Mire figyeljen az utazó gazda?

gyeppuszták képét. A bokrok alatt csoportosan tekerődztek össze a kígyók ; szárcsák, réczék, halászkák s más vizi madarak repdestek ide és oda; fennt a meleg légben fehér és fekete gólyák kóvályogtak, a vizzel elöntött erdő fáin rigók fütyüréztek s a virágzó tölgyek és szép lombú nyárfák a viz terjedelmes sima ölében tükrözének vissza," K. Bedö Albert. Mire figyeljen az utazó gazda Beköszönt a tavasz minden bájával. Véle fölébredt a vágy vándorolni, utazni. Kövesse e vágyát, a ki csak teheti. Kövesse kivált a gazda, ha viszonyai engedik. Utazzon különösen a magyar gazda : de ne csak, hogy élvezzen s pénzt költsön ; hanem, hogy tanuljon s pénzét hasznos kamatra fektesse. Mert a czélszerü utazás valóban a leghatályosabb képezési eszközökhöz tartozik minden emberre, kiválóan pedig a mezei gazdára nézve. Az utazás idegen vidékek, tartományok, országokba vezet. Más ott az éghajlat, a fekvés, a talaj ; mások az emberek és szokásaik ; mások a társadalmi és közgazdasági viszonyok. Különbözők tehát mind azon körülmények, melyek között a gazdálkodás gyakoroltatik és melyek annak menetére meg sikerére kedvező vagy hátrányos befolyással vannak. Ha az utazó kellő érdekkel nézi mindazon változatos alakulásokat, melyek a különböző népeknek gazdálkodásában mutatkoznak ; ha figyelemmel kiséri azon örökös harczot, melyet a mezei gazda a természeti és társadalmi viszonyokkal viv : hogy a sokféle nehézségeket szerencsésen legyőzze, hogy a természetet minél nagyobb tevékenységre, az embereket minél olcsóbb közreműködésre és minél nagyobb fogyasztásra serkentse: ha az utazó mindezeket nyilt észszel s érett Ítélettel szemléli, lehetlen, hogy gazdag tapasztalással megtelve vissza ne térjen, s a látottakból gyümölcsöző tanulságot ne vonjon. Nem akarjuk evvel mondani, hogy haza térve, a látott ujat rögtön és egyszerűen befogadja, eddigi saját eljárását pedig tüstént elhagyja. A kiben ilyen hajlam nyugtalankodnék, az maradjon inkább odahaza, annak az utazás nem hoz sok üdvöt, az pénzét meg idejét

jobbra fordíthatja; az ilyen még nem érett arra, hogy az utazásból valódi hasznot merítsen. Az utazás ha abból tanulni, okulni akarunk nem könynyü dolog; meg van ennek is saját szabálya és fortélya. Utazni tudni kell. Azaz tudni kell : hová menjünk; mit nézzünk; és mint nézzük. A főnyereség az utazó gazdára azon viszonynak ügyes felkeresésében rejlik, mely egyrészt a gazdálkodásra befolyásos körülmények milyensége, másrészt a gazdaságoknak ama körülményekhez való alkalmazkodása közt létezik. Vagy mondjuk : az utazó gazdának igyekeznie kell azon arányt tisztán felismerni, mely egyfelől a természet-erők, a munka és a tőke által létrehozott termelés, másfelől a társadalmi és közgazdasági viszonyok által feltételezett fogyasztás közt a különféle vidékeken létezik. Az utazó gazdának folyvást arra kell figyelnie: mennyire sikerült a mezei iparosoknak, a különböző vidékeken az ottani ellenséges viszonyokat legyőzni, a kedvezőket felhasználni s az egész üzletet a z uralkodó körülményekkel szerencsés össz hangzatba hozni Mindezeket helyesen észlelni s megítélni nem könnyű feladat; de e nélkül az utazás legnagyobb érdekét és fő hasznát mellőzi. Könnyíti ezen feladatot, ha az utazó már előre kijegyzi azon pontokat, melyekre különösebben figyelni akar : hogy igy annál biztosabb legyen az egésznek helyes és alapos felismeréséről és hogy annál sikeresebben vonhassa le magának a tanulságot saját viszonyai számára. Legyen szabad, a kérdéses feladat könnyebbitésére, itt néhány pontot jegyezni föl, mint melyek szintúgy az utazó, mint a nemutazó gazdának alkalmilag hasznosak lehetnek. Az utazni készülők ezen pontok által előre figyelmeztetnek mindazon viszonyokra, melyek felé szemüket különösen kell hogy irányozzák; az utazni nem készülők pedig ezen pontoknak előbb utóbb szinte jó hasznát vehetik: a mennyiben figyelmesek lesznek azon számos körülményekre, melyeknek a gazdálkodásnál jelentőségök és szerepök van és melyeket mindazon alkalomnál vizsgálat alá venni szükséges, valahányszor tisztünkben vagy érdekünkben fekszik : valamely egész vidéknek vagy csak egyes gazdaságnak gazdászati viszonyaival, jellemével és sikerességével közelebbről megismerkedni. Ilyen esetbe például minden

adás vevési vagy becslési ügyben szükségkép jövünk és vajmi jó ilyenkor, ha szabatosan tudjuk : hová és mit nézni. Ezek után tehát átadjuk szives olvasóinknak a következő kérdéspontokat. Tekintsék azokat ugy, mint gombot a zsebkendőbe, mely alkalmilag emiékezetökbe juttassa azon irányokat s viszonyokat, melyek felé figyelmüket különösen kell hogy intézzék. Ezen kérdőpontokat, könnyebb átnézet kedveért több kategóriába állitjuk, u. m. a) Altalános tartalmú kérdések.*) 1) Mely tartományban, megyében, kerületben fekszik a vizsgálat alatti gazdaság ; minő annak fekvése és nagysága ; melyek a közelebbi városok,vasúti vagy gőzhajó állomások 2) Melyek a főbb termények a mezei mivelésnél, az állattenyésztésnél, a gazdasági mellékiparágaknál (szeszgyártás, sörfőzés, ozukorgyártás, olajsajtolás, mészégetés, téglavetés, lisztmalmok sat.) 3) Milyenek a közlekedési eszközök : országutak, hajózható folyók, csatornák, vaspályák 4) Milyenek a kereskedelmi, hitel- és kamatviszonyok 5) Minő a kelendőség a különböző gazdasági terményeknél melyek a közönséges eladási árak melyek a főpiaczok gabonára, marhára, gyapjúra 6) Milyen megjegyzések tehetők éghajlati tekintetben : a lapályok és magaslatokra, az egyes évszakok beálltára, a mezei munkálatok kezdhetése és bevégzésére, a legeltetési időszak kezdete és végére, az aratásnak közönséges időpontjára, a tenyészetnek kezdete és haladására; kedvező vagy káros természeti befolyásokra nézve (péld. fagy a virágzáskor, szárazság, üszög, s m. eff.) 7) A birtoknak (vagy vidéknek) földirati fekvése és tengerszinfeletti magassága. 8) Találtatnak-e mocsárok, lápok, futóhomokok és mikép jayit- *) Az alábbi kérdések nemcsak egyes birtokra, hanem illetőleg egész gazdasági tájakra is vonatkozhatnak.

tatnak, illetőleg használtatnak Az alagcsövezés alkalmaztatott-e minő mértekben és mily sikerrel 9) Mi az ottani vidéken a földbirtokok közönséges nagysága mit neveznek nagy, közép, kis birtoknak 10) A különböző birtokok birnak-e különös kiváltságokkal vagy terhekkel Oszthatók-e a birtokok az örökösök között 11) Mint állanak a birtokok eladási árai milyenek a bér-árak és a bérleti viszonyok 12) Milyen mérték létezik az alap- és üzlettőkére nézve 13) Milyen a miveltségi állapot általában 14) Mi történik azon vidéken a gazdasági mivelődés előmozdítására 15) Mi történik mezőgazdasági szépítés érdekében 16) Léteznek-e mintagazdaságok az egész üzletre vagy legalább egyes gazdasági ágakra nézve 17) Vannak-e a vidéken jól rendezett gazdaságok melyek azok és mely irányban tűnnek ki különösebben 18) Mely gazdasági egyletek léteznek a vidéken és mikép működnek Léteznek különleges egyletek az állattenyésztésre 19) Milyen a biztositási ügy a tüz, jégkár és marhadög ellen 20) Léteznek-e takarékpénztárak a munkás osztály és cselédség számára és minő elvek szerint 21) Űznek a falusi lakók a mezőgazdaság mellett más iparágakat is 22) Milyen a gazdasági különféle rangú segédszemélyzetnek (tiszteknek) állapota nevelése, miveltsége, szolgálati és nyugdijjazása 23) Milyen a munkások és cselédek ügyessége, munka képessége, erkölcsi és értelmi állapota és minő a tanügy a munkás osztály számára 24) Milyen a cselédek és egyéb munkások fizetése meg tartás módja b) A szántók mivelésére vonatkozó kérdések 25) Mely talajnemek az uralkodók Egyforma vagy nagyon változó-e a földminőség

26) Mennyire mély a termőréteg Milyen természetű az altalaj 27) Találtatik márga, mész, tóiszap Es milyen ezeknek alkalmazása 28) Milyen vetésforgás van gyakorlatban 29) Mely növények miveltetnek Kalászosok hüvelyesek kapás-, olaj-, festő-, fonál- s egyéb kereskedelmi növények 30) Mely ujabb növényfajok hozattak alkalmazásba és minő sikerrel 31) Mi módon és mily szorgalommal történik a földnek előkészítése 32) Minő ápolási munkálatokban (kapálás, töltögetés, hengerczés, boronálás sat.) részesülnek a növények tenyésztartalmuk alatt 33) Mely gyomfélék az uralkodók Mi történik azok kiirtására 34) Mely növényi kórok (péld. üszög, burgonyarothadás) és mely kártékony mezei rovarok mutatkoznak leginkább Mi történik ezen bajok ellen és minő eredménnyel 35) Az aratás minő ezközökkel és milyen módon végeztetik 36) Minők az átlagtermések a különböző növényeknél 37) Mely növények díszlenek legjobban és sikerülnek legbiztosabban 38) Mi a szokásos magmennyiség egy bizonyos területre a különböző veteményeknél 39) Szokásban van-e a magváltoztatás és minő elvek szerint 40) A vetőmagnak megválasztása, tisztítása, vagy egyéb előkészítésére (magtrágyázás, csávázás) fordittatik-e gond 41) Hol és mikép tartatnak a mezei termények eladásuk vagy felhasználásuk idejéig c) Rétek, takarmányföldekés legelőkre vonatkozó kérdések. 42) Minő arányban áll az összes (természetes és mesterséges) takarmánytermelés az eladó növények termesztéséhez 43) Milyen a természetes kaszálók aránya a szántóföld területhez Milyen azoknak állapota meg ápolása és mi történik azok javítására

44) Hasonló kérdések a természetes legelőkre nézve. 45) A rétek részesülnek-e természetes elárasztásban vagy mesterséges öntöztetésben 46) Trágyáztatnak-e a rétek és mily anyagokkal Hordatik rajok homok, iszap vagy föld 47) Léteznek mesterséges rétek és legelők mi módon alapíttattak meg és milyen fükeverékek bizonyultak czélszerüknek elvetni 48) Mely jó füvek tenyésznek önkint melyeket kell magból 49) Mely gyomok károsítják különösebben a természetes és mesterséges füvelőket mily eszközök alkalmaztatnak ellenök 50) Mely lóherfélék és más takarmányfüvek termesztetnek a mesterséges füvelőkön 51) Mennyi tér számíttatik egy darab nagy marhára a legelőnél és a mesterséges takarmányoson 52) Használtatik falomb a takarmányozásra és milyen fákról d) Amarhatenyésztésreés tartásra vonatkozó kérdések 53) Mennyi marha tartatik egészben véve és minő arányban a birtok területéhez 54) Minő és mennyi igás marha alkalmaztatik milyen a tartása száma minő arányban áll a mivelt földterülethez 55) Használtatnak tehenek is igába és milyen befolyás tapasztaluk a tejelésre 56) Mikép gyakoroltatik a haszonmarha üzlet Mily marhanemek tartatnak Milyen arányban Minő eredménnyel Mely fajták tenyésztetnek Milyen eljárás követtetik a tenyésztésnél 57) Milyen a haszonmarhának takarmányozása Nyáron legeltetés vagy istállózás van-e szokásban Minő takarmányanyagokra támaszkodik a téli etetés 58) Alkalmaztatnak-e hulladékok gazdasági mellékiparágukból vagy más mesterséges tápanyagok is a takarmányozásnál és minő sikerrel 59) Minő mértékben és eredménnyel gyakoroltatik a hizlalás 60) Minő ára és kelendősége van a marhatenyésztés és tartás

különböző termeivényeinek Eladatnak-e nemes tenyészállatok Tej, vaj vagy sajteladás van-e szokásban 61) Minő marhabetegségek szoktak gyakrabban előfordulni Mely óvszerek vannak ellenök alkalmazásban e) A trágyatermelésre vonatkozó kérdések. 62) Minő gond fordittatik a trágyatermesztésre általában 63) Milyen a marhatrágyának kezelése az istállóban, a trágyadombon, a szántóföldön 64) Milyen szerkezetűek a trágyavermek és a ganéjlé tartányok 65) Mikép használtatik a trágyáié 66) Mennyi trágya állíttatik elő évenkint a felhasznált szalma és takarmányból Elegendő ez a földek kellő trágyázására 67) Minő gond fordittatik más, a trágyázásra használható anyagok és hulladékok gyűjtésére Készíttetik keverék trágya, minő anyagokból és milyen arányban 68) Alkalmaztatnak-e műtrágyák és milyenek minő mennyiségben és mi eredménnyel 69) A földeknek termő ereje hanyatló vagy növekedő félben van-e f) Eszközök, gépek és épületekre vonatkozó kérdések. 70) Mi mindenféle munka- és szállító eszközök vannak alkalmazásban 71) Alkalmaztatnak-e gazdasági gépek, és milyenek 72) Használtatnak-e különösebben vetőgépek és milyenek 73) Vannak-e aratógépek használatban és milyen eredménynyel működnek 74) Minő arányban használtatik a gőznek feszereje a gépek mozgatására 75) Mi a gazdasági eszközök és gépeknek ára 76) Minő karban vannak a gazdasági épületek megfelelnek-e számra, nagyságra és szerkezetre nézve a szükség és czélszerüség igényeinek 77) Melyik építkezési modor bizonyult különösebben hasznosnak 78) Mi az épitési anyagok ára és a mesteremberek fizetése

g) Némely más kérdések. 79) Vezettetik-e rendes gazdasági számvitel 80) Minő szorgalom fordittatik a gazdasági fatenyésztésre 81) A szántóföldek és rétek be vannak-e foglalva faültetvényckkel, sorokkal, gyepükkel, szegélyekkel 82) Minő kiterjedésben és sikerrel űzetik a zöldség, gyümölcsfa és szőlőmivelés 83) A selyemhernyó-, méh- és haltenyésztés van-e szokásban Minő kiterjedésben és eredménnyel folytattatik 84) Van-e a gazdasággal erdő is kapcsolatban és mily nagyságú Nem akarjuk ezen kérdéseket más többekkel szaporítani; ámbár még számos viszony létezik, mely megérintve nincsen. De már a felhozottak is elégségesek arra, hogy a gondolkozást felébresszék és a figyelmet azon tárgyak és viszonyok felé irányozzák, melyeket különösebben szemügyre venni szükséges, ha akár utazunk, akár nem utazunk adandó esetben valamely gazdaság megtekintéséből hasznos tanulságot vonni vagy róla biztos Ítéletet mondani akarunk. Sporzon Pál. Jelentés a magyar erdészegylet működéséről ennek 1864-ben Selmeczen tartott XIV. közgyűlésétől, 1865-ben Bazinban tartott XV. közgyűléséig. 1. A XIV. közgyűlés idejekor 1864. september 5-én az egylet 20 tiszteletbeli és 732 rendes tagot számlált. Azóta a tiszteletbeli tagok közül meghalt: Hausegger Zsigmond pénzügyi tanácsnok s alsó-austriai erdőigazgató ; S m o 1 e r Ferencz erdőtanácsnok, és Grrabner Lipót Liechtenstein berezeg erdőtanácsosa ; a rendes tagok közül 11. Az egyletből kilépett * 18 tag. Uj tagokul 53 vétetett fel. Jelenleg tehát az egyletnek 17 tiszteletbeli és 786 rendes tagja van. 2. Az 1864-ki egyleti számadás megvizsgálása Mack Ede és Smetacsek Ferencz választmányi tagokra bízatott. A számadás kivonatban a következő: