Helyi Esélyegyenlőségi Program SZENTMÁRTONKÁTA Nagyközség Önkormányzata

Átírás

1 ÁROP Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitik kpcitásánk biztosítás Helyi Esélyegyenlőségi Progrm SZENTMÁRTONKÁTA Ngyközség Önkormányzt 23. december Türr István Képző és Kuttó Intézet Cím: 54 Budpest, Széchenyi u. 4. Telefon: emil: web: Felnőttképzési nyilvántrtási szám: Intézményi kkreditációs ljstromszám: AL 8

2 2 Bevezetés Mgyrország Alptörvénye XV. Cikk (2) bekezdése kimondj: Mgyrország z lpvető jogokt mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen fj, szín, nem, fogytékosság, nyelv, vllás, politiki vgy más vélemény, nemzeti vgy társdlmi szármzás, vgyoni, születési vgy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítj. (3) A nők és férfik egyenjogúk. (4) Mgyrország z esélyegyenlőség megvlósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Mgyrország külön intézkedésekkel védi gyermekeket, nőket, z időseket és fogytékkl élőket. Összhngbn z Egyenlő Bánásmódról és z Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény, helyi esélyegyenlőségi progrmok elkészítésének szbályiról és z esélyegyenlőségi mentorokról szóló 32/2. (XII. 27.) Korm. rendelet és helyi esélyegyenlőségi progrm elkészítésének részletes szbályiról szóló 2/22. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szentmártonkát Ngyközség Önkormányzt z Esélyegyenlőségi Progrmjábn rögzíti z esélyegyenlőség érdekében szükséges feldtokt. A Helyi Esélyegyenlőségi Progrm helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, melyet z önkormányzt ötévente, öt év időtrtmr fogd el. Az önkormányzt válllj, hogy z elkészült és elfogdott Esélyegyenlőségi Progrmml összehngolj település más dokumentumit, vlmint z önkormányzt fenntrtásábn lévő intézmények működtetését. Válllj továbbá, hogy z Esélyegyenlőségi Progrm elkészítése során bevonj prtneri kpcsoltrendszerét, különös tekintettel köznevelés állmi és nem állmi intézményfenntrtóir. Költségvetési koncepció, Gzdsági progrm, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

3 3. A település bemuttás Szentmártonkát ngyközség Tápió vidék tájcsoportjához trtozik. Budpesttől 5 km-re tlálhtó, Budpest- Újszász- Szolnok vsútvonl mentén. Önálló állomássl rendelkezik. Helyi utóbuszjárt vn vsútállomástól és távolsági járt köti össze Budpesttel és Jászberénnyel. A flut 3-es főút szeli ketté, vsúthoz közeli és vsút melletti utcák lkotják z újtelepet. Szentmártonkát földrjzi fekvését Glgóczi Károly foglmzt meg legszebben monográfiájábn: A község emelkedett szép rón s egymássl szemközt álló két tornyos templomávl, szőlőktől, zután htár déli részében terülő tölgy és homok erdőkkel környezett igen kellemes helyen fekszik. Belrendezettségre nézve utcái szélesek és szbályosk. A település első okleveles említése 349-ből vló. A Tápió vidék többi településeivel ellentétben török hódoltság ltt sem néptelenedett el. 663-ig Káty cslád birtok, ezután gróf Keglevich Miklósé. A település legrégibb ismert pecsétje 7-ból vló. A Rákóczi szbdsághrc idején ngy kuruc tábor volt községben. Az első hzi hírlp, Mercurius Veridicus 7.február 8-án tudósít táborról, mjd innen írt négy nppl később egyik levelét fejedelem is, ki már 74-ben is járt itt. A község 5 ktonát d kuruc seregnek. A 8.százdbn, Btth cslád segítette z iskoli okttást, erre célr még épületet is dományoztk. Az es szbdsághrc idején Btth Sámuelt, Kossuth Ljos kormánybiztosává nevezte ki. Kossuth tápióbicskei cst után Btth-kúriábn szállt meg. Emlékét sokáig őrizte már kivágott Kossuth f. A flut 839-ben földrengés rázt meg, 875-ben tűzvész pusztított. Lkosság 9.százd. második felétől kezdődően szépen gyrpodott. 87-ben 2438, 96-bn 4734 lkost írtk össze. Az elvándorlás 96 és 97 között volt legngyobb. Ez tendenci év múlv növekedésre fordult. Szentmártonkát lkóink szám jelenleg: 577 fő. (Mgyr Állmkincstár 23. jnuár -i dti lpján) A flu központjábn vn Hófer Miklós Ybl díjs építész áltl tervezett iskol, és z ő útmuttás lpján készült új községház.

4 4

5 5 A ngyközség két legrégibb, fluképet meghtározó műemléke, 3-es út mentén egymássl szembenéző templom. A ktolikus templom késő brokk, egy homlokzti tornyos épület. A Szent Márton tiszteletére emelt templom belsejét két boltszkszos, csehsüveg-boltoztos hjó, egyboltoztos, keskenyebb szentély lkotj. Copf stílusú berendezésében igen míves drb szószék, z oltártábl és tbernákulum. A főoltárkép igen jó színvonlú, sötét tónusú, festői kép témáj: Szent Márton hlottt támszt fel. A kőből készült keresztelőkút, z elpusztult középkori templom trtozék.

6 6 A református templomot 785-ben vették hsználtb hívők bn látták el toronnyl. A késő brokk, egy homlokzti tornyos épületnek, bejárti oldli krztát kettős pillérpár trtj. Felszereléséből híres, reformkori pesti ötvösmesterek műveit érdemes megtekinteni. A toronyból996-ót npont hrngjáték csendül fel. Az útkeresztezésre néz z 84-ben épült református lelkészlk ( próki ). Híres református temető, hol síremlékként, ember lkú fejfákt állítottk. A földesúri birtoklás építészeti emléke 3-es út mentén lévő Próny,- Dessewffy,- mjd Polgár- kúri. A földszintes, klsszicisti udvrház évtizedekig KLIMA Rt. irodáink dott otthont.

7 7 A bptist templom 22 évben épült fel. A ngyközséghez trtozó Boldogkátán áll 9.százdbn épült Kton-kúri. A késő klsszicist, földszintes épületet korábbn Monori Állmi Gzdság irodként hsznált. Szép kirándulóhely, vsúton túl, z erdős részen fekvő Homokerdő, és Tápió ptk, mely lovglási, vdászti lehetőséget nyújt. A ngyközség három tájvédelmi területtel rendelkezik ( Gyuli erdő, Székesrekeszi legelő, vsútállomáson túli Gicei-hegy és környéke.) Az utóbbi részen növény és álltritkságok tlálhtók. Fokozottn védett terület. Vissztérő rendezvény Flunp, melyet minden szeptember hrmdik hetének szombti npján trtnk.

8 8 A ngyközségben búcsúnpj november hónpbn kerül megtrtásr Márton npján. A ngyközség központjábn, 3-es út mentén álló épületben működik könyvtár. Emeleti részén helytörténeti kiállítás muttj be fényképek, tárgyi és néprjzi nyg segítségével település históriáját. A könyvtárbn 999. április 3. ót teleház is működik, mely helyi információs központ szerepét is betölti október 23-án vtták fel Sebestyén Benedek ngykáti református lelkész áltl készített Btth Sámuel szobrot. A Községtörténeti Bráti Kör és z Önkormányzt 22. március 5-én, Kossuth Ljos itt trtózkodásár emlékezve, lebontott Btth-kúri helyén, Kossuth emlékművet állított. (Tűzoltó utc vége) A Szentmártonkáti Arny János Áltlános Iskol és Szbó Mgd Ngyközségi Könyvtár és Teleház homlokzti részére, 24. április 3-án, II. Rákóczi Ferenc emléktábl készült, fejedelem 74-ben és 7-ben történt látogtásánk méltó megörökítéseként. A domborművet Sebestyén Benedek lkott, készítők z Önkormányzt, vlmint hgyományőrző Községtörténeti Bráti Kör. A ngyközség képviselő-testület 97/23.(III.28.) számú döntésének megfelelően 23. március 28 tól ngyközség címet hsználj. Szentmártonkát közigzgtási területének ngyság: 529 h 4638 m2 Belterület ngyság: 338 h 496 m2 Utcák szám: Aszfltos 3 db szfltos 7,7 km Kiépítetlen: 7,7 km Aszfltos utk rány: 69,7 % Ingtlnok szám: 338 db Ebből csládi házk 72 db Önkormányzti tuljdonú lkások szám: 6 db Külterület ngyság: 488 h 9677 m2 Ebből zártkerti rész: 3288 db 6 h 4635 m2 943 db Ingtlnok szám: 423 db Külterületi erdő összesen: 347 db 374 h 275 m2 Ebből önkormányzti: 6 db h 72 m2 Külterületi önkormányzti földutk szám: 98 db, 6,3 km,

9 9 Vízelvezető árkok 6 db, kb 5 km, Mezőgzdsági terület kb. 344 h 759 m2 Ebből önkormányzti h 325 m2. s z ámú tábláz t - L kóné pe s s é g s z ám z é v vé g é n Fő Változ ás % 99% 4% 97% % Lkónépesség A település lkónépesség tábláztból kitűnik, hogy 27-től 29-ig lkosság lélekszám fokoztosn csökken, míg 2-ben ugrásszerűen megnőtt, ezt 2-ben ngy visszesés jellemezte, de még így is mgsbb volt ez létszám, mint 27-es. 22-ben, még h kismértékben is, de tovább növekedett lkossági létszám.

10 2. számú táblázt - Állndó népesség fő nő -2 évesek -4 éves 5-7 éves 8-59 éves 6-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, K S H-TS TAR nők férfik összesen nők % % % 2 45% % % % % férfik 5% 56% 55% 55% 52% 5% 35% A település állndó népesség számából kitűnik, hogy 65 év feletti korosztály kivételével, nők és férfik megoszlásánál mindenhol mgsbb férfik szám nőkétől. A 65 év feletti nők mgsbb szám vlószínű bból dódik, hogy férfik átlgéletkor lcsonybb, mint nőké. Öregedési index (%),% 9,% 8,% 7,% 6,% 5,% 4,% 3,% 2,%,%,%

11 A település öregedési indexe zt muttj, hogy település elöregedő. Az esélyegyenlőség szempontjából zt következtetést vonhtjuk le, hogy z idősek fokozott ellátásár, segítésére vn és lesz szükség jövőben. Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) Állndó népesség - férfik A belföldi vándorlási muttó szerint település vonzereje többnyire pozitív előjelet mutt, kivéve 2-es évet, tehát bevándorlás jellemző. Ez egyrészt jó, mert flut vonzó, élhető településnek tlálják, másrészt pedig nem jó, mert törzslkosság ngyon felhígul. 5. s z ámú tábláz t - T ermés z etes s z porodás élve s z ületés ek s z ám F orrás : TeIR, K S H-TS TAR hláloz ás ok s z ám termés z etes s z porodás (fő)

12 2 természetes szporodás (fő) A természetes szporodás negtív előjelű, mi zt jelenti, hogy z élve születések szám kevesebb, mint z elhlálozások szám. Ez nnk is bizonyíték, hogy flu elöregedő, így gyermekek és fitlok mellett egyre több esetben kell figyelni főleg egyedül élő, mgukr mrdt idős emberekre. 2-től csökken születések szám, legkevesebb 22-ben volt. A hlálozások szám 2-től növekszik, legmgsbb 22-ben volt. Településstruktúr: Intézmény ellátottság: A ngyközségben z lábbi intézmények működnek: - AprjflvÓvod, - Szentmártonkáti Arny János Áltlános Iskol, -Székely József Református Áltlános Iskol, - Orvosi rendelők: I. számú vegyes háziorvosi rendelő, II. számú felnőtt háziorvosi rendelő, Gyermekorvosi rendelő, Fogorvosi rendelő, -Védőnői Szolgált, (I. számú és II. számú védőnői körzet) -Gyógyszertár,

13 3 -Szbó Mgd Ngyközségi Könyvtár és Teleház, - Sülysáp Székhelyű Csládsegítő és Gyermekjóléti Szolgált Környezet állpot: Jelenleg még cstornázottság hiányábn zárt szennyvízgyűjtőkből központi leürítő helyre kerül kommunális szennyvíz. 23. februárjábn zonbn 2 település összefogásávl - megkezdődött cstornhálózt kiépítése. Várhtó befejezés 24. év második felében történik. A kommunális hulldék, heti gyűjtéssel elszállításr kerül ceglédi lerkób. 23. november -től szilárd hulldék összegyűjtését és elszállítását %-os önkormányzti tuljdonbn lévő Szentmártonkáti Településüzemeltetési Kft. végzi. Vízelvezetési rendszer Fontos feldtát képezi z önkormányztnk felszíni vízelvezető rendszer további kiépítése. A település mélyebben fekvő részein ngyobb esőzések idején belvíz keletkezik. Ármszolgálttás, vízellátás, gázközmű A közművek állpot megfelelőnek mondhtó. Az ármszolgálttást z Észk-Mgyrországi Ármszolgálttó végzi. Településünkön szükséges hálóztbővítések folymtosn megtörténnek részükről. Az Európi Uniós normák, és hzi törvénylkotás megnyitott villmos energi-picot, mely lehetőséget d rr, hogy új szolgálttót válsszunk vgy esetlegesen új energiforrás kiépítését vegyük fontolór. Az önkormányzt z ivóvízellátásról Tiszmenti Regionális Vízművek Zártkörűen Működő részvénytársság (székhely: Szolnok, Kossuth Ljos út 5.) útján gondoskodik. Az ivóvízellátást ngyközség 4 kútj biztosítj. Kpcitásuk egyelőre lkossági igényeknek megfelel. A vezetékrendszer viszont elvult, folymtos cserére szorul. A gázhálózt kiépítése ngyközségben z 99-es évek elején megtörtént. A kiválsztott utcák melyek főként érintettek belvíz mitt - következők: Mlom utc, Széchenyi utc, Káti utc, Btth Sámuel utc, József Attil utc, Temető utc, Székely József utc, Kossuth Ljos utc, Rózs utc, Petőfi utc. A kiépítésre tervezett cspdékvíz-elvezető árkok hossz mintegy 3,2 km hosszú.

14 4 Megoldásr vár Csincs-ptk medrének rendbetétele és Vályogostól levezető árok tisztítás is, illetve szükség esetén új vízelvezető árok kilkítás (Mlom utc, Széchenyi utc és Csincs ptk között), településről ngy mennyiségű cspdékvíz elvezetése érdekében. Szennyvízcstorn A projekt létrehozndó öt szennyvíztisztító telepnek megfelelően öt kisrégiór tgolódik. Ngyközségünk szentlőrinckáti kisrégióhoz fog trtozni Szentlőrinckát, Tólmás és Jászfelsőszentgyörgy településekkel együtt. A tervek szerint szennyvíztisztító telep Szentlőrinckátán kerül kilkításr. A települések szennyvizét regionális nyomócsövek szállítják mjd szennyvíztisztító telepre. Ngyközségünkben z utóbbi időben több kőolj lelőhelyet tártk fel, hol jelenleg MOL Rt részéről folyik kitermelés. Településen élők szociális helyzete: A ngyközség munkképes lkosi ngyrészt Budpestre járnk dolgozni. A Budpestre vló közlekedés Volán-busz és közvetlen vontjártokkl lehetséges. Ngyobb, több főt fogllkozttó helyi válllkozások jórészt élelmiszer boltokbn dnk munkát. Pl. Coop bolt. Jelentősebb ipri válllkozás nincs. A mezőgzdsági munkák jellemzőek. A település tljink termőképessége területenként változó. A jobb minőségű termőföldeken elsősorbn gbonféléket termesztenek: búzát, kukoricát, nprforgót. A gyengébb tljok főként gyümölcsösök, illetve erdő telepítésére lklmsk. Az állttenyésztés nem jellemző. Sokn költöznek Budpestről zártkerti részen, külterületen lévő fházkb, kis gzdsági épületekbe. Szegregált szociális telep Szentmártonkátán nincsen. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség biztosítj, hogy esély legyen ngyközség áltl nyújtott jó minőségű szolgálttásokr. Az önkormányzt rr törekszik, hogy kötelező és önként válllt feldtink z ellátás során biztosíts z esélyegyenlőségi szempontokt. Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével látj el település működtetését, fejlesztését.

15 5 Az esélyegyenlőség érvényesüléséről csk kkor beszélhetünk, h védett csoport is ténylegesen együttműködik, részvevővé válik. Az önkormányzt munkáj során számít civil szervezetek ktív munkájár, munkáj során figyelembe veszi civil szervezetek jvsltit, véleményeit. Célok Az Európi Regionális Fejlesztési Alpr, z Európi Szociális Alpr és Kohéziós Alpr vontkozó szbályozás (83/26/EK rendelet) kiemel két olyn horizontális elvárást, melyet minden pályázt tervezése során figyelembe kell venni: z egyik z esélyegyenlőség másik pedig fenntrthtó fejlődés. Az Európi Bizottság jvsltár és sjátos mgyr dottságok és problémák figyelembe vételével öt olyn terület került kijelölésre, melyek hozzájárulhtnk z esélyegyenlőségi célcsoportok hzi helyzetének jvulásához. A települési esélyegyenlőségi helyzetelemzés és progrm kidolgozáskor z öt célcsoport esélyegyenlőségi helyzetét vizsgáljuk meg települési ellátórendszerhez történő hozzáférés tükrében. A Helyi Esélyegyenlőségi Progrm átfogó célj Szentmártonkát Ngyközség Önkormányzt z Esélyegyenlőségi Progrm elfogdásávl érvényesíteni kívánj: z egyenlő bánásmód, és z esélyegyenlőség biztosításánk követelményét, közszolgálttásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, fogllkozttás, szociális biztonság, z egészségügy, z okttás és lkhtás területén helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket z óvod kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik z intézményfenntrtó központ területi szerveivel (tnkerülettel). Az esélyegyenlőségi progrm ngyközségben élő hátrányos helyzetű csoportokr kell irányulni. Az önkormányztnk célj, hogy biztosíts diszkrimináció és szegregációmentességet. Az önkormányzt betrtj bevezetőben leírt Alptörvényben rögzített elveket.

16 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Progrm helyzetelemző részének célj Elsődleges célunk számb venni 32/2. (XII. 27.) Korm. rendelet. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszbn lévő célcsoportokb trtozók számát és rányát, vlmint helyzetét településen. E mellett célunk célcsoportb trtozókr vontkozón áttekinteni szolgálttásokhoz történő hozzáférésük lkulását, vlmint feltárni z ezeken területeken jelentkező problémákt. Az önkormányztnk további célj meghtározni z e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feldtokt, és zokt területeket, melyek fejlesztésre szorulnk z egyenlő bánásmód érdekében. Az önkormányztnk és intézményeinek mint intézményfenntrtónk, munkálttóknk, szolgálttóknk, pályázóknk, helyi közpolitik lkítójánk kötelesek megtrtni z egyenlő bánásmódról és z esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvényben meghtározott egyenlő bánásmód követelményét. A célok megvlósításánk lépéseit, zok forrásigényét és végrehjtásuk tervezett ütemezését z Helyi Esélyegyenlőségi Progrm Intézkedési Terv trtlmzz. A Helyi Esélyegyenlőségi Progrm Intézkedési Terv célj Célunk helyzetelemzésre építve olyn bevtkozások részletes tervezése, melyek konkrét elmozdulásokt eredményeznek z esélyegyenlőségi célcsoportokhoz trtozók helyzetének jvítás szempontjából. Az önkormányzt célj meghtározni bevtkozásokhoz kpcsolódó kommunikációt. Szintén célként htározz meg z önkormányzt nnk z együttműködési rendszernek felállítását, mely progrmlkotás és végrehjtás során biztosítj megvlósítás, nyomon követés, ellenőrzés értékelés, kiigzítás támogtó strukturális rendszerét, vgyis Helyi Esélyegyenlőségi Progrm Fórumot és hozzá kpcsolódó temtikus munkcsoportokt. A Helyi Esélyegyenlőségi Progrm Helyzetelemzése Jogszbályi háttér bemuttás. A progrm készítését előíró jogszbályi környezet rövid bemuttás A helyi esélyegyenlőségi progrm elkészítését z egyenlő bánásmódról és z esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény (továbbikbn: Ebktv.) előírási lpján végezzük. A progrm elkészítésére vontkozó részletszbályokt törvény végrehjtási rendeletei,

17 7 helyi esélyegyenlőségi progrmok elkészítésének szbályiról és z esélyegyenlőségi mentorokról szóló 32/2. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi progrm elkészítésének szempontji fejezete és helyi esélyegyenlőségi progrm elkészítésének részletes szbályiról szóló 2/22 (VI.5.) EMMI rendelet lpján lklmztuk, különös figyelmet fordítv Mgyrország helyi önkormányztiról szóló 2. évi CLXXXIX. törvény (továbbikbn: Mötv.) szociális igzgtásról és szociális ellátásokról szóló 993. évi III. törvény (továbbikbn: Szt.) fogllkozttás elősegítéséről és munknélküliek ellátásáról szóló 99. évi IV. törvény (továbbikbn: Flt.) nemzetiségek jogiról szóló 2. évi CLXXIX. törvény (továbbikbn: nemzetiségi törvény) z egészségügyről szóló 997. évi CLIV. törvény (továbbikbn: Eütv.) gyermekek védelméről és gyámügyi igzgtásról szóló 997. évi XXXI. törvény (továbbikbn: Gyvt.) nemzeti köznevelésről szóló 2. évi CXC. törvény (továbbikbn: Nkntv.) előírásir. Az egyenlő bánásmódról és z esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvényben fogllt helyi esélyegyenlőségi progrmok intézkedései kpcsolódnk következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű strtégiákhoz, ágzti politikákhoz: EU 22 strtégi, Nemzeti Reform Progrm, Nemzeti Társdlmi Felzárkózási Strtégi, Legyen jobb gyerekeknek! Nemzeti Strtégi, Rom Integráció Évtizede Progrm, Nemzeti Ifjúsági Strtégi..2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokt érintő helyi szbályozás bemuttás: Szentmártonkát Ngyközség Önkormányzt z egyes szociális ellátások helyi szbályiról szóló többször módosított 2/2.(VII.9.) önkormányzti rendelete szbályozz z önkormányzt áltl nyújtott helyi ellátásokt. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, zok igénybevételéről és z ezért fizetendő térítési díjkról többször módosított 37/29.(XII..) önkormányzti rendelet rendelkezik. A gyermekek

18 8 védelmének helyi rendszeréről szóló többször módosított 5/29.(III.28.) önkormányzti rendelete szbályozz z önkormányzt áltl biztosított helyi gyermekvédelmi támogtásokt. Cél, hogy ngyközségben olyn támogtási rendszer működjön, mely z állmpolgárok számár hátrányos helyzetből dódó htások enyhítését szolgálj. Az önkormányzt Képviselő-testülete e rendeletben szbályozz z lábbi pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokt, vlmint szociális szolgálttásokt: A szociális ellátás lehet:., szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogtás, b., természetben támogtás. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogtás: - z Sztv. 38. () bekezdésében fogllt lkásfenntrtási támogtás, - z Sztv. 43/B. () bekezdése szerinti ápolási díj, - átmeneti segély, - temetési segély. Természetben nyújtott szociális ellátások: - átmeneti segély, különösen tnkönyv, élelmiszer, tüzelő segély, közüzemi díjk kifizetése, - köztemetés. - méltányos közgyógyellátás Egyes pénzbeli ellátások egészben vgy részben természetbeni szociális ellátás formájábn is nyújthtók. - Burs Hungric ellátás Szentmártonkát Ngyközség Önkormányzt helyi Szociálpolitiki Kereksztlt hozott létre, helyi szociálpolitiki feldtok ellátásánk elősegítésére, szolgálttástervezési koncepcióbn meghtározott feldtok megvlósulásánk, végrehjtásánk folymtos figyelemmel kísérésére. A Szociálpolitiki Kereksztl tgji: - Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke, - Tápió-Vidéki Mozgáskorlátozott Egyesület elnöke, - Dr. Tutz Gyul háziorvos A személyes gondoskodást nyújtó szociális lpellátás keretében z önkormányzt intézményein keresztül rászorultknk biztosítj: ) szociális étkeztetést b) házi segítségnyújtást c) csládsegítést. Önkormányzt rászorultk z lábbi személyes gondoskodást nyújtó lpellátásokt biztosítj:., étkeztetés, b., házi segítségnyújtás, c., csládsegítés,

19 9 d., jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, e., nppli ellátás. Az önkormányzt z étkeztetést Polgármesteri Hivtl szkfeldton belül látj el. Az önkormányzt házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást kistérségi szinten Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulássl ( 276. Ngykát, Dózs Gy. u. 9/g) megkötött feldtellátási szerződéssel biztosítj ngykáti Gondozási Központ intézmény útján. Az önkormányzt csládsegítést intézményi társulás keretében létrehozott Sülysáp Székhelyű Közös fenntrtású Csládsegítő és Gyermekjóléti Szolgált útján látj el. Az önkormányzt nppli ellátást feldt-ellátási szerződéssel z OÁZIS Idősek Otthon áltl ( Mende, Fő út 5.) biztosítj. Az önkormányzt gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti lpellátások útján biztosítj, így:./ pénzbeli és természetbeni ellátások: - rendkívüli gyermekvédelmi támogtás, - óvodázttási támogtás. b./ személyes gondoskodás keretében trtozó gyermekjóléti lpellátások: - gyermekjóléti szolgálttás, - gyermekek npközbeni ellátás. A képviselő-testület pénzbeli és természetbeni ellátási formávl kpcsoltbn htáskörét, vlmint z étkezési térítési díj mérséklése, elengedése ügyében vló döntést Szociális és Egészségügyi Bizottságr (továbbikbn: bizottság) ruházz át. Az étkezési térítési díj behjtásávl kpcsoltos jogkörét polgármesterre ruházz át. A szegénység elmélyülése mitt z ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie különböző élethelyzetekből, lkhtásból, betegségből, fogytékosságból eredő szükségletek, eltrtottk gyermekek gondozásához kpcsolódó költségek emelkedése mitt, ezért helyi szbályokt és ezek htásit folymtosn vizsgáljuk. A rendeletet z eredményesség és htékonyság érdekében, felmerülő igények lpján évente leglább egy lklomml felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület helyi szbályozási tevékenysége során z esélyegyenlőségi szempontokt is figyelembe veszi. 2. Strtégii környezet bemuttás 2. Kpcsolódás helyi strtégii és települési önkormányzti dokumentumokkl, koncepciókkl, progrmokkl A ngyközség rendelkezik gzdsági progrmml, költségvetési koncepcióvl, Településrendezési terv, Településszerkezeti tervvel, Településfejlesztési koncepcióvl, sportkoncepcióvl. Költségvetési koncepció: Az állmháztrtásról szóló 2. évi CXCV. törvény értelmében következő évre szóló költségvetési koncepciót képviselő-testület fogdj el minden évben november 3-ig, helyi önkormányzti képviselő-testület tgji áltlános válsztásánk évében legkésőbb december 5-éig.

20 2 A törvényi előírásoknk megfelelően koncepció minden évben elfogdásr kerül. Gzdsági progrm: Szentmártonkát Önkormányztánk Képviselőtestülete 43/2(III.3.) számú htároztávl fogdt el z önkormányzt évekre szóló gzdsági progrmját, mely meglpozz képviselőtestület ngyközségre vontkozó fejlesztési útvonlát, lkosság minél jobb közszolgálttási ellátáshoz vló jutttását. Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció: A képviselő-testület 29/23.(III.6.) számú htároztávl elfogdt Településfejlesztési koncepcióját, 3/24.(IX.9.) számú htároztávl Község Településszerkezeti Tervét, 8/24. (IX.6.) rendeletével Szentmártonkát Község Helyi Építési Szbályztát. Az önkormányzt z épített környezet lkításáról és védelméről szóló 997. évi LXXVIII. törvény 6. -ábn foglltk szerint településrendezési feldtát helyi építési szbályzt, vlmint településrendezési terv elkészíttetésével és zok elfogdásávl látj el. A Településszerkezeti terv meghtározz település lkításánk, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányit, ennek megfelelően z egyes területrészek felhsználási módját, település működéséhez szükséges műszki infrstruktúr elemeinek település szerkezetét meghtározó térbeli kilkítását és elrendezését, z országos és térségi érdek, szomszédos vgy más módon érdekelt többi település lpvető jogink és rendezési terveinek figyelembevételével környezet állpotánk jvítás vgy leglább szinten trtás mellett. A településszerkezeti tervet települési önkormányztnk leglább tízévenként felül kell vizsgálni, és szükség esetén terv módosításáról vgy z új terv elkészítéséről kell gondoskodni. A tízévenkénti szükséges felülvizsgált során gondoskodni kell z időközben történt módosítások egységes tervbe fogllásáról. A Településfejlesztési koncepció - z 997. évi LXXVIII. törvény értelmében fejlesztés összehngolt megvlósulását biztosító és településrendezést is meglpozó, település közigzgtási területére kiterjedő önkormányzti településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglló, önkormányzti htározttl elfogdott dokumentum, mely település jövőbeni kilkítását trtlmzz. A fejlesztési koncepció elsősorbn településpolitiki dokumentum, melynek kidolgozásábn természeti-művi dottságok mellett társdlmi, gzdsági, környezeti szempontoknk és z ezeket biztosító intézményi rendszernek vn döntő szerepe. Szentmártonkát Önkormányzt Képviselő-testülete gzdsági elképzelései között fontosnk trtj z egyes közszolgálttások biztosításár, színvonlánk jvításár vontkozó intézkedéseket. Az Önkormányzt Képviselő-testülete z önkormányzti és egyéb közigzgtási feldtit Szentmártonkáti Polgármesteri Hivtl útján látj el. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi progrm térségi, társulási kpcsolódásink bemuttás -Tápiómenti Területfejlesztési Tárulás

21 2 A Tápiómenti Területfejlesztési Társulásnk 2 önkormányzt tgj. A társulás tgji: Bénye, Frmos, Jászfelsőszentgyörgy, Káv, Kók, Mende, Ngykát, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckát, Szentmártonkát, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tólmás, Újszilvás és Úri település önkormányzti. A fenti önkormányztok képviselő-testületei ( továbbikbn: képviselő-testület) önkéntes és szbd elhtározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben trtásávl, kölcsönös előnyök és z rányos teherviselés lpján hozták létre Tápiómenti Területfejlesztési Társulást. Kiemelt célj térségi szennyvízkezelési beruházás előkészítése és lebonyolítás, ezen túlmenően térségi együttműködés előmozdítás települések fejlesztésének kölcsönös érdekeltségen lpuló koordinálás, konkrét fejlesztési progrmok kidolgozásához, végrehjtásához pályázt benyújtás, mely elvezet települések társdlmi, gzdsági felemelkedéséhez, kistérségek és településközi együttműködésében rejlő lehetőségek hsznosításán keresztül. -Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás A Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás 24. június 3-án jött létre Ngykáti kistérség önkormányztink helyi önkormányztokról szóló 99. évi LXV. törvény 4. () bekezdésében fogllt felhtlmzás, helyi önkormányztok társulásáról és együttműködéséről szóló 997. évi CXXXV. törvény 6. -, és települési önkormányztok többcélú kistérségi társulásiról szóló 24. évi CVII. törvény lpján, bból célból, hogy kistérség lkói z önkormányzti közszolgálttásokhoz minél teljesebb körben jussnk hozzá, és z önkormányztok együttműködéssel minél teljesebben, forrásik célszerű és optimális felhsználásávl biztosítsák mind mgsbb szintű ellátást és szolgálttást. Jelenleg társuláson belül kerül ellátásr házi segítségnyújtás, belső ellenőrzés, jelzőrendszeres segítségnyújtás, központi orvosi ügyelet és pedgógii szkszolgált. A Sülysáp székhelyű Közös Fenntrtású Csládsegítő és Gyermekjóléti Szolgálton belül csládsegítés és gyermekjóléti szolgált. A társulásból 24. jnuár -től településünk kilép. A képviselő-testület úgy döntött, hogy Tápiószecső Ngyközség Önkormányztávl társul. A két település látj el házi segítségnyújtást, csládgondozást és gyermekjóléti szolgáltot.

22 A települési önkormányzt rendelkezésére álló, z esélyegyenlőség szempontjából releváns dtok, kuttások áttekintése, dthiányok kimuttás A helyzetelemzés lpját szolgáló sttisztiki dtokt TEIR dtbázisból, vlmint helyi nyilvántrtásokból kerültek összegyűjtésre. Felhsználtuk z ágzti beszámolók megállpításit, szkemberek tpsztltit. 3. A mélyszegénységben élők és romák helyzete, esélyegyenlősége Npjinkbn egyre gykrbbn hsznált foglom mélyszegénység. Nem csk tudományos foglom szociológiábn, de hétköznpi élet jelensége. Azt jelenti, mikor vlki vgy vlkik trtósn létminimum szintje ltt élnek és szinte esélyük sincs rr, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, melynek oki többek között társdlmi és gzdsági hátrányok, iskoli, képzettségbeli és fogllkozttottságbeli deficitekben muttkoznk meg és súlyos megélhetési zvrokhoz vezetnek. A szegénység kilkulásánk oki többek közt rendszerváltást követően munkhelyek megszűnésére, munknélküliségre, munkerő-pici esélyek szűkülésére nem kis részben z okttás és képzés hiányosságir -, jóléti ellátások áltl kezelni nem tudott egyéni, csládi válsághelyzetekre, megfelelő ellátásokhoz, szolgálttásokhoz történő hozzáférés hiányosságir vezethetők vissz (Ld. pl. A trtós szegénység csökkentésének lehetőségei Mgyrországon, Budpest Intézet, 22,. Nemzeti Társdlmi Felzárkózási Strtégi (2. év) megállpítás szerint: Minden hrmdik ember (kb. 3 millión) m Mgyrországon szegénységi küszöb ltt él, közülük,2 millión mélyszegénységben. A szegénységi kockáztok különösen sújtják gyermekeket és hátrányos helyzetű térségekben élőket. A gykorltbn mélyszegénység foglmát zonosítják cigánysággl. Ez nem más, mint z etniki és szociális dimenzió összemosás, és ezzel társdlmi kirekesztettségből fkdó összes problém cigánykérdésként vló felfogás. Fontos zonbn tudomásul venni, hogy cigányság és mélyszegénység két olyn hlmzt képez, melynek vn ugyn közös metszete, ám kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány. Az viszont kijelenthető, hogy cigányok élete mélyszegénységtől függetlenül is sokkl inkább terhelt z őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióink kíméletlen érvényesülése mitt. (Cserti-CspóOrsós 22) A romák gzdsági integrációj hozzájárul társdlmi kohézióhoz és z lpvető jogok ideértve kisebbségekhez trtozók jogink - ngyobb mértékű tiszteletben trtásához, vlmint segíti fji szármzáson, bőrszínen, etniki, társdlmi vgy kisebbségi hovtrtozáson lpuló hátrányos megkülönböztetés megszüntetését.