítési modell. Ebben az esetben a fólia idõ elõtti tönkremenetele várható. A megoldás, hogy lehetõség szerint meg kell oldani az átszellõzést. Nagyobb hõterhelést adó fedõanyagok esetében jobb minõségû, magasabb hõállóságú alátétfóliát kell alkalmazni. A magasabb hõállóságú fóliákat a gyártók a szabványtól eltérõen nem 70 C-on, hanem az általuk meghatározott és jelölt magasabb hõmérsékleten öregítik és ellenõrzik az öregített minta tulajdonságait. A fóliák hõállósága szerepel a mûszaki adatlapokban, és a mellékletben levõ táblázatban. Elõírások, és hazai gyakorlat hiányában - külföldi adatok és saját gyakorlati méréseink alapján az alábbi hõterhelési kategóriákat határozzuk meg, a kategóriákhoz tartozó fólia hõállósági értékekkel: NORMÁL FOKOZOTT MAGAS EXTRÉM HÕTERHELÉS: Megfelelõen átszellõztetett cserépfedés, kiselemes szálcement vagy deszkázatra készülõ zsindely esetén HÕTERHELÉS: Megfelelõen átszellõztetett fémlemez, cserepes lemez vagy bitumenes hullámlemez fedés esetén HÕTERHELÉS: Világos színû acél trapézlemezzel fedett csarnok, csarnokszerkezetekre meghatározott egyedi szellõzési értékek betartásával** HÕTERHELÉS: Sötét színû acél trapézlemezzel fedett csarnok, csarnokszerkezetekre meghatározott egyedi szellõzési értékek betartásával* 70 C 80-90 C 100 C 100 C* * 100 C-ot az öregítési tesztben elviselõ fólia is csak korlátozott ideig tudja ezt az igénybevételt: 5-10 év 9. oldal
Mivel a csarnok jellegû szerkezetekben gazdaságosan, drága és munkaigényes kiegészítõ szerkezeti elemek nélkül nem lehet maradéktalanul teljesíteni a kiszellõzési szabályokat, ezért azokra egyedi szabályok érvényesek. Az egyedi szabályok alkalmazásának következménye, hogy magasabb hõállósági fokozatú fólia alkalmazása indokolt: Csarnokok egyedi átszellõztetése: Tetõsík hossza m-ben 6 <15 15 Gerincnél szabad kiszellõzés cm 2 /fm Minimum 35mm magas, fóliával max 50%-ban érintkezõ trapézlemez 10 15 200 Minimum 45mm magas, fóliával max 50%-ban érintkezõ trapézlemez 15 20 250 ÁLTALÁNOS GYAKORLATI TUDNIVALÓK, KIVITELEZÉSI SZABÁLYOK: Az egyszeres és a kétszeres átszellõztetéssel készülõ magastetõk alátéthéjazatainak kivitelezési szabályai némileg különböznek de az alábbi szabályok általánosan igazak és kötelezõen alkalmazandóak, attól függetlenül, hogy szabadon belógatott fóliáról van szó vagy deszkázatra készül. A fóliák anyagát az UV sugárzás roncsolja, öregíti. Ezért a kivitelezésnél a munkát úgy kell szervezni, hogy a tetõfedés minél elõbb felkerüljön, be legyen tartva az un. lefedési idõ. A csomópontokat úgy kell kialakítani, hogy a fólia közvetlen napsugárzást sehol se kapjon eresznél cseppentõlemez, ablakoknál, áttöréseknél bádogtakarás szükséges. Mivel a fóliákat a szórt, visszaverõdött sugárzás is károsítja igaz jóval lassabban és kis mértékben ezért alulról kültérben védõ takarással (pl lambériázás) kell beépíteni. A tetõfóliák a tetõfedéssel együtt adnak megfelelõ vízzáróságot, a tetõfedés nélkül önmagukban (kivétel egy-két szélzáró deszkázatra készített fóliát) az alátétfóliák nem védenek, mert kis torlószél hatására is az átlapolásokon átjuthat a nedvesség. A W2-es besorolású mikroperforált és egyes W2-es kategóriába tartozó páraáteresztõ tetõfóliákat a zuhogó esõ anyagában átüthet. A nagy sebességgel becsapódó esõcseppek átjuthatnak a mikro-réseken, különösen az alátámasztott felületeken (deszkázatnál, szarufa tetején). Meglévõ épületek átfedésénél ezt figyelembe kell venni, esõ esetén ideiglenes pót takarásról kell gondoskodni. 25 -os hajlásszög alatt csak W1-es fóliát szabad alkalmazni. Deszkázatra készülõ fólia csak W1-es lehet, hajlásszögtõl függetlenül. A tetõfóliák ugyan erõsítettek, de extrém nagy szélviharokat, jégesõt, a tetõfedés védelme nélkül nem képesek elviselni. A szabadon hagyott tetõfólia viharkára a kivitelezõ kockázata. Ezért is érdemes a munkákat úgy szervezni, hogy a tetõfólia minél rövidebb ideig maradjon lefedetlenül. A belógatott és deszkázatra feketetett fóliákat is az eresszel párhuzamosan kell fektetni megfelelõ, folyásirányt figyelembe vevõ átlapolással. A szabadon belógatott fóliákat enyhe kb. 2cm-es belógással, míg az aljzatra készülõ alátétfóliákat gyûrõdésmentesen kell fektetni. A fólia és a tetõfedés közötti légrést szabályszerûen, megfelelõen átszellõztetett módon kell kialakítani, figyelve arra, hogy minden szarufaközben teljes hosszban teljesüljön. Deszkázatra, a faanyag szellõzésének biztosítása miatt, páraáteresztõ fóliát alkalmazzunk. A fóliát minden esetben a leszorító ellenlécek rögzítik, ideiglenesen (pl kapoccsal) csak az ellenléc vonala alatt lehet rögzíteni. Ha a fóliát hosszanti irányban toldani kell akkor azt a szarufák tetején lehet, az ellenléc alatt. Ha a fólia fektetési iránya kötött, akkor azt a beépítésnél be kell tartani. A hosszú élettartam biztosítása miatt mindig a megfelelõ hõállóságú fóliát válasszuk. A fóliák beépítésénél be kell tartatni a termékre vonatkozó beépítési hõmérsékletet. A kivitelezésnél ügyelni kell arra, hogy a fólia ne sérüljön. A sérülés mentességet a lefedés elõtt ellenõrizni kell, az esetleges hibákat javítani. Tetõáttöréseknél a felülrõl lefolyó nedvességet fóliazsákkal, vagy a tetõablak forgalmazók által a beépítési szettekben megtalálható vízvetõ léccel kell a szomszédos szarufaközbe vezetni. A cseppentõlemezt az ellenléc alatt, az ereszcsatorna mögött kell kivezetni és nem a csatornába. (a csatornába vezetett cseppentõlemez esetén télen, mikor hóval van tele a csatorna, elzáródik a beszellõzés útja) 10. oldal
I. EGYSZERES ÁTSZELLÕZÉSÛ TETÕ KIVITELEZÉSI SZABÁLYAI: Egyszeres átszellõzésû tetõhöz csak páraáteresztõ Sd<0,3m fólia alkalmazható Átszellõztetett légrésre csak a fólia és a fedés között van szükség, kialakítása szellõzés szabályai szerint A fólia közvetlenül fektethetõ hõszigetelésre, a szarufa teljes vastagsága kitölthetõ hõszigeteléssel Nem kell felsõ oldalán kasírozott hõszigetelést alkalmazni A fóliát a gerincen, élgerincen át lehet hajtani A vápában a fóliát hézag nélkül zárt módon kell átvezetni (lásd rajz szerint) 11. oldal
II. KÉTSZERES ÁTSZELLÕZÉSÛ TETÕ KIVITELEZÉSI SZABÁLYAI: Csak szabadon belógatott módon lehet beépíteni a fóliát A külsõ légrés mellett ki kell alakítani az átszellõzést a fólia és a hõszigetelés között, a fólia nem érhet hozzá a hõszigeteléshez A gerincen, élgerincen a fóliát nem szabad áthajtani, biztosítani kell a páradús levegõ távozását Minden szarufaközt egyesével át kell szellõztetni eresztõl, gerincig A szarufák teljes vastagsága nem tölthetõ ki hõszigeteléssel. Fokozottan kell figyelni, hogy vagy forma, alak és vastagságtartó hõszigetelést alkalmazzunk (tekercses szálas hõszigetelõ anyagok nem ilyenek), vagy kiegészítõ rögzítést (pl. befeszített drótváz) kell alkalmazni. A szálas szigeteléseket vagy páraáteresztõ kasírozással kell védeni a huzat ellen, vagy 30%-al vastagabb réteget kell alkalmazni. A vápában a fólia alatti rés alsó beszellõztetése miatt nem lehet a fóliát zárt módon átvezetni, hanem az ábra szerint nyitottan kell hagyni. ezt a megoldást csak akkor javasoljuk, ha nincsen más lehetõség, meglevõ nem páraáteresztõ fóliával készült tetõteret akarunk beépíteni. Ennél az alkalmazásnál a porhó bejutásának veszélye fennáll csak nagy testsûrûségû, nedvességre kevésbé érzékeny hõszigetelést szabad alkalmazni! Ha nincsen tõtér beépítés, a tetõtér nem hõszigetelt, akkor a vápát a páraáteresztõ fóliához hasonlóan zártan kell kialakítani. 12. oldal
13. oldal
KIVITELEZÉS MENETE SZABADON BELÓGATOTT PÁRAÁTERESZTÕ FÓLIÁNÁL: 1. Fedélszék elkészítése, ha megoldható, akkor a szarufavégek bevágása a lambéria vastagságában. Ha nem, akkor az ellenléc vastagságát úgy kell megnövelni, hogy a szellõzõ keresztmetszet a lambériával szûkített részen is meglegyen, vagy tetõléc helyett mûanyag szellõzõ lécet kell alkalmazni 2. Cseppentõlemez: majd a cseppentõlemezre kell rávezetni a fóliát legalább 10cm-es átlapolással, szélzáró alátéthéjazatnál ragasztva. A fóliát a cserép által fedett részen kell befejezni, hogy az UV ne károsítsa 14. oldal
3. Fólia fektetése: szabályszerû átlapolásokkal, eresszel párhuzamosan, enyhe kb. 2 cm-es belógással, ellenléccel leszorítva. Az ellenléc szükséges vastagságát az átszellõzést figyelembe véve kell kiválasztani. Vápa esetén a korrekt csomóponti kialakítás miatt legalább az 5cm-es ellenléc javasolt 4. Tetõfedés készítése: tetõfedés készítésekor alkalmazni kell a megfelelõ kiszellõzést biztosító tetõkiegészítõ elemeket. Az esetek többségében a drága szellõzõcserép kiváltható gerincen való szellõzést biztosító kúpalátét elemekkel. (Pl aluroll, lüftomat) 5. Hõszigetelés készítése: páraáteresztõ fóliánál a szarufa teljes vastagsága kitölthetõ hõszigetelõ anyaggal. A hõszigetelést hézagmentesen kell elhelyezni (szálas szigetelések alkalmasabbak, mint a táblás habszigetelések). Meredek hajlásszögnél csak olyan szigetelés használható, mely nem csúszik meg. 6. Burkolati váz elhelyezése, keresztirányú hõszigetelés: a belsõ burkolatot tartó fa lécvázat vagy acél CD vázat el kell helyezni, a lécek között legalább 5cm vastag keresztirányú hõszigetelést kell végigvinni, csökkentve a szarufák okozta hõhíd-hatást. 15. oldal
7. Párazárás, burkolás: a belsõ párafékezõ/záró réteget a lécvázra kell rögzíteni, pára és légzáró módon tömített toldásokkal és egyéb szerkezetekhez való tömített csatlakozással. (tetõablak, vakolat, felmenõ falak) A burkolat rögzítése a tartóvázhoz mechanikus rögzítéssel a párazáró rétegen keresztül. 16. oldal