A bródi határezred erdőségeinek leirása.

Átírás

1 A bródi határezred erdőségeinek leirása. Közli Erdődi Adolf. (Folytatás) b) Erdei s z o 1 g á 1 m á n y o k. Kimutattuk már, hogy az erdők zömében a legkorosabb osztály az összes térségből 20 helyett 76"/ 0 -ot foglal. 80 év előtt pedig az öreg állabok az összes erdőknek majdnem 97%-ját tették és mégis akkor igen szigorú szabályoknak látjuk azok használatát alávetve. Egy 1787 ben kelt erdőrendelet ugyanis bevezetésül elpanaszolja, hogy az addigi számos eféle rendelet nemcsak, hogy nem foganasittatott, de hogy az erdők folytonos gyérítések által mindinkább fogynak, a legértékesebb tölgyeket a vevő az utónövesztésre való minden tekintet nélkül ott vágatja le, a hol neki tetszik; az utónövedéket a mennyiben van, mindennemű marha legeli s a folytonosan beterelgetett disznócsordák tönkre teszik. Ezek elejét veendő e rendelet az erdei személyzetet megszaporítja és bár a határőrök tűzi és épületi faszükségleteik ingyen födöztettek, ugy tüzelésül mégis csak kőris, szil és gyertyánfát enged, és tölgyfát csak a legszükségesebbek például szarufák*) előállítására. E rendszabály még a kincstári szükségletre is kiterjesztetett, meghagyatván azonkivül, hogy az összes faszükséglet kizárólag a csupaszályos, meggyürüzött és a legelőn vagy mezőkön álló fákkal födöztessék és csak ha olyan már nem volna, a bekeritett erdőrészekből is adjanak, tekintettel az újraerdősítésre. Hogy az erdősülés természetes uton sikerüljön s a legelésző marha az utónövedéket meg ne rontsa, elrendeltetett, hogy az összes erdő %-ede mindig tilalmas legyen. Es ha e rendelet a papirosról valaha az életbe is lépett volna, ez erdők most aligha más képet nem mutatnának. A helyett azonban a szolgálmányok mind minő- mind mennyiségre nézve napról napra szaporodtak s bárha az erdők birtokosa az állam saját jogaiból mind többet engedett a határőröknek, ugy ez engedményekkel egyenlő lépést tartva az'erdőrontó kártételek is szaporodtak. Erdei ingyenhasználatra különben csak a tulajdonképi határőrök, vagy is a közösségben élő határőrcsaládok, továbbá oly végvidéki lakosok tarthatnak igényt, kik ugyan nem képeznek családkö- '") Ezt igy mondja a rendelet.

2 zösségeket, de mindamellett a katonáskodási kötelezettségeknek ugyanoly mértékben, mint a határőrök alávetvék. A végvidék többi lakosai fát, legelőt, makkoltatást megszabott ár szerint tartoznak fizetni. Az erdőkre jelenleg nehezedő szolgálmányok a következők :. 1) A helység- templom és iskolaközségek saját szükségleteik fedezésére tűzi- és mindennemű épületi- és műszerfát ingyen kapnak. 2) A határőr családok a szükséges tűzi- és lakházaikra meg istállóikra kellő épületi fában fizetés nélkül részesülnek, s ez nekiek álló törzsekben szolgáltatik ki. 3) Az évi fatermésből csak azt szabad eladni, a mi az állami és az 1) meg 2) alatti szükségletek fedezése után fenmarad. 4) A határőrök azonkívül a hullfából naponta tetszés szerinti mennyiséget vihetnek haza; hullfa alatt pedig itt egész törzsek kivételével minden a földön fekvő fa értetik. 5) Kisebb műszerfának gyertyánfát és cserjét ezredbeli utalvány mellett a határőrök a vágás idején kivül is vághatnak. 6) Elszegényedett határővidéki kereskedőknek, mesterembereknek sat. minden héten 3 meghatározott napon át szabad igazolvány mellett hullfát hazahordani. 7) Erdei gyümölcsöt, gombát és bogyót a határőrök engedélyjegy nélkül is szedhetnek. 8) Erdei makkoltatást a határőrök minden családtag után nemre és korra való különbség nélkül 2 nem egészen egy éves vagy 1 több mint egy éves sertésre ingyen kapnak, azonkívül pedig minden besorozott férfi után még 6 darab fél- vagy 3 darab egy évesre. 9) A pagonyokat, melyekben a határőrök sertéseiket makkoltatni óhajtják, szabadon választhatják s e részt őket megszorítani nem szabad. 10) Saját szükségleteik fedezésére tölgy és bikkmakkot szabadon szedhetnek. 11) A harasztot, kivéve a tilalmasokban kaszálhatják, annak gyökereit hizlalásul használhatják. 12) Erdei alomra van joguk. 13) Összes marhájukat a bekerített vágásokon kivül az egész erdőben szabadon legeltethetik.

3 14) A tilalmasok a szálerdőben a tér V^-ánál, a sarjerdőben annak V 5 -énél többre nem terjedhetnek. 15) Idegeneknek a legelőt és makkoltatást pénzért is csak az illető községek beleegyezésével szabad átengedni. 16) Az osztrák birodalom német tartományaiban 1852-ben behozott erdőtörvény 1860-ban a végvidékre is kiterjesztetett, de 17) Az erdővédszemélyzetnek házmotozást csak hatósági engedélylyel szabad eszközölni és 18) A vádlónak járó harmada a vétségpénzeknek az erdei személyzetet nem illeti. Miután ekkép a végvidékiek szervezetével, mindennemű kötelezettségeikkel és szabadalmaikkal némileg megismerkedtünk, a fentebb közlött táblázatok néhány számaira térünk vissza, hogy azokból mennyire lehet, helyes tanulságot vonhassunk Legelőször is szemünkbe tűnik a termések csekélysége, mely hangosan hirdeti, hogy itt igen rosz mezőgazdákkal van dolgunk, a mint hogy is a határőröknek már 1807-ben szigorúan meg kellett tiltani,,,a gabonának szárán, a bornak és a fűnek tövin való eladását." De vizsgáljuk e számokat közelebbről. Tudjuk, hogy nem rég a nml. Helytartótanács táblázatot bocsájtott közre, melyben Magyarország mivelési ágak szerinti terjedelme és tiszta jövedelme megyénként van kimutatva. Sajnáljuk mindazokat a miket c táblák közlése alkalmával a Pesti Napló" sajnálandóknak vélt és e kivül még azt is, hogy termés és jövedelem nincsenek az egyes mivelési ágak szerint kimutatva, hogy az erdőnél nem tudjuk, mennyi abból a föltétlen s mennyi a viszonylagos erdőtalajon álló, menynyit birnak belőle az állam, mennyit a városok, községek, püspöki javadalmak, zárdák, egy szóval azon morális személyiségek, melyek a földbirtoknak csak ideiglenes haszonvevői és mennyit végül a független magánosak sat., mindamellett azonban jelen czélunkra nézve e táblázatban a végvidék rosz gazdálkodását eléggé bizonyitó adatokra akadunk. Látjuk ugyanis, mikép Magyarország összes területéből esik a haszonvehetlenre 7. 2 % a legelőre % rétekre 12.,,%

4 erdőre % 0 a többi mivelési ágakra pedig / 0 Az általunk közlött táblákból pedig kitűnik, hogy a bródi ezred összes területéből esik a haszonvehetlenre 5. 8 a legelőre 9 M rétekre % erdőre 29 % a többi mivelési ágakra pedig A területnek mivelési ágakra való elosztása tehát mindkét esetben majdnem egyforma, azaz, hogy a bródi ezredben ez még előnyösebbnek mondható s mégis Magyarország minden holdja a nm. Helytartótanács kimutatása szerint egyremásra 2 ft. 77 o. é. kr. tiszta jövedelmet hajt évenként, miglen a bródi ezredben a terméseket mostani áron és az erdő összes készpénz jövedelmét az utolsó 5 év átlaga után számítva egy hold csak 59 o é. kr. korántsem tiszta jövedelmet ad minden esztendőben. Ezen mindkét esetben a talaj átlagos minőségét is tekintetbe véve majdnem botrányos aránytalanság hitem szerint egyrészt a nép katonai szervezetében, s azon megszorításban, melynek a katonai szervezeten kivül álló lakosok földbirtok szerezhetésre nézve alá vannak vetve, másrészt pedig a családok közösségében találja megoldását. Háborús időkben ugyanis csak kevés munkaképes férfi maradhat házi tűzhelyénél és aligha nem oly időkből származik a most is fönnálló szokás minden mezei munkát idegenek által részben végeztetni, minélfogva saját munka erejük lomha hevertetése mellett a termés jó része mások birtokába vándorol. A családközösségnél fogva pedig számos ember egy tálba dolgozik s az összes kereset önkényes kezelése a családfőt illeti. A ház minden tagját, a hanyagot ugy mint a szorgalmast egyaránt tartozik eltartani s igy mindenki minél kevesebbet iparkodik dolgozni, nehogy a másik javára minden kiváló önhaszon nélkül megerőltesse magát Az önérdeknek az emberi tevékenység e hatalmas rugójának ily szerkezet mellett igen csekély tér van engedve s mig egyebütt a családapa egy rajt a másik után bocsájt szabad szárnyra, s a hány gyermeke van, annyi önállóan iparkodó külön családnak veti meg alapját, addig itt három, négy nemzetség összes tagjai közös tétlenségben poshadnak. De e családközösségnek még egyéb erkölcsi tekintetben is szomorú oldalai vannak, a mik a nép szaporodását gátolják és korcs ivadékokat

5 szülnek. Ezen főleg téli időben egyetlen egy szobára szorult számos minden nemű és korú ember éjjel nappal való együttlétének következéseit már a zólyomi favágók telepitvényeinek leirása alkalmával rajzoltuk, és itt csak annyit mondunk még, hogy a fiatal gyerkőczöt rendesen sokkal öregebb nővel házasítják össze s azután minél gyakrabban és hosszasabban tartják távol a háztol, miközben a menyecske a család korosabb tagjaival és nem egyszer magával a családfővel éli világát. Mire azután a gyermek férj megizmosodik, neje már vén banyává nőtte ki magát s ő a házon kivül vagy belől is leányszeretőt kerit magához, a ki később ismét hasonló gyerkőczöt boldogít frigyével. Mind a fölött meglett leányait, ha eléggé csinosak, az anya maga viszi a vásárra és a nők részint a szégyen elkerülhetése, más részt meg mint hiszik ifjúságuk és szépségük korának megnyujthatása miatt, végül pedig kényelem szeretetből is nagyban és bámulatos sikerrel tudnak az Isten áldásán túltenni. Ily viszonyok között ki csodálná, ha e nép vagyonban és erőben napról napra hanyatlik! Föntebbi tábláink végösszegében látjuk továbbá, hogy fűevő mellett a bródi ezrednek rétje a térnek ját, legelője pedig 9.] 0 / u -ját teszi. De van neki télen nyáron korlátlan legelési szabadsága a területnek majdnem 29%-ján, azaz kivéve a deszkával bekerített vágásokat az összes erdőben s hogy ez utóbbiakat sem igen kiméli, könnyű belátni a tér nagysága s a védszemélyzetnek aránylagosan igen csekély száma mellett. Csordáknak e szabad járás kelése továbbá a faparzarlás egy kevés helyütt látható nemének is oka. Minden bármi csekély földrészecske ugyanis hasított deszkával és néhol elég csinosan van bekerítve s vándor azt hinné, ha a terjedelmes síkságon át az erdőbe igyekszik, hogy útja csupa kertek között viszi; pedig ez által csak a hanyagul mivelt földek amúgy is elég silány termését iparkodnak a marha szájától elvonni. Megérintendőnek vélem még a lovak számát, mely aránylag véve elég nagynak mondható, miután átlagosan minden egyes családra három esik. S a lovak e száma ismét a határőrt jellemző keleties kényelem szeretetnek kifolyása. Mert a fuvar, mi mellett a munka és fáradozás oroszlányrésze a lovaknak jut, a határőrnek egyik legkedvesebb foglalkozása. S az ár megszabása is rendesen nem a teherrel vagy a távolsággal, de igenis azon munkával arányos, a mely e mellett a család kocsis tagjára esik. Lovaiknak különben, valamint egyéb marháiknak is legnagyobbrészt a jó Isten viseli gondjukat

6 A határőr Iovacskái aprók, de fürgék, tüzesek és eléggé munkabírók. Ha lopott fájával egypár mértföldet ellépdegélt s két három napi munkáját néhány garasért áruba bocsájtania sikerült, vágtatva siet haza, hogy a nagy dolgot és még nagyobb mámort mielőbb kipihenhesse. Hogy ily körülmények között, midőn az erdőt az összes lakosság naponkint barangolhatja be, s a hol annak 97,939 füevőjo mellett télen nyáron még majdnem ugyanannyi sertése is tartózkodik, azt kártételek ellen megóvni az annyira csekély személyzetnek bajos feladat, nem nehéz belátni, s mig e részt a különben sem igen szigorú törvények alkalmazása is oly tulgyöngéd marad, ez állapotok javulása is aligha fog bekövetkezni. Hogy az annyi jótéteménnyel elhalmozott népesség mennyire képes erdei szolgálmányainak rovására szabadságával visszaélni, mutatja, azon kártételek száma, melyeken a vétkesek az őrzés emiitett "nehézségei mellett is rajtakapattak, s mely a mult évben 9044 forintnyi értékkel 4490-re növekedett. Ehez járul, hogy az erdész személyzet tulterheltetésében nem is látszik észrevenni, hogy a mit már föntebb is emiitettünk - a jogosultaknak botrányosan többet ad évenként nevezetesen épületi fában, mint a mennyi azokat a fönnálló rendeletek értelmében megilletné. Meg van ugyanis irva, hogy az épületfa szükségletet évenként küldöttségileg kell megállapítani, s a kiszolgáltatott törzsek mire fordítása fölött is szigorúan őrködni. Ám lassúk ez írott malaszt mivé törpül a gyakorlatban, s mi marad a rendeletek betűiből a kivitelben. A fönntebbi táblák szerint a bródi ezredben van 7857 ház, ezekből a faizás jogosult községek és határőröké Vagyis 6335 házra és ugyanannyi istállóra kell ez erdőkből annyi fát ingyen kiszolgáltatni, a mennyi azok jókarban tartására szükséges. E házak nagy része ugyan fából épült, de ujabb időben csak téglából szabad azokat fölállítani, s igy csak a ház tetőzetre és istállóra valóról lehet szó. Alapul véve az itt szokásos fapazarlást, ily ház és istálló újbóli fölépítése legislegfeljebb 1200 köbláb fát vehet igénybe. Föltéve továbbá, hogy a tölgy épületi fa tető alatt 70 évig tarthat, az átlagos évi faszükség a következő: 6335 ház és istálló 1200 köblábjával minden 70 évben egyszer

7 7.602,000 köbláb épületi fát igényel és átlagosan évenként 7.602,000: 70=108,600 köblábat, vagy 108,600:80= bécsi ölet. Előre bocsátjuk, mikép a fa 70 évi tartamának állítása koránt sincs a légből mentve, miután a vukovári urodalomban a faizás jogosult volt úrbéreseknek 25 év óta pontosan vezetett jegyzőkönyvek nyomán évenként átlagosan még sokkal kevesebb épületi fára volt szükségük, mint a mennyit tenne az illető összes házak ujjá építéséhez kellő fa 70-ik része. A határőrök átlagos évi épületfa szükséglete tehát s bécsi öl. Kapnak pedig e czélra átlagosan évenként 24,816 bécsi ölet! Évenként tehát a legértékesebb műszerfának való törzsekben kapnak 23, bécsi öllel többet, mint a mi azokat megilletné. E többletből részint hambárokat, a távolabb fekvő mezőségek úgynevezett Sztán-jain gazdasági épületeket, udvaraikban nyári hálókamarákat készítenek, avval pedig a mi azontúl fönnmarad, terjedelmes kereskedést űznek. S ez igy megy évről évre. Senki sem veszi észre, hogy annyi szükséglet mellett, a mennyit kapnak, a födél alatt lévő tölgy építő fának három év alatt teljesen haszonvehetlenné kellene válnia, egészen el kellene rothadnia; vagy még másként kifejezve : hogy minden újonnan épült háznak egészséges uj épitő fájából minden évben egy harmadrészt kellene kicserélni! (Vége köv.) Keverék trágyafélék. Ezen csoportba mindazon trágyázásra használható keverékek sorolhatók, melyek különféle részint szerves, részint ásványi anyagokból, természetes uton vagy mesterséges módon összekevertettek. Ilyen keverékek: a föld (különösen a televénygazdag), tőzeg, gyepszeletek, ároküledék, iszap, szappanviz, konyhamoslék, mosóvíz, kenderáztatóviz, söpredék, utczai sár sat. Ezen anyagok jobbára (és igen czélszerüen) egymással keverve és bizonyos módon elkészítve használtatnak. Ez alakban mesterséges keveréktrágyának (komposzt) hivatnak. Némelyek azon-