Keverék trágyafélék.

Átírás

1 7.602,000 köbláb épületi fát igényel és átlagosan évenként 7.602,000: 70=108,600 köblábat, vagy 108,600:80= bécsi ölet. Előre bocsátjuk, mikép a fa 70 évi tartamának állítása koránt sincs a légből mentve, miután a vukovári urodalomban a faizás jogosult volt úrbéreseknek 25 év óta pontosan vezetett jegyzőkönyvek nyomán évenként átlagosan még sokkal kevesebb épületi fára volt szükségük, mint a mennyit tenne az illető összes házak ujjá építéséhez kellő fa 70-ik része. A határőrök átlagos évi épületfa szükséglete tehát s bécsi öl. Kapnak pedig e czélra átlagosan évenként 24,816 bécsi ölet! Évenként tehát a legértékesebb műszerfának való törzsekben kapnak 23, bécsi öllel többet, mint a mi azokat megilletné. E többletből részint hambárokat, a távolabb fekvő mezőségek úgynevezett Sztán-jain gazdasági épületeket, udvaraikban nyári hálókamarákat készítenek, avval pedig a mi azontúl fönnmarad, terjedelmes kereskedést űznek. S ez igy megy évről évre. Senki sem veszi észre, hogy annyi szükséglet mellett, a mennyit kapnak, a födél alatt lévő tölgy építő fának három év alatt teljesen haszonvehetlenné kellene válnia, egészen el kellene rothadnia; vagy még másként kifejezve : hogy minden újonnan épült háznak egészséges uj épitő fájából minden évben egy harmadrészt kellene kicserélni! (Vége köv.) Keverék trágyafélék. Ezen csoportba mindazon trágyázásra használható keverékek sorolhatók, melyek különféle részint szerves, részint ásványi anyagokból, természetes uton vagy mesterséges módon összekevertettek. Ilyen keverékek: a föld (különösen a televénygazdag), tőzeg, gyepszeletek, ároküledék, iszap, szappanviz, konyhamoslék, mosóvíz, kenderáztatóviz, söpredék, utczai sár sat. Ezen anyagok jobbára (és igen czélszerüen) egymással keverve és bizonyos módon elkészítve használtatnak. Ez alakban mesterséges keveréktrágyának (komposzt) hivatnak. Némelyek azon-

2 ban külön is trágyázásra alkalmaztatnak, mint péld. az udvari- és utczasöpredék, az iszap (tavakból vagy folyókból) s a föld. A komposzt. Minden gazdaságban vannak többféle szerves és ásványanyagok meg hulladékok, melyek sok esetben figyelem és használat nélkül maradnak, de szorgalmas gyűjtés és czélszerű elbánás mellett igen hasznos trágyává változtathatnak. Ilyen trágya mesterséges keveréktrágyának, komposztnak hivatik és kisebb nagyobb mennyiségben minden gazdaságban előállittathatik. A komposzt készitést főleg a következő körülmények ajánlják : a) a gazdaságnak trágyatömege általa tetemesen gyarapittatik, b) oly anyagok változtatnak át hasznos trágyává, melyek különben minden érték nélküliek, c) a tisztaság és rend jobban fentartathatnak, d) a kézi és igás erőt más munka hiányában hasznosan lehet foglalatoskodtatni. A komposztkészitésre leginkább oly anyagok és hulladékok valók, melyeket önmagokban trágyaszer gyanánt használni azért nem czélszerű, mert vagy kevés van belőlök, vagy igen nehezen szétomlanak vagy gyommagvakat tartalmaznak. Névszerint alkalmazhatók: a) növényi hulladékokból: mindennemű gyom, hasznavehetlen törek ; gyepdarabok, lápföld, televény ; fűrészpor s egyéb fahulladék, moha, hangafű, perje, szalma és kenderhulladék; korom ; kihasznált cserhéj és festőfa; gomba, bor-, sör-, eczetsöprü. b) állati maradványokból: hus, inak, bőrök, vér sat. szőr, serte, toll, gyapjú, rongy, nemez,csont, köröm, pata, szarv, cserebogár, csiga, pajod, hernyó sat. c) földes anyagokból: hamu fából, kőszén- 03 tőzegből sat., faltörmelék, vakolat, téglaporladék sat., por és sár utakról, söpredék szobákból, udvar, pincze, utczákból, iszap csatornák, árkok, tavak, folyók, zsilipekből, elmállott salak vaskohókból, elmállott mészhulladék, szóda-, festő-, papir-, légszesz- és egyéb gyárakból, kilúgozott hamu szappangyárakból sat. A hatásnak öregbítésére, de kivált az erjedés gyorsabbitására a nevezettekhez még oly anyagok adatnak, melyek a felbomlást megindítják u. m. emberi és állati ganéj, marhatrágya, főleg lótrágya, ganéjlé, óltatlan mész, só sat.

3 A rendelkezésre álló anyagok (költség és erjedés szempontjából) megfelelő helyen annyi rendes négyszegű rakásba állíttatnak, hogy egy-egy garmada 4 5 lábnál magasb ne legyen és sem 10 szekérnél kevesebb, sem 60 szekérnél több tömeget ne tartalmazzon, Az alap, melyre a keverék hányandó előbb szinteztetik és jól kidöngöltetik. Legalul fektetnek tőzeg, száraz iszap, gyepdarabok és egyéb földes anyagok ; erre jőnek a többi keverékanyagok felváltva és rétegenkint oly tárgyakkal, melyek könnyen rothadnak. A kellő nedvesség előállittatik trágyáié, konyhamoslék, mosóvíz s más ily könnyen szerezhető folyadékok által. Végre a felső rétegek finom földdel betakartathak. A felső lap teljesen kiegyenlittetik vagy a rakásnak czélszerüen tetőforma alak adatik. A rakás körül árok Imzatik az esővíz elvezetésére. Néhány hét eltelte után az egész tömeg tökéletes áthányás által bensőbb keveredésbe hozatik és erre újbóli betakarás után (finom földdel) ismét magára hagyatik. Az anyagok minémüsége könynyebb vagy nehezebb bomolhatása szerint az áthányás egy- vagy többször ismétlődik, miglen a rakás az alkalmazásra megkívántató porhanyóságot elérte. A rakások teljes érettsége az anyag és nagyság szerint egy vagy két év alatt bekövetkezik. A könnyen porladó anyagokból készült komposzt már 2 3 hó múlván alkalmazható, anélkül, hogy áthányást szükségelne. Hogy pedig különböző időben lehessen ilyen keveréket alkalmazni, czélszerü ily rakást többet, különböző időben elkészíteni. Időről időre ezen rakásokat megvizsgálni szükséges, hogy a netalán hiányzó nedvesség pótoltassák és a kellő hömérsék (mely ne legyen több 20 se kevesebb 6 -nál) szabályoztassék. Az igy nyert porhanyó tömeg kitűnő trágyát képez, melyben minden növényi tápanyag kellő vegyitési és feloldási fokban jelen van és melyet ezért mindennemű miveletre de kivált rétekre és takarmányföldekre (legjobban : ősszel egyaránt kiszórva), nem kevésbé gyönge vetésekre (tavasszal fölhintve), továbbá mindenféle zöldségre, gyümölcsfákra és szőlőkbe haszonnal lehet alkalmazni. A íinom komposztot a maggal együtt is lehet a vetősorokba hinteni. Az erősen földes k. különösen rétekre, meg könnyű, laza földekre való. Hatása rendesen nem tartós, ugy, hogy ily trágyázást gyakrabban kell ismételni.

4 Az alkalmazandó mennyiséget a meglevő készlet és az annyira változó minőség szerint kell szabályozni. Igen jó komposztból néha annyi sem szükséges, mint a marhatrágyából; jobban földes keverékből két- háromszor annyit kell venni. Az ujabb időben gyárilag készített és kereskedés utján kapható keveréktrágyákból természetesen sokkal kisebb adagok használtatnak : részint a magas ár, részint a komposztra használt erőteljes anyagok miatt. Igen jelentékeny pont a gazdaságilag előállitott komposztnál a költség, mely az igen szorgalmas elkészítés, évekig tartó heverte - tés, gyakori áthányás és értékesb anyagoknak hozzáadása mellett néha a kelletinél magasabbra emelkedvén, a komposzt után remélhető hasznot fölülhaladja. Azért a pontos számitgatást itt sem szabad elmulasztani. Utczai sár és udvari söpredék. Mindkettő természetes komposztot képez és igen becses adalék azon anyagokhoz, melyeket a gazda trágya gyanánt alkalmazhat, A sár és söpredék mindennemű ásványi törmeléknek (pornak), szerves hulladéknak és állati ürüléknek vegyülete. Friss állapotban kártékony hatású ; azért több hónapos hevertetést igényel. Ott, hol az utak építésére mésztartalmú kövek nem használtatnak, czélszerű : mészszel, vagy gipsz, kőszénhamu és marhatrágyával megkeverni. Bevégzett erjedés után száraz állapotban szántóföldekre (legjobban repeze, répára) vagy rétekre szóratik ; a költség kimé lés miatt leginkább a közelfekvő földdarabokra hordatik. Hatása tartós és nemcsak egyenesen a növények táplálkozására, hanem a talaj természettani milyenségére is kedvezően befoly. Iszap és fekete rétföld. Itt azon üledéket értjük, mely leginkább az álló-vizekben, de árkokban és más földfogókban is képződik : finom földrészecskékből, állati s növényi testek apró maradványaiból. Az iszapnak minősége és ez által feltételezett hasznavehetősége igen változó és attól függ : milyenek a földes alkrészek ; van-e köztök mész, gipsz ; mennyi és milyen a szerves anyag ; feküdt-e mélyen és soká a viz alatt; nem-e mocsáros, tőzeges, savanyu, vasas, sat,

5 Mindez ismét attól függ : a viz minő helyekről és talajokról hordta össze iszapját. Jó halastóban jó iszap van. Az iszap kihordása közönségesen ősz végén vagy tél elején tör-. ténik. Midőn az iszap jóféle minőségű, különösen nem savanyu, akkor lehet azt egyenesen az illető földre kivinni, hol egyformán szétteregetve, jövő tavaszig fekve hagyatik. Ha azonban az iszap erősen savanyu, akkor azt nagyobb rakásokban (vagy eredeti fekhelye, vagy a trágyázandó föld szomszédságában) egy évig hevertetni s ez idő alatt legalább egyszer áthányatni szükséges. Ilyen iszap tetemesen javittatik márga, mész, hamu, trágyáié hozzáadása által. Az iszap oly rosz természetű is lehet, hogy az a kihordatási, áthányási sat. költséget meg nem fizeti. A tóiaszap kiemelése előtt, a vizet lehetőleg lecsapolni szükséges. Az iszapot egyaránt jól lehet alkalmazni rét- és szántóföldekre; különösen hasznos a könnyű természetű talajokra. Az adandó mennyiség az iszap és a talaj milyenségétől függ. Jóféle iszapból 1000 köblábnyi elég egy k. holdra; a silányabból majd még egyszer annyi szükséges. A talajjal sekélyen és lehetőleg egyformán kevertessék. Ide számitható még az u. n. lápiszap (fekete rétföld), mely némely mély fekvésű, hajdan vízzel boritott helyeken előfordul, televényben gazdag, de e mellett gipszet, szénsavas és vilsavas meszet meg más hasznos sókat tartalmaz. Alkatrészeiben s igy minőségében is igen változó. Ezen trágyát már több helyen kisebb nagyobb sikerrel alkalmazták: könnyű meleg talajokra, kivált repcze, burgonya, borsóhoz. Hasonló eredmény eszközlésére 2 3 annyit vettek a jóféle lápiszapból, mint a marhatrágyából szokás. Nem tartottuk fölöslegesnek, a keverék-trágyák ezen rövid leirása által oly tárgyat megérinteni, mely egyrészt földeink hanyatló erejének pótlása, másrészt a termelés nagyságának fokoztatása tekintetéből egyaránt megérdemli a gazda figyelmét, S. P.