Ásvány trágyák. III. 2. Korom.

Átírás

1 számuknál fogva halálos szúrásokkal szakasztván meg a nedvkeringést. Es e kisebb nagyobb furlyukak töméntelen sokasága nemcsak életétől, de használhatóságának legjövedelmezőbb részétől is megfosztja a fákat, nem lévén azok igy többé sem dongának, sem deszkának valók. A fakereskedők ily fára azt szokták mondani er hat den kleinen oder den grossen Wurtn" és e,,wurm" némely gondatlanabb vevőnek erszényét is nem egyszer fúrta meg ugy, hogy azt évekig is megkeserülte. (Folyt, köv.) Ásvány trágyák. III. 2. Korom. Azon trágyaanyagok között, melyeket a gazda, kivált népesebb helységek közelében, igen olcsón szerezhet, különös figyelemre méltó a korom. Ezen, különben hasznavehetlen anyag, egyike a legerőteljesebb trágyaféléknek, mely mindennemű talajra, de kivált kavicsos, meszes és krétás földekre kitűnő hatást gyakorol. A korom kétféle; az egyik fajta fényes tömeget képez és a tűznek heve által mintegy összeforrt; a másik, mely a tűzhelytől nagyobb távolságban ülepedett le, mint igen könnyű, pihés por jelenik meg. Az előbbi a jobbik. A közönséges korom ezen két fajtának különböző keverékéből áll. Braconnot vegybontása szerint tartalmaz a korom : 12*0 százalék vizet, 3-85 szenet,» korhanysavat, 20.,,,, 5) legenytartalmu anyagot, o.,!) edző és keserű kivonat anyagot, vizben oldható különösen ammónia sókat, 22.,, oldhatlan sókat, főleg kénsavas, vilsavas és szén savas meszet. A mint látjuk a korom igen gazdag sókban és szerves anyagokban ; ez utóbbiak súlyának nagyobbik felét képezik. Csupán legényből százalékot tartalmaz és e tekintetben a közönséges istállótrágyánál háromszorta gazdagabb.

2 A korom különböző vegyületü és hatású a szerint a mint különböző fanem vagy egyéb tüzelő anyag után képződött. Az angolok és belgák legtöbbre becsülik a kőszén után lett kormot. Es valóban ez legényben gazdagabb, mint a fa- vagy tőzegkorom A korommali trágyázás különösen jó hatásúnak bizonyult a természetes rétekre, kalászos növényekre, lóher és repczére. Közönségesen fejtrágya gyanánt használtatik és pedig a lóhernél tavasszal ; az őszi gabonánál ősszel. A tavaszi gabonánál a vetőmaggal együtt hintetik ki. Beteg, csúcsain már megsárgult buzavetés korommali meghintés után majdnem rögtön felgyógyul és haragos zöld szint nyer. Flandriában különösen az átültetett repczéhez használják márczius és aprilban. Némely gazdák állítják, hogy a korom a fiatal repczét egyszersmind a földi balha és egyéb kártékony rovar ellen biztosítja. Alkalmaztatik belőle k. holdankint 8 16 mázsa vagy mérő. Igen kívánatos, hogy hintése után mielébb esőt kapjon, különben tevékenységét nem fejtheti ki, sőt néha a fiatal még nagyon gyengéd vetésekre kártékony is lehet. 3. Faltörmelék. A faltörmelék, mely mindenfelé kapható, s a gazdák által közönségesen oly kevés figyelemre méltatik egyike a legkitűnőbb talajjavítóknak. Hatása nemcsak erélyes, de tartós is és alapszik azon sokféle értékes alkatrészeken, melyek a faltörmelékben jelen vannak. Általán véve találhatók benne: szénsavas mész, chlormész, keserföld, chlorkesreny, kénsavas mész, chlorkali, salétromsavas mész, chlornatrium, keserföld, szerves anyagok,,, kali. Oldható alkatrészeknek (főleg a salétromsóknak) bősége által igen kedvező hatást gyakorol a növényzetre, mely sokkal jelentékenyebb annál, minő a mész és márgávali trágyázás után tapasztalható. Legnagyobb sikerrel alkalmaztatik a faltörmelék nedves (de nem mocsáros), mészben szegény füveiő terekre, valamint általán minden mésznélküli talajokra. Olaszhonban, hol ezen trágya nagy

3 mértékben alkalmaztatik, leginkább a mészszegény agyagföldekre hordják. Mészben gazdag vagy más száraz földekre azonban a faltörmelék nem alkalmatos javitószer; itt inkább árt, mint használ. Maga helyén és módján alkalmazva egyaránt emeli a termések mennyi- és minőségét; az őszi és tavaszi gabonára egyenlően kedvező kivált a szemtermelés tekintetéből. Alkalmazása előtt apró darabokra tördeltetik, azután a javítandó földre egyformán elszóratik, végre száraz időben sekélyen alászán tatik, Lehet pedig adni p. mérő fáltörmeléket egy kat. holdra, melynek jó hatása azonban 20 évig is érezhető. Legczélszerübb a faltörmeléket jó földdel vagy gyeppel megkeverve komposzttá változtatni és igy elkészitve alkalmazni. Csak arra kell itt ügyelni, hogy a szállítás nagyon költségessé ne váljék. 4. Gipsz. A gipsznek alkalmazása a mesterséges takarmányföldek trágyázására egyike a legfontosabb vívmányoknak az ujabbkori tökélyesbitett földmivelésben. Ezen kitűnő ásvány trágyának elterjesztését a gazdászati világ különösen az érdemteljes kupferzelli plébános Mayer fáradozásának köszönheti, ki a gipszeli trágyázásról gyűjtött tapasztalásait 1765-ben tette először közzé. A gipsznek rendkivüli hatása a lóherfélékre csakhamar a legélénkebb figyelmet ébreszté fel és nem csekély mértékben járult magának a lóhertermesztésnek terjesztésére. Ez pedig igen fontos mozzanatot képez a mezei gazdászatnak ujabbkori átalakulásában, illetőleg javításában. A gipsznek összetétele sokkal egyszerűbb, mint az eddig e füzetekben elsorolt ásványtrágyáké; alkatrészeinek száma ugyanis jóval kisebb s ezért hatása sem oly sokoldalú meg biztos. Tulajdonkép csak kénsav és mészélegből áll : melyek azonban részint a növények táplálkozására, részint a talajnak (nyirkosságot és tápláló gázokat) felszívó képességére legtöbb esetben igen kedvező hatást gyakorolnak. Legjobb sikerrel alkalmaztatik a gipsz a pillangós növényekre n. m. luczerna, vörös lóher, baltaczim, bükköny, borsó, paszulyra. Jelentékeny hatása van továbbá a dohány, fejeskáposzta, repcze, rapsza, kender, len és hajdinára. Természetes rétekre ellenben csekély, kapás növényekre kétes, kalászosokra semmi hatású.

4 A gisz nyers vagy égetett állapotban használtatik trágyázásra. ^Égetés által elveszti víztartalmát és könnyebben aprithatóvá válik; de hatása ezáltal nem fokozódik. Minél mentebb a gipsz idegen alkatrészektől (például szénsavas mész, vaséleg, agyag), annál alkalmatosabb trágyázási czélokra. A jó gipsz világosfehér szinú; minél sötétebb, annál silányabb. Alkalmazása előtt a gipsz porrá töretik. Ez nagyban különös malmokon, kicsiben kézzeli eszközökkel történik. Tanácsosabb a gipszet darabokban venni, nem liszt alakban; mert ez utóbbi minőségben legkönnyebben hamisitható. A jó (hantisitlan) gipsz azáltal megismerhető, hogy savval megöntözve fel nem pezseg, égvényes izet nem mutat, a violaszörpöt zöldre nem festi és gyenge sósavban majd egészen felolvad. A gipsz többnyire tavasszal szóratik a már 3 4 hüvelyk magasra felfutott növényekre. Némely gazdák ősszel vagy tél végén (ha lehet még a hóra); mások kétszer egy évben, ősszel és tavasszal alkalmazzák. Igen jó hatásúnak bizonyult akkor is, midőn ősszel a vetéssel együtt kihintetett. A növények ekkor erősebben kifejlődtek és a telet jobban kiállották. A gipsz csendes, kissé borús időben szórassék ; és pedig reggel és este (a harmatra), vagy ha lehet gyenge eső előtt vagy után. Száraz, szeles, igen nedves vagy nagyon hideg időben csekély vagy semmi hatású. Gipsz vagy mészben már természetöknél fogva gazdag talajokon ezen trágya szinte csak kevés, szegény avagy kimerült földeken éppen semmi eredményt sem mutat, A gipsz (valamint minden más egyoldalú trágyaanyag) minden jó hatása mellett a jól készitett marhatrágyát nem pótolhatja. Sőt csak is ott mutat kielégitő sikert, hol a talaj vagy eredetileg televényben gazdag, vagy kellő marhatrágyában részesittetik. Az utóbbival megkeverve mindkettőnek hatása tetemesen fokozódik és ilyformán alkalmazva, a gipsz mindennemű növényre jó hatást fog gyakorolni. Adatik a gipszből a növény és talaj minősége, meg a gipsz ára szerint kat. holdankint font. A nagyobb adagokat, tapasztalás szerint, csak minden 5 6 évben kell ismételni.

5 5. Edző mész. ^ A mésznek, mint trágyaanyagnak, hatása e következő fontos tulajdonságain alapszik: a) a szénsavas mész a növényeknek, tehát a termőföldnek is lényeges alkatrészeihez tartozik ; b) a szerves anyagoknak a talajbani elkorhadását, valamint az ásványi földalkatrészeknek elmállását előmozdítja ; c) a nedves talajokban létező káros korhanysavakat megköti; d) a talajnedvességnek egy részét magába szívja s ezáltal a földet szárazabbá, porhanyóbbá és melegebbé teszi; e) az ammónia- és salétromképződést, ugyszinte a tápszivó képességet a talajban fokozza; f) a gyomoknak, kártékony rovaroknak és növénykórokat okozó csirmagvaknak kiirtásához járul. Az edző mészszel való trágyázás a mondottak folytán tehát különösen fontos: a) oly földeken, melyek viz általi kilugzás, vagy termések általi kicsigázás, r eredeti alkotásuk következtében mészben hiányt szenvedi b) minden - kötött, hideg, nedves és ennélfogva tevéketlen talajoknál c) ott, hol a )k fel nem oldott növény maradvány vagy lappangó korhahyi 'éteznek : mint főkép a lápos, tőzeges ; "Mekben. Vizenyős földeknél azonban a mésztrágyázás. kellő lecsapolást tételez fel A mésztrágya alkalmazása következőleg történik. A javitandó föld többszöri szántás által lehetőleg porhanyittatik mire néha fél-ugar használtatik. A mész tél előtt hordatik a földre ; hol kis, egyformán elosztott kupaczokban {érakatik és földdel (vagy ha lehet tőzeghamuval, tóiszappal) befödetik. Tavasszal a mész. miután kellően szétmállott száraz időnél egyformán elteregettetik. Végre többszöri (körösztbeni) szántás és boronálás által a feltalajjal lehetőleg megkeverte+ik ^éteknél ez csak ismételt erős boroní lás által történhetik. Alkalmazandó mennyiség p. m, k. holdankint: a

6 kellő mérték közelebb meghatározandó : a talaj minősége, a mésznek tisztasága és végre ezen anyag ára szerint. 5. Mésztrágya csak minden, 12, 9 legföllebb 6 évben egyszer adatik. Időközben a földet legalább egyszer marhatrágyával bőven ellátni kell. Ezen szabály annál fontosabb, minél szegényebb (szerves trágyaanyagokban) a javítandó föld; különben javulás helyett még nagyobb kimerülés fog bekövetkezni. 6. Használtatik a mésztrágya az eddig leirt módon : őszi gabonára, zabra, répára, repczére s némely más növényekre. De száraz, porforma állapotában is mint fejtrágya szórható : lóherre, hüvelyesekre, burgonyára, savanyu, mohás, de ne igen nedves rétekre. Ez utóbbi alkalmazásra 5 10 p. m. holdankint elégséges. A szórás ne történjék tartós szárazságkor. A légszesz gyárakban használt mész (légszeszmész, gaskalk), miután a levegőn elég sokáig hevert (kénbüzét elvesztette) trágya gyanánt az égetett mészhez hasonló eredménnyel használható. S. P. Erdészeti levél Slavoniából. S ktg n gr á d, február hóban 180G. Szerencsétlenségek; Erdei károk; Tölgyek egy dunai szigeten; A hűtlen Duna; Vadászati dolgok; Tölgyeink ez évi fatermése; Hol manipuláljuk a gubacsot? Töredék naplómból. Nem emlékezem bizonyosan hol, de annyi igaz, hogy olvastam mikép a szerencsétlen haláleseteknek is épen ugy meg van időjárásuk, mint némely más betegségeknek, innen magyarázzák aztán, hogy egyik évben több ember lövi magát főbe s több kétségbeesett ugrik a Dunába, mint máskor. így például a vukovári uradalomban Í3 mig a mult évi favágásoknál egyetlen szerencsétlen eset sem jött elő, addig ez évben 4 ember élete esett áldozatul, s mint hallottuk a szomszéd Bácskában is több ily szerencsétlenség történt. Az említett 4 eset közöl mult évi november 27-én reggeli 9 órakor egyet a helyszínén e sorok közlője is látott s higyjc el a t. olvasó, hogy csupán ily körülmény közepette érti és érzi igazán keble mélyéből az ember, hogy mily kicsin egész valója és hajszálon függő annak élete, ki oly