Összefoglló jelentés 2004. évi európi fogllkozttási helyzetről 2003-bn lssú gzdsági növekedés és vegyes fogllkozttási kép jellemezte Európát Az Európi Unió gzdsági teljesítményének 2003. évi lssú növekedése tükrében z Európi Unióbn kismértékű volt munknélküliség csökkenése, munkhelyek számánk növekedése pedig elmrdt z Ameriki Egyesült Állmokbn mérttől. A munknélküliség lkulás különösen fitl és képzetlen munkerőt, vlmint z iprbn fogllkozttottkt 2003-bn folyttódott világgzdság élénkülésének folymt: különösen z Ameriki Egyesült Állmokbn és Jpánbn volt tpsztlhtó erős növekedés. Az USA gzdságánk fellendülése vlójábn 2003 hrmdik és negyedik negyedévében vett gyorsuló ütemet, így eredményezve éves szinten 3,1 százlékos növekedést (z előző évi növekedési érték 2,2 százlék volt). Jpánbn ehhez hsonló jelentős gzdsági növekedés muttkozott, melynek köszönhetően 2002. évi 0,3 százlékos GDPnövekedéshez képest 2003-bn 2,5 százlékkl nőtt bruttó hzi termék ngyság. Mindezekkel ellentétben z újonnn cstlkozó tgokkl immár 25 tgúvá bővült Európi Unióbn (EU25) 2002-ben regisztrált 1,1 százlékról 2003-bn 0,8 százlékosr mérséklődött gzdsági növekedés volumene. 2003-bn 25 tgú Európi Unióbn csk kismértékben nőtt fogllkozttottság. A munkhelyek számánk növekedésében 2001 első felében kezdődött mérséklődést, mjd 2002 utolsó negyedévében tpsztlt stgnálást követően 2003-bn csupán ngyon szerény jvulás jelentkezett. A gzdság teljesítményének egész évre vetített 0,2 százlékos élénkülése ugyncsk mjdnem változtln képet eredményezett, miközben munknélküliségi muttó 9,1 százlékosr emelkedett 2002-ben mért 8,8 százlékhoz képest ( 15 korábbi tgot lpul véve ez z érték 8,1 százlék). 2003-bn z Ameriki Egyesült Állmok munkerőpic már említett gzdsági növekedéssel párhuzmosn jvulás egyértelműbb jeleit muttt: z előző két év negtív tendenciájávl szemben fogllkozttás 0,9 százlékkl nőtt. A munknélküliségi muttó z egész évre vetítve ennek ellenére tovább emelkedett, átlgosn 6,0 százlék volt 2002-ben mért 5,8 százlékhoz képest. Jpánbn mindeközben tovább fogyott munkképes korú népesség, így fogllkozttás is lcsonybb szintet ért el, noh csökkenés korábbi évekhez viszonyítv mérsékeltebb volt. Hbár z Európi Unióbn mért teljes fogllkozttás szintje z Ameriki Egyesült Állmokkl és Jpánnl összevetve nem csökkent jelentősen 2000 és 2003 közötti időszkbn, z Unión belüli munkerőpicok bizonyos területeken (különösen z iprbn, vlmint fitlok és z lcsony
és már hosszú ideje munk nélkül élőket érintette hátrányosn. Az egyes tgországok munkerőpici muttói 2003-bn vegyes képet mutttk: számos tgállmbn nem muttkozott jvulás, míg más országokbn egy százléknál is ngyobb mértékben nőtt munkhelyek szám. A 2004-re és 2005-re vontkozó fogllkozttási előrejelzések visszfogottk. képzettségűek tekintetében) kedvezőtlen folymtokkl voltk kénytelenek szembenézni. Az Unión belüli trtós munknélküliség muttój ezenkívül ismét mgsbb értékek felé közelített, 2003-bn már 4 százlék volt ( tizenötök hsonló dt 3,3 százlék), míg 1998 és 2001 között htározottn jvuló értékeket rögzíthettek sttisztikák. 2003-bn 25 tgú Unió tgországink fogllkozttási képe korántsem volt egységes, hiszen tgok közel felében éves szinten csökkent munkhelyek szám. Ebben z évben Cseh Köztársságbn, Finnországbn, Hollndiábn és Svédországbn jött létre kevesebb munkhely tendenci vlmennyi országbn év közben vált negtívvá. Belgiumbn, Dániábn, Németországbn, Lengyelországbn, Portugáliábn és Szlovéniábn 2003-bn tovább folyttódott munkhelyek számánk 2002-ben is tpsztlt csökkenése, ugynezen téren Frnciországbn viszont stgnálás jellemezte 2003 utolsó negyedévét. A fentiekkel szemben nem szbd elfeledkezni rról sem, hogy más tgországokbn jóvl egy százlék fölötti volt fogllkozttottság növekedésének üteme: különösen Spnyolországbn fokozódott erősen (két százlékkl) munkhely-létesítés volumene, ez pedig közepes jvulásként értékelendő. Olszországbn hozzávetőlegesen egy százlékos jvulást mértek, noh korábbn mgsbb értékekről is beszámoltk. Egy százlékosnál ngyobb mértékben nőtt fogllkozttottság Észtországbn, Görögországbn, Írországbn, Mgyrországon, Lettországbn, Litvániábn, Luxemburgbn és Szlovákiábn is. Az áltlános gzdsági teljesítmény korábbn jósolt növekedése ellenére z ezredforduló után Európábn tpsztlt gzdsági visszesés várhtón ezután is rányomj bélyegét munkerőpic lkulásár, így munkhelyek számánk csupán kismértékű növekedése jósolhtó 2004-re és 2005-re. Ennek fényében z Európi Unió fogllkozttási előrejelzéseinek Tnács lisszboni ülésén hozott, illetve z Európi Fogllkozttási Strtégi (Europen Employment Strtegy, EES) lpján kidolgozott célkitűzésekkel és fogllkozttásimuttó-előirányzttl történő összevetésekor nem szbd figyelmen kívül hgyni z előzőekben említetteket. A bővített Európi Unió (újr) Lisszboni Strtégi áltl kitűzött úton?
A Lisszboni Strtégi és z Európi Fogllkozttási Strtégi keretében 2010- re kitűzött célokkl szemben 2003-bn z Unióbn mért átlgos fogllkozttási muttó 63 százlék körül stgnált munkképes korú népesség teljes egészére vetítve ( nők esetén ez z érték 55 százlék, z idősebbek tekintetében pedig 40 százlék fölé emelkedett). A nők, z idősek és z lcsony képzettségűek lcsony fogllkozttási muttói továbbr is z Uniós munkerőpicok szerkezeti problémink tünetei. A fogllkozttási muttók A tgországok fogllkozttási képének jvítás Lisszboni Strtégi egyik lpvető fontosságú összetevője strtégi célj z, hogy z Európi Unió világ legversenyképesebb és legdinmikusbbn fejlődő, tudás lpú gzdság legyen, mely képes gzdsági fejlődés fenntrtásár, és mely ehhez több és jobb munkhelyet, vlmint mgsbb fokú társdlmi kohéziót biztosít. A Fogllkozttási Irányelvek három átfogó és egymást kiegészítő célkitűzést emel ki: teljes fogllkozttást, minőségi és htékony munkvégzést, vlmint társdlmi kohéziót és társdlmi befogdást. A Strtégi szót ejt z Európi Tnács 2000-ben Lisszbonbn és 2001-ben Stockholmbn trtott ülésén 2010-re kitűzött fogllkozttásimuttó-előirányztról is: munkképes korú népesség 70, nők 60, z idősek 50 százlékát kell fogllkozttni. Az előirányzott értékekkel szemben 2003-bn 25 tgú Unióbn teljes fogllkozttás kevéssel 63 százlék ltt stgnált (tizenötök: 64,3 százlék). A fogllkozttási muttó ngyon kicsi emelkedése (2003-bn mindössze 0,1 százlékpont) jelentősen elmrdt z 1990-es évek végétől 2001-ig trtó időszkbn mért éves növekedéstől, és főképpen nők fogllkozttási muttójánk folymtos, 0,3 százlékpontig trtó (55 százlékos rányt jelentő) emelkedésére vezethető vissz ( tizenötökben ez z érték 56,0 százlék). A férfik tekintetében ugynez muttó enyhén, 70,8 százlékr csökkent (tizenötök: 72,6 százlék). A 2002. évhez hsonlón 2003-bn z idősek (tehát z 55 64 év közöttiek) fogllkozttási muttój ngyobb mértékben, mintegy másfél százlékponttl emelkedett, egészen 40,2 százlékos értékig (tizenötök: 41,7 százlék). Ugynez sjnos nem mondhtó el z Európi Unióbn élő fitlok (zz 15 24 éves népesség) munkerőpici helyzetéről, mert z elmúlt három évben áltlános negtív tendenci volt megfigyelhető ezen téren. A fogllkozttási muttók 1997 és 2002 között tpsztlt jvulás, munkerőpici teljesítmény 1990-es évek végén véghez vitt (z inflációt nem gerjesztő munknélküliségi rány (NAIRU) csökkentése révén történő) szerkezeti korszerűsítése, munkerő-ellátottság viszonylg erős fokozódás, vlmint fogllkozttás gzdsági lssulás ellenében is tpsztlt lendülete következtében tgországok munkerőpic szerkezeti problémáivl kénytelenek szembenézni. Ide sorolhtó ngyfokú munknélküliség (főleg nők, z idősek és z lcsony képzettségűek terén), de itt említendő meg fogllkozttási és munknélküliségi muttók regionális egyenlőtlensége is. Az előzőekben írtkt összefogllv elmondhtó, hogy z
2010-re kitűzött előirányztánk megvlósítás ngybn függ zon további munkerőpici reformok végrehjtásától, melyek ugyncsk segítik munk termelékenysége és minősége, vlmint társdlmi befogdás és társdlmi kohézió fokozását. Ebben z összefüggésben z Európi Fogllkozttási Munkcsoport és Fogllkozttási Irányelvek htározzák meg legfontosbb politikákt 2003 és 2006 közötti időszkr. Az idei jelentés temtikus fejezetei közérdeklődésre számot Európi Unió még távol vn Lisszbonbn megfoglmzott célkitűzésektől és előirányztoktól. A 2010-re kitűzött fogllkozttási muttókt tekintve 2003. év hsonló muttói összességében hét, nők vontkozásábn öt, z idősek szempontjából pedig tíz százlékponttl mrdnk el várttól. Az eltérések megszüntetéséhez további munkerőpici reformok végrehjtásár vn szükség nők, z idősek és z lcsony képzettségűek fogllkozttási célkitűzéseit, illetve szolgálttások terén létesített munkhelyek számát illetően. Hsonló jelentőséggel bír fitlokt érintő és trtós munknélküliség utóbbi időben mért növekedésének megállítás. Az Európi Bizottság nemrégiben kidott, munkminőség jvításánk lehetőségeit elemző írásábn (Improving qulity in work) úgy vélekedik, hogy teljes fogllkozttás kilkulásánk lssúságát termelékenység elszomorító lkulás kíséri, de társdlmi befogdás, regionális összetrtás és munkminőség jvításánk terén is bőven kd még tennivló. A fentiek értelmében Lisszboni Strtégi céljink megvlósítás zt is megköveteli, hogy reformok munk minőségének és termelékenységének fokozását is szolgálják, illetve társdlmi befogdásr, vlmint társdlmi kohéziór is kiterjedjenek. A tudás lpú társdlom kilkítás érdekében GDP három százlékát kell kuttásr és fejlesztésre fordítni. Az idei jelentés látámsztj zt, hogy egyfelől globlizáció, technológii változások és gzdsági integráció, másfelől pedig népesség gyors öregedése egyre ngyobb mértékben befolyásolj z Európábn élők mindennpi életét és munkáját, illetve z áruk és szolgálttások létrehozásánk módját. A jelentés elemzése támogtj z Európi Tnács 2004 tvszán tgországokhoz intézett zon felhívását, melynek értelmében Wim Kok vezette Európi Fogllkozttási Munkcsoport áltl kiemelt négy területen kell lényegi intézkedéseket hozni: munkválllók és válllkozások lklmzkodóképességének fejlesztésében; minél több ember munkválllásr bírásábn, illetve bbn, hogy munkválllás mindenki számár elérhető lehetőség lehessen; szellemi tőke minél htékonybb hsznosításábn, vlmint kormányzti munk jvításán keresztül reformok htékonybb végrehjtásábn. A tgországoknk éppen ezért folyttniuk kell 2003 és 2006 közötti időszkr kitűzött fogllkozttási irányelvekkel, illetve vontkozó országspecifikus jánlásokkl összhngbn lévő politikák törvénybe ikttását. Az idei jelentés temtikus fejezetei legtöbb említett területet következő részletes elemzésekben tgllják: ) fogllkozttási muttók meghtározói, vlmint
trtó részletes elemzéseket trtlmznk következő prioritásokhoz: fogllkozttási muttók legfontosbb meghtározói országok közötti eltérések szolgálttások területén mért fogllkozttásbn kitörési lehetőségek gyengén fizetett és csk bizonytln megélhetést nyújtó munklehetőségekből z erőforráskihelyezés (outsourcing), munkhely-áthelyezés és globlizáció htás fogllkozttásr munkerőpici intézmények és z érvényben lévő munkerőpici politikák szerepe, különösen z átfogó fogllkozttási muttó meghtározott időtrtmon belüli lkulásábn (2. fejezet); b) szolgálttási szektorbn z Európi Unió és z Ameriki Egyesült Állmok közötti fogllkozttási különbség kilkulás és jellege, vlmint fogllkozttási szerkezet országonkénti eltérését meghtározó tényezők (3. fejezet); c) fogllkozttás és munkerőpic dinmikájánk meghtározó tényezői, vlmint kitörési lehetőségek gyengén fizetett és csk bizonytln megélhetést nyújtó munklehetőségekből, különös tekintettel szellemitőke-beruházások különböző formáink szerepére (4. fejezet); d) z erőforrás-kihelyezés, munkhely-áthelyezés és globlizáció htás fogllkozttásr (5. fejezet). Az intézmények és z érvényben lévő munkerőpici politikák jelentősége: fogllkozttási muttók meghtározó tényezőinek részletesebb ismertetése A fogllkozttási muttók összevont változásánk vizsgált z 1997 és 2002 közötti időszkr vetítve: A részmunkidős fogllkozttás rányánk növelése és z érvényben lévő munkerőpici politikák htározott költségvetési támogtás hozzájárult munknélküliség csökkenéséhez. A munkerőpici muttók lehetséges meghtározó tényezői között munkválllók dózttásánk mértékét, kollektív szerződések jellemzőit és fizetés megállpításánk mechnizmusát, munknélküli segély rendszerét, vlmint z érvényben lévő munkerőpici politikákt lehet megemlíteni. Ezen politikák értékelésével könnyebben megérthetők különböző intézményegyüttesek és politikák közötti vlószínűsíthető kölcsönhtások zok htások, melyek egyránt segíthetik és gátolhtják egymást. Az ökonometrii elemzéseken lpuló értékelés eredményei zonbn dott módszertni megoldások függvényei, így csk kellő körültekintéssel szbd lklmzni őket. Noh ez fejezet egyértelműen mellett fogll állást, hogy kereskedelem irányábn tnúsított nyíltság fogllkozttottság növekedésének egyik lpvető meghtározój, jelentőséget tuljdonít fogllkozttási politikáknk is. A részmunkidős fogllkozttás szerződései rányánk növekedése, vlmint z érvényben lévő munkerőpici irányelvek htározott költségvetési támogtás ( GDP erre költött százlékos része munknélküliek számához viszonyítv) fogllkozttási rát
növelésének két legmeghtározóbb tényezője. Az érvényben lévő munkerőpici irányelvekkel kpcsoltos kidások különböző ktegóriái között fitl munkválllókkl és munkügyi központokkl összefüggő kidásoknk vn leginkább pozitív htás fogllkozttási muttókr nézve. Az egyéb politikák és intézmények közötti lehetséges kölcsönhtások figyelembe vételén kívül z érvényben lévő munkerőpici politikákhoz kötődő kidások összes csoportj előnyösen befolyásolj fogllkozttási muttókt. Úgy tűnik, hogy z dórésben bekövetkezett változásoknk nincs hosszú távú htás fogllkozttásr. Az érvényben lévő munkerőpici irányelvek fogllkozttásr gykorolt htási, vlmint z dórés és z utánpótlási költség változási z erőforráslku összehngolásánk is függvényei. Az érvényben lévő munkerőpici irányelveknek és Az érvényben lévő munkerőpici irányelvek különböző ktegóriái közötti kölcsönhtás vizsgáltkor úgy tűnik, hogy vlmennyi előnyös htást gykorol fogllkozttási muttók lkulásár, de munkügyi központokkl és fitl munkválllókkl összefüggő kidásoknk erősebb htás vn, mint közvetlen munkhely-létesítésre és z okttásr fordított kidásoknk. Az érvényben lévő munkerőpici irányelvekhez kpcsolódó kidások és bruttó utánpótlási költség ( munknélküli segély és jóléti kidások mértéke munkából szármzó jövedelem rányként) közötti kölcsönhtást szemlélve fitl munkválllókkl összefüggő kidásoknk jelentősebb htás vn zokbn z országokbn, hol z utánpótlási költség viszonylg mgs. Mgs utánpótlási költség esetén z okttás előnyös htási némileg kisebb mértékűek. 1997 és 2000 között tizenötök (súlyoztln) átlgos dórése hozzávetőlegesen egy százlékponttl csökkent. Hbár vlószínűsíthető, hogy mikroökonómii okok mitt z dórés különösen hátrányos htású z lcsony képzettségűekre nézve, z dórés változásink globálisn nincsen hosszú távú lényeges htás fogllkozttási kép vontkozásábn. Ez feltehetőleg zért vn így, mert z dórés összetevői között egyéb ellensúlyozó változók is vnnk, például munkdók társdlombiztosítási hozzájárulási, munkválllók hozzájárulási és jövedelemdó. Az dórés egyéni összetevői közül munkálttó társdlombiztosítási hozzájárulási vnnk htássl fogllkozttási muttókr. A fogllkozttottság érvényben lévő munkerőpici politikáknk és politikmódosításoknk megfelelő lkulását ezenkívül z erőforráslku összehngolásánk szintje is befolyásolj. Akár központilg, kár nem központilg történik z erőforráslku, nnk iprági szintű lebonyolításához képest kevésbé befolyásolják fogllkozttási képet z dórés és z utánpótlási költség változási. Az érvényben lévő munkerőpici irányelvek szempontjából olyn rendszerekben érvényesülnek jobbn fogllkozttási muttókr gykorolt htások, hol z erőforráslku iprági szinten vgy központilg történik, nem központilg zjló erőforráslku esetén nem. A termelői és fogysztói bizlom megtrtásánk elősegítése, illetve htékony munkválllói érdekvédelem biztosítás végett biztosítékokr vn szükség munknélküliséggel és
társdlombiztosításnk elő kell segítenie munkválllók lklmzkodóképességét. bevételkiesés kockáztivl szemben. Ezek z intézkedések fontos részét képezik npjink gzdsági helyzetének megfelelő mgtrtásnk, ugynkkor tükrözniük kell z eddigieknél gyorsbbn végrehjtott munkerőpici változttásokkl szemben támsztott igényeket is. A pic felvevőképessége lpvető fontosságú és szolgálttási szektorbn z Európi Unió és z Ameriki Egyesült Állmok közötti fogllkozttási különbség fő ok Az Ameriki Egyesült Állmokkl összehsonlítv szolgálttási szektorbn jelentkező fogllkozttási különbség csökkent, de továbbr is zt jelzi, hogy z Európi Unióbn jelentős mennyiségű munkhely hozhtó létre ebben szektorbn. A fogllkozttási különbség ugynúgy megtlálhtó viszonylg mgsn képzettek és jól fizetettek körében, mint hogy kis termelékenységű, lcsony fizetéssel jellemezhető szektorokbn és munkkörökben. Hbár z Ameriki Egyesült Állmok tpsztlti jó szolgáltot tehetnek z Unión belüli további munkhelyteremtéshez, Az európi munkerőpicok egyik gykrn említett további strukturális hátrány z meriki munkerőpiccl szemben z, hogy szolgálttási szektorbn fogllkozttási különbség tpsztlhtó két terület között. Hbár 1998 és 2003 között szolgálttások fogllkozttásbn tpsztlt erőteljesebb teljesítménye, vlmint z iprbn mért kedvezőbb fogllkozttási feltételek htásár szűkült z Unió és z Ameriki Egyesült Állmok közötti fogllkozttási különbség, z Unió tgországivl összehsonlítv z USA még mindig legmgsbb (55,4 százlékos) rányt mutthtj fel szolgálttásbn, legkisebb (12,6 százlékos) rányt pedig z iprbn fogllkozttottk szempontjából. A szolgálttási szektorr vontkozó, és leginkább nőket és z idősebb munkválllókt érintő különbség zt jelzi, hogy z Európi Unióbn jelentős mennyiségű munkhely hozhtó létre ebben szektorbn. A fogllkozttási szektorok szempontjából két politikigzdsági egység közötti fogllkozttási különbség z lcsony képzettségű és viszonylg mgs képzettségű munkválllók esetében egyránt tpsztlhtó: z lcsony fizetéssel jellemezhető szektorokbn például ngykereskedelem, kiskereskedelem, szállodák és éttermek vontkozásábn, mgsn képzett és jól fizetett munkválllók esetében pedig z ingtln- és z üzleti szférábn, z okttásbn, z egészségügyben és szociális ellátásbn. Ez különbség jelentkezik szkmák szerinti megoszlást tnulmányozv is: legngyobb eltérés szolgálttási területen dolgozók és bolti eldók, másfelől pedig hivtlnokok, törvényhozók és vezetők között mérhető. Az Unió és z USA munkerőpici teljesítményének összevetésével könnyebben zonosíthtók z Unión belüli további munkhelyteremtési lehetőségek, ám számos tgország is ugynúgy szolgálht pozitív tpsztltokkl, melyek segíthetik z előrelépést. 2003-bn például Dániábn, Hollndiábn, Svédországbn és z Egyesült
nem lklmzhtók feltétel nélküli iránymuttásként. Az Unió és z USA közötti, fogllkozttási szerkezetben jelentkező különbségeket leginkább háztrtások fogysztási szokási és pic felvevőképességének lkulás okozz, és nem bizonyíthtó z közhelyszerű megállpítás, hogy két térség eltéréseinek ok z meriki lcsonybb képzettségűek jobb helyzetében vgy z Unió túlontúl merev, kevésbé fizetett szkmák szolgálttási szektorbn történő előfordulását gátló munkbérszerkezetében lenne keresendő. Királyságbn jobb fogllkozttási muttókt mértek, mint z Ameriki Egyesült Állmokbn. Külön kiemelendő Svédország és z Egyesült Királyság, hol ( tengerentúlhoz hsonlón) jelentős mértékben növekedett munkhelyek szám mind mgsn képzett, mind pedig z lcsony képzettségű rétegeket tekintve növekedés mgs képzettségű és jól fizetett szektorokbn (például üzleti szfér, okttás, egészségügy és szociális ellátás) volt legfigyelemreméltóbb. A két térség fogllkozttási szerkezetben mérhető eltérései ngyrészt szerkezeti eredetűek, mivel háztrtások fogysztási szokásink és pic felvevőképességének lkulás különbségeiről tnúskodnk. A különbségeket ezenkívül leginkább z mgyrázz, hogy pici felvevőképesség növekedésének szintje Európábn elmrd tengerentúlon mérhetőtől. Az Ameriki Egyesült Állmokbn szolgálttások iránti kereslet htározott növekedése jelentős részben nnk tuljdoníthtó, hogy munkerőpicon ngyobb szerephez jutnk nők és z idősebbek. Az előzőeken túlmenően zt is ki kell emelni, hogy nincs egyértelmű és szigorú bizonyíték rr nézve, hogy z Unió és z USA fogllkozttási szerkezetében jelentkező különbségeket elsősorbn z Unió túl merev munkbérszerkezete vgy kedvezőbb termelékenységi muttók okozzák, melyek rádásul kizárnák z lcsony képzettségűeket munkerőpicról. A hivtlos iskoli végzettséget és nemzetközileg összevethető írni-olvsni tudást vizsgálv megállpíthtó, hogy z lcsony végzettségűek fogllkozttási helyzete egészében véve z Ameriki Egyesült Állmokbn hátrányosbb, mint ez Európi Unióbn. A munkbérben kimuttott reltív különbségek országonként hsonlón lkulnk, és nem mondhtó el róluk, hogy jelentős mértékben meghtároznák fogllkozttási szerkezetet. Az Ameriki Egyesült Állmokbn (hol bizonyított tény, hogy szolgálttási szektor több munkhelye mgsbb reltív munkbérekkel társul) nem tlálták bizonyíthtónk zt, hogy egy dott szektorbn tpsztlhtó mgs munkbérekre válszul vállltok kisebb létszámú munkerőt lklmztk voln. Éppen ellenkezőleg, vállltok inkább egyéb hosszú távú változttásokt hjtnk végre, melyek eredményeként jól fizetett szektorok egyre termelékenyebbé válnk. Továbbr is kérdéses mrd zonbn z, hogy jelenlegi munkbérszerkezet mekkor ösztönző htássl vn munkerő-ellátásr, illetve mennyiben segíti szolgálttási, csúcstechnológii és tudásintenzív szolgálttási szektorbn
munkhely-létesítést. Áltlánosságbn z is elmondhtó, hogy z ipri kereslet erős htássl vn szolgálttási szektor fogllkozttási muttóir. A szolgálttások nyílt belső pic, nők és z idősebbek ngyobb mérvű fogllkozttás, vlmint z állmi kidások okttás, egészségügy és szociális ellátás terén történő fokozás elősegíti szolgálttások terén még kihsználtln fogllkozttási lehetőségek htékonybb kiknázását. Nem szbd elfeledkezni rról sem, hogy z Unión belüli ipri és szolgálttási szektorbn fellépő kereslet hsonló befolyássl vn szolgálttások terén mért fogllkozttási muttókr. Egyes esetekben ennek bizonyíték zt sugllj, hogy z ipri kereslet ngyobb mértékben élénkíti szolgálttási szektor fogllkozttási muttóit, mint mgát szolgálttásokkl szembeni keresletet. A belső picok szolgálttások terén végrehjtott szélesítése, illetve z Unió szolgálttási picánk integrációját még nehezítő kdályok felszámolás elősegíti z Unión belüli szolgálttási szektor fejlesztéséhez szükséges keretrendszer kidolgozását. Az európi nemzetgzdságok további átszervezésére regálv szolgálttási szektorbn úgy fokozhtó fogllkozttás, hogy viszonylg jól fizetett, ngy termelékenységű szolgálttási területeken (üzleti szfér, okttás, egészségügy és szociális ellátás) létesítenek munkhelyeket. Ennek érdekében z ipri termékek iránti kereslet htásként szolgálttásbn jelentkező munkhelyszám-növekedést ki kell hsználni, és növelni kell szolgálttásokr irányuló pici felvevőképességet. Ennek tükrében lpvető fontosságú, hogy z okttás, z egészségügy és szociális ellátás területére irányítsák át z állmi kidásokt, így járulv hozzá hhoz, hogy nők és z idősebbek ngyobb szerephez jussnk munkerőpicon. Segítség z okttásbn és képzésben: kitörési lehetőségek gyengén fizetett és csk bizonytln megélhetést nyújtó munkkörökből Lényeges szempont, hogy szerződéses munkviszonyok növekvő sokszínűségének köszönhető ngyobb ruglmssághoz megfelelő létbiztonság is társuljon, mely ngyobb munktermelékenységet, jobb munkminőséget és társdlmi befogdást egyránt ösztönzi. Az európi munkerőpicon egyre ngyobb számbn vnnk jelen szerződéses munkviszonyok, melyek megkönnyítik munkerőpicr vló bejutást. A vállltok egyre gykrbbn lklmznk ideiglenes munkerőt, hogy így lklmzkodhssnk keresletben muttkozó bizonytlnsághoz és időleges ingdozásokhoz, vlmint hogy megszűrhessék z dott munkkörre jelentkezőket. Az Európi Fogllkozttási Munkcsoport zonbn kimuttt, hogy munkerőpic elérhetőségének és z előrelépés lehetőségének jelentős változási kettéoszthtják munkerőpicot bennfentesek és kívülállók csoportjár z előbbiek biztosk lehetnek munkhelyükben és krrierjükben, míg z utóbbik versenyszerű szerződéses munkviszonybn reménykedhetnek csk. A munk termelékenységének és minőségének fokozás, vlmint
társdlmi befogdás elősegítése érdekében éppen ezért ngyon fontos, hogy szerződéses form ruglmsságához megfelelő lpokon nyugvó biztonság is társuljon, különösen hosszú távú, stbil munk és z előrelépés tekintetében. Az európi munkerőpicokt ngyfokú fluktuáció jellemzi, mely főleg z ideiglenes munkkörökre és z lcsony keresetűekre igz még kkor is, h munk feldásánk kockázt mindkét esetben érezhetően ngy. A fluktuáció z egyes tgországokbn jelentős mértékben különbözik. Az lcsony keresetet és csk bizonytln megélhetést nyújtó munkkörök folymtink elemzése zt muttj, hogy z európi munkerőpicokon jelentős fluktuáció vn jelen: z ideiglenesen fogllkozttottk durván hrmd csk egy év elteltével tlál megbízhtóbb munkát. Az is igz zonbn, hogy kezdetben bizonytln, szerződéses munkviszonybn munkát végzők körülbelül 16 százlék még ht év ( rendelkezésre álló dtok áltl biztosított mximális vizsgálhtó időtrtm) elteltével sem tlált jobb munkát, rádásul ötödük (tehát minden más típusú munkvállló közül legtöbb) közben munknélküli lett. Noh kilencvenes évek második felében z Unión belül nem növekedett csk lcsony fizetést nyújtó munkhelyek szám, rányuk még mindig ngyjából 15 százlék körüli (Németországbn és Hollndiábn nőtt z ilyen munkhelyek szám). A kis keresetet biztosító munkköröket jellemző fluktuáció hsonlón lkul z ideiglenes fogllkozttás megegyező dtivl, bár utóbbibn kisebb szerepe vn. Az lcsony keresetűek 44 %-ánk sikerül fizetését z lsó küszöbérték fölé tornázni, ám ehhez átlgosn hét évre vn szükség. Ezzel szemben ezen munkválllói kör 30 %- hét év elteltével már nem dolgozik, így 13 %-l ngyobb vlószínűséggel veszti el állását, mint már kezdetben is jól fizetett munkválllók. Az Unió tgországi között lényeges különbségek muttkoznk munkerőpic egyéves időtrtmán belüli fluktuáció szempontjából. A munknélküli vgy inktív keresőképesek munkáb állásánk vlószínűsége különösen kicsi Belgiumbn, Görögországbn, Olszországbn és Luxemburgbn, míg munknélkülivé válás Németországbn és Spnyolországbn viszonylg ngy vlószínűséggel történik meg. Frnciországgl, Görögországgl és Finnországgl együtt Spnyolországr is jellemző, hogy ott z egyik legkisebb z ideiglenes munkkörökből z állndó munkkörökbe irányuló fluktuáció. A fentieken kívül Németországr és z Egyesült Királyságr mondhtó el z, hogy legkevesebb lehetőséget kínálj z lcsony keresetűeknek z lsó fizetési küszöbérték meghldásár. Dániábn, Finnországbn és z Egyesült Királyságbn viszonylg könnyen lehet munkát tlálni, z ideiglenes munkkörökből z állndó munkkörökbe irányuló mozgás pedig inkább Ausztriábn, Luxemburgbn, Hollndiábn és z Egyesült Királyságbn jellemző. A jobbn fizetett munkkörökbe lépés Belgiumbn,
Finnországbn és Portugáliábn vlósíthtó meg könnyebben. A nők, z lcsony képzettségűek és z idősebb munkválllók egy dott időpontbn nem csk előnytelenebb helyzetben vnnk munkerőpicon, de z előbbre jutás tekintetében is hátrányosbb helyzetük. Az iskoli végzettség megszerzése és képzés kifejezetten htékony eszköznek tűnik munknélküliek munkához jutttásábn, vlmint csk bizonytln megélhetést nyújtó és z lcsony fizetésű munkkörökben dolgozók védelmében, illetve előbbre jutásábn. A ruglmsság és létbiztonság közötti egyensúly jvításávl fokozhtó munktermelékenység, munkminőség, vlmint társdlmi befogdás mértéke. A nők, z lcsony képzettségűek, z idősebbek (és bizonyos mértékig fitlok is) ngyobb eséllyel kerülnek gyengébb munkerőpici pozíciób, mert csk bizonytln szerződéses munkákt és z lcsony fizetésű munkköröket töltik be velük, és mert z egyéb munkválllói csoportokhoz mérten előrejutási esélyeik is visszfogottbbk. Hbár fitlbb munkválllókhoz képest z idősebbeknek jobbk z esélyeik fizetés és szerződéses munkviszony tekintetében, viszont lcsony fizetésű vgy ideiglenes munkviszony esetén nekik legnehezebb megtrtni munkájukt és előbbre lépni munkerőpicon. Az iskoli képesítés és tnfolymi képzés ngy jelentőséggel bír munkához jutásbn. Az elhelyezkedettek belső mozgását szemlélve zonbn elmondhtó, hogy z dott munkkörrel kpcsoltos képzés szoros összefüggésben áll z ideiglenes lklmzásból z állndó munkkörbe történő átlépés vlószínűségével. Az lcsony fizetésű munkkörökből vló kilépés vontkozásábn z dott munkkörhöz kötődő képzés ngyobb htássl vn z egyéves időtrtmon belüli fluktuációr, mint tnfolymi képzés, míg ez utóbbink hosszbb távon értékelt fluktuációbn jut fokozottbb szerep, egyértelműen utlv rr, hogy tnfolymok elismert képzettséget dnk. E fejezet elemzése zt támsztj lá, hogy munkerőpic ruglmsságánk elősegítése csk kkor lehet sikeres, h munkválllók létbiztonság is megvlósul bbn tekintetben, hogy megőrizhessék munkhelyüket és előbbre léphessenek. Az ideiglenesen fogllkozttottkt és ( gykrn csekély végzettségű) lcsony keresetűeket ngyobb mértékben fenyegeti munknélküliség, z inktivitás és z lcsony fizetés cspdáj, mely munkerőpic szegmentálódásánk veszélyét is mgábn rejti. A fejezet zt is hngsúlyozz, hogy z érvényben lévő munkerőpici politikák jelentős mértékben hozzájárulnk munkerőpicr vló belépéshez és előbbre jutáshoz, különösen munkügyi központok és folymtos képzés révén. Ártht-e globlizáció? A gzdsági integráció költségei és előnyei dinmikus szemlélet szerint A fokozottbb integráció Az 1990-es években és z ezredforduló utáni első néhány
és gyorsuló globlizáció átfogó előnyöket jelent. Az európi integráció kisméretű globlizációként is szemlélhető, de fogllkozttási muttókr és munkbérekre eddig csk csekély mértékben htott. Az információs és kommunikációs technológii (ICT) szektor és z hhoz kpcsolódó szolgálttások mind ngyobb jelentősége tovább gyorsíthtj z üzleti tevékenységek átlkítását és z üzleti folymtok lcsony bérszintű országokb történő kiszervezésének (offshoring) térnyerését. Az említett változások egyenlőtlen eloszlásánk htásit megfelelő kiigzító politikák lklmzásávl lehet mérsékelni. évben z európi nemzetgzdságok egyre integráltbbá váltk (nem kis részben z Európi Unió legutóbbi bővítése mitt), és globlizáció üteme is egyre gyorsbbá vált. A globlizációs folymtnk pozitív és negtív htási egyránt vnnk, ám mindent egybevetve számos előnyt jelent munkválllóknk és fogysztóknk, különösen z egységes picok, fejlettebb kereskedelmi kpcsoltok, ngyobb htékonyság, jobb minőségű termékek és ngyobb szkértelem vontkozásábn, melyek összességükben hosszú távú növekedési lehetőségek irányáb htnk. Az Európi Unió előző bővítési folymti áltlábn nem htottk munkbérekre és fogllkozttási muttókr, és lényeges befelé irányuló migrációt sem gerjesztettek. Az Unió legutóbbi bővítése esetében kereskedelmi és termelési tényezők mozgás feltehetőleg érezteti htását közvetlenül közép- és kelet-európi országokkl htáros térségekben, illetve zokbn szektorokbn, melyek érzékenyebbek z említett országokból érkező importforglomr. Ezeket htásokt tovább erősítheti szektorok, régiók és országok közötti munkerő-mobilitás hiány, zonbn áltlánosságbn nem vlószínű, hogy mindennek lényeges htás lenne fogllkozttási muttókr és munkbérekre nézve. Az ipri szektor ngyobb termelékenység vgy technológii újítások mitti átszervezése folymtos és fokoztos folymt. Vlószínűsíthető, hogy közeli jövőben z információs és kommunikációs technológii szektor, vlmint z hhoz kpcsolódó szolgálttások htásár gyorsbbn és vártlnbbul következnek be változások, melyek összességében vlmelyest gyorsítni fogják z átlkítási folymtot, de különösen z üzleti folymtok más országokb vló kiszervezését. Mivel globlizáció vlmennyiünknek hsznár kell, hogy váljék, olyn kiigzító politikákt kell lklmzni vele párhuzmosn, melyek már rövid távon is segítséget nyújtnk munk nélkül élőknek, és melyeket szellemi tőkét érintő htározott és folymtos befektetések, vlmint szkértelem htékony hsznosítási mechnizmus egészít ki. Ezekkel politikákkl létbizonytlnság mindent átittó érzése olyn bízttó kilátásokká lkíthtó át, melyek z egyén szintjén bővebb előrejutási lehetőségeket jelentenek. A szociális védelem rendszere ugyncsk átlkításr szorul, hogy megfeleljen gyorsuló globlizáció teremtette gzdsági környezetnek. A megfelelő kiigzító A kiigzító politikák kidolgozáskor szem előtt kell trtni
politikák kidolgozás megköveteli, hogy folymtok más országb történő kiszervezéséről szóló döntés során válllti strtégiákt is vegyék figyelembe, és ne feledkezzenek meg rról sem, hogy z egyes országok munkbérszintje közötti eltérések cégek és munkválllók lklmzkodóképességét fokozni kívánó htékony politikák esetén kisebb súllyl esnek csk ltb. Mindezek együttvéve hozzájárulnk hhoz, hogy Európ kiknázhss globlizációból fkdó előnyöket, s mindeközben társdlmilg és területileg egyránt újból egyenlő mértékben feloszthss e jvkt. cégek zon strtégiáit, melyek külföldre történő kiszervezés időpontjábn vnnk érvényben. Külön ki kell emelni vállltfejlesztés vertikális és lineáris strtégiáink eltérő htásit, így változttások kezelésére hivtott politikák kidolgozáskor ezeket is figyelembe kell venni. A legfontosbb teendő tömeges munkerő-elbocsátások helyi és regionális htásink mérséklése, miközben külföldre történő kiszervezéssel kpcsoltos üzleti kockázt (például ngyobb koordinációs költségek és külföldön befektetett vgyoni értékek esetleges visszhívásánk veszélye) helyes döntéssel válllton belül mrd. Noh z üzleti folymtok külföldre történő kiszervezése mögött áltlábn z lcsonybb bérszint csábítás áll, mégsem nemzetközi munkbérkülönbségek jelentik legjelentősebb vonzerőt, hiszen ezek különbségek meglehetősen ngy eltéréseket rejlenek termelékenységben. A vállltok és munkválllók lklmzkodóképességét, fogllkozttási teljesítmény és versenyképesség növelését termelékenység fokozásávl, kuttássl és fejlesztéssel, folymtos termékkorszerűsítéssel és munkerő minőségének jvításávl lehet elérni. Az Európi Unió meghtározó szereplője világ gzdságánk, és szerencsés földrjzi elhelyezkedésének köszönhetően htékonyn knázhtj ki globlizáció nyújtott előnyöket, melyeket társdlmi és gzdsági célkitűzéseinek megvlósításábn is segítségül hívht. A globlizáció jellegét is figyelembe véve leginkább érintett rétegeket európi szinten, összehngolt módon kell segíteni, többek között munklehetőségekkel és társdlmi befogdást elősegítő intézkedésekkel. Az európi társdlmi modell segítségével z Unió már régót képes fenntrtni változások ütemét, és folymtos megújulás tovább fokozz mjd ezen változások elősegítését. Végszó: z Európi Fogllkozttási Strtégi fontos szerepe Az Európi Uniónk és tgországink fokozniuk kell erőfeszítéseiket szellemitőke-tuljdonuk kilkítás érdekében, és több munkhelyet kell létrehozniuk A munkerőpici reformok terén elért előrelépés ellenére z Uniónk összességében fokozni kell erőfeszítéseit szellemi tőkét jelentő tuljdon feltárásábn, és meg kell vlósítni Lisszbonbn 2010-re megfoglmzott célkitűzéseket. H fel krjuk ismerni további kihívásokt, fontos kiemelni z igzságos jutttásokt eredményező munkerőpic fontosságát. A jelen dokumentum megállpítási különösen ngy hngsúlyt fektetnek rr, hogy növelni kell nők és z idősebb munkválllók munkerőpici részrányát ennek érdekében z európi szolgálttási szektorbn növelni kell munkhelyek számát.
ruglmsság és létbiztonság közötti htékonybb egyensúly megteremtésén keresztül, különös tekintettel... z Európi Fogllkozttási Strtégi, mint követendő irányvonl lklmzásár. Az összefoglló jelentés fontosnk trtj zt is, hogy kezdeményező módon előre kell látni, ösztönözni, illetve kezelni kell világméretű gzdsági integráció és technológii változások okozt új helyzetet. A munkerőpic mgsbb fokú ruglmsságánk elősegítése, munkerő ngyobb mérvű lklmzhtóság és mobilitás, vlmint munklehetőségek számánk növelése érdekében létbiztonság új formáir vn szükség, és el kell kerülni kétpólusú munkerőpic kilkulását is. Az egész életen át trtó tnulás hszn és z érvényben lévő munkerőpici politikák (köztük munkügyi központok biztosított htékony támogtás) különösen jelentős szerephez juthtnk z előnyös munkhely-változttás véghezvitele és z áltlános fogllkozttási muttók jvításánk tekintetében. Az egyes tgországok erényeinek és hiányosságink hngsúlyozásávl, jánlások kidolgozásávl, vlmint zzl, hogy pénzügyi támogtásokt z Európi Fogllkozttási Strtégi végrehjtásávl hozzák szorosbb összefüggésbe (lásd z Európi Bizottság új Európi Szociális Alpr (ESF) vontkozó jvsltit), z Európi Unió htékony eszköznek bizonyulht pozitív változások országos szintű támogtás terén, illetve nnk tekintetében, hogy z Unió gzdsági, társdlmi és környezeti célkitűzéseinek megvlósításábn segítségül lehessen hívni globlizáció nyújtott előnyöket.