Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia"

Zita Péterné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 E m S Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia Paramágneses anyagok vizsgáló módszere. A mágneses momentum iránykvantáltságán alapul. A mágneses momentum energiája B indukciójú mágneses térben = µ z B = m S g µ B B Kiválasztási szabály a mágneses dipólusátmenetekre (a minta mágneses momentumának és az elektromágneses sugárzás mágneses terének kölcsönhatása révén létrejövı átmenetekre) m S = ±1 ahol µ z a mágneses momentumnak a térre esı vetülete m S a mágneses spinkvantumszám µ B a Bohr-magneton g az elektron g-tényezıje (tenzormennyiség, l. a továbbiakban A szomszédos szintek energiájának különbsége E = E m - Em = g S + 1 S e µ B B

momentumának és az elektromágneses sugárzás mágneses terének kölcsönhatása révén létrejövı átmenetekre) m S = ±1 ahol µ z a mágneses momentumnak a térre esı

2 Rezonancia-feltétel: hν = E = g µ foton B B Ha tehát a mágneses térre merılegesen polarizált elektromágneses sugárzás fotonjának energiája megegyezik a két szomszédos mágneses energiaszint különbségével, azaz teljesül a rezonancia-feltétel, bekövetkezik a sugárzás abszorpciója (rezonancia-abszorpció), miközben a mágneses momentum megváltoztatja a térrel bezárt szögét (a térre esı vetületét). Ez az ESR-átmenet. A térrel való kölcsönhatás energiája arányos a mágneses indukcióval. Technikai okokból nem állandó mágneses indukció mellett változtatják az elektromágneses sugárzás frekvenciáját, hanem állandó frekvenciájú sugárzást alkalmazva, az indukciót változtatják addig, amíg a mágneses szintek energiakülönbsége megegyezik a foton energiájával.

szögét (a térre esı vetületét). Ez az ESR-átmenet. A térrel való kölcsönhatás energiája arányos a mágneses indukcióval.

3 A leggyakrabban használt, ún. X-sávú készülékekben a foton frekvenciája, ν foton kb.10 GHz, B pedig 0,3 T körüli erısségő. ESR-készülék Modulációs technika Fázisérzékeny detektor ESR-jel: di/db B függvény Valamely spektrumvonal hozzájárulása az intenzitáshoz valamely B indukciónál ' I (B) = (B B 2 2 [ w + (B B ) ] 2 0 ) w derivált Lorentz-görbe 0

ESR-készülék Modulációs technika Fázisérzékeny detektor ESR-jel: di/db B függvény

4 A spektrumvonalak felhasadnak, aminek oka a hiperfinom-kölcsönhatás a mágneses magokkal. A magspin és a magmágneses momentum is iránykvantált A mag mágneses momentuma minden egyes orientációjában másképpen befolyásolja a párosítatlan elektron mágneses energiaszintjeit: ahányféle irányt vehet föl a mágneses térhez képest, annyi spektrumvonal keletkezik. K 2 NO(SO 3 ) 2 - E vegyületben pl. 1 mágneses mag van kölcsönhatásban a párosítatlan elektronnal, a nitrogén. Ennek magspinje 1, tehát 3-féle irányt vehet föl a mágneses térhez képest. Így a só ESR-spektruma 3 vonalra hasad föl.

elektron mágneses energiaszintjeit: ahányféle irányt vehet föl a mágneses térhez képest, annyi spektrumvonal keletkezik.

6 Kölcsönhatási mechanizmusok Dipólus-dipólus kölcsönhatás (párosítatlan elektron p-, d-pályán) anizotróp, távolságfüggı gáz- vagy folyadékfázisban kiátlagolódik Fermi-féle kontakt kölcsönhatás (párosítatlan elektron s-pályán) arányos a párosítatlan elektron tartózkodási valószínőségével a mag helyén. Spinpolarizáció A párosítatlan elektron olyan molekulapályán van, amelynek csomósíkja megy át a kérdéses mágneses magon,ezért a párosítatlan elektron nem jut el az illetı mag (itt a H mag) helyére. Mégis van felhasadás. Pl. C 6 H 6- gyökanion A H-mag és a kötı elektronok közötti mágneses kölcsönhatás miatt az egyik σ-kötı elektron többet tartózkodik a mag közelében. A másik spin ezért eltávolodik a magtól, és a párosítatlan elektron közelébe kerül. A közöttük kialakuló kölcsönhatás miatt megváltozik a párosítatlan elektron energiája a térben.

Spinpolarizáció A párosítatlan elektron olyan molekulapályán van, amelynek csomósíkja megy át a kérdéses mágneses magon,ezért a párosítatlan elektron nem jut el az illetı mag (itt a H mag) helyére.

7 A Hund-szabály értelmében az azonos irányú elektronspinek közelsége energetikailag kedvezı, az ellentetteké kedvezıtlen. Ilyen közvetett módon hat a mag a párosítatlan elektron energiaszintjeire. Energetikailag kedvezıtlen kedvezı kedvezıtlen kedvezı E m S,m I = g e µ B a: csatolási állandó m B + am S S m I a párosítatlan elektron és a mag közötti kölcsönhatás erısségére jellemzı. Megegyezik a spektrumvonalak távolságával. Kiválasztási szabály m m S I = ± 1 = 0

Energetikailag kedvezıtlen kedvezı kedvezıtlen kedvezı E m S,m I = g e µ B a: csatolási állandó m B + am S S m I a

8 Több mag jelenlétekor hatásuk összeadódik E m S,m I = g e µ B m B + Azonos csatolási állandó S i a i m S m I,i Kiválasztási szabály: ugyanaz m m S I = ± 1 = 0 1 db I spinő mag: 2I+1 azonos, (2I+1) -1 intenzitású spektrumvonal n db I spinő mag: 2nI+1 számú, D*(2I+1) -n intenzitású spektrumvonal D (degeneráció foka) a megfelelı Pascal-háromszögben található

mag: 2I+1 azonos, (2I+1) -1 intenzitású spektrumvonal n db I spinő mag: 2nI+1 számú,

10 Elfajult energiaszintek! A mag energiaszintek betöltési hányadaiban az exponenciális tényezı közel azonos! A spektrumvonalak intenzitása a degeneráció fokával arányos

11 Eltérı csatolási állandók K 2 NO(SO 3 ) 2 - E vegyületben 1 mágneses mag van, a nitrogén. Aminil ( NH 2 )-gyök Az aminil-gyökben, amely az ammóniából képzıdik egy H-atom lehasításakor, még két mágneses mag, a két egymással ekvivalens H-mag található a nitrogén mellett. A N-, ill. H-magokkal eltérı erısségő kölcsönhatás alakul ki, eltérı csatolási állandókkal. A N-magok hatására felhasadt energiaszintek mindegyike felhasad a H-magok hatására is. Elfajultság csak a hidrogénmagok okozta felhasadásnál lép föl.

egymással ekvivalens H-mag található a nitrogén mellett. A N-, ill.

12 a N a N a H a H a H a H a H a H A nitrogénmag hatására keletkezı három spektrumvonal mindegyike felhasad a két azonos csatolási állandójú hidrogénmagnak megfelelı, 1:2:1 intenzitásarányú három-három vonalra

13 Szabadgyökök ESR-spektrumának jellemzıi A mágneses momentumot, ill. a g-t az elektron spinmomentuma határozza meg. A gerjesztett állapotok hozzájárulása is kicsi, részben mert 1) az alap- és gerjesztett állapotok közötti energiakülönbség nagy 2) A könnyő elemeknél a spin-pálya csatolási állandó kicsi 3) A párosítatlan elektron általában nem egy atomon tartózkodik nagy valószínőséggel, hanem delokalizálódik, ezért egy-egy mag spin-pálya csatolást közvetítı hatása kicsi

energiakülönbség nagy 2) A könnyő elemeknél a spin-pálya csatolási állandó kicsi 3) A párosítatlan elektron általában

14 p-dietil-benzol gyökanion Szimmetrikus szerkezet Ekvivalens H-magok Tetraciano-etilén gyökanion Szimmetrikus szerkezet Ekvivalens N-magok

15 Többféle csatolási állandó, bonyolultabb spektrum: N N

16 A szabadgyökök ESR-spektrumának másik feltőnı jellegzetessége a sok és éles spektrumvonal. A vonalak nagy száma a párosítatlan elektron delokalizációjának következménye: sok maggal kerül kölcsönhatásba. Az éles spektrumvonalak a viszonylag lassú relaxációs folyamatoknak köszönhetık. Mitıl függ a csatolási állandó? A párosítatlan elektron tartózkodási valószínőségétıl az adott mag helyén. (Fermi-féle kontakt kölcsönhatás). A párosítatlan elektron tartózkodási valószínőségétıl a szomszédos atomon (spinpolarizáció) A gyök térszerkezetétıl (dipólus-dipólus kölcsönhatás) és belsı mozgásaitól. Egyszerre többféle kölcsönhatás is jelen lehet.

Az éles spektrumvonalak a viszonylag lassú relaxációs folyamatoknak köszönhetık. Mitıl függ a csatolási állandó?

17 McConnell-egyenletek (spinpolarizáció) a H mag csatolási állandója arányos a szomszédos szénatomon kialakuló párosítatlan spinsőrőséggel

18 Antracén gyökanion Párosítatlan spinsőrőség a szénatomokon

19 Benzofenon gyökanion

20 A csatolási állandó a gyök térszerkezetétıl és belsı mozgásaitól is függ. Dipólus-dipólus kölcsönhatás Forgás a C-C kötés körül

Hasonló dokumentumok

Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia

Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia Paramágneses anyagok vizsgáló módszere. A mágneses momentum iránykvantáltságán alapul. A mágneses momentum energiája B indukciójú mágneses térben E m S μ z