A bródi határezred erdőségeinek leírása.

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A bródi határezred erdőségeinek leírása."

Norbert Takács
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 bankóval fizetve, melynek ó hallatlan! ott ágiója vala (egy forintért 11 darab ezüst hatost adtak) ismét hazafelé ballagtunk. Az az, hogy ballagtunk volna, ha pillantásom történetesen azon papirra nem esik, melyikbe dohányomat rakta a muzulmán, s ha ott szemembe nem ötlik a nagybetüjü fölirat : Porste des broder Grrenzregiment's." Oda nézek a hol az én törököm papirosait tartotta; látom, hogy ugyan oly irásu még egy egész csomó hever előtte, és kezdek vásárolni, pipát, czipőt, findzsát, czukrot, kávét, szilvát, és csak vásárolok csak veszek mindaddig, mig a kézirat teljes birtokában nem tudtam magamat. Ugy azután megindultunk s látván, hogy a vámszolga is ugyanazon csolnakra száll, azt kezeink delejes érintései által néhány percznyi álomba szenderitve, a íolkorbácsolt és szilajon hullámzó Száván ismét átkeltünk, fogadott határőrünk szekerére ültünk, s annak szalmaszállal riasztgatott jó vérű lovacskáitól ragadtatva az épen uralkodó szélvésznél még néhány másodperczczel előbb értünk vissza Rajevo-Szelóra, onnét kedves vezetőnkkel komoly tempóban ügetvén hazafelé. Es ezen a török birodalomban vásárolt iratokból vettem legnagyobbrészt az adatokat, melyek nyomán im következik: A bródi határezred erdőségeinek leírása. Természetes állapot. A bródi határezred a kel. hossz. 35" 39' és 36 u 47' és az éjszaki szélesség 44 51' 45" 20' között fekszik. Határai éjszakról Pozsega, Verőcze és Szerémmegye ; keletről a péterváradi határezred ; délről a török birodalom Bosnia tartománya; és nyugotról a gradiskai határezred. Legnagyobb szélessége 7%, hossza 11% és legkisebb szélessége I mértföldre terjedvén mértföldnyi tért foglal. A hegységek, melyek az éjszaknyugoti határ egy részét képezik, és a karinthiai havasok végágozatjaiként a varasdi és gradiskai ezredből a bródiba nyúlnak, a harmadkori képződményhez tartozván mész- és laza homokkőből állanak egyes édes- és tengervizbeli kövülésekkel. Legnagyobb tengerfölötti magasságuk a Bród és Város körüli erdőkben közel bécsi lábra terjed és számos völgyeik mind délfelé nyílnak. Meredek lejtőjük csak kevés vagyon egyes 14*

2 kopár sziklákkal; nem sekély mész- és sikéres homoktalajuk a völgyek medreihez közelebb mind mélyebbé válik. Az ezred összes többi része az özönyképződményhez tartozik és homokos sikértalaju terjedt fensikot képez, melyet a Száva legnagyobbrészt és majdnem minden évben elönt, az árviz nagy mocsárokat hagyván maga után. A nevezetesebb helyek tenger fölötti magasságai különben következők : bé. láb Bród , , A Bosnya torkolata cs 276 Zsupanye 253, A Boszut szintje Vinkovcze 249 Rajevo-Szelo 266 Tulajdonképi folyói e kerületnek a Száván kivül nincsenek; a következő patakok, n. m. Bigj, Borava, Ervenicza, Virovi, Breznicza, Ljuban, Spacsva, Studva és Bossut igen csekély lejtőséggel birnak és a nyár forró hónapjaiban többnyire kiszáradván, vizerőre számitó ipart nem igen képesek elősegiteni. E vidék klímája fekvésének és magosságának megfelelőleg enyhének mondható ; a tél hidege, mely különben néha jókora szokott lenni, ritkán tart február végén túl. A késői fagyok és a jégesők azonban elég gyakran be szoktak állani, és nevezetesen a mezőgazdák, de gyakran az erdőszök makkra és gubacsra nyilt reményeit is tönkre tenni. A forró délnyugoti lég áramlások ellen e területet a bosniai és gradiskai hegységek védik, a hőséget különben a számos mocsár és vizenyős hely kigőzölgései, valamint a tömeges erdők is mérséklik. Ellenben a nap sugarainak behatását az összes térség legnagyobb részének déli bajlása lényegesen fokozza. Az eső mennyisége és gyakorisága azonban az erdőállomány

minden nagyszerűsége és a terjedelmes mocsárok mellett itt is csak ugy mint az egész európai szárazföldón a tartós légáramlások irányától függ.

3 minden nagyszerűsége és a terjedelmes mocsárok mellett itt is csak ugy mint az egész európai szárazföldón a tartós légáramlások irányától függ. A nyugati szelek rendesen esőt hoznak, miglen az éjszakiak és déliek mellett aszályosság uralkodik. A szélvészek többnyire éjszakkelet felől jőnek, és rendkivüli hevességüknél fogva gyakran a tölgyek mélyre^ ható gyökérzetét is kiemelik a földből vagy hatalmas törzseket derékon törve jelentékeny károkat okoznak. Sajnos mikép légtüneti rendszeres észleletek itt még semmi irányban sem eszközöltettek, minélfogva a föntebbi általánosságoknál többel szolgálhatni jelenleg még nem vagyunk képesek. A bródi végezred állami erdőségei 114, magánerdőségei pedig 4171.j, összesen tehát 118, holdra terjednek s igy az egész területből %,-ot foglalnak. Az állami erdőből 94,526 hold számos mocsárokkal megszakasztott s a Száva majdnem évenkénti havokig tartó elöntéseinek alávetett síkságot képez, hold pedig a végezred éjszaknyugoti határán elterülő dobegységhez tartozik, miglen a többi 5621 hold kevéssé emelkedett hullámzatos területnek mondható. Ez erdőből tehát 108,461 hold vagyis közel 95% föltétlen de csodaszerü termőképességgel bíró erdő talajon áll, s igy jól kezelve roppant kincsforrást képez, mely bőven kipótolhatná a többi 5621 holdat, ha azokat mezőgazdaságilag használni idővel czélszerübbnek látszanék s igy fatermésükről le kellene mondanunk. Az uralkodó fanemek a talaj és annak fekvése szerint vannak fölosztva. Az előhegységek árnyékosabb lejtőinek mész- és homokkő talaján a bikkfa diszlik. Ez habár sekély, de termékeny lévén, a nevezett fanem gyökérzetének teljesen megfelel. A hullámzatos területen a homokos sikértalaj mélyebb, bárha kevésbé laza rétegeiben tölgyek váltják föl a bükket. Végül az összes térség legnagyobb része sikság, melynek talaja csekély homoktartalmánál fogva erős ugyan, de igen mély rétegű és a gyakori áradások folytán, melyek oda tömérdek iszapot raknak le s a hulló lomb meg feküfa korhadását is elősegitik, igen igen termékeny.

S itt látjuk legnagyobb pompájukban diszleni a kocsános tölgy (Quercus pedunculata) többféle fajait, elegyesen szilfával, kőrissel, gyertyán- és hársfával (Tilia pauciflora), melyek között az Ulmus

4 S itt látjuk legnagyobb pompájukban diszleni a kocsános tölgy (Quercus pedunculata) többféle fajait, elegyesen szilfával, kőrissel, gyertyán- és hársfával (Tilia pauciflora), melyek között az Ulmus effusa, Acer campestris és Populus tremula egyes példányaira is gyakran akadunk. A sikság legnagyobb részét boritó körül belül 200 éves állabok - ban a tölgy, szil és kőris átlagos átmérője 24 30" magassága pedig A többi föntnevezett fanemek méretei sokkal csekélyebbek. Az egyenes törzsű és műszerfának igen alkalmas tölgy, kőris és szil idomszáma között ingadozik. Az előhegységekben a bikk- és tölgyek magassága ritkán haladja meg a 80 lábat; vastagságuk 12 15", idomszámuk pedig Termőképességére nézve a talaj két fő osztályba sorozható. Ezek elseje a tulnyomólag tölgyekkel erdősült nagy síkságot, másodika pedig a bikkel és tölgygyei benőtt előhegységeket foglalja magában. A következő táblák ez osztályok mindenikének termőképességére, az illető fanemek növekvési viszonyaira, a legnagyobb átlagnövekvés idejére nézve szolgálnak fölvilágositással, egyszersmind különböző koroknak megfelelő fatömeg összegeket, átlagos fatömegeket és fogyasztási százalékokat mutatnak ki, s igy a termési táblák minden kellékeivel birván, hazánk erdőtalajának ismeretét lényegesen előmozdítani alkalmasak.

5 Az 1-sö talajosztály tölgyeseinek termési táblája. állab kora év Az egyes! Az állab korsza- 'egész kokok! rának [évi átlag növedéke összegek 1600 öles holdon k ö b l á b a k b a n Átlagos fatömeg Fogyasztási százalék o , ,, 122., 129., 132. :1 Í32. s , 100., , , t , 99.j , 101 B j 96., , 227, 464, 776.j 1151, 1580.J , 3115, , 6047.J J25I 0 088S 0-O6TH otis 0, 0J79 U '-0JS ! S ,19U <é ' IÍI M 150 Í60 i~0 180 PV F=fatömegnövekvés, l"=100k'. AN=az egész kor átlagnövekvése, 1" 100 k'. KN=a 10 évi korszakok átlagnövekvése, l " = 100k.' Ezen valamint következő termési táblákhoz függesztett ábrák is az illető talajosztályon a megnevezett fanem átlag- és korszaknövekvésének menetét, továbbá a fatömeg szaporodást rajzilag, a följegyzett méretek szerint ábrázolják.

6 A 11-ik talajosztály tölgyeseinek termési táblája. Az állab kora év Az egyes Az állab korsza egész Átlagos kok korának összegek fatömeg Fogyasztási evi átlag növedéke százalék 1600 öles i o 1 d o n k ö b 1 á b a k b a n o Í , 10, o Í , 20., a , o , ,, t , o. 061J , J ,o , , o C , 56.o * Ö7. 56, « , /1., o s 49, , , 46., X \ ÁN.tl J ÍO W 5fl íto rtfl ISO ev F= fatömeg növekvés. ÁN= az egész kor átlagnövekvése. KN= a 10 évi korszakok átlagnövekvése.

7 A Il-ik talajosztály bikkeseinek termési táblája. Az állab kora ' Az egyes korszakok Az állab egész korának évi átlag növedéke összegek 1600 öles holdon Átlagos fatömeg Fogyasztási százalék év k ö b l á b a k b a n , , 14, , , , ; í , 40. n , 41, , 42., , 41., , , 39, s 37 r> , '35., , 115, 234, , 1260, 1508.J 1756, 1998., ,, Q ' U8S Í 0 05,10 0-0H ) EÍSOOO'K' AN.i'iooK' W-l' took' W ( im uo ev F= fatömegnövekvés. AN= az egész kor átlagnövekvése. KN= a 10 évi korszakok átlagnövekvése. A föntebbi táblákból látjuk, hogy a legnagyobb átlagnövedék az I-ső osztályú tölgyeseknél a 140-ik a Il-ik osztályú tölgyeseknél és a bikkeseknél koruk 100 évére esik. Ebből pedig a világos tanulság az, hogy közönséges talajon a legnagyobb fatermelés elérhetése czéljából még a tölgyesek- és bikkeseknél is hasztalan hoznánk be a 100 évesnél hosszabb fordatartamot, miután a növekvés azontúl csak alább száll és egyedül oly magában véve is termékeny, de a Száva, iszapja által évenként uj meg uj kincsekkel gazdagodó, meleg

8 klima mellett a szükséges nedvességben is bővelkedő talajon, a minő a végvidék roppant sikja, szokott magasabb korig is fokozódni. Mennyi befolyással lehet a talaj a fanövekvésre, e táblák szembeötlőleg bizonyítják, kimutatván, hogy az I-ső osztályú talajon megfelelő fordatartam, rendes és ápoló kezelés mellett évenként 102 köbláb tölgyfa teremhet egy holdon, mig a 11-ik osztályú talaj hasonló körülmények között legfeljebb 56 köbláb tölgyfát vagy 42 köbláb bikkfát szolgáltat. Hogy ezen erdőknek is vannak ellenségei, kiki természetesnek fogja találni. Ezek legnagyobbikáról az emberről majd későbben fogunk bőven megemlékezni; most csak az elemek és egyéb állatok káros behatását óhajtjuk tárgyalni. Hótörés, zúzmara által az itteni télen át lombtalan állabok keveset szoktak szenvedni, bárha a vukovári uradalomban volt példa reá, még pedig az utolsó I86 1 /j-ben, hogy nagy hó esvén, mielőtt a fák ősszel elsárgult leveleiket elhullatták volna, ez tetemes terhe által jelentékeny kárt okozott, a fákat nemcsak gályáiktól megfosztva, de törzseket is ketté tördösve. A késői fagyok és jégesők gyakran a makk- és gubacsra nyilt kilátásokat szokták tönkre tenni. A vad az erdőnek épen nem okoz semmi kárt, mert az emberek ugyancsak gondoskodtak róla, hogy az a farkason és rókán kivül, a kik fát nem esznek és az értéseket nem bántják, valami túlságosan el ne szapordjék. Az egereket pedig a gyakori áradások pusztítják. Ez erdőket tehát az ember után leginkább rombolja az erdei rovarok serege. Ezek között a Phalena bombix chrysorhaea és a Phalena bombix dispar hernyói néha oly tömegesen lépnek föl, hogy a lombnak még utolsó nyomát is fölfalják s igy az illető év fanövekvését, de a makkra és gubacsra való reményt is tönkre, sőt az erdei legelőt is élvezhetlenné teszik, mert oly erdőből, melyet azok elleptek, a szüntelenül potyogó hulladék és gyulasztó szőrű hernyók miatt minden egyéb szelid és vad állat pusztulni igyekszik. Kevesebb tüntetéssel, de annál behatóbban működik a C e- rambixheros és Bostrichus monographus, kik Iát - hatlan hatalommal döntik meg a legóriásabb tölgyeket, apró, de

9 számuknál fogva halálos szúrásokkal szakasztván meg a nedvkeringést. Es e kisebb nagyobb furlyukak töméntelen sokasága nemcsak életétől, de használhatóságának legjövedelmezőbb részétől is megfosztja a fákat, nem lévén azok igy többé sem dongának, sem deszkának valók. A fakereskedők ily fára azt szokták mondani er hat den kleinen oder den grossen Wurtn" és e,,wurm" némely gondatlanabb vevőnek erszényét is nem egyszer fúrta meg ugy, hogy azt évekig is megkeserülte. (Folyt, köv.) Ásvány trágyák. III. 2. Korom. Azon trágyaanyagok között, melyeket a gazda, kivált népesebb helységek közelében, igen olcsón szerezhet, különös figyelemre méltó a korom. Ezen, különben hasznavehetlen anyag, egyike a legerőteljesebb trágyaféléknek, mely mindennemű talajra, de kivált kavicsos, meszes és krétás földekre kitűnő hatást gyakorol. A korom kétféle; az egyik fajta fényes tömeget képez és a tűznek heve által mintegy összeforrt; a másik, mely a tűzhelytől nagyobb távolságban ülepedett le, mint igen könnyű, pihés por jelenik meg. Az előbbi a jobbik. A közönséges korom ezen két fajtának különböző keverékéből áll. Braconnot vegybontása szerint tartalmaz a korom : 12*0 százalék vizet, 3-85 szenet,» korhanysavat, 20.,,,, 5) legenytartalmu anyagot, o.,!) edző és keserű kivonat anyagot, vizben oldható különösen ammónia sókat, 22.,, oldhatlan sókat, főleg kénsavas, vilsavas és szén savas meszet. A mint látjuk a korom igen gazdag sókban és szerves anyagokban ; ez utóbbiak súlyának nagyobbik felét képezik. Csupán legényből százalékot tartalmaz és e tekintetben a közönséges istállótrágyánál háromszorta gazdagabb.

Hasonló dokumentumok

Egy kellemes kirándulás váratlan eredményei. Közli Erdődi Adolf.

Egy kellemes kirándulás váratlan eredményei. Közli Erdődi Adolf. Hogy ezen (nálunk sajnos, még keveset ismert és mivelt) téren, t. i. a nemesítő tenyésztésnek különböző módszerei által (ki nem felejtve a keresztezésnek érdekes módját is) igen szép és hasznos eredményekre