Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. október 18. (OR. en) 13377/17 ANTIDUMPING 15 COMER 110 WTO 244 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. október 17. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2017) 598 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A Bizottság 35. éves jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EU dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedéssel kapcsolatos tevékenységeiről (2016) Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2017) 598 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2017) 598 final 13377/17 DG C 1 HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.17. COM(2017) 598 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A Bizottság 35. éves jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EU dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedéssel kapcsolatos tevékenységeiről (2016) {SWD(2017) 342 final} HU HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A Bizottság 35. éves jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EU dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedéssel kapcsolatos tevékenységeiről (2016)
BEVEZETÉS Ez a jelentés az Európai Unió dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedéssel kapcsolatos 2016. évi tevékenységeiről számol be. A Bizottság e jelentést az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: dömpingellenes alaprendelet) 23. cikkének rendelkezéseivel, az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: szubvencióellenes alaprendelet) 34. cikkének rendelkezéseivel, valamint a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban terjeszti az Európai Parlament és a Tanács elé. A jelentés a korábbi évekhez hasonlóan kiegészül egy részletes mellékletekkel ellátott bizottsági szolgálati munkadokumentummal. A dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedésre vonatkozó vizsgálatokat a Bizottság a fent említett európai parlamenti és tanácsi rendeletek alapján végzi. A hatályos jogszabályok, a terminológia és az eljárások átfogó összefoglalása megtalálható a jelentést kísérő szolgálati munkadokumentumban. 2016 rendkívül eseménydús és sok kihívással járó év volt a piacvédelem területén. 2016 novemberében a Bizottság jogszabályjavaslatot fogadott el, amely új számítási módszert határoz meg a rendes értékek megállapításához abban az esetben, ha az árak és a költségek torzultak az exportáló ország piacán. E javaslatot jelenleg rendes jogalkotási eljárás keretében tárgyalják. Az acélválság kezdete óta intenzív munka folyt annak érdekében, hogy az európai ipar gyorsan és ténylegesen kiheverje a tisztességtelen kereskedelmi behozatal miatt elszenvedett károkat. A Bizottság a meglévő piacvédelmi jogi keret által biztosított valamennyi rendelkezésre álló eszközt felhasználta ennek céljából. Az acélválság rávilágított a piacvédelmi eszközök korszerűsítésének szükségességére is, és jelentős lendületet adott a Tanácsnak ahhoz, hogy 2016 decemberében kialakítsa álláspontját erről a Bizottság által már 2013 áprilisában elfogadott jogalkotási kezdeményezésről. Az Európai Tanács 2016. júniusi következtetéseiben szintén sürgette e munka mielőbbi befejezését. A javaslatot jelenleg rendes jogalkotási eljárás keretében tárgyalják. A lefolytatott piacvédelmi vizsgálatok sok esetben rendkívül összetettek voltak, így például a melegen hengerelt tekercsek vizsgálata, a szolárpanelek hatályvesztési felülvizsgálata és a betonmegerősítő-rudakra vonatkozó vizsgálat esetében. Ezekben az ügyekben részletes elemzésre volt szükség, amely magában is igen erőforrásigényes folyamatnak bizonyult. A jelentés és a munkadokumentum a következő weboldalon a nyilvánosság számára is elérhető: http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/anti_dumping/legis/index_en.htm 1. A DÖMPINGELLENES, SZUBVENCIÓELLENES ÉS VÉDINTÉZKEDÉSRE VONATKOZÓ VIZSGÁLATOK ÉS INTÉZKEDÉSEK ÁTTEKINTÉSE 1.1. Általános megjegyzések 2016 végén az EU-nak 90 végleges dömpingellenes és 12 végleges szubvencióellenes intézkedése volt hatályban. 3
A hatályban lévő intézkedések száma az előző évhez képest némileg (4 %-kal) emelkedett, miközben az év végén folyamatban lévő vizsgálatok száma megegyezett a 2015. év végi adattal. Az elindított új ügyek száma (15) enyhén emelkedett, míg jelentős számú ügyet (9) újraindítottak a bírósági ténymegállapítások végrehajtása céljából. Jóllehet a 2015. évinél kevesebb, de továbbra is jelentős számú felülvizsgálat indult (15). A felülvizsgálatok többségét a hatályvesztési felülvizsgálatok tették ki. 2016-ban az EU-ba irányuló teljes behozatal 0,27 %-át érintette dömping- vagy szubvencióellenes intézkedés. Bár átfogó adatok nem állnak rendelkezésre, a hatályvesztési felülvizsgálatok számos esetben azt mutatják, hogy az intézkedések bevezetése az érintett termék behozatalának jelentős csökkentését eredményezi. Ezekről részletesen beszámol az e jelentést kísérő szolgálati munkadokumentum. A szolgálati munkadokumentum mellékleteire való hivatkozások a címek mellett találhatók. 1.2. Új vizsgálatok (lásd az A E. mellékletet és az N. mellékletet) 2016-ban 15 új vizsgálat indult (12 az acél- és fémágazatot érintette), valamint 9 ügyet indítottak újra a bírósági ténymegállapítások végrehajtása céljából. Ideiglenes vámot 9 eljárás során vetettek ki. Összesen 7 ügy zárult végleges vám kivetésével, 8 eljárást pedig intézkedések nélkül zártak le. 1.3. Felülvizsgálatok A Bizottság piacvédelmi eszközökkel foglalkozó szolgálatai jelentős részben továbbra is felülvizsgálatokkal foglalkoznak. A szolgálati munkadokumentum 2. táblázata a 2012 2016-ig terjedő évekre vonatkozóan tartalmaz statisztikai információkat. 1.3.1. Hatályvesztési felülvizsgálatok (lásd az F. mellékletet) A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 18. cikke úgy rendelkezik, hogy az intézkedések öt év elteltével lejárnak, hacsak a hatályvesztési felülvizsgálat nem bizonyítja, hogy eredeti formájukban fenn kell tartani azokat. 2016-ban 5 intézkedés automatikusan hatályát vesztette az ötéves érvényességi időtartam végével. 2016 folyamán 13 hatályvesztési felülvizsgálat indult és 5 hatályvesztési felülvizsgálat zárult le a vám további 5 évre történő megerősítésével. Mindössze 1 hatályvesztési felülvizsgálat zárult az intézkedések megszüntetésével. 1.3.2. Időközi felülvizsgálatok (lásd a G. mellékletet) A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikke az intézkedések érvényességi idő alatti felülvizsgálatát írja elő. A felülvizsgálatok korlátozódhatnak a dömping/szubvenció vagy a károkozás szempontjaira. 2016-ban összesen 2 időközi felülvizsgálat indult. 4 időközi felülvizsgálat a vám megerősítésével vagy módosításával zárult. 5 időközi felülvizsgálat zárult az intézkedések megszüntetésével. 1.3.3. Egyéb időközi felülvizsgálatok (lásd a H. mellékletet) 2016 folyamán 3 egyéb vagyis nem a szokásos módon a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése vagy a szubvencióellenes alaprendelet 19. 4
cikke szerint indított felülvizsgálatok közé tartozó felülvizsgálatot zártak le vagy fejeztek be. Az egyéb kategóriába tartozó új felülvizsgálat nem indult. Ezek a felülvizsgálatok általában a bírósági döntések végrehajtására vonatkoznak. 1.3.4. Új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatok (lásd az I. mellékletet) A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 20. cikke új exportőrökre vonatkozó és gyorsított felülvizsgálatot ír elő annak érdekében, hogy egyéni dömpingkülönbözetet vagy egyedi kiegyenlítő vámot lehessen megállapítani a szóban forgó exportáló országokban működő olyan új exportőrökre, amelyek a vizsgálati időszak során nem exportálták a terméket. Ezeknek az exportőröknek bizonyítaniuk kell, hogy valóban új exportőrök, és valóban a vizsgálati időszak után kezdtek az EU-ba exportálni. Ilyen esetben egyedi vámot lehet számukra kiszámítani, amely általában alacsonyabb az országos vámnál. 2016-ban új exportőrre vonatkozó felülvizsgálat nem indult és nem is zárult le. 1.3.5. Visszanyerésre vonatkozó vizsgálatok (lásd a J. mellékletet) Amennyiben elegendő információ utal arra, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően és az intézkedések bevezetése előtt vagy után az EU-ba behozott terméknek csökkentek az exportárai vagy nem (eléggé) mozdultak el a viszonteladói árai vagy az azt követő eladási árai, akkor visszanyerésre vonatkozó felülvizsgálat indítható annak megvizsgálására, hogy az intézkedésnek volt-e hatása az említett árakra. Az ilyen alacsonyabb exportárak figyelembevétele érdekében újraszámolható a dömpingkülönbözet, és növelhető a vám. A visszanyerésre vonatkozó felülvizsgálatok lehetőségét a dömpingellenes alaprendelet 12. cikke és a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikkének (3) bekezdése tartalmazza. 2016-ban visszanyerésre vonatkozó felülvizsgálat nem indult és nem is zárult le. 1.3.6. Az intézkedések kijátszását felfedő vizsgálatok (lásd a K. mellékletet) A dömpingellenes alaprendelet 13. és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke a vizsgálatok újraindításának lehetőségét írja elő olyan esetben, amikor bizonyíték áll rendelkezésre az intézkedések kijátszásáról. 2016-ban 1 ilyen vizsgálat kezdődött. 6 kijátszásellenes vizsgálat az intézkedések kiterjesztésével végződött. A legfontosabb ilyen ügy a Kínai Népköztársaságból származó napelemmodulok és napelemek behozatalára vonatkozott, melynek során az intézkedéseket a Malajziából és Tajvanról történő átrakodással játszották ki. 1.4. Védintézkedésre vonatkozó vizsgálatok (lásd az L. mellékletet) 2016-ban védintézkedésre vonatkozó vizsgálat nem indult és ilyen intézkedéseket sem vezettek be. 2. A DÖMPING- ÉS A SZUBVENCIÓELLENES INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA 2.1. Az intézkedések nyomon követése A hatályban lévő intézkedések ellenőrzésére irányuló tevékenységek négy főbb területre oszthatók: 1) a csalás megelőzése; 2) a kereskedelmi forgalom és a piaci fejlemények felügyelete; 3) az eredményesség javítása a megfelelő eszközökkel és 4) a szabálytalan gyakorlatokkal szembeni fellépés. Ezek a tevékenységek lehetővé tették a Bizottságnak, hogy a tagállamokkal együttműködve proaktívan biztosítsa a piacvédelmi intézkedések megfelelő végrehajtását az Európai Unióban. 5
2.2. A kötelezettségvállalások figyelemmel kísérése (lásd az M. és a Q. mellékletet) A kötelezettségvállalások figyelemmel kísérése a végrehajtási tevékenységek része, mivel a kötelezettségvállalás a dömping- és szubvencióellenes intézkedések egyik formája. Kötelezettségvállalást a Bizottság akkor fogad el, ha a vizsgálatot követően biztosítottnak látja, hogy az ténylegesen ki tudja küszöbölni a dömping vagy a támogatásnyújtás káros hatásait. 2016 elején 122 kötelezettségvállalás volt hatályban. 2016 folyamán a kötelezettségvállalások portfóliójában a következő változások történtek: 13 vállalat kötelezettségvállalását visszavonták, mivel megállapítást nyert, hogy nem tartották be annak feltételeit vagy a kötelezettségvállalás ellenőrzése kivitelezhetetlenné vált. 7 vállalat kötelezettségvállalását visszavonták, mivel ezek a vállalatok bejelentették a Bizottságnak, hogy vissza kívánják vonni kötelezettségvállalásukat. A Bizottság új kötelezettségvállalást nem fogadott el. Így 2016 végére a hatályos kötelezettségvállalások száma összesen 102 lett. 3. VISSZATÉRÍTÉS A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (8) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi az importőröknek, hogy az őket érintő beszedett vámok visszatérítését igényeljék, amennyiben kimutatható, hogy a dömping-/támogatáskülönbözetet kiküszöbölték, vagy az a hatályos vám szintje alá csökkent. 2016-ban 42 új visszatérítési kérelmet nyújtottak be. 2016 végén 4 visszatérítéssel kapcsolatos vizsgálat volt folyamatban; ezek összesen 80 kérelemre vonatkoztak. 2016-ban a Bizottság nem fogadott el teljes vagy részleges visszatérítés nyújtásáról vagy a visszatérítés elutasításáról szóló határozatot. 4. A PIACVÉDELMI ESZKÖZÖK KORSZERŰSÍTÉSE 2013 áprilisában a Bizottság javaslatot és közleményt fogadott el az uniós piacvédelmi eszközök korszerűsítése érdekében. A rendeletjavaslat az uniós piacvédelmi eszközök átláthatóságának, hatékonyságának és eredményességének fokozását célozta az egyre terjedő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Miközben az Európai Parlament 2014 áprilisában elfogadta álláspontját, a Tanácson belül nem sikerült közös álláspontot kialakítani. Mindazonáltal, az acélválság fényében a Tanács 2016 tavaszán újra a napirendjére tűzte a korszerűsítés kérdését. A Tanács ezt követően 2016. december 13-án elfogadta álláspontját. A javaslatot rendes jogalkotási eljárás keretében tárgyalják. 5. JOGALKOTÁSI JAVASLAT AZ UNIÓS DÖMPINGELLENES ÉS SZUBVENCIÓELLENES JOGSZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSÁRÓL A Bizottság 2016. november 9-én javaslatot fogadott el az uniós dömpingellenes és szubvencióellenes jogszabályok módosításáról. A javaslat fő elemei: a) Új dömpingellenes módszertan bevezetése a harmadik országbeli állami beavatkozáshoz kapcsolódó piaci torzulások kezelése érdekében. Ilyen torzulások előfordulhatnak országos szinten vagy egy adott ágazatban. Az új 6
módszertan célja a gazdaság egészét átható állami beavatkozás kezelése, valamint az új gazdasági realitásokhoz való igazodás. Ez az új módszertan országsemleges lenne és azt valamennyi WTO-országban egyformán alkalmaznák. Ezt azt jelenti, hogy a jövőben már nem tennének különbséget a piacgazdasággal rendelkező WTO-országok és a piacgazdasággal nem rendelkező WTO-országok között. Amennyiben azonban valamely harmadik ország állam által előidézett torzulást tart fenn a gazdaságában, az új módszertan lenne alkalmazható. b) A szubvencióellenes eszköz megerősítése (azáltal, hogy lehetővé teszik a kizárólag a vizsgálat folyamán azonosított támogatások kezelését), annak érdekében, hogy az EU képes legyen jobban felmérni a támogatás teljes nagyságát. A javaslatot hatásvizsgálat, nyilvános konzultáció és egy ebből a célból rendezett nyilvános esemény amelyre a piacvédelmi vizsgálatok által érintett valamennyi fél meghívást kapott egészítette ki. Az ipart, a kereskedelmet, a felhasználókat és a harmadik országokat képviselő felek aktív szerepvállalása volt tapasztalható. A javaslatot rendes jogalkotási eljárás keretében tárgyalják. 6. ORSZÁGOS PIACGAZDASÁGI STÁTUSZ A jelenlegi gyakorlat szerint a dömpingellenes vizsgálatok alkalmazásában valamely ország akkor tekinthető piacgazdaságnak, ha megfelel az e jelentéshez csatolt szolgálati munkadokumentumban részletezett öt kritériumnak. Országos piacgazdasági státuszt hat ország kért: Kína, Vietnam, Örményország, Kazahsztán, Mongólia és Belarusz. 2016 folyamán felfüggesztették a Kína, Vietnam, Örményország, Kazahsztán és Mongólia piacgazdasági státuszának folyamatáról folytatott célzott tárgyalásokat, mivel a Bizottság az Európai Unió dömpingellenes jogszabályainak megváltoztatását fontolgatta, ami hatással lett volna az említett országokra alkalmazandó jogi keretre. 2016 decemberében Belarusz jelezte, hogy be kíván kapcsolódni a piacgazdasági státusz folyamatába. Ezzel összefüggésben Belarusz vállalta, hogy folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot a WTO-csatlakozására irányuló, folyamatban lévő tárgyalások alakulásáról. 7. INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK / KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK 7.1. Kis- és középvállalkozások (kkv-k) 2016-ban a kkv-ügyfélszolgálat továbbra is piacvédelmi eszközökre vonatkozó tájékoztatással foglalkozott. Az ügyfélszolgálat által a kkv-knak nyújtott segítség konkrét ügyekkel kapcsolatos tájékoztatásra, valamint a dömpingellenes és szubvencióellenes eljárás eljárási és lényegi elemeivel kapcsolatos rendelkezésekre terjedt ki. Ez az ügyfélszolgálat 2004-ben jött létre válaszul azokra a nehézségekre, amelyekkel a kkv-knak kis méretük és forráshiányuk miatt meg kell küzdeniük az összetett piacvédelmi vizsgálatok során. 7
7.2. Kétoldalú kapcsolatok/ tájékoztató tevékenységek gazdasági ágazatok és harmadik országok A piacvédelmi szolgálatok munkájának továbbra is fontos részét képezi az EU piacvédelmi tevékenységeivel kapcsolatos jogszabályok és gyakorlatok magyarázata és a harmadik országok gyakorlataira vonatkozó eszmecsere. A Bizottság 2016-ban is megrendezte a piacvédelemről szóló éves képzési szemináriumát a harmadik országbeli tisztviselők részére (a résztvevők Egyiptomból, Tunéziából, Törökországból, Vietnamból, Thaiföldről, Japánból és a WTO titkárságáról érkeztek). Emellett számos egyéb kétoldalú egyeztetés nyújtott még lehetőséget különféle piacvédelmi kérdések megvitatására számos harmadik országgal, köztük Kínával, Japánnal, Ausztráliával, Brazíliával, Mexikóval, Törökországgal, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Indonéziával, Thaifölddel, Kanadával, Indiával és Svájccal. 2016 során a piacvédelemmel foglalkozó szolgálatok találkozókon vettek részt a különböző kulcsfontosságú érdekelt felekkel, folytatva a rendszeres megbeszéléseket a Business Europe-pal és más ágazati társulásokkal. 8. BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT: A BÍRÓSÁG/TÖRVÉNYSZÉK HATÁROZATAI (LÁSD AZ S. MELLÉKLETET) 2016-ban a Törvényszék és a Bíróság 38 ítéletet hozott a dömping-, illetve szubvencióellenes tevékenységek területén. Ezek közül 23 került a Törvényszék elé 1. A Bíróság hét ítéletet hozott, amelyek a Törvényszék határozatai elleni fellebbezésekre vonatkoztak. 2016-ban a Bíróság ezenfelül 8 előzetes döntést hozott a piacvédelmi eszközök területén. 2016-ban 34 új ügy indult, ebből 20 a Törvényszék, 14 pedig a Bíróság előtt. A dömping- és szubvencióellenes intézkedésekkel kapcsolatos, 2016 végén még függőben lévő törvényszéki és bírósági ügyek listája a szolgálati munkadokumentum S. mellékletében található. 9. TEVÉKENYSÉGEK A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZET (WTO) KERETEIN BELÜL 9.1. Vitarendezés a dömpingellenes intézkedések, szubvencióellenes intézkedések és védintézkedések területén A WTO szigorú eljárást ír elő a WTO-megállapodások alkalmazását érintő, WTOtagok között felmerülő viták rendezésére. 2016. október 6-án a Fellebbezési Testület megküldte jelentését az Argentínából érkező biodízelre vonatkozó dömpingellenes intézkedések miatt az EU ellen indított ügyben. A Fellebbezési Testület megerősítette a vizsgálóbizottság megállapításait, miszerint az uniós dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése amely a biodízel-ügyben az argentin gyártók költségeinek kiigazításához használt rendelkezés nem összeegyeztethető a WTO szabályaival. Megerősítette továbbá a 1 A számadatok a valamely bizottsági határozat megsemmisítésére vagy részletes megsemmisítésére irányuló közvetlen kereseteket és ideiglenes intézkedéseket foglalják magukban. A 2016-ban benyújtott 1 helyesbítés iránti kérelem nem számít külön kérelemnek. 8
vizsgálóbizottság összes többi megállapítását is, miközben az Európai Unió és Argentína által benyújtott valamennyi fellebbezést elutasította. Az Indonéziából származó egyes zsíralkoholok behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos ügyben (DS442) a vizsgálóbizottság 2016. december 16-án tette közzé jelentését. E jelentésben a vizsgálóbizottság elutasította Indonézia állítását, miszerint i. annak módja, ahogyan az EU az exportőrök által a kapcsolatban álló kereskedők számára fizetett jutalékokat a dömpingszámítások során figyelembe vette, valamint ii. az uniós gazdasági ágazat számára szintén kárt okozó más ismert tényezők elemzése nem volt összeegyeztethető a WTO szabályaival. 2016. december 12-én a Kínai Népköztársaság konzultációt kért az EU-tól az uniós dömpingellenes alaprendelet azon rendelkezéseire vonatkozóan, amelyeket a Kínából származó behozatalok esetében a rendes érték megállapításához alkalmaznak (DS516). Az Oroszország által az Oroszországból származó behozatalok vonatkozásában az EU által alkalmazott költségkiigazításos módszerekkel és bizonyos dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban benyújtott második panasz ügyében (DS494) 2016-ban további konzultációkra került sor, és 2016. december 16-án vizsgálóbizottságot állítottak fel. Ami a Pakisztánból származó polietilén-tereftalátok (PET) behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedésekkel (DS486) kapcsolatos vitát illeti, a vizsgálóbizottság 2016-ban folytatta munkáját, és találkozókat szervezett a felekkel. Az EU benyújtotta második írásbeli beadványát ebben az ügyben. 9.2. Egyéb WTO-tevékenységek 2016-ban felélénkültek a halászati ágazatnak nyújtott támogatásokkal kapcsolatos megbeszélések a 14.6. számú fenntartható fejlesztési cél elfogadásának köszönhetően. Az EU-nak egyértelműen érdekében áll a halászati ágazatnak nyújtott támogatásokkal kapcsolatos szabályok megerősítése a WTO-n belül. Ezért 2016 októberében az Európai Unió konkrét szövegjavaslatot terjesztett a WTO elé, amely a 14.6. számú fenntartható fejlesztési cél végrehajtására irányul, és különösen a következőkre: a halászati ágazatnak nyújtott támogatások egyes olyan formáinak a betiltása, amelyek hozzájárulnak a kapacitásfelesleghez és a túlhalászáshoz; a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászathoz hozzájáruló támogatások megszüntetése; valamint a hasonló új támogatások bevezetésétől való tartózkodás. Ezen túlmenően a javaslat rendelkezéseket tartalmaz az átláthatóság javítására, valamint a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokkal szembeni különleges és differenciált bánásmóddal kapcsolatos szabályokra vonatkozóan is. Az EU aktívan részt vesz a WTO-tárgyalásokban azzal a céllal, hogy a WTO 2017 decemberében Buenos Airesben tartandó 11. miniszteri konferenciáján többoldalú megállapodás születhessen a halászati ágazatnak nyújtott támogatásokról. Az EU 2016-ban a WTO megállapodásokból eredő kötelezettségeivel összhangban részt vett a 2015. évi támogatási értesítés folytatódó felülvizsgálatában a támogatásokkal és kiegyenlítő intézkedésekkel foglalkozó bizottság 2016. áprilisi és októberi két rendkívüli ülésén. Ezenfelül a Bizottság szolgálatai részt vettek a WTO dömpingellenes gyakorlatokkal, támogatásokkal és kiegyenlítő intézkedésekkel, valamint védintézkedésekkel foglalkozó bizottságainak rendes munkájában is. 2016 októberében az EU (Kanadával, Japánnal és az Egyesült Államokkal együtt) egy, a 9
támogatások és a gazdaság különböző ágazataiban keletkező kapacitásfelesleg közötti kapcsolatról szóló dokumentumot nyújtott be a WTO támogatásokkal és kiegyenlítő intézkedésekkel foglalkozó bizottságának. A végrehajtási csoport (a dömpingellenes bizottság egyik alcsoportja) 2016 áprilisában, illetve októberében megtartott két ülésén a tagok információkat cseréltek a Káradatok gyűjtése és összeállítása, valamint A bizalmas adatok kezelése a dömpingellenes eljárások során témájában. Ezzel összefüggésben az EU tájékoztatást nyújtott az EU piacvédelmi ügyekben alkalmazandó vonatkozó szabályairól és gyakorlatáról. Az év során két alkalommal összeült a technikai csoport, amely a dohai fejlesztési menetrend (DDA) tárgyalócsoportjának egyik alcsoportja. A csoport a dömpingellenes vizsgálatok lefolytatásához kapcsolódó számos gyakorlati kérdést megvitatott, ideértve a termékmegfelelést, a kiigazítást és a rendes érték meghatározásának alternatív módszereit. 10. KÖVETKEZTETÉS 2016-ban némileg emelkedett az újonnan indított vizsgálatok száma, ami nagyrészt a kínai elsősorban, de nem kizárólag az acéliparra jellemező ipari kapacitásfelesleg által okozott elhúzódó válságra vezethető vissza. Tekintettel arra, hogy a dömpingellenes vizsgálatok területén a tevékenységi szint a panaszokon alapul, az ügyek száma az ágazattól kapott olyan panaszok számát tükrözi, amelyek elegendő bizonyítékot tartalmaztak az uniós gazdasági ágazattól a károkozó dömpingre vagy támogatásokra vonatkozó állítások alátámasztására. Némileg csökkent a kiszabott ideiglenes és végleges intézkedések, valamint az indított felülvizsgálatok száma. Ugyanakkor számos vizsgálat nevezetesen az acélágazaton belül rendkívül összetett és erőforrás-igényes volt. A korábbi évekhez hasonlóan az Unió védintézkedést nem hozott. Ezen túlmenően a 2016-os évet annak a jogalkotási javaslatnak a Bizottság általi kidolgozása, majd elfogadása fémjelezte, amelynek célja az uniós piacvédelmi jogszabályok megváltoztatása volt annak érdekében, hogy az EU kellően stabil eszközökkel legyen felvértezve az ipar előtt álló kihívások kezelésére. Fentiek fényében a Bizottság hatásvizsgálatot végzett és nyilvános konzultációt folytatott, valamint aktív párbeszédet folytatott a gazdasági érdekek teljes körének uniós, illetve harmadik országbeli érdekelt feleivel. Emellett a Bizottság tevékenyen együttműködött a Tanáccsal a piacvédelmi eszközök korszerűsítésére vonatkozó javaslatot illetően. Erőfeszítéseiknek köszönhetően a Tanács 2016 végén kialakította álláspontját e kérdésben, ezáltal lehetővé téve a rendes jogalkotási eljárás előrehaladását. 10