Oktatási Hivatal I. Terepgyakorlat (15 pont) 1. F 2. E 3. D 4. D 5. F 6. G 7. C 8. E 9. A 10. C 11. D 12. G 13. B 14. D 15. A A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FÖLDRAJZ JAVÍTÓKULCS II. Keresztül-kasul Európán (15 pont) 1. A 2. F 3. E 4. B 5. C 6. D 7. F 8. A,E,D 9. A (G) 10. B,F 11. C 12. - az a -val jelölt részen III. Nemzeti parkok (21 pont) 1. a, G,H 2. b, B 3. c, I 4. c, E 2017/2018 1 II. forduló
5. b, F 6. a, F 7. c, C 8. a, J 9. b, A 10. b, B IV. Forró helyek (22 pont) 1. c 2. E,D 3. Humboldt-áramlás, Benguela-áramlás (az egyik elég) 4. Rajzolja be a megnevezett tengeráramlás helyét és irányát a térképre! 5. d 6. b, c 7. a 8. a, b 9. a, b 10. c 11. b, d 12. A, C 13. b 14. b 15. b 16. c V. Fél igazságok a Föld körül (12 pont) 1. A Halál-völgy (Death Valley) Földünk legmélyebb és egyben legforróbb pontja, ugyanis itt mérték a legmagasabb hőmérsékletet. javítás: Észak-Amerika 2. Az Alföld területén a Kárpátokból érkező jégárak rengeteg üledéket raktak le, amelyre a 2017/2018 2 II. forduló
szelek a lösz alapanyagát képező finom port szállítottak. javítás: folyók 3. Az Antarktiszról gyönyörűen látszik a troposzféra és a sztratoszféra határán kialakuló sarki fény. javítás: ionoszféra (termoszféra) 4. A jégkorszak után a növények által megkötött hulló porból képződött a lösz, amely sárgás színű, finomszemcsés kőzet, amelyen kitűnő talaj képződött. javítás: jégkorszakban 5. A hegyoldalakban kialakított szántókon a szintvonalakra merőlegesen kell szántani, hogy kevésbé mosódjon le a talaj. javítás: párhuzamosan VAGY A hegyoldalakban kialakított szántókon a szintvonalakra merőlegesen kell szántani, hogy kevésbé mosódjon le a talaj. javítás: lejtőkre 6. A savas esők kialakulásában a szén-dioxidnak és a kén-dioxidnak van nagy szerepe, még a mészkőből készített műemlékek, szobrok is károsodnak miatta. javítás: nitrogén-oxidok VI. Egy osztályba járunk (15 pont) 1. A, G 2. J, B 3. K, I 4. D, F 5. E, L 6. J, B 7. D, C 8. E, L 9. E, L 10. K,I 11. B, H 12. D, C 13. E, L 14. J, B 15. H, I VII. Románia társadalomföldrajzi jegyei (10 pont) Hibás állítás: Javítás: 1. katolikus (román) ortodox, görögkeleti 2. Várna Konstanca (Constanta) 3. északi határon déli határon 4. Szent Anna-tó Gyilkos-tó 5. 2004-ben 2007-ben 2017/2018 3 II. forduló
VIII. Hol járunk? (10 pont) 2. Szigetország Afrika partjánál, élővilága egyedi (pl. fossza, gyűrűsfarkú maki). 10. Az Indiai-óceánban található, korábban Ceylon volt a hivatalos neve. 8. Afrika legkisebb népességű országa, adóparadicsom. 1. Karibi térségben fekvő szocialista ország. 3. A névadó sziget déli részén fekszik, míg északon egy szakadár, gyakorlatilag el nem ismert állam található. 7. Szigetország a Karibi térségben, hivatalos nyelve az angol. 9. Több száz apró csendes-óceáni szigetből áll, jelentős az idegenforgalma. 5. Fővárosa Reykjavik. 4. Itt található a világ második legnagyobb konténerforgalmú kikötője (2015). 6. Szigetország a Csendes-óceánon, nevezetes őshonos kisebbség a maori népcsoport. IX. Mennyiségi összehasonlítás (7 pont) Japán lakosságszáma (fő, 2016) < Indonézia lakosságszáma (fő, 2015) Atomreaktorok száma Franciaországban (db, 2016) > Atomreaktorok száma Olaszországban (darab, 2016) Venezuela kőolaj kitermelése (tonna, 2015) > Peru kőolaj kitermelése (tonna, 2015) Algéria területe (km 2 ) > Tunézia területe (km 2 ) NAFTA tagországainak száma (2017) < EFTA tagországainak a száma (2017) Magyarország járásainak száma (2017) > Magyarország megyéinek száma (2017) Magyarországi világörökségi helyszínek < Magyarország nemzeti parkjainak a száma (2017) száma (2017) X. Európa kereskedelme (11 pont) 1. Franciaország, Egyesült Királyság (2 pont) 2. 4 művelet 1-1 pont, 1000-l felszorzás 1 pont, maximum keresés 1 pont. (6 pont) 1340*1000/82,3=16281,9 501*1000/67=7477,6 462*1000/60,8=7598,7 409*1000/65,1=6282,6 16281,9 dollár a legnagyobb érték, azaz Németország 3. Egyesült Királyság (elfogadva Németország is [NSZK miatt]) (1 pont) 4. Egyesült Királyság (1 pont) 5. Kína (1 pont) XI. Utazásszervezés (12 pont) 1. Finnország (1 pont) 2. Nem (1 pont) 3. 80000/320=250 euró (1 pont) 4. 110*310=34 100 (1 pont), 4*50=200 (1 pont), 200*0,9=180 (1 pont), 180*310=55 800 (1 pont), 34 100+55 800=89 900 (1 pont), 89 900*1,03= 92 597.- HUF (1 pont) 5. Igen (1 pont) 6. 92 597+80 000=172 597.- HUF (1 pont) 7. Helsinki (1 pont) XII. Garnizonvárosok (20 pont) 1. A 2. E 3. F 4. C 2017/2018 4 II. forduló
5. H 6. J 7. G 8. B 9. I 10. D 11. F 12. J 13. C 14. B 15. A 16. H 17. D 18. G 19. E 20. I XIII. Külföldi befektetések a gazdasági válság óta (10 pont) 1. Közép-Magyarország 2. Itt található az ország fővárosa, Budapest, amely az ország közigazgatási központja és a legtöbb befektető külföldi vállalat székhelye. 3. Nyugat-Dunántúl 4. járműgyártás (de a járműipar is elfogadható). 5. tercier 6. Hollandia 7. 2010. 29,7% (1 pont) Közvetlen külföldi tőkebefektetések hazánkban 2010.: 16105 milliárd forint. Külföldre kihelyezett magyar tőke 2015: 31,9 milliárd euró. Ennek közel fele volt 2010-ben a kihelyezett magyar tőke a szöveg alapján: 15.95 milliárd euró (31,9/2). (1 pont) Ez, 300-as euró árfolyamon: 4785 milliárd forint (15,95*300). (1 pont) Ez 29,7%-a volt 2010-ben a hazánkban befektetett külföldi működő tőkének (4795/16105*100). (1 pont) XIV. Az ingázás általános és területi jellemzői hazánkban! (10 pont) Az ingázók aránya a helyben dolgozókhoz képest 1980-tól 2011-ig folyamatosan, 24%-ról 34%-ra nőtt (1 pont). Ugyanakkor az ingázók száma 1980 és 2001 közt csökkent, majd utána indult növekedésnek (1 pont). Ez az ellentmondás többek közt annak köszönhető, hogy az aktív keresők száma főleg a rendszerváltás után jelentősen visszaesett, elsősorban a gazdaság válságának majd szerkezetváltásának köszönhetően. Így a helyben lakók és dolgozók valamint az ingázók egymáshoz viszonyított aránya jelentősen átalakult (1 pont). Térségi szinten mérve 2011-ben a legnagyobb ingázási pozitívummal a főváros valamint a gazdaságilag kiemelkedő jelentőségű regionális központok, megyeszékhelyek és gazdaságilag prosperáló városok járásai (például: Székesfehérvár, Pécs, Debrecen, Nyíregyháza, Tiszaújváros, Komárom) bírtak (2 pont). A legnagyobb arányú ingázás a főváros agglomerációjában található járásokból, kiemelten Pest megye szuburbanizáció által leginkább érintett járásaiból (1 pont), 2017/2018 5 II. forduló
valamint a fejlett nyugat- és közép-dunántúli nagyvárosi járások vonzott járásaiból volt jellemző (például Dél-Fejér, Győr-Moson Sopron megye déli és Veszprém megye keleti járásai) (1 pont). Települési szinten mérve kiemelkedő, százezres nagyságrendű (mintegy 225.500 fő) volt 2011-ben a Budapestre ingázók száma (1 pont). Ezt Győr és Székesfehérvár 30000 fős nagyságrendű ingázási száma követi köszönhetően elsősorban a gazdasági dinamizmusnak és az ide települt transznacionális cégeknek (1 pont). Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a dunántúli kisebb lélekszámú megyeszékhelyek (például Szombathely, Zalaegerszeg) közel hasonló számú vonzott ingázóval bírnak, mint a jóval népesebb alföldi városok (például Szeged, Nyíregyháza) (1 pont). XV. A hazai népesség földrajza (10 pont) 1. H 2. H 3. I 4. I 5. I 6. H 7. I 8. I 9. H 10. H 2017/2018 6 II. forduló