KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu
A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS ÉS A PÉNZÜGYPOLITIKA INFORMÁCIÓS ALAPJAI 2
AZ ELŐADÁS TÉMÁI 1. Fogalmak, definíciók (információ, információs rendszer, transzparencia, nyilvánosság) 2. A közpolitika kialakításához használt statisztikai mutatók (nemzeti számlák rendszere, makroszintű statisztikák) 3. A kormányzati szektor információi (bevételek, kiadások, egyenlegmutatók, államháztartási és számviteli információk) 3
FOGALMAK, DEFINÍCIÓK 4
AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER Információs rendszernek tekintjük a társadalmi-gazdasági folyamatokat, történéseket jellemző adatok összegyűjtését, az elemi adatok rendszerezését, és értelmezhető formában való bemutatását szolgáló, szervezeti, eljárási és szabályrendszerek együttesét. 5
AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK FEJLŐDÉSE A felhasználói kör meghatározó szerepe A fejlődést motiváló tényezők: Gazdaságelmélet fejlődése Az állam szerepének változása, közpénzek Befektetők igényei Technikai feltételek alakulása Nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése 6
A KÖZPÉNZÜGYEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK SAJÁTOSSÁGAI Kiindulás: közpénzek felhasználása áll a középpontban Nem egyedi igények adófizetők, döntéshozók, befektetők, nemzetközi szervezetek tájékoztatása A közpénz miatt fontos a transzparencia és a nyilvánosság 7
SAJÁTOSSÁGOK TOVÁBBÁ Az állami szerepvállalás sajátosságaiból adódó vonások (politikai döntések, magatartási formák) A piaci szektor és közszektor különbözőségeiből adódó vonások A közpénzügyeket jellemző információ sajátos közjószág A közpénzügyi rendszer egyszerre felhasznál és létrehoz információkat 8
MAGÁNSZEKTOR ÉS KORMÁNYZATI SZEKTOR STILIZÁLT ÖSSZEHASONLÍTÁSA Magánszektor Kormányzati szektor A gazdálkodás célfüggvénye Input jellege Magánfogyasztás, vagyonérték maximalizálása Termelési tényezők sokfélesége Újraválasztásra törekvés, allokátori pozíció erősítése Munkaerő és hosszú élettartamú eszközök Output jellege Magánjószág Közjavak, kollektív javak Finanszírozás forrásai Saját és idegen forrás Kényszer útján elvont források, vagyoni bevételek és hozzájárulások Kockázatok jellege Kockázatokat a tulajdonosok vállalják Kockázatokat a választó(állam)polgárok vállalják
TRANSZPARENCIA A transzparencia egyfelől az információkhoz való széleskörű (a közvélemény, az elemzők és a befektetők számára történő) hozzáférést, másfelől az információk alapján hozott döntések nyilvánosságát, a várható társadalmigazdasági hatásokról szóló tájékoztatást és a végrehajtás kontrollját jelenti. 10
TRANSZPARENCIA A közpénz mindenkié, tehát senkié, Nem működik sem a piaci, sem a tulajdonosi kontroll, A költségvetési gazdálkodás egyre összetettebb, Nagyobb összegek, Nagyobb kockázatok. 11
NYILVÁNOSSÁG Valamennyi hivatalos statisztikai adatgyűjtésből származó adat, illetve egy szervezet közfeladatának ellátása körében keletkezett információ főszabályként közérdekűnek tekinthető, ami alól csak az adatvédelmi, vagy egyedi statisztikai adat védelme okán lehet kivételt tenni. 12
A KÖZPÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK SPECIFIKUS RENDSZEREI 1. Gazdaságstatisztika (nemzeti elszámolások) 2. Kormányzati (költségvetésiállamháztartási) információk (kormányzati statisztika) 3. Számviteli információk 13
NEMZETI SZÁMLÁK, STATISZTIKÁK 14
KÖZPOLITIKÁT MEGALAPOZÓ STATISZTIKAI INFORMÁCIÓK Tényadatok Konjunktúraadatok, előrejelzések Világgazdasági adatok 15
DEFINÍCIÓ ÁLLOMÁNYI ADAT, FOLYAMAT JELLEGŰ ADAT Az állományi (stock) jellegű adatok a gazdasági működés szempontjából releváns tényezők meghatározott célból számításba vehető szintjét fejezik ki egy adott időpontra vonatkozóan (pl. nemzeti vagyon) A folyamat jellegű (flow) adatok gazdasági aktivitásokban beálló változásokat fejeznek ki és időtartamra vonatkoznak (pl. termelés, export). 16
DEFINÍCIÓ PÉNZFORGALMI ILLETVE EREDMÉNYSZEMLÉLET A pénzforgalmi szemlélet a tranzakciókat a tényleges fizetés időpontjában veszi számításba és a gyakorlatban csak a pénzben végzett tranzakciókat rögzíti. A statisztikai eredményszemlélet az eseményeket a gazdasági értékek keletkezésének, átalakításának, cseréjének időpontjában számolja el. 17
STATISZTIKA - A NEMZETI SZÁMLÁK RENDSZERE A nemzeti számlák rendszerében kidolgozott termelési, pénzügyi és jövedelmi mutatók (statisztikák) alkalmasak arra, hogy segítségükkel a nemzetgazdaság folyamatait (termelés, export, adófizetés, hitelnyújtás stb.) és állapotát (vagyoni helyzet és annak változása) egységes és elemeiben összehasonlítható rendszerben értékelni, elemezni lehessen. 18
A RENDSZEREK TÍPUSAI SNA (System of National Accounts) rendszer Célja, létrehozása Jellemzői ESA (European System of Accounts) rendszer Célja, létrehozása Jellemzői A rendszerek specifikus felépítését a további tanulmányokban ismerhetjük meg 19
MAKROSZINTŰ STATISZTIKAI MUTATÓK 1. Bruttó kibocsátás (GO) 2. Bruttó hazai termék (GDP) 3. Nettó hazai termék (NDP) 4. Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 5. Nettó nemzeti jövedelem (NNI) 6. A makrogazdasági mutatók jelentősége, fontossága és a mutatók közgazdasági problémái (GDP később) 20
MAKROSZINTŰ MUTATÓK GO GDP (termelési, felhasználási, jövedelmi szemlélet nominális és reál értelmezés) NDP=GDP-amortizáció GNI=GDP+külföldről járó elsődleges jövedelmekkülföldnek járó elsődleges jövedelme(rezidensek) NNI=GNI- amortizáció 21
NÉHÁNY KÖZÉP-EURÓPAI EU-TAGÁLLAM NÖVEKEDÉSE, 2000-2012 (1999 = 100) 180 170 160 150 140 130 120 110 100 90 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 22 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Románia Forrás: Eurostat, GKI Zrt., www.gki.hu
VILÁGGAZDASÁGI RÉGIÓK NÖVEKEDÉSE, 2000-2012 (ELŐZŐ ÉV = 100) 6 5 4 3 2 1 0-1 -2-3 -4-5 -6-7 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 USA EU Németország Magyarország Forrás: Európai Bizottság, GKI GKI Zrt., www.gki.hu
A GDP MUTATÓRÓL TÖBBET A gazdasági jólét/teljesítmény mutatója nemzetközi összehasonlítások Viszonyítási alap (pl. GDP arányos államadósság mutatója) Gazdasági növekedés mérése Problémák: Az egy főre jutó GDP miért aggályos a jólét mérésére Saját célú szolgáltatás elszámolása Rejtett gazdaság Kormányzati kiadások elszámolásának problémái (pl. presztízs beruházás) 24
ÁRAK ÉS AZ INFLÁCIÓ JELENTŐSÉGE A KÖZPÉNZÜGYEKBEN Áruk és szolgáltatások értékének kifejezése árakkal történik Reálváltozás és nominális változás a GDP esetében Az infláció árszínvonal változása Az árszínvonal változásának két mérőszáma: Az implicit GDP deflátor A fogyasztói árindex A maginfláció jelentősége 25
2008.01. 2008.04. 2008.07. 2008.10. 2009.01. 2009.04. 2009.07. 2009.10. 2010.01. 2010.04. 2010.07. 2010.10. 2011.01. 2011.04. 2011.07. INFLÁCIÓ A RÉGIÓBAN, 2008-2011 10 8 6 4 2 0-2 Magyarország Csehország Szlovákia Szlovénia EU 26 Forrás: Eurostat GKI Zrt., www.gki.hu
TÁRSADALMI JELZŐSZÁMOK Társadalmi jelzőszámok fogalma Társadalmi jólét és társadalmi jól-lét A nemzetközi szervezetek szerepe a jólét mérésében (ENSZ, OECD) Legújabb kutatások (Stiglitz-Sen-Fitoussi jelentés) általános értékelés a társadalmi értékekről 27
A KORMÁNYZATI SZEKTOR INFORMÁCIÓI 28
GFS GOVERNMENT FINANCE STATISTICS IMF kezdeményezésre jött létre Cél: kifejezetten a kormányzati szektorra vonatkozik: Az állam funkciói szerinti szerkezet Újraelosztás a középpontban Állami vagyonnal való elszámolás A kormányzati szektor gazdálkodásának információi: GFS EU fiskális stabilitás mérése Nemzeti zárszámadások saját statisztikája 29
GFS VONATKOZTATÁSI ALAPJA Államháztartás: költségvetési intézmények és fejezeti kezelésű elszámolások együttese Kormányzati szektor: államháztartás + kvázifiskális szervezetek (pl. nonprofit szervezetek) Közszektor: kormányzati szektor+piaci tevékenységet folytató termelők és kormányzati tulajdonban lévő termelők 30
Államháztartás - kormányzati szektor - Profitérdekeltségű vállalkozások Közfeladatot ellátó vállalkozások állami többségi tulajdonú, vagy főleg ÁH forrásból finanszírozott Közfeladatot ellátó magánszemélye k Magánszemélyek közszektor Közszektor Kormányzati szektor Államháztartás - központi költségvetés - társadalombiztosítás - elkülönített állami pénzalapok - önkormányzatok Non profit vállalkozások állami többségi tulajdonú, vagy főleg ÁH forrásból finanszírozott Alapítványok, társ-i szervezetek, egyházak 31 31
GFS CSOPORTOSÍTÁSA A KORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉRŐL 1. Bevételek Adók Társadalombiztosítási járulékok Adományok, segélyek (külföld, nemzetközi szervezetek) Egyéb Kiadások Közgazdasági szempont szerint Kormányzati funkciók szerint (COFOG Classification of Functions of Government) 32
KIADÁSOK RÉSZLETESEN KÖZGAZDASÁGI Munkavállalói jövedelem Termelő felhasználás Kamatfizetések Támogatások Adományok Társadalmi juttatások Egyéb kiadások FUNKCIONÁLIS Állami működési kiadások Jóléti funkciók Gazdasági funkciók Államadósság-kezelés Funkcióba nem sorolható 33
EGYENLEGMUTATÓK 1. Az államháztartás teljes egyenlege 2. Elsődleges egyenleg 3. Ciklikusan kiigazított egyenleg 4. Strukturális egyenleg 5. Az ESA és a GFS hiánymutatók tartalma és eltérései 34
A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENLEGE A GDP SZÁZALÉKÁBAN, 2006-2012 4 3 2 1 0-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8-9 -10 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Folyó fizetési mérleg egyenlege/gdp Államháztartási egyenleg/gdp Forrás: KSH, MNB, GKI GKI Zrt., www.gki.hu
ÁLLAMADÓSSÁG, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ADÓSSÁGA 1. Szuverén államadósság 2. Helyi önkormányzati adósság 3. Államháztartás adóssága 4. Az államadósság három nézőpontból Statisztikai megfogalmazás Közgazdasági jellegű megfogalmazás Gazdaságpolitikai megközelítés 36
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG A GDP SZÁZALÉKÁBAN AZ EU-BAN, 2011 180 160 EL 140 120 100 80 60 40 20 0 IT IE BE PT D EU FR UK HU AT MT ES NL CY PL FI LV SK SE DK LT SI CZ RO LU BG EE 37-2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Forrás: Európai Bizottság, GKI GKI Zrt., www.gki.hu
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI BESZÁMOLÓK Ország-specifikusak Eltérések a GFS és a nemzeti beszámolók között Legtöbb esetben pénzforgalmi szemlélet Elsősorban költségvetési intézmények Vagyon elszámolása EU követelmény az eredményszemléletű elszámolás elkészítésére is notifikáció 38
SZÁMVITELI INFORMÁCIÓK Pénzügyi számvitel és államháztartási számvitel Nemzetközi trend a a versenyszféra és a közszektor számviteli szabályrendszerének közeledése egymáshoz A számvitel nemzetközi sztederdjei Cél lenne az eredményszemlélet és a programalapú költségvetés alkalmazása a közszektorban (átláthatóbb és hatékonyabb közszektor) 39
A KÖZFELADATOK FINANSZÍROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK LEGFONTOSABB FORRÁSAI Kormányzati információk elsődleges forrásai: NGM www.ngm.gov.hu MÁK www.allamkincstar.gov.hu ÁKK Zrt www.akk.hu ÁSZ www.asz.hu Nemzeti számlák rendszere: KSH www.ksh.hu 40
NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓK EU www.eustat.hu OECD www.oecd.org.com IMF - Világbank - 41
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mit tekintünk az információs rendszer fő jellemzőinek? Miért fontos a transzparencia a közpénzügyekben? Mit jelent a közérdekű adatok nyilvánossága? Milyen nemzeti elszámolási rendszereket ismer? Hasonlítsa össze a nemzeti számlák különböző rendszereit? Melyek a GFS bevételi oldalán lévő tételek? Hogyan csoportosítja a GFS a kiadásokat? Hogyan csoportosítja a GFS az adókat? 42
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 2. Mit nevezünk elsődleges egyenlegnek és mi a jelentősége? Mit nevezünk teljes egyenlegnek? Mi a jellemző különbség az államháztartási szektor, a kormányzati és közszektor között? Milyen értelmezései lehetnek az államadósságnak? Mit jelent az a megfogalmazás, hogy az államadósság meghatározza a kormány mozgásterét? Miért fontosak a számviteli sztenderdek? 43
TANANYAG Sivák - Vigvári: Rendhagyó bevezetés. 7. fejezet (133-160 old.) 44