Infláció, növekedés, gazdaságpolitika Makroökonómia - 9. elıadás 1 Az infláció fogalma: a pénzmennyiség megnövekedése, a mögötte álló árualap (termelés) növekedése nélkül, a belsı érték nélküli pénz elértéktelenedése: AD Megjelenése a történelem során: USA polgárháború, 1861-1865 I. vh. utáni évek, II. vh. után (Magyaro. 1946-ig) Napjainkban folyamatosan jelen van. DE: áremelkedés lehet infláció nélkül is! jobb minıségő termékek megjelenése, (reál-jövedelem) is nı! Defláció: árszínvonal csökkenése Infláció mérése: árindexbıl: ( t - t-1 )/ t-1 Inflációs ráta ( 100%) 2 1
Az infláció hatásai: Kinek hátrányos? a vásárolt áruösszetételben több a gyorsabban dráguló termék megtakarítása van, alacsony fix nominálkamattal Kinek elınyös? a vásárolt áruk kevésbé drágulnak hitelt vett fel alacsony fix nominálkamattal Általában: nagy jövedelmő családok, tıkeerıs vállalkozók Alaptípusai: 1, kereslet- húzta infláció (keresleti infláció) 2, költség-tolta infláció (kínálati infl., költség-infl.) 3 A keresleti infláció: Okai: Az AD felfele tolódik, mert autonóm fogyasztás (v. fogy. határhajl.) nı autonóm beruházás (v. összes beruházás) nı profitvárakozások javulnak pénzkibocsátás, pénzpiaci kamatláb csökk. inflációs várakozások - elırehozott kiadások adócsökkentés állami támogatás, segélyek kisebb megtakarítási hajlandóság kormányzati túlköltekezés (pl. hadikiadások, improduktív kiadások) AD 4 2
A kínálati (költség-) infláció: Okai: Az felfele tolódik, mert a munka költsége nı (adók, nominálbér) a felhasznált tıkejavak költsége nı (pl. import drágul) AD W/ L D f L S L 5 A várakozások szerepe: ÁR- BÉR SIRÁL a, az árupiacon: a növekedését várják most vásárol IS felfele tolódik, AD felfele tolódik b, a munkapiacon: a növekedését várják béremelést követelnek w nominálbér emelkedik felfele tolódik áremelkedés ismétlıdik! Az infláció mértéke: kúszó: évi néhány % árszínvonal emelkedés vágtató: 2 (v. 3-) -számjegyő - még mőködıképes gazdaság - értékállóbb befekt. formákat keresnek hiperinfláció: napi, heti 2 (v. 3-) -számjegyő áremelkedés (20-as évek Németország, 1945/46 Magyarország) 6 3
A hillips - görbe A nominálbér index és a munkanélküli ráta kapcsolata Módosítása: az inflációs ráta és a munkanélküli ráta kapcsolata (Samuelson, Solow) infláció v. Rövid táv nom. bérindex α w 5,5-6 % u% (mn ráta) infláció v. Hosszú táv A tartós munkanélküliség negatív hatásai: nom. bérindex α w 5,5-6 % u% (mn r.) Rövid távon az inflációs ráta a mn rátával fordítottan arányos. Hosszú távon a hillips g. függıleges egyenes, a mn. ráta a természetes ráta körül állandósul. 7 A munkanélküliség természetes rátája A munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliség arány, amely hosszú távon létezik, még rövid távon sem csökken lényegesen ezen szint alá. A természetes munkanélküliség ráta melletti kibocsátás a hosszú távon elérhetı maximális kibocsátás, amit gyakran neveznek potenciális kibocsátásnak is. HEFO 3.3.1. 8 4
A munkanélküliség okozta gazdasági károk A gazdaság nem használja ki a rendelkezésre álló kapacitásait A kibocsátás kisebb a potenciálisnál A munka nélkül maradt emberek kára Csökken a jövedelem Csökkenı kormányzati bevételek mellett kell nagyobb kiadásokkal számolni Nı a foglalkoztatottak adóterhe A tartós munkanélküliség negatív hatásai: Elszegényedés Egészségügyi problémák Szociális feszültség fokozódása Bőnözés növekedése Egyes társadalmi csoportok végleges elszakadása Növekvı gazdasági tervek HEFO 3.3.1. 9 Okun törvénye Rövid távon a kibocsátás nagyságát a felhasznált munka mennyisége és annak termelékenysége határozza meg. Ha a munkanélküliségi ráta 1%-kal nagyobb a természetes rátánál, akkor a kibocsátás 3%-kal kisebb, mint a potenciális kibocsátás (Okun törvénye) Azaz: Ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta 1%-kal csökkenjen, a jövedelemnek a potenciális jövedelemhez képest 3%-kal kell növekednie. ( = potenciális jövedelem, t = tárgyévi jövedelem, U t = munkanélküliségi ráta) 3( u t u t + 1 ) = t + 1 ' t 10 5
LAFFER görbe: Az államháztartás bevételei: T = T 0 + z Ha z magas: C csökken (mert DI csökken) Egyensúlyi csökkenhet Tényleges összes T csökkenhet T adóbevételek 100 z, % 11 Kiszorítási hatás A kormányzati megrendelések növekedése csökkenti a magánszektor keresletét. G nı C+I csökken Oka: ha G növekszik, akkor Árupiaci kereslet () is nıni fog ( =C+I+G+X-IM), Ennek hatására C is nıni fog (C = C 0 + Ĉ DI ), de kevésbé (Ĉ <1)! G- növelés finanszírozási igénye növeli a kamatlábat i nı, I csökken Következmény: IS x LM egyensúlyi jövedelem növekedése kisebb, mint G növekedése (G kiszorítja C és I növekedését!) i i 0 IS IS G növelése LM A kiszorítási hatás mértéke adott G mellet az IS- és LM-függvények meredekségétıl, kamatrugalmasságától függ. 0 G növelése kiszorítási hatás 12 6
MAKROGAZDÁGI EGENSÚL (Keynes-i modell) i LM ( 0 ) IS IS W W/ L D U 0 L E E AD E L S L =f(k,l) 13 Gazdasági növekedés és fejlıdés A gazdasági növekedés: adott szociális, politikai, kulturális felt. mellett a termelés hosszú távú alakulása, feltételei, törvényei A gazdasági növekedés fogalma: a gazd. fogyasztási szükségletkielégítési lehetıségeinek bıvülése, a nemzetgazdaság jólétének növekedése Fejlıdés: a növekedésnél tágabb fogalom, hozzátartozik: egészségi állapot, infrastruktúra, oktatás, kultúra... Mérése: y t = t /N t : 1 fıre jutó kibocsátás (GD) g t = (y t -y t-1 )/ y t-1 : a y t növ. üteme A növekedés tényezıi: Növekedési trend: az egyensúlyi kibocsátás növekedése Jellemzıi: Munkaerıállomány (N) növekedési üteme /N (1 fogl.-ra j. kibocsátás, termelékenység) növ.üteme > N növ.üteme!?. Tıkeállomány növ. üteme K t / N t is nı, technikai haladás 14 7