A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2012) 59 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a Bizottság 29. éves jelentése az Európai Parlamentnek az EU dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedési tevékenységeiről (2010) {SWD(2012) 9 final}

2 BEVEZETÉS Ezt a évi jelentést a Bizottság az Európai Parlamentnek nyújtja be az Európai Unió dömpingellenes tevékenységeivel kapcsolatos december 16-i állásfoglalása, valamint ipari, külkereskedelmi, kutatási és energiaügyi bizottságának jelentése nyomán. E rövid jelentés áttekinti 2010 legfontosabb eseményeit, és a korábbi évekhez hasonlóan csatoltak hozzá egy részletes mellékleteket tartalmazó, alaposabb elemzést tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentumot is. A jelentés a munkadokumentum és annak fejezetei általános szerkezetét követi, hogy könnyen utána lehessen nézni az átfogóbb információknak. A nyilvánosság számára ez a jelentés és a teljes munkadokumentum a következő weboldalon érhető el: 1. A JOGSZABÁLYOK ÁTTEKINTÉSE A dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedésre vonatkozó vizsgálatokat a tanácsi alaprendeletek nyomán végzik. A meglévő jogszabályok áttekintése megtalálható a munkadokumentumban. Az alapvető dömping- és szubvencióellenes szövegekre az alábbiakban alaprendelet(ek)ként hivatkozunk. 2. ALAPFOGALMAK A munkadokumentum 2. fejezete áttekintést nyújt a kereskedelemvédelmi eszközökre vonatkozó vizsgálatokban használt terminológiáról és eljárásokról. 3. A KERESKEDELEMVÉDELMI ESZKÖZÖK KORSZERŰSÍTÉSE Az EU úgy véli, hogy az uniós kereskedelemvédelmi eszközök időszakos felülvizsgálata segíthet annak biztosításában, hogy ezek az eszközök hatékonyak maradjanak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépésben. Ebben az összefüggésben a kereskedelmi biztos 2009-ben az Európai Parlament előtti meghallhatáson elmondta, hogy a Bizottság kész vitát nyitni e kérdésről, de hangsúlyozta, hogy az érintettek között konszenzusnak kell létrejönnie. Mindeközben 2010 szeptemberében a Kereskedelmi Főigazgatóság értékeléstervezésének rendes ciklusa részeként a Bizottság az Európai Unió kereskedelemvédelmi eszközei értékelésére ajánlati felhívást tett közzé. Az értékelés segítené a Bizottságot abban, hogy megtervezze vagy javítsa szakpolitikai intervencióit és figyelemmel kísérje eredményességüket. Emellett segítené a polgárokat is, hogy gyakorolhassák az olyan szakpolitikák és tevékenységek ellenőrzésére, kritikájára és befolyásolására irányuló jogaikat, amelyeket a nevükben valósít meg a Bizottság. A benyújtott ajánlatok értékelését követően 2010 december végén aláírták a szerződést. A munka 2011-ben folyamatban volt, az eredmények pedig 2012-re várhatók. A Bizottság 2010-ben már végrehajtott olyan intézkedéseket (pl. a kereskedelemvédelmi eszközök honlapjának átalakítása, egyedi támogatás kkv-knak, a nyilvánosságra hozatal folyamatának javítása), amelyek elősegítik az átláthatóságot a kereskedelemvédelmi vizsgálatokban. 4. ORSZÁGOS PIACGAZDASÁGI STÁTUSZ HU 1 HU

3 Egy-egy dömpingellenes vizsgálat alkalmazásában valamely ország akkor tekinthető teljes mértékben piacgazdasági berendezkedésűnek, ha teljesít öt kritériumot, amelyek részletesen meg vannak határozva az ehhez a jelentéshez csatolt munkadokumentumban. A Bizottság szolgálatai 2010-ben is folytatták Kína, Vietnam, Örményország, Kazahsztán, Mongólia és Belarusz országos piacgazdasági státusz elnyerésére irányuló kérelmének értékelését (a hat kérelemből öttel foglalkoztak). Belarusz kivételével valamennyi ország további információkat szolgáltatott az év során kérelme alátámasztására; e kérelmek a feldolgozás különböző szakaszaiban vannak. A Belarusz Köztársaság hatóságaival folytatott konzultációk az ország politikai helyzete miatt szünetelnek. A másik öt kérelmező ország a piacgazdasági státusz öt kritériumának elérését tekintve az előrehaladás különböző szakaszában van. Folytatódott a Kína piacgazdasági státusz iránti kérelmével kapcsolatos munka, beleértve a piacgazdasági státusszal foglalkozó munkacsoport 2010 szeptemberében Pekingben megrendezett 10. értekezletét. A munkacsoport értekezletén a felek többek között megvitatták a Kínai Népköztársaság számviteli gyakorlatáról szóló, jelenleg zajló közös értékelést, különösen a tanácsadóknak a kínai vállalatokhoz való bejutásának kérdését ben tovább dolgoztak a Kína piacgazdasági státusz iránti kérelmével kapcsolatos anyagokon. Az Örményország piacgazdasági státus iránti kérelmére vonatkozó első értékelést 2010 elején adták át az örmény hatóságoknak, tájékoztatva őket arról, hogy a piacgazdasági státuszra vonatkozó öt kritérium közül kettő teljesült. Ezt 2010 júliusában arra vonatkozó információk szolgáltatása iránti kérelem követte, hogy milyen további haladást ért el az ország a piacgazdasági státusz tekintetében végéig azonban Örményország nem küldött új információkat a Bizottságnak. A Vietnamra vonatkozó második értékelő jelentés 2010 februárjában készült el. A jelentés azzal a következtetéssel zárult, hogy Vietnam az öt közül egy kritériumot a kormány gazdasági életbe való beavatkozásának mértéke teljesít szeptemberében a piacgazdasági státusszal kapcsolatos értekezletekre került sor Vietnammal ben tovább vizsgálták a dossziét. Kazahsztán tekintetében 2010 végén a Kereskedelmi Főigazgatóság szolgálatai arra a következtetésre jutottak, hogy az ország által elért pozitív előrelépéseket akadályozták a világválságnak a kazah gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatos kazah válaszlépések. A tervek szerint Kazahsztánnal közösen ütemterv kidolgozására kerül sor, amely meghatározza a piacgazdasági státusz tekintetében meghozandó intézkedéseket. Az EU-Mongólia kereskedelmi bizottság 2010 októberi ülésén a Bizottság információt szolgáltatott a piacgazdasági státuszra vonatkozó értékelésekről, és 2010 decemberére újabb információk benyújtását kérte. 5. KERESKEDELEMVÉDELMI ESZKÖZÖK NYERSANYAGSTRATÉGIA A 2009-re vonatkozó éves jelentés első ízben foglalkozott azzal, hogy a kereskedelemvédelmi eszközök milyen szerepet játszanak a nyersanyagellátás torzulásaiból eredő bizonyos következmények kezelésében. A jelentés mindenekelőtt arra a tényre hívta fel a figyelmet, hogy először történt, hogy piacgazdasági státusz iránti kérelmet (ebben az esetben kötőelemeket gyártó öt kínai vállalat kérelmét) HU 2 HU

4 abból az indokból utasítottak el, hogy a legfőbb nyersanyag, az acél hengerhuzal költsége az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjában előírtakkal ellentétben nem tükrözte alapvetően a piaci értékeket ben a Bizottság folytatta a piacgazdasági elbánás iránti kérelem értékelésének gyakorlatát, többek között megvizsgálva, hogy vannak-e olyan politikai gyakorlatok, amelyek a nyersanyagok árának torzulását idézik elő. Ezt példázza egy évi eset is, amely Kínából származó alumíniumkerekekre vonatkozott. 6. INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK / KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK 6.1. Kis- és középvállalkozások (kkv-k) 2009 végén a Bizottság, felismerve a kkv-knak az EU gazdaságában játszott jelentős szerepét, valamint azt, hogy milyen nehézségekkel jár számukra a kereskedelemvédelmi vizsgálatokban való részvétel, tanulmányban vizsgálta meg, hogy milyen szükségleteik vannak a kkv-knak a kereskedelemvédelmi vizsgálatokban való részvételük során végén a tanulmányt készítő fővállalkozó elküldte a Bizottságnak az eredményeket; a tanulmány meghatározta, melyek a kkv-k szükségletei a 27 tagállamban panasz benyújtásakor vagy kereskedelemvédelmi vizsgálatban importőrként, felhasználóként vagy harmadik országok által indított vizsgálatok esetében exportőrként való részvételük esetén. A tanulmány eredményei közé konkrét javaslatok is tartoznak arra vonatkozóan, hogy a Bizottság és a tagállamok hogyan segíthetik jobban a kkv-kat az ilyen vizsgálatok minden területén. A felülvizsgálat konkrét intézkedések sorát határozza meg a kkv-k növekedésének és versenyképességének támogatására, és intézkedéseket javasol a különösen a kkv-k számára biztosítandó, az uniós kereskedelemvédelmi eszközök használatával kapcsolatos tájékoztatásra és segítségnyújtásra vonatkozóan. Az ilyen jellegű fellépések megvitatásra kerültek a kereskedelemvédelemben érintett nemzeti hatóságokkal és a Kereskedelmi Főigazgatóság kereskedelemvédelmi szolgálataival abból a célból, hogy 2011-ben nyilatkozatot fogadjanak el, amely több konkrét fellépést javasol a kereskedelemvédelmi eszközök által érintett kkv-k előtt álló nehézségek kezelésére. A kkv-knek szóló kereskedelemvédelmi segélyszolgálatot (Trade Defence Helpdesk for SMEs) a kereskedelemvédelmi eljárások bonyolultsága miatt hozták létre, amely kis méretük és széttöredezettségük miatt a kkv-ket különösen is sújtja. Feladata, hogy a sajátosan a kkv-kre jellemző kereskedelemvédelmi kérdésekkel és problémákkal foglalkozzon általánosan és konkrét ügyek vonatkozásában is. A kereskedelemvédelemmel foglalkozó weboldal egy része kifejezetten a kkv-knak szól, és tartalmazza a kereskedelemvédelmi segélyszolgálat elérhetőségeit is. E weboldalt aktualizálták, könnyebben hozzáférhetővé és felhasználóbarátabbá téve elsősorban a kkv-k számára. A kapcsolattartó pontokhoz 2010-ben számos információkérés futott be, amelyek mindegyikével azonnal foglalkozni kezdtek. A kérések egyaránt kiterjedtek a kereskedelemvédelmi eljárások lefolyására és tartalmára. HU 3 HU

5 6.2. Kétoldalú kapcsolatok/ tájékoztató tevékenységek gazdasági ágazatok és harmadik országok A kereskedelemvédelmi szolgálatok munkájának fontos részét jelenti az EU kereskedelemvédelmi tevékenységeivel kapcsolatos jogszabályok és gyakorlatok magyarázata ben kereskedelemvédelemről szóló szemináriumot rendeztek harmadik országok tisztviselői számára. Emellett számos kétoldalú kapcsolat nyújtott ben lehetőséget különféle kereskedelemvédelmi kérdések megvitatására több harmadik országgal, így Kínával, Koreával, Vietnammal, Indiával, Belarusszal és Ausztráliával. Ezenkívül 2010-ben számos megbeszélésre is sor került kulcsfontosságú érdekelt szövetségekkel és vállalatokkal, beleértve a Business Europe több rendezvényét (mindenekelőtt egy szemináriumot, melyen a szövetség legfontosabb tagjai vettek részt, valamint kétoldalú találkozókat a Business Europe kereskedelempolitikai bizottságával), továbbá 2009 áprilisában egy másik szemináriumot, illetve rendszeres találkozókat az importőrök és forgalmazók legfontosabb szövetségeivel (pl. Eurocommerce, FTA). 7. MEGHALLGATÓ TISZTVISELŐ A Kereskedelmi Főigazgatóságon 2007 áprilisától működő meghallgató tisztviselőnek 2010 volt a harmadik munkaéve. A meghallgató tisztviselő függetlenül végzi munkáját. Igazgatási célokból a Kereskedelmi Főigazgatóság főigazgatójához van beosztva, akinek jelentési kötelezettséggel tartozik. A meghallgató tisztviselő legfőbb szerepe, hogy védelmet biztosítson az érdekelt felek eljárási jogai hatékony gyakorlásának, és biztosítsa, hogy az Európai Bizottság előtti kereskedelmi eljárásokat részrehajlás nélkül, méltányosan és ésszerű határidőn belül kezelik. A meghallgató tisztviselő a Kereskedelmi Főigazgatóság főigazgatójának is tanácsot ad a jogszerű eljárással kapcsolatos kérdésekben, valamint minden, kereskedelmi eljárásokhoz kötődő témában. A közelmúltban elfogadták a meghallgató tisztviselő és a kereskedelmi vizsgálatot folytató bizottsági szolgálatok közötti együttműködésről szóló iránymutatások aktualizálását. Az iránymutatások számos működési elvet meghatároznak, és időkeretet állapítanak meg a meghallgatások megszervezésére. Az adatok bizalmas kezelése és a dossziékhoz való hozzáférés tekintetében léteznek intervenciókra vonatkozó szabályok, továbbá számos kommunikációs mechanizmus és nyomon követés van érvényben a meghallgató tisztviselő intervenciói tekintetében. Az aktualizált iránymutatások alapjául szolgáltak a meghallgató tisztviselő feladatmeghatározása tervezetének és 2011 során e határozatot, melynek elfogadását 2012 elejére tervezik, belső konzultációk során tárgyalták meg ben a meghallgató tisztviselő 55 alkalommal, 29 kereskedelemvédelmi ügyben végzett intervenciót, ez pedig jelentős növekedés 2009-cel összehasonlítva. A meghallgató tisztviselővel kapcsolatba léptek érdekelt felek, a Bizottság vizsgálatot végző szolgálatai és más érdekeltek. A tisztviselő általi intervenció minden vizsgálati szakaszra kiterjedt. HU 4 HU

6 A meghallgató tisztviselő által 2010-ben vizsgált fő kérdések a következő hat kategóriába csoportosíthatók: i. piacgazdasági elbánás megállapítása; ii. nem bizalmas jellegű dossziék és az adatok bizalmas kezelése; iii. a nyilvánosságra hozatal tartalma és időzítése, iv. az uniós gyártó, importőr, felhasználó fogalmának meghatározása; v. az analóg ország kiválasztásának kritériumai, valamint vi. szakértői vélemény igénybe vétele. A meghallgató tisztviselő javaslatára a bizottsági szolgálatok által létrehozott munkacsoportok által levont következetések nyomán számos jó gyakorlatot elfogadtak. A szolgálatok például az érdekelt felek által konzultációra használt dossziéban mostantól már egyes előzetes határozatokról, például a mintavételről is tesznek közzé információkat. A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos dokumentumok elküldésének időzítése szintén javult. A meghallgató tisztviselőhöz a piacgazdasági elbánásra vonatkozó, a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos dokumentumokat nem számítva kevés panasz érkezett. Egy esetben a szolgálatok szakértővel léptek kapcsolatba, aki segített az esetleges kijátszás gyanújának kivizsgálásában. A meghallgató tisztviselő úgy véli, hogy a jövőben többször fognak szakértői segítséget igénybe venni. Figyelembe véve az intervenciók megnövekedett számát és a felmerülő esetek változatosságát, megállapítható, hogy a meghallgató tisztviselő szerepe megszilárdult. 8. A DÖMPINGELLENES, SZUBVENCIÓELLENES ÉS VÉDINTÉZKEDÉSRE VONATKOZÓ VIZSGÁLATOK ÉS INTÉZKEDÉSEK ÁTTEKINTÉSE 8.1. Általános megjegyzések 2010 végén az EU-nak 124 dömpingellenes intézkedése (lásd az O. mellékletet), és 11 szubvencióellenes intézkedése (lásd a P. mellékletet) volt hatályban ben az EU-ba irányuló teljes behozatal 0,43 %-át érintette dömping- vagy szubvencióellenes intézkedés. A további kérdésekkel kapcsolatos részletek az e jelentéshez csatolt munkadokumentumban találhatók. A munkadokumentum mellékleteire való hivatkozások a címek mellett találhatók Új vizsgálatok (lásd az A - E. mellékleteket és az N. mellékletet) 2010-ben 18 vizsgálatot indítottak 1. Ideiglenes vámot 13 eljárás során vetettek ki. Végleges vám kivetésével 9 ügy zárult, 10 eljárást pedig intézkedések nélkül zártak le. 14 intézkedés automatikusan hatályát vesztette alkalmazása 5 éves időtartamának lejártát követően. 1 A munkadokumentumban az 1. táblázat statisztikai információkkal szolgál azokról a közötti új vizsgálatokról, amelyeket az alaprendeletek 5. és 10. cikkének rendelkezései alapján folytattak le. HU 5 HU

7 8.3. Felülvizsgálatok A kereskedelemvédelmi szolgálatok munkájának jelentős része továbbra is felülvizsgálatokból áll: a es időszakban ezek tették ki az összes megindított vizsgálat 61 %-át. A munkadokumentum 2. táblázata a ig terjedő évekre vonatkozóan tartalmaz statisztikai információt Intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatok (lásd az F. mellékletet) Az alaprendeletek 11. cikkének (2) bekezdése és 18. cikke úgy rendelkezik, hogy 5 év elteltével az intézkedések lejárnak, hacsak a hatályvesztési felülvizsgálat nem bizonyítja, hogy eredeti formájukban fenn kell tartani őket ben 14 hatályvesztési felülvizsgálat indult. 10 hatályvesztési felülvizsgálat zárult a vám további 5 évre történő megerősítésével, 1 pedig az intézkedések megszüntetésével Időközi felülvizsgálatok (lásd a G. mellékletet) Az alaprendeletek 11. cikkének (3) bekezdése és 19. cikke az intézkedések érvényessége ideje alatt azok felülvizsgálatát írja elő. A felülvizsgálatok korlátozódhatnak a dömping/szubvenció vagy a károkozás szempontjaira ben összesen 12 időközi felülvizsgálat indult. 9 időközi felülvizsgálat a vám megerősítésével vagy módosításával zárult. Egy időközi felülvizsgálat sem zárult az intézkedések megszüntetésével Egyéb időközi felülvizsgálatok (lásd a H. mellékletet) Egyéb felülvizsgálatot (vagyis amely nem tartozik az alaprendeletek 11. cikke (3) bekezdésének vagy 19. cikkének hatálya alá) 2010-ben nem indítottak vagy zártak le Új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatok (lásd az I. mellékletet) Az alaprendeletek 11. cikkének (4) bekezdése és 20. cikke új exportőröknek szóló és gyorsított felülvizsgálatot ír elő annak érdekében, hogy egyéni dömpingkülönbözetet vagy egyéni kiegyenlítő vámot lehessen megállapítani a szóban forgó exportáló országokban működő olyan új exportőrökre, amelyek a vizsgálati időszak során nem exportálták a terméket. Ezeknek az exportőröknek bizonyítaniuk kell, hogy valóban új exportőrök, és valóban a vizsgálati időszak után kezdtek az EU-ba exportálni. Ilyen esetben egyedi vámot lehet számukra kiszámítani, amely általában alacsonyabb az országos vámnál ben új exportőrre vonatkozóan 3 felülvizsgálat indult Abszorpciós vizsgálatok (lásd a J. mellékletet) Amennyiben elegendő információ mutat arra, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően és az intézkedések bevezetése előtt vagy után az EU-ba behozott terméknek csökkentek az exportárai vagy nem (eléggé) mozdultak el a viszonteladói árai vagy az azt követő eladási árai, akkor abszorpciós felülvizsgálat indítható annak megvizsgálására, hogy az intézkedésnek volt-e hatása az említett árakra. Az ilyen alacsonyabb exportárak figyelembe vétele érdekében újraszámolható a HU 6 HU

8 dömpingkülönbözet, és növelhető a vám. Az abszorpciós felülvizsgálatok lehetőségét az alaprendeletek 12. cikke és 19. cikkének (3) bekezdése tartalmazza ben nem indult és nem is zárult le abszorpcióellenes felülvizsgálat A dömpingellenes intézkedések kijátszását felfedő vizsgálatok (lásd a K. mellékletet) Az alaprendeletek 13. és 23. cikke előírja a vizsgálatok újraindításának lehetőségét olyan esetben, amikor az intézkedések kijátszásáról bizonyíték áll rendelkezésre ben 2 ilyen vizsgálat indult. 1 kijátszásellenes vizsgálat a vám kiterjesztésével, 1 pedig az intézkedések kiterjesztése nélkül végződött Védintézkedésekre vonatkozó vizsgálatok (lásd az L. mellékletet) 2010-ben 1 ilyen vizsgálat kezdődött. 9. A DÖMPING- ÉS SZUBVENCIÓELLENES INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA 9.1. Az intézkedések nyomon követése A hatályban lévő intézkedések ellenőrzésére irányuló tevékenységek négy főbb területre oszthatók: (1) a csalás megelőzése; (2) a kereskedelmi forgalom és a piac fejlődésének figyelemmel kísérése; (3) a hatékonyság megfelelő eszközökkel való javítása és (4) a szabálytalan gyakorlatokra adott reakció. Ezek a tevékenységek lehetővé tették a kereskedelemvédelmi eszközökkel foglalkozó szolgálatoknak, hogy proaktív módon, a tagállamokkal együttműködésben biztosítsák a kereskedelemvédelmi intézkedések megfelelő érvényre juttatását az Európai Unióban A kötelezettségvállalások figyelemmel kísérése (M. és Q. melléklet) A kötelezettségvállalások figyelemmel kísérése a végrehajtási tevékenységek része, mivel a kötelezettségvállalás a dömping- és szubvencióellenes intézkedések egyik formája. Kötelezettségvállalást a Bizottság akkor fogad el, ha biztosítottnak látja, hogy az hatékonyan ki tudja küszöbölni a dömping vagy szubvenció káros hatásait elején 42 kötelezettségvállalás volt hatályban folyamán a kötelezettségvállalások portfoliójában a következő változások történtek: 1 vállalat kötelezettségvállalása ért véget az intézkedések hatályvesztése miatt, 3 vállalat kötelezettségvállalását elfogadták, továbbá a Bizottság a megállapított szabálytalanságok miatt 22 kötelezettségvállalást visszavont. Így 2010 végére a hatályos kötelezettségvállalások száma összesen 22 lett. 10. VISSZATÉRÍTÉSEK (U. MELLÉKLET) Az alaprendeletek 11. cikkének (8) bekezdése és 21. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi az importőröknek, hogy az őket érintő beszedett vámok visszatérítését igényeljék, amennyiben kimutatható, hogy a befizetett vámok alapját képező dömping-/támogatási különbözetet kiküszöbölték, vagy az a hatályos vám szintje alá csökkent. HU 7 HU

9 2010-ben 29 új visszatérítési kérelmet nyújtottak be végére 15 vizsgálat volt folyamatban, ezek összesen 27 kérelemre vonatkoztak bizottsági határozatot fogadtak el; 23 részleges visszatérítést adott, öt pedig elutasította a visszatérítésre vonatkozó kérelmet. 12 kérelmet visszavontak. 11. BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT: A BÍRÓSÁG / TÖRVÉNYSZÉK HATÁROZATAI A Bíróság és a Törvényszék 2010-ben összesen 13 ítéletet hozott a dömping-, illetve szubvencióellenes tevékenységek területén. Néhány ítélet részletes összefoglalása megtalálható a munkadokumentumban ben 13 új ügyet indítottak, közülük nyolcat a Törvényszéken, ötöt pedig a Bíróságon. A munkadokumentum S. mellékletében szerepel a 2010 végén még függőben lévő, a Törvényszékhez és a Bírósághoz benyújtott dömping- és szubvencióellenes intézkedésekkel kapcsolatos ügyek listája. 12. TEVÉKENYSÉGEK A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZET (WTO) KERETEIN BELÜL Vitarendezés a dömpingellenes intézkedések, szubvencióellenes intézkedések és a védintézkedések területén A WTO szigorú eljárást ír elő a WTO-megállapodások alkalmazását érintő, a WTOtagállamok között felmerült viták rendezésére februárjában Kína jelezte, hogy konzultálni szeretne az Európai Unióval a 2006-ban bizonyos, Kínából származó bőrcipőkre elrendelt dömpingellenes intézkedésekről. A konzultációkra 2010 márciusában került sor. Ezt követően 2010 áprilisában Kína testület felállítását kérte. E testület 2010 májusában jött létre, tagjait pedig 2010 júliusában választották meg. A testület jelentését 2011 októberében tették közzé. Egy 2010 decemberében közzétett jelentés ismertette egy WTO-testület megállapításait egyes, Kínából származó vas vagy acél kötőelemek behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedések kapcsán a Kína által az EU ellen indított vitarendezési ügyben. A testület megállapította, hogy a megvizsgált kérdések többségében az EU a WTO-szabályok teljes mértékű betartásával járt el. Ugyanakkor a testület több kérdésnél megállapította, hogy az EU alaprendeletének és gyakorlatának bizonyos aspektusai és a WTO dömpingellenes megállapodásának bizonyos elemei nem összeegyeztethetők. A megállapítások ellen fellebbeztek, és a WTO fellebbviteli Testülete 2011 júliusában jelentést tett közzé augusztus 18- án az Európai Unió értesítette a vitarendezési testületet, hogy a testület javaslatait és ítéletét ésszerű határidőn belül, WTO-kötelezettséginek tiszteletben tartása mellett végrehajtja. Az ügyekről a jelentéshez csatolt munkadokumentumban olvashatók további részletek. HU 8 HU

10 12.2. Egyéb WTO-tevékenységek 2010-ben Dennis Francist (Trinidad és Tobago) nevezték ki a dohai fejlesztési menetrend (Doha Development Agenda, DDA) keretében a szabályokkal foglalkozó tárgyalócsoport elnökének. Elnöksége alatt a csoport rendszeresen ülésezett, többek között többoldalú üléseket tartva, hogy megbeszéljék az elnökség 2008 decemberi szövegének zárójelben és azon kívül tárgyalt kérdéseit. Emellett többek között India és Kína részéről több új szövegmódosítást javasoltak a Szubvenciók és kiegyenlítő vámok kódexéhez. Nem történt ugyanakkor előrelépés a dömpingellenes és a horizontális szubvenciókkal kapcsolatos területen. A halászat területén a csoport intenzív megbeszéléseket folytatott, a lehetséges szabályozás valamennyi szempontját figyelembe véve. Ez lehetővé tette, hogy a tagok egyértelművé tegyék álláspontjukat, de azok mégsem közeledtek egymáshoz: a tagok (fejlődő és fejlett országok egyaránt) közötti megosztottság megmaradt, és a kérdést továbbra is jellemzi a fejlődő országok helyzetének összetettsége és érzékenysége. Ezekkel a tevékenységekkel párhuzamosan folytatódott a Bizottság szolgálatainak részvétele a dömpingellenes gyakorlatokkal, a szubvenciókkal és kiegyenlítő intézkedésekkel, valamint a védintézkedésekkel foglalkozó bizottságokban. A bizottságok kétszer tartottak rendes ülést, hogy áttekintsék az értesítéseket, és felvessenek olyan kérdéseket, amelyek különös érdeklődésre tartanak számot. KÖVETKEZTETÉS 2010-ben az előző évhez viszonyítva valamennyivel kevesebb új eset indult, és csökkent az elrendelt végleges intézkedések száma is. Az intézkedések elrendelése nélkül lezáruló vizsgálatok száma ugyancsak mutatott némi csökkenést, miközben az előző évhez viszonyítva az elrendelt ideiglenes intézkedések száma csaknem egyharmadával nőtt. A felülvizsgálatokat tekintve ezek továbbra is jelentős részét teszik ki a szolgálatok munkájának, bár az indított felülvizsgálatok száma 2009-hez viszonyítva némileg csökkent. A lezárt vizsgálatok száma a 2009-es adatokhoz viszonyítva felére csökkent. HU 9 HU