1. sz. melléklet: A kutatóintézet szervezeti felépítésének ábrája Igazgatótanács Igazgató Külső Tanácsadó Testület Belső ellenőr Igazgatóhelyettes Gazdasági vezető Pályázati és innovációs vezető Informatikai vezető Titkárságvezető Igazgatói titkárság Könyvtárvezető Gazdasági Könyvtár Elméleti Nyelvészeti Finnugor és Nyelvtörténeti Fonetikai Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Pszicho-, Neuroés Szociolingvisztikai Szótári
2. sz. melléklet: A kutatóintézet szervezeti egységeinek maximális engedélyezett létszáma Szervezeti egység megnevezése Létszáma (fő) Magasabb vezető és vezető megbízással rendelkező közalkalmazottak 3 Igazgatói Titkárság 2 Gazdasági 16 Könyvtár 2 Tudományos osztályok 93 Összesen: 116
3. sz. melléklet: A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 1. Alapvető munkáltatói jogok 1.1 Igazgatói hatáskörben gyakorolt alapvető munkáltatói jogok közalkalmazotti jogviszony létesítésére pályázat kiírása; munkáltatói jogokat és kötelességeket gyakorló, illetve teljesítő személy nevének közlése alkalmazás előtt vagy változás esetén; kinevezés (a közalkalmazott besorolása, illetményének, munkakörének, a munkavégzés helyének meghatározása); kinevezés módosítása; szervezeti egység vezetésére vonatkozó megbízás adása, a megbízás visszavonása, vezetői megbízásról lemondás elfogadása; közalkalmazotti jogviszony megszűnésének megállapítása; közalkalmazotti jogviszony megszüntetése (közös megegyezéssel, áthelyezéssel, felmentéssel); közalkalmazotti jogviszonyról történő lemondás elfogadása; munkavégzés alóli mentesítés, fizetés nélküli szabadság engedélyezése; végkielégítés jogszabályban előírt mértékének megállapítása, felmentés, rendkívüli lemondás esetén; munkavégzéssel összefüggő továbbképzésben való részvétel előírása; tanulmányi szerződés kötése; cím adományozása, közalkalmazotti jogviszonyban adható címpótlék megállapítása; minősítés; közalkalmazott munkaidejét részben vagy egészben érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítéséhez való hozzájárulás vagy annak megtagadása; közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony bejelentésének tudomásulvétele, összeférhetetlenség miatt a jogviszony létesítésének megtiltása; az üzleti titokkör meghatározása; fegyelmi eljárás megindítása (a vizsgálóbiztos és a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése); fegyelmi büntetés kérdésében való szavazás a fegyelmi tanács elnökeként; fegyelmi eljárás megszüntetése a fegyelmi eljárás megindítójaként; tudományos munkakörök kivételével a képesítési és többletkövetelmények alóli ideiglenes felmentés és végleges mentesítés megadása; magasabb fizetési fokozat eléréséhez szükséges várakozási idő csökkentése; tudományos munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak második és harmadik fizetési fokozatba sorolása feltételének való megfelelés vizsgálata a tudományos munkakörre vonatkozó szabályzatban meghatározott kutatói követelmények és a minősítés eredményének figyelembevételével; jutalmazás;
illetménykiegészítés, kereset-kiegészítés megállapítása; illetménypótlék (vezetői, idegennyelv-tudási és egészségkárosító kockázat miatti pótlék) megállapítása; közalkalmazotti jogviszonyban munkaköri kötelezettségként alkotott tudományos művek körének meghatározása. 1.2 Közvetlen vezető hatáskörében gyakorolt munkáltató jog az évi alapszabadság és a pótszabadság kiadása. 2. Egyéb munkáltatói jogok közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről szóló igazolás kiadása; jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti jogviszony időtartamának megállapítása és a jubileumi jutalom kifizetéséről való gondoskodás. 3. A munkáltatói jogok gyakorlása A kutatóntézet igazgatója és gazdasági vezetője tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása a Magyar Tudományos Akadémia elnökének 3/2009. (X. 30.) számú határozatával közzétett rendelkezésben foglaltak szerint történik. A tudományos és nem tudományos vezetői, valamint tudományos és nem tudományos beosztotti munkakörök esetében a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét az alábbi táblázat foglalja össze: Munkakör megnevezése Az alapvető munkáltatói jogok gyakorlója Évi alapszabadság és pótszabadság kiadására jogosult Az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója Tudományos és nem tudományos vezetői Tudományos és nem tudományos valamennyi beosztotti igazgató igazgató gazdasági vezető igazgató közvetlen vezető gazdasági vezető
4. sz. melléklet: A kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, az érvényesítés, az utalványozás és a teljesítés igazolásának rendje értékhatár nélkül Tárgykör Kötelezettségvállaló* Pénzügyi ellenjegyző* Érvényesítő* Utalványozó* Teljesítést igazoló* Rendszeres személyi juttatások (alkalmazások, alkalmazási okiratok módosítása) Nem rendszeres személyi juttatások Külső személyi juttatások megbízási díjak egyéb Beruházások értékhatárra tekintet nélkül költségvetési támogatás terhére (ideértve az egyéb központi beruházásokat) kutatási témák terhére Felújítások értékhatárra tekintet nélkül költségvetési támogatás terhére kutatási témák terhére Dologi kiadások forrásra és értékhatárra tekintet nélkül igazgató gazdasági vezető munkaügyi előadó igazgató, tartós igazgató gazdasági vezető munkaügyi előadó igazgató, tartós igazgató gazdasági vezető munkaügyi előadó igazgató, tartós igazgató vagy az általa írásban kijelölt személy (igazgatóhelyettes; pályázati forrás terhére a témavezető max 500.000 Ft összeghatárig) igazgató vagy írásbeli kijelölése alapján az igazgatóhelyettes igazgató, vagy az általa írásban kijelölt személy, (osztályvezető; gazdasági vezető pénzügyi előadó igazgató, vagy az általa gazdasági vezető pénzügyi előadó igazgató, vagy az általa gazdasági vezető pénzügyi előadó igazgató, vagy az általa igazgató, tartós igazgató, tartós témavezető igazgató vagy az általa igazgató vagy az általa igazgató, vagy az általa
Pénzeszköz-átadások témánkénti megbontás Bevételek beszedése Tartalék igénybevétele előirányzat-maradvány vállalkozási eredmény igénybevétele pályázati forrás terhére a témavezető max 500.000 Ft összeghatárig) igazgató gazdasági vezető pénzügyi előadó igazgató, tartós igazgató gazdasági vezető pénzügyi előadó igazgató, tartós igazgató gazdasági vezető pénzügyi előadó igazgató, tartós igazgató gazdasági vezető gazdasági vezető *A jogkör nem ruházható át azon személyre, aki az átruházott jogkör gyakorlásával saját maga vagy hozzátartozója javára járna el; nem ruházható át továbbá munkáltatói jogokkal összefüggő jogkör
5. sz. melléklet: A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE Szabálytalanság: a büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság. Szabálytalanságot követ el a közalkalmazott, ha valamely létező szabálytól (jogszabály, irányító szervi rendelkezés, belső szabályzat, igazgatói utasítás) eltér. A szabálytalanságok két csoportja: szándékosan okozott szabálytalanság (megtévesztés, csalás, hamisítás stb.), gondatlanságból okozott szabálytalanság (figyelmetlenség, hanyagság stb.). Szándékosság esetén a közalkalmazott szabályszegő magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Gondatlanság esetén a közalkalmazott előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; vagy e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A szabálytalanságok kezelésének általános célja, hogy a jogszabályokban, irányító szervi rendelkezésekben és belső szabályzatokban meghatározott előírások megsértésének megelőzéséhez, megakadályozásához hozzájáruljon, illetve azok megsértése esetén az eredeti állapot helyreállítása, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, hathatós intézkedések foganatosítása történjen meg. A szabálytalanságok megelőzésére, felismerésére, illetve azok korrigálására elsősorban a munkafolyamatba épített ellenőrzések során, rövid határidőn belül van lehetőség: a kutatóintézet munkatársai a munkafolyamatba épített ellenőrzések során észlelt hibákat és hiányosságokat jelenteni kötelesek a felelős vezetőnek, aki saját hatáskörében intézkedéseket tesz; a felelős vezető, ha az ellenőrzései során hibákat és hiányosságokat észlel (mérlegelve azok nagyságát és gyakoriságát), saját hatáskörében köteles megtenni a szükséges intézkedéseket. A szándékosság tényét a felelős vezető azonnal köteles közölni a kutatóintézet igazgatójával, és amennyiben a szabálytalanság súlya indokolja javasolni a fegyelmi eljárás megindítását. A közalkalmazott, ha a munkafolyamatba épített ellenőrzések során, a pályázaton elnyert támogatások elszámolásában hiányosságokat fedez fel, ezt a gazdasági vezetőnek jelzi először. Amennyiben a gazdasági szervezet vezetője a szükséges intézkedéseket a hiba korrigálására nem teszi meg, a kutató azt a kutatóintézet igazgatójának köteles jelenteni. A kutatóintézet minden közalkalmazottjának joga és kötelessége, hogy az észlelt szándékos vagy gondatlan cselekmények eredményeként előállt hiányosságot, károsodást azonnal jelentse közvetlen vezetőjének. A közvetlen vezető köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. A szabálytalanságok megelőzésére, felismerésére, illetve azok korrigálására másodsorban az intézeti belső ellenőrzés során van lehetőség. Az intézeti belső ellenőrzési tevékenységnek meghatározó szerepe van abban, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével (a szükséges változtatásokat javasolva) a szabálytalanságok megelőzhetőek legyenek. Amennyiben a belső ellenőrzési tevékenységet végző személy szándékos vagy gondatlan szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles arról értesíteni a kutatóintézet igazgatóját;
az igazgató érintettsége esetén pedig az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatja. Az igazgató, mérlegelve a szabálytalanság súlyát, megteszi a szükséges intézkedéseket: szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítása, büntető vagy szabálysértési feljelentés megtétele. A kutatóintézetben feltárt szabálytalanságokat haladéktalanul ki kell javítani, illetve meg kell szüntetni. Kapcsolódó jogszabályi rendelkezések: Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.