Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. július 14. (OR. en) 10882/15 ECOFIN 604 RELEX 598 FIN 520 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2015. július 10. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2015) 327 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI UNIÓ 2014. ÉVI FORRÁSBEVONÁSI ÉS HITELEZÉSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2015) 327 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2015) 327 final 10882/15 DGG 1A HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.7.10. COM(2015) 327 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI UNIÓ 2014. ÉVI FORRÁSBEVONÁSI ÉS HITELEZÉSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL HU HU
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Az Európai Unió hitelezési tevékenységei... 3 2.1. Fizetésimérleg-támogatási mechanizmus... 3 2.2. Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus... 5 2.3. Makroszintű pénzügyi támogatás... 7 2.4. Euratom-hitelek... 9 3. Az Európai Unió forrásbevonási tevékenységei... 9 3.1. Fizetésimérleg-támogatás... 10 3.2. Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus... 10 3.3. Makroszintű pénzügyi támogatás... 11 3.4. Euratom... 12 4. Európai Beruházási Bank... 12 4.1. Az EBB hitelezési tevékenységei... 12 4.2. Az EBB forrásbevonási tevékenységei... 13 5. Az euróövezet pénzügyi stabilitásának biztosítása... 13 5.1. Görög hitelkeret... 13 5.2. Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF)... 14 5.3. ESM... 14 2
1. BEVEZETÉS A Bizottság köteles évente tájékoztatni az Európai Parlamentet és a Tanácsot a különböző európai uniós hiteleszközök felhasználásáról. Ez a jelentés ismerteti az egyes eszközökhöz kapcsolódó hitelezési műveleteket, illetve forrásbevonási tevékenységeket. 1. táblázat: Az Európai Unió műveleteinek alakulása (kihelyezett tőkeösszegek, millió EUR) ESZAK f.a.(1) (2) Euratom ( 1) Fizetésimé rlegtámogatás Makroszint ű pénzügyi támogatás Európai pénzügyi stabilizáció s mechaniz mus Összesen 2010 219 466 12 050 500 13 235 2011 225 447 11 400 590 28 000 40 662 2012 183 423 11 400 545 43 800 56 351 2013 179 386 11 400 565 43 800 56 330 2014 192 348 8 400 1 829 46 800 57 569 (1)Az átváltási árfolyamok mindig az adott év december 31-i árfolyamok. (2)Az Európai Szén- és Acélközösség 2002 óta felszámolás alatt áll. Az ESZAK által kibocsátott utolsó kötvény 2019-ben jár le. 2. AZ EURÓPAI UNIÓ HITELEZÉSI TEVÉKENYSÉGEI A Bizottság az adott célkitűzéstől függően különböző tanácsi, illetve tanácsi és európai parlamenti jogi aktusok alapján nyújt a harmadik országoknak és a tagállamoknak pénzügyi támogatásokat, amelyekre tőkepiaci finanszírozású, az uniós költségvetés garanciája által biztosított kétoldalú kölcsönök formájában kerül sor 1. A harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás és az Unió külső tevékenységéhez kapcsolódó fő célkitűzések közötti összhangról a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) segítségével az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője gondoskodik. 2.1. Fizetésimérleg-támogatási mechanizmus A fizetésimérleg-támogatás, amelynek alapjául az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 143. cikke és a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási 1 A Bizottság forrásbevonási és hitelezési tevékenységeinek részletes bemutatása az alábbi honlapon érhető el: http://ec.europa.eu/economy_finance/eu_borrower/index_en.htm 3
mechanizmus létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendelet 2 (a továbbiakban: fizetésimérleg-rendelet) szolgál, az Unió által biztosított középlejáratú hitelek formájában valósul meg. Ezekhez általában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és más nemzetközi pénzügyi szervezetek például az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vagy a Világbank által nyújtott pénzügyi segítség párosul. Fizetésimérleg-támogatás nyújtásáról a Tanács minősített többséggel, eseti alapon dönt. Kedvezményezettjei az euróövezeten kívüli tagállamok lehetnek, amennyiben súlyos fizetésimérleg-nehézségekkel szembesülnek. Célja, hogy enyhítse a kedvezményezett tagállamok külső finanszírozási nehézségeit, miközben helyreállítja fizetési mérlegük életképességét. A fizetésimérleg-támogatási mechanizmus igénybevétele gazdaságpolitikai feltételek teljesüléséhez kötődik, amelyeket a Tanács határoz meg a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal (EFC) folytatott, a szükséges kiigazítási program tervezetére vonatkozó konzultációt követően, és amelyeknek részleteiről a hitelmegállapodás megkötése előtt a Bizottság és a kedvezményezett tagállam egyetértési megállapodást köt. A kiigazítási programban előírt intézkedések folyamatos teljesítését rendszeresen felülvizsgálják, és ezek eredményétől függ a soron következő részletek folyósítása. A szükséges forrásokat az Európai Unió nevében a Bizottság szerzi be a tőkepiacokon. A fizetésimérleg-rendelet végrehajtásáról a Bizottság rendszeresen beszámol a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak (EFC) és a Tanácsnak. A fizetésimérleg-támogatási mechanizmust a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság nyomán 2008-ban újból aktiválták, és hitelkeretét 12 milliárd EUR-ról 2009 májusában végül 50 milliárd EUR-ra emelték 3, hogy az esetleges további fizetésimérleg-támogatás iránti igények a későbbiekben is gyorsan kielégíthetők legyenek. 2014. december 31-éig összesen 16,6 milliárd EUR összegű Magyarországnak 4, Lettországnak 5 és Romániának 6 nyújtandó támogatásra vállaltak kötelezettséget, amelyből 13,4 milliárd EUR-t folyósítottak. A Tanács 2013-ban elfogadott egy Romániának nyújtandó második, legfeljebb 2 milliárd EUR összegű elővigyázatossági pénzügyi támogatási programot 7. A folyósításokat 2015. szeptember 30-ig kérhetik. 2014-ben nem került sor kifizetésre a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében. 2014 végén a teljes kihelyezett tőkeösszeg 8,4 milliárd EUR volt. 2 3 4 5 6 7 HL L 53., 2002.2.23., 1. o. A Tanács 2009. május 18-i 431/2009/EK rendelete a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról (HL L 128., 2009.5.27., 1. o.). A Tanács 2008. november 4-i 2009/102/EK határozata a Magyarországnak nyújtandó középtávú közösségi pénzügyi támogatásról (HL L 37., 2009.2.6., 5. o.). A Tanács 2009. január 20-i 2009/290/EK határozata a Lettországnak nyújtandó középtávú közösségi pénzügyi támogatásról (HL L 79., 2009.3.25., 39. o.). A Tanács 2009. május 6-i 2009/459/EK határozata a Romániának nyújtandó középtávú közösségi pénzügyi támogatásról (HL L 150., 2009.6.13., 8. o.). A Tanács 2013. október 22-i 2013/531/EU határozata a Romániának nyújtandó középtávú európai uniós elővigyázatossági pénzügyi támogatásról (HL L 286., 2013.10.29., 1. o.). 4
2. táblázat: Fizetésimérleg-támogatás a 2014. december 31-i állapot szerint (tőkeösszeg, milliárd EUR) Ország Megítélt összeg Folyósított összeg Visszafizetett összeg Kihelyezett összeg A hitel átlagos futamideje (év) Magyarország 6,5 5,5 4,0 1,5 5,0 Lettország 3,1 2,9 1,0 1,9 6,6 Románia 5,0 5,0 0 5,0 7,0 Románia (elővigyázatossági pénzügyi támogatás) 2,0 0 0 0,0 0 Összesen 16,6 13,4 5,0 8,4 2014. december 31. óta végrehajtott műveletek 2015 januárjában Lettország 1 200 millió EUR-t, Románia pedig 1 500 millió EUR-t fizetett vissza, így a teljes kihelyezett tőkeösszeg 5 700 millió EUR-ra csökkent. A fizetésimérleg-műveletek részletes leírása a következő internetes oldalon található: http://ec.europa.eu/economy_finance/eu_borrower/balance_of_payments/index_en.htm 2.2. Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) a 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelettel jött létre az EUMSZ 122. cikkének (2) bekezdése alapján 8. A mechanizmust teljes egészében az uniós költségvetés garantálja, és forrásaiból legfeljebb 60 milliárd EUR hitel nyújtható. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus kedvezményezettjei közé azok a tagállamok tartozhatnak, amelyek a nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet súlyos romlása miatt szembesülnek nehézségekkel. A mechanizmus igénybevétele szakpolitikai feltételekhez kötődik. Az ezeket rögzítő gazdasági és pénzügyi kiigazítási programról a Bizottság és a kedvezményezett tagállam egyetértési megállapodást köt. A mechanizmus alkalmazására irányuló döntéshozatali folyamat hasonló a fizetésimérleg-támogatáséhoz. A pénzügyi igények értékelését és a program végrehajtásának rendszeres felügyeletét a Bizottság az Európai Központi Bankkal (EKB) konzultálva végzi: a kiigazítási programban előírt általános gazdaságpolitikai feltételeket legalább hathavonta áttekintik, míg a támogatáshoz kapcsolódó gazdaságpolitikai feltételek tagállam általi teljesítését legalább háromhavonta ellenőrzik. A 8 Az EUMSZ 122. cikkének (2) bekezdése pénzügyi támogatást irányoz elő azon tagállamok számára, amelyek általuk nem befolyásolható rendkívüli események folytán nehézségekkel küzdenek. 5
kiigazítási program szükségesnek ítélt változtatásait a kedvezményezett tagállammal megvitatják. Az eredeti általános gazdaságpolitikai feltételek esetleges kiigazításáról és a kedvezményezett tagállam által elkészített felülvizsgált kiigazítási program jóváhagyásáról a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva a Tanács dönt. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust 2011-ben aktiválták: Írország 9 esetében legfeljebb 22,5 milliárd EUR, Portugália 10 esetében legfeljebb 26 milliárd EUR összegű hitelre vállaltak kötelezettséget. A kötelezettségvállalások teljes összege az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF), az IMF-et és az egyéb tagállamokat is magában foglalva a két említett ország esetében legfeljebb 85 milliárd EUR-t, illetve 78 milliárd EUR-t tesz ki: 3. táblázat: A kötelezettségvállalások megoszlása (milliárd EUR) Ország Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) IMF Egyéb résztvevők Összesen Írország 22,5 17,7 22,5 22,3* 85,0 Portugália 26,0 26,0 26,0 78,0 Összesen 48,5 43,7 48,5 22,3 163,0 *Ebből 4,8 milliárd EUR más tagállamoktól (Egyesült Királyság, Svédország, Dánia), 17,5 milliárd EUR pedig az ír államtól (államkincstár és nemzeti nyugdíj-tartalékalap) származik. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus alkalmazása óta döntés született a kamatrés csökkentéséről és a futamidők meghosszabbításáról, amit valamennyi hitelre alkalmaztak. 2014 márciusában 1 800 millió EUR-t folyósítottak Portugáliának és 800 millió EUR-t Írországnak (utolsó részlet). 2014 novemberében 400 millió EUR-t folyósítottak Portugáliának (utolsó részlet). Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus teljes kintlévő állománya 2014 végén 46 800 millió EUR (Írország: 22 500 millió EUR, Portugália: 24 300 millió EUR). Írország 2014. februárban zárta le az EU/IMF pénzügyi támogatási programot 11, Portugália pedig 2014. júniusban lépett ki a programból 12. 9 10 11 A Tanács 2010. december 7-i 2011/77/EU végrehajtási határozata az Írországnak nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról (HL L 30., 2011.2.4., 34. o.). A Tanács 2011. május 30-i 2011/344/EU végrehajtási határozata a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról (HL L 159., 2011.6.17., 88. o.). A Tanács 2013. október 22-i 2013/525/EU végrehajtási határozata az Írországnak nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/77/EU végrehajtási határozat módosításáról (HL L 282., 2013.10.24., 71. o.). 6
Az EFSM-műveletek részletes leírása a következő internetes oldalon található: http://ec.europa.eu/economy_finance/eu_borrower/efsm/index_en.htm 2.3. Makroszintű pénzügyi támogatás A makroszintű pénzügyi támogatás célja, hogy segítséget nyújtson az uniós tagjelölt, a potenciális tagjelölt, valamint a szomszédságpolitikában részt vevő országoknak rövid távú fizetésimérleg-problémáik megoldásához és államháztartásuk stabilizálásához, továbbá ösztönözze a strukturális reformok végrehajtását. A makroszintű pénzügyi támogatást rendkívüli és ideiglenes jelleggel, szigorú gazdaságpolitikai feltételek alapján nyújtják. A műveletek általában kiegészítik az IMF kiigazítási programjait. A makroszintű pénzügyi támogatás kölcsön és/vagy vissza nem térítendő támogatás formáját öltheti. Ha a kedvezményezett ország nem teljesíti visszafizetési kötelezettségét, akkor a Bizottság aktiválhatja a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot 13, és annak forrásaiból biztosíthatja a Bizottság által bevont megfelelő források törlesztését 14. A 2002-ben jóváhagyott előző műveletből 15 rendelkezésre álló forrásokkal együtt 610 millió EUR kölcsönt kitevő, 2010-ben jóváhagyott, Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás 16 (MFA I) végrehajtása tekintetében a 2013. februári Ukrajna-EU csúcstalálkozó keretében írták alá az egyetértési megállapodást. Az első, 100 millió eurós részletet 2014 májusában, a második, 260 millió eurós részletet 2014 novemberében folyósították. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 14-én úgy határozott, hogy kölcsön formájában 1 milliárd EUR maximális összegű makroszintű pénzügyi támogatást bocsát Ukrajna rendelkezésére legfeljebb 15 éves futamidővel (MFA II) 17, Ukrajna IMF által támogatott kormányzati gazdasági programjában azonosított fizetésimérleg-szükségleteinek fedezésére. Az első, 500 millió eurós részletet 2014 júniusában, a második, szintén 500 millió eurós részletet 2014 decemberében folyósították. 12 13 14 15 16 17 A Tanács 2014. április 23-i 2014/234/EU végrehajtási határozata a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási határozat módosításáról (HL L 125., 2014.4.23., 75. o.). Lásd: a Tanács 480/2009/EK, Euratom rendelete a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (kodifikált szöveg) (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.). A makroszintű pénzügyi támogatás kölcsöneivel kapcsolatban nemteljesítés eddig nem fordult elő. Jóllehet a kölcsön visszafizetésére végeredményben az EU költségvetése nyújt biztosítékot, a garanciaalap likviditási tartalékként működik, amely az EU költségvetését védi a nemteljesítésekhez kapcsolódó fizetési lehívások kockázata ellen. Az alap működéséről szóló átfogó jelentés a COM(2014)214 dokumentumban és az azt kísérő SEC(2014)129 bizottsági szolgálati munkadokumentumban található. A Tanács 2002. július 12-i 2002/639/EK határozata az Ukrajnának nyújtandó kiegészítő makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 209., 2002.8.6., 22. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2010. július 7-i 388/2010/EU határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 179., 2010.7.14., 1. o.). A Tanács 2014. április 14-i 2014/215/EU határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 111., 2014.4.15., 85. o.). 7
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-én arról határozott, hogy 300 millió EUR maximális összegű kölcsön formájában makroszintű pénzügyi támogatást bocsát Tunézia rendelkezésére, 15 éves maximális futamidővel 18. 2014-ben nem került sor folyósításokra az Európai Parlament és a Tanács által 2013-ban elfogadott, Grúziának (46 millió EUR, ebből 23 millió EUR kölcsön 19 ), a Kirgiz Köztársaságnak (30 millió EUR, ebből 15 millió EUR kölcsön 20 ) és Jordániának (180 millió EUR, mind kölcsön 21 ) nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló határozatok keretében. 18 19 20 21 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 534/2014/EU határozata a Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 151., 2014.5.21., 9. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2013. augusztus 12-i 778/2013/EU határozata a Grúziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 218., 2013.8.14., 15. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1025/2013/EU határozata a Kirgiz Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 283., 2013.10.25., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1351/2013/EU határozata a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 341., 2013.12.18., 4. o.). 8
2014. december 31. óta végrehajtott műveletek 2015. február 10-én folyósították Jordániának az első, 100 millió EUR-s részletet. Az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 15-én arról határozott, hogy 1 800 millió EUR maximális összegben egy harmadik MFA-kölcsön (MFA III) formájában makroszintű pénzügyi támogatást bocsát Ukrajna rendelkezésére 22. 2015. április 21-én folyósították Ukrajnának az első, 250 millió EUR-s részletet (MFA I). 2015. április 21-én folyósították Grúziának az első, 10 millió EUR-s részletet. 2015. május 7-én folyósították Tunéziának az első, 100 millió EUR-s részletet. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek részletes leírása a harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásáról szóló, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez címzett éves bizottsági jelentésben 23, és a következő internetes oldalon található: http://ec.europa.eu/economy_finance/eu_borrower/macrofinancial_assistance/index_en.htm. 2.4. Euratom-hitelek Az Euratom-hitelnyújtási eszköz a tagállamok (77/270/Euratom tanácsi határozat) vagy egyes harmadik országok (Ukrajna, Oroszország, illetve Örményország; 94/179/Euratom tanácsi határozat) projektjeinek finanszírozására használható. A Tanács 1990-ben a forrásbevonás határát 4 milliárd EUR-ban állapította meg, amelyből mintegy 3,7 milliárd EUR kihelyezéséről döntöttek és 3,4 milliárd EUR-t már folyósítottak. A hitelezés felső határáról szóló tanácsi határozat (a módosított 77/721/Euratom határozat) értelmében a Bizottság tájékoztatja a Tanácsot, amikor a kihelyezett összeg eléri 3,8 milliárd EUR-t, és adott esetben új hitelezési felső határt javasol. A Bizottság 2013-ban elfogadott C(2013) 3496 határozatával 300 millió EUR Euratom-hitelt hagyott jóvá az ukrajnai atomerőműblokkok biztonsági felújítási programjának támogatása céljából. A hitelszerződés akkor lép hatályba, ha a szerződés teljesítésének minden feltétele kielégítően teljesült. 3. AZ EURÓPAI UNIÓ FORRÁSBEVONÁSI TEVÉKENYSÉGEI A Tanács által jóváhagyott hitelezési tevékenységekhez szükséges finanszírozási forrásokat a Bizottság jogosult mind az Európai Unió, mind az Euratom nevében a tőkepiacon beszerezni. A forrásbevonás és a hitelezés fedezeti (back-to-back) műveletként történik, ami biztosítja, hogy az uniós költségvetést ne terhelje kamat- és devizaárfolyam-kockázat 24. A bevont források a kihelyezett kölcsönökhöz igazodnak. 22 23 24 Az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 15-i (EU) 2015/601 határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 100., 2015.4.17., 1. o.). COM(2014) 372 és SWD(2014) 193. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló rendelet ugyan lehetővé teszi az előfinanszírozást, mivel felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a tervezett kifizetések között a 9
3.1. Fizetésimérleg-támogatás 2014-ben nem került sor piaci forrásbevonásra a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében. A fizetésimérleg-támogatás céljából bevont teljes fennálló állomány 2014 végén 8,4 milliárd EUR. 3.2. Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus 2014 során két tranzakció keretében 3 milliárd EUR forrást vontak be; 2014. márciusban (2024. április 4-i lejárattal és 1,875 %-os kamatszelvénnyel) 2,6 milliárd EUR összegben bocsátottak ki referenciakötvényt Írország és Portugália támogatása céljából, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus szerinti pénzügyi támogatási csomagjuk részeként. 2014. novemberben (2029. október 4-i lejárattal és 1,375 %-os kamatszelvénnyel) 660 millió EUR összegben bocsátottak ki kötvényt. Ebből 400 millió EUR-t a Portugáliának az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nyújtandó utolsó kifizetés finanszírozására fordítottak. Ezen uniós kötvények iránt nagy lett a piaci kereslet, aminek eredményeként a kötvényeket jelentősen túljegyezték. Valamennyi fontos befektetőcsoport és különösen a hosszú távú befektetők (befektetési alapok, eszközkezelők, biztosítási és nyugdíjalapok), valamint a hivatalos intézmények vásárolták ezen uniós kötvényeket. Ezen uniós kötvények másodlagos piaci teljesítménye pozitívan alakult, és megerősítette az EU jelentős referenciakötvény-kibocsátói pozícióját. A számítások szerint 22 bank adatai alapján az uniós referenciakötvények másodlagos piaci forgalma 2014-ben 26,3 milliárd EUR volt (ugyanez az adat 2013-ban 31 milliárd EUR volt). Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus céljaira bevont teljes fennálló állomány 2014 végén 46,8 milliárd EUR. 4. táblázat: Uniós EFSM-forrásbevonási műveletek 2014 folyamán (millió EUR) Ország Kibocsátás időpontja A lejárat napja Összeg Írország (800), Portugália (1 800) 2014.3.25. 2024.4.4. 2 600 Portugália (400) 25 2014.11.12. 2029.10.4. 400 25 legalkalmasabb időpontban hitelt vegyen fel a tőkepiacokon vagy pénzintézeteknél, annak érdekében, hogy optimális szinten tartsa a finanszírozási költségeket, valamint megőrizze az Unió kibocsátójaként kivívott hírnevét a piacokon. Ennek tartási költségeit azonban a hitelfelvevő viseli. Az Ukrajnának nyújtott 260 millió EUR makroszintű pénzügyi támogatással együtt; lásd a 3.3. pontot. 10
Összesen 3 000 3.3. Makroszintű pénzügyi támogatás 2014-ben négy sikeres MFA-forrásbevonási műveletet hajtottak végre Ukrajna számára: május 20-án 100 millió EUR, június 17-én 500 millió EUR, november 12-én 260 millió EUR és december 3-án 500 millió EUR. Az MFA I első részletét (100 millió EUR-t) 2014 májusában folyósították. A finanszírozás a márciusban kibocsátott 2,6 milliárd EUR értékű tízéves uniós kötvény keretének (lásd fent a 3.2. pontot) megemelésével történt, amely így 2,7 milliárd EUR-ra növekedett. Az MFA II első részletét (500 millió EUR-t) 2014 júniusában folyósították. A finanszírozás 2,6 milliárd EUR értékű tízéves uniós kötvény keretének további megemelésével történt, miután májusban ugyanezen kötvény keretét 100 millió EUR-val növelték, és így annak likviditása tovább emelkedett, a teljes kintlévő összeg elérte a 3,2 milliárd EUR-t. Az MFA I második részletét (260 millió EUR-t) 2014 novemberében folyósították. Ezt az összeget a 2014. novemberi, 660 millió EUR összegű kötvénykibocsátásból finanszírozták (lásd fent a 3.2. pontot). Ennek a kötvénykibocsátásnak a keretét decemberben az MFA II második részletének (500 millió EUR) finanszírozása érdekében megnövelték, amelynek új értéke 1,16 milliárd EUR-ra emelkedett. Az uniós kibocsátások történetében ez a keretnövelés 1,363 %-os új rekordalacsony hozamot eredményezett. A makroszintű pénzügyi támogatás céljából bevont teljes fennálló állomány 2014 végén 1 828,6 millió EUR. 5. táblázat: Uniós MFA-forrásbevonási műveletek 2014 folyamán (millió EUR) Ország Megnevezés Kibocsátás időpontja A lejárat napja Összeg Ukrajna Ukrajna (MFA I) első részlet 2014.5.20. 2024.4.4. 100 Ukrajna Ukrajna (MFA II) első részlet 2014.6.17. 2024.4.4. 500 Ukrajna Ukrajna (MFA I) második részlet 2014.11.12. 2029.10.4. 260 Ukrajna (MFA II) 11
Ukrajna második részlet 2014.12.3. 2029.10.4. 500 Összesen 1 360 3.4. Euratom 2014-ban nem került sor forrásbevonási műveletre az Euratom keretében. 4. EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK 4.1. Az EBB hitelezési tevékenységei Az EBB vagy közvetlenül nyújt az egyes beruházási projekteknek finanszírozást, vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül finanszírozza a kkv-k vagy helyi hatóságok és önkormányzatok által vállalt kisebb horderejű projekteket. Az EBB hitelgaranciát, technikai segítségnyújtást és kockázati tőkét is biztosít. 2014-ben az EBB összesen 77 milliárd EUR finanszírozást hagyott jóvá (ugyanez az adat 2013-ban 71,7 milliárd EUR volt). Az EBB finanszírozási tevékenysége abban az esetben van hatással az EU költségvetésére, ha uniós garanciával vagy más uniós költségvetési forrással társul. Erre az alábbi esetekben került sor: - a külső hitelezési megbízatás (előcsatlakozási támogatásban részesülő országok, szomszédságpolitikában és partnerségekben részt vevő országok, Ázsia és Latin-Amerika, Dél-Afrika) szerint végrehajtott EBB-finanszírozás. Az ilyen finanszírozást uniós költségvetési garancia biztosítja, amely a szuverén vagy politikai jellegű kockázatokat fedezi. Az EBB 2014. évi külső hitelezési tevékenységéről a Bizottság 2015 második felében külön jelentést fog kiadni. - az uniós költségvetés bevonásával működő kockázatmegosztási finanszírozási eszközök, amelyek célja az uniós szakpolitikák támogatása (például a kutatási és fejlesztési projektekhez kapcsolódó kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus és a projektkötvény-kezdeményezés). 2014-ben az uniós tagállamokban végrehajtott EBB-finanszírozás 69 milliárd EUR-t tett ki, ami a teljes EBB-hitelnyújtás 90 %-a. 2014-ben az EU-n kívüli finanszírozási műveletek vonatkozásában 7,8 milliárd EUR-t hagytak jóvá, amelyből 4,1 milliárd EUR-t az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtottaz uniós garancia fedez (a továbbiakban: az uniós garancia). Az 1080/2011/EU határozattal a 2013. december 31-én lejáró időszakra nyújtott uniós garancia automatikusan meghosszabbodik 6 hónappal, mivel az EU-n kívüli EBBműveletekre nyújtott uniós garanciáról még nem fogadtak el új határozatot. 12
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-án fogadta el az EBB EU-n kívüli műveleteihez nyújtott uniós garanciáról szóló új határozatot 26. A teljes megbízatás összege 27 milliárd EUR, amelyet egy 3 milliárd EUR-s opcionális keret egészít ki. Az opcionális összeg egészének vagy egy részének aktiválásáról az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a félidős felülvizsgálat eredményei alapján határoz. 4.2. Az EBB forrásbevonási tevékenységei A piaci ingadozások miatt egész évben magasak voltak a végrehajtási kockázatok, különösen a nagyszabású referenciaügyletek esetében. Az EBB-kötvények iránti élénk kereslet kezdetben még támogatta a rövidebb lejáratú különösen az EUR-ban kibocsátott kötvények kamatfelárainak csökkentését. A hitelminősítő intézetek fenntartották az EBB AAA minősítését, amelyet többek között a 2012. évi tőkeemelés végrehajtása támasztott alá. 2014-ben az EBB 61,6 milliárd EUR forrást vont be, amelynek átlagos lejárata 7,2 év volt. 5. AZ EURÓÖVEZET PÉNZÜGYI STABILITÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA A globális gazdasági és pénzügyi válság nyomán az euróövezeti tagállamok olyan intézkedésekről hoztak döntést, amelyek az euróövezeti és az egész európai pénzügyi stabilitás megőrzésére irányulnak. Ezeket az intézkedéseket amelyekre az uniós költségvetés nem nyújt garanciát az alábbiakban ismertetjük. A három meglévő eszközről további információk találhatók a következő internetes oldalon: http://ec.europa.eu/economy_finance/assistance_eu_ms/index_en.htm 5.1. Görög hitelkeret Miután az euróövezet pénzügyminiszterei 2010. május 2-án egyhangúlag megállapodtak 27 abban, hogy támogatást kívánnak nyújtani Görögországnak, egy legfeljebb 110 milliárd EUR összegű pénzügyi csomagot tartalmazó, Görögország megsegítésére irányuló hároméves közös programot hoztak létre az IMF-fel, amelyet a görög hatóságoknak a Bizottsággal, az IMF-fel és az EKB-val folytatott tárgyalásait követően létrehozott program alapján kialakított szigorú politikai feltételrendszerhez kötöttek 28. Az euróövezeti tagállamok által folyósított kölcsön összege ezen első program keretében 52,9 milliárd EUR volt, az IMF-é pedig 20,1 milliárd EUR. Az eszköz pénzügyi feltételeit 2012 decemberében kiigazították (a végleges futamidő meghosszabbítása, a kamatrés csökkentése). 2012. március 14-én az euróövezet pénzügyminiszterei és az IMF második gazdasági kiigazítási programot hagytak jóvá, amelyben 130 milliárd EUR-val növelték az első program 26 27 28 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 466/2014/EU határozata az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról (HL L 135., 2014.5.8., 1. o.). A támogatás nyújtására a többi euróövezeti tagállamtól származó, a Bizottság által központilag összevont kétoldalú kölcsönök formájában, a 2010. április 11-i nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint kerül sor. A politikai feltételek legfontosabb elemeit a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló, 2010. május 10-i tanácsi határozat (2010/320/EU) tartalmazza. A feltételeket részletesebben a görög hatóságok és az euróövezeti tagállamok nevében eljáró Bizottság közötti egyetértési megállapodásban rögzítették. 13
alapján folyósításra váró összegeket. Ez a második program ezért összesen 164,5 milliárd EUR pénzügyi támogatást irányoz elő, az IMF hozzájárulása pedig 19,8 milliárd EUR. Miközben az első programot hitelezők közötti megállapodásként hozták létre a támogató euróövezeti tagállamok összegyűjtött kétoldalú kölcsöneivel, amelyekhez a Bizottság a koordinációt és az irányítást biztosította, a második finanszírozása az EFSF révén történik. 5.2. Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) Az EFSF-et az euróövezeti tagállamok luxemburgi bejegyzésű, az euróövezeti tagállamok tulajdonában lévő társaságként hozták létre, és ideiglenes mentőmechanizmusnak szánták, amelynek keretében az euróövezeti tagállamok által garantált kötvényeket bocsátanak ki, és az így bevont forrásból hitelt nyújtanak a nehéz helyzetben lévő euróövezeti tagállamoknak. 2010 októberében állandó mentőmechanizmus létrehozásáról határoztak az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) formájában, amely 2012. szeptember 27-én lépett hatályba. Az EFSF 2013. július 1-jétől már nem vesz részt új finanszírozási programok vagy új hitelkeretmegállapodások finanszírozásában. Mindazonáltal aktív marad Görögország, Portugália és Írország folyamatban lévő programjaiban, amelyek esetében hitelező (az IMF-fel és a tagállamok egy részével együtt). 5.3. ESM Az állandó válságkezelési mechanizmus, az ESM 2013. július 1-jétől az euróövezeti tagállamok pénzügyi támogatás iránti új kérelmeire reagáló állandó mechanizmussá vált. Tényleges hitelezési kapacitása 500 milliárd EUR. A teljes jegyzett tőke 704,8 milliárd EUR, amelyből az euróövezeti tagállamok által befizetett tőke 80,5 milliárd EUR, és a vállalt lehívható tőke 624,3 milliárd EUR. Az ESM (az IMF-fel együtt) pénzügyi támogatást nyújtott Ciprusnak a pénzügyi szektor egyensúlyhiányának kezelése céljából. Emellett pénzügyi támogatást nyújtott a spanyol kormánynak az ország bankszektorának feltőkésítéséhez. 14