Fizikai kémia 2. ZH V. kérdések 2016-17 I. félévtől Szükséges adatok és állandók: k=1,38066 10-23 JK; c= 2,99792458 10 8 m/s; e= 1,602177 10-19 C; h=6,62608 10-34 Js; N A= 6,02214 10 23 mol -1 ; me= 9,10939 10-31 kg; mp= 1,67262 10-27 kg; µ N = 5,051 10-27 J/T; µ B = 9,274 10-24 J/T. 1. Milyen állapotok közötti átmenetekkel kell számolnunk, ha egy molekulát a látható és/vagy az ultraibolya tartományban sugározzuk be? 2. Mely állapotok hullámfüggvényének figyelembe vétele elégséges, hogy értelmezzük a molekulák elektronszínképének a finomszerkezetét? 3. Írja fel az elektronátmenetek általános kiválasztási szabályát az elektron és a rezgési hullámfüggvények figyelembe vételével az elektronátmenetekre! 4. Mi a Franck-Condon tényező? 5. Mit mond ki a Franck - Condon-elv? Miért? 6. A potenciális energia görbe mely paraméterei változnak meg, ha egy molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronja alapból gerjesztett állapotba kerül? 7. Hogyan változnak a potenciális energia görbe paraméterei, ha egy molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronja alapból gerjesztett állapotba kerül? 8. Miért változnak meg a potenciális energia görbe paraméterei, ha egy molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronja alapból gerjesztett állapotba kerül? 9. Milyen molekulákra jellemző az, hogy az egyensúlyi magtávolság, a kötésdisszociációs energia, és a rezgési erőállandó alig változik a molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronjának a gerjesztésekor? Mondjon legalább egy példát is! 10. Mi jellemzi az olyan molekulák elektronszínképét, amelyekben az egyensúlyi magtávolság, a kötésdisszociációs energia, és a rezgési erőállandó alig változik a molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronjának a gerjesztésekor? Rajzolja fel a jellemző színképet! 11. Az alap és a gerjesztett állapot potenciálgörbéinek felrajzolásával, a legvalószínűbb, majd a még jellemző átmenetek bejelölésével magyarázza meg, hogy miért jellemzi a nagy molekulákat az olyan színkép, amelyben a legintenzívebb sáv a 0 0 átmenet, és a sáv magasabb energiájú oldalán találhatók még további, kis intenzitású sávok? 12. Milyen molekulákra jellemző az, hogy az egyensúlyi magtávolság, a kötésdisszociációs energia, és a rezgési erőállandó közepesen változik a molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronjának a gerjesztésekor? 13. Mi jellemzi az olyan molekulák elektronszínképét, amelyekben az egyensúlyi magtávolság, a kötésdisszociációs energia, és a rezgési erőállandó közepesen változik a molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronjának a gerjesztésekor? Rajzolja fel a jellemző színképet!
14. Az alap és a gerjesztett állapot potenciálgörbéinek felrajzolásával, a legvalószínűbb, majd a még jellemző átmenetek bejelölésével magyarázza meg, hogy miért jellemzi a közepes molekulákat az olyan színkép, amelyben a legintenzívebb sáv a v 0 átmenet, és a sáv magasabb és alacsonyabb energiájú oldalán egyaránt találhatók még további, kisebb intenzitású sávok, de nem tapasztalható a molekula disszociációjára jellemző folytonos elnyelés? 15. Milyen molekulákra jellemző az, hogy az egyensúlyi magtávolság, a kötésdisszociációs energia, és a rezgési erőállandó jelentősen változik a molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronjának a gerjesztésekor? 16. Mi jellemzi az olyan molekulák elektronszínképét, amelyekben az egyensúlyi magtávolság, a kötésdisszociációs energia, és a rezgési erőállandó erősen változik a molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronjának a gerjesztésekor? Rajzolja fel a jellemző színképet! 17. Az alap és a gerjesztett állapot potenciálgörbéinek felrajzolásával, a legvalószínűbb, majd a még jellemző átmenetek bejelölésével magyarázza meg, hogy miért jellemzi a kis molekulákat az olyan színkép, amelyben a legintenzívebb sáv a v 0 átmenet, és a sáv magasabb és alacsonyabb energiájú oldalán egyaránt találhatók még további, hasonló intenzitású sávok, és tapasztalható a molekula disszociációjára jellemző folytonos elnyelés? 18. Mi a jele az elektronszínképben, hogy egy molekula esetében számolni kell a predisszociáció jelenségével? 19. Hogyan magyarázható meg a predisszociációt jelző elektronszínkép keletkezése? (Készítsen rajzot!) 20. Hogyan változik a molekula energiaállapota a fluoreszcencia színkép keletkezése során, (Készítsen rajzot!) 21. Hogyan változik a molekula energiaállapota a foszforeszcencia színkép keletkezése során, (Készítsen rajzot!) 22. Hasonlítsa össze a nagy molekulák elnyelési és fluoreszcencia színképét! Miért? (Rajzot készítsen!) 23. Hasonlítsa össze a közepes molekulák elnyelési és fluoreszcencia színképét! Miért? (Rajzot készítsen!) 24. Hogyan viszonyulnak egymáshoz az elnyelési, és a foszforeszcencia színképek megjelenési tartomány, és rezgési finomszerkezet szempontjából? 25. Milyen folyamatok eredményeként kaphatunk emissziós elektronszínképeket? 26. Mik azok a szingulett triplett átmenetek? Mi jellemzi őket? 27. Mi a közös a fluoreszcencia és a foszforeszcencia jelenségében? 28. Hogyan különböztethető meg a sugárzás megszűnésének időbeli lezajlása alapján a fluoreszcencia és a foszforeszcencia folyamata? 29. Mi a közös, és ugyanakkor mi a lényeges eltérés a foszforeszcencia és a predisszociáció jelenségében? 30. Melyik állapot rezgési finomszerkezetéről ad információt az elnyelési színkép? Miért? 31. Melyik állapot rezgési finomszerkezetéről ad információt az emissziós színkép? Miért? 32. Mit nevezünk kromofor csoportnak tágabb értelemben? 33. Mit nevezünk HOMO-LUMO átmenetnek?
34. Mit jelent az, hogy egy elektronátmenet σ* σ típusú? 35. Mit jelent az, hogy egy elektronátmenet π* π típusú? 36. Mit jelent az, hogy egy elektronátmenet π* n típusú? 37. Mit jelent, az, hogy egy elektron átmenet d d típusú? 38. Állítsa sorba a színképben való megjelenésük várható tartománya lapján az egyes elektronátmenet típusokat! Nevezze meg a tartományokat is! 39. Mit értünk szűkebb értelemben kromofornak? 40. Mely kromoforokra jellemző a π* π típusú elektronátmenet? 41. Mely kromoforokra jellemző a π* n típusú elektronátmenet? 42. Mely kromoforokra jellemző a d d típusú elektronátmenet? 43. Mik azok a töltésátviteli sávok? 44. Mi jellemzi a töltésátviteli sávokat? Miért? 45. Mely molekularészlet a kromofor, a telítetlen szerves vegyületeknél? Milyen típusú átmenetek jellemzik? 46. Milyen irányba tolódik el a HOMO-LUMO átmenet sávja a konjugált poliénekben, a konjugált szénlánc hosszának növekedésével? Miért? 47. Melyik molekularész a kromofor a telített ketonoknál/aldehideknél/karbonsavaknál/észtereknél? Milyen típusú átmenetek jellemzik? 48. Mely molekularész a kromofor az átmeneti fém komplexekben? Milyen átmenetek jellemzik? 49. Vezesse le az átmeneti fémionok d-szintjeinek a felhasadását oktaéderes komplexben a kristálytér elmélet alapján! 50. Vezesse le az átmeneti fémionok d-szintjeinek a felhasadását tetraéderes komplexben a kristálytér elmélet alapján! 51. A csoportelmélet segítségével mutassa meg, hogy a d d átmenet tiltott az oktaéderes átmeneti fémion komplexek esetében! 52. A csoportelmélet segítségével mutassa meg, hogy a d d átmenet megengedett a tetraéderes átmeneti fémion komplexek esetében! 53. A csoportelmélet segítségével döntse el, hogy a tetragonális bipiramisos átmeneti fémion komplexekben a átmenet megengedett-e? (A komplex, és az átmenet változhat!) 54. Mi a Laporte-féle kiválasztási szabály? Milyen szimmetriájú vegyületekre vonatkozik? 55. Mik a vibronikus átmenetek? Mi a következménye? 56. Hogyan térhetnek vissza alapállapotba a gerjesztett elektronállapotú molekulák? 57. Milyen nem sugárzásos legerjesztődési módokat ismer? 58. Mi az ütközéses legerjesztődés? 59. Mi a belső konverzió? 60. Mi az Intersystem Crossing?
61. Írja fel azt az alapegyenletet, amelyen a fotoelektron spektroszkópiák alapulnak! Mit ábrázolunk a színképen? 62. Mit mond ki a Koopmans-tétel? 63. Mi az az UPS spektroszkópia? Milyen besugárzást alkalmazunk, és mit mérünk? 64. Honnan származnak a fotoelektronok az UPS színkép felvételekor? Milyen információt hordoz a színkép? 65. Mi az az XPS spektroszkópia? Milyen besugárzást alkalmazunk, és mit mérünk? 66. Honnan származnak a fotoelektronok az XPS színkép felvételekor? Milyen információt hordoz a színkép? 67. Milyen tulajdonságú az a rendszer, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy lézert lehessen építeni köréje? 68. Vázolja fel a háromszintes lézer működési elvét! 69. A lézer melyik átmenete a pumpálás? 70. Milyen típusú átmenet a lézerátmenet? 71. Mi a populáció inverzió? 72. Mi a rezonátor, és mi a feladata? 73. Rajzolja fel egy négyszintes lézer energiadiagramját? Mi az előnye a háromszinteshez képest? 74. Miért előnyös, ha a lézer több, egymáshoz közeli gejesztett szingulett állapottal rendelkezik? 75. Milyen alapvető két csoportba sorolhatók az anyagok a mágneses térben való viselkedésük alapján? 76. Hogyan viselkedik a Gouy-mérlegben egy diamágneses anyag? 77. Hogyan viselkedik a Gouy-mérlegben egy paramágneses anyag? 78. Hogyan függ az egységnyi térfogatban létrejött mágnesezettség az azt létrehozó térerősséggel? 79. Definiálja a (térfogati) mágneses szuszceptibilitást! 80. Milyen mennyiség a (térfogati) mágneses szuszceptibilitás? Hogyan mutatja meg, hogy egy anyag para-, vagy diamágneses? 81. Definiálja a fajlagos szuszceptibilitást? Hogyan függ össze a térfogati szuszceptibilitással? 82. Definiálja a moláris szuszceptibilitást! Hogyan függ össze a térfogati, és a fajlagos szuszceptibilitással? 83. Definiálja a mágneses indukciót! Hogyan függ össze a mágneses szuszceptibilitással? 84. Mi az indukált mágneses momentum? Hogyan jön létre? 85. Mi a permanens mágneses momentum? 86. Milyen molekuláknak van permanens mágneses momentuma? 87. Milyen összefüggés van az elektron spinje és mágneses momentuma között? 88. Mi a giromágneses együttható? Hogyan függ össze a szabad elektron g-tényezőjével?
89. Adja meg az elektron spinjének a mágneses tér irányára eső, (z-irányú) vetületét! 90. Adja meg az elektron mágneses momentumának a mágneses tér irányára eső, (z-irányú) vetületét! 91. Definiálja a Bohr-magnetont! 92. Adja meg az elektronspin lehetséges energiaszintjeit B indukciójú mágneses térben! 93. Igaz-e az az állítás, hogy az elektronspin alacsonyabb energiájú állapota az, amikor a spinvektor térirányú komponense azonos értelmű, párhuzamos a külső térrel? Állítását indokolja! 94. Hogyan lehet a vektormodellel magyarázni az anyagok paramágneses viselkedését? 95. Milyen tagokból áll össze egy molekula teljes szuszceptibilitása? 96. Mitől, és hogyan függ a diamágneses szuszceptibilitás? 97. Mitől és hogyan függ a paramágneses szuszceptibilitás? 98. Hogyan adja meg a Curie-törvény a teljes szuszceptibilitás hőmérsékletfüggését? 99. Milyen kooperatív kölcsönhatásokat ismer? 100. Miből származik a ferromágnesesség? 101. Miből származik az antiferromágnesesség? 102. Mi a feltétele annak, hogy egy részecske ESR-aktív legyen? 103. Az elektronspinek energiaszintjeit megadó összefüggés és a kiválasztási szabály segítségével vezesse le az ESR spektroszkópia rezonancia-feltételét? 104. Honnan származik az ESR-színképek hiperfinom szerkezete? 105. Milyen adatok nyerhetők ki az ESR-színkép finomszerkezetéből? 106. Mi a csatolási állandó? Mit fejez ki? 107. Milyen kölcsönhatások léphetnek fel a párosítatlan elektron és a mágneses magok mágneses momentumai között? 108. Mit nevezünk dipól-dipól kölcsönhatásnak a mágneses momentumok között? Hogyan függ a távolságtól? Mekkora a szerepe a folyadékminták színképének hiperfinom szerkezetének alakításában? 109. Mi a lényege a Fermi-féle kontakt kölcsönhatásnak? 110. Hogyan járul hozzá a spinpolarizációs mechanizmus az ESR színkép hiperfinom szerkezetének alakításában? 111. Melyik kölcsönhatás dominál az elektron és a mag mágneses momentuma közötti kölcsönhatásban, ha az a molekulapálya, amelyen a párosítatlan elektron található, jelentős s-pálya hozzájárulással rendelkezik? Hogyan hat a csatolási állandóra az s-jelleg növekedése? 112. Melyik kölcsönhatás dominál az elektron és a mag mágneses momentuma közötti kölcsönhatásban, ha az a molekulapálya, amelyen a párosítatlan elektron található, nem rendelkezik s-pálya hozzájárulással? 113. Hogyan hat a spinpolarizációs mechanizmusban résztvevő párosított elektronok molekulapályájának s-jellegének növekedése a csatolási állandóra?
114. Milyen összefüggés adja meg azt, hogy hány vonalra hasad fel, egy párosítatlan elektron ESR színképének a jele, n darab, I spinkvantumszámú, ekvivalens maggal történő csatolása miatt? 115. Hányad része az kölcsönhatás nélküli ESR sáv intenzitásának, az n darab, I spinkvantumszámú, ekvivalens maggal történő csatolása miatt létrejövő multiplett legkisebb intenzitású jelének az intenzitása? 116. Hogyan kaphatjuk meg az n darab, I=½ spinkvantumszámú, ekvivalens mágneses maggal történő csatolása miatt létrejövő multiplett sávjainak a relatív intenzitásait? 117. Számítsa ki a Pascal-háromszög segítségével, hogy hány sávra hasad egy párosítatlan elektron ESR jele, négy ekvivalens I=½ spinkvantumszámú mag hatására! Adja meg a sávok intenzitását is! (N=5, 1/16:4/16:6/16:4/16:1/16) 118. Valamely gyökben a párosítatlan elektron 5 protonnal van azonos erősségű kölcsönhatásban. Vázolja föl a gyök pálcika ESR-spektrumát, tüntesse fel az egyes vonalak helyét és intenzitását! I H = ½, a hiperfinom csatolási állandó 4 mt, a színkép közepe 320 mt-nál van. (A kölcsönhatásban lévő magok száma, a csatolási állandó és a színkép közepe eltérő is lehet.) 119. Valamely gyökben három proton van, kettő közülük ekvivalens, a hiperfinom csatolási állandójuk értéke 2 mt, a harmadiké 3 mt. Rajzolja fel a molekula ESR színképét, ha I H = ½ és a színkép közepe 350 mt-nál van. Tüntesse fel az egyes vonalak helyét és intenzitását! (A kölcsönhatásban lévő magok száma, a csatolási állandó és a színkép közepe eltérő is lehet.) 120. Mekkora mágneses tér kellene ahhoz, hogy egy 60 MHz-es NMR-készülékkel elektronspin-rezonanciát figyelhessünk meg? g e =2,0023. (2,141 mt irreálisan kicsi!) 121. Határozzuk meg egy mintában az α és β-spinállapot betöltési számainak arányát, ha B=0,3 T, a hőmérséklet pedig 25 C. g e =2,0023. (Az indukció, a hőmérséklet változhat!) (1,00135) 122. Egy 9,2231 GHz-en működő spektrométerben az atomos hidrogén ESR-spektrumának a közepe 329,12 mt-nál van. Mekkora a H-atomok g-tényezője? (2,0022) 123. Valamely gyök két ekvivalens protont tartalmaz, 3 vonalból álló ESR-spektrumában, amelyben a vonalak intenzitáseloszlása 1:2:1, a vonalak 330,2 mt, 332,5 mt és 334,8 mt térnél vannak. Mekkora a hiperfinomcstolási állandó a protonokra? Mekkora a gyök g-tényezője, ha a spektrométer mérési frekvenciája 9,319 GHz? (a H =2,3 mt, g=2,00245) 124. A benzol gyök-anionjára g=2,0025. Mekkora térnél keressük a rezonanciát, ha a műszer mérési frekvenciája 9,302 GHz? (331,89 mt) 125. Valamely gyök egyetlen mágneses magot tartalmaz, ESR-spektruma négy, egyenlő intenzitású vonalból áll. Mekkora a mag spinje? (I=3/2) 126. Mely atommagok vizsgálhatók mágneses magrezonancia-spektroszkópiával? 127. Hányféleképpen orientálódhat egy I spinű mag mágneses térben? 128. Adja meg a mágneses magok energiaszintjeit B indukciójú mágneses térben! 129. A mágneses magok energiaszintjét megadó összefüggés, és a speciális kiválasztási szabály segítségével vezesse le az NMR színkép rezonancia-feltételét! 130. Mi az a Larmor-frekvencia?
131. A 32 S-mag spinje 3/2, g-tényezője pedig 0,4289. Határozza meg a magspin lehetséges állapotainak energiáját 7,500 T indukciójú mágneses térben! (E(±3/2)= ±2,43717 10-26 J; E(±1/2)= ±8,12390 10-27 J) 132. Határozzuk meg, hogy 15,00 T indukciójú mágneses térben mekkora energiakülönbség van a 14 N-mag legmagasabb és legalacsonyabb spinállapota között. I=1, g N =0,4036. (6,1158 10-26 J) 133. Határozzuk meg, hogy milyen mágneses tér tesz eleget a rezonancia-feltételnek 150,0 MHz-es rádiófrekvenciás térrel besugárzott protonok esetében! I=½, g N =5,586. (3,5226 T) 134. Mekkora mágneses tér kellene ahhoz, hogy egy ESR-spektrométerrel (ν=9 GHz) 1 H-NMR-t figyelhessünk meg? Az 1 H mag g-tényezője 5,586. (211,36 T irreálisan nagy!) 135. Miért nem azonos frekvenciánál mérhetők az azonos rendszámú mágneses magok jele? 136. Definiálja a kémiai eltolódást az NMR spektroszkópiában! Miért szükséges a bevezetése? 137. Mi befolyásolja egy mágneses mag árnyékolását, mik az árnyékolási tényező fő összetevői? 138. Hogyan változik a mágneses mag kémiai eltolódása a szomszédos magok induktív hatásának eredményeként? 139. Hogyan változik a mágneses mag kémiai eltolódása, a mag oxidációs állapotának a változásával? 140. Mi az ún. anizotróp szomszédcsoport hatás? 141. Milyen típusú csoportoknak van anizotróp saját mágneses tere? 142. Mi hozza létre az NMR-spektrum finomszerkezetét? 143. Milyen kölcsönhatások révén valósul meg a spin-spin csatolás? 144. Hogyan működik a spinpolarizációs mechanizmus két mag között? 145. Mitől függ a spin-spin csatolási állandó nagysága? 146. Mikor nevezzük az atommagok egy csoportját kémiailag ekvivalensnek? 147. Mikor nevezzük az atommagok egy csoportját mágnesesen ekvivalensnek? 148. Mi a feltétele annak, hogy egy spinrendszer elsőrendben felhasadt NMR színképet eredményezzen? 149. Elemezze ki, hogy milyen spinrendszer eredménye az az 1 H-NMR színkép, amelyben a sávokra az alábbi táblázatban megadott adatok jellemzők. Adja meg a kémiai eltolódás(oka)t, az 3 J HH = csatolási állandó(ka)t. A készülék mérési frekvenciája ν o = 240 MHz. Nr. ν-ν o /Hz Rel.int. intenz. 1. 264 1 2. 276 2 3. 288 1 4. 486 4 5. 498 4
150. Vázolja föl egy A 2 X 3 homonukleáris spinrendszer pálcika NMR-spektrumát, ha I A = I X = ½, δ(a) = 2 ppm, δ(x) = 4 ppm, a csatolási állandó 3 J HH = 8 Hz, és a mérési frekvencia ν o = 60 MHz. Tüntesse föl a vonalak helyét és intenzitását is! (Az adatok bármelyike eltérő lehet a fentiektől.) 151. Milyen körülmények között változhat egy nem elsőrendben felhasadt spektrum elsőrendűvé? 152. Miért előnyös minél nagyobb mágneses teret alkalmazni az NMR-spektrométerekben? 153. Az acetaldehidben a CH3-csoport protonjainak kémiai eltolódása δ=2,20 ppm, a CHO-csoportbeli protoné pedig δ=9,80 ppm. Hány hertz frekvenciakülönbség van a két csoport protonjainak rezonanciajele között a) 60 MHz-en, b) 350 MHz-en működő spektrométer esetében? 154. Az előző feladat adatait felhasználva rajzoljuk fel a molekula pálcika spektrumát az a) 60 MHz-en, b) 350 MHz-en működő spektrométer esetében, ha a csatolási állandó 3 J HH = 2,90 Hz. 155. Hogyan befolyásolják az NMR sávok alakját a kémiai cserefolyamatok? Mi a hatása a lassú, a közepes, és az igen gyors cserének? 156. Hogyan befolyásolja a belső rotáció, a konformáció változása az érintett magok NMR jelét? 157. Mi a feltétele annak, hogy a konformáció változás sebességének növekedése miatt bekövetkezik a két sáv összeolvadása, koaleszcenciája? 158. Egy molekula konformereinek egyedi spektrumait akarjuk mérni, de a jelek egybeolvadnak. Hogyan kell változtatnunk a kísérleti körülményeket? 159. Valamely molekula kétféle alakjának élettartama 200 ms. A két konformer rezonanciafrekvenciájának különbsége 90,0 Hz egy 100 MHz-es NMR-készülékben. Állapítsa meg, hogy az adott készülékben egybeolvad-e a két spektrumvonal! (τ koal. =5ms azaz nem olvadnak össze, vagy δν= 0,7958 Hz azaz Δν >> δν, tehát nem olvadhatnak össze!) 160. Számítsa ki, hogy milyen élettartam, illetve sebességi állandójú belső rotáció eredményeként következik be az egymástól 40 Hz-re lévő két jel koaleszcenciája? (τ=0,01125 s, k=88,86 s -1 ) 161. Definiálja az NMR jelenségek szemléltetésére használt ún. laboratóriumi koordinátarendszert! 162. Definiálja az NMR jelenségek szemléltetésére használt ún. forgó koordinátarendszert! 163. Hogyan írja le a klasszikus elektrodinamika a síkban polarizált fényt? 164. Mutassa be, a forgó koordinátarendszerben, a rezonáns, síkban polározott, rádiófrekvenciás besugárzás hatását az egyes mágnesezettségi komponensek változására! 165. Milyen hatással van a π/2 (90 fokos) impulzus a mágnesezettség különböző komponenseire? 166. Milyen következményekkel jár a π/2 (90 fokos) impulzus az I=½ spinű mag két állapotának a populációjára, benépesítettségére? 167. Milyen hatással van a π (180 fokos) impulzus a mágnesezettség z-irányú komponensére? 168. Milyen következményekkel jár a π (180 fokos) impulzus az I=½ spinű mag két állapotának a populációjára, benépesítettségére? 169. Mi a spin-rács, illetve longitudinális relaxáció?
170. Hogyan változik a mágnesezettség z-irányú komponense egy π/2 (90 fokos) impulzus, a rádiófrekvenciás tér kikapcsolása után? 171. Mi a longitudinális relaxációs idő (T 1 )? 172. Mennyi idő alatt épül vissza a mágnesezettség z-irányú komponensének 90%-a egy π/2 impulzus után, ha, a longitudinális relaxációs idő, T 1 = 4,18 s? (t= 9,625 s) 173. Mi a spin-spin, illetve transzverzális relaxáció? 174. Hogyan változik a mágnesezettség xy-irányú komponense ideális esetben, egy π/2 (90 fokos) impulzus, a rádiófrekvenciás tér kikapcsolása után? 175. Mi a transzverzális relaxációs idő (T 2 )? 176. Hogyan változik a mágnesezettség xy-irányú komponense valós körülmények közt, egy π/2 (90 fokos) impulzus, a rádiófrekvenciás tér kikapcsolása után? 177. Mi az effektív transzverzális relaxációs idő (T 2 *)? 178. Mennyi idő alatt csökken az xy-síkbeli mágnesezettség az 1/5 részére, ha az effektív transzverzális relaxációs idő T 2 *= 3,2 s? (t= 5,15 s) 179. Mi a FID, a Free Induction Decay? Mire szolgál? 180. Miért, és milyen irányban tér el az effektív és a valós transzverzális relaxációs idő egymástól? 181. Mi a quadrature detection? 182. Adja meg a T 2 mérésére szolgáló, Carr-Purcell impulzussorozatot! Elemezze az egyes szakaszok hatását a mágnesezettség különböző komponenseire! 183. Adja meg a T 1 mérésére szolgáló impulzussorozatot! Elemezze az egyes szakaszok hatását a mágnesezettség különböző komponenseire! 184. Milyen problémákkal kell számolnunk a 13 C magok NMR jelének mérésekor? 185. Mi a szelektív és a szélessávú (broad band) lecsatolás (decoupling)? Mi a hatásuk? 186. Hogyan hajtjuk végre a 13 C és az 1 H magok közötti széles sávú lecsatolást? 187. Milyen kölcsönhatáson alapul a NOE (Nuclear Overhauser Effect)? Milyen eredménnyel jár a vizsgált mag intenzitására? 188. Mi a különbség a 13 C és az 1 H magok közötti széles sávú lecsatolást, és a NOE-t eredményező kísérlet között? 189. Mi dönti el, hogy milyen hatásos a NOE kísérlet egy mag jelének intenzitásnövelésében? Mindenféle mag esetében ajánlott? Miért? 190. Mi a feltétele a jelintenzitás növeléséhez használt polarizáció transzfer (Polarisation Transfer) jelenség használatának? Milyen típusú magok esetében használható? 191. Milyen lehetőségünk van a 13 C-NMR színképben a magok rendűségének a meghatározására? 192. Ismertesse az APT szekvenciát! Mi az eredménye a színképben? 193. Melyek a klasszikus értelemben is 2D-NMR színkép létrehozását eredményező pulzussorozat szakaszai? 194. Mi jellemzi a 2D-NMR színképet eredményező pulzussorozat előkészítő (Preparation) szakaszát? 195. Mi jellemzi a 2D-NMR színképet eredményező pulzussorozat kifejlesztő (Evolution)
szakaszát? 196. Mi jellemzi a 2D-NMR színképet eredményező pulzussorozat keverés nevű (Mixing) szakaszát? 197. Mi történik a 2D-NMR színképet eredményező pulzussorozat detektáló (Detection) szakaszában? 198. Melyek a 2D-NMR kísérletek fő típusai? 199. Mi a célja a COSY szekvenciának? 200. Rajzolja fel az AB spinrendszer COSY színképének a vázlatát! Nevezze meg az egyes csúcstípusokat! 201. Mi az eredménye a J-spektroszkópiáknak? 202. Milyen körülmények között mérik az MRI elsődleges jeleit? Milyen információt tartalmaz ez a jel, a képalkotási eljárások alkalmazása előtt?