Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Átírás

1 Jegyzőkönyv melléklet 11. npirendi ponthoz A 154/2008. (V. 29.) Kgy. htározt melléklete február

2 Készítették: : Dr. Fodor Tmás, polgármester Kuslits Tibor, városi főépítész Soós Ákos, pályázti referens Fodróczi Zsuzsnn, pályáztkoordinátor HitesyBrtuczHolli Euroconsulting Kft. Dr. Brtucz Srolt Holli Krisztin Klmár Ágnes Sér Zsolt Zács Emőke Kisflusi Dorotty Portterv Kft. Mrthi Zsuzsnn Czene Év Auer Jolán Jczenkó Judit Heckenst Judit Hnczár Zsoltné ÓdudÚjlk zrt. Dr. Fil István

3 Trtlomjegyzék 1.Bevezetés Vezetői összefoglló Ágzti helyzetfeltárás Sopron története Épített és természeti környezet A város környezeti dottsági, környezetállpotánk lkulás A város fekvése, tájkrkter jellemzői Sopron természeti erőforrási Táji, természeti értékek Levegőtisztság Környezeti zj Vizek állpot Tljállpot, földhsznált Zöldterületek, zöldfelületek állpot Településkép, tájkép A város környezeti helyzete Régió, illetve z ország hsonló városink tükrében A városrészek környezeti jellemzői, problémái A levegőminőség jellemzői városrészekben A környezeti zjterhelés jellemzői városrészekben A városrészek zöldfelületi ellátottság A természeti környezet jelenléte városrészekben SWOTnlízis Sopron város épített környezete A város térszerkezeti jellemzői A város lkásállomány SWOTnlízis A város szerkezeti egységei: városszerkezet Demográfi Népesség számánk lkulás Népesség korösszetétele Képzettség Lkosság egészségügyi állpot SWOTnlízis Gzdság Áltlános jellemzés Sopron válllti szerkezete, regionális összehsonlításbn A soproni gzdság szerkezete... 65

4 3.6.4.Ipri prkok mint gzdságfejlesztés eszközei A válllkozások jövedelmezősége Foglkozttás, munkerő Gzdsági szereplők véleménye A gzdság városi koncentrációj SWOTnlízis Turisztik Kínálti jellemzők Keresleti jellemzők A turisztiki vonzerők város szövetében SWOT nlízis Szociális, egészségügyi helyzet Az egészségügyi ellátórendszer Sport Okttás Demográfii dtok Nyugt Mgyrországi Egyetem Közműellátottság Vízellátás Szennyvízelvezetés Hulldék Cspdékvízelvezetés, felszíni vízrendezés Energiellátás Közlekedés Térségi közlekedési kpcsoltok A város közlekedési helyzete Városrészek közlekedési helyzete Városrészi helyzetfeltárás Belváros Kurucdomb Észki városrész Jereván városrész Lőverek városrész Iprterületek Egyéb belterületek Sopron funkciói és vonzáskörzete A város lkossági / válllti megítélése A város funkciói A város pozíciój városhierrchiábn Sopron vonzáskörzete

5 6.Jövőkép Pozitív jövőkép Sopron szellemisége Sopron társdlm, városvezetése Sopron nemzetközi szerepe Sopron kistérségi szerepe Sopron gzdság Sopron városfejlődése Sopron turizmus A lkók életminősége Negtív forgtókönyv A jövőbeni fejlesztési irányok meghtározás Áltlános cél Temtikus célok Városrészi célok Belváros Kurucdomb Észki városrész: Jereván lkótelep: Lőverek Iprterületek: Egyéb belterületek: Strtégi Illeszkedés A célrendszer koherenciáj Agglomerációs együttműködés Az együttműködés területei Agglomerációs együttműködés módszerei Antiszegregációs terv Környezeti kompenzáció Városrészi projektek bemuttás Belváros Az Óváros emblemtikus elemeinek felújítás Várkerület tehermentesítése és felújítás A Belváros ingtlnfejlesztési tervének megvlósítás Mgánszfér projektjei A s Városrehbilitációs Pályázton kívüli fejlesztések belvárosbn Kurucdomb Multifunkcionális csrnok építése z Anger réti sporttelep rehbilitációjávl Szélmlom tömb rehbilitációj

6 9.2.3.Nemzetközi üzleti szolgálttó központ rnyhegyi letelepítése Jereván városrész Gerontológii központ Hjléktln szállás Lőverek városrész Iprterületek Közlekedés és közműfejlesztés Önkormányzt és válllkozások együttműködésének fejlesztése Szolgálttó önkormányzt kilkítás Befektetővonzás Egyéb belterületek Brlngszínház rekonstrukciój Fertő tvi vízi élet fejlesztése Blf fürdő fejlesztése Akcióterületek kijelölése, s városrehbilitációs fejlesztések bemuttás Akcióterületek kijelölése Belváros Kurucdomb A s városrehbilitációs fejlesztések Az Akcióterületi terv költségvetése* Strtégi megvlósíthtóság Ingtlngzdálkodási terv Az IVShez kpcsolódó, városrehbilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek Prtnerség A fejlesztések megvlósítását támogtó szervezetfejlesztés A Városfejlesztő Társság A településközi koordináció mechnizmusi A strtégi megvlósulásánk folymt és monitoringj Mellékletek Tömbök lehtárolás Városrészi sttisztiki dtok Irodlomjegyék Antiszegregációs terv

7 1. Bevezetés Sopron város 2007 nyrán úgy döntött, hogy elkészíti Integrált Városfejlesztési Strtégiáját (IVS). A Strtégi készítésének közvetlen indok városrehbilitációs pályázt bedásához kpcsolt kötelezettség volt, emellett zonbn városvezetés célként tűzte ki, hogy Sopron helyzetét újr végigtekintve és problémákt elemezve hosszú távr kijelölje z elérendő célokt, középtávr pedig hozzájuk elvezető utt. Az IVS szerkezetét, fejezeteit és zok trtlmát z Önkormányzti és Területfejlesztési Minisztérium áltl készített Városrehbilitáció Kézikönyv városok számár (2007. október) c. tnulmány kötelezően előírj. Sopron IVSe követi z előírt szerkezetet és megfelel trtlmi követelményeknek. A fejezetek sorrendje nnyibn módosult, hogy Helyzetelemzés megelőzi A város szerepének meghtározás településhálóztbn fejezetet, hiszen városhierrchiábn betöltött szerep, városi funkciók meghtározás helyzetelemzésből levont következtetések lpján volt lehetséges. Sopron, cskúgy mint Nyugt Dunántúli Régió többi megyei jogú város, bbn szerencsés helyzetben vn, hogy nem felel meg szociális városrehbilitáció feltételeinek, nincs városbn ngyobb létszámú szegregálódott lkosság. Természetesen vnnk olyn kisebb városi egységek, z Óváros, egyegy háztömb történelmi külvárosokbn és Kurucdombon hol szociális bérlkások vnnk és szegényebb népesség ngyobb ránybn vn jelen, zonbn ezeknek ngyság nem éri el városrehbilitációs pályáztbn megjelölt htárokt. Így Sopron kizárólg funkcióbővítő városfejlesztésre pályázht. Ennek ellenére elkészítettünk egy igen részletes Antiszegregációs tervet, melyet Mellékletbe cstolunk. Sopron városánk célj, hogy minél htékonybbn hsználj fel forrásokt és látványos eredményt érjen el. Ennek érdekében szükséges fejlesztéseket koncentrálnunk: s városfejlesztési forrásokt teljes egészében egy kcióterületre (AT), Belvárosr kívánjuk fordítni. Ennek ellenére, pályázt előírásink megfelelően további kcióterületeket is kijelöltünk, és meghtároztuk zokt fejlesztéseket, melyeket más forrásból ill. későbbi időszkbn megvlósítht város. Sopron városát társdlmi gzdsági jellemzői lpján 7 városrészre osztottuk, főleg természetföldrjzi lpon meghtározott hgyományos 20 helyett. Ezek városrészek következők: 1) Belváros 2) Kurucdomb 3) Észki városrész

8 4) Jereván városrész 5) Lőverek 6) Iprterületek 7) Egyéb belterületek A városi városrészi elemzéseknél problémát okozott, hogy városrészi dtok esetében csk 2001es népszámlálásr támszkodhttunk. Ugynkkor városi szinten ismertek frissebb dtok is, ezért város átfogó elemzésénél zokt hsználtuk. A városrészi tendenciák elemzésénél minden esetben jelezzük, h 2001hez képest komolybb változás történt. Ngy problémát okozott egyes esetekben z zonos évre vontkozó dtbázisok eltérése is (például z önkormányzti strtégiák, tervek és dtszolgálttások muttói). Amennyire lehetőségeink engedték, igyekeztünk z dtokt összehngolni. Az IVS készítése z önkormányzt vezetői és munktársi, vlmint szkértő cspt szoros együttműködésén lpult. A munkmódszer leglényegesebb elemét z ágzti szkmi lpon szervezett műhelymunkák képezték. Ezek hozzájárultk helyzetfeltárás pontosításához, jvsltok lpvetően segítették célok és projektek kidolgozását. Vlmennyi fórumon sok érdeklődő vett részt. A záró lkossági fórumon mely kb. 250 résztvevővel zjlott bemutttuk z elkészült IVSt és ATTt, válszoltunk résztvevők felvetéseire. Az biztos érzésünk volt, hogy sopronik támogtják munkánkt. Segítségüket mindnyájuknk köszönjük. Éljen Sopron! Éljen Liszt város! 8

9 2. Vezetői összefoglló 2007 őszén indult z z intenzív munkfolymt, melynek eredményeként 2008 februárjár elkészült Sopron Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Strtégiáj (IVS). Az IVSt z Önkormányzti és Területfejlesztési Minisztérium áltl meghtározott Városrehbilitáció bn, Kézikönyv városok számár elnevezésű módszertni útmuttó lpján, nnk elvárásit teljesítve dolgozták ki z önkormányzt szkemberei és közreműködő szkértők. Az IVS kézikönyv előírásink megfelelően egy jogszbályok áltl szbályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó középtávú, integrált és strtégii szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele során Regionális Opertív Progrm áltl finnszírozott városrehbilitációs célú támogtások megszerezésének. Az Önkormányzti és Területfejlesztési Minisztérium, vlmint Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokt foglmzott meg nem csupán dokumentum trtlmát, szerkezetét, hnem elkészítésének módszertnát illetően is. Ezen követelményeknek megfelelően z IVS széleskörű prtnerség jegyében készült z önkormányzt és hivtl szkpolitikusi és szkemberei, közszfér és mgánszfér bevonásávl. A gondoltok megosztásár, véleménynyilvánításr szkmi és lkossági fórumok, megbeszélések és beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottk teret. Az önkormányzt e tpsztltok nyomán z IVS megvlósítását is hsonló nyitott szellemben kívánj irányítni. Az IVS készítése során elkészült jelenlegi helyzet értékelése: ágzti és területi város terében vló elhelyezkedés szempontok figyelembe vételével; város jelenlegi funkcióink elemzése, mgyr városhierrchiábn és térségben betöltött szerepének vizsgált. A jelen állpot feltárás mellett megfoglmzódott város remélt jövőbeni állpot, jövőkép. A jelen elemzése zonbn világossá tette, hogy z ideális jövő eléréséhez csk jelenlegi folymtok korrekciój problémák megoldás, tudtosn megtervezett fejlesztési feldtok megvlósítás vezet. Ennek érdekében kilkítottuk fejlesztéseknek keretet dó strtégiát és meghtároztuk: város középtávú átfogó célját, illetve ezen belül zt középtávú kiemelt célt gzdságfejlesztés, gzdság modernizálás, mely lpj lehet hzi viszonyltbn kiemelkedő életminőséget biztosító város pozíciói megőrzésének; temtikus célokt, egyebek mellett város épített értékeinek megőrzését és életre keltését lehetővé tevő városrehbilitációs célt; fentiek teljesülését rövid távon támogtó városrészi célokt; 9

10 célok megvlósulását segítő fejlesztési és nem fejlesztési típusú (szoft) eszközöket. Az IVS városrészi rövidtávú célok kijelölésével meghtározz célok megvlósulását eredményező szükséges bevtkozások típusit, s z opertív tervezést (Akcióterületi Terv) meglpozv kijelöli és priorizálj z kcióterületeket, elsőként kiemelve Belváros Óvárosi rehbilitációs progrmot. Sopron jelene: ágzti és városrészi helyzetfeltárás A város fejlesztési strtégiájánk meghtározásához elengedhetetlen hov igyekszünk? kérdés mellett hol trtunk most? kérdésre felelni: z IVS készítése lehetőséget teremtett város helyzetének részletes vizsgáltár. E vizsgált során részletesen elemeztük rendelkezésre álló sttisztiki dtokt, megnéztük fejlődés tendenciáit 1998 / 2001 / 2005 viszonyltábn, összehsonlítottuk Sopron muttóit régió ngyvárosink, illetve Sopronhoz hsonló helyzetben levő, hsonló dottságokkl rendelkező mgyr városok (Pécs, Eger) muttóivl; elemeztük közelmúltbn készült ágzti típusú dokumentumokt; helyi interjúk, work shopok keretében elhngzott, illetve írásbn z Önkormányzthoz eljutttott vélemények lpján véglegesítettük helyzetképet. Sopron változtos táji dottságokkl rendelkező megyei jogú város, legngyobb természeti értéke Soproni hegység és Fertő tó. Mgyrországi viszonyltbn kiemelkedően kellemes éghjlt gyógyító htású, város zöldterületi ellátottság viszonylg mgs. Az értékes természeti környezetet leginkább közlekedés áltl okozott szennyeződések (levegő, zj) veszélyeztetik. A város épített környezete szempontjából is kiemelkedő dottságúnk tekinthető: építészeti öröksége nem csupán z országos viszonyltbn egyedinek számító Belvárosbn, de zon kívül is figyelemre méltó. Problémát jelent zonbn városépítészeti együttes fokoztos góniáj: nem megfelelő műszki állpot, nem megfelelő funkciók ellátás ( műemléki épületeket elsősorbn idős lkosok vgy közintézmények hsználják, számos műemlék nem látogthtó, nem kihsznált stb.). Sopron társdlmát közel fős lkosság jelenti: e lkosság, mint z ország ngyvárosink lkosság áltlábn, elöregedő, s z idősek város terében koncentráltn élnek. Ugynkkor lkosságot fitlító tényező város vonzereje, mely viszonylg mgs bevándorlószámot eredményez, s z Egyetem jelenléte, mely tnulmányi időben 10%kl növeli városbn élők számát. Problém zonbn, hogy város nehezen őrzi meg fitljit, jellemző, hogy másutt diplomázó sopronik nem térnek vissz városb. A városbn mgs diplomások szám. A lkosok szociális szempontból országos összehsonlításbn ngyon kedvező helyzetben vnnk, városbn gykorltilg teljes fogllkozttottság, s bár z usztrii várhtó élettrtmnál lcsonybb kilátásokkl, de 2005ben született sopronik mjdnem 1 évvel hosszbb életet élhetnek z országos átlgnál. 10

11 A város humán szolgálttási mgs színvonlúk. Az önkormányzt kiemelten támogtj mind z egészségügyi, mind szociális, mind z okttási intézményrendszert. A felújított Erzsébet kórház súlyponti kórház országos összehsonlításbn legkorszerűbb mgyr kórházk egyike. A város szociális hálójábn csupán egy teljesen megoldtln láncszem vn, mintegy fő hjléktln megfelelő ellátás, A városbn egyre jobbn hiányzik egy új bölcsőde óvod, de z okttási intézményrendszer megfelelő. Mindezek mellett zonbn z idősek növekvő szám mitt is fokoztosn nő z intézményi ellátottság iránti igény, ugynkkor z intézmények jelentős része felújításr szorul, problémát okoz bővítés vgy z kdálymentesítés. A megszokott mgs minőségű ellátások biztosítás további, z eddigi jelentős pénzügyi támogtásokt kiegészítő önkormányzti ráfordítást igényel. A város közmű szolgálttási is kiemelkedősen jók, helyzet z országos átlghoz képest jónk minősülő megyei átlgnál is kedvezőbb, kár közüzemi vízellátottság, kár szennyvízelvezetés, kár vezetékes gázzl ellátott lkások muttóit vizsgáljuk. A mennyiségi igények gykorltilg teljesülnek, szükség vn zonbn minőségi fejlesztésekre. A várost, lkosokt és z önkormányztot eltrtó gzdság ugynkkor ellentmondásos tényezőkkel jellemezhető: regionális összehsonlításbn lcsony városbn működő vállltok sűrűsége, s míg Győrben z elmúlt tíz évben mintegy 68%kl nőtt válllkozások szám, ddig Sopronbn csk 35%kl. A városbn vállltok ágzti szerkezetének vizsgált korszerű megoszlásnk megfelelően szolgálttó szektor dominnciáját eredményezi, zonbn ellentmondásokr utl, hogy szolgálttó szektorbn közszolgálttók legngyobb vállltok, s 10 legngyobb fogllkozttó közül 6 szintén közszolgálttó (egyetem, kórház, szntórium, polgármesteri hivtl, városüzemeltető holding, cstornázási művek). A munkválllóknk leglább egy negyede nem versenyszférábn dolgozik, s jövedelme áltlábn nem tud versenyezni szomszédos Ausztri munkdói áltl kínált keresetekkel. A sttisztikák zt muttják, hogy soproni vállltok jövedelmezősége lcsony, s kirívón z országos átlg lttik z éves bontásbn kimuttott személyi jellegű kifizetések. A város meghtározó gzdsági szektorként nyilván trtott turizmus néhány éve stgnál: bár Sopron trtj mgyrországi kiemelt szerepét, tíz év távltábn csökkent vendégéjszkák szám, lcsony trtózkodási idő, ugynkkor htárok megnyitás következtében vonzerők egyedisége csökkent, kínált koordináltln, nincsen igzi húzó termék, LISZTIÁDA nem működik vlójábn. Összegezve elmondhtó, hogy város gzdsági szerkezete nem korszerű, sem lkosság, sem pedig z önkormányzt számár nem produkál elegendő bevételt minőségi életkörülmények hosszútávú biztosításához. Az önkormányzt zonbn mindeddig nem fordított kellő figyelmet gzdság fejlesztésére. Városrészek 11

12 Mint minden városnk Sopronnk is megvnnk mg történelmileg kilkult városnegyedei, melyeket leginkább természetföldrjzi elnevezéssel illetnek. Ezek hgyományos tájegységi negyedek zonbn nem minden esetben rendelkeznek eltérő jellemzőkkel, funkciókkl. Az IVS elkészítésekor városi főépítész jvsltár 7 ngyobb, funkcionálisn és térben összefüggő városrészt került elhtárolásr. Belváros: mely mgáb fogllj z Óvárost, Várkerületet, Szt. Mihály dombot, Kossuth u. és környékét és Kőfrgó téri lkótelepet. Legfontosbb jellemzők: vegyes funkció: Óvárosbn domináns lkó és humán szolgálttó funkció: közhivtlok koncentrációj; elöregedő lkosság, szociális bérlkásokbn; értékes épített örökség, 17 múzeum, ugynkkor színvonls üzletek és vendéglátóhelyek hiány: nem élő városrész. Várkerületen közlekedési / prkolási problémák. Kurucdomb: legfontosbb jellemzők: vegyes funkciójú városrész, jól megközelíthető, kellemes lkókörnyezet, jó minőségű kertvárosis környezet mellett kifejezetten elhnygolt városnegyeddel (Szélmlom és környéke); korszerű, felújított Kórház. Észki városrész: 84es úttól észkr elterülő Bécsi domb, Virágvölgy és Arnyhegy városrészekkel: legfontosbb jellemzők: vegyes funkciójú városrész, itt tlálhtó történelmi borvidék, illetve rehbilitált iprterület, diszfunkciós hsználtú Arnyhegyi Ipri prk és környezete, melyben kihsználtln Inkubátor mellett közművesített szbd területek vnnk. Potenciális turisztiki vonzereje z mfiteátrum, mely jelenleg nem működő termék. Jereván lkótelep: lkófunkciójú városrész, legfontosbb jellemzői: rendezett, gondozott lkóterület, jó megközelíthetőséggel, rendszeres tömegközlekedéssel; elöregedő lkosság koncentrációj; megfelelő szolgálttási háló. Lőverek városrész: vsútvonltól délre, Bánflv Kutyhegy, Alsó és Felső Lőverek, Erzsébet kert és környéke, Egeredi domb és környéke, vlmint József Attil lkótelep: legfontosbb jellemzői: lkó és humán szolgálttó funkció; város zöldövezete, szállodákkl, uszodávl, nívós lkóingtlnokkl, mgs iskoli végzettségű lkossággl; itt tlálhtó z Egyetem, minek kpcsolódás város életéhez nem megfelelő. Iprterületek: ÉNy.i és DKi iprterület: legfontosbb jellemzők: domináns gzdsági funkció; z észki rész rendezetlen, viszonylg olcsó telkeken kis és közép vállltok(kkv) dominnciáj mellett Heineken, illetve z Elzett cégek székhelye; déli, továbbfejlesztésre lklms, de szbd közművesített területtel nem rendelkező terület jó megközelíthetőséggel, de rossz belső közlekedési feltételekkel, logisztiki központ közelében. Sopron belterületbe vont külső településrészei: vegyes funkciójú területek. Legfontosbb jellemzők: Brennbergbány szép természeti környezet, elöregedő, képzetlen lkossággl, lcsony komfortú lkásokkl; Sopronkőhid börtön munkát d, ugynkkor rossz imázst kelt; Tómlomfürdő horgásztó, fürdő; Blf gyógyvíz, 12

13 ugynkkor felújításr szoruló, állmi tuljdonbn lévő Szntórium; Fertő tvi kijárt Nemzeti Prk, Világörökségi helyszín, ugynkkor tó iszpos, lápos, fürdőzéshez nem kedvező, világörökség nem közkincs; Fertőrákosi Brlngszínház impozáns környezet, ugynkkor kihsználtln lehetőség, gyenge progrmkínált, gyenge mrketing, felújítási szükséglet. Sopron funkciói, szerepe városhierrchiábn A város jelenleg még kedvező helyet tölt be mgyr városhierrchiábn. A részletes összehsonlító elemzések zonbn gyengülő pozícióról tesznek tnúságot: burgenlndi városokkl versenyző város előnyei nem csupán z örök vetélytárs Győrrel szemben vgy kiemelten fejlesztett burgenlndi kisvárosokkl szemben csökkennek, hnem régió többi ngyvárosivl vgy hzi turisztiki városokkl szemben is. Sopron, megyei jogú város városkuttások jelenlegi állás szerint komplex funkciójú, városhierrchiábn megyeközpontok közé illeszkedő város. E ngyvárosi jellegű funkcióegyüttesnek megléte és ez z országos városhálóztbn betöltött hely zonbn ellentmondásos. Kuttási eredmények muttják, hogy Sopron kiemelkedően vonzó város mind mgyrországi vállltok telephelyválsztási preferenciái, mind lkosság lkóhelyválsztási preferenciái lpján, ugynkkor belső, regionális megítélése rosszbb z országosnál. A város imázs jó, de várost belülről ismerők tisztábn vnnk város versenyképességének romlásávl. A város egyértelműen komplex szerepkörű, hzi viszonyltbn ngyvárosi jellegű város. E komplex funkcióegyüttes jellemzője zonbn, hogy ngyvárosokr áltlánosn jellemző funkciókon belül többi funkciót is finnszírozó gzdsági funkció hiányos. Közigzgtási funkciók: Sopron nem megyeszékhely, így megyei típusú / szintű intézményrendszere nem épült ki, elsősorbn kistérségi szintű közigzgtási intézmények működnek, z újonnn lkult / lkuló regionális igzgtási funkciókon Győr mellett jellemzően megyeszékhelyek osztoznk. Gzdsági funkciók: Sopron, kedvezőbb fekvésű és helyzetű Győr (Dun, utópály, kedvezőbb vonzáskörzet, töretlenebb fejlődés stb.), illetve közelmúltn fejlesztett burgenlndi ipri központok mellett nehezen tudj (z önkormányzti bevételek lkulását jelentősen meghtározó) ipri szerepkörét erősíteni. Hiányos város szolgálttási szerepköre: város legngyobb szolgálttói és fogllkozttói közszolgálttók. A szolgálttó szektor mgán válllti leginkább város gzdsági funkciójánk meghtározó területéhez, z önkormányzti költségvetést jelentősen nem gzdgító idegenforglomhoz kpcsolódnk. A város gzdságánk vizsgált során kiderült, hogy hgyományos kereskedelmi funkció sem működik jól: z es években mgyr és z usztrii árk különbözőségére lpozott bevásárlóturizmust kiszolgáló kiskereskedelem súly és jövedelemtermelő képessége z árk kiegyenlítődése, illetve hipermrketek, pláz megjelenésével folymtosn csökken. A város fogllkozttási szerepköre is ellentmondásos: gykorltilg nincsen munknélküliség, 13

14 zonbn város ngyságához képest kicsi fogllkozttási vonzáskörzete, városbn betölthető állások csk viszonylg lcsony jövedelmeket biztosítnk, így ngy z usztrii elszívó erő mind diplomások, mind z lcsonybbn képzett lkosság irányáb. Okttási funkció: Sopronbn z lp és középfokú okttási hálózt mint legtöbb városi közszolgálttás megfelelő, de további fenntrtás többlet erőforrásokt igényel. A funkció meghtározó szereplője NyugtMgyrországi Egyetem zonbn nincsen jelen város életében. Az okttási, illetve turisztiki szerepkörökhöz kpcsolódik kulturális város szerepkör: városbn sok, de kevéssé modern, ezért számához képest kevés látogtót vonzó múzeum vn. A városbn vn színház, zenekr, énekkrok, tánccsoportok, de z ellentmondásokr utl, hogy részletesen kidolgozott, város emblemtikus eseményévé fejleszthető Lisztiád progrm nem működik. Humán szolgálttó funkció: városbn hzi viszonyltbn kiemelkedően jó z egészségügyi szolgálttások színvonl, s bár szkemberek szerint egyre több sebből vérzik szociális szolgálttások rendszere, m még hjléktlnok problémájánk megoldtlnságán kívül minden problémát kezel város. A funkció minősége m még vlódi ngyvárosi, térségi központi szerepű városhoz méltó, de fenntrtásához nélkülözhetetlen város pénzügyi eszközeinek bővítése. Lkó funkció: város lkói jelenleg hzi viszonyltbn kiemelkedő életminőséget nyújtó városbn élnek. A funkció hosszútávú működése zonbn (például z önkormányzt áltl biztosított szolgálttások színvonlánk megőrzése, illetve ennek feltétele: több személyi jövedelemdót városb visszjutttó, illetve többet költő lkosok dominnciáj) gzdsági funkció hiányink orvoslásávl biztosíthtó. Sopron jövőképe Sopron város vezetése, válllti szfér, civil társdlom érzi fent bemuttott, z országos viszonyltbn megteremtett kiemelkedő életminőséget veszélyeztető problémákt és természetes térségi közegben, illetve közeghez képest (Győr, Burgenlnd) erősödő lemrdást. Ugynkkor és természetesen év távltábn mindenki e problémák megoldását szeretné, zz elérni zt z állpotot, melynek fő jellemzői: nyitott, innovtív, kretív szellemiség, melynek egyik potenciális háttérbázis NyugtMgyrországi Egyetem, másik pedig mg minőségi körülmények között élő, elégedett városi lkosság; kölcsönös érdekekre épülő, városvezetés és civil társdlom párbeszédével kilkított, minden szereplő számár útbigzítást nyújtó hosszútávú fejlesztési keretek között folyó építkező munk; burgenlndi térség és teljes CENTROPE régió városihoz mért minőségi versenyképesség; htármenti /kis/térségi együttműködési hálóztbn kpu és komplex központi városi funkció betöltése mind mgyr kistérség, mind z osztrák oldli természetes vonzáskörzet települései számár; 14

15 mgán prtnerekkel közösen fejlesztett épített környezet, melynek keretei: természeti környezetet megőrző és tovább nem terjeszkedő városszerkezet és z élő és megóvott műemléki örökség; város és vonzáskörzete munkválllóit és várost eltrtó válllti szövettel jellemezhető modern gzdsági szerkezet; Liszt város szlogenre épülő, nemzetközi vonzerővel rendelkező, széles célcsoporti kört megszólítni képes, komplex és minőségi kínáltot nyújtó, jól menedzselt turisztiki desztináció; minőségi életkörülmények. A jövőképben vázolt helyzet kilkulásához vezető kciók célji Az ideális jövőt következő, egy gondoltb sűrített hosszútávú, átfogó cél megvlósulás eredményezheti: Sopron, LISZT VÁROSA legyen olyn htármenti kpu és térségi központi funkciókkl rendelkező város, egyben CENTROPE régió egyik kulturális központj, nemzetközi turisztiki desztináció, melyben minőségi életkörülmények hátterét modern szerkezetű gzdság működése dj. Annk érdekében, hogy város hosszútávon is jelenlegi mgs életkörülményeket nyújts, z önkormányzt jelenlegi minőségi szolgálttó hálóztát fenntrts és jelentkező problémákt orvosolni tudj, középtávon z önkormányzt és lkosság gzdgodásár, rövidtávon leglábbis jövedelemcsökkenés megállításár vn szükség. A jelenlegi helyzet elemzése egyértelművé tette, hogy ennek lp feltétele városfejlesztés kiemelt temtikus céljánk megvlósítás: posztindusztrális társdlmkr jellemző modern gzdsági szerkezet kilkítás. Az átfogó cél megvlósulásához középtávú 78 éves távltú, elsősorbn gzdság modernizációját szolgáló további ágzti / temtikus és támogtó /horizontális típusú célok elérése vezethet: gzdság modernizálásánk érdekében ipri és szolgálttó vállltok letelepedését ösztönző eszközök kilkítás, vállltok folymtos letelepítése. jól menedzselt turisztiki desztináció kilkítás LISZTIÁDA rendezvénysorozt, húzó, meghtározó kínálti elem köré szervezve. z Egyetem és társdlmánk htékony részvétele város életében. z épített örökség megőrzése, egyben város vonzóvá és élővé tétele, melynek eszköze részletesen is bemuttott kcióterületeken megvlósuló városrehbilitáció. 15

16 Sopron és szolgálttásink értékesítése, eldás, z ágzti típusú temtikus célok megvlósulásánk támogtás mrketing eszközével. z önkormányzt keretén belül illetve tuljdonábn, pici szereplők munkáját támogtó, pici szereplők bevonását feltételező, feldtit felelősen ellátó, elsősorbn fejlesztő és nem igzgtási jellegű szervezetek, intézmények kilkítás. z intézményfejlesztéshez szorosn kpcsolódó prtnerségépítés, hálóztfejlesztés. A fenti középtávú célokhoz kpcsolv, zok mintegy területi leképezéseként kerültek meghtározásr z egyes városrészek lpvető funkcióit erősítő, város gzdságánk fejlődését, ezáltl z életminőség megtrtását eredményező városrészi részcélok: 1. Belváros: Fő cél: z Óváros élővé tétele, épített örökség megőrzése, dminisztrtív és szociális lkó funkció csökkentése, gzdsági és kulturális funkció erősítése. A Belváros soproni városrehbilitáció elsődleges kcióterülete. 2. Kurucdomb: Fő célok: életminőség jvítás, egészség/szbdidő/sport fejlesztése; gzdságfejlesztés távltábn tervezett projektek: multifunkcionális sport és gzdsági rendezvényeknek helyet dó csrnok felépítése; Szélmlom városnegyed rehbilitációj, városrehbilitációs progrm egy következő ütemére kijelölt bevtkozás. 3. Észki városrész: Fő cél: korszerű nemzetközi üzleti szolgálttó központok vonzás városrész területére (Arnyhegy), z Ipri Prk funkcióink módosulás távltábn tervezett támogtó projektek: professzionális lobbi tevékenység és egyéb támogtó eszközök működtetése; folymtos kpcsolt z Önkormányzt és vállltok között, ügyfélbrát, egyblkos típusú ügyintézés. 4. Jereván lkótelep: Fő cél: életminőség jvítás teljes lkosságot kiszolgáló speciális szociális és egészségügyi intézmények kilkításávl, vlmint soproni lkosság áltl kedvelt kerékpáros közlekedés lehetőségének biztosításávl távltábn tervezett projektek: Gerontológii Központ; belvárost és lkótelepet összekötő biciklisáv. 5. Lőverek: Fő cél: természet és zöldterület védelem és fejlesztés; Egyetem és város együttműködésének fejlesztése. A 2015 távltábn tervezett projektek: modern egyetemi _városi könyvtár; kkreditált borászképzés indítás z Egyetemen; folymtos kpcsolttrtás z Egyetem Önkormányzt között; diákok számár szervezett, városfejlesztési célokhoz kpcsolódó pályáztok és kiállítások megszervezése. 16

17 6. Iprterületek: Fő cél: gzdságfejlesztés, befektető vonzás, megfelelő telephelykínált biztosítás. A 2015 távltábn tervezett projektek: Délkeleti iprterületen közlekedésfejlesztés, útépítés, közműfejlesztés. 7. Egyéb belterületek: Fő cél: turizmusfejlesztés, vonzerőfejlesztés. A 2015 távltábn tervezett projektek: Fertőrákosi brlngszínház felújítás; blfi fürdőfejlesztés; fertő tvi vízi élet fejlesztése. Akcióterületek, s városrehbilitációs kciók 1. Belvárosi kcióterület Sopron város önkormányzt városrehbilitációs fejlesztései megvlósításár elsődlegesen Belvárost jelölte ki kcióterületként. A Belváros, mint városrész és mint kcióterület egybeesik. Sopron városrehbilitációs tevékenységének középpontjábn z Óváros élettel vló megtöltése áll: z Óváros élővé tétele, belvárosi élet újjáélesztése szolgálj Sopron gzdsági és városi fejlődését, hiszen vonzó és életteli város vonzó terep befektetők és turisták számár is. Az Óváros élettel vló megtöltése városrész funkcióját nem változttj meg, de erősíti gzdsági és kulturális funkciót és hozzájárul Sopron fő célj, gzdságfejlesztés, turizmus fejlesztés és lkók számár kedvező életlehetőség nyújtásánk megvlósításához. A s tervezett városrehbilitációs fejlesztés minden eleme, mindhárom üteme Belváros kcióterületen vlósul meg. A fejlesztések elemei: 1. ütem Tűztorony rehbilitáció Múzeumi (Kulcspont tersz) információs és fogdóközpont kilkítás Fő tér utcburkoltánk cseréje, Borostyánkőút megjelenítésével Várflsétány kilkítás Portál, cégér, utcbútor, utctábl kuttás és tervezés pályázt NYME AMI részvételével, szemléletformálás Kísérő mgánfejlesztés: prkolóház 2. ütem Külkerület kiépítése Helyismereti művészettörténeti iskoli okttási tnterv, temtik, tnnyg elkészítése Szemléletformáló kciók folyttás Kísérő mgánfejlesztés: szállodépítés 3. ütem Várkerület rehbilitációj (nemzetközi tervpályázt lpján) 17

18 Portál progrm megvlósítás z AMIs tervek felhsználásávl Várkerületen és z Óvárosbn mgánfejlesztés A beruházássl párhuzmosn z első ütemben létrejön Városfejlesztő Rt., mely levezényli z Óváros szociálisn rászoruló lkosság igényeinek jobbn megfelelő lkáshoz jutttását és házk eldását, bérbedását város előírásink megfelelő felújítási kötelezettséggel illetve város céljink megfelelő hsznált előírásávl. 2. Kurucdombi kcióterület Sopron városrehbilitációs tevékenységének második célterülete Kurucdomb városrész. Az kcióterület lehtárolás itt is megegyezik városrészével. A Kurucdomb kiválsztását indokolt, hogy itt nyílik lklms terület városrehbilitáció lehetséges támogtott tevékenységét képező multifunkcionális csrnok megépítésére, mely szolgálj Sopron fejlesztése fő célját, gzdság fejlődésének ösztönzését, befektetők vonzását és kkvk támogtását. A multifunkcionális csrnok megépítésével Kurucdomb eddig hiányos gzdsági funkciój erősödik. A Kurucdomb másik városfejlesztési projekteleme Szélmlom tömb rehbilitációj és funkcióváltás. A jelenleg nem látogthtó, izglms épületegyüttes szórkozás/szbdidő/turisztiki célr vló felhsználás új vonzerőt jelent mjd Sopronbn, különösen fitlok és turisták számár. A Kurucdomb kcióterület fejlesztésére 2013 után kerül sor. Addigr z önkormányzt elkészítteti Multifunkcionális csrnok terveit, hogy z újr megnyíló pályázási lehetőséget elsőként rgdhss meg. A közötti tervezett tevékenységek első ütemének részletes bemuttását z IVS mellett elkészített Akcióterületi Terv trtlmzz. Az IVS megvlósítását támogtó eszközök Az IVSben fogllt strtégi megvlósítását városrehbilitációs progrm mellett egyrészt s tervezési periódusbn rendelkezésre álló további uniós forrásokból finnszírozhtó projektek, másrészt z önkormányzt áltl megvlósítndó nem beruházási jellegű támogtó progrmok / tevékenységek fogják segíteni. Sopron önkormányztánk még nincsen ezen ösztönző tevékenységeket rendszerbe foglló strtégiáj, zonbn z IVS során indított közös gondolkodás eredményeként hngsúlyos igények foglmzódtk meg z önkormányzt áltl lklmzott dópolitik átgondolásár, vlmint mrketing, illetve különböző nem pénzügyi ösztönző eszközök hsználtár. 1 A városrehbilitációs progrm sikerének előfeltétele város Ingtlngzdálkodási tervének elkészítése: belváros ingtlnink állpotfelmérése, fejlesztés strtégiájánk megfoglmzás, z opertív lépések meghtározás, illetve Soproni Városfejlesztő Társság 18

19 üzleti tervének kilkítás. A terv lpvető célj város tudtos és deklrált ingtln és vgyongzdálkodási politikájánk meghtározás. Amennyiben z önkormányzt fejlesztései átláthtók és kiszámíthtók, mgán tőke is tevékenyen részt tud venni városmegújítási folymtokbn. 2 Az dócsökkentést város létre krj hozni z ingtlnok krbntrtását, felújítását motiváló dókedvezmények rendszerét. A város minden szereplője tudtábn vn nnk, hogy jelenleg nem megfelelő város mrketingje, sem z áltlános városmrketing, sem pedig kiemelt területekhez kpcsolódó célzott turisztiki, illetve befektetők betelepítését szolgáló mrketing. Az áltlános városmrketing eszközeként is, jelenleg készül város új honlpj, m z egyik legkorszerűbb és legfontosbb mrketing eszköz. Az áltlános városmrketing kiemelt területeként kívánj város továbbikbn kezelni nem csupán turisták vonzását célzó, hnem befektetővonzás céljából működtetett célzott mrketinget. 3 A városrehbilitációhoz szorosn kpcsolódó és lklmzndó egyéb nem pénzügyi típusú ösztönző eszközök célj egyrészt Belváros élővé tételének elősegítése, műemléki értékek megőrzése, másrészt lkosság és vállltok motivációj közösségi fejlesztésekben vló részvételre, z önkéntes, felelős szerepválllásr. Néhány konkrét, továbbikbn is működtetni kívánt kció: legngyobb dófizetők köszöntése, mecénások Lckner Kristóf díjánk átdás. Új ösztönzők: olyn mozglmk, melyeken tisztességesen tenni kró polgárok sját munkájukkl részt vehetnek vgy dományikkl városszépítésért tehetnek. 4 Sopron város vezetése tisztábn vn zzl, hogy város fejlesztési strtégiáj csk kkor vlósulht meg eredményesen, h fejlesztés húzó projektjeit megvlósító önkormányzt sikeresen ösztönzi mgánerős projektek bekpcsolódását és mindehhez mg mögött tudj lkosság támogtását és felelős tennikrását. Ennek feltétele prtnerségben ( civil társdlom megkérdezésével) kilkított hosszútávú működési keretek és irányok világos megfoglmzás és kommunikációj, lkossággl vló folymtos párbeszéd. Az IVS ennek szellemében készült: szkpolitiki területek széleskörű egyeztetésének eredményeként, mgánszfér megkérdezésével, lkosság bevonásávl. 5 A fejlesztések megvlósításához megfelelő emberi erőforrások szükségesek. Ennek érdekében z önkormányzti hivtlon és egyes intézményein belül szervezeti átvilágításr, illetve szervezetfejlesztésre kerül sor. Legfontosbb feldtok: változttások z önkormányzti hivtl jelenlegi struktúrájábn: városfejlesztési osztály helyzetének átvizsgálás; gzdságfejlesztés válllti ügyintézés, turizmusfejlesztés 19

20 és városmrketing feldtok strtégii szerepének megfelelő szervezeti szintű képviselete, megfelelő erőforrás biztosítás: Gzdsági Irod létrehozás; változttások z önkormányzti tuljdonú ProKultúr kht. feldtköreiben, htékonyság növelése érdekében szervezetátvilágítás; új szervezetek létrehozás kiemelt feldtok megoldását megvlósító, delegált feldtokt önállón és felelősen megvlósító, pici és térségi prtnerekkel együttműködő fejlesztő és nem htósági szemléletű intézmények keretében: városfejlesztő cég létrehozás, illetve közreműködés turisztiki desztinációmenedzsment irod létrehozásábn; új, vegyesbizottság típusú szervezetek létrehozás: Egyetem Önkormányzt, illetve Vállltok Önkormányzt Együttműködési Bizottság. 6 Ahhoz, hogy Sopron város célji megvlósuljnk, városnk szüksége vn térségi településekre (munkerő biztosítás, részvétel turisztiki kínált különböző hálóztibn stb.). A htékony együttműködés érdekében Sopron és mikrotérsége településeinek vezetői intézményesíteni fogják együttműködésüket. Az egyeztetett tervek, közös lobbi közös érdekérvényesítést tesz lehetővé, melynek eredményeként Sopron és térsége közös fejlesztések megvlósításán keresztül is gzdgodni tud. Az gglomerációs együttműködés htékonyságánk érdekében 2008 második felében együttműködési terv készül. 7 Az IVS városbn megindult strtégii tervezés kiinduló pontj, meghtározz legfontosbb irányokt, s horizontot nyújt további finomr hngolásoknk. A város számár z IVS e szempontból nyitott strtégi, melynek lpján folyttódht prtnerségre épülő opertív tervezés és progrmmegvlósítás. Az IVSben megfoglmzott célokt és megvlósulás mikéntjét / eredményeit város vezetése következő tervezési periódust (várhtón ) megelőzően fogj részletesen felülvizsgálni. Az opertív kcióterv előrehldását éves, illetve félévi értékelések kísérik. A számszerű eredményeket / htások muttóit z IVS során hsznált dtok monitoring rendszer kiinduló dti és z dott időpontbn rögzített dtok összehsonlítás fogj dni. 8 Az IVS első opertív kibontás Belvárosr vontkozó Akcióterületi terv, melynek projektjeit Városfejlesztő Rt. és együttműködő prtnerei vlósítják meg. Az önkormányzt további opertív lépéseket megfelelő szervezeti feltételek biztosítását követően gzdságfejlesztés és turizmusfejlesztés célterületeihez kpcsolódv fogj indítni. Ezek z opertív lépések z 20

21 előzőekkel ellentétben elsősorbn nem beruházási típusú, tehát lcsonybb költségigényű, dott esetben támogtási források nélkül is életképes projektek megvlósítását jelentik. (Az Önkormányzt ezek mellett természetesen élni kíván minden olyn lehetőséggel, mely kpcsolódó ngyobb fejlesztéseket tesz lehetővé.) 21

22 3. Ágzti helyzetfeltárás A város fejlesztési strtégiájánk meghtározásához elengedhetetlen hov igyekszünk? kérdés mellett hol trtunk most? kérdésre felelni: z IVS készítése lehetőséget teremtett város helyzetének részletes vizsgáltár. E vizsgált során mintegy helyzetfeltárás bevezetőjeként röviden összefoglltuk város jelenét meghtározó múlt legfontosbb mérföldköveit, kiemelve zokt, melyek elsődleges htássl voltk város szerkezetének, funkcióink lkulásár; részletesen elemeztük rendelkezésre álló sttisztiki dtokt, megnéztük fejlődés tendenciáit 1998 / 2001 / 2005 viszonyltábn, összehsonlítottuk Sopron muttóit régió ngyvárosink, illetve Sopronhoz hsonló helyzetben levő, hsonló dottságokkl rendelkező mgyr városok (Pécs, Eger) muttóivl; elemeztük közelmúltbn készült ágzti típusú dokumentumokt; helyi interjúk, work shopok keretében elhngzott, illetve írásbn z Önkormányzthoz eljutttott vélemények lpján véglegesítettük helyzetképet. Az ágzti típusú vizsgáltok szempontji, helyzetfeltárás város egészére vontkozó lfejezetei: Adottságok: természeti és épített környezet, demográfi Gzdság Turisztik Szociális és egészségügyi ellátó rendszer Sport Okttás, egyetem Közműellátottság Közlekedési helyzet Sopron története A soproni történelemmel fogllkozó írások mindegyike leszögezi, hogy soproni medence másfél kilométeres sávj és környező domb és hegyvidék kedvező földrjzi fekvésénél fogv már régót emberlkt terület. Időszámításunk kezdete előtt z VIV. évezredtől kezdve már lkott területek tlálhtók város létesítésének lpjit képező Borostyánkőút mentén. A Várhelyen, illetve Bécsi dombon végzett ástások tárták fel város legkorábbi emlékeit, egyebek mellett z illír eredetű népesség áltl épített földvárkt. A területet kelták után 22

23 rómik szállták meg: kereskedők és kiszolgált ktonák csoportj telepedett le itt z időszámítás kezdetén. Mint Borostyánkő út egyik fontos állomás, municípiumi jogokt kpott z kkor Scrbntiánk nevezett város. A 374es qud betörést követően megszűnt rómi közigzgtás, lkosság elmenekült. Évszázdok során gótok, kunok, vrok éltek területen, új település honfogllást követően jött létre, s soroztos brbár támdások ellen rómi városfl kiegészítésével István király korábn felépült vár. Ekkortájbn kpt nevét város Suprun nevű ispánjáról. A várflkon belül flkhoz támszkodv kezdődött város kiépítése. A várost IV. László 1277ben szbd királyi város rngjár emeli között királyi mgyr htárvárból virágzó város lett, melyben németség fokoztos többségre emelkedett. A XIV. százdbn III. Frigyes jvár elzálogosított várost Mátyás király váltj vissz, s z újr megerősített vár jelentős szerepet játszik Mátyás háborúibn. 1379ből szármzik város házink első összeírás, 1447től jelennek meg céhek Sopron történetében. A török 1529ben elfogllj és feldúlj külvárost, zonbn város nem kerül hódoltság lá, ugynkkor megszállt területekről sokn menekülnek Sopronb; város lssn szbd terület központjává válik. A XVI. százd második felétől több országgyűlést is trtnk itt. 1676bn htlms tűzvész pusztít: ktsztrófánk Várostorony is áldoztául esett, s z ezt követő újjáépítéskor kpt mi lkját. A belváros gótikus házink többsége megsérült. A megmrdt flkt felhsználv építették kor divtjánk megfelelően reneszánsz és brokk stílusú házkt: ekkor épültek Sopron árkádos, loggiás udvri, melyek mi npig belváros történelmének tpinthtó emlékei. A XVII. százd végén török urlom lól felszbduló ország egyik fő kereskedelmi útvonl (mrh és lókereskedelem) Sopronon át vezetett. A XVIII. százd elején Sopron Mgyrország első tíz város közé trtozott, II. József idején vármegyeszékhely lett. Ebben virágzó korbn jelent meg nyomdászt, z ágyú és hrngöntés, kékfestőműhelyek. Ekkor került sor várárok folymtos betemetésére, s erre z időre tehető Várkerület teljes kilkulás. 1753bn itt fedezték fel z ország első szénbányáját, kitermelése z ország első gőzhjtású szállítógépének segítségével meg is indult. A XVIII. százd végén lkosság szám már több mint , s Széchenyi segítségével, 1840től z 1526bn kiűzött zsidóság ismét letelepedhetett városbn. A százdfordulón Sopronbn is megindult kpitlist fejlődés. Beluszky Pál és Győri Róbert vizsgált szerint (Fel is út, le is út városink településhierrchiábn elfogllt pozícióink változási 20. Százdbn Tér és Társdlom 2004/1.szám) ebben z időszkbn Sopron regionális funkciókkl rendelkező város, z igzgtási intézmények területén Ardot vgy Brssót felülmúlt, Győrrel közel zonos pozíciór tett szert, bár gzdsági szerepe jóvl jelentéktelenebb volt.1 1 A tnulmány szerint 1910ben z kkori országterületen 10 város töltött be regionális központi szerepkört: *gl jelzett települések regionális funkciói hiányosk voltk : Zágráb, Pozsony, Kolozsvár, Kss, Debrecen, Temesvár, Szeged*, Ngyvárd*, Pécs*, Győr*. 23

24 A fejlődésnek z I. világháborút követő békeszerződés vetett véget. Trinon NyugtMgyrország jelentős részét, így város vonzáskörzetének kéthrmd részét Ausztriánk jutttt. A város mg zonbn december 14én népszvzást követően mgyr mrdt (ekkor kpt Civits Fidelissim címet). Az állmvezetés várost hűségéért selmecbányi főiskol áttelepítésével, s hthtós támogtássl jutlmzt. A II. világháborút követő években németjkú lkosság gzdpolgár poncihterek zömét kitelepítették. A város 1950ben elveszítette megyeszékhelyi rngját. A htárábn húzódó vsfüggöny következményeként város fejlődése gykorltilg megállt, iprát visszfejlesztette z állmszocilist rendszer. Az 1950 es évektől kezdve több kistelepülést cstoltk városhoz, ez egyrészt népességnövekedést eredményezett, másrészt elindított város több problémát, mint előnyt jelentő szétterülő szerkezetének kilkulását. A rendszer felpuhulásánk időszkábn megkezdődött város újbb felvirágzás: beindult htármenti kétirányú bevásárlóturizmus, mjd z nnk nyomdokábn megjelenő egészségturizmus, mely hzi viszonyltbn jelentős vgyonok felhlmozását, város áltlános gzdgodását tette lehetővé. Fontos megjegyezni, hogy ebben z időszkbn, gzdgodás reményében, felerősödik város irányáb történő bevándorlás Mgyrország válságb kerülő területeinek irányából ugusztus 19.én Sopron közvetlen térségében, Fertőrákoson került sor középkeleteurópi országok felszbdulásánk emblemtikus eseményére, Páneurópi Piknikre, melynek során több száz keletnémet menekült át Ausztriáb vsfüggöny átvágását követően. Sopron már vonzó, hzi viszonyltbn kiemelkedően mgs életminőséget nyújtó várossá, htármenti fekvésének és turisztiki vonzerőinek köszönhetően z egyik legjelentősebb mgyr turisztiki desztinációvá fejlődött. A város helyzetének, elsősorbn z áltl kínált minőségi életkörülményeknek megőrzése és további fejlődés zonbn számos, jelen tnulmánybn is felvetett strtégii kérdés eldöntésétől / meglévő problémák orvoslásánk mikéntjétől függ Épített és természeti környezet Sopron NyugtDunántúli régióbn, GyőrMosonSopron megyében, z osztrák htár mentén helyezkedik el. 1. ábr SopronBudpest SopronBécs SopronPozsony SopronGyőr SopronSzombthely SopronZlegerszeg SopronEisenstdt Forrás: MÁV Elvir dtbázis, 2008 Távolság 216 km 73 km 65 km 85 km 62 km 120 km 25 km Utzási idő vonttl 2:43 1:34 3:35 1:10 1:00 2:02 24

25 Sopron NyugtDunántúli régió ngyváros NyugtDunántúl hét mgyrországi sttisztiki régió egyike, z ország észknyugti részében helyezkedik el; három megye, GyőrMosonSopron, Vs és Zl lkotj. A régió központj Győr. 2. ábr Terület: km² Népesség: fő Népsűrűség: 90 fő/km² Megyék: GyőrMosonSopron, Vs, Zl A régió országon belüli szerepét, s jellemző kiemelkedő gzdsági funkcióit egyebek mellett földrjzi fekvésének köszönheti. A régió négy országgl htáros: nyugton Ausztriávl, délnyugton Szlovéniávl és Horvátországgl, észkon pedig Szlovákiávl. (A régió keleti iránybn Középdunántúli régióvl, míg déli iránybn Déldunántúli régióvl szomszédos.) A régió trdicionális jellemzője nemzetközi, elsősorbn osztrák mgyr htár menti együttműködés, mi jelentősen növeli terület vonzerejét mind befektetők, mind lkosság, mind pedig turisták számár. A régióbn, földrjzi helyzeténél fogv Sopronnk legjobbk kpcsolti környező településekkel, hiszen félszigetszerűen illeszkedik várost körülvevő osztrák települési kréjb. A Nyugtdunántúli régióbn öt megyei jogú város lkult ki: Győr, Szombthely, Zlegerszeg (megyeszékhelyek), illetve Sopron és Ngyknizs. Az öt ngyvárost összehsonlítv megállpíthtó, hogy Sopron második leglcsonybb népességszámú település, ugynkkor népességszám növekedése z elmúlt 78 évben itt legerőteljesebb. 3. ábr 25

26 Már régió meghtározó városink gzdságpolitiki versenyében Sopron földrjzi elhelyezkedése és fejlődéstörténetéből fkdó infrstrukturális elmrdottság mitt sok tekintetben lemrdt nem csupán győri régióközpont mögött, hnem többi megyeszékhely mögött is. (Sopron fő vetélytárs történetileg mindig elsősorbn Győr volt). Ugynkkor éppen e sjátos elhelyezkedés mitt Sopron számos ki nem hsznált potenciálll rendelkezik. 4. ábr Sopron Megyei Jogú Város Sopron közigzgtási területe: 168,960 km2 Ebből külterület: 148,300 km2 Belterület: 20,660 km2 Sopron város közigzgtási területe csáposn elnyúló: jelentős méretű külterületének kb. fele hegyvidékeken elterülő erdőterület, mely délnyugton Soproni Tájvédelmi Körzet része. Az erdőterületek észkról és keletről is behtárolják városi területeket, egyedülálló mikroklímát 26

27 biztosítv városnk. A fennmrdó külterületek másik jelentős része FertőHnság Nemzeti Prk részeként mgáb fogllj Fertőtó mgyr területét, illetve kpcsolódó, gzdg élővilágú, fokozottn védett vizes élőhelyeket. A külterületi mezőgzdsági területek jelentős eleme még várost észkról htároló Soproni Történelmi Borvidék lnkás hegyoldl. A hegyek között kilkult várost, domborzti dottságoknk megfelelően, jellemzően észknyugt és délkelet irányú úthálózt tárj fel. A beépített területrészek domborzttól függően terjednek tgolt hegyvidéki területen A város környezeti dottsági, környezetállpotánk lkulás A város fekvése, tájkrkter jellemzői Sopron kivételes környezeti dottságokkl rendelkezik, fekvése igen kedvező, 3 kistáj Sopronihegység, Sopronimedence és Fertőmellékidombság területén terül el, z Alpok és Pnnon régió tlálkozásábn. A változtos táji dottságok következtében város környezete egymástól jól elkülönülő tájkrkterekkel jellemezhető. Az észknyugtdélkeleti irányú medencében elterülő várost délnyugtról z Alpok előterében húzódó Sopronihegység övezi, mely mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves szublpin éghjltú, zömében zárt erdővel (hegyi gyertyános tölgyesek, szubmontán bükkösök, luc és jegenyefenyvesek) borított, z erdőgzdálkodás, kiránduló turizmus és gyógyüdülés számár kedvező táj, mit Sopronbánfv és Lőverek városrész, vlmint Sopronhoz trtozó pró hegyvidéki települések Görbehlom, Brennbergbány, ÓHermes és ÚjHermes képviselnek. Tómlom, Sopronkőhid és Blf mérsékelten hűvös és mérsékelten szárz, szubtlnti jellegű éghjltú, kevéssé tgolt Fertőmellékidombsor, városszéli településrészek, melyeknek gyógyvíz és délidélkeleti lejtőkön húzódó szőlőskertek dnk sjátos krktert. A város két kistáj közé zárt Sopronimedence területén terül el, mely mérsékleten nedves és mérsékelten szárz éghjlt htárán lévő éghjltávl, medenceperemen tgolt domborztávl, erdőfoltjivl és gyümölcsösszőlős kertjeivel z előbbi két táj között átmenetet képez. A Fertőmellékidombsor lnkái mögött, Kislföld kpujábn elterülő Fertő tó sjátos krktert képez Sopron természeti erőforrási Sopronhoz természet igen bőkezű, számos erőforrást kínál hsznosításr. Ezek közül kiemelendők: fenyvesekkel borított Lőverek üdítő, gyógyító htású lpesi levegője, melynek jelentősége igen ngy mgshegységeket nélkülöző országbn 27

28 vizek gzdgság: z ivóvízellátást lehetővé tevő vízdó összlet jelenléte, z ásványvízként, fürdésre hsznált gyógyvíz előfordulás (Blf), felszíni vizek gzdg megnyilvánulás ( hegyről lefutó és várost átszelő kisvízfolyások sokság, fürdésre, egyéb rekreációs tevékenységre lklms Tómlom, vlmint kiemelkedő természeti értéket képviselő Fertő tó) változtos tlj és domborzti dottságok, melyek sjátos klímávl sokrétű földhsznosításr nyújtnk lehetőséget. Az erdő, f hgyományos erőforrások közül kiemelkedő. szénelőfordulások (Brennbergbány környékén), melyek feltárás zonbn természet és környezetvédelmi érdekekbe ütközik biológii sokféleség, mely változtos táji dottságoknk, z ütközőzónábn vló elhelyezkedésnek köszönhető A minőségi élethez és z üdüléshez minden természeti feltétel dott, változtos domborzt, z erdő, jó levegő, vlmint víz jelenléte. Ezt gzdgítj továbbá szőlőtermesztési kultúr (történelmi borvidék), vlmint z épített környezeti értékek sokság, gzdg kulturális örökség Táji, természeti értékek A változtos táji dottságok, vlmint ngyobb tájegységek htárán vló elhelyezkedés gzdg élővilág előfordulását hordozz mgábn. Sopron számár legngyobb természeti értéket Sopronihegység és Fertő tó jelent. A Fertő tó vidéke Európ számár pártln ritkság, Európ legnyugtibb fekvésű sztyepptv, környezetében olyn iránituráni sótűrő növényfjok tűnnek fel, melyek nyugt felé tovább nem terjeszkednek. Kiemelkedő helyet fogll el továbbá z Európ és Afrik közötti mdárvonulásbn. A területben rejlő értékek sokságát és ngyságát területet érintő többszintű értékvédelem jelzi. A terület országosn védett természeti terület, FertőHnság Nemzeti Prk része. Nemzetközi és világszintű elismertségét bizonyítj, hogy 1979ben z UNESCO MAB progrmj keretében Bioszfér Rezervátummá nyilvánították, 1989től Rmsri Egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyei között, 2004től európi közösségi jelentőségű különleges mdárvédelmi és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (Ntur 2000) területként, 2001től pedig kultúrtájktegóriábn világörökség részeként is számon trtják. A Sopronihegység z Alpok legkeletibb tgjánk, Rozálihegységnek keleti nyúlvány. Gzdg flóráját és funáját számos védett és fokozottn védett növény és álltfj lkotj, közülük montán és szublpin elemek legkiemelkedőbbek. A hegység országos (Soproni Tájvédelmi Körzet) és nemzetközi védelemben (kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület) is részesül. További értékes természeti területek, emlékek: 28

29 európi közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Ntur 2000 területek) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: Fertőmellékidombsor, Dudlesz erdő, országosn védett természeti területek: Ligetptk menti TT, Ikvptk menti TT, Bécsi domb TT, Soproni botnikus kert TT kiugrón mgs számbn megtlálhtó helyi védett természeti területek, emlékek (lásd: 33/1999. (XII. 8.) Önk. rendeletben) Fent nevezett természeti értékek sokság nemzeti ökológii hálóztot gyrpítj Levegőtisztság Sopron levegőminőségét trnszmisszió útján városb kerülő légszennyező nygok, vlmint városbn működő légszennyező források erőművek, ipri telephelyek, közlekedés, fűtés htározzák meg. Sopron elhelyezkedéséből és z urlkodó ÉNyi szélirányból dódón háttérterhelést elsősorbn htáron túlról szármzó szennyeződések befolyásolják. Mivel ngyobb város, összefüggő ipri környezet közvetlen térségben nem tlálhtó, ugynkkor Sopronihegység kiterjedt erdőségei jelentős kondicionáló felületet jelentenek, város levegőminősége kedvezőnek mondhtó. Ez különösen hegységben megbúvó kis településekre (Brennbergbány, Görbehlom, ÚjHermes, ÓHermes), vlmint hegy lábár felkúszó, mgsbbn fekvő városrészekre (FelsőLőverek, AlsóLőverek) igz. A kedvező dottságok ellenére levegőminőség korántsem kifogástln. Bár z országos tendenciákhoz hsonlón légszennyező nygok mennyisége z utóbbi 15 évben csökkent, mi elsősorbn gzdsági területek átlkulásánk, jelentősebb ipri szennyezők megszűnésének (pl. Vsöntöde) és z zokbn eszközölt környezetvédelmi beruházásoknk (htárérték feletti kibocsátás megszüntetése Soproni Fipri Rt., z ELZETT Sopron Kft., z Erzsébet Kórház területén), továbbá fjlgosn kevesebb légszennyező nyg keletkezésével járó gáztüzelés elterjedésének következménye, közlekedés mint légszennyező forrás előtérbe került. A városbn htárátkelő hely révén ngy z áthldó és belső, turizmussl összefüggő forglom. Rádásul gzdsági területek átlkulás következtében egyre több kereskedelmi, szolgálttó létesítmény telepedett meg, melyek környezetterhelését is főként zok forglomvonzt jelenti. A közlekedésből szármzó káros nyg kibocsátás z ipri emisszióvl szemben fjlgos kibocsátás csökkenése ellenére folymtosn növekszik. A 84. sz. főút Sopron belvárost tehermentesítő szkszánk megépülése jvított ugyn város levegőjének minőségén, de ez z út is részben lkott területen, ill. nnk közvetlen közelében vezet át. Fentiekből következik, hogy míg fosszilis tüzelőnygok elégetéséhez és elsősorbn z ipri emisszióhoz köthető kéndioxid és szilárd légszennyező nygok mennyisége csökkent, ddig nitrogéndioxid, illetve nitrogénoxid koncentráció növekvő tendenciát mutt. A területen 29

30 kibocsátott nitrogén dioxid, illetve nitrogénoxidok cc. ¾e közlekedésből szármzik, kibocsátott összes szennyezőnyg ( széndioxidot is ide sorolv) közel 30 % járművek közlekedéséből dódón kerül levegőbe. A levegőminőség jelenlegi állpotár városbn működő mérőállomások utomt és mnuális (korábbi nevén RIV) dtiból következtethetünk. Ezeket z dtokt összehsonlítv z ország háttér légszennyezettségét vizsgáló, közeli Fertőújlkon (Srród) működő mérőállomás dtivl városi emmisszióról is információt nyerhetünk. Az lábbi táblázt Sopron és Srród levegője szennyezettségének minősítését muttj, z utomt mérőállomásokon mért éves átlgok lpján2 légszennyezettségi index szerint. 5. ábr SO2 NO2 NOx PM10 benzol CO O3 szálló por SOPRON SARRÓD kiváló kiváló jó jó kiváló jó megfelelő megfelelő kiváló kiváló kiváló kiváló jó jó kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló jó jó A NO2 és SO2 tekintetében Sopron mnuális mérőállomásin z utóbbi 2 évben mért dtok is évi minősítést igzolják. Sopron légszennyezettségi állpotáról továbbá város zónbesorolás nyújt információt. Sopron 4/2002.(X.7) KvVM rendelet szerint légszennyezettségi szempontból ún. kijelölt város, z egyes légszennyező nygok közül nitrogéndioxid z, melynek zóncsoportb sorolás ( C csoportb sorolt) zt muttj, hogy városon belül lehet olyn terület, hol nitrogéndioxid légszennyezettség htárérték feletti. E mitt város területére vontkozó jogszbályok értelmében levegővédelmi intézkedési progrm készült, mely Sopron egész területét tekintettel rr, hogy htárérték túllépések még Lőverekben is előfordultk nitrogéndioxid vontkozásábn terheltnek tekintette. A nitrogénoxidok mellett kiemelendő felszínközeli ózon mgs koncentrációj. Az ózon sztrtoszférábn létfontosságú, hiszen hiányábn z ultriboly sugárzás behtol légkörbe, ugynez gáz felszínhez közel zonbn súlyos gondokt okozht, fotokémii szmog egyik okozój. A felszínközeli ózon kipufogó gázok nitrogénoxidjink és illékony szerves összetevőinek fotokémii rekcióibn keletkezik, npsugárzás htásár. Sopronbn z ózonszennyezettség növekvő tendenciát mutt. 2006bn z ózon koncentrációj tájékozttási küszöbértéket3 többször is meghldt, ezen belül 3 egymást követő órán keresztüli átlépés 2 2 Az országos légszennyezettségi mérőhálózt utomt mérőhálóztánk évi dti lpján készült hzánk levegőminőségéről szóló összesítő értékelés (VITUKI Kht., március) lpján 3 légszennyezettségnek egyes légszennyező nygok tekintetében lkosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjir megállpított szintje, melynek túllépése esetén lkosságot tájékozttni kell 30

31 lklomml fordult elő. Szemben z egyéb légszennyezőkkel, mennyisége forglms városi utcákbn lcsonybb, mint kijutv városból, hol képződéséhez szükséges npsugárzás intenzitás megfelelő. Ez z ok nnk, hogy z ózon koncentráció várostól távoli, háttérterhelést vizsgáló srródi mérőállomáson is mgs. A mgs felszínközeli ózon koncentráció z ország erre területére jellemző mgs háttérsugárzássl mgyrázhtó. Nem hgyhtó figyelmen kívül, hiszen mellett, hogy egészségkárosító htás vn, klímváltozássl is szoros összefüggésben vn. A növényekre gykorolt htás befolyásolj vízciklust, ezzel is súlyosbíthtj mind z árdásokt, mind z szályokt. Légkörkuttók, klímváltozássl fogllkozók figyelmeztetnek rr, hogy városi szmog rövidéletű gázként ismert ózon jelenléte ngy vlószínűséggel állndóvá, és szinte globálissá válik Környezeti zj Környezeti zj Sopronbn z üzemi létesítményektől, kulturális és szórkozttó létesítményektől, vlmint közlekedéstől szármzik. A légszennyező forrásokhoz hsonlón z utóbbi 15 évben z ipri terhelések háttérbe szorultk, környezetminőséggel szemben támsztott szigorúbb követelmények, htósági ellenőrzések és kötelezések htásár z üzemi eredetű környezeti zjterhelés kisebb lett, z érintett lkóterületek térségében htárérték feletti zjterhelés már nem tpsztlhtó. Egyes szórkozttó létesítményekkel szemben még mindig érkeznek pnszbejelentések, melyek vizsgáltok lpján meglpozottk, e környezeti zjterhelések zonbn csk időszkosk. Meghtározó környezeti zjforrás közlekedés lett, növekvő gépjárműszám és forglom következtében közúti közlekedéstől szármzó zjterhelés növekvő tendenciát mutt. A város elhelyezkedéséből, szerepéből és közlekedési dottságiból dódón ngy várost érintő trnzit forglom és turizmussl összefüggő belső forglom, melyet megtelepedő gzdsági, elsősorbn kereskedelmi, szolgálttó funkciójú területek jelentős forglomvonzt tovább terhel. Ugyn 84. sz. főút Sopron belvárosánk tehermentesítését szolgáló szksz megépülése következtében belváros terhelése némileg csökkent, zonbn ez z út is belterületen keresztül, belváros szélén, lkóterületeket is érintően hld. A város területére készült zjszámítások (Környezetvédelmi Progrm helyzetfeltárás, Strtégii zjtérkép) szerint forglmsbb utkon nppli időszkbn jellemzően 05 db, éjjeli időszkbn 510 db htárérték túllépések fordulnk elő, de nem ritkák nppl z 510 db, éjjel 1015 db htárérték túllépések sem. A mgs környezeti zjszint különösen belváros forglmsbb útjin és bevezető útszkszokon jelent problémát. A belterületet hossznti iránybn átszelő vsútvonlk (különösen Győr Ebenfurth vsútvonl), vlmint vsúti pályudvr is jelentős környezeti zjforrás. Jelentős htárérték túllépés Kismrtoni sor és kórház környezetében tpsztlhtó. 31

32 Vizek állpot Sopronbn kiemelkedő természeti tőke víz, térség jelentős felszíni és felszín ltti vízkészlettel rendelkezik. A felszíni vizek változtos megjelenésűek, Sopronihegységet behálózó ptkok, erek városb érve két jelentősebb vízfolyásb egyesülnek, Rákptk nyugton, z Ikv keleten belvárost is érintve szeli át várost, mjd két ptk várostól délre egyesülve z Ikvábn folyttj útját. Az erdőterületekről érkező ptkok város beépített területein jelentős romlást szenvednek el sok cspdékvíz és szennyvíz bekötéstől. A városon belül Rákptk egyes szkszokon zárt cstornábn folyik, mi z öntisztulási képességét jelentősen rontj. Az Ikv vízminőségét z erősen szennyezett Rákptk, z lsóbb szkszon pedig város tisztított szennyvíz kibocsátás htározzák meg. A ptk erősen szennyezett minősítésű z oxigén háztrtás KOIps, KOId szerves nyg szennyezettségi muttók lpján, II. osztályúr jvult viszont szerves mikroszennyezők besorolás. Pártln természeti kincs Sopron közigzgtási területét (Blf) is érintő Fertő tó. A évi vízminőségi vizsgáltok szerint tó vizének mgs sótrtlm és szerves nyg trtlm nem változott, tó vizének oxigénellátottság mintvételek mérési dti szerint megfelelő volt. A mérési eredmények továbbr is tóvíz mezotrofikus mezoeutrofikus állpotát jelezték. A bkteriális szennyezettség szempontjából Fertőrákosiöböl változtlnul "jó" minősítésű, fürdésre lklms. A terület természetes eredetű, fürdésre hsznált állóvize még Tómlom, mely bár jelentős terhelést szenved el tó környezetének sűrű beépítettsége mitt fürdésre szintén lklms. A város ivóvízellátás sját vízműkutkról biztosított. A város vízellátását 90 %bn fertőrákosi, cslánkerti, kistómlmi és kőhidi vízműtelepek biztosítják, mit Bécsi úti vízműtelep felszínközeli tljvizes rétegre települt glériás vízkivételi műve egészít ki. A vízműkutkt Sopron és Környéke Víz és Cstornmű Rt. üzemelteti, mely szennyezés jelző észlelő kutk működtetésével, rendszeres vízminőségellenőrzéssel biztosítj fogysztóink jó minőségű ivóvizet. A kutkból kitermelt víz jellemzően mindenféle vízkezelési technológi lklmzás nélkül kerül fogysztókhoz. A főtelepi (Bécsi úti) vízműtelepen biztonsági klórozást lklmznk, mivel vízkivétel felszín közeli rétegekből történik. A vízminőséget kiskertek területén folyttott nem megfelelő szennyvízkezelés, vlmint z állttrtó telepekről szármzó szennyeződések következtében nitrátosodás veszélyezteti, mely elsősorbn felszínközeli, környezetérzékeny krsztos vízbázisokt érinti. A sérülékeny fertőrákosi és sopronkőhidi vízbázisoknál végzett vizsgáltokból megállpíthtó volt, hogy felsőbb rétegekből szennyezettebb víz jut vízdó rétegbe. Az említett vízbázisokr kiterjedően 1997től indulón részletes állpotfelmérésre került sor, melynek eredményei lpján megkezdődött, és jelenleg is folyik vízbázis rekonstrukció. Ennek eredményeként több régi, mgs nitráttrtlmú kút termelésből történő kivonás, egy részének eltömedékelése, másik részének figyelő, észlelőkútként vló további üzemeltetése megtörtént. Ezzel egy időben új, 32

33 modern technológiávl épített kutk átdásár, termelésre történő bevonásár is sor került. Így fogysztói hálóztb jutttott, termelő kutk áltl kitermelt kevert víz nitrát trtlm csökkent. A nitrátosodás problémáj Főtelepi Gléri területén is jelentkezett, elsősorbn környéken lévő kiskertekről szármzó szennyeződés mitt. A Sopron Plz megtelepedésekor kiskertek felszámolásr kerültek, ennek htásár fokoztosn csökkent termelt víz nitrát trtlm. Itt termelt víz keménysége is mgs vízben lévő oldott klcium, mgnézium sók mitt, áltlábn megengedett htárérték körül, vgy felette vn. A távlti tervekben szerepel z ivóvíz keménységének csökkentése központi vízlágyító berendezés üzembe helyezésével. A vízminőség védelmének biztosítását nehezíti, hogy vízbázisok hidrogeológii védőterületei, övezetei még nem kerültek lehtárolásr Tljállpot, földhsznált A földtni közeg érzékenysége szempontjából Sopron 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint fokozottn, illetve kiemelten érzékeny besorolású. Ezen belül Sopronimedence peremén lévő krsztosn viselkedő részek z érzékenyebbek, hiszen krsztvizek itt közvetlen kpcsoltbn vnnk felszínről beszivárgó vizekkel. A nyugti peremvidéken kőzetek zömét lkotó felsőpnnónii üledékek zömében gygos, kőzetlisztes kifejlődésűek, melyek felszíni szennyeződésre kevésbé érzékeny területek. A tljok szennyezettségére vontkozó átfogó vizsgált Sopron városábn nem készült. 1992ben John Bél Országos Közegészségügyi Intézet végzett közlekedésből szármzó tljszennyeződés feltárásár vizsgáltot. Ennek megállpítás z volt, hogy fémek vontkozásábn Sopron tlj viszonylg tisztánk tekinthető, közlekedésből szármzó ólom feldúsulás sem volt megfigyelhető. Ezzel szemben policiklikus romás szénhidrogének (PAH) htárérték feletti mennyiségben voltk jelen, elsősorbn ngyforglmú utk mentén. Tlj és tljvízszennyező forrásként említhető továbbá városi hulldéklerkó, hol z elszivárgó csurglévizek mitt tljvíznek mgs szulfát, klorid és nitrát trtlm. A térség tljképző kőzetei és tlji igen változtosk, ennek megfelelően tájhsznosítás is sokrétű. A területhsznált megoszlását tekintve Sopronbn z erdőterületek (34,7 %), náds területek (18 %) és szőlőterületek (5,8 %) rány kiemelkedően mgs z országos átlgértékekhez képest. Mgs kivett területek rány is (20,7 %), melynek növekedése z utóbbi 15 évben felgyorsult. A beépítésre szánt területek ngy részét még csk tervek trtlmzzák, így belterületnövekedésnek még ngy trtléki vnnk. Ezzel összefüggésben z országos átlgértékekhez képest jóvl lcsonybb szántóterületek (13,6 %) és gyepterületek rétek (3,1 %), legelők (2,4 %) rány, rádásul szántóterületek egy jelentős része prlgon hever. A tájgzdálkodást tekintve Sopronbn z erdőgzdálkodás és szőlőművelés krkteres megjelenésű. 33

34 Zöldterületek, zöldfelületek állpot Sopron belterületi zöldfelületi rendszerét zöldterületek (városi szintű közprkok, lkóterületi szintű közprkok, közkertek), belterületi erdők, zöldfelületi intézmények (temető, strnd, sportpály, kemping), jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények (kórház, szntórium, Egyetem, üdülők) kertjei, z üzemi területek összefüggő, kondicionáló értékű zöldfelületei, ngy belterületi kertségek (Virágvölgy, Bánflv Kutyhegy), csládi házk kertjei, vlmint z útmenti fsorok, ptkmenti zöld sávok képezik. E zöldfelületi elemek z erdőterületek révén, továbbá ptkok mentén külterületi zöldfelületi elemekkel kpcsoltbn állnk. A település zöldterületi ellátottság viszonylg mgs (3040 m2/lkos), mely elsősorbn közjóléti célú erdőknek köszönhető. Kiemelkedő értéke városnk z erdőterület közelsége, mely jelentősen növeli rekreációs lehetőségek tárházát. Sopronbn és környékén tlálhtó z ország második legngyobb és leglátogtottbb prkerdeje. A prkerdei létesítmények 4 tömbben helyezkednek el, melyek közül kettő Sopronihegyvidék, Szárhlmi prkerdő Sopron közigzgtási területén tlálhtó, de Páneurópi piknik emlékhely is közelben (Fertőrákos) terül el. Sopron sportlétesítményekkel vló ellátottság is jónk mondhtó. A évi sportsttisztiki jelentés lpján összesen 154 szbdtéri és fedett létesítmény tlálhtó városbn. A létesítmények túlnyomó többsége önkormányzti tuljdonbn vn Településkép, tájkép A város kedvező tájképi dottságokkl rendelkezik. A Sopront körülölelő hegyvidék erdőségei szépen keretezik várost, mely mögött z Alpok hegyei (Schneeberg, Sthuleck) mgsodnk. A város mgsbb pontjiból Fertő tór is rálátni, mely csillogó vízfelületével, végtelen náds területeivel nyuglmt árszt. A táj mozglmsságát erősíti vidék különös szépségű része, tó nyugti prtjávl párhuzmosn futó Fertőmellékidombsor, kiemelkedő tájképi értéke déli lnkáit borító szőlőterületek látvány. A városkép Sopron építészeti értékei következtében szintén kiemelkedő értéket jelent, melyet zonbn z utóbbi évtizedek átgondoltln, településkép lkulását figyelmen kívül hgyó fejlesztések kedvezőtlenül befolyásoltk. Kiemelkedően értékes látványelemek (pl. belváros műemléki épületeinek látvány Bécsi út felől) tűntek el, gzdsági területek htártln terjeszkedése pedig főként déli területeken átformált városnk z ideérkező elé feltáruló látványát. A bevezető útszkszok mentén z idegenforglmi, turisztiki szerepkörű városhoz nem méltó településképi megjelenés, városkép lkult ki A város környezeti helyzete Régió, illetve z ország hsonló városink tükrében 34

35 Sopron környezeti jellemzőiből Régió és z ország hsonló városink (Győr, Szombthely, Zlegerszeg, Ngyknizs, Pécs, Eger) vontkozásábn erősségként kiemelendők tiszt levegő, z átlgon felüli infrstrukturális ellátottság, vlmint természeti környezet pártln sokfélesége és gzdgság. Bár város z immissziós dtbázis lpján történt besorolás szerint kedvezőtlenebb levegőminősítéssel illethető, mint Ngyknizs, Győrnél vgy Pécsnél hol légszennyezettség ngyobb összefüggő térséget érint kedvezőbb helyzetben vn. Kiemeli viszont Sopront z Alpok közelségéből és kiterjedt erdőségekből dódó klimtikus dottság. A tiszt levegőnek és szublpin klímájánk köszönhetően Lőverek klimtikus gyógyhelyként nyilvántrtott, Sopron pedig, mint kiváló levegőjű város ismert. Sopron infrstrukturális, közműves ellátottság kiemelkedő. A teljes közműellátás szinte vlmennyi lkásbn, háztrtásbn biztosított, mi mgs színvonlú lkókörnyezet minőséget eredményez. A természeti környezet Sopron térségének egyes részeire jellemző igen eltérő táji dottságok következtében ngyon változtos. Nemcsk természeti környezet bír pártln gzdgsággl, hnem többnyire helyi védelemben részesülő, emberi tevékenységgel létrehozott táji értékek (pl. kertek, fsorok, telepített fák stb.) ngy szám is kiemelkedő. A város ezzel szemben hátrányt szenved ngy trnzitforglom és ebből következő környezetterhelés, vlmint mgs ózon koncentráció mitt, mi z elhelyezkedéséből dódik. Sopronbn szomszédos Ausztri mitt is ngy z áthldó és belső, turizmussl összefüggő forglom. A várost ténylegesen elkerülő út hiányábn jelentős z ebből dódó környezetterhelés. A növekvő közlekedési eredetű légszennyezéssel összefüggésben vizsgálv jelentős problém mgs ózonkoncentráció, mely z ország erre területére jellemző mgs háttérsugárzássl mgyrázhtó A városrészek környezeti jellemzői, problémái A városrészek környezeti állpotánk vizsgáltábn zon környezeti elemek és rendszerek mentén értékeljük lehtárolt városrészeket (LőverekBánflv, 84. sz. elkerülő úttól észkr eső városrész, Belváros, Jereván lkótelep, Kurucdomb, nyugti és keleti iprterületek, vlmint egyéb belterületek), melyek területi differenciálódást muttnk, így segítségükkel z egyes városrészek környezeti sjátossági kimutthtók. Így z lábbikbn levegőminőség, környezeti zj, zöldfelületi ellátottság, vlmint természeti környezet vontkozásábn muttjuk be városrészek környezeti jellemzőit és problémáit. 35

36 A levegőminőség jellemzői városrészekben Sopron levegőminőségének lkulásábn közlekedésből szármzó légszennyezés meghtározó. Ennek következtében forglmsbb utk, így ngy átmenő forglmt bonyolító elkerülő út, vlmint városb bevezető utk (Győri út, Csengery út, Mgyr u., Lchner u., Várkerület, Híd u., Bánflvi u., Blfi u., Pozsonyi u.) környezetében rosszbb levegőminőség. Leginkább terhelt belváros, legjobb helyzetben Lőverek városrész és z egyéb belterületek vnnk. Kedvező helyzet Kurucdomb és Jereván lkótelep, vlmint 84. sz. úttól észkr eső városrész forglmsbb utkkl nem érintett területein is. A levegőminőséget kondicionáló felületek kiterjedése is befolyásolj. Ebből szempontból is Lőverek, vlmint lkótelep és ngy kerttel rendelkező csládi házs beépítésű településrészek kedvezőbb helyzetűek. 6. ábr: Sopron Város légszennyezettségi térképe A környezeti zjterhelés jellemzői városrészekben Sopronbn közúti és vsúti közlekedés meghtározó környezeti zjforrás. Leginkább terheltek ngy forglmt bonyolító közutk menti területek, zonbn kevésbé forglms területrészeken szűk beépítési szélesség is okozht környezeti zj problémát. E szerint legzjosbb területek belvárosbn tlálhtó Cstki u., Csengery u., Lckner K. u., Kossuth L. u., Mgyr u. menti területek. A htárérték túllépés ezeken területeken nppl 510, éjjeli időszkbn 1015 db mértékű. Jelentős környezeti zjjl terhelt további számos belterületi út, vlmint Jereván lkótelep (Frktár u., IV. L. király u., Teleki u.), Kurucdomb (Blfi út, Fpic, Frknói u., Kórház u.) és Lőverek városrész (Ágflvi u., Bánflvi u., Felsőbüki Ngy Pál u., Lővér krt.) forglmsbb útji menti területek, hol htárérték túllépés nppl 05, éjjeli időszkbn 510 db. A Lőverek zjhelyzetére domborzt is befolyássl vn, kedvező hngterjedési viszonyok következtében zj ngy távolságokbn is érezhető és zvró htású. A vsúti 36

37 forglom GyőrEbenfurth vsútvonlon ngyobb mértékű, mi Kurucdomb, Belváros és Jereván lkótelep vsúttl htáros peremterületein jelent problémát. 7. ábr: Sopron Város strtégii zjtérképe közúti közlekedésből eredő konfliktus térkép A városrészek zöldfelületi ellátottság A zöldfelületi ellátottság tekintetében LőverekBánflv tömb területe messze kiemelkedő, mi városrészben tlálhtó közprkok, közkertek mellett elsősorbn közjóléti funkciójú erdőterületeknek, zöldfelületi intézményeknek (temető, sportterületek, kemping), jelentős számú és kiemelkedő zöldfelületi értékkel bíró intézménykertjeinek (szntórium, üdülők kertjei, botnikus kert,), villkerteknek, vlmint z utcákbn tlálhtó fsoroknk köszönhető. Zöldfelületi ellátottságát tekintve Jereván lkótelep városrész is megfelelő, kilkításán z kkoribn még élő normtív szbályok lklmzás érezhető. A városrészben negtívumként zöldfelületek nem megfelelő gondozottság, felújítás hiány említhető. Bár csládi házs övezeteinek és kiterjedt kertségeknek köszönhetően z egyéb belterületekhez hsonlón 84. sz. elkerülő úttól észkr fekvő városrész is jelentős kondicionáló felületekkel bír, hsználti értékkel rendelkező zöldfelületek hiányoznk. Ennek jvítás végett városrészben településszerkezeti terv már több tervezett zöldterületi elemet is jelöl. Ugyn történelmi belváros szerkezeti dottságiból dódón zöldfelülettel lig rendelkezik, város legjelentősebb zöldterületei (Széchenyi tér, Deák tér, Szent István prk, Erzsébet kert) zonbn belvároshoz kpcsolódón, hhoz közel tlálhtók. Jelentős hiányosság, hogy mind Rák, mind z Ikvptkbn rejlő zöldfelületfejlesztési lehetőségek kihsználtlnok. Az iprterületek közül ngy múlttl rendelkező nyugti iprterület jelentősebb zöldfelülettel bír, ezek jelentős része zonbn gondoztln, elhnygolt megjelenésű. Ezzel szemben keleti iprterület új kilkítású, gondozott zöldfelületei ngykiterjedésű prkolófelületek mitt jellemzően csk kis területre koncentrálódnk. Mindkét iprterület hiányosságként említhető fő feltáró, illetve htároló utk mentén növényzet, fsorok hiány. 37

38 8. ábr Sopron MJV Településszerkezeti terve Zöldfelületi rendszer (URBANITÁS, 2000.) A természeti környezet jelenléte városrészekben A természet elemeként várost átszelő ptkok (Rák, Ikv), vlmint városb benyúló erdőterületek jelennek meg belterületen. A ptkok ökológii szerepe különösen Sopron belvárosábn csekély, bennük rejlő zöldfelületfejlesztési lehetőségek kihsználtlnok. A várost kiterjedt erdőségek (Sopronihegység erdőterületei, Dudlesz erdő, Szárhlmi erdő) övezik, szerves kpcsolt z erdőterületekkel ennek megfelelően LőverekBánflv városrésznek, 38

39 vlmint z egyéb belterületeknek, Blfnk, Tómlomnk és Sopronihegységben megbúvó településrészeknek vn. 9. ábr Sopron MJV Településszerkezeti terve Táj és természetvédelem, értékvédelem (URBANITÁS, 2000.) 39

40 SWOTnlízis Erősségek Gyengeségek A környezeti elemek és rendszerek jellemzői tiszt levegő növekvő forglomból dódó fokozódó tiszt ivóvíz, gyógyvíz légszennyezés biológii sokféleség, helyi védett ptkok rossz állpot, rossz vízminőség természeti értékek ngy szám értékes látványelemek eltűnése, Lőverek ngy zöldfelületi borítottság városkpuk kedvezőtlen településképi kedvező tájképi dottságok lkulás peremterületeken zöldfelületek gondoztlnság Környezeti htótényezők, környezetminőséget meghtározó infrstrukturális jellemzők minden iránybn jó vsúti kpcsoltok kimgsló infrstrukturális ellátottság sját vízellátás szennyvíztisztítók korszerűsítése hulldék újrhsznosítás területén előrelépések (szelektív hulldékgyűjtés, komposztálás) z üzemi eredetű zjterhelés csökkenése A gzdálkodás környezeti összefüggései gyógyvíz hsznosítás (ásványvíz, fürdő) természetközeli erdőgzdálkodás, szőlőtermesztés Környezetegészségügy, humánerőforrás klimtikus gyógyhely közjóléti erdők, mint jelentős rekreációs lehetőség megújuló zöldterületek országos viszonyltbn mgs színvonlú lkókörnyezet sportkedvelő lkosság ktív civil szervezetek, működő erdei iskol korlátozott lehetőségek z lterntív közlekedés területén (kevés kerékpárút, rossz tömegközlekedés) lterntív energiforrás hsznosítás gyerekcipőben jár komplex hulldékgzdálkodási rendszer kiépítése késik növekvő forglomból dódó fokozódó zjterhelés elhnygolt állmi fürdőhely borásztnk hzi viszonyltbn jelentkező hátrány (későn történt privtizálás) környezeti összefüggései forglms utk mentén élő gyerekeknél z sztmás betegségek ngyobb gykoriság mgs környezeti zjjl terhelt területeken kedvezőtlen pszichés htás egyes városrészek (84. sz. úttól észkr lévő városrész, új lkóterület fejlesztések) rossz zöldterületi ellátottság ptkok kihsználtln zöldfelületi dottság Lehetőségek Veszélyek A környezeti elemek és rendszerek jellemzői kiterjedt erdőségeknek köszönhető mgs háttérsugárzás mitt mgs ózon tiszt levegő koncentráció, városi szmog veszélye vízbázisvédelmi területek lehtárolás ptkok mederrendezésének természeti értékek sokfélesége és elmrdás gzdgság (ökoturizmus fejlesztése védőterületek lehtárolás hiányábn vízbázist veszélyeztető tevékenységek megjelenése természeti értékek sérülékeny volt Környezeti htótényezők, környezetminőséget meghtározó infrstrukturális jellemzők elkerülő út megépítésével belterület tehermentesítése z átmenő forglomtól közlekedéspolitik kedvező lkulás, kötöttpályás közlekedés előtérbe kerülése megújuló energiforrások gzdgság elkerülő út megépülése hiányábn trnzitforglom fokozott terhelése közlekedéspolitik kedvezőtlen lkulás, kötöttpályás közlekedés háttérbe kerülése gáz és villmosenergiellátás területén függőség 40

41 A gzdálkodás környezeti összefüggései z állmi fürdőhely megújulásár forrásteremtés számos természeti erőforrás, sokrétű tájhsznosítási lehetőség történelmi borvidékből dódó lehetőségek 3.4. mezőgzdsági politik kedvezőtlen lkulás mitt fenntrthtó tájgzdálkodás háttérbe szorulás olyn gzdsági ágztok erősödése, melyek veszélyeztetik kedvező környezetminőség fennmrdását Sopron város épített környezete A városi belterületek: (km2) Sopron 17,224 SopronkőhidTómlom 0,991 Blf 1,210 Brennbergbány 0,863 Görbehlom 0,201 ÚjHermes 0,075 ÓHermes 0,059 Erdei iskol 0,026 Istvánkn 0,011 Fertői Vízitelep 1,453 Sopron városi területei nem lkotnk egy egységes települési szövetet. Az egyes területfelhsználási elemek htár domborzti viszonyok és település fejlődésének korszkonkénti sjátossági mitt nem lkotnk kiegyensúlyozott szerkezetet, beépítést, krktert. A városhoz több területileg elkülönült lkott településrész trtozik: Sopronkőhid, Tómlom, Görbehlom, ÓHermes, ÚjHermes, Brennbergbány és Blf településrészek, melyek 614 kmre helyezkednek el központi belterülettől. A rendszerváltozás utáni időszkbn város fejlődése során z érdekek, illetve z értékek konfliktus látszott megerősödni. A rendszerváltozás és privtizáció, tuljdonviszonyok átrendeződése bizonytln helyzetbe hozott zelőtt stbil ágztokt (mint pl. mezőgzdságot, borásztot, z erdészetet). Ezzel szemben felerősödött kereskedelmigzdsági szektor (tercier ágzt) letelepülésének igénye, zöldmezős területeken. A területi terjeszkedés nemcsk kereskedelmigzdsági ágztbn, hnem lkásépítési szektorbn is megjelent. Az üzleti célú területfejlesztés erős nyomást gykorolt városvezetésre, így hrmonikus városfejlesztés érdekeinek képviselete nem kellő módon érvényesült. A város továbbterjeszkedésének irányit már természetileg értékes, védett és védelemre szánt területek lezárták: ilyenek város ÉnyiDKi tájolású eredendően 41

42 mezőgzdsági területei (Sopronimedence, Ikvvölgy), vlmint Sopronimedence fölötti vízválsztó vonltól ÉKre eső területek (Virágvölgy, Tómlomvölgy, Sopronkőhid). A város több jól elkülöníthető egységre oszlik városi funkcióktól, jellegtől és városszerkezettől függően (ezek részletes elemzését ld. további fejezetekben): 10. ábr Belváros Kurucdomb városrész Észki városrész Jereván lkótelep városrész Lőverek Bánflv városrész Iprterületek (nyugti és keleti) városrész Egyéb belterületek A város térszerkezeti jellemzői A Sopron településszerkezeti szempontból tehát hét városrészre oszthtó. Ezek kilkulását jórészt ngy közlekedési hálóztok rendszere htározt meg: vsút, és 84es út, vlmint történelmi városmg gyűrűirányú útj, Várkerület, illetve z bból kiinduló sugárirányú utk, mint pl. Lckner Kristóf út, z Újteleki utc, z Ötvös utc vlmint Szent Mihály utc. 42

43 A központi belterület, Belváros településszerkezetileg, területfelhsználás szempontjából és településképileg is legmeghtározóbb eleme z Óváros, illetve z zt körbe vevő történelmi külvárosok, Sopron városközponti területei. A városrész összefüggő műemléki környezete meghtározó és mgyrországi viszonyltbn is egyedülálló építészeti és városszerkezeti érték, mely város fő vonzerejét dj. A városközpont értékes építészeti együttese ugynkkor gond is, mivel kilkulás egy másik kor emberének élettere volt, így megváltozott életkörülmények, és ebből fkdón megváltozott igények kielégítése kompromisszumok nélkül nem lehetséges. Részben emitt sem tudott megújulni már több évtized ót. Az épületek speciális térrányi, lprjzi elrendezése, megoldtln prkolási helyzet mind nehezítő körülmény bbn, hogy megújulást finnszírozni képes lkossági réteg beköltözzön, és segítse rehbilitációt. A történelmi belvároshoz kpcsolódó tömbök jellemzően kisvárosis lkóterületek, de Várkerület mentén, vlmint Várkerületből induló sugárirányú utk mentén városközponti jelleg dominál. A történelmi városrész külső városfl áltl htárolt terület. A város történelmi mgj köré gyűrűkben bővült város. A kilkult szerkezet egyik meghtározó eleme városvédelmi rendszerek, másik helyközi utk és vízfolyások. A külső városfl, különféle okokból belső flon kívülre települt külvárosok köré vont védelmi vonlt. Az utkr lkították ki belső védelmi gyűrűn z Elő és Hátsókput, külsőn Szent Mihály, Pócsi és z Újteleki kput. A két fl közötti külvárosok és külső flon kívüli elővárosok jellemzően z utk, illetve kpuk elnevezése után kpták nevüket. A mi város struktúr sémáj4 A város szerkezeti rétegei A belső flgyűrűvel htárolt belváros A belső és külső városfl közötti ún. történelmi elővárosok A külső flon kívüli, XVIII. Százdbn kilkult elővárosok A XIX.százdbn keletkezett új városrészek Délen z észki lejtőn fekvő Lőverek Észkon déli lejtőn fekvő Bécsi domb A város külső szerkezeti rétege már százdunk második felének eredménye. A belvároshoz kpcsolódón várostestben megjelennek lkótelepek, intenzívebb beépítésű városi területek, rendszerváltás után kiépül keleti iprterület is. 4 Sopron Belváros Részletes Szbályozás, Domiport Kft. 43

44 Az észki és déli oldl htároló településrészei jellemzően lz beépítésű kisvárosis és kertvárosis krkterű területek, melybe beékelődnek ngyobb helyigényű intézményterületek, vgy kereskedelmigzdsági területek. Sopron észki kpuj, Bécsi út menti területei előváros jelleggel működő mikroregionális központ, kereskedelmi és vendéglátási zón végül is városmgig nyúlik, rendezetlen spontán fejlődést muttv A város lkásállomány A lkókörnyezet válsztásánál vizsgáltok zt bizonyítják, hogy ngyobb jelentősége vn települések élhetőségének, mint munkához jutásnk, megélhetés költségeinek, vgy csládi gyökereknek. Ilyen szempontból város megítélése jó: Ausztri és Bécs közelsége, kedvező környezeti, táji és területi dottságok Sopront jó helyzetbe hozzák. Sopron népesség ( részleteket ld, demográfi fejezetben) világháborút követő népességvesztés ót folymtosn nő, z 1980s évektől kezdve egyértelműen erősödik bevándorlás. Az ingtlnfejlesztők ezt felismerve elérték, hogy újépítésű lkásokkl kedvező helyzetet teremtsenek. Ezzel szemben, jelentősebb versenyképes kínáltot csk város peremterületein tudtk építeni, ezáltl elindítv városi szuburbnizáció kedvezőtlen folymtát. Ebben folymtbn élen járnk kellemes természeti környezetet és jó megközelíthetőséget biztosító városkörnyéki települések, mint pl. Hrk. A lkásállomány növekedése, z országos tendenciákhoz hsonló módon kilencvenes évek közepén indult el ( lkás), mi már túllépte es lkásszámot (2005: db). Az épített lkások rány főre vetítve Sopronbn legngyobb 2005ben: 86,2 db, míg z erősen fejlődő Győré ebben z időben csk 42 db. A ngyfokú építési hullám viszont jelentős előrelépés volt Sopron lkásállományár nézve, mivel nőtt soproni lkásállomány modernizációs fok, ám lkások lpterületének és szobszámánk növekedésében jellemzően nincs változás. Átlg lpterület 1998bn: 79,3 m2, 2005ben: 76,9 m2. Ez elmrd régiós ngyvárosok átlgától, hol ez z érték vlmivel 80 m2 felett vn. Sopronbn lkásállomány építési idejének megoszlás zt muttj, hogy z 1944 előtt épült lkásállomány mgs, 32,4%, mely zzl indokolhtó, hogy z egész lkásvgyonhoz képest Sopronbn rányábn jelentős városközpont történelmi városnegyedében tlálhtó lkásállomány. 44

45 Az új lkáskínált tovább növelte városon belüli különbségeket: fokozódott belváros lkásink romlás, vonzv, illetve megtrtv z lcsonybb státuszú és idősebb népességet, míg peremterületeken, illetve város gglomerációjábn kertes, csládi házs kínáltot nyújtó területek z ktív népesség kedvelt lkóterületei lettek. 11. ábr: Tervezett lkóterületi fejlesztések Sopronbn: Lkótelek Bánflv Kutyhegy Ikvvölgy, Apác kert Egeredidomb Pihenőkereszt Arnyhegyi ipri prk felett, Rákosi út Virágvölgy, Bécsi domb Brennbergbány Sopronkőhid és Tómlom Blf Egyéb 50 sorházs lkás 90 sorházs lkás 650 hétvégi házs 200 foghíjtelek Forrás: Sopron MJV Településszerkezeti terve, 2001 Tervező: Berényi Mári Urbnits Kft SWOTnlízis Erősségek Htármentiségből szármzó előnyök Ausztri, mint idegenforglmi célpont, fejlesztési minták, gzdsági motiváció, ingázók lkhelye Értékes építészeti, városépítészeti együttes, városszerkezet Funkcionális sokszínűség Jó mikroklím, friss levegő Kiterjedt erdőterületek Fertőtáj közelsége Lehetőségek Városhierrchiábn elfogllt Gyengeségek Htármentiségből szármzó hátrányok Ausztri elszívó htás Rossz közlekedési dottságok ( nemzetközi közlekedési folyosók elkerülik, erősségeit nehezen tudj érvényesíteni) A belvárosi értékes épületegyüttes romló műszki és ingtlnpici helyzete, rehbilitáció elmrdás A belváros gépkocsiés gylogosközlekedésének rendezetlensége, prkolóhelyek hiány, túlzsúfoltság Tudtos városfejlesztés hiány, spontán fejlődés, mgánfejlesztők értékromboló fejlesztői mgtrtás Városi szétterülés, erősödő szuburbnizáció A városmg fejlesztésének elmrdás A problemtikus területekről kivonuló fejlesztések: zöldmezős lkásépítés, kereskedelmigzdsági fejlesztések, plázák Állmi intézmények érdektelensége városfejlesztésben, épületeik romló állg, A hgyományos bortermelés csökkenő területei, borvidék spontán beépülése Veszélyek A jelentősebb költségigényű 45

46 regionális szerepkör : Az EU htárán fekszik. Lehetősége vn Európ egyik növekedési pólusához, z észkolsz fejlődési övezethez kpcsolódni. Sopron BécsPozsonyBudpest innovációs tengelyen helyezkedik el, z ebből szármzó potenciál kihsználás. belváros rehbilitáció és közlekedési beruházások elmrdnk. A belváros megújulás ellenére sem vonzz látogtókt, befektetés nem térül meg. A pályázti keretek idő előtti kimerülése. A fejlesztők érdeklődésének hiány, minőségi fejlesztés elmrdás, profitérdekek trtós előnye minőséggel szemben. Az ktív népesség elvándorol, csökken város ktivitás. Környező települések fejlesztéséből fokozódó versenyhelyzet A város szerkezeti egységei: városszerkezet A város településszerkezeti, terület felhsználási és funkcionális megfontolások lpján 7 városrészre oszthtó: Belváros Kurucdomb városrész Észki városrész Jereván lkótelep városrész Lőverek Bánflv városrész Iprterületek (nyugti és keleti) városrész Egyéb belterületek 1. Belváros városrész 12. ábr Belváros Kossuth Ljos u. és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep 46

47 A belváros kezelése régi, máig megoldtln problémáj Sopronnk. A városrész fejlesztése komplex feldtok megvlósítását teszi szükségessé: szükséges városmg fiziki állpotánk jvítás, és élettel vló megtöltése. Ezek megoldás párhuzmosn, egymást erősítő folymtként lehetséges csk. A belváros szerkezetét tekintve két jellegzetes városképi sjátossággl bír: Az ősi városmgot körülölelő Várkerületen belüli történelmi belváros megtrtott szerkezetét: várflt kísérő szűk utzássl, térbővületekkel tölti ki rendelkezésére álló teret. A telkek jellemzően zártudvros beépítése intenzív. A külső városfl, különféle okokból belső flon kívülre települt külvárosok (Szent Mihály, Pócsi és Újteleki kpu) köré vont védelmi vonlt. A történeti elővárosok tömbjeit hosszú, szlgszerű telkek jellemzik, sokszor ún. részudvros beépítéssel, telken egymás mögé sorolódó lkóépületekkel. A városrész jelenlegi szerkezete z egykori életmód lenyomt. A fő kérdés, hogy hogyn tudjuk lklmssá tenni régi idők áltl létrehozott városszerkezetet mi kor hsználti követelményeinek megfelelő működéshez, illetve milyen működés feleltethető meg leghtékonybbn ránk meredt értékek áltl dott kereteknek. A legngyobb problémát z jelenti, hogy városi élet új kultúráj még nem lkult ki (ez világjelenség csk kevés helyen áltlábn fejlett világ leggzdgbb településein vált már közösségi normává z örökségként kpott értékek tudtos megőrzésének követelménye). M még nem dottk feltételek sem gzdsági, sem társdlmi értelemben z egykor gzdg, virágzó városszövet komplex rehbilitációjához. A város lelkének, életének újrdefiniálás még várt mgár, még nem lkult ki Sopron sjátos közösségi életének új, mi kultúráj. M városkép esztétikáj, külcsín legfőbb vonzerő, mit látogtó intuitív módon megérez. Az itt lkók számár ez már ellentmondásosbb, mert számukr hsználti hátrányok, kötöttségek nehézségeket jelentenek, zokt korszerűtlenséggel zonosítják így megőrzésében lpvetően és közvetlenül nem érdekeltek. Az örökölt városszerkezetet egy rcionális életmód lkított ki, z egykori tevékenységek sor szolgált ehhez lpul mi életmód követelményei más szerkezetet igényelnének. A fő kérdés: miképpen őrizhető meg mindz, mi érték régi városszerkezetből és beépítésből úgy, hogy z városlkó számár is vonzó lkókörnyezetet jelentsen. üzemeltethető és fenntrthtó? Belvárosi lkásépítés 47 Vgyis, mi z, mi működtethető,

48 Sopronbn m még kevéssé jellemző, hogy helyi beruházók történelmi belvárosbn kisebb lkóépületeket vásárolnánk, és átépítéseket kezdeményeznének; fejlesztők mesterséges gzdsági eszközökkel is felerősített, természetes igények mértékét jócskán meghldó lkáskeresletet peremterületeken kihrcolt, túlnyomó többségében zöldmezős lkóterület fejlesztéseken vlósították meg. E mögött kemény jövedelmezőségi megfontolások állnk. A folymt rendkívül kedvezőtlenül ht város egésze fenntrthtó fejlődése nézőpontjából közelítve és htványozottn káros belváros megújításánk lehetőségei szempontjából. A belváros lkóházi jelenlegi állpotukbn nem megfelelő státuszúk és minőségűek. A lkóházk elsősorbn bérlkásként hsznosulnk, bérlkások pedig trdícionálisn, korábbi átlkítások mitt szociális státuszúkká váltk. Ehhez hozzájárul közterületek rendezetlen, kulturáltln állpot, közszolgálttások lcsony színvonl, kereskedelmi szolgálttóvendéglátó szektor fokoztos leromlás, mjd kivonulás területről. Mindezek következtében Sopronbn letelepedni kívánó ktív népesség m nem belvárosbn keres lkást és sjnáltos módon ez különösen igz mgsbb státuszú népességre. A peremterületeken kilkuló új lkóterületeken kompromisszumok nélkül lehet megfelelő méretű, beosztású, jó prkolási lehetőséget biztosító, jó műszki állpotú, önálló tuljdonjogú lkást venni, vgy építeni. Ez vásárlóerőt központból elszívj. Vélhetőleg, h nem lenne ilyen mértékű ez kínált, betelepülő, vgy új lkást kereső réteg kkor is kerülné belváros szlömösödő negyedeit, korszerűtlen lkásállományát. Ennek megfelelően, nem keresleti, hnem kínálti viszonyok átlkítás helyzet megoldásánk kulcs. Városközponti funkciók Az intézményi ellátottság területen egyenetlen: z igzgtási intézmények igen koncentráltn, történeti Belváros mgjábn vgy nnk közvetlen közelében helyezkednek el, ugynkkor helyi lkossági igényeket kiszolgáló kereskedelem belváros külső területeire települt át élvezve így ngyobb körzet és mgsbb fjlgos vásárlóerő dt előnyöket. Emellett kár z okttást, kár kultúrát, vgy más intézményeket vizsgálv megállpíthtó, hogy vonzáskörzetük nemcsk városr, de környező településekre is kiterjed. Ügyfeleik, diákjik, dolgozóik, túlnyomó többsége Belvároson kívülről érkezik, ezzel jelentős célforglmt generálv, melynek terhelése meglévő városszerkezet dottsági következtében z ismert problémákt okozz. A belvárosr készült igen részletes elemzést és jvsltot dó terv belváros intézmény rendszeréről z lábbi megállpításokt teszi5: Az intézmények, melyek szintén megtlálhtók belvárosbn, elsősorbn nppli intézmények és szintén jobbár szociális szolgálttást 5 Sopron Belváros és kpcsolódó történeti városrészek Szbályozási terve és Helyi Építési Szbályzt, vlmint helyzetfeltárás és koncepció; készítette: Domiport Építész Stúdió Kft. és Quo Vdis Consulting Kft

49 nyújtnk, dminisztrtív szervezetek. Nem dinmizálják nppl sem belvárost, nem teszik vitálissá, nem vonznk olyn célcsoportokt város mgjáb, kik z egyébként tetszhlott belvárost z intézmény szolgálttásánk igénybevétele után vitálissá tehetnék, egyéb szolgálttásokt is igénybe vennének. A belváros esti és éjszki élete éppen szociális lkótelep jelleg mitt lssn végkép megszűnik, hogy z egy tisztességes lkótelepen is lenni szokott. Sopron értéke egyrészt jól láthtó, mteriális térélményben testesül meg, melynek elsődleges hordozój belváros. Másodrészt város szellemiségében gyökerezik, ez z z immteriális érték, mit város művészeti identitás jelent(het). Bár sokkl nehezebb egy olyn virtuális, immteriális értéket megrgdni mint város művészi szellemisége, mégis ez lehet város legfőbb egyedi specilitás, vonzereje, identitás, minőségi városfejlődés egyik fő hjtóereje. Megteremthetőnek tűnik egy ktív művészeti és kulturális városidentitás, és ezzel együtt egy egyedi, sjátos Sopron termék : z élő belvárosi művészeti kulturális témprk kínálti struktúrávl. 2. Kurucdomb városrész 13. ábr A terület Sopron belvárosához keletről cstlkozik. A dombvidékre épült kisvárosis lkóterület beépítése lz kertes építési móddl lkult ki. A Kuruc domb keleti felén, z un. Apáckert területére kertvárosis lkóterületet terveztek, ennek beépülése jelenleg zjlik. A területen lpfokú intézmények nincsenek, viszont jelentős, ngy zöldfelülettel rendelkező mgsbb szintű (és vonzású) intézmények szbdlják lkóterületet: városi kórház, sportpályák, könyvtár, evngélikus temető. A területet keletről Florsc Környezetgzdálkodási Kft. gzdsági területe zárj le. A területen knyrgó Ikvptk szbályozás megoldtln. 3. Észki városrész (84es számú elkerülő úttól észkr eső városrész) 14. ábr 49

50 Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Sopron észki városrésze településrészeinek dottsági és problémái rendkívül eltérőek egyetlen közös jellemzőjük, hogy 84 sz. főút elválsztj őket várostesttől. A Bécs irányából érkező főút mentén, Bécsi dombon vendéglők, pnziók, bobpály tlálhtó. A Koronázó domb és z Amfiteátrum zöldfelületén túl tlálhtó Virágvölgy, soproni borvidék reprezentáns, mely már üdülő és lkóépületekkel kezd benépesülni. Korábbn szbályoztln területen minden mezőgzdsági műveléshez elegendő úthsznált biztosított volt, zonbn spontán fejlődés romló város és telekszerkezetet eredményezett. A város szbályozási tervvel kívánt hosszútávon nehézségeket okozó városszerkezeti nomáliákt elkerülni, és beépítésre szánt területfelhsználási ktegóriáért cserébe fegyelmezett területhsználtot kér. A terület további beépítése nem jvsolt. A városrész ősi útj Pozsonyi út, mely mentén temetőt és kereskedelmi övezetet tlálunk. A terület bővítésére kell számítni z M9es utópály megépülésével, melyen Pozsonyi úton beérkezőket további kereskedelmi, szolgálttó funkciókkl lehet mjd ellátni. A 84 sz. főútról nyílik z Arnyhegyi Ipri Prk. Az Ipri Prk fejlesztésének nomáliáit muttj, hogy terület egy részén lkáscélú ingtlnfejlesztés vlósult meg. 50

51 4. Jereván lkótelep városrész 15. ábr A Jereván lkótelep 3800 lkásábn fő él, lssn elöregedő népességgel. A lkótelep ngyvárosis, telepszerű beépítésével mi értékítélettel nemkívántos igen eltérő krktert képez soproni várostestben (nnk dcár, hogy léptéke, telepítése, mérete kedvezőbb z átlgos hzi lkótelepi minőséghez viszonyítv). A Jereván lkótelep jó intézményi és infrstrukturális ellátás, központ közelsége, mgs zöldfelületi rány és elfogdhtó térrányi mitt hsonló iprosított technológiávl készült épületekhez képest jóvl szerethetőbb, megítélése városi lkosság körében kedvező. A terület értékét emeli telep szélén kilkított tó és hozzá kpcsolódó kiterjedt zöldfelület, közelben lévő kereskedelmi létesítmények, sportcentrum, z óvodák, z áltlános és középiskolák. 5. Lőverek Bánflv városrész 16. ábr Kutyhegy Sopronbánflv Erzsébet Kert és környéke FelsőLőverek AlsóLőverek József Attil Lkótelep 51

52 Egeredi domb és környéke A településrész BécsújhelySzombthely vsútvonltól délnyugtr Sopronihegység dimbesdombos észki lejtőin terül el. A jellemzően völgyekkel szbdlt területen húzódnk meg z egymástól erdőkkel, zöldfelületekkel elválsztott kisebb egységek, városnegyedek. Bár városrész egész Sopron területének kb. egyhrmdát teszi ki, mégis lkosságánk csupán egynegyede él itt. Ennek ok, hogy városrész területén városis, intenzívebb beépítésű terület kevés, telkes csládi házs jellemző beépítés. Az itt tlálhtó beépítések krkterükben mégis igen eltérő képet muttnk: míg Bánflvi út mellett kisvárosis és kertvárosis beépítés helyezkedik el, Lőverek (Alsó és Felső) beépítése tágs telkes villnegyed. A vsút melletti településrészekre melyek városközponthoz közelebb helyezkednek el, jelentősebb feltáró utk mentén z intenzívebb kisvárosis és ngyvárosis beépítés jellemző. Idegen testként jelentkezik túlzott méretű épülettömegeivel települési szövetben József Attil lkótelep, melynek lkóértékét viszont emeli gyönyörű táji környezet. Az Ágflvi úti lkótelep új lkóterület, mögötte volt mezőgzdsági kertes területek beépülése most kezdődött el, melynek közlekedési feltárás, z utk kiépítettsége nem kielégítő. Az Egredi lkóterület délkeleti terjeszkedése tervezetten megindult. Itt még jelentős lkótelek kínált vn. A városrésznek több lközpontj lkult ki, ezek jellemzően sopronbánflvi Hjnl téren, illetve Béke út és Felsőbüki Ngy Pál út melletti zónákbn lkultk ki. A városrészben jelentős mértékben tlálhtunk okttási intézményeket, sportpályákt, uszodát, közprkokt. A Lővér körútr fűződnek fel Sopron legjelentősebb szállodái. Itt tlálhtó NyugtMgyrországi Egyetem cmpus. A felsőfokú okttási intézmény jelenléte város egész kulturális és szellemi életére htássl vn. Az egyetem 90es évek folymán jelentős fejlődésen ment át, számos új szkot indított be mind z egyetemi, mind főiskoli kri vontkozásábn. A természetes zöldfelületek, z intézménykertek mgs zöldfelületi rány jelentősen növeli városrész lkóértékét. A városrész terjeszkedési lehetősét gykorltilg kihsznált. Nehézsége, és egyben tlán erénye is, hogy város belső részeitől leszkd, mi vsútnk, és z észkról és délről várostestek közé ékelődő iprterületeknek köszönhető. 6. Iprterületek városrész 52

53 17. ábr Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Sopronbn gyáripr kiegyezés után jött létre, melyet segített brennbergi szénbányászt, vlmint z osztrák vsércbányászt közelsége. A gyárk többsége százdfordulón és két világháború között települt Sopronb, város észknyugti részeire: például vsárugyár, sörgyár, pmutipri gyár, selyemgyár, fésűfonl gyár, húsgyár, stb. A város fipri profilj z 1950es években kezdett kilkulni. Az Észknyugti iprterület Sopron belvárosához kpcsolódó részein, lssú átlkuláson megy át: felmerült z rr megfelelő ingtlnokon kár lkóövezeti kilkítás is (loftlkások). A hgyományos termelő jellegű üzemek folymtosn lkulnk át szolgálttó és kereskedelmi tevékenységű telephelyekké. A területegység közlekedési infrstruktúráj elhnygolt. A gzdság szerkezete z elmúlt években modernizálódott, már tercier szektor jelentősége Sopronbn megyére jellemzőnél is ngyobb: ingtlnfejlesztés, gzdsági szolgálttás, kereskedelem, építőipr, stb. Ezek jellemzően, z elmúlt több mint 10 éve létesült és folymtosn bővülő délkeleti iprterületen telepedtek meg, jelentősen nő súlyuk Sopronbn és környékén ( nyugti országrészben áltlános tendenciánk megfelelően). Mivel város bevezető útj mentén fekszik, Délkeleti iprterület egyfjt kpuszerepet tölt be. Bizonyos értelemben kedvezőtlen, hogy Sopronb mgyr oldlról érkező látogtó esetleges várkozásától eltérően z itteni iprterület meglehetősen vegyes rchitektúrájávl tlálkozik először. Az iprikereskedelmi csrnokok intenzív ipri építészete elsősorbn növényzet hiány mitt jelenleg nem tud hrmonikus megjelenést felmuttni, legkisebb mértékben sem képes feloldódni környezetben. 7. Egyéb belterületek 18. ábr 53

54 Sopron központi belterületétől leszkdv, de közigzgtási területhez trtoznk z lábbi településrészek: Sopronkőhid, Tómlom, Görbehlom, ÓHermes, ÚjHermes, Brennbergbány és Blf településrészek. Sopronkőhid Tómlom Sopronkőhid Tómlom településrész Sopron belterületétől észkr helyezkedik el, közel Fertőrákoshoz. Beépítésére kertes csládi házs krkter jellemző. A Tómlom közelsége és körzet különleges természeti dottsági vonzzák lkóterület kilkításábn érdekelt fejlesztőket. A fejlesztési dilemm, hogy ezt milyen mértékben célszerű engedni, illetve lehete engedni z üdülők lkóházzá történő átminősítését. A jelentős lkásszám növekedés településrész krktervesztésével járht. Brennbergbány Sopron központi belterületétől legtávolbbr, ttól délnyugtr eső Brennbergbány, Görbehlom, ÓHermes és ÚjHermes településrészei volt bányásztelepülések, melyek Soproni Tájvédelmi Körzet területének súlypontjábn csodáltos természeti környezetben fekszenek. A beépítés krktere inkább flusisnk mondhtó, mely egyre közkedveltebb élettér városi lkóság számár. A kiköltözők új életformáj építési igénye, szerencsére tömegesen nem változttt meg flucsk építészeti krkterét. Gondj z lpellátási funkciók hiány, és belváros reltív távoli elhelyezkedése. 54

55 Blf Blf központi belterülettől délkeletre, ttól erősen leszkdó településrész. Jelentős rekreációs intézménye szntórium és gyógyfürdő létesítménye. Blf jelenlegi fejlődési trendjét kisebb számú telekosztás, illetve telekrendezés jellemzi, lkóterületi felhsználássl, vlmint központ funkcióink bővítése fürdő mellett. Fontos cél településrész helyi szbályozási rendelettel védelemre jelölt, értékes, krkteres épületeinek, beépítésének, hngultánk megőrzése Demográfi Népesség számánk lkulás Sopron népességszámánk lkulását 1870től kezdve trtj nyilván z országos sttisztik, mi szerint ebben z időszkbn fő élt városbn. A fejlődő mgyr városokhoz hsonlón százdfordulóig dinmikusn növekedett város lkosságszám, növekedés zonbn szintén z áltlános folymtnk megfelelően lelssult XX. százd eleji kivándorlások mitt és világháború ltt. A világháborút követően város jelentőségét, funkcióit jelentősen módosított népességvesztés, illetve térségi vonzáskörzetbe trtozó települések elveszítése. 1949ben 23%kl éltek kevesebben városbn, mint 1941ben. 19. ábr.: Sopron népességszámánk lkulás Időszk Népességszám, fő Forrás: KSH GyőrSopron Megyei igzgtóság: A ngyvárosok belső tgozódás A mélypontot követően 1970re érte el város z 1941es népszámláláskor regisztrált lkosságszámot. Ezt követően z országos folymtokkl párhuzmosn, városhoz cstolt községek (Sopronbánflv 1950ben, mjd többi kistelepülés: Blf, Brennbergbány, Görbehlom, Sopronkőhid, Tómlom, Ó és Újhermes) lkosságszámnövelő htás ellenére is 1980tól kezdve ismét lssult lkosságszám növekedési üteme. 55

56 Az közötti időszkbn zonbn z ország hsonló dottságú városibn és régió más településein tpsztlt csökkenéstől vgy stgnálástól eltérően sttisztikák Sopronbn népességnövekedést regisztráltk. 20. ábr.: Népességszámánk lkulás Sopron Győr Pécs Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger % fő % fő % fő % fő % fő % fő % ,00% ,00% ,00% ,00% ,00% ,00% ,00% ,77% ,58% ,69% ,38% ,71% ,66% ,75% ,86% ,79% ,38% ,61% ,28% ,21% ,43% fő Forrás: KSH GyőrSopron Megyei évkönyvek A város vontkozásábn regisztrált, z élve születések számár, hlálozásr, tehát természetes szporodásr vontkozó dtok nem térnek el jelentősen z összehsonlításb bevont városok megfelelő dtinál. 21. ábr: Élve születések szám ezer lkosr Élve születések szám/ 1000 lkos Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs 8,1 8,6 8,1 8,1 7,8 8,5 8,9 8,6 9,4 8,7 7,6 7,6 8,3 9,1 9,7 10,8 9,2 8,5 8,7 8,7 9,3 Az élvszületések szám növekvő tendenciát mutt, s vizsgált városoknál (Győr kivételével) kedvezőbben lkul, 22. ábr: Hlálozások szám ezer lkosr Hlálozás/ 1000 lkos Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs 11,3 11,2 13,2 12,5 11,1 12,2 12,7 10,2 10,4 12, ,3 10,9 12,1 11,7 11,2 11,8 11,2 11,6 11,5 12,4 hlálozások szám is növekszik viszont, mi utl városbn élő öregek jelentős számár (bár meg kell jegyezni, hogy többi vizsgált ngyvárosbn is hsonló helyzet). 23. ábr: Természetes szporodás ezer lkosr Természetes szporodás/ 1000 lkos Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs 3,2 2,6 5,1 4,4 3,3 3,7 3,8 1,6 1 4,2 4,4 2,7 2, ,4 2,6 2,7 2,9 2,8 3,1 Sopronbn természetes szporodás muttói tehát nem térnek el jelentősen vizsgált ngyvárosokétól, Győrt követően második legkedvezőbb helyzetben vn. 56

57 A 90es évek második felében, illetve 2001ben regisztrált lkosságnövekedés ok htármenti elhelyezkedésből fkdó mgsbb életminőség elérhetősége, z usztrii lehetőségek áltl motivált bevándorlás. 24. ábr: Vándorlási különbözet ezer lkosr Vándorlási különbözet fő/ 1000 lkos Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs ,3 1,1 0,5 2,7 5,8 1 1,6 11,6 6,86 2,5 7,5 2 0,3 3,8 1,3 0,3 2,9 1,5 6,6 7,3 2,1 Forrás: KSH GyőrSopron Megyei évkönyvek Bár bevándorolt lkosságról nem készült sttisztiki felmérés, helyzetfeltárás során végzett, illetve közokttási esélyegyenlőségi tervhez készített vizsgáltok zt muttják, hogy ez lkosságréteg jellemzően egyrészt z ország más első sorbn keletmgyrországi városiból idetelepült, áltlábn leglább középfokú szkképesítéssel rendelkező, gyermekválllás előtt álló fitl felnőtt korúkból, illetve z itt dolgozó felnőttekhez költöző főként nyugdíjs korú idősebb emberekből állt/áll. (Kevésbé jellemző, de jelen vn leginkább idős emberekből álló fővárosból, illetve külföldről jellemzően Ausztri irányából eredő bevándorlás.) A bevándorlás mellett csekélyebb mértékben, de regisztrálhtó kivándorlás is: Sopronból elvándorlók régió közeli településeit, vlmint fővárost válsztják; jellemző fitl felnőttek elvándorlás: más régióbn diplomát szerzők ngy hányd nem tér vissz városb. A migrációs dtok szerint tehát egyértelmű város lkosságszámánk növekedése, ezen belül is ngyobb mértékben felnőtt korosztályhoz trtozók számánk növekedése Népesség korösszetétele A város lkosságánk korösszetételét vizsgálv áltlánosságbn megállpíthtó, hogy mint minden olyn mgyrországi városnk, melyben nem jellemző többségi gyermekválllási szokásoktól eltérő strtégiát válsztó rom kisebbség jelenléte, Sopronnk is elsősorbn z elöregedő lkosság mitt felmerülő problémákkl kell szembenéznie. Ezt problémát hngsúlyozzák város szociális, illetve egészségügyi szkemberei is. Az ÁNTSZ NyugtDunántúli Regionális Intézetének felmérése és dti kistérségi vizsgált, illetve KSH os dti következőképpen árnylják helyzetet: 57

58 2005ben és 2006bn 15 évnél idősebb lkosság rány mgs, 85,9 %. A tendenci migráció ellenére 18 évesnél idősebb korú felnőtt lkosság számánk csökkenése 60 évesnél idősebb lkosok számánk növekedésének jvár: város elöregedő jellege egyértelmű, sok nyugdíjs. (Ki kell emelni zonbn, hogy problém országos, z dtok zt muttják, hogy helyzet kedvezőtlenebb Egerben vgy Pécsett); 25. ábr: Nyugdíjs lkosság lkulás Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs év fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő , , , , , , ,44 Forrás: KSH GyőrSopron Megyei évkönyvek míg regionális dtok szerint NyugtDunántúli régióbn z 1000 lkosr vetített élveszületések szám 1996 és 2005 között 7%kl csökkent, ddig Sopronbn z 1990es évek végéig trtó csökkenő folymt vizsgált városokbn (Győr kivételével) tpsztltknál egyértelműbben, z öregedés ellenére megállni és jvulni látszik. (l. előző tábláztok, sttisztiki dtok) 26. ábr: Sopron dti Állndó népesség szám (fő) Állndó népességből 014 évesek szám 14,1 14,1 Állndó népességből évesek szám 3,2 3,1 Állndó népességből évesek szám 61,8 61,5 Állndó népességből 60 X évesek szám 20,9 21,3 Forrás: Sopron Törzskönyvi dti (GYMS megyei KSH) A város fejlesztési igényei szempontjából fontos kiemelni, hogy városbn z elöregedés problémáj zért is igényel különleges figyelmet, mert z egyes városrészek lkosink korstruktúráj igen különböző, z idős lkosság területileg koncentrálódik: kiugró mértékű város belső lkóterületeinek elöregedése. A KSH 2001es dti (A ngyvárosok belső tgozódás KSH Győr Moson Sopron Megyei Igzgtóság 2003) muttják, hogy jellemző z idősek ngy rány hgyományos belvárosi lkóterületeken (18,4), villnegyedes városrészekben (Lőverek) 14,7%, illetve lkótelepeken, kiemelten Kőfrgó téri lkótelepen (25,9%). A folymt erősödik: míg 2001ben belváros lkosink 18.4 % volt 65 éven felüli, ddig 2007es vizsgáltbn ez z rány már 21%. 58

59 A belváros szociális szempontú vizsgált lpján elkészült dokumentum szerint belváros korösszetétele következő: 27. ábr: Belváros korösszetétele Belváros korösszetétele (162 háztrtás, 405 fő ) (25%) 85(21%) 66(16%) 66(16%) 52(13%) 33(8%) 20 ltt 2030 év között 3040 év között 4050 év között 5060 év között 60 év felett Forrás: Önkormányzti felmérés 2007 Az extenzív módon fejlődött városbn ennek mintegy pndntjként külső, kertvárosisflusis lkóterületeken, illetve lkóprkokbn bszolút értékben és városi viszonyltbn is mgs 014 éves gyermekek szám (pl. Sopronbánflv Kutyhegy 19,9%; Blf 16,9%; illetve Arnyhegy24%). A fentiek értelmében városbn 2001ben 100 gyermekkorúr jutó időskorú rány (öregedési index) 95. Az index legmgsbb belvárosbn (138), leglcsonybb külső városrészekben Képzettség Sopron lkosságánk iskoli végzettsége 2001es népszámlálási dtok szerint z előző vizsgáltokbn regisztráltkhoz képest számottevően jvult. 2001ben 7 évesnél idősebb népesség 25% rendelkezett érettségivel, mint legmgsbb végzettséggel és 12% egyetemi vgy főiskoli diplomávl (mellettük 3% oklevél nélküli felsőfokú végzettséggel). Áltlános iskoli végzettsége 23,7%nk, nnál kevesebb 14,2%nk vn. 2001ben ez zt jelentette, hogy város lkosságábn z érettségizettek és felsőfokú diplomások rány mgsbb, mint megyei átlg. A területi vizsgált zt muttj, hogy z egyetemi / főiskoli végzettséggel rendelkezők Lőverek városrészben, illetve belvárosbn koncentrálódnk. Az új lkóterületeken felnőttek körében középfokú végzettség domináns. 59

60 Lkosság egészségügyi állpot A város lkosságánk egészségi állpotát áltlánosn z ország teljes lkosságához viszonyított jelentősen kedvezőbb helyzet jellemzi. A városbn dolgozó egészségügyi szkemberek zonbn zt emelik ki, hogy helyzet, így legtöbb sttisztiki muttó még mindig esetenként jelentősen rosszbb, mint z uniós átlg. Az ÁNTSZ NyugtDunántúli Regionális Intézetének dti szerint (Népegészségügyi jelentés 2007) régióbn születéskor várhtó átlgos élettrtm növekedésének következtében 2005ben született férfik 3, nők 3,8 évvel élnek hosszbb ideig, mit húsz évvel korábbn születettek: férfik átlgosn 69, nők 78 évet élnek. Ez mindkét nem esetében kb. 0,8 évvel hosszbb élettrtmot jelent mgyrországi átlghoz képest. (A férfik esetében ez hét, nők esetében pedig 5 évvel lcsonybb várhtó élettrtmot jelent ugynkkor z uniós átlghoz képest.) A régióbn és Sopronfertődi kistérségben kiemelkedően jók mortlitási dtok, kori hlálozás tekintetében kistérség szignifikánsn kedvezőbb helyzetben vn z országosnál. A vezető hlálokok mindkét nem esetében (eltérő sorrendben) keringési rendszer betegségei, illetve dgntos betegségek és z emésztési rendszer betegségei. A kori hlálozás legngyobb számbn előforduló ok nők esetében egyértelműen dgntos betegségek, férfiknál dgntos és keringési betegségek. A soproni lkosságr is jellemző, hogy jelentős szűrhető dgntos betegségek mitt bekövetkező hlálesetek szám: z ÁNTSZ regionális vizsgált szerint NyugtDunántúlon így Sopronbn is hlálozások 49%át összefüggésbe lehet hozni dohányzássl, 36%uk pedig összefüggésbe hozhtó z elsődleges prevenció áltl megkdályozhtó hlálokokkl. Az ÁNTSZ kiemeli z gyi keringési megbetegedések, illetve z osteoporosis viszonylg mgs számát is. A csecsemőhlálozásr vontkozó dtok mind országos, mind regionális viszonyltbn igen kedvezőek (2005ben 5, 2006bn 2 egy éven luli csecsemő hlt meg). A vizsgáltok egyértelműen zt muttják, hogy soproni lkosság hzi összehsonlításbn viszonylg kedvező egészségügyi állpotbn vn: ez egyértelműen összefüggésbe hozhtó mgs életminőséggel, illetve mintegy ennek feltételeként z egészségügyi ellátórendszert jelentősen támogtó várospolitikávl. A lkosság egészségügyi állpotánk vizsgált során is meg kell említeni zt, hogy város lkosságánk jelentős hányd idős (2006bn lkosság 21,3% 60 éves vgy nnál idősebb): z országos összehsonlításbn mgs életszínvonlon élő népesség jó minőségű ellátó rendszer áltl biztosított modern gyógykezelési módszereknek / eszközöknek köszönhetően 60

61 is mgsbb kort ér el, ugynkkor természetes módon egyre inkább rászorul z ellátó rendszerre SWOTnlízis Erősségek Gyengeségek növekvő lkosságszám elöregedő társdlom csekély mértékben, de növekszik egyes városrészekben születések szám koncentráltn jelentkező problémák bevándorlók fitlítják város társdlmát mgs diplomások rány országos viszonyltbn mgs európi összehsonlításbn lcsony várhtó élettrtm prevencióvl megkdályozhtó hlálesetek mgs szám várhtó élettrtm országos viszonyltbn jó egészségi állpot Lehetőségek Veszélyek htárok megnyitás kedvező gzdság fejlesztésének lehetőség város nyitottá elmrdás negtívn ht város válásár, vonzerejének vonzerejére: diplomások kiterjesztésére z usztrii elvándorlás, máshol diplomát lkosság felé szerzők elvándorlás z áltlános gzdsági visszesés z elöregedő városr nehezedő terheket htványozz 3.6. Gzdság Áltlános jellemzés Sopron város gzdságát többféle, ellentmondásos tényező jellemzi. A városbn igen lcsony munknélküliség, fogllkozttás szintje viszont ngyjából zonos régió többi ngyvárosáévl, zz szintén lcsony. A városi válllkozások munkerő vonzáskörzete hsonló városokéhoz képest kicsi, egyrészt Sopron htárváros mivoltából dódón, de ugynez érvényesül mgyrországi területek irányáb is. Reltíve sokn ingáznk szomszédos Ausztriáb Sopronból és környékéről, különösen z építőipr, kereskedelem, vendéglátás ágztokbn fogllkozttnk közeli burgenlndi válllkozások, főleg képzettség nélkülieket és szkmunkásokt. 61

62 A városbn bizonyos, főleg közép és felsőfokú végzettséget igénylő műszki ipri szkmábn munkerő hiány vn, hsonlóképpen z egész országbn jellemző helyzethez. Felsőfokú műszki képzés NyugtMgyrországi Egyetem (NYME) soproni Fipri Mérnöki Krán folyik. A középfokú szkképzés kibocsátás nem képes mennyiségileg és minőségileg kereslethez illeszkedni, gykorlti képzés megoldás nehézséget okoz. A más városokbn képzettséget szerzett fitlok gykrn nem térnek vissz Sopronb. A foglkozttási szerkezet szintén kétrcú: egyrészt fejlett, dezindusztrilizáció folymtáb illeszkedő városok jellemzőit muttj, zz szolgálttási ágztok fogllkozttottjink szám messze meghldj termelő szektorokét. Másrészt, ez z rány mégsem kedvező versenyképesség szempontjából, mert z lcsony hozzádott értékű ágztok rány ngyobb mind z ipri szolgálttási szektorbn, mind közszolgálttási szektorbn, s szolgálttásokon belül egyértelműen közszolgálttások dominnciáj érvényesül. (A közszférábn dolgozók mgs rány regionális központokbn nem, áltlábn Sopronnál kisebb településeken jellemző.) A vállltok ágzti szerkezete is z iprvállltok viszonylg kis súlyát és szolgálttók dominnciáját muttj. A kkvk mgs rány z országos és nemzetközi trendeknek megfelelő. Kedvező társs válllkozások viszonylg ngy rány. Sopronbn működik z MTA Geodézii és Geofiziki Kuttó Intézete és NyugtDunántúli Tudós Társság, vlmint NyugtMgyrországi Egyetem négy kr. Ennek következtében mgs városbn szürkeállomány koncentráció. Az egyetemen működik egy Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET) és egy Kooperációs Kuttási Központ (KKK). Mindezek ellenére igen lcsony K+F tevékenységet végző válllkozások szám. Az országos tendenciák tehát ezen téren Sopronbn is érvényesülnek. Sopron htár menti fekvése következtében nemcsk régió ngyvárosivl versenyez tőke és munkerővonzás tekintetében, hnem Burgenlnddl is, hol z elmúlt évtizedben fejlett ipri, K+F központok jöttek létre. Mindezek lpján Sopron gzdságáról megállpíthtó, hogy rendelkezik fejlődési potenciálll, melyek kihsználásához céltudtos fejlesztéstámogtó politikár, koordinált cselekvésekre vn szükség Sopron válllti szerkezete, regionális összehsonlításbn Sopronbn 7649 regisztrált válllkozás vn, z ezer lkosr jutó válllkozások szám 134. A NyugtDunántúli Régió megyei jogú városivl összehsonlítv z ezer főre jutó válllkozások 62

63 számát, megállpíthtó, hogy Sopronhoz képest csk Ngyknizsán vn reltíve kevesebb válllkozás. A vizsgáltb bevont két, régión kívüli város, hsonló ngyságú és jellemzőjű Eger, vlmint Pécs is ngyobb válllkozássűrűséggel rendelkezik. A válllkozássűrűség ngyság összefügg gzdsági dinmizmus lehetőségével, jellemző, hogy Győr és Szombthely vezet e tekintetben régión belül. 28. ábr: Regisztrált válllkozások szám Regisztrált válllkozás összesen Sopron Év db Győr db/ 1000f ő db Szombthely db/ 1000f ő db Ngyknizs Zlegerszeg Eger db/1000f ő db db/ 1000f ő db db/1000f ő db Pécs db/1000f ő db db/1000f ő , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,47 Forrás: KSH megyei évkönyv, Sopronbn válllkozások szám z elmúlt hét évben jelentősen, több mint 50%kl nőtt, megtorpnás csk 2006bn következett be. A soproni válllkozások számánk emelkedése zonbn elmrdt régió többi megyei jogú városéhoz képest, kivéve Ngyknizsát. Különösen Szombthelyen volt ngy fejlődés, régión belül Győr második. Mindezek következtében Sopron 7 év ltt nem tudott pozícióján jvítni, hiáb nőtt válllkozások szám. 29. ábr: Regisztrált válllkozások idősor Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő , , , , , , , , , , , , , ,84 134, , , , , , ,47 Forrás: KSH megyei évkönyv, A válllkozások formáját tekintve következők látsznk: bszolút értékben z ezer főre jutó társs válllkozások szám Sopronbn kevés (z összehsonlításbn szereplő városok közül Győrben vn legtöbb, Ngyknizsán legkevesebb, Sopron pedig z utolsó előtti helyen áll). A társs válllkozások rányit tekintve Sopronbn legmgsbb társs válllkozások rány, ezzel Győrt is megelőzi. Sopron z egyetlen, hol társs válllkozások szám jobbn nőtt, mint z egyénieké. 30. ábr: Válllkozások megoszlás válllkozási form szerint A) Társs válllkozások, ezer főre év Sopron Győr db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,08 Szombthely Ngyknizs db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,81 63 Zlegerszeg db db/1000fő , , ,19 Eger Pécs db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,53

64 B) Egyéni válllkozások, ezer főre év Sopron Győr db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,99 Szombthely Ngyknizs db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,34 Zlegerszeg db db/1000fő , , ,56 Eger Pécs db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,94 Forrás: KSH GyőrMosonSopron Megyei évkönyvek A válllkozások ágzti megoszlásánk jellemzője, hogy z ipr és építőiprb vállltok 1214 % trtozik régióbn, Győrben legtöbb, Szombthelyen legkevesebb. Sopron Győr és Zlegerszeg után következik, megelőzve Ngyknizsát és Szombthelyt. 31. ábr: Iprválltok rány összeshez összes ip., ép.ip. % Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs ,75 13,46 12,02 12,23 13,42 12,64 12,25 Forrás: KSH megyei évkönyv, 2006 A kereskedelem és szálláshely szolgálttás ágztb sorolt válllkozások rány 19 és 28% között vn régió megyei jogú városibn, közülük Ngyknizsán, kereskedővárosbn legtöbb, Győrött legkevesebb. Meglepő, hogy Sopronbn viszonylg kevés z ebbe ktegóriáb trtozó válllkozások rány, holott KSH minden, kereskedelemmel és idegenforglomml fogllkozó vállltot ide sorol. 32. ábr: Kereskedelmi, szálláshely szolgálttás ágztb sorolt válllkozások Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs összes ker., szálláshely % 20,72 19,82 21,5 27,79 21,09 22,48 20,96 Forrás: KSH megyei évkönyv, 2006 Az 1000 lkosr jutó vendéglátóhelyek szám régió megyei jogú városi közül Sopronbn legmgsbb, ez z egyetlen gzdsági ktivitást jellemző muttó, melyben Győrt megelőzi. Ugynkkor bár Sopronbn is növekedett vendéglátóhelyek szám z elmúlt időszkbn, növekedés üteme sokkl lssbb, mint Győrben és Zlegerszegen. A Sopronnl összehsonlíthtó méretű és jellemzőjű Egerben vendéglátóhelyek szám, rány és növekedési üteme is ngyobb, mint Sopronbn. 33. ábr: Vendéglátóhelyek szám Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs év db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő , , , , , , , , , , , , , ,84 7, , , , , , ,38 Forrás: KSH megyei évkönyv,

65 34. ábr: Vendéglátóhelyek számánk lkulás Vendéglátóhelyek szám Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs db % db % db % db % db % db % db % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,67 Forrás: KSH megyei évkönyv, 2006 Sopron z idegenforglmi központ szerep mellett hgyományosn kereskedőváros is. Ezt funkciót z eltérő gzdsági rendszerekből és fejlettségből fkdó árkülönbségek erősítették, így z elmúlt időszkbn Sopron z osztrák bevásárló turizmus célpontj volt. A bevásárlás tárgy főleg z élelmiszer, ruházt és vendéglátás volt. Már fogysztási cikkek picán z árk kiegyenlítődtek, sőt Ausztri vált olcsóbbá, különösen h z ár/minőség viszonyt is figyelembe vesszük. A kiskereskedelmi üzletek szám még mindig mgs Sopronbn, Győr után második z 1000 lkosr jutó üzletek szám. A régión kívül, turizmust fejlesztő Eger, mely sosem volt bevásárló turizmus áltl érintve, Győrnél is mgsbb értéket mutt. Vlmennyi vizsgált városbn nőtt z üzletek szám, kivéve Sopront, hol 2001hez képest jelentős csökkenés. Ez zt jelenti, hogy z üzletek nem tudtk pic változásához lklmzkodni. A helyzetet feltételezhetően bevásárlóközpontok élesedő versenye is súlyosbítj. 35. ábr: Kiskereskedelmi üzletek szám év Sopron Győr db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,17 Szombthely Ngyknizs db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,25 Zlegerszeg db db/1000fő , , ,47 Eger Pécs db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,98 Forrás: KSH megyei évkönyv, ábr: Kiskereskedelmi üzletek számánk lkulás Kiskereskedelmi üzletek szám Sopron Győr db % db % , , , , , ,95 Szombthely db % , , ,56 Ngyknizs db % , , ,63 Zlegerszeg db % , , ,27 Eger db % , , ,21 Pécs db % , , ,73 Forrás: KSH megyei évkönyv, 2006 A régió összehsonlítás muttj, hogy Sopron gzdsági pozíciój és fejlődése tekintetében elmrd Győrtől, és leggykrbbn Ngyknizs előtt szerepel. A hsonló jellemzőkkel rendelkező Eger pozíciój is rendre jobb Sopronénál A soproni gzdság szerkezete A soproni gzdságbn messze szolgálttó szektorok dominálnk, válllkozások 85% ebben szektorbn tevékenykedik, z ipr és építőipr együttes rány csknem eléri 13%ot, kb. zonos súllyl, mezőgzdságbn kb. válllkozások 2 % működik. 65

66 Ipr Az ipron belül Sopronbn vállltszámot tekintve feldolgozóipr, zon belül gépipr dominál, melyet f ppír nyomdipr, z egyéb feldolgozóipr, melybe bútoripr trtozik és textil bőr cipőipr követ. Az élelmiszer vegy és nemfém ásványipr kisebb jelentőségű. A hightech iprágk rány lcsony. Jellemző, hogy soproni iprvállltok jelentős része leányszervezet, korlátozott döntési jogkörrel. A feldolgozóipri válllkozások 60%át egyéni, 40%át társs formábn jegyezték be. A szervezetek szám z ezredfordulótól évrőlévre kisebbngyobb mértékben nőtt. A városbn fbútoripri cégek z 1950es évektől kezdve vnnk jelen. Itt működik z IKEA korszerű konyhbútor gyár (f és műnyg konyhbútor előlp gyártás) és néhány lcsonybb feldolgozottságú bútorokt előállító cég (Sms). Komoly f bútoripri koncentrációt sttisztikák nem muttnk ki. A korábbn jellemző textil ruhipr nemzetközi tendenciáknk megfelelően visszszorult, cskúgy mint z élelmiszeripr, Heineken Sörgyár kivételével, mely nemcsk Sopron egyik legngyobb fogllkozttój és dófizetője (rjt vn z árbevétel szerint 500 legngyobb válllt listáján htodik helyen, egyedül z iprvállltok közül), hnem z országos list 143. helyezettje. Szintén htodik helyen vn legtöbb nyereséget termelő megyei cégek listáján. Ebből szempontból z országos list 114. helyezettje. Mindkét szempontból legjobb soproni vállltok között. A korszerű utó és elektroniki iprágkt z AwF, IMS és Hirschler képviseli. Sopron gzdság elsősorbn htár közeli fekvése mitt külföldi befektetők számár vonzó területnek számít. Az első vegyesvállltot még 1988bn lpították. Az 1990es évek elején jelentős tőkebefektetések történtek városbn, m legngyobb árbevételt elérő válllkozások többsége külföldi tőkével működik. A legngyobb ipri fogllkozttó Heineken Sörgyár mellett, Swedwood bútor és z AwF utólktrész gyár. Ezek cégek beletrtoznk város, z ipr legngyobb dózói közé is, közéjük társul z IMS elektroniki gyár, z EuroElzett ( legngyobb nyereséget termelő 500 válllt között z országbn 418., megyei listán 25.) és Elzett felületkezelő fémipri, Semperform és Sempermed gumiipri, Hirschler üvegipri, z Unims gépipri, Dekorsy és Hoffmnn cégek. Rjtuk kívül jelentősebb még Wienerberger téglgyár, bár nem szerepel legngyobbk listáján. Középválllkozás igen kevés vn Sopronbn, mindössze válllkozások kb. 0,4%, zonbn egynegyed részük ipri tevékenységet folytt. Két fontos soproni üzem Roto (fémipr) és z AutoLiv gépipri cég z elmúlt években környékre (Lövő, illetve Sopronkövesd) költözött Sopronból. Ez nnál is fájdlmsbb, hogy z AutoLiv legjelentősebb megyei cégek közé trtozik, benne vn z országos top 500bn 453. helyen. A megyei listán 27. A kisválllkozások közül melyek Sopronbn is szervezetek döntő részét dják (kb. 99,8%) igen kevés z ipri. Építőipr 66

67 A soproni székhellyel 2006 december végén nyilvántrtott 7670 válllkozás 6,1%, szám szerint 468 volt építőipri tevékenységű. A szervezeti struktúrábn betöltött súlyuk elmrdt sopronfertődi kistérség átlgától (8%), és GyőrMosonSopron megyeitől (9,1%) is. A város gzdsági életében z építőipri cégek szerepe nem túl jelentős, döntő többségük helyben és környező településeken felmerült igények, megrendelések teljesítését végzi. Mindezt jelzi válllkozások gzdálkodási form és létszámktegóri szerinti összetétele, továbbá gzdsági ágbn fogllkozttottk rány is. Az építőiprrl fogllkozó szervezetek között ugynis viszonylg mgs, 56 % z egyéni válllkozások részesedése. Emellett válllkozások mintegy 96% legfeljebb 9 munkválllót fogllkozttott, zz döntő többségük mikroválllkozások közé sorolódott. A kisméretű, zz 10 és 49 fő közöttiek súly 3,9%ot ért el, 49 főnél több lklmzottt pedig mindössze 0,4%uk fogllkozttott. Ngyméretű, zz 250 fő feletti építőipri cég egyáltlán nem működött városbn. Az építőipri válllkozások 97%ánk fő tevékenysége közvetlenül kivitelezési munkák elvégzéséhez kpcsolódott. Ezen belül három legfontosbb lágztb közel zonos számú válllkozás trtozott. A tevékenységek jellegénél fogv befejező építés területén (vkolás, épületsztlos munkák, burkolás, festés, üvegezés) minden negyedik válllkozás közül három egyéni formábn működött. A bonyolultbb feldtokt ötvöző és ngyobb eszközigényű szerkezetkész épületek, építmények kilkítás terén viszont társs cégek meghtározók. Sopronbn, 2005ben leglább 5 főt fogllkozttó építőipri válllkozásokbn összesen 552 fő dolgozott. A munkválllók létszám 2002 és 2005 között évente hullámzón lkult, összességében zonbn csökkent. Mindez zt jelentette, hogy városbn lklmzásbn állók lig több mint 3% dolgozott gzdsági ágbn. A munkválllók háromnegyede fiziki munkát végzett. A mgyrországi építőiprr áltlánosságbn jellemző, hogy lcsonyk bérek, nincs ez másképp Sopronbn sem. Az itt dolgozók részére 2005ben átlgosn hvont bruttó 97 ezer forintot számfejtettek, mely 58 ezer forinttl mrdt el városi átlgtól. A gzdsági ágk közül bevllottm ennél kevesebbet csk z idegenforglmt reprezentáló szálláshelyszolgálttás, vendéglátásbn kerestek. Ez is z ok, hogy építőipriszolgálttó szkmábn dolgozók igen ngy ránybn htár túloldlán keresnek mguknk állást. Erdő és mezőgzdság A város grárhgyományi egyértelműen szőlőműveléshez és kert, gyümölcsös műveléshez kpcsolódnk. A soproni bor évszázdos története város és polgárságánk fejlődésével szorosn összefonódott. A gyümölcstermelés kiemelkedő hgyományú ágzt volt szelídgesztenye, jelentőségét fákt pusztító urbnizáció és növénybetegségek ellenére még m is trtj. A szántó művelési ágb trtozó területek ngyság visszesett, s még inkább csökkent ténylegesen megművelt földek ngyság. Egyes becslések szerint szántók közel kéthrmd megműveletlen. 67

68 A ngyüzemi állttenyésztés gykorltilg szintén teljesen megszűnt, egyedül Hrkán tlálkozhtunk juhtenyésztéssel, mely jelentős tájlkító, tejfenntrtó tényező, illetve Fertőrákoson szrvsmrhtenyésztéssel, egyébként pedig sport célú lótenyésztés vált divttá. Mgyrországon Pilisi Prkerdő után második legngyobb prkerdő Sopron környékén tlálhtó. A 7000 hektárnyi erdő terület felét Tnulmányi Erdőgzdság Rt. (TAEG) kezeli. Elsődleges célj felső és középfokú szkirányú intézmények diákji részére szkmi tevékenységek üzemi körülmények között történő bemuttás, vlmint tudományos kuttás feltételeinek biztosítás. A Tnulmányi Erdőgzdság Rt. területén, Sopronbn és környékén tlálhtó z ország második legngyobb és leglátogtottbb prkerdeje, mely több százezer embernek nyújt felüdülést. Jelenleg város tuljdonábn 4767 hektár erdőterület vn. A soproni borvidék Mgyrország egyik legrégibb, történelmi hgyományokkl büszkélkedő borvidéke. A poncihterek, németjkú gzdák messze földön híressé tették soproni bort: jellemző volt, hogy más borvidékekkel ellentétben pincéket nem szőlőhegyekbe, hnem városbn, sját házik lá építették. A borvidék legértékesebb területe Fertő tó környéki hegyoldlkon, lnkákon, npjinkbn mintegy 1500 hektárnyi területet fogll mgáb. Jó minőségű bort termelnek, de itt történt meg borvidékek között utoljár privtizálás (1997). Így soproni borvidék komoly hátránnyl indult és szembe kell néznie burgenlndi gzdák erős versenyével is. Logisztik Sopronbn 2006 végén 303 válllkozást regisztráltk szállítás, rktározás, post, távközlés gzdsági ágbn, melyek városbn nyilvántrtottk 4%át képviselték. A szervezeti struktúrábn betöltött súlyuk területi viszonyltbn nem muttott számottevő eltérést kistérségi és megyei átlgtól. A tevékenységek mgsbb tőke és eszközigénye mitt mgsbb társs cégek rány. Kiemelkedő soproni székhelyű GyőrSopronEbenfurt (GYSEV) vsúttársság szerepe. A válllt régió meghtározó személy és árufuvrozó cége, mely z ország legngyobb árbevételű cégei között szerepel (226. z 500s listán, megyei listán 12.) Mgyrországon SopronGyőr vsúti pályszksz mellett 2006 decembere ót üzemelteti SopronSzentgotthárd közötti pályát is. A vsúti csomópont város fontos gzdsági bázis, köré összpontosuló cégek pedig meghtározó szerepet töltenek be fogllkozttásbn. A GYSEV város legngyobb fogllkozttój versenyszektorbn. A GYSEV pályudvr és vsút üzemeltetés mellett konténer terminálll és logisztiki tevékenységgel is rendelkezik városbn. A soproni logisztiki központ z ország 10 kijelölt logisztiki központjánk egyike. Az itt működő cégek logisztiki klsztert hoztk létre. Sopron logisztiki szerepköre folymtosn fejlődik, kedvező nyugti htár menti fekvése következtében. Szolgálttás 68

69 A szolgálttási ágzt Sopronbn domináns válllkozások között, 85%uk ebben szektorbn működik. A szolgálttási szektor soproni dolgozók 70%át fogllkozttj. A város 10 legngyobb fogllkozttój közül ht szolgálttó, közülük legngyobb NYME, ezt követi z Erzsébet Kórház, mjd kb. hsonló ngyságrendű Szntórium, Polgármesteri Hivtl, Sopron Holding zrt és Sopron és Környéke Víz és Cstornmű zrt. Igen fontos Sopron gzdsági teljesítménye szempontjából, hogy ngy fogllkozttók ngyobb része nonprofit szférábn működik. Ez zt is jelenti, hogy becslésünk szerint munkválllók leglább egy negyede nem versenyszfér lklmzottj. Az 50 legngyobb dózó közül 30 szolgálttó: pénzügyi szolgálttó 7 kereskedelmi 5 turisztiki 6 egyéb szolgálttó 5 közszolgálttó 7 A versenyszférábn működő szolgálttók jellemző mérete kisebb, többségük mikro vállltok ktegóriájáb trtozik. A legtöbb kisválllkozás fogysztási cikkek kereskedelme és humán egészségügyi ellátás területén működik. Sopron gzdságábn z egészségügyi és szépségipri turizmus átvette bevásárló turizmus helyét, hiszen fogászti, wellness, plsztiki bevtkozások, fodrász, kozmetikus stb. szolgálttások ár még jóvl lcsonybb mint Ausztriábn. Bizonyos területeken ez z ÁFA és számldási kötelezettség hzi elkerülésének következménye is, és versenyelőny jelentősen csökkeni fog z ellenőrzés várhtó szigorodásávl. A mgán egészségügyi, wellness szolgálttók versenye ngy, melybe beszálltk szomszédos városok szolgálttói mellett szlovákok és távolbbi területek ( fpdos légi jártok ezt lehetővé teszik). Ezért fontos mgs színvonlú szolgálttás és fejlett mrketing, mellyel szolgálttók jelenleg is segítik eldásikt. E jól működő szolgálttás gykorltilg város hát mögött jött létre Sopronbn, nincs sem szervezete, sem elfogdottság. A szürkegzdság kifehérítése város szempontjából z dóbevételek növelését jelentené, mely fontos érdeke voln. Az egészségi szolgálttók számláit z osztrák biztosítók többnyire befogdják, és szolgálttás minősége jó, sőt egyes területeken hightechnek is tekinthető. A kereskedelemben visszszorulásávl; jelentős átrendeződés ruházti és zjlott élelmiszerboltok 69 le szám bevásárló csökken. turizmus Ugynkkor

70 bevásárlóközpontok szám nő: Sopron Pláz (1998 ót), Tesco (2001 ót), Interspr (2005 ót), és Alfprk. Az átrendeződés különösen kiskereskedelemnek otthont dó belvárosi területeket sújtj. A szálláshely szolgálttás és vendéglátás ágzt igen fontos Sopron életében, ezért ezzel bővebben, külön fejezetben fogllkozunk. (turizmus) A további szolgálttási ktegóriák közül z ingtlnügyletek, gzdsági szolgálttások jelentősek Sopronbn, válllkozások 42 % ide trtozik. A TEAOR ktegóri trtlm rendkívül összetett, ide trtozik K+F tevékenység is, mely soproni válllkozások 0,4 %ár jellemző. Az innovációk szám is lcsony Ipri prkok mint gzdságfejlesztés eszközei A soproni gzdság fejlesztését több erre célr szerveződött korszerű eszköz, ipri prk (IP), logisztiki központ (LK) és inkubátorház szolgálj. A Délkeleti Ipri Prk egyértelmű sikertörténet, mgánerőből, közlekedésileg jó helyen, 84es út mentén jött létre. Az IP címet 2005ben nyerte el, 7 cég működik z IP területén, további 11 hozzá kpcsolódó területeken. Legfontosbb dti (2007): Összesen 2666 fogllkozttott 40 md Ft árbevétel 4,2 md Ft beruházási érték 26% export rány z árbevételből 11,6 h betelepült terület 19,5 h rendelkezésre álló szbd terület, még közművek nélkül A területhez logisztiki központ kpcsolódik. 2008bn két új beruházás indul: Hirschler 6000 m2es csrnokot épít, z AWF fejlesztése még 130 főnek fog munkát dni. Az IPben részt vesz z önkormányzt is (közlekedési utk 50%os tuljdonos). A terület továbbfejlesztése, közlekedési és közműfejlesztések megvlósítás elősegítené további betelepüléseket. Az Arnyhegyi IP soproni gzdságfejlesztés másik kiemelt szervezete. Az IP z gygbány rehbilitációját követően, nnk helyén jött létre Sopron ÉNYi részén. A hely lkófunkciór kiválón lklms, bár Wienerberger téglgyár továbbr is terület szélén működik. Az ingtln befektetők ezt relizálv elérték, hogy lkóterületté minősítsék terület egy részét, és intenzív lkóprk építésbe fogtk. A telekértékesítés közművesítés önrészének finnszírozásához is szükséges volt. Az IPben jelenleg 17 kisebb cég működik, köztük csokoládégyár, fogászti eszközgyártó. Az eredeti célt, technológii prk innovációs központ létrehozását nem sikerült elérni. 70

71 Az Arnyhegyi IPben CBC pályázti forrásból korszerű inkubátorházt is építettek, melynek tükörprojektje Burgenlndbn készült el. A két intézmény között zonbn m semmiféle kpcsolt nincs. Az inkubátorház eredeti funkciójánk korlátozottn felel meg. Az eredeti pályázt szerint z épület 1/3át z Egyetem, 1/3át kezdő, technológi intenzív válllkozások kpták voln, 1/3át pici lpon értékesítették voln. Már z épület ¾ét pici lpon jelen lévő cégek fogllják el. Ngyobb részt Sopron Holding irodái tlálhtók benne. Az eredetileg kedvezményes elhelyezést nyert egyetemi K+F központ nem bírt z emelkedő bérleti díjt fizetni, ezért ki kellett költöznie. A tervezett cégkiválsztási mechnizmus, melyben z Egyetemnek komoly szerep jutott voln, m már nem működik. Az inkubátorházt elhgyó cégek áltlábn nem z Arnyhegyi IPt válsztották telephelyül, mert ott reltíve drágábbk telkek, hnem DK iprterületre és város más területeire települtek. Az innovációs központ fejlesztés sikertelensége rr mutt rá, hogy rövid távon nem reális z z elképzelés, mely Sopron gzdság húzó ágztként z Egyetem kuttó tevékenységén lpuló, mgs hozzádott értékű technológii K+F szektort trtj. Természetesen hosszbb távú célként ki kell tűzni K+F+I fejlesztését, de ehhez kitrtó erőfeszítés és támogtás szükséges, és megéri z osztrák példákr figyelni A válllkozások jövedelmezősége A GKI 2002ben kuttást készített soproni önkormányzt megbízásából gzdságfejlesztési koncepció elkészítése érdekében. A kuttás során vizsgálták kettős könyvvitelt vezető, helyben bejegyzett soproni válllkozások átlgos nettó árbevételét, z egy lkosr jutó árbevétel ngyságát és személyi kifizetéseket, összehsonlítv kistérségi, megyei és országos dtokkl. A vizsgált meglepő eredményt hozott, melyet következőkben idézünk: Az egyszeres könyvvitelt vezető válllkozások esetében z egy lkosr jutó nettó árbevétel tekintetében Sopron város megyei átlgnál mgsbb értéket ért el (kb. 79 ezer forint lkosonként), de pl. kistérségi átlgbn muttó z országos átlg 66 %. Az egy válllkozásr jutó dózás előtti eredmény megyei szinten legmgsbb, 424 ezer forint., Sopronbn 44 ezer forint, Soproni kistérségben 89 ezer forint, míg országosn 402 ezer forint dózás előtti eredményt értek el átlgosn válllkozások. Az egy válllkozásr jutó személy jellegű ráfordítások értéke 2002ben Sopron városbn átlgosn 1,6 millió forint volt, mi meghldj Soproni kistérség 1,5 millió forintos, Győr Moson Sopron megye 1,5 millió forintos, vlmint z országos mintegy 1,3 millió forintos átlgot. Mindez zt tükrözi, hogy legkisebb válllkozások bevllott eredménye irreálisn lcsony. Sopron városbn 1364 kettős könyvvitelt vezető, helyben bejegyzett válllkozást regisztráltk 2002ben. Ez Soproni kistérség vállltink 74, GyőrMosonSopron megyében működő kettős könyvvitelt vezető válllkozások 18%. Az ezer lkosr vetített dtok területi 71

72 összehsonlításábn Sopron város értéke legmgsbb, ugynis itt tlálhtó legtöbb kettős könyvvitelt vezető cég, átlgosn 25. A kistérségben és országos átlgbn 1000 lkosr 20, míg GyőrMosonSopron megyében 17 ilyen válllkozás jut. Ezzel szemben ugynkkor meglepően lcsony z egy cégre jutó nettó árbevétel ngyság Sopron városábn, hol átlgosn 105 millió forint nettó árbevétele volt helyi válltoknk. GyőrMosonSopron megyében ennek mintegy 2,5szerese, és országos átlgbn is 198 millió Ft ngyságú nettó árbevétel jutott egyegy válllkozásr. Bár Sopronbn lcsony értéket kptunk, megyei érték jelzi, hogy nyugti htárszélen jóvl átlgon felüli értékűek vállltok, mint z ország más részein. Hsonlón lkul z egy lkosr jutó árbevétel értéke: Sopron városbn 2,6 millió forint, Soproni kistérségben 2,1 millió forint, z országos átlg pedig mintegy 4 millió forint volt ez 2002ben. Ez utóbbi értéket GyőrMosonSopron megye válllti áltl elért egy lkosr jutó árbevétel 16%kl hldj meg. A fentiekből következően z egy cégre jutó dózás előtti eredmény is lcsonybb Sopronbn (4 millió forint) és Soproni kistérségben 5 millió forint), mint z országos átlg (10,1 millió forint). Ennek részben gzdsági szerkezet z ok, helyi válllkozások zöme kereskedelemben és vendéglátásbn dolgozik, míg z országbn mgs árbevételt elérő ipri tevékenységek sokkl jelentősebbek. Az egy cégre jutó személyi jellegű kifizetések nettó árbevételhez hsonlón lkultk. Sopron városábn vállltok átlgosn 14,5 millió forintot költöttek lklmzottikr, Soproni kistérségben 14,7 millió forintot, GyőrMosonSopron megyében 21,5 millió forintot, országos átlgbn pedig 20,7 millió forintot. Az egy lklmzottr jutó személyi jellegű kifizetések között is Sopron városáé leglcsonybb érték, 1,7 millió forint, míg megyei és országos szinten átlgosn 2 millió forint z lklmzotti kifizetések ngyság. Mindezen dtokból jól látszik, hogy nyugti htár közelsége nem jelent vállltok és munkválllók részére ngyobb jövedelmet és jövedelmezőséget. Forrás: GKI: Sopron megyei jogú város gzdságfejlesztési koncepciój,

73 37. ábr: A kettős könyvvitelt vezető válllkozások főbb dti területi egységenként, 2002 Győr MosonSopron Válllkozások Kistérség Sopron megye Ország összesen összesen szám (drb) Ezer lkosr jutó válllkozás szám (drb) Egy cégre jutó nettó árbevétel (ezer forint) Egy lkosr jutó nettó árbevétel (ezer forint) Egy cégre jutó dózás előtti eredmény (ezer forint) Egy lkosr jutó dózás előtti eredmény (ezer forint) Egy cégre jutó személy jellegű kifizetések (ezer forint) Egy lkosr jutó személy jellegű kifizetések (ezer forint) Egy lklmzottr jutó személy jellegű kifizetések (ezer forint) Forrás: GKI, KSH 73

74 Tehát kedvezőnek tűnő gzdsági szerkezet mélyebb vizsgált lpján láthtó, hogy mind termelő, mind szolgálttó ágztokbn lcsonybb jövedelmezőségű tevékenységek jellemzők, vlmint ebből következik soproni munkválllók lcsonybb bevllott keresete, és cégek kisebb dófizetési hjlndóság. A GKI 2002es dtokból dolgozott, zonbn tendenciák zót nem változtk. A szürkegzdság léte módosíthtj számokt, zonbn vlószínűleg tendenciákt nem fordítj meg. A 2006os egy főre jutó SZJA dtokból is hsonló következtetésre lehet jutni: 38. ábr: Személyi jövedelemdó befizetés (2006) Város Sopron Győr Szombthely Zlegerszeg Ngyknizs Forrás: KSH, idézi: Győr város muttói SZJA (Ft) NyugtDunántúli Régió megyei jogú városink összehsonlításábn Foglkozttás, munkerő Sopron országos viszonyltbn és régión belül is legjobb fogllkozttási muttókkl rendelkezik. 39. ábr: Nyilvántrtott álláskeresők rány (2006) Város Álláskeresők (%) Ebből pálykezdők rány Sopron Győr Szombthely Zlegerszeg Ngyknizs 1,8 2,9 3,2 4,9 6,1 (%) 4,3 5,7 9,1 8,1 5,7 Forrás: KSH, idézi: Győr város muttói NyugtDunántúli Régió megyei jogú városink összehsonlításábn Az lcsony munknélküliség következménye, hogy térség szociális szempontból kiemelkedően kedvező helyzetben vn. Ugynkkor város munkerővonzó képessége messze elmrd Győrétől vgy burgenlndi Kismrtonétól. Sopron négyszer nnyi fogllkozttott lkónépességgel rendelkezik, mint Eisenstdt, de már csk kétszer nnyi helyben dolgozóvl, ellenben Kismrtonb dupl nnyin járnk be. Burgenlndbn z 1990es években IPk és technológi központok sor épült ( Kismrton, Neusiedl m See, Pinkfeld, Güssing, Jennersdorf, Neutl, Heiligenkreutz, Kittsee, Müllendorf), melyek komoly kihívást jelentenek soproni iprfejlesztés számár. A munkerő állomány képzettsége szempontjából Sopron jó helyzetben vn, városbn lkók iskolázottsági szintje mgsbb megye más városiénál és jóvl meghldj szomszédos településekét, Győrtől mrd el; ott felsőfokú végzettségűek rány 23,7%, míg 74

75 Sopronbn csk 19 %, z érettségivel rendelkezőké Győrben 36,4%, Sopronbn 34,6%. (2001es népszámlálási dtok) Az iskoli végzettség tehát nem indokolj keresetek elmrdását, és jövedelmezőség lkulását. Viszonylg sok nyelviskol működik városbn, zonbn sjnos már nem jellemző Sopronr korábbi többnyelvűség, mely pedig jelentős gzdsági értéket is jelenthetne. A városbn több szkképző intézmény működik, kiemelt terület borászt, fipr, informtik és vendéglátás. A tnulók érdeklődése, pályválsztás zonbn nem tlálkozik gzdság igényeivel, így egyes, főleg kétkezi szkmákbn állndó munkerő hiány vn. A felsőokttást NYME jelenti városbn. Trdicionális z egyetemen z erdészeti és fipri képzés, melyet művészeti, pedgógii és gzdsági képzések tesznek teljessé. Az Erdőmérnöki Kron jelenleg 5 lpszkon és 3 szkirányú továbbképzési szkon folyik képzés. A Fipri Mérnöki Kron 10 lpszk, 2 szkirányú továbbképzés, vlmint egy felsőfokú szkképzés kínált. A Benedek Elek Pedgógii Kr kínált 3 lpszk, 3 szkirányú továbbképzési szk, 2 felsőfokú szkképzési szk, vlmint 3 pedgógus szkvizsgás képzés. A Közgzdságtudományi Kron gzdálkodási lpszk mellett 16 szkirányú továbbképzés, vlmint 6 felsőfokú képzés jelenik meg. Az Egyetemen ht kuttóhely vn, 65 fő fogllkozik kuttássl, kuttási ráfordítás 2007ben 156 millió Ft volt. Az Egyetem mellet Sopronbn kuttássl fogllkozik z MTA Geodézii és geofiziki Kuttóintézete, hol 35 kuttó dolgozik Gzdsági szereplők véleménye Az IVS készítése során workshopot trtottunk, melyre meghívtuk soproni jelentősebb vállltok és gzdsági intézmények képviselőit, továbbá kérdőívet is eljuttttunk számukr. Interjút készítettünk Soproni Kereskedelmi és Iprkmr, vlmit z IPk vezetőivel, és részt vettünk z RFÜ és NYME áltl szervezett területfejlesztési szbdegyetem gzdsági témájú rendezvényén. A különböző fórumokon elhngzottk lpján helyi szereplők soproni gzdság fő problémáit következőképpen pozícionálták: 1. (Legtöbbet említett) Munkerő hiány 2. Szkképzés problémái 3. Sopron város belső közlekedése (rossz minőségű utk, vsúti átjárók hiány, elkerülő út hiány) 4. Sopron város rossz megközelíthetősége ( Bp. Győr felől) 5. Mgs iprterületi ingtlnárk 6. Városi gzdságfejlesztési, iprtelepítési koncepció hiány, hosszú engedélyezési idők 7. Infrstruktúrávl ellátott iprterület hiány, z Egyetem elkülönül város gzdságától 75

76 8. Fekete munk ngy rány A közelmúlt legfontosbb fejlesztéseinek következőket trtották: 1. Útépítések (elkerülő út, körforglmk, útfelújítások) 2. IPk, inkubátorház 3. Szennyvíztisztító, cstornázás 4. Érdekegyeztető tnács, legngyobb dófizető és mecénás vállltok díjzás 5. Bormrketing KHT létrehozás Fejlesztési jvsltok rngsor: 1. Közlekedéshez kpcsolódó jvsltok (helyi jártok, Kőszegi úti vsúti átjáró, közlekedési csomópont pályudvrnál, prkolóház) 2. Szkképzés fejlesztése szükségletek lpján 3. DK iprterület közlekedési és közmű infrstruktúrájánk fejlesztése, 4. Iprfejlesztést Sopronbn, nem csk turizmust 5. Multifunkcionális csrnok 6. Az önkormányzt és gzdsági szfér kommunikációjánk jvítás 7. Szétterülés megkdályozás, z infr fejlesztés koncentrálás Az önkormányzttól következőket várják gzdsági szereplők: 1. Kiszámíthtóság, felelősségválllás, hosszú távú célok kitűzése és betrtás fejlesztési koncepció mentén, ipri területfejlesztés 2. Önkormányzt vállltok, civil kpcsoltok erősítése 3. Gyors ügyintézés 4. Lobby, kiemelt projektek Sopronb hozás 5. Adó és egyéb kedvezmények 6. Pályáztok 7. NYME integrálás 8. Soproni vállltok előnyben részesítése 9. Fellépés feketegzdság ellen A vállltok cserébe következő hozzájárulást ígérték: 1. Hosszú távú fogllkozttás 2. Fejlesztések egyeztetése várossl 3. Beruházások 4. Részvétel szkokttásbn A gzdság városi koncentrációj A soproni városrészekben igen egyértelműen elkülönülnek z egyes gzdsági ágk területfogllási. 76

77 1. Belváros A belvárosok mindenütt trdicionálisn kereskedelem és vendéglátás központji. A soproni belvárosbn különösen erős koncentráció; z óvárost körülölelő Várkerület volt bevásárló turizmus elsődleges helyszíne, itt, vlmint kpcsolódó történelmi külvárosnk nevezett belvárosi területeken tlálhtó z üzletek jelentős része, különösen ruházti, textil, cipőboltok koncentrációj mgs. A bevásárló turizmus hnytlásávl z igénytelenebb, olcsó cikkeket kereső osztrák célcsoport kiszolgálásár szkosodott üzletek nehéz helyzetbe kerültek. A Várkerület profilváltásánk meg kell történnie, hiszen bevásárló turizmus régi formájábn nem fog vissztérni és nem is lehet város célj belvárosi ggyi fejlesztése. A város hozzájárulás nélkül Várkerület nívós kereskedelmének kilkulás, átrendeződése nemzetközi tpsztltok lpján nem tud megvlósulni. 77

78 40. ábr: Ruházti, textil, cipő és bőráru boltok Sopron belvárosábn Forrás: Jnkó Ferenc A stgnáló vgy visszeső kereskedelem mellett soproni belváros szintén osztrák vendégkörre lpozó egészségügyi szépség wellness szolgálttások központj lett. A Várkerület és környéke blkibn megjelenő kivilágított fogk ugyn zvrják sopronik szépérzékét, de szolgálttások vonzzák vendégeket, és hozzájárulnk vendéglátás, idegenforglom, kereskedelem forglmához. 78

79 41. ábr: Egészségügyi szolgálttások Sopron belvárosábn Forrás: Jnkó Ferenc A vendéglátás jóvl kevésbé koncentrált, Várkerület mellett belvárosbn Poncihter negyedben és máshol is tlálhtók jó vendéglők. A belvárosbn jelenleg Várkerületben tlálhtó egy nívós szállod, z óvárosbn egy minőségi pnzió, és belváros szélén némiképp városidegen Sopron Hotel. A soproni belváros jellegzetessége, hogy kereskedelmi szolgálttó Várkerület egy olyn óvárost vesz körül, melyben gzdsági funkció gykorltilg lig vn jelen, minimális z üzletek szám, és mely jelenleg főleg dminisztrtív, okttási, kulturális és szociális lkás funkciókt fogll mgáb. (Egy pnzió tlálhtó jelenleg z óvárosbn, és 34 nívósbb vendéglő, kávézó). 2. Lőverek Bánflv Sopron turisztiki szolgálttói legngyobbrészt város déli oldlán tlálhtó csodáltos hegyes erdős vidéken, Lőverekben építették fel szállodáikt. Hgyományosn itt is voltk soproni klimtikus gyógyhely imázsr létrejött hotelek. Az Alsó és FelsőLőverekben több háromcsillgos szálló (Mroni, Siest, Pnorám, Solr Koron), két négycsillgos (Fgus, Lővér) és néhány pnzió és étterem működik 3. Ipri városrészek 79

80 3.1. ÉNyi Iprterület Trdicionálisn város hgyományos iprterülete z ÉNyi mely vsút mellé települve, város ipránk osztrák orientációját tükrözte. Az ipr osztrák kpcsolti meggyengültek szocilizmus ideje ltt. A városrész közúti közlekedésének fejlesztését mindenkori városvezetés elhnygolt. További problém, hogy terület z urlkodó szélirányb esik, város felé fújj szél port, füstöt. A területen lévő számos egykori üzem, telephely rendszerváltás után feldrbolódott, z egykori szocilist vállltok utódj összezsugorodott, telephelyt váltott és helyére más, kisebb üzemek települtek. A területen működő üzemek közül legjelentősebb Heineken sörgyár. Itt működik továbbá Sms fipri válllkozás, Semperform (gumiipr), Dekorsy (bútoripr) és Hoffmnn cég. A terület egy része brnmezőnek számít, de viszonylg olcsó, közművesített területek vonzzák z lcsonybb fizetőképességű ipri, logisztiki üzemeket. A mgántuljdonú telkek jó része folymtosn gzdát vált. A szerkezeti terv megállpítj, hogy terület kedvezőtlen dottságú, de meglévő infrstruktúr mitt hosszú távon fennmrd DKi iprterület A 84es bevezető út mentén GYSEV vsút vonli áltl körülhtárolt területen tlálhtó Sopron újbb zöldmezős iprterülete. Közlekedési helyzete kiváló, bár vsútvonlk beszorítják, és belső útji m már nem felelnek meg növekvő forglom igényeinek. A területen gyors fejlődés zjlott. Itt tlálhtó GYSEV Logisztiki Központj, több korszerű üzem (AwF utólktrészgyár, Hirschlerszélvédőgyár, z EuroElzett, z IMS, Swedwood, Honti Szkály szerszámgyártó üzem, L és J villmos berendezéseket gyártó high tech cég), továbbá építőipri cégek, csomgolóeszköz gyártó, fuvrozó, tervező, szolgálttó cégek. A terület kereskedelmi profilj is jelentős, utókereskedők, bútoráruház, bevásárlóközpont tlálhtók itt. Kópház felé még jelentős zöldmezős területek állnk rendelkezésre, melyek közlekedése, közművesítése zonbn nincs megoldv. A GYSEV elkészítette terület rendezési tervét és fogllkozik vsúti vonlk áttervezésének kérdésével, melynek viszont rendkívül mgs költségigénye. A DKi iprterület továbbfejlődésére meg vn lehetőség, de befektető vonzás mellett közművesítés korántsem egyszerű és olcsó problémáját meg kell oldni. 4. Észki városrész A városrész két élesen elkülönülő részből áll. Az Arnyhegy és környéke eredetileg iprterület volt, mely rehbilitáció után egyre inkább lkó és dminisztrtív funkciót lát el. 80

81 Az IPben 17 válllkozás vn, továbbr is itt működik Wienerberger téglgyár, ide települt egy csokoládé üzem és orvosi műszergyár. Az inkubátorház egyre inkább irodházként működik, és számos lkóház épült. A terület kellemes fekvése, jó közlekedése következtében várhtó, hogy dminisztrtív jellege erősödik, további irodák költöznek környékre. A városrész Arnyhegytől nyugtr eső része Poncihter negyed külterülete, mely szőlőművelés igen értékes területe SWOTnlízis Erősségek Város nyugtmgyrországi és Gyengeségek Rossz megközelíthetőség kelet felől htármenti elhelyezkedése (Budpest Győr) Két iprterület brnmezős (ÉNY) és DK iprterület belső közlekedése zöldmezős (DK) rossz, közművekkel ellátott DK iprterület fejleszthető zöldmezős területe már nincs Logisztiki központ, IPk Mgs ingtlnárk közművesített területeken Inkubátorház Inkubátorház irodházként működik A GYSEV válllti központját A cégek gykorlti képzése Sopronb helyezte visszfejlődött High tech megjelenése z egészségügyi, fogászti Viszonylg lcsony összegű külföldi szolgálttásbn befektetések Egyetem művelt emberfők Kevés high tech üzem Egyetem fipri, műszk képzés Kevés kpcsolt burgenlndi gzdságfejlesztő intézményekkel és Sok szkképző intézmény vállltokkl Sok külföldi tőkebefektetés 2 fontos cég kitelepült városból Az Egyetem rendelkezik K+F+I Viszonylg szűk munkerő részlegekkel (RET,KKK) vonzáskörzet Kevés jelentős korszerű ipr és szolgálttás rány Az Egyetem sziget városbn Az Egyetemi K+Fre kevés válllkozás lpoz Munkerő hiány bizonyos szkmákbn Az önkormányzt és vállltok közti kommunikáció gyenge Az önkormányzt nem rendelkezik gzdságfejlesztési koncepcióvl 81

82 Az ipri és lkóterületek kijelölése, fejlesztése dhoc módon történik, z önkormányzt prioritási ciklusonként változnk (Arnyhegy) Az önkormányzt nem vesz részt befektetés ösztönzésben Az engedélyezési idők hosszúk, nincs egyblkos ügyintézés A más városokbn tnuló diplomások nem térnek vissz Sopronb Az önkormányztnk nincs kpcsolt város gzdságábn fontos szerepet játszó fogászti válllkozásokkl Az önkormányzt idegenforglomból és egészségügyi szolgálttásból szármzó bevételei viszonylg lcsonyk szürkegzdság Lehetőségek A mgs üzemnygárk következtében Veszélyek A világgzdság fejlődése lelssul következtében szállítások A htárnyitás után z usztrii megdrágulnk, nyugti htár foglkozttási mortórium lejártávl menti fekvés felértékelődik még több soproni és Sopron környéki Az APEH fokozódó szigor munkerő Ausztriábn válll munkát következtében szürkegzdság Az APEH fokozódó szigor kifehéredik és z önkormányzt következtében szolgálttások bevételei nőnek megdrágulnk és elvesztik külföldi ügyfélkörüket A lkosság egyre inkább z usztrii szolgálttásokt veszi igénybe 82

83 3.7. Turisztik Sopron gzdsági szövetében megkülönböztetett figyelmet érdemlő ágzt turizmus: sokrétű, sokféle vonzerőre épülő, jelentős szerepet játszó egészségturizmust is mgábn foglló szektor fogllkozttj lkosság meghtározó részét, biztosítj gzdsági fejezetben is bemuttott nomáliákkl együtt megélhetést. E fontos gzdsági szerepnek megfelelően város szándéki szerint hosszú ideje strtégii ágztként kezeli turizmust: rendszerváltozást követően számos turizmusfejlesztési strtégi készült ( 2003bn GKI Gzdságkuttó Rt áltl készített komplex tnulmány mgát z X. nygnk tekinti). A legutóbbi átfogó tnulmány 2007ben készült, város es turizmus politikájánk meghtározásár (Sopron turizmus politikájánk meghtározás ) Az átfogó nygok mellett számos részstrtégi is készült. A strtégiák szintjén meglévő fejlesztési szándék mellett / ellenére turizmusipr gykorlti működése nem tükrözi ezt tudtosságot. Bár sttisztikák ben tpsztlt mélyponthoz képest folymtos jvulást tükröző dtokt regisztrálnk, jelen vizsgálthoz kpcsolódó elemzések, interjúk is z eddig készült nygokbn összegzett áltlános képet lehetőségek ltt teljesítő szektor képét dják. A problémákr koncentrálv következőket lehet áltlános jellemzőkként kiemelni: kínált tekintetében: lehetőségekhez /dottságokhoz képes nem megfelelő termékfejlesztés: hiányznk húzó termékek, elmrdnk z évek ót tervezett fejlesztések nem szervezett kínált: hiányzik desztináció menedzsment, hálóztok gyenge mrketing, rculti, imázs problémák, hiányoznk beutzttók nem befogdó ttitűdű lkosság: hiányzik turizmus belső mrketingje, lkosság felkészítése, áltlános pozitív szerepválllás turizmus városom gzdgságánk forrás érdekében; kereslet tekintetében: stbilizálódó, de stgnáló mennyiségű vendég és vendégéjszk viszonylg rövid átlgos időtöltés szezonlitás Kínálti jellemzők 83

84 A fent említett nygok részletesen sorb veszik Sopron és környéke vonzerőit. Turisztiki szempontú jövőképet htároznk meg, mrketing eszközökre, vlmint fejlesztési projektekre tesznek jvsltot. A jelen helyzetfeltárás ezek ismétlése helyett összegzésre szorítkozik: turizmus működési feltételrendszere meghtározó jellemzőinek, illetve ezen belül elsősorbn problémáknk kiemelésére koncentrál. A tém fontosság és z speciális helyzet, hogy szektorr vontkozón vlóbn sok vizsgált / tnulmány készült, ugynkkor problémák lpvetően nem változtk, zt eredményezi, hogy fejezetbe óhttlnul belekerültek már strtégi irányáb előremuttó megjegyzések. A soproni turizmus működésének feltételrendszere: Természeti környezet, éghjlt: hzi viszonyltbn egyedinek számító szublpin éghjlt, klimtikus gyógyhely státus, szép természeti környezet (Soproni Tájvédelmi körzet Soproni hegység) kedvező lp dottság komplex turisztiki kínálthoz; Fertőtó ( tó viszonylg kedvezőtlenebb dottságú negyede), FertőHnság Nemzeti Prk világörökségi kultúrtáj város közvetlen környezetét képezi kedvező dottságok komplex turisztiki kínált ktív / ökoelemeihez. Htárváros: város történelmi trnzitútvonlon fekszik nyitottság, többnyelvűség, polgári hgyományok (kultúr, okttás) felélesztésének lehetősége; város II. világháború vége ót el vn vágv természetes m Ausztriához trtozó háttérterületeinek egy részétől; Mgyrországon belül mert nyugti htárváros háttérbe szorult, egyfjt zárványterület lett bezártság, befelé fordulás kilkulás; nyugtközeliség jelentős pozitív kisugárzás / vonzerő z ország egyéb területein élő lkosság felé; lehetőség már z 1980s években Mgyrország és Ausztri között, z árk és kínált különbözőségén lpuló bevásárló turizmus befogdásár / nnk kiinduló pontjként vló berendezkedésre bekpcsolódó sopronik jelentős mértékű meggzdgodás; 1990es évektől lehetőség bevásárló turizmust felváltó egészségügyi turizmus működésére jelentős gzdgság, kiemelkedő életszínvonl fenntrtás; Bécs, Pozsony fővárosok közelsége fontos és kiknáztln együttműködési lehetőség. 84

85 A mgyrországi vonzáskörzet térségben több országos vgy regionális jelentőségű, sopronit kiegészítő vonzerő tlálhtó (Fertőd, Fertőrákos, Ngycenk stb.); szép természeti környezet és részben kiépített kerékpárutk vnnk; minőségi szolgálttók, szálláshelyek, éttermek vnnk; jó közlekedési feltételek mellett: lehetőség térségi kínált kilkításár, mi eszköz soproni turisztiki kínált bővítésére és turisták trtózkodási idejének megnyújtásár. Burgenlnd és Sopron kpcsolt z elveszített vonzerőkkel háttérterületek, rendelkeznek m osztrák települések (Kismrton/Eisenstdt, hsonló Fertőtvi dottságokkl, települések pl. Fertőmeggyes/Mörbisch vgy Ruszt/Rust, illetve Szentmrgitbány/SnktMrgrethen, Frknó/Forchtenstein, Doborján/Riding stb.) konkurenciát jelentenek; e települések mgyrországi településekkel ellentétben igen jelentős fejlődésen mentek keresztül, minek következtében hsonló vonzerőkre mgsbb minőségű, szervezettebb, jobbn értékesített kínálti elemek épülnek Sopron számár fejlesztési kényszert jelent ( h nincs fejlődés, turist továbbmegy Burgenlndb vgy megáll Burgenlndbn, h nincsen hzi fejlesztés, fejleszt mjd z osztrák mondják soproni turisztiki szkértők) htár teljes megnyitásávl olyn regionális kínált kilkítás válik lehetővé, mely kiválón megfelel változtos, de kiegyensúlyozott jó minőségű termékek iránt érdeklődő célcsoportok igényeinek együttműködési kényszert jelent, burgenlndi kínálthoz már Sopron biztosítj szállást burgenlndi Fertőprt háromszor ngyobb vendégforglmt bonyolít, mi óriási lehetőség hzi szolgálttóknk Megközelíthetőség Ausztri felől kedvező feltételek, ugynkkor hzi feltételek rosszk (Budpest / repülőtér 3 ór távolság, Győr több mint 1 ór távolság közúton) belföldi turisták számánk növelése érdekében kiemelten fontos fejlesztés; Schwecht, illetve mgyrországi helyi repülőterek közelsége (GyőrPér) külföldi turisták számánk növeléséhez fontos lehetőség, bár m még ngyon hiányzik például rendszeres Schwecht Sopron utóbuszjárt. Épített környezet 85

86 történeti emlékek kelt rómi középkori brokk súlypontokkl kulturális és örökségturizmus kínálti elemek, hzi viszonyltbn jó állpotbn megőrizve; történelmi belváros, műemléki épületegyüttes kulturális és örökségturizmus kínálti elemek; történelmi belváros zonbn turisztiki szempontból nem működik: lkó funkció dominnciáj, idős lkosság, minőségi szolgálttások hiány, lezárt udvrok, nem megfelelően krbntrtott épületek jellemzőek sürgős fejlesztési feldt; történelmi belvároson kívüli városrészek turisztiki szempontú hiányossági: bevezető utk elhnygolt környezete, Lőverek nem következetes fejlesztései, Poncihter negyed, Brennbergbány turisztiki szempontú kitláltlnság, Blf modernizálásánk elmrdás stb.: lehetséges kiegészítő kínálti elemek ugynkkor beindultk mgán kezdeményezések, belső erőből történő fejlesztések /felújítások: belvárosi ingtlnok felvásárlás és felújítás, város /belváros imázsáb illeszkedő kulturális tevékenységek indítás (pl. KörmendiCsák gléri, Liszt Emlékház projekt), illetve szállodépítések városi önkormányzt követő mgtrtás nem elegendő: hiányzik / hiányos fejlesztési keretek és szándékok világos kijelölése és önkormányzti fejlesztések indítás. Szolgálttások Mint z áltlános gzdsági elemzés muttj: sokrétű, folymtosn bővülő szálláshelykínált jellemző ngyon hiányzó minőségi wellness szállod építése folymtbn vn; jellemző zonbn: lcsony kihsználtság szállóvendégek gykori, minőségi problémákr utló elégedetlensége vendéglátóhelyek szám nem kiemelkedően mgs, bár folymtosn növekszik (Egerben több, Győrben lig kevesebb z 1000 főre jutó vendéglátóhelyek szám, mint Sopronbn), vendéglátóhelytuljdonosok ggódnk z lcsony forglom mitt: z idegenforglmi jellegű városokbn nélkülözhetetlen kiskereskedelmi válllkozások szám sem mgs ( kereskedelmi hgyományokkl nem rendelkező Egerben mgsbb z 1000 főre jutó egységek szám, de mgsbb Győrben is), sőt városszéli bevásárlóközpont kilkítás ót csökken; belvárosbn turisztiki központok kínáltábn elengedhetetlen minőségi árukínáltú ruházt, ékszer, művészeti cikkek, ntikvitás üzletek teljes hiány jellemző; helyi és térségi hálóztok áltlános hiány; szolgálttók között lcsony együttműködési hjlndóság jellemző (hiányznk temtikus progrmok, z egymásr épülő szolgálttások, térségi kpcsoltok); 86

87 ezzel párhuzmosn, mintegy következményként hiányzik belső minőségbiztosítás, szolgálttások minősége nem egységes ugynkkor megjelentek z útmuttó és eredményes kezdeményezések: Soproni Borút Egyesület (tudtos, folymtos fejlesztés, hálóztosodás, belső minőségellenőrzés, jó mrketing), Védnöki Táblás éttermek hálózt (mi inkább csk elméleti, mint vlódi minőségbiztosított működő hálózt); város hiányos feldtellátás e területen is érződik: fejlesztési irányok kijelölése, együttműködések ösztönzése, városi mrketing biztosítás nem megfelelő. múzeumok: viszonylg sok, de nem korszerű, nem élményközpontú múzeum: nem megfelelően ruglms nyitvtrtássl, kicsit porosn, nem modern felszereltséggel, hiányzó progrmokkl: kevesebb múzeum Egerben jelentékenyen több látogtót vonz; Pécs mintegy negyedével több múzeum kétszer nnyi látogtót vonz; Zlegerszeg 3 múzeum közel nnyit, mint Sopron!!! 42. ábr: Múzeumok szám Múzeumok szám / látogtók szám Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs év db látogtó db látogtó db látogtó db látogtó db látogtó db látogtó db látogtó Forrás: KSH megyei évkönyvek z egyedi kezdeményezések gyenge vonzereje pl. Erdészeti Múzeum rendezvényei (kevés mrketing, kevés látogtó) kevés városi ngyrendezvény, nincs nemzetközi rendezvény: z országos vonzerejű Volt fesztiválon kívül Soproni Ünnepi Hetek megmrd regionális vonzerejű, város mbícióihoz és lehetőségeihez mérten szerény méretű rendezvénynek. A részletesen kidolgozott, kitlált és potenciális húzó termék Lisztiád, mely célcsoportok széles körének megszólításár lenne lklms, csk gyermekcipőben jár (interneten Soproni Hegység Ntúr Prk honlpján keresztül lehet elérni z igényesnek induló honlpot, hol szerepel már 2008s progrm); kevés fő szezonon kívüli progrm vn, mi városb folymtosn érkező turisták (pl. egészségügyi szolgálttást igénybe vevők, konferenci résztvevők stb.) városbn trtózkodását meghosszbbíthtná; hgyományosn egyedi soproni vonzerők (történeti belváros, szublpin klím, htár szögesdrót, Páneurópi piknik, Fertő tó stb.) fokoztos elhsználódás vn folymtbn kinyíló htárok, könnyen és olcsón elérhető hsonló és vonzóbb kínálti elemeket ötvöző külföldi desztinációk mitt hiányzik hívó / húzó termék definiálás és megfelelő tudtos fejlesztése és megfelelő értékesítése. Lehetőség: művészetek kultúr területe: zene Liszt, melyhez szorosn kpcsolhtók lennének képzőművészetek szobrászt, festészet, iprművészet stb.). 87

88 z egészségturizmus soproni turizmus egyik legfontosbb ág, ugynkkor z ágzt kezelése és elfogdottság nem egyértelmű; z egészségügyi szolgálttók nem képezik szerves részét hgyományos soproni turisztiki kínáltnk ( turisztiki szektor hgyományos szereplői nem számolnk velük, s viszont, hiányzik z egymásr épülés); célcsoport viszonylg jól meghtározhtó, z egészségügyi szolgálttások mellett számos kiegészítő szolgálttás igénybe vételére is potenciális vevő lenne; kérdéses e szektor jövedelmezőségének htás z önkormányzt bevételeire (gykori, hogy nem soproni illetékességű válllkozások / orvosok szolgálttók, z egészségügyre áltlánosn jellemző szürke gzdsági elemek kontrolláltlnok); kérdéses szektor jövedelmezőségének hosszútávú fenntrthtóság gzdság kifehérítésére törekvő áltlános folymtok következtében csökkenő árversenyelőnnyel; szektor szereplői szerint minőségi fejlesztések, illetve jó mrketing tudj továbbr is pozícióbn trtni z egészségturizmust. hivtásturizmus, konferenciturizmus: turizmus jelenleg legngyobb mértékben növekvő területének kiszolgálásár teljes felújítást követően új funkciót kpott város tuljdonábn és üzemeltetésében lévő Liszt Ferenc Konferenci és Kulturális Központ. Az épület kedvezőtlen dottsági (szállod, prkoló, vriábilis befogdóterű termek stb. hiány) és gyenge menedzsment mitt zonbn központ kihsználtln, s kevéssé életszerű hiányok sikeres pótlás pl. külső szemináriumi termek biztosításávl. Jellemző, hogy minőségi szállodák szolgálnk városb hozott konferenciák befogdójként. sürgős feldt z üzemeltetés hiányosságink orvoslás. Idegenforglmi szervezeti háttér térségi / városi desztinációmenedzsment hiány és ennek összes következménye: célcsoportok definiálásánk hiány, z erre is épülő tudtos termékfejlesztés és csomgok kilkításánk elmrdás, nem megfelelő mrketing; beutzttó irod hiány; ProKultúr kht. működési devinciái: problémák konferenciturizmus, kultúrturizmus kínálti elemeinek szervezésében, mrketingjében stb. ( Soproni Ünnepi Hetek 2008s progrmjáról 2008 februárjábn semmi nem szerepel, s ProKultúrától Lisztiád honlpjár nem vezet út!!!); nem megfelelő mrketing. 88

89 Áltlános környezet önkormányzti szándék turizmus fejlesztésére, de meghtározó irányok / keretek kijelölése elmrdt (nincsen húzó termék), dhoc fejlesztések történtek (pl. z átgondoltln és kihsználtln konferenciközpont), nem működik városmrketing; lkosság nem befogdó ttitűdje (nnk ellenére, hogy bevándorló lkosság fitlítj város társdlmát, s turisták biztosítják városlkók bevételeinek jelentős részét); turizmus / turisták fontosságánk elsikkdás köznpi gondolkodásbn; nem megfelelő célcsoportok meghtározás, ezért nem tudtos kezelésük, jellemző turistákt és / vgy lkosságot szembeállító szemlélet, turisták és / vgy lkosság kiszolgálásánk problémákt gerjesztő elválsztás Keresleti jellemzők A GKI 2003bn z es periódusr vontkozó tendenciákt vizsgálv állpított meg következőket (Sopront térségi mgyr versenytársk vontkozásábn szemlélve): 43. ábr: Főbb muttók változás (z 1995ös dtot kiindulópontként 1nek tekintve) 2001/1995 Sopron Bük Kőszeg Kpuvár Férőhelyek Vendégek szám szám 1,39 1,28 0,90 1,00 1,08 1,22 1,07 0,60 Külföldi vendégek szám 0,92 1,41 0,71 0,42 Vendégéjszkák szám 1,22 1,24 0,46 1,70 Külföldi vendégéjszkák szám 0,91 1,48 1,69 1,04 Forrás: GKI / KSH Sopronhoz legközelebb fekvő mgyr turisztiki célpontokon z idegenforglom fejlődése messze legjelentősebb Bükön, fürdőtelepülésen: bár vizsgált időszkbn z összes férőhelyek szám Sopronbn nőtt legngyobb mértékben, vendégek szám zonbn gyorsbbn nőtt Bükön, hol jelentősen nőtt külföldiek szám is, míg Sopronbn csökkent külföldiek szám. A GKI említett tnulmányábn szerepelnek következő, szintén figyelemre méltó dtok is: 89

90 44. ábr: Átlgos trtózkodási idő Évek Sopron Bük Kpuvár Eger Országos átlg Külföldiek átlgos trtózkodási ideje (np) Belföldiek átlgos trtózkodási ideje (np) Külföldi vendégéjszkák rány (%) ,91 6,86 2,04 2,48 4, ,35 1,94 1,85 2,26 2, ,29 0,88 0,42 0,37 0, ,88 7,19 5,04 3,49 4, ,74 1,82 5,62 2,26 2, ,21 0,83 0,26 0,49 0,48 Forrás: GKI/KSH 2001ben Bükön külföldiek áltl átlgosn eltöltött időtrtm 7,19 np, ddig Sopronbn 1, 88 np ( belföldi dtok vlmivel kedvezőbbek, de lig hldják meg z országos átlg értéket). A soproni turizmus jellemző problémáj már ekkor is rövid trtózkodási idő. A GKI elemzés más szempontokból is összehsonlított Sopron helyzetét néhány jelentősebb mgyr turisztiki vonzáskörzetével: 45. ábr: Főbb muttók, 2001 Vendégek Központok Férőhelyek szám /100 lkos /100 lkos Sopron Tokj Gyul Kőszeg Eger Kecskemét Szombthely 9,6 9,7 9 5,1 9,1 2,3 3, ,6 139,1 123, ,8 53,7 Külföldi vendégek Vendégéjszkák szám szám /100 lkos lkos 79 58,3 17,1 14,6 68,6 21,4 10, ,2 595,8 371,5 492,2 91,3 110,4 Forrás: GKI / KSH 90 /100 Egy Külföldi vendégéjszkák szám lkos , , ,4 24,5 /100 férőhelyre jutó vendégek szám 29,1 21,2 15,4 24,3 19,8 20,3 16,3

91 46. ábr: Az bszolút értékek (db) 2001ben: Település Sopron Bük Eger Férőhelyek szám Vendégek szám Ebből külföldi Vendégéjszk ák szám Ebből külföldi Forrás: GKI / KSH Sopronbn viszonylg mgs kereskedelmi férőhelyek szám, viszonylg mgs vendégéjszkák szám. z összehsonlítás Sopronbn 2001ben Egernél, Tokjnál kedvezőbb helyzetet mutt kevesebb férőhelyen, ngyobb kpcitáskihsználtság mellett, zonbn elgondolkozttók 3200 fő lkosú Bük ngyközség dti: mgsbb összes vendégéjszkszám, jelentősen mgsbb külföldi éjszk. Sopron, mint turisztiki desztináció fejlődik és 2001ben kedvezőbb célpont, mint Eger vgy Tokj, ugynkkor teljesítménye nem vethető össze klsszikus fürdővárosok teljesítményével. A GKI 2003bn felhívt város vezetésének figyelmét rr, hogy vizsgált időpontjábn Sopronbn szálláshelyek forglmánk 2001ig növekedő tendenciáj megállt. A GKI áltl elkezdett vizsgáltot folyttv legfrissebb dtok lpján következők látsznk: Sopronbn 2005ben z összes férőhelyek szám vizsgált városokbn regisztrált férőhelyszámnál mgsbb volt, s zót további növekedés történt, s bár szállodák lcsony kpcitáskihsználtságon működnek, jelenleg is folyik szállodépítési beruházás, ugynkkor jelentős számú kidó szob szűnt meg; soproni vendégforglom fő körüli ngyságrend körül stgnál (Egerben és Pécsett vgy Győrben látogtók szám ezzel szemben 2001hez képest növekszik, bár bszolút értékben mindenütt kevesebb, mint Sopronbn); z összes vendégéjszkák szám , folymtosn csökken Sopronbn (Győrben és Egerben viszont lcsonybb bszolút érték mellett 2001hez képest ezen téren is növekedést regisztráltk. Pécsett csökkenés jellemző.); külföldi vendégéjszkák szám Győrben regisztrált (üzleti turizmus) növekedéstől eltérően Sopronbn is és többi vizsgált városbn is csökkent, z bszolút érték Győrben legmgsbb, 2. helyen áll Sopron. 91

92 47. ábr: Átlgos trtózkodási idő Sopronbn Átlgos Átlgos trtózkodási 2001 (np) 2,5 2,73 1,88 Sopron Eger Pécs idő, trtózkodási idő, 2005 (np) 2,44 2,3 1,84 Forrás: KSH viszonylg lcsony átlgos trtózkodási idő ( hsonló dottságú Egerhez és Pécshez hsonlón) továbbr is trnzit jellegre utl, leglábbis hosszbb trtózkodást indukáló vonzerők hiányáról tnúskodik. Összegzésként megállpíthtó, hogy városbn turizmusgzdság helyzete stbil / stgnáló: z elméletben igen, de gykorltbn nem jelentősen támogtott szektor országos szinten viszonylg jó, tendenciákt tekintve hsonló szerepkörű városokhoz képest nem fejlődő, ugynkkor fővárossl vgy fürdővárosokévl nem összehsonlíthtó pozíció elérését teszi lehetővé. Sopron veszített nemzetközi usztrii / burgenlndi vonzerejéből, 1998 ót nem tud kiláblni trnzit szerepből, turisták csk viszonylg rövid időt töltenek városbn, szállod (26% körüli) és vendéglátóhelykpcitás kihsználtság rendkívül lcsony s bár erre dtokt nem tlálunk turisták nem költenek többet. Ugynkkor város és környéke dottsági ki nem hsznált lehetőségeket rejtenek mgukbn szektor számár. A jelenlegi pozíció további megtrtásához, illetve fejlődéshez, mi elengedhetetlen város és lkosság életminőségének megőrzéséhez (munkhelymegőrzés és lkosság bevételeinek növelése érdekében is) tudtos, tervszerű fejlesztésre vn szükség A turisztiki vonzerők város szövetében Sopronbn mint minden hsonló jellegű városbn turizmus egyértelmű működési területei z épített környezet vonzerőit koncentráló, történelmi belvárosból és történelmi külvárosból álló városszerkezeti egység, Belváros, illetve természeti környezet szépségét nyújtó zöld városrész, Lőverek. A Belvárosbn tlálhtó város összes kulturális intézménye: múzeumok és kiállítóhelyek, konferenciközpont, Petőfi színház, Kmrszínház, Plázmozi kivételével filmszínházk, vlmint z összes egyházi épület és közszobrok, emlékhelyek jelentős része. 92

93 A Belváros óvárosi részében jellemzően műemléki épületek, múzeumok, illetve néhány szolgálttó egység (vendéglátás) tlálhtók. A szép, történelmi környezet problémáj lkó és dminisztrtív funkció dominnciáj, vlódi turistcslogtó élet hiány. Az óvárost körülvevő Várkerület d otthont szolgálttók egy másik részének (ide koncentrálódik már visszszorult bevásárló turizmust kiszolgáló heterogén kiskereskedelem, illetve z egészségturizmust fogdó rendelők, szépségszlonok jelentős része). Mint hogy gzdsági elemzés bemuttt, Várkerület problémáj jelenlegi közlekedési káosz és prkolási problémák mellett minőségi kereskedelmi szolgálttások hiány. A Belvárosbn szálláshelykínált viszonylg csekély, bár itt tlálhtó z egyik legnívósbb soproni szállod és néhány minőségi pnzió is, s gyönyörű prtmnok állnk mjd részben turisták rendelkezésére z óvárosbn jelenleg folyó ingtlnfelújítások eredményeként. A vendéglátóhelyekből viszonylg ngyobb kínált Belvárosbn, nem csupán belső gyűrűben, hnem negyed külső gyűrűjében is. A Belváros problémáj z eddig hngsúlyozottk mellett (épületállomány minősége, funkciók stb.) z egyenetlen turisztiki megjelenés: egységes / egymássl hrmonizáló, esztétikus információs táblák, cégérek, utcbútorok, kukák, utci WCk stb. hiány. Érdekes, Poncihter negyed: volt gzdnegyed, mely vendéglátóhelyeknek, pnzióknk d otthont, soproni borászt újjáéledésével párhuzmosn újjáéleszthető /újjáélesztendő. A Lőverek volt szállodi befektetők természetes célpontj: itt tlálhtó többi kisebb, ngyobb hotel, pnziók, kemping, vlmint számos vendéglátóhely. A Lőverek város tüdeje, hegyesdombos erdős területein turistutk vezetnek, biciklipály vn, ez városrész z öko / egészségturizmus területe. Itt vn z Állmi Szntórium, városnegyed Belvárossl érintkező részén z uszod. A Lőver kiválón lklms kisebb ( Soproni Hegység legmgsbb csúcs 500 men vn), csládok, illetve z idősebb célcsoportok számár túrázásr, természet értékeinek megismerésére. A turisztik számár fontos terület még külső városrészek közül Blf, illetve Fertőtó. Blf és z Állmi Szntórium z elmrdt fejlesztésekre vár, Fertőtó kínált lehetőségek vlór váltásánk mikéntjét pedig vlójábn még ki kell tlálni SWOT nlízis Erősségek Gyengeségek z ágzt áltlános működési feltételei rendkívül kedvezőek: sokféle, viszonylg megfelelő megközelíthetőség; minőségi vonzerő, htármenti fekvés, belföldi turisták történelmi széleskörű szolgálttó hálózt, turisztiki funkcióink hgyományok stb. dminisztrtív speciális ágzt: egészségturizmus lkosság 93 szempontjából belváros turisztiki ellehetetlenülése funkciók elöregedése, nem (lkó és dominnciáj, épületállomány

94 minőségi problémái, közlekedési prkolási gondok) hgyományos termékek mellől hiányzik z egyedi húzóerőt jelentő vezértermék; kihsználtln kínálti elemek: kultúr / turisztiki szempontból potenciális jó prtnerek: minőségű művészete: HSZT desztinációmenedzsment kistérség, célcsoportokr Burgenlnd; Bécs Pozsony szbott hiány, terméktervezés, csomgok hiány hálóztok, klszteresedés hiány gyenge együttműködési hjlndóság nem megfelelő mrketing belső, mgánerős fejlesztések beindulás beutzttók hiány fejlesztéseknek önkormányzti keretek Lehetőségek ösztönzés hiány Kockáztok forrásszerzési lehetőség s fejlesztési periódusbn; (Burgenlnd) htárok megnyílás, osztrákmgyr térségi nemzetközi irányt és konkurenci dó htékony erősödése konkurenci erősödése térségi termékcsoportok kilkítás; (Szlováki, Szlovéni) elmrdó fejlesztések osztrák tőkével európi turisztiki célpontok vonzerejének megerősödése ; vló megvlósulás (önmgábn pozitív, de lehetőség szerint megelőzendő folymt) 3.8. Szociális, egészségügyi helyzet A városbn élők szociális helyzetét 80 s 90 es években kezdődött, s 2000es évek legelejéig trtó egyértelműen kedvező gzdsági környezet lkított: szolgálttások területén versenyelőny z osztrák szolgálttókhoz képest, hzi és usztrii munklehetőségek, minőségi termékek elérhetősége stb. Ez országos összehsonlításbn ngyon kedvező helyzetet, s z ebben elérhető viszonylg mgs életszínvonlt jelentette / jelenti. Ez helyzet kezd változni, problémák, rések keletkeznek, melyek országos viszonyltbn nem, de helyi szinten z önkormányzt áltl működtetett szociális ellátórendszerre nehezedő fokoztosn növekvő terhek mitt igen jelentősek: kevés számú, de trtós munknélküli réteg önkormányzti támogtásr szoruló csládok 94

95 hjléktlnok viszonylg lcsony jövedelemből élő, mgs költségű (pl.: belvárosi) lkást fenntrtó, sok esetben egyszemélyes háztrtásbn élő, támogtásr, ellátásr szoruló jelentős számú idős lkosság. Sopron mi npig z ország legjobb fogllkozttottsági muttókkl rendelkező területei közé trtozik. 2001ben munknélküliség 3,9%os volt (984 fő munknélkülivel), 2005ös, illetve 2006os törzsdtok szerint már csk 895, illetve 655 fő vn munk nélkül, mi z országos átlgnál jóvl kedvezőbb helyzetre utl, sttisztiki elemzők szerint teljes fogllkozttottságot jelent. Viszont munknélküliek 46,7% trtósn kerül ki munkerőpicról, s viszonylg rövid idő elteltével szociális ellátó rendszer segítségére szorul. Az elsődleges munkerőpic már egyáltlán nem nyújt lehetőséget munkválllásr szociális intézményrendszerben ellátottk számár (pl.: fogytékosok fogllkozttás). A rendszeres szociális segélyben részesülők számánk lkulás is fentieket támsztj lá: H bszolút számokt nézünk, Sopron ngyon kedvező helyzetben vn, hiszen sttisztikák szerint 2005ben 1000 lkosr mindösszesen 1,57 fő segélyben részesülő jutott, míg ez például Ngyknizsán 10,64 fő (és nem vizsgáltuk keletmgyrországi városokt). A kedvező helyzet romlás zonbn tetten érhető e területen is: míg 2005ben csk 89 fő kpott ilyen támogtást, 2007ben már 295 főnek jutttott ilyen típusú segítséget z önkormányzt. 2007ben gyermekek 4,5 % után kpnk szülők rendszeres gyermekvédelmi támogtást, míg korábbn kedvezőbb volt helyzet. 48. ábr: Rendszeres szociális segélyben részesülők szám év fő 2005 Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő 89 1, , , , , , ,62 Forrás: KSH GyőrSopron Megyei évkönyvek 49. ábr: Főbb dtok Összesen Munknélküliek szám településen 544 Ebből trtósn munknélküli 254 Hányn kpnk rendszeres szociális segélyt?

96 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogtást? 461 Forrás: Sopron Megyei Jogú Város Települési esélyegyenlőségi Helyzetelemzése A csládok növekvő rászorultságár utl, hogy egyre többen igénylik gyermekeknek járó támogtásokt, mind segély, mind igénybe vehető szolgálttás formájábn (bölcsőde pl.). Nem új keletű, de megoldtln problém hjléktlnság problémáj: szociális ellátórendszer munktársi szerint mintegy fő támogtás, közösségbe illeszkedésének segítése nem megoldott. Az elöregedő lkosság helyzetének jellemzői: Az idős emberek jelentős része egyszemélyes háztrtásbn él, hiszen városbn jellemző viszonylg kis lkásméret, mi több generáció együttélését nem teszi lehetővé. Sok idős embernek ugynkkor nincs is városbn hozzátrtozój, sokn elhgyták Sopront vgy kivándoroltk z országból. Az egyedül élő idős emberek ngy része szociális támogtásr szorul. Az idős lkosság térbeli elhelyezkedése: belváros és lkótelepek. A belvárosi, sok esetben műemléki védelem ltt álló lkások fenntrtás ngyon költséges (vstg flk, rossz nyílászárók, elvult gépészet stb.). Az idős emberek bevételeik jelentős részét költik rezsi típusú kidásokr, illetve gyógyszerre és élelmiszerre, így egyre többen szorulnk önkormányzti támogtásr megélhetésük biztosítás érdekében (sok esetben még ngyon lcsony térítési költségű szolgálttásokt sem tudják igénybe venni). Az egészségügy fejlődésével, várhtó élettrtm növekedésével egyre több idős ember éli túl korábbn hlálos kimenetelű betegségeket (tüdőgyulldás, veszélyes csonttörések és hosszntrtó kórházi ellátás következményei stb.). Ezen idős, betegségből felépült emberek viszont sokn szociális ellátórendszerbe kerülnek. Kimutthtón növekszik demens időskorúk szám. A városbn megélhetés drág, z idősek áltl legkönnyebben megközelíthető belvárosi kiskereskedők célpontji turisták: itt z árukínált, illetve z árk turisták lehetőségeinek és igényeinek megfelelően lkulnk. Az öregedő társdlom problémáit muttj bentlkásos intézményekben ápoltk növekvő és összehsonlítv is mgs szám: 50. ábr: Trtós bentlkásos és átmeneti ellátást nyújtó otthon 96

97 Szombt Győr hely Sopron gondozott fő/ 1000 fő/ 1000 fő/ 1000 fő lkos lkos lkos Év ,94 4,57 6, ,71 6,42 7, ,83 7,27 7,93 Ngyk nizs fő/ 1000 lkos 6,7 7,9 7,93 Zlege rszeg Eger Pécs fő/ 1000 fő/ 1000 fő/ 1000 lkos lkos lkos 9,85 6,79 9,53 10,81 5,36 8,62 11,13 6,77 8,79 Forrás: KSH GyőrSopron Megyei évkönyvek A szociális ellátórendszer Sopron Önkormányzt fenti problémák kezelésére pénzbeni támogtásokt nyújt, vlmint lp és szkosított feldtellátó intézményeket működtet. Az intézmények működtetésének áltlános körülményei: A feldtokt jelenleg öt önkormányzti intézmény és kpcsolódó részlegei látják el. (A városi önkormányzti intézmények mellett Sopronbn működnek megyei fenntrtású szociális intézmények, vlmint egyházi, lpítványi intézmények. Problémáik z önkormányzti intézmények problémáihoz hsonlók.) Épületállomány funkcionális problémái: z intézményeknek otthont dó önkormányzti tuljdonú épületek jelentős része nem z dott funkció ellátásánk céljából épült, ennek következtében működtetése gzdságtln, modernizáció (pl. kdálymentesítés) vgy bővítés nem lehetséges. Több intézmény műemléki védettség ltt álló épületben működik. Munkerőhiány: z lcsony megszerezhető jövedelmek mitt és z osztrák elszívó erő mitt jellemző szkképzett ápoló személyzet hiány, illetve fluktuációj. Több intézmény még mindig nem tud megfelelni z lklmzottk viszonyltábn előírt szkképzettségi ránynk, Csládsegítő nem tudj bevezetni házi idősellátásbn szükségessé vált kétműszkos munkrendet. Hiányos intézményrendszer: soproni szociális ellátó intézményhálózt hiányos: vnnk mind területi, mind szkmi szempontból lefedetlen részek városbn z ügyfélszolgálti, illetve z ellátást biztosító intézmények tekintetében. Forráshiány: z utóbbi időben súlyosbodó szociális problémákt orvosolni hivtott önkormányzt bevételei egyre kevésbé teszik lehetővé szociális területen jelentkező fejlesztési, sőt néhány esetben még fenntrtáshoz kpcsolódó igények megvlósítását sem. A forráshiány pótlásár lklmt teremtő pályázti lehetőségek kihsználásábn z egyes intézmények felkészültsége ngyon eltérő, de áltlábn jellemző, hogy z intézményeken belül nincsen megfelelő szktudás pályáztok elkészítésére. 97

98 Rendszeres és együttműködésben következetes htékonyn prevenciós megvlósul progrmok: például míg z drogprevenciós iskolákkl progrm, nincsenek sem eszközök, sem módszerek például hjléktlnság kilkulásánk megelőzésére, városbn ngyszámbn tlálhtó nevelőotthoni háttérrel induló fitl felnőttek védelme érdekében. Működő szociális támogtó rendszer, együttműködések: szociális ellátó szfér munktársi jó kpcsoltot trtnk fenn városbn működő nem önkormányzti szociális intézményekkel, illetve civil szervezetekkel, szoros z együttműködés z iskolákkl, Kórházzl. A szkmbeliek között kpcsolt, konzultáció rendszeres, hiányzik zonbn progrmoknk helyet biztosító szkmi központ. A város erején felül próbálj orvosolni jelentkező problémákt, s lehetőségeihez mérten kiemelten kezeli szociális ellátás területét. (Hsonló politikát vlósít meg szociális területhez szorosn kpcsolódó egészségügyi ellátórendszer működtetése területén is.) A megnövekedett igények kielégítése ugynkkor nehézséget fog okozni már közeljövőben: Jelenleg város bevételei nem növekednek olyn mértékben, mi lehetővé tenné szociális területhez kpcsolódó felmerülő problémákt. Az intézményekkel kpcsoltb kerülő kliensekre áltlánosn jellemző, hogy (bár szociális törvényt módosító legújbb rendelkezések egyre szigorúbb feltételeket szbnk) fokoztosn növekvő igényt támsztnk bentlkásos ellátási formák iránt. Hosszúk várólisták: jellemző, hogy míg országosn 200 férőhely / lkos jellemző, Sopronbn csk 100 férőhely jut lkosr. Az önkormányzt z előbbiekben említett igények lehetőség szerinti kielégítése mellett erőfeszítéseket tesz nppli ellátási formák kpcitásink növelésére, hiszen nppli ellátások jelentős megerősítésére lenne szükség szociális problémák csládon belüli tovgyűrűzésének megállítás, lefékezése (munkképes csládtgok ne veszítsék el állásukt), illetve z önkormányztr jelentős terhet rovó bentlkásos ellátási formák kiváltás érdekében. Az említett törvénymódosítás is ebbe z irányb ht. Hiányok: szociális szolgálttó központ (ügyfélszolgált, idősek, klubhelység, szociális szkmi progrmoknk helyet biztosító terem) Jereván lkótelepen; komplex gerontológii szolgálttásokt nyújtó központ; hjléktlnok átmeneti szállás és éjjeli menedékhely ( jelenlegi megoldás rövidtávon sem fenntrthtó): komplex megoldásr nincsen igzán megfelelő intézményes form: hiányznk hjléktlnokt támogtó progrmok, illetve prevenciós módszerek; 98

99 bentlkásos ellátásból kikerülő kliensek számár rendelkezésre bocsáthtó, kimenő lkást biztosító, különböző komfortfokoztú önkormányzti tuljdonú bérlkások (pl. hjléktlnok, 24 évesnél idősebb, intézetből kikerülő fitlok stb. számár); gyermekek átmeneti otthon; hosszbbn nyitv trtó, bölcsődei és óvodi szolgálttásr is lklms intézmény z új lkóövezetekben; új, védőnői tnácsdásr lklms helyek; demens idős emberek npközi otthon. Az önkormányzti intézmények legfontosbb problémái: Egyesített Szociális Intézmény: bentlkók 40% nem tudj z ellátási díjt fizetni, de felvételi kötelezettség vn. A mgsbb nyugdíjjl rendelkezők mgán vgy egyházi intézményeket veszik igénybe. Npszk Integrált Intézmény: lktny épületben egyre lehetetlenebbek működési feltételek, fejlesztésekre évek ót nem jut pénz. Az kdálymentesítés nem megoldott, Az intézmény működési engedélye stndrdoknk vló megfelelés híján csk ideiglenes, zonbn ezt mindenki áltl ismert jelenséget htályos törvények 2008 után már nem tolerálják. Az ápológondozó rendszer kihsználtság 2007.évben 100%os volt (140 fő), várólistán 34 fő vn, bővítés szükséges lenne. Hiányos z eszközprk. Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Csládsegítő Szolgálttó Központ: z intézmény székhelye szép, ngyértékű belvárosi polgári épület, melyet csk pályázton elnyert jelentős források segítségével lehetne rendben trtni. Az épület kdálymentesítése megtörtént, legngyobb problém, hogy z épület nem bővíthető, növekvő igényeknek várhtón már közeljövőben sem tud mjd megfelelni (pl. fogytékosok npközi otthonánk bővítése). A Központhoz trtozó Gondozási Központok közül elsősorbn blfi utci központbn minőségi szkmi munk végzése lehetetlen, célszerű lenne z ottni idősek klubj megszűntetése, ugynkkor egy, z idősek problémáit komplexen kezelő Gerontológii Központ létrehozás (Kőműves köz 4.) házi segítségnyújtásnk hátteret biztosító átmeneti gondozóotthonnl. 99

100 A legégetőbb problém hjléktlnok ellátás: jelenlegi helyzet trthttln, zonbn lkossági ellenkezés mitt nehéz szükséges szálló kilkításánk helyszínét kijelölni. Az épület felépítésének forrási még nincsenek biztosítv. A gyermek és csládvédelmi célú szolgálttások sorából (házi gyermekfelügyelet, helyettes szülő hálózt, csládok átmeneti otthon) hiányznk kiléptető lkások, illetve egy gyermekeket befogdó átmeneti otthon). A védőnői szkszolgált területileg nem fedi le teljes egészében várost. Sopron Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődék: 5 db önkormányzti bölcsőde működik városbn, melyek kpcitási teljes egészében ki vnnk hsználv (férőhelyek szám 220 fő, 2008 jnuárjábn beírtott gyermekek szám ,73%). Új épületre lenne szükség (kb 40 fő befogdásár lklms), célszerűen egy, z igények változásávl óvodává lkíthtó intézmény formájábn, csládsegítő szolgálttásoknk is helyet / munkerőt biztosítv. Jelenleg egyik intézmény sem kdálymentes. Szociális Fogllkozttó: z intézményben jelentős fluktuáció, kikerülő fogllkozttottknk zonbn csk ngyon kis esélyük vn z elsődleges munkerőpicon munkát tlálniuk, sok esetben további támogtásr, ellátásr szorulnk. 100

101 A szociális terület városrészi vontkozási Sopronbn jellemző szociális lpszolgálttások térbeli egyenletes eloszlás, problémát külső városrészek, illetve z új lkóterületek ellátás okoz: elsősorbn Brennbergbány és z új lkóprkok. A városszerkezeti egységek következő legfontosbb szociális területet érintő vonásokkl bírnk. Belváros: elöregedő városrész, z idős lkosok dominnciáj jellemző fenti, illetve z ezt követő fejezetekben fogllt problémákt eredményezve; z összlkosság viszonylg mgsbb képzettségű, ugynkkor lcsonybb jövedelmű rétege lkik itt; ebben városrészben tlálhtó szociális intézmények egy jelentős része, mi egyrészt kedvező központi fekvés és z ellátndó célcsoport közelsége mitt, másrészt kedvezőtlen, mivel ngy értéket képviselő épületek áltlábn funkcionálisn nem megfelelőek z dott feldtok ellátásár, nehezen kdálymentesíthetőek, nem bővíthetőek; városrészben még mindig sok szociális bérlkás vn. Kurucdomb: vegyes funkciójú városrész lkófunkciójú településrészén belül szélmlom negyedben él város szociálisn legrászorultbb rétegének egy része Lőverek: viszonylg mgsbb képzettségű, mgs jövedelmű lkosság lkóhelye; Jereván lkótelep: egyrészt z idősek, másrészt z önálló ház vgy drág lkás fenntrtásár még nem válllkozó fitlok lkóhelye z egészségügyi és szociális szkemberek szerint is itt lenne megfelelő helye gerontológii központnk Észki városrész, Virágvölgy, Arnyhegy: kertvárosis terület, jellemzően vegyes életkorú és képzettségű lkossággl; Blfi utci Gondozási Központ város egyik legrosszbb állpotú intézménye; bölcsőde / óvod hiány 101

102 ebben városrészben tlálhtók megyei fenntrtású gyermekellátó intézmények Iprterületek jellemzően lcsony lkófunkció, így e városrészeknek jellegzetes szociális vonási nincsenek. SWOTnlízis Erősségek Gyengeségek jó életminőség, országos összehsonlításbn kevés szármzó problém htármenti versenyelőnyből gzdsági megtorpnás gykorltilg teljes helyi viszonyltbn fogllkozttottság önkormányzt önkormányzt kiemelten támogtó jelentősen politikáj problémák terhelő felkészült szkemberek hálózt elöregedő társdlom jó kpcsolt z önkormányzti ellátórendszer és civil város z szociális terében városrészekben szfér között súlyos, költségvetését szociális konjunktúr bizonyos koncentráltn jelentkező problémák funkcionálisn nehezen nem megfelelő, bővíthető, nehezen kdálymentesíthető épületek hiátusok z ellátórendszerben prevenció elégtelensége nincsen z öregedő lkosság problémáit komplexen szkmi ellátó és / kezelő szolgálttó központ Veszélyek Lehetőségek forrásszerzési lehetőség 2007 fejlesztések elmrdásávl z 2013s fejlesztési periódusbn z intézmények ÚMFT keretéből; felelnek meg z előírt működési z önkormányzt fejlesztési progrmjánk és átgondolt esetén önkormányzti többletbevételek lehetősége, forrásteremtés és megvlósítás kezeletlen szociális problémák negtívn vonzerejére vissztérése; egyúttl nehezebben stndrdoknk gzdálkodási kilkítás egyre htnk város (diplomások mgsn képzett; fitl munkerő vonzás; turisták) szociális ellátórendszer számár; 102

103 együttműködés z egészségügyi ellátórendszerrel Az egészségügyi ellátórendszer Első szint: lpellátás Az ÁNTSZ sopronfertődi kistérségi kirendeltségének információi, illetve Törzsdtok (Sopron Törzskönyvi dti KSH Győri Igzgtóság) szerint városi egészségügyi lp ellátórendszer néhány muttój: 27 felnőtt háziorvosi szolgált (1 szolgáltbn vn gyermekellátás is) 11 házi gyermekorvosi szolgált 16 vegyes fogorvosi körzet és 9 iskolfogorvosi körzet 42 fogllkozásegészségügyi szolgált 17 védőnői körzet 4 házi ápolást és szkápolást végző szolgált A folymtos ellátást ügyeleti rendszer biztosítj A sttisztiki dtok szerint e szolgálttásokt egyre többen / többször veszi igénybe cc fős lkosság. (Az egyebek mellett z orvosbeteg tlálkozások számát csökkenteni hivtott vizitdíj bevezetése ót még nincsenek pontos publikus dtok.) 51. ábr: Háziorvosi ellátásbn részesülők szám Háziorvosi , , , , , , , , ,5 106,9 114,8 117,2 115,6 119,2 115,2 118,4 110,9 115,9 ellátásbn megjelentek szám/1000 lkos Házi gyermekorvosi ellátásbn megjelentek szám/1000 lkos Forrás: KSH portál Az egészségügyi lpellátást biztosító, területi ellátási kötelezettségű körzetekbe szervezett szolgálttásokt három gyermekorvosi körzet kivételével z önkormányzt privtizált, z orvosok válllkozási formábn prktizálnk. Az önkormányzt mindenkori vezetése számár 103

104 kiemelt fontosságú volt lkosság egészségügyi ellátásánk minőségi szintű biztosítás: privtizáció során z orvosok áltlábn kedvező feltételek mellett jutottk / jutnk hozzá prxisiknk helyet dó ingtlnok tuljdonához, bérleti jogához. Az orvosok véleménye szerint z orvoslétszám elegendő, zonbn elsősorbn háziorvosi és házi gyermekorvosi, fogorvosokéinál szigorúbbn vett körzetek esetén problémát okoznk területi különbségek. Az önkormányzt szkemberei szerint 2 3 körzetet be kellene / lehetne zárni, de szétterülő városbn z olyn körzeteket, melyekben kevesebb ellátndó él, de ngy területen, nehéz bezárni / összevonni. Hsonlók problémák gyermekorvosi körzetekben is: mindösszesen 7800 fő 14 éven luli gyermeket ellátó körzetek közül vnnk olynok, melyekben privtizációt fizikilg ngy kiterjedésű területen élő kevés létszámú gyermek mitt nem lehetett megvlósítni. A prxisokról elmondhtó, hogy z előírt feltételeknek megfelelően felszereltek, sőt sok esetben minőségi felszereltség jellemző. Köszönhető ez nnk is, hogy városbn jelentős mgán egészségügyi ellátórendszer mgs technológii felszereltsége húzó htássl bír például körzeti fogorvosi szolgálttók felválllt körzeti rendelési időn túl ugynzzl felszereléssel mgán prxist is folyttnk. Természetesen vnnk problémák: nem minden helyen biztosított z orvosbeteg négyszemközti tlálkozás fiziki lehetősége; z esélyegyenlőségi kritériumoknk nem minden rendelőben lehet eleget tenni, z kdálymentesítés feltételei nem megfelelőek. Az önkormányzti tuljdonbn lévő, több prxisnk is helyet dó Lenkey utci rendelőintézet, bár kis lépésekben folymtosn folyik rekonstrukció, kdálymentesítés, jelen állpotábn még mindig ngyon korszerűtlen (kirívó z orvosválllkozók áltl felújított kifogástln állpotú rendelők kontrsztj z épület áltlános műszkigépészetiesztétiki állpotávl vgy nem hsznált helységek minőségével). Az ellátórendszer többi szintje: Sopronbn két intézmény látj el szkellátó funkciókt: Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház Rendelőintézet súlyponti kórház, mely 2008tól sürgősségi osztállyl is rendelkezik; illetve egészségügyi központként biztosítj térségben járóbeteg szkellátást; Állmi Szntórium Sopron, krónikus ellátást nyújtó területi kórház. Az önkormányzt z egészségügyi ellátási rendszer e szintjein is minőségi szolgálttást kíván biztosítni lkosság számár. Az utóbbi években sját és pályázton elnyert források felhsználásávl Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház Rendelőintézet z ország egyik legmodernebb kórházává vált. A város megvlósított Kórház rekonstrukcióját, ezt 104

105 követően z mortizálódott műszerprk cseréjére és z időközben szükségessé vált szkmi fejlesztések műszerigényének kielégítésére 1 milliárd forintot biztosított (pl.: MRIkészülék beszerzése). 2007ben z önkormányzt 115 milliós beruházássl megvlósított z új sürgősségi betegellátót, vlmint hét szkrendelőt, hol helyet kpott sebészet, z ortopédii, trumtológii, urológii szkrendelők rendszere jnuárjától indul sürgősségi osztály: z új szolgálttás egy teljesen új megközelítését és kezelésmódját jelenti kórházb beutltknk, illetve felvételre, ellátásr váróknk. (Az integrált szolgálttás ugynkkor jelenleg még htásköri és illetékességi problémák mitt nem teljes, s különböző problémák mitt nem működik vlójábn kiépített helikopterleszálló sem.) A Kórház mgs szintű hotelfunkciók, kiemelkedően korszerű műszerprk és jó színvonlú szkmi munk lpján 2005 ót Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Okttó Kórház, mindegyik osztály kkreditált orvosképzésre. Orvosi közül többen tgji különböző szkmi kollégiumoknk, jelentős számú közleményt jelentetnek meg, és számos elődást trtnk hzi és nemzetközi fórumokon. A kórház társdlmi összefogás és politiki lobbi eredményeként súlyponti kórház lett. E státus elnyerése fontos volt térség lkosság számár. A megye másik kiemelt kórház (Győri Petz Aldár Megyei Okttó Kórház) Sopron és térsége szempontjából tekintett megközelíthetősége rendkívül rossz: bár Sopron és Győr között távolság lig 100 km, de közlekedési viszonyok mitt Győr minimum 1,5 ór távolság (Sopron és Szombthely között 76 km távolság vn, de vsi megyeszékhely eléréséhez is szintén több mint 1 ór szükséges). A kórházk átlkítás során súlyponti szerepet kpott Erzsébet Kórház mintegy 40 ktív ágyt veszített, átlgos kihsználtság, mely z OEP os dti szerint 75%os volt, megnőtt, szbd kpcitásokkl nem rendelkezik. A fekvőbeteg ellátásr 413 ktív, illetve 112 krónikus ággyl rendelkezik, ellátási területe mintegy 50 környező település, fő (bizonyos szkmák tekintetében fő). Az új sürgősségi osztály öt ktív ágyát átcsoportosításokkl lkítják ki. (Az önkormányzt z átcsoportosítás során tüdőgyógyászt ágyszámát httl, csecsemő és gyermekgyógyásztét nyolccl, szemészetfülorrgégészetét öttel kívánj csökkenteni. Így korszülöttosztály ágyszám htról tízre, strokeosztály 20ról 26r, pszichiátri 28ról 33r, szülészetnőgyógyászt 34ről 38r bővíthető, emellett sürgősségi betegellátóbn öt új ágy lkíthtó ki.) A kórház járóbeteg ellátó egészségközponti funkciójábn szintén minőségi szolgálttást nyújt vonzáskörzetében élők számár. 41 szkmábn látj el betegeket, mintegy 2 2,5 millió évi bevtkozást megvlósítv mintegy betegszám mellett. A város kedvező dottsági és Blf gyógyvize együttesen tették lehetővé betegségek megelőzésére, gyógyításár és rehbilitációjár lklms gyógyászti központ, z Állmi Szntórium létrejöttét. Az intézménynek hgyományosn három szkterülete volt, kettő 105

106 Sopronbn (Krdiológi, Neurológi), egy Blfon (Reumtológi). A kórházreform ót fő profil 446 krónikus ágyon megvlósuló, szkterületekhez kpcsolódó (krdiológii intenzív neurológii és mozgásszervi) rehbilitáció. A központi épület Sopronbn 300 ággyl működik. A blfi részlegen folyik mozgásszervi betegségben szenvedők kezelése és rehbilitációj: z 1975ben telepített gyógyfürdőkórház elsősorbn gyógyvizének köszönhetően lklms mozgásszervi betegségben szenvedők kezelésére és rehbilitációjár, de kedvezően hsználj ki Fertő tó áltl módosított, Sopronr is jellemző klimtikus tényezőket. A Szntórium ellentmondásos helyzetben vn, megítélése sem egyértelmű. A hgyományit tekintve (1980s évekig) kiváltságosokt kiszolgáló országos intézmény szolgálttásit m elsősorbn városbn, régióbn élők vehetik igénybe. Az intézménynek jó szkmi kpcsolti vnnk Kórházzl kiegészítő kezelések nyújtásábn. A szolgálttások áltlános színvonl ugynkkor nem éri el például z Erzsébet kórház áltl nyújtott minőséget. Blf nem vett részt z elmúlt évek fürdőfejlesztési folymtibn, így régiós fürdőkkel (Bük, Sárvár, illetve z osztrák fürdők) nehezen veszi fel versenyt. A Szntórium mintegy 7000 beteget lát el évente, zonbn 2000 ót fokoztosn csökken külföldiek számár fenntrtott 40 ágy kihsználtság külföldiek áltl, belföldi érdeklődés még folymtos, de szükséges lenne z intézmény funkcióink újrgondolás, városi / térségi szolgálttási hálób illeszkedő hosszútávú fejlesztési strtégi kilkítás és megvlósítás, vlmint fenntrtó Egészségügyi Minisztérium ktív támogtás. (Az önkormányzt vezetése tárgyl z intézmény átvételéről és áltlános prevenciós és rehbilitációs központtá lkításáról.) 106

107 A mgán szolgálttók Sopron városát sokn fogorvosok, orvosok városánk is nevezik. Az ÁNTSZ 2007es jelentése szerint következő mgánorvosi tevékenységet végző prxisok következő létszámokkl működnek jelenleg városbn: 52. ábr: Prxisok szám Belgyógyászt Sebészet Nőgyógyászt Csecsemő és gyermekgyógyászt Fül orr gége gyógyászt Szemészet Bőrgyógyászt Neurológi Ortopédi Urológi, ndrológi Onkológi Reumtológi és fizikotherápi Pszichiátri Tüdőgyógyászt Mozgásszervi rehbilitáció Sportorvoslás Krdiológi Plsztiki sebészet Akupunktúr Homeopáti Fogszbályozás Fogászt Forrás: sját felmérés A városbn mgánorvosi szolgálttók e kiterjedt hálóztánk kilkulását z 1970/80s években z usztrii árkhoz képest jelentősen versenyképes díjkért elérhető, elsősorbn fogorvosi szolgálttások iránti osztrák, burgenlndi igény megjelenése indukált. A közel fekvő, könnyen megközelíthető, kellemes hngultú város olcsó és jó szolgálttásivl ( szolgálttók kötelezően beszélnek németül) ngy vonzerővel rendelkezett. A mgánorvosi szolgálttásikt indító orvosok jelentős bevételeket relizáltk rendszeresen érkező usztrii betegek ellátásávl. (A sopronik emlegetik kticjártokt : z osztrák nyugdíjsokt buszok szállították Sopronb fogorvoshoz, kozmetikushoz, illetve Bükre gyógyfürdőzni látogtást egyegy jó vcsorávl zárv.) A 90es évektől kezdve z elsősorbn nyugteurópik igényeit ellátni hivtott fogorvosi szolgálttások mellett megjelentek z egyéb szkmákbn dolgozó mgánorvosok rendelői: egyrészt belső keresletre épülő, mgyr ngyvárosokbn szokásos szkmákbn, másrészt változó, bővülő osztrák igények kielégítését célzó szkmákbn (plsztiki sebészet). 107

108 Az évtized végétől kezdve zonbn változott kényelmes, jelentős vgyonok felhlmozását lehetővé tevő, egyben Sopron lkosságánk áltlános gzdgodását eredményező privilegizált helyzet: mgyrországi árk emelkedésével már kevésbé versenyképesek szolgálttások z árérzékeny, közepesen jómódú külföldi páciensek körében, minek következtében verseny egyre kiélezettebbé vált; ugynkkor ezzel párhuzmosn jelentős hzi (pl. Mosonmgyróvár), illetve külföldi (szlovák) konkurenci jelent meg z egészségügyi szolgálttások területén. A közlekedés egyszerűsödése és olcsóság mitt (fpdos repülőjártok) tehetősebb osztrák / nyugteurópi páciensek könnyen elérik htártól távolbbi városokt is, például Budpestet, Pozsonyt. A folymtot jól illusztrálj, hogy míg 2000 előtt városbn prxisok kiváltás iránti igény növekedése, jelenleg inkább prxisok visszdás jellemző. Ezt helyzetet csk súlyosbítni fogj szigorodó mgyrországi dózási szbályrendszer. Strtégii kérdés helyi mgánorvosok számár, hogy milyen módon tudják válllkozásikt hosszú távon, nehezített körülmények között nyereségesen fenntrtni. Az orvosok egy része szkeptikus, másik része zonbn új pici szegmens, jobb módú osztrákok megjelenésére számít. Ennek feltétele z eddigi profit befektetése, z árverseny helyett / mellett minőségi versenyben helytállni: legmodernebb technológi és szolgálttások biztosítás, illetve kényelmi feltételek kilkítás. (Ez utóbbir ngyon jó péld többiek között WABI.) 108

109 Kiemelt fontosságú területek: prevenció, idősek ellátás Sopronbn, hol lkosság egészségi állpot országos összehsonlításbn jó, z ellátórendszer minőségi szolgálttásokt nyújt, z egyik legfontosbb feldt prevenció (mint hogy hivtkozott ÁNTSZ jelentés láhúzz, hlálokok jelentős részét el lehet hárítni megfelelő prevencióvl). A város egészségügyi szkemberei szerint szükség lenne Nemzeti Prevenciós Terv helyi dptálásár: z bbn megfoglmzottk megvlósításár társdlom és gzdság szervezetébe integrálássl, többek között egészségügyi ellátórendszer minden szintjének rendszerébe illesztve (lkossági szűrések) óvod / iskolrendszerhez kpcsolódv (felvilágosítás) civil kezdeményezésekhez kpcsolódv (felvilágosítás). Szükséges lenne átfogó progrm és megfelelően kilkított és felszerelt infrstruktúr segítségével prevenciós központ létrehozás fentiek szellemében. Az önkormányzt lehetőségeihez képest támogtj civil kezdeményezéseket, helyet d, megjelenési felületet biztosít medibn, pályázti keretet hozott létre működés támogtásár: SopronÉRt Lkossági Érvédelmi Progrm (felvilágosítás) Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (felvilágosítás, progrmok) Dibetesz Prevenciós Progrm /klub Dgntos Betegek klubj (rendszeres emlő, illetve proszttszűrés) Egészséges Városok Mgyrországi Szövetsége soproni tgozt (környezetegészségügyi kciók). A város lkosságánk jelentős része idős, 60 éven felüli ember. Az ő életminőségüket / egészségi állpotukt jelentős mértékben jvítni tudná egy városi gerontológii centrum: z idős lkosság áltl könnyen megközelíthető, z egészségügyi szolgálttók közelében kilkításr kerülő, egyben szociális funkciókt is ellátó központ. A fejezet mintegy összegzéseként ki kell emelni következőket: z önkormányzt eltökélt szándék lkosság számár nyújtott egészségügyi, illetve szociális szolgálttások színvonlánk megtrtás, esetenként fejlesztése ( szociális szolgálttások vgy z lpszintű egészségügyi ellátórendszer hiátusink kiikttás). Ennek feltétele megfelelő források rendelkezésére állás, melyhez kpcsolódv szintén strtégii kérdés, hogy kilkított korszerű és minőségi szolgálttást nyújtó egészségügyi ellátórendszert milyen mértékben 109

110 és hogyn lehet önjáróvá tenni (pl. külföldi betegkör ellátás Kórházbn, Szntóriumbn), illetve milyen módon lehet mgánszolgálttók bár csökkenő nyereségének egy részét közszolgálttások jvításár fordítni. Az önkormányztnk ennek fejében kommunikációs, szervezési (fogorvosklszter / egészségügyi klszter) támogtás biztosítását kell felválllni. Az egészségügyi szolgálttások elhelyezkedése város szövetében Sopronbn területileg szervezett lp ellátások lefedik várost, fent említett körzetméreti nomáliákkl. A szkellátások, illetve mgán szolgálttások tekintetében zonbn egyértelmű Belvároscentrikusság. Itt tlálhtók egyrészt hgyományos egészségügyi ellátók: z óvárostól néhány percre gylog Lenkey utcábn leromlott szocreál épületben m elsősorbn háziorvosok, fogorvosok, nőgyógyász rendelőinek helyet dó volt szkrendelő. Ebben városnegyedben vnnk gyógyszertárk. A Belváros vonzereje mitt elsősorbn Várkerület környékére költöztek mgán egészségturisztiki szolgálttók is, ngyszámú fogorvos, fogsebész, vlmint szemészek, nőgyógyászok, plsztiki sebészek. A Kurucdomb városrész z egészségügy másik pólus: itt tlálhtó z Erzsébet kórház. A városrészi vizsgált zt muttj, hogy Belvároson kívül turizmus szempontjából fontos területeken jellemző még z egészségügy jelenléte: Lőverek és Blf d otthont Szntórium egységeinek. Mellettük mind Lőverekben, mind Blfon természetesen megjelentek mgán szolgálttók elsősorbn fogorvosok. Lőverek szállodáibn / mellett tlálhtó fogorvosok, plsztiki sebészek szintén jelentős része. A legújbb és ngy egészségügyi szolgálttók z Ausztri irányából jövő, városb bevezető útvonlk mentén telepedtek le, itt tlálhtó város egyik legmodernebb komlexum WABI például. 110

111 SWOTnlízis Erősségek kedvező életkörülmények; viszonylg jó egészségi állpot Gyengeségek z uniós átlgnál kedvezőtlenebb egészségügyi muttók; elöregedő lkosság; kedvező életkilátások; lpellátás rendszere és orvosellátottság megfelelő; kiemelkedően korszerű súlyponti kórház és rendelőintézet; rendelők egy része nem megfelelő épületben: kdálymentesítés nehéz; hiányzik z önálló iskolfogászti ellátás; háziorvosi / gyermekorvosi körzetek területi egyenlőtlensége; gerontológii központ nincsen; fogászti szkellátás + röntgen kistérségi szinten nem megoldott; mgán szolgálttók gyenge szervezettsége. teljes kpcitáskihsználtság kórházbn: külföldi betegek ellátásár kevés lehetőség bizonytln jövőjű, nem fejlesztett Állmi Szntórium egyre szűkülő beteg/vendégkörrel erős regionális vetélytárskkl kevés jól fizető külföldi beteg mind Kórházbn, mind Szntóriumbn prevenciós terv és központ hiány önkormányzt pénzügyi mozgásterének beszűkülése (fejlesztési források hiány, mgs hitelállomány) civil kezdeményezésű progrmok prevenciós erős önkormányzti egészségügyi ellátó támogtásár krt z rendszer mgán orvosi szolgálttások hálózt korszerű műszerállomány fogorvosok város usztrii páciensek létszámánk jelentős csökkenése nem 100%ig szbályos működés (dózás, számlázás) komoly 111

112 Lehetőségek külföldi biztosítókkl vló szerződéskötés / külföldi biztosítók térítik mgyrországi szolgálttásokt igénybe vevők költségeit; speciális egészségügyi központ kilkítás z Állmi Szntóriumbn (Szntórium városi tuljdonb kerülése) Veszélyek ngyszámú mgán külföldi beteg érdeklődésének további csökkenése; külföldi biztosítókkl z együttműködés kilkítás nehéz, ebből következően külföldi / osztrák betegkör kiszolgálás feltételrendszerének megteremtése is nehéz; mgán orvosok konkurenciájánk (hzi, szlovák, burgenlndi) további jelentős megerősödése; fejleszteni nem képes szolgálttók versenyelőnyeinek kifulldás; szbályos működés esetén költségeket biztosítni nem tudó szolgálttók extr profitjánk jelentős csökkenése. Sport Sopronbn élénk versenysport és szbdidősport élet vn. 17 városi sportági szövetség működik és szervezi verseny és mtőr sportot, 164 lkossági közösség sportol heti rendszerességgel. Az önkormányzt jelentős mértékben támogtj sportegyesületek működését, fenntrtj z önkormányzti tuljdonú létesítményeket. Utoljár sportr vontkozó koncepcionális elképzeléseket zonbn 1996bn fogdt el város, jelenleg készül z új koncepció, egy 2002es önkormányzti rendelet lpján. A rendelet egyúttl kimondt, hogy város biztosítj lkók számár rendszeres sportolási lehetőségeket és ehhez későbbiekben koncepcióbn meghtározásr kerülő módon támogtást nyújt. Segíti továbbá nemzetközi sportkpcsoltok fejlődését, z iskoli testnevelést, sportrendezvények szervezését, támogtj z élsportolókt, sportszervezeteket. Időközben mgántőke bevonásávl megújult Sportrén, vlmint z uszod, és pályázti pénzből, városi hozzájárulássl fejlődött Fertő tvi vitorlás vízitelep. A városi sportszervezetek vezetői egyöntetűen hiányolnk egy olyn multifunkciós csrnokot, mely szbdidősportnk biztosítn teret, de hsználhtó voln más rendezvények céljár is. Jelenleg ugynis sportcsrnokr versenysport trt igényt. A csrnok mellett szbdtéri pályák is elhelyezhetők volnánk. A csrnoknk olyn helyet kellene keresni, hol vn prkolási és bővítési lehetőség és jól megközelíthető (jvsolt helyszíne Kurucdombi városrész). A DKi iprterülethez közeli elhelyezés csrnok gzdsági rendezvényekre, kiállítás, vásár vló igénybevétele mitt is jvsolt. A csrnok megépítésével lehetőség nyílhtn nemzetközi sportturizmus fejlődésére is. Többször érdeklődtek külföldi sportegyesületek z edzőtáborozási lehetőségek iránt Sopronbn, de eddig infrstruktúr hiányábn nem volt mód fogdásukr. 112

113 A multifunkcionális csrnok mellett turisztiki szempontból is fontos Fertő tvi vízitelep továbbfejlesztése. A helyi sportvezetők fedett tlétiki pály és tekepály építését is szorglmzzák. A sportlétesítmények megépítése és fenntrtás is rendkívül költségigényes. A sportstrtégi meglkotás és elfogdás ngyon fontos. Az önkormányzt szbd pénzeszközei függvényében melyek köztudottk szűkösek kell, hogy rngsorolj feldtokt. A város sporttelepei jelenleg Belvárosbn (igen beszorítv), Lőverekben (egyetemi, iskoli, vsuts sporttelep) és Kurucdombi városrészben vnnk. A sporttelepek közül többnek z állpot kifogásolhtó. A lkóterületek közül csk Jereván negyedben nincs sportpály, de sportcsrnok igen közel esik hozzá. Jvsolt fejlesztés: multifunkcionális csrnok építése Kurucdomb negyedben Okttás Demográfii dtok A közokttás szempontjából fontos életkorok demográfii dtit vizsgálv megállpíthtó, hogy bár bizonyos időszkokbn csökkent z egyegy évben született gyermekek szám, ez csökkenés megállni és stbilizálódni látszik. Míg mi középiskolás korosztály esetében z évenkénti átlgos születések szám 584,5 volt, ddig z áltlános iskoláb járó gyermekek körében ez szám 529,89 volt, z utóbbi 3 évben pedig 547,3 volt. 2004ről 2005re jelentős ugrás következett be z élve születések számábn megyei és városi szinten is, ugynkkor hlálozások szám is lssn növekszik, így természetes szporodásról nem beszélhetünk. Sopron esetében zonbn fogyási olló szűkülése figyelhető meg. 113

114 53. ábr: Összesítő demográfii dtok Összesítő demográfii dtok Sopron MJV fő Lkónépesség szám Állndó népesség szám Állndó népességből 02 évesek szám 1642 Állndó népességből 35 évesek szám 1502 Állndó népességből 614 évesek szám 4769 Állndó népességből 1518 évesek szám 2338 Állndó népességszám változás (/+) Forrás: Sopron MJV Települési Esélyegyenlőségi Terve, A város állndó népességének és lkónépességének különbsége mgs. Az utóbbi években jelentősen megnövekedett betelepülők szám. Az ideiglenesen itt trtózkodó lkosságr jellemző, hogy gyermekeik is Sopronbn veszik igénybe z lpfokú közokttást. A sjátos htárközeli elhelyezkedés mitt, elsősorbn szolgálttásbn szkképzettséggel rendelkező soproni fitlok jelentős része Ausztriábn válll munkát és ingázik, többnyire npi szinten. Pontos számrányukról jelenleg nem állnk rendelkezésre kimuttások. A megvlósítndó tnuló nyomon követési rendszer válszt d erre. Az Ausztriábn dolgozók egy része gyermekeit osztrák iskolákb jártj, mely rány becslések szerint m még ugyn kevesebb mint 10%, de soproni közokttási intézményeknek egyre jelentősebb mértékben z osztrák iskoli szolgálttássl kell versenyezniük diákok beiskolázásáért, megtrtásáért. Fordítv ilyen jelenség nem jellemző egyelőre. Tnulói létszámok lkulás 1000 lkosr vetítve A KSH 1998., és évi sttisztiki dtit összevetve következők állpíthtók meg régió öt városábn, vlmint kontroll csoportnk tekintett Pécs és Eger viszonyltábn: z 1000 lkosr jutó áltlános iskoli tnulók szám vontkozásábn térségben Ngyknizsán figyelhető meg legjelentősebb csökkenés, 7 év ltt 18 tnulóvl lett kevesebb. Ezt szorosn követi Győr 17 fővel, míg Sopron hrmdik 15 tnulóvl. Zlegerszeg, Pécs, Szombthely és Eger sorrend, ez utóbbi esetben 10 fő, zz Sopronhoz képest 50%kl kisebb volt tnuló létszámcsökkenés. 114

115 z 1000 lkosr jutó középiskoli tnulólétszám lkulását vizsgálv Sopron középmezőnyben helyezkedik el. Ngyknizsán legkedvezőbbek muttók 48 tnulóvl, Egert követően Sopronbn és Szombthelyen 1616 tnulóvl növekedett létszám hét év ltt. Ezután Győr, Pécs és Zlegerszeg sorrend. Míg Pécsett 11 tnulóvl volt több 2005ben, mint 98bn, Zlegerszegen 30 tnulóvl volt kevesebb, mi kiugró negtív eltérés többi várostól. z 1000 lkosr jutó felsőokttási hllgtói létszám tekintetében Eger kiugrón mgs, 100 fős emelkedést mutt, melyet Sopron követ 58 diákkl. Pécs, Győr, Ngyknizs, Zlegerszeg és Szombthely sorrend. Az utolsó két helyen 6, illetve 1 fős emelkedés figyelhető meg mindössze, így z első Eger és z utolsó Szombthely között 100szoros különbség. A vizsgált városok közül bszolút értékben is, illetve lkosságrányosn is Pécsett vn legtöbb felsőokttási hllgtó, de Eger mellett Sopron is egyetemi városnk tekinthető: Közokttási feldtellátás A város 2007 decemberében elkészítette Települési esélyegyenlőségi helyzetelemzését, mely mint legfrissebb vontkozó dokumentum szolgált lpul jelen helyzetelemzés elkészítésekor. Fenntrtói háttér Az lpfokú közokttási feldtit Sopron Megyei Jogú Város önállón, többségében sját önkormányzti intézmények fenntrtásávl látj el. Emellett városbn működik egyházi fenntrtású óvod, áltlános iskol, NyugtMgyrországi Egyetem fenntrtásábn óvod, vlmint GyőrMosonSopron Megyei Önkormányzt áltl fenntrtott két közokttási intézmény: Doborjáni Ferenc Nevelési Okttási Központ és Tóth Antl Nevelési Okttási és Módszertni Központ, illetve lpítvány is trt fenn óvodát. 115

116 54. ábr: Intézménytípusok önkormányzti fenntrtású egyéb nem önkormányzti fenntrtású intézménytípus gyermek/tnuló rányuk (fő) összes z gyermek/tnuló rányuk (fő) összes z gyermek/tnuló gyermek/tnuló létszámhoz (%) létszámhoz (%) óvod ,4 áltlános iskol , ,1 középiskol ,5 Forrás: OKM sttisztiki dtszolgálttás lpján Összegezve, soproni okttásinevelési intézményeknek átlgosn 32% nem önkormányzti fenntrtású. Ezen belül legkiegyenlítettebb középiskolák fenntrtás, közel 5050%. Az óvodák közel 80%át, míg z áltlános iskolák közel 75%át trtj fenn városi önkormányzt trtj. A város áltl működtetett közokttási intézményekben feldtfinnszírozás működik évek ót, így törvényi változások mitt országosn észlehető jelentősebb pedgóguselbocsátásár nem kellett sort keríteni, mivel évenként megtörténik z erőforrások felülvizsgált. Ezen kívül város igen jelentős sját forrássl is kiegészíti z önkormányzti fenntrtású intézményekben központi normtívát. Az lábbi táblázt intézménytípusok szerint trtlmzz z önkormányzti és központi normtív támogtások összegét, illetve rányát éves szinten 2007ben, gyermekenként/tnulónként z önkormányzti fenntrtású intézményekben. 55. ábr: Normtív támogtás összege intézmény átlgos normtív átlgos önkormányzti összes típus normtív támogtás önkormányzti támogtás támogtás= támogtás. rány támogtás rány (Ft/fő) z összes támogtáshoz (Ft/fő) képest (%) z összes támogtáshoz 100% (Ft/fő) képest (%) óvod , , áltlános , , , , iskol középiskol Forrás: Önkormányzti dtszolgálttás Megállpíthtó, hogy rányibn önkormányzti fenntrtású óvodái működtetésére költ Sopron legtöbb sját forrást, melynek rány közel 60% z összes támogtáshoz képest. 116

117 Igen mgs z áltlános iskolák közel 50%os önkormányzti támogtási rány, de számottevő középiskolákr eső 35,9% is. Alpfokú intézmények és kihsználtságuk Óvodi ellátás A városi óvodák összesen 1694 gyermeket nevelnek, ebből z önkormányzt fenntrtásábn 13 feldtellátási helyen, összesen 60 csoportbn 1348 gyermeket nevelnek. Bár z óvodák teljes kpcitáskihsználtsággl működnek, férőhelyigény ennél mgsbb. Jelenleg 3 éves korú gyermekek egy részét biztosn nem, vgy csk késleltetve tudják fogdni. A szűkös óvodi férőhelyszámnk részben mgs migráció is ok. A város ktuális tervei között szerepel férőhelybővítés, melyet egy további, 25 fős óvodi csoport indításávl, illetve egy jelenleg nem működő csoportszobábn, 25 férőhelyes csoport megnyitásávl kívánnk megoldni. A jelenleg működő óvodák infrstrukturális és megközelíthetőségi dottsági, vlmint felmerült igények lpján egy meglévő óvod 2 csoporttl összesen plusz 50 férőhely biztosításávl történő bővítésével középtávon megoldhtó kpcitásproblém. Alpfokú okttás Sopronbn z lpfokú közokttásbn érintett gyermekek/tnulók szám összesen 5698 fő, melyből 1575 fő, zz tnulók 28% htosztályos/nyolcosztályos gimnáziumbn tnul, vgy nem helyben veszi igénybe ezt közokttási lpszolgálttást, hnem közeli településeken, illetve Ausztriábn. Az lpfokú okttást soproni iskolábn igénybe vevő tnulók szám összesen 4123 fő. A város 8 áltlános iskolát működtet, melyből egyik Kozmutz Flór EGYMI, Áltlános Iskol és Speciális Szkiskol egységes gyógypedgógii módszertni intézmény több mint 3000 tnulóvl (3009 fő). Ezen kívül tlálhtó még Sopronbn 1 ktolikus és 1 evngélikus egyházi fenntrtású áltlános iskol, vlmint két lpfokú művészetokttási intézmény is működik (Horváth József, illetve Petőfi Sándor nevét viselik; z utóbbink áltlános iskoli tgozt is vn). A nem önkormányzti fenntrtású intézményekben jelenleg több 1114 tnuló jár (27,1%). Az áltlános iskoli elhelyezés mind városbn, mind pedig kistérségben megoldott. A demográfii hullámvölgy érezteti htását z lpfokú okttásbn. Összegezve: Az önkormányzt és z intézmények biztosítják gyermekek/tnulók igényeinek megfelelő okttáshoz jutás szervezeti feltételeit. Az iskolákbn eredményes, htékony szkmi munk folyik. Két áltlános iskolábn kompetenci mérések városi átlgtól némileg elmrdó eredményeit vizsgálv pedgógii módszertni fejlesztések szükségesek. 117

118 Az okttás tárgyi feltételei áltlábn megfelelnek 11/1994. MKM rendelet 7. számú mellékletében megfoglmzottknk. Az intézmények és z önkormányzt társintézmények bevonásávl biztosítj szükséges, de z dott intézmények épületeiből hiányzó feltételeket (pld. tornszob, orvosi szob). Esélyegyenlőség közokttásbn Sopron szociális helyzete kedvező. Rendszeres szociális segélyben lkosság 0,52% részesül csk. A településen gyermekek 4,5 % után kpnk szülők rendszeres gyermekvédelmi támogtást, mely rány országosn 22%, zz közel ötszöröse sopronink. A Közokttási Esélyegyenlőségi helyzetelemzés készítésekor potenciálisn érintett 461 tnuló hlmozottn hátrányos helyzetéről (HHH) szüleiknek csk 29,5% nyiltkozott. Azz rendszeres gyermekvédelmi támogtásbn részesülő csládokbn szülők 70,5 % nem nyiltkozott. A mgs rány vlószínűsíthetően bból dódik, hogy szülők többségéből szégyenérzetet vált ki írásbn rögzíteni kiemelten hátrányos helyzetüket. A szülők egy másik része kitöltötte nyiltkoztot, megkpt jegyzői igzolást hlmozottn hátrányos helyzetről, de ezt követően z iskolábn nem érvényesítette zt. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülők iskoli végzettsége nyiltkozt hiányábn nem derül ki, így 8 áltlánossl vgy nnál kevesebb végzettséggel rendelkező szülők rányáról nincs jelenleg pontos információ. A rendeletet megjelenésekor minden iskol kifüggesztette, nyiltkozt mintákt hozzáférhetővé tette. Az iskolák és z önkormányzt szociális irodáj egyránt folyttott felvilágosítást. Az irod gyermekvédelmi kedvezményben részesülők részére külön tájékoztót is kiküldött. A hlmozottn hátrányos helyzetről szóló nyiltkozttételt, jegyzői igzolást követő iskoli bejelentés eredményeképpen HHH tnulók előnyt élveznek különböző ingyenes ellátások (tnkönyv, étkezés stb.), második szkképesítés ingyenes megszerezhetősége, felzárkózttó és célzott ösztöndíj progrmokbn történő részvétel, mentorálás, tnulási segítség, ingyenes művészetokttás terén. Fontos, hogy z érintett tnulók részesüljenek ezekben célzott támogtásokbn. A 2008 jnuárjábn elkészült Települési közokttási esélyegyenlőségi kciótervben fentebb leírt helyzet jobb kezelése céljából is szülőkkel vló kpcsoltfelvétel és tájékozttás erősítése kiemelten szerepel. Ezek lehetséges formái: szülői értekezletek, felvételi tájékozttó füzetek, célzott szülőcsoportok felvilágosítás. Hlmozottn hátrányos helyzetű és sjátos nevelési igényű tnulók Az iskolákbn HHH tnulókt eddig nem trtották minden intézményben pontosn számon. Az dtszolgálttás lpján z áltlános iskoli tnulók 3,5 % HHHs tnuló. Az iskolákt külön vizsgálv nincs szignifikáns különbség hlmozottn hátrányos helyzetű tnulók rányát tekintve. 56. ábr: HHH tnulók sttisztikáj 118

119 Gyermekük után rendszeres gyermekvédelmi támogtást igénylők szám 461 ebből Sopronbn összesen Azon gyermekek szám, kiknek szülei nyiltkoztk hlmozottn 136 hátrányos helyzetükről Azon gyermekek szám, kiknek szülei 8 áltlánosnál mgsbb 0 iskoli végzettségről nyiltkoztk Azon gyermekek szám, kinek szülei nem nyiltkoztk 325 Forrás: Sopron MJV Települési Esélyegyenlőségi Terve, Sopron város okttásszervezését nem jellemzi szegregáció. A Kozmutz Flór EGYMI, Áltlános Iskol és Speciális Szkiskol helyzete eltérő többi intézményétől, mivel z intézmény szegregált gyógypedgógii tgozttl működik, sjátos nevelési igényű tnulói szkértői vélemény lpján kerülnek z intézménybe. A fenntrtó nem tud biztosítni más gyógypedgógii okttástnevelést nyújtó intézményt, mivel z iskol kpcitás megfelel jelentkező igények mértékének. Az óvodák közül Kőszegi Úti Óvod egy csoportjábn folyik gyógypedgógi nevelésgondozás. Mindkét intézmény Belvárosbn, de egymástól viszonylg távol tlálhtó. 57. ábr: SNI tnulók összefoglló sttisztikáj SNI tnulók szám (fő) Enyhe fokbn értelmi fogytékos Középsúlyos értelmi fogytékos Diszlexi, egyéb részképesség zvr Súlyos mgtrtási, tnulási zvr Egyéb Integráltn nevelhető/oktthtó Gyógy Gyógy pedgógii pedgógii összes tgozton tgozton tnulóból tnuló SNI tnulók rány z SNI tnuló tnulók szám tnulók rány (fő) (%) (%) 138 3, , , , , , , Forrás: Sopron MJV Települési Esélyegyenlőségi Terve, SNI

120 Az enyhe fokbn, vlmint középsúlyos értelmi fogytékos tnulók vlmennyien gyógypedgógii tgozton folyttják tnulmányikt, mindegyikőjük szkvélemény lpján. A tnulók besorolásánk, integrált okttási lehetőségének szkértői bizottsági felülvizsgált kétévenként esedékes. Az enyhe fokú értelmi fogytékosok ilyen rányú szegregálás eltér z uniós gykorlttól. Összegezve: sjátos nevelési igényű z áltlános iskolás tnulók 9%, speciális gyógypedgógii tgoztr z SNIs gyerekek 45% jár (minden esetben szkvélemény lpján). Lemorzsolódás Az évfolymismétlők dtit vizsgálv z országos átlgot (2,11%) 2005/2006os tnévben két iskol is meghldt (Petőfi Sándor Áltlános Iskol és Művészetokttási Intézmény, Kozmutz Flór EGYMI, Áltlános Iskol és Szkiskol mindkettő belvárosbn). A Lckner Kristóf Áltlános Iskol (Jereván lkótelep) muttj leginkább mgs muttókt Sopronbn 2005/2006os tnévben 4,6%, 2006/2007. tnévben pedig 4,7% volt z évismétlők rány. A lemorzsolódási muttók is jól tükrözik, hogy ez z három intézmény, melynek működésére minden szempontból kiemelt figyelmet kell fordítni fenntrtónk. A jóléti hátrányos helyzet megjelenése városbn Az Ausztriábn dolgozó, npont ingázó vgy csk hétvégén hzjövő szülők csk kevés időt és figyelmet tudnk fordítni gyermekükre. Ezzel párhuzmosn hzinál mgsbb jövedelmet érnek el emitt válllják külföldi munkát, és mgsbb életszínvonlon élnek, többet tudnk költeni z átlgnál. A két folymt egymást negtívn erősítheti gyermekek pszichés fejlődése, értékrendje szempontjából. Alpfokú okttás biztosítás külterüleken Sopron város külterületein 122 lkos él. Ez 7 óvodás korú gyermeket, és 4 áltlános iskolás tnulót érint. Az érintettek között nincs hlmozottn hátrányos, sem hátrányos helyzetű gyermek. A külterületi részek szegregációtól mentesek. A gyermekek, tnulók óvodázttás, illetve iskolázttás megoldott. Külföldi prtneri együttműködések Minden soproni iskolánk vn kpcsolt osztrák vgy német iskolákkl. Áltlábn z uniós tgállmmá válásunkt megelőző, régót fennálló együttműködések ezek. A városbn ngy 120

121 hgyományi vnnk német nemzetiségi okttásnk: nemzetiségi óvodát, áltlános iskolát és gimnáziumot is működtet város. Szkmi szolgálttások rendszere és elérhetősége A közszolgálttások döntő többségét z önkormányzt sját fenntrtású intézményei áltl vlósítj meg. A település lkói számár szkmi szolgálttások többsége csládi npközi és gyermekek átmeneti otthonánk kivételével helyben hozzáférhetők, ezek: Pedgógii Szkszolgálti Központ SopronFertőd Kistérség egész területén logopédii és kori fejlesztésgondozás; Sopron és Környéke Gyermekjóléti Központ mikrotérségi szinten, intézményfenntrtó társulás keretében működik gyermekjóléti szolgálti, csládsegítés, támogtás z gglomerációjáb trtozó településekkel együttműködésben; Gyermek és Ifjúsági Központ (GYÍK) szbdidős progrmok szervezése; NpSzk Integrált Intézmény támogtó szolgált szegregáltn nevelt HHH/SNI ngykorú diákoknk és felnőtteknek, vlmint csládjik számár. Középfokú intézmények A város középiskoláibn tnulói létszám vegyes képet mutt: gimnáziumokbn mérsékelt növekedés, szkközépiskolábn hullámzó létszám, míg szkiskolákbn mérsékelt csökkenés muttkozik. A középfokú okttást biztosító 11 intézmény közül 5 vn város fenntrtásábn, összesen 3407 tnulóvl, ezek: Fáy András Közgzdsági, Üzleti és Posti Szkközépiskol, Hndler Nándor Szkképző Iskol, Soproni Idegenforglmi Kereskedelmi és Vendéglátó Szkképző Iskol, Vs és Villmosipri Szkképző Iskol és Gimnázium, vlmint Széchenyi István Gimnázium. Ezen kívül, egy önálló, 250 fő befogdásár képes, koedukált Középiskoli Kollégium is működik, mely iránt csökkenő érdeklődés muttkozik. A nem önkormányzti középiskolák közül három trt fenn sját diákjink kollégiumot. A Kozmutz Flór EGYMI, Áltlános Iskol és Speciális Szkiskolábn városbn élő zon gyógypedgógii tgoztos tnulói részesülnek speciális szkképzésben, kiket szkértői vélemény lpján szegregált formábn szükséges nevelni. 121

122 A 6 nem önkormányzti középfokú intézményből Berzsenyi Dániel Evngélikus Gimnázium, Kollégium és Szkképző Iskol, z Eötvös József Evngélikus Gimnázium és Egészségügyi Szkközépiskol, vlmint Szent Orsoly Rómi Ktolikus Áltlános Iskol és Gimnázium egyházi; Lippi János Kertészti Szkképző Iskol és Kollégium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Roth Gyul gykorló Szkközépiskol és Kollégium pedig NyugtMgyrországi Egyetem fenntrtásábn működik. A Dnubius Hotels is működtet Szkképző iskolát és Kollégiumot. A középiskolák térségi, regionális beiskolázássl bírnk, sok bejáró tnuló. A Hndlerbn megvlósuló fipri képzés országosn egyedülálló, bár npjinkbn csökkenő z érdeklődés muttkozik iránt. Az önkormányzt törekszik rr, hogy vlmennyi más fenntrtású óvod és áltlános iskol, vlmint középiskol szerves részét lkoss város közokttási rendszerének. Az utóbbi években hvi rendszerességgel trtott, közös értekezleten beszélik meg teendőket, jogszbályokt közösen értelmezik, összehngolják felvételi vizsgáikt, beírtási és pályválsztási füzetben, beírtási plkáton együtt jelennek meg. Továbbá vezetői továbbképzéseiket is együtt szervezik, város finnszírozásábn. A nem városi önkormányzti fenntrtású intézmények egyránt nyitottk soproni gyerekek számár. Városrészek jellemzői Városrészi elhelyezkedésüket tekintve soproni okttásinevelési intézmények lkósűrűséghez igzodv, Belvárosbn összpontosulnk. A teljes soproni önkormányzti és egyéb fenntrtású, lp és középfokú intézményi kört vizsgálv: Belvárosbn 23, Lőverek Bánflv városrészben 10, Jereván lkótelepen 6, Sopronhoz trtozó egyéb belterületeken összesen 7 intézmény tlálhtó. A fennmrdó négy városrészben z Észki városrészben (Arnyhegy, Virágvölgy), Kurucdomb, vlmint keleti és nyugti Iprterületeken nincsenek nevelési okttási intézmények, ezért továbbikbn ezekkel nem számolunk. A különböző típusú intézmények bölcsődék, óvodák, áltlános iskolák és középiskolák elhelyezkedése rányos három sűrűbben lkott városrészen belül. BELVÁROS 122

123 Bölcsődei ellátás: z Egyesített Bölcsőde 5 feldtellátási helyen működik, ebből 2 vn Belvárosbn. Óvod: 5 önkormányzti és 2 egyetemi fenntrtású óvod vn Belvárosbn. Áltlános iskol: 3 áltlános iskol, 1 speciális iskol (EGYMI) működik ebben városrészben. Művészetokttási intézmény: 2 vn Belvárosbn, ezek közül egyik áltlános iskoli okttás keretében. Középiskol: A középiskolák elhelyezkedése városközpontr koncentrálódik. A Belvárosbn összesen 9 intézmény vn, melyből 4 önkormányzti fenntrtású (fipri, idegenforglmikereskedelmivendéglátóipri, vs és villmosipri szkképző iskol, gimnázium). Továbbá 5 egyéb Fenntrtású: evngélikus gimnázium és egészségügyi szkközépiskol, rómi ktolikus gimnázium és kollégium, lpítványi vendéglátóipri szkképző és kollégium, vlmint NyugtMgyrországi Egyetem gykorló szkközépiskoláj és kollégium. Egy önkormányzti Középiskoli Kollégium is működik Belvárosbn. LŐVEREKBÁNFALVA Bölcsődei ellátás: z Egyesített Bölcsőde 1 telephelye itt működik. Óvod: 5 óvod működik, ebből Bánflvi Wldorf óvod város szélén helyezkedik el. Áltlános iskol: 3 működik, ebből 2 nem önkormányzti fenntrtású. Középiskol: 1 kertészeti szkközépiskol és kollégium tlálhtó itt. JEREVÁN LAKÓTELEP Bölcsődei ellátás: z Egyesített Bölcsődének 2 telephelye itt működik. Óvod: 2 óvod üzemel. Áltlános iskol: 1 önkormányzti áltlános iskol működik. Középiskol: 1 üzleti és posti szkközépiskol vn Jereván városrészben. A nevesített városrészeken kívül, Sopron közigzgtási htárán belüli területeken (Brennbergbány, SopronkőhidTómlomfürdő, Blf) vn még 4 óvodi telephely, 3 áltlános iskol, melyek közül egyik egy Brennbergbányán levő német nemzetiségi Áltlános Iskol (Grundschule), másik Brennbergi út legelején, Bánflv és Brennbergbány között félúton tlálhtó Doborjáni Ferenc NevelésiOkttási Központ. 123

124 Kuruc dombon, és Észki városrészben és z Iprterületeken nem működnek nevelésiokttási intézmények. A középiskolák centrális elhelyezkedése könnyebb megközelítést eredményez, hiszen soproni középiskolák kistérségi, illetve regionális beiskolázásúk. A városbn működő fipri képzés országos hírű, specifikus, így tnulói Dunántúlról, sőt esetenként Dunán túli területekről is jönnek. Szegregált okttásszervezésnek nincs nyom, egyik városrészben sem jellemző. Hátrányos helyzetű gyermekek/tnulók városi átlghoz képest némileg mgsbb számbn élnek Jereván lkótelepen és belvárosi Szent Mihály dombon, Szent Mihály utcábn és környékén. A jelenleg rendelkezésre álló sttisztiki dtok zonbn úgy álltk elő, hogy hátrányos helyzetű szülők igen mgs rány, 70,5% nem nyiltkozott hlmozottn hátrányos helyzetéről. A 2008/2009es tnévtől megvlósítndó települési közokttási esélyegyenlőségi kcióterv egyik fő feldt, hogy z intézményi HH/HHH és SNI sttisztiki dtokt tovább pontosíts és teljes körűen megbízhtóvá tegye. Sopronbn több okttási intézmény szorul komplex fejlesztésre jnuárjábn z önkormányzt 3 iskol fejlesztésének támogtásár nyújtott be pályáztot NYDOP megfelelő pályázti lehetőségére: Trefort Téri Óvod, Petőfi Sándor Áltlános Iskol és Alpfokú Művészetokttási Intézmény, Fáy Közgzdsági, Üzleti és Posti Szkközépiskol. A fenntrtó városi önkormányzt 2007/2008. évi közokttási fejlesztési pályázti célzottn soproni viszonyltbn legtöbb HH tnulót nevelő intézmények infrstrukturális és pedgógii trtlmi fejlesztését célozzák. A fentieken túl, még további olyn intézmények tlálhtók Sopronbn, melyek infrstrukturális fejlesztése időszerű kérdőívekre dott intézményi szükségletleírások lpján. Az kdálymentesítés hiány és z eszközállomány folymtos bővítésének, fejlesztésének igénye szinte minden intézményben ktuális. Emellett z épületek egy részének modernizáló, energitkrékos rekonstrukciój, vlmint méltányos, 21. százdi korszerű technológiák (IKT) fogdásár lklms intézményi környezet kilkítás is időszerű. Ezeket szükségleteket fenntrtók sját forrás hiányábn NYDOP kciótervei szerint, pályázti körökhöz igzított ütemezéssel, fokoztosn tudják csk orvosolni. 124

125 NYDOP /2F keretében benyújtott műszki fejlesztési pályáztok pedgógii trtlmimódszertni fejlesztési célkitűzéseinek megvlósítás érdekében Sopron MJV Önkormányzt kedvező támogtási döntés esetén nyiltkoztbn kötelezettséget válllt rr, hogy pályázik TÁMOP Infrstrukturális fejlesztés trtlmi támogtás című pályáztr. Az önkormányzt ezen felül pályáztot nyújt be TIOP A pedgógii, módszertni reformot támogtó informtiki infrstruktúr fejlesztése témábn, hogy z okttási intézmények informtiki és kommunikációs eszközprkját trtlmi fejlesztésekhez igzodv kiegészíthesse. A város gzdsági fejlődését meghtározó képzési formák Szkképzés A város gzdságfejlesztési koncepcióját készítő szkemberek szerint képzőintézmények és válllkozói szfér kpcsoltáról eddig még nem készült átfogó felmérés. A megkérdezett cégek úgy vélekednek, hogy város munkerőképzési szerkezete rossz irányb változik, kétkezi munkánk nincs presztízse fitlok körében, nem lehet megfelelő szkembereket tlálni városbn, és beiskolázni sem. A gykorlti okttás biztosítás komoly gondot jelent szkképző intézményekben: tnulók kéthrmdánk nincs lehetősége cégekkel szerződést kötni, ugynkkor z iskolák sját belső infrstruktúráj jelenleg nem megfelelő színvonls gykorlti munkához. 2005ben elkészült SopronFertőd és Kpuvár Kistérség szkképzésfejlesztési intézményi társulás Helyzetfelmérése, Fejlesztési Terve, Szkképzés Fejlesztési Strtégiáj. A konzorcium Nemzeti Fejlesztési Terv 1. Humán Erőforrásfejlesztési Opertív Progrm (HEFOP) keretében 2005ben kiírt Térségi Integrált Szkképző Központok (TISZK) létrehozásár is pályázott 8 térségi szkképző intézmény részvételével. A fő fejlesztési irányok pályázt célkitűzéseivel teljes összhngbn z elprózott, intézményi szintű fejlesztések összehngolás, integrálás, z emberi és eszközbeli erőforrások koncentrálás, 21. százdi csúcstechnológiák bevezetése, lklmzás kompetenci lpú okttás megvlósítás, pedgógusok és szkokttók módszertni eszköztáránk korszerűsítése. Míg soproni TISZK pályázt főként z erős regionális versenytársk mitt Győr, Szombthely, Zlegerszeg nem kpott támogtást, szkképzési strtégi meglkotásár 10 millió Ftot nyújtott HEFOP. 125

126 Sopronbn z iskolák profilját tekintve széles képzési plett. A TISZK pályázt ht szkmcsoportot kezelt kiemelten: vendéglátásidegenforglom mezőgzdság (borászt kertészet) fipr gépészetutomtizálás egyéb szolgálttások (pld. wellness) közgzdsági válllkozási inkubáció. A felsoroltkon kívül népszerű még z informtik, bnkszfér és építőipr számár történő szkemberképzés is. Hiányzik kínáltból jelenleg PRmrketing képzés, mely város turisztiki vonzerejének, regionális versenyképességének jvításához jelentősen hozzájárulhtn. A szkképző iskolák z ÚMFT, Társdlmi Megújulás Opertív Progrm (TÁMOP) konstrukciój keretében, 2008 február 8i, meghosszbbított benyújtási htáridővel újból pályáznk TISZK rendszer kilkítás, illetve továbbfejlesztése érdekében. A szkmi koncepció szkképzésfejlesztési strtégii célkitűzések lpján került kidolgozásr. Fontos elem, hogy ezúttl NyugtMgyrországi Egyetemet is sikerült megnyerni prtnerséghez. A Ft költségtervű pályáztbn Nyugt Mgyrországi Egyetem áltl fenntrtott Róth Gyul Gykorló Szkközépiskol és Kollégium (erdészeti) és Dnubius Hotels Alpítvány áltl fenntrtott Dnubius Hotels Szkképző Iskol és Kollégium lkotnk konzorciumot. A NyugtMgyrországi Egyetem négy kr működik Sopronbn: trdicionális erdészetifipri képzés mellett művészeti, pedgógii és gzdsági diplomák szerezhetők. 2008tól Berzsenyi Dániel Főiskolávl vló integráció újbb lehetőségeket jelent. Az utonóm egyetem eddig külön szigetet lkotott városbn, gykorló iskoláj és két óvodáj révén érintkezett csk közokttássl. Az új szkképzési strtégi változttni kíván ezen, és most bedott TISZK pályáztb már bevonták prtnerként z egyetemet, mi két évvel korább még nem sikerült. A felsőfokú szkképzések illeszkednek z egyetemi rculthoz, ez terület kölcsönös előnyök elve lpján jól kiknázhtó. 126

127 Lehetséges együttműködések középfokú és felsőfokú intézmények között: tnárképzési gykorlóhelyi, felsőfokú szkképzési, informtiki, műszki, környezetvédelemi képzési területeken. Felnőttképzés Az iskolrendszerű szkképző intézményeknek npjinkbn nincs megfelelő szerepe felnőttképzésben. Az áltluk le nem fedett, hiányterületeken mgánfenntrtású intézmények végzik felnőttképzést. Problémát jelent, hogy megfelelő minőségellenőrzés hiányábn könnyen kilkul pénzért bizonyítványt elv. A mgánintézmények hiányosn vgy nem szerepelnek z önkormányzti nyilvántrtásbn, nincs szkmi kpcsoltuk z intézményesült szkképzéssel, így fennmrdásukt elsősorbn pic szbályozz. Az önkormányzt ezeknek z iskoláknk létéről legfeljebb úgy szerezhet tudomást, hogy iprűzési dót fizetnek, és cégbejegyzésükben szerepel tevékenységként felnőttképzés. Aktuális működésükről z Önkormányzt Okttási Osztályánk nincs nyilvántrtás, sem megfelelő információj. Ugynkkor komoly igény muttkozik ezen területen, s megnövekedett migráció is picot jelent ezeknek z intézményeknek. Hiányzik hosszú távú felnőttképzési strtégi, és megfelelő mrketing munk és tájékozttás képzési lehetőségekről. Nyelvokttás A városbn viszonylg ngy számú mgán nyelviskol működik, melyek mgán felnőttképzési intézményekhez hsonlón hiányokt fednek le működésükkel. Pld. z önkormányzti iskolák nem tudnk picképes nyelvtudást biztosítni, vgy tnulóikt nem tudják megfelelően motiválni. Az óvodi nyelvi képzés szülők igények lpján, költségtérítéses formábn vlósul meg külső szolgálttóvl, melynek z óvod csk helyet biztosít. Sopronbn z Ausztriához vló közelség mitt német leggykrbbn válsztott idegen nyelv, ehhez képest z ngol erősen háttérbe szorult. Azonbn Közokttási törvény előírj z ngol nyelv okttásánk biztosítását, melyre z önkormányzt felkészül. A nyelvtnítás terén szerte világon jól hsznosíthtó ngol nyelv mellett városbn hgyományosn erős német nyelv okttásár továbbr is gondot kell fordítni, hogy z iskolázott, regionális munkerőpicon versenyképes német nyelvhsznált jó színvonl megmrdjon, illetve továbbfejlődjön. 127

128 128

129 Kistérségi közokttási feldtellátás A SopronFertőd Kistérség Többcélú Társulás (röviden SopronFertőd KTT) júniusábn lkult meg, eredetileg 34 önkormányzt együttműködésével. A fennmrdó öt település jnuár 1jétől cstlkozott társuláshoz, melynek ez áltl 39 település tgj. A társulás településeire jellemző, hogy döntően 1000 lkosszám ltti kistelepülések, lkos közötti összesen 8 település 39ből. A közokttásr jellemző forráshiány leginkább kistelepüléseken tlálhtó óvodákt, iskolákt sújtj, ezeknek z intézményeknek működtetése óriási terhet ró fenntrtó önkormányztokr, melyeket önerőből egyre kevésbé képesek megoldni. Az okttási feldtok színvonls ellátás érdekében z együttgondolkodás, nyitottság, prtnerség elengedhetetlen feltétel. A közokttási intézmények munkájánk trtlmi és módszertni fejlesztése elkerülhetetlenül érinti egy dott térség többi intézményét, s rjtuk keresztül fenntrtóikt is, mert minden változás befolyásolj z ellátási viszonyokt. Ezért z innovációk egyre inkább területi koordinációt igényelnek. A közokttáson belül is növekednek területi egyenlőtlenségek, ezért meglévő, jobbn működő intézmény területi htásit célszerű igénybe venni. Az innovációk rendszerint többlet költségvetési fedezetet is igényelnek. A közokttási szolgálttások esetében z erőforrások fejlesztése és koncentrálás, htékonybb szolgálttás kilkítás elsősorbn kistérségi szinten tervezhető és vlósíthtó meg. A kistérségi közokttási intézkedési terv középtávon biztosíthtj, hogy közokttási szolgálttás egyes elemei kistérség szintjén z eddigieknél htékonybbn épüljenek egymásr, ezzel is elősegítve közokttási feldtok megszervezéséhez szükséges önkormányzti döntések előkészítését. Pedgógi szkszolgálti feldtellátás kistérségben A pedgógii szkszolgált keretébe trtozó ellátások nyújtás közokttási törvény szerint Megyei Önkormányzt feldt. A GyőrMosonSopron Megyei Önkormányzt trtj fenn Tnulási Képességet Vizsgáló és Rehbilitációs Bizottságot (Győr), és néhány település ellátás érdekében logopédusokt lklmz soproni Tóth Antl Óvod, Áltlános Iskol, Speciális Szkiskol és Kollégium intézményében. A leggykoribb szkszolgálti ellátás logopédi, gyógytestnevelés és kori gondozás. Ezeket feldtokt települések sját forrásik felhsználásávl, különféle formábn lklmzott szkemberekkel igyekeznek ellátni. 129 Szinte teljesen hiányzik nevelési

130 tnácsdás, pszichológii szolgálttás és terápi megfelelő szkember hálózttl együtt. A Soproni Pedgógii Szkszolgálti Központ és Többcélú Társulás együttműködési megállpodást kötött, melynek keretében 2005től megkezdődött válllt szkszolgálti feldtok szkmi lpokon történő újrszervezése z önkormányztok bevonásávl. A bonyolult feldtokt trtlmzó, sokszereplős folymt lssn hld előre. SWOT nlízis z okttásról SWOT közokttás átfogó fejlesztéséhez ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Képzett humánerőforrás Megfelelő lpeszközellátottság z városi, A város jelentős sját forrássl is támogtj z Innovtív, fejlesztő, óvodi Az óvodákbn neveléshez és A képzettségű pedgógusok eszköztár évekre. Rendelkeznek és szükséges szkemberek hiány. fejlesztő rendelkező, vlmint nemzetiségi Társulás Közokttási Feldtellátási, Terve jelenleg végzettséggel óvopedgógusi Fejlesztési Középtávú férőhelyek Elkészült Sopron Fertőd Kistérségi Intézményhálóztműködtetési Az gyógypedgógusi pályázó intézmények rány mgs. kistérségi esetenként szűkösek. önkormányzti fenntrtású okttási intézményeket. sem Közokttásfejlesztési Strtégi. intézményekben Jelenleg nem áll rendelkezése sem nem módszertni elég korszerű különös tekintettel z IKT eszközök Sopron elkészített MJV frissen széles Települési körű lklmzásár, differenciálásr. Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésével. Hiányoznk pedgógii sszisztensek és segítő szkemberek (szociális munkás, gyermekvédelmi szkember, költségvetési pszichológus) megszorítások következtében. 130 Az intézmények nem közelíthetők

131 meg kdálymentesen, és szolgálttásik teljes köre sem érhető el egyenlő eséllyel. Kiszolgáló egységek (pld. konyh, orvosi szob) felújításr szorulnk, illetve hiányoznk A HHH tnulók teljesítményük, követése nyilvántrtás, fejlődésük nem nyomon pontos z intézményekben. A jóléti hátrányos helyzetű tnulók számánk emelkedése. SNIs tnulók jelentős számbn tnulnk szegregált intézményben jóllehet szkértői vélemény lpján. LEHETŐSÉGEK EUs VESZÉLYEK fejlesztési bevonás z többletforrások okttásinevelési kistérség települései motiváltk intézményfenntrtói versenyképességének jvítás. együttműködések Kistérségi és/vgy nem közokttási feldtellátásb, ezáltl regionális többcélú létrehozásábn kistérségi vgy mikrotérségi szinten. mikrotérségi együttműködések megvlósulás. A Demográfii hullámvölgy htás z áltlános iskolákbn. Infrstrukturális és eszközfejlesztést A csökkenő támogtó, uniós és hzi pályázti középfokú rendszer. kollégiumbn, tnulólétszám okttásbn nem és megfelelő kpcitáskihsználtság. Jelentős fenntrtási költségnövekedés változtln z intézmények formábn történő fenntrtásár. Nem sikerül ngyobb volumenű uniós forrásokt elnyerni, bevonni z intézményfejlesztésbe. 131 Tovább nő z Ausztriáb

132 rendszeresen ingázó szülők szám. SWOT szkképzési fejlesztéshez ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Meglévő szkképzési hgyományok Képzett humán erőforrás A térség A térség gzdsági, kedvező földrjzi Az szkképzésnek Nincs vlódi szkmi együttműködés z egyetemmel Szkképzésfejlesztési Meglévő iskolrendszerű nincs htás felnőttképzésre Strtégi Integrált szkmi fejlesztések hiány Kidolgozott környezet, munkerőpici helyzete irányítási jogszbályi háttér dottsági Bizonytln Munkerőpici igények differenciálódás intézményi együttműködések Külső szkmi gykorlt biztosításánk hiány Csúcstechnológiák bevezetése z okttásb jelenleg elérhetetlen LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Kiterjedtebb, koncentrált térségi szinten együttműködés széles spektrumú prtnerséggel Iskoli Sok motiváltln tnuló együttműködések Csökkenő tnulólétszám Szkképzés negtív társdlmi presztízse modulritást felhsználv Pusztán érvényesülése nygi érdekek fejlesztési társulásokbn Nem sikerül fejlesztési jelentősebb forrásokt uniós elnyerni, bevonni Nyugt Mgyrországi Egyetem A NYME város tlán legjelentősebb intézménye. Az egyetemnek négy kr működik Sopronbn, trdicionális erdő és fipri mérnöki kr mellett pedgógii főiskoli és közgzdságtudományi diplomák szerezhetők. 132

133 A közelmúltbn Fipri mérnöki kron Alklmzott Művészeti Intézet (AMI) kezdte meg tevékenységét. Az egyetem okttóink szám lpján legngyobb fogllkozttók közé trtozik Sopronbn. Jelenleg csk Sopronbn több mint 5200 diák tnul, zz város lkóink szám tnulmányi évben csknem 10%kl nő. A Sopronbn tnuló diákok szám z elmúlt 7 évben megháromszorozódott. Ezen z egyetemen is végbement z ország más intézményeire jellemző mennyiségi növekedés, zonbn régión belül többi megyei jogú városbn z üteme nem volt ilyen ngy. A régión kívüli Eger is hsonló növekedést produkált z elmúlt néhány évben, ott diákok szám még ngyobb mint Sopronbn (150diák/1000 lkó). Sopronéhoz hsonló pécsi diákok rány (kb. 100 diák/1000lkos). Ugynkkor, míg Pécs iskolváros hngultú, diákok belkják és élettel töltik meg városközpontot, ddig Sopronbn diákok jelenléte lig vehető észre. Ez lehet következménye hirtelen növekedésnek és z ebből fkdón trdíciók hiányánk z új krokon vlmint régi krok hgyományos elzárkózásánk. Az egyetem megnövekvő létszámávl most helyezkedik el városbn. Az elmúlt években jelentős beruházásokt vlósítottk, illetve indítottk meg, kb. 1 Md Forint értékűt EUs pályázti pénzből, PPP lpon, tehát mgánforrás bevonásávl több mint 10 Md Forintnyit. Az újbb intézetek belvárosbn kptk helyet; ez diákok integrációját segíthetné elő. (Vit volt rról, hogy külterületen épüljön új cmpus, vgy inkább belvárosbn z önkormányzt meglévő épületeinek átdásávl és funkcióváltásávl helyezzék el közgzdsági és művészeti intézeteket). Az egyetem központi épülete Lőverekben tlálhtó. Az erdészeti és fipri mérnöki krr z egész ország területéről veszik fel hllgtókt. Az óvópedgógus és közgzdászképzés főleg régiót szolgálj ki. Az Ausztri felé nyitássl z egyetem most indul. Az erdőmérnöki fipri kron nincs idegen nyelvű okttás, jóllehet nincs környéken, Ausztriábn hsonló profilú intézmény. A közgzdsági kron vn német nyelvű képzés és Kismrtonnl, hol hsonló intézmény működik, megegyeztek rról, hogy mesterképzésbe mgyr diákok is bekpcsolódnk. A pedgógii kr közös óvodi pedgógii képzést indított Kismrtonnl. Ennek ellenére nem beszélhetünk rról, hogy Soproni Egyetemnek nemzetközi vonzereje voln. Amennyiben Sopron htókörét Burgenlnd felé is növelni krj, szükség voln z okttás nemzetközi jellegének fejlesztésére, külföldi okttók, kuttók bevonásár, külföldi PhDsek fogllkozttásár. Az egyetem szerepe városbn több szempontból is fontos: z okttók betelepedésével nő város mgsn képzett, felelősen gondolkodó lkóink szám, diákok friss szellemet hozhtnk, vlmint évenként újrtermelődő fogysztói réteget jelentenek. Különösen műszki kroktól elvárás mi világbn, hogy gzdság igényeihez kpcsolódv lklmzott 133

134 kuttásikkl K+F+I folymtbn ktívn részt vegyenek. Bár Soproni Egyetem is sokt költ kuttásr, egyelőre kevéssé tetten érhető, hogy z egyetem körül mgs technológii színvonlú fipri cégek jönnének létre, lbortóriumok kínálnák szolgálttásikt hzi és burgenlndi válllkozásoknk. (Ez folymt más mgyrországi egyetemeknél is nehezen indul.) Az egyetem egészen z elmúlt időkig szigetként volt jelen városbn. Ezért z egyetem várost, város polgári z egyetemet hibázttták. Együttműködés z Arnyhegyi IP inkubátorház kpcsán indult, fejlesztés célj z egyetem K+F tevékenységére támszkodv helyet biztosítni fitl okttók, kuttók áltl lpított spinoff cégeknek. A jelölteket diplommunkák lpján egy közös bizottság válsztott ki. A projekt zonbn kifulldt, már már z egyetem Környezeti Erőforrás Gzdálkodási és Védelmi Kooperációs Központj és Erdő és Fnyghsznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpontj sem kp helyet z inkubátorházbn. Ugynkkor z IVS készítése kpcsán szervezett megbeszélésen mindkét fél kinyilvánított együttműködési szándékát, z önkormányzt jvsolt bizottság létrehozását, melynek célj z együttműködés konkrét területeinek feltérképezése és fejlesztése lesz. Már z első megbeszélésen felmerült, hogy z önkormányzt listát készíthetne számár fontos témákról, z egyetem pedig ösztönözné, hogy hllgtók ezek közül válsszák diplommunkájukt. (Ilyen lehet pl. város felemeinek felmérése, fásítási terv készítése Jereván lkótelepen és bevezető utknál) Az egyetem Erdészeti kr vezetése részéről elhngzott, hogy borászképzést terveznek indítni, mely Sopron gzdság számár fontos terület, és ehhez kpcsolódv kkreditált lbortóriumot szeretnének létrehozni. Különösen z AMI lát jó lehetőséget várossl vló együttműködésben; utcbútorok ktlógusát, cégérek, portálok, hgyományos üzletek rjzink összegyűjtését, készítését és kiállítását jvsolták, melyet z Önkormányzt z ATT fejlesztésében felhsználht. A közgzdsági kr felkínált városi kkvk megszervezésében vló közreműködését. Jvsolták közös városi egyetemi könyvtár fejlesztési pályázt bedását is, melyet város elfogdott. Az óváros élettel vló megtöltésére jvsolták házk földszintjén kiállítótermek, designműtermek létrehozását, műszki okttók számár nívós lkásbérleti lehetőséget, továbbá Soproni Tudós Társság elhelyezését. A fitl okttók megtrtás érdekében Fecskeház építését látnák szívesen. Kérték várostól, hogy legyen mód nívós helyen Liszt Ferenc Konferenci Központbntrtniuk gólybált ( tornterem helyett), mi rngot dn z eseménynek. 134

135 A tárgylások lpján remélhető, hogy z együttműködés megindul z egyetem és z önkormányzt között, és hsznár válik városfejlesztésnek. A jvsolt ötletek megvlósítás vlószínűleg segíteni fog diákok integrálásábn, számukr vonzó klubélet fiziki feltételeit önkormányzti helységek kedvezményes bérletével lehet biztosítni z egyetemi épületek környékén. M város workshopok tpsztlti lpján nem szereti z egyetemistáit, csk z éjszki hngoskodást veszi észre belőlük. H sikerül bevonni őket város ügyeinek megoldásáb és ennek nyilvánosságot biztosítni, várhtón előbbutóbb megváltozik közhngult Közműellátottság Sopron áltlános fejlődőképességének egyik feltétele megfelelő közműellátottság. A 2006os sttisztiki dtok lpján megállpíthtó, hogy város teljes közműellátássl rendelkezik és z ellátottság mértéke vlmennyi közmű vontkozásábn nemcsk z országos átlg, hnem GyőrMosonSopron megye átlg feletti is. 58. ábr: Közműelátottság Sopron GyőrMSopron Országos Közüzemi vízellátottság 100 megye 98,4 94,3 %bn Köz ,9 67,4 90,3 72,8 75,9 Szennyvízcst.r cstl %bn Házt. vezetékes gázfogy. %bn Forrás:KSH A versenytárskkl összehsonlítv Sopron közműellátottság kiemelkedőnek mondhtó. Mind közüzemi vízhálóztb és szennyvízcstornhálóztb bekpcsolt, mind rendszeres hulldékgyűjtésbe bevont lkások rányát tekintve első helyen áll. A háztrtási vezetékesgázfogysztó lkások rányát vizsgálv htodik helyen áll közvetlenül Győr mögött, de ez muttó is 90% feletti ellátottságról tnúskodik. 59. ábr: Közműelátottság Sopron Győr Ngyknizs Dunújváros Veszprém Ttbány Közüzemi Közüzemi Rendszeres Háztrtási vízhálóztb szennyvízcstorn hulldékgyűjtésbe vezetékesgáz bekpcsolt hálóztb bevont fogysztó lkások bekpcsolt lkások rány (%) lkásállomány rány (%) 100,0 100,0 99,0 97,6 97,5 96,8 rány (%) 98,6 96,5 86,3 92,6 94,4 87,3 100,0 99,3 94,7 99,1 92,2 99,6 százlékábn 90,3 93,5 104,7* 96,1 86,2 16,1 135 lkások

136 Szombthely 96,3 95,2 98,4 Székesfehérvár 95,5 90,9 97,4 Zlegerszeg 90,3 74,6 96,1 * 100% feletti dt: például egy lkásbn több fogysztó vn 86,8 97,4 97,8 Forrás: győri lpolgármesteri beszámoló, KSH Sopron város teljes közműellátás történelmi múlttl rendelkezik. Legelőszőr villmosenergiellátás épült ki közüzemi szolgálttásként, mjd vízellátás, ezt követte vízelvezetés közcstorn hálóztánk építése. A közcstorn hálózt kivitelezésekor városközpont területén még egyesített rendszerként építették hálóztot. Az utóbbi időkben z újólg cstornázásr kerülő területeken már elválsztott rendszerű vízelvezetést építenek, régi egyesített rendszerrel kivitelezett területeken is elválsztott rendszerűre építik át cstornhálóztot. A korszerű, utomtikus üzemvitelű energiellátást nyújtó, vezetékes energihordozóvl vló termikus ellátás (fűtési és hsználti melegvíz termelés) lehetősége Sopronbn sokáig vártott mgár. Először vezetékes hőellátásként lkótelepi építkezés igényére távhőellátást létesítettek, melynek primer energihordozój olj volt. Sopron lkosság számár szélesebb körű korszerű hőellátás kiépítésére csk vezetékes gázellátás megjelenésével nyílt lehetőség. Ez kkor következhetett be, mikor Győr vezetékes földgázbekötést kpott, s korábbn Győr ellátását szolgáló városi gázgyártást Sopronnk dták át. Hmrosn megérkezett városb földgázellátás is, ez szélesebb lehetőséget biztosított z energiellátás korszerűsítésére. Ahogy sttisztiki dtok is jelzik, m már lkásállomány 90% rendelkezik vezetékes gázellátássl, biztosítv számár z utomtikus hőellátáskilkítás lehetőségét. Jelenleg gázbekötéssel rendelkező lkások 60%ábn, város lkásállományánk 54%ábn hsználják gázt fűtési célr is. Elektronikus hírközlési ellátottságbn is ngyon kedvező település helyzete. A lkások 66% rendelkezik vezetékes telefonnl, 78% kábel TV cstlkozássl. A vezetékes telefonvonlk negyede ISDN vonlként üzemel. A település legkevésbé megoldott közműjének cspdékvíz elvezetését kell említeni, pedig település topográfii dottság fontossá tenné z igényesebb cspdékvízelvezetés kilkítását. A sttisztiki dtok tehát közműellátottság iránti mennyiségi igények kielégítettségét jelzik. Ennek htásár lehetőség nyílt rr, hogy minőségi fejlesztések kerüljenek előtérbe. A közművek közterületek szbályozási szélességén belül kerülnek elhelyezésre, zok föld felett elhelyezett létesítményei lkítják közterületek látványát. A közterületek esztétikusbb megjelenése település vonzóképességét növeli, ennek biztosításához közművek igényesebb 136

137 elhelyezésével is hozzá kell járulni. Ennek érdekében lehetőleg föld lá kell telepíteni zokt, föld feletti létesítményekkel szemben pedig esztétiki elvárásokt kell teljesíteni. Sopron városközpontjábn prkolási nehézségek hívták fel figyelmet rr, hogy Sopron számár is eljött z z idő, mikor nemcsk felszín felett, hnem felszín ltt is szigorúbbn kell területtel gzdálkodni Vízellátás A Sopronbn élők számár vezetékes vízellátás teljes körű, ugynkkor vízminőség jvításr szorul. A két fő gond nitrátosodás és vízkeménység. Mindkettő jvításár kezelés kiépítése szükséges. Sopronbn közüzemi vízszolgálttás 1892ben indult, ez jelzi, hogy különösen városközpont térségében vnnk korosbb vezetékszkszok. Az érintett szkszok korszerűsítését célszerű megoldni. A hálózt folymtos krbntrtás, rekonstrukciój szolgálttás stbilitását biztosítj. A városbn szintkülönbség megközelíti 400 métert, így vízellátás zónákr bontott. A zónákbn hálózti víznyomást biztosító tárolók kpcitást és nyomástrtó képességet tekintve is többnyire megfelelőek, bár szolgálttó jelzése szerint Kőhegyen új tározót és Kópházán új medencét kellene építeni. Sopron természeti dottság termálvíz kincse is, melynek gyógyvízzé minősítése és Blfi városrész gyógyhelyi törzskönyvezése gyógyidegenforglom lpját szolgálj. A blfi fürdő termálvízellátását szolgáló négy kút Silvánus, Frksd, Frksd II és z I. sz Fekete kút gyógyvíz minősítéssel rendelkezik, ez fürdő gyógyfürdőként vló besorolását tette lehetővé. A Blf II, Blf III., Blf IV kutkból kitermelt víz ásványvíz minősítésű, melyek közül Blf II és Blf IV plckozási engedéllyel is rendelkezik. Ezek vize gyógyászti hsznosításr is lklms Szennyvízelvezetés A szennyvíz közcstornávl történő elvezetésének biztosítás is lényegesen kedvezőbb mértékű megyei, de különösen z országos ellátottság átlgához viszonyítv. Azt zért meg kell jegyezni, hogy város 100%os vezetékes ivóvíz ellátottságához trtozó 99%os közcstornár vló cstlkozottság mellett mintegy 250 lkás közcstorn hálózti cstlkozás hiányzik, mely lkásonkénti átlgosn 2,35 fővel számolv fő elláttlnságát muttj. A közcstorn hálóztr nem cstlkozó ingtlnoknál szennyvizeket többnyire házi medencékbe gyűjtik, melyek szikksztóként üzemelnek. Ezekből z ingtlnokból npont mintegy 80 m3 szennyvíz szikkd tljb. Ez település egyik szennyező forrás, melynek mielőbbi megszüntetése környezeti állpottl szembeni elvárások mitt is szükséges. A közcstornás szennyvízelvezetés kiépítése is már százéves múlttl rendelkezik Sopronbn, de z első tisztítótelep csk 1971ben épült. Addig z egyesített rendszerű gyűjtőhálózttl összegyűjtött szennyvizek tisztíttlnul kerültek 137 befogdób. Az zót cstornázott

138 városrészekben már elválsztott rendszerű cstornhálózt épült. A közelmúltbn EU támogtássl új szennyvíztisztító telep jött létre mely szennyvizek megfelelő tisztítását biztosítni tudj. A szennyvíztisztító telep technológiájánk védelme érdekében korábbi egyesített rendszerű hálóztok elválsztott rendszerűre vló átépítése folymtosn zjlik, jelenleg még mintegy 34%át kell elválsztott rendszerűre átépíteni. Az egyes cstornszkszok már öregek, zok rekonstrukcióját meg kell oldni. Az egyeztetéseken szolgálttó részéről felhívták figyelmet rr, hogy Sopron új szennyvíztisztítój lehetővé teszi blfi szennyvíztisztító telep esetleges felszámolását, s ezzel csökkenteni lehetne Fertő tó terhelését, mivel blfi tisztítótelep tisztított vizeinek befogdój tó. A szolgálttó rr is felhívt figyelmet, hogy Tűztorony ltt áthld egy cstorn, nnk kiváltásár is kellene gondolni Tűztorony hosszbb távú védelmének biztosítás érdekében Hulldék Sopron közigzgtási területén kommunális hulldékok begyűjtése és kezelése megoldott, rendszeres hulldékgyűjtésbe lkásállomány mjdnem 100 % bevont. A hulldékszállítást és kezelést z önkormányzt tuljdonábn lévő Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulldékgzdálkodási Kft. végzi, hulldék ártlmtlnítás Hrki úti lerkóbn történik. A városbn hulldékok mennyiségének csökkentésére vontkozó törekvések muttkoznk. A szelektív hulldékgyűjtés bevezetésre került, már 40 hulldékgyűjtő sziget vn városbn. A zöld hulldékok is hsznosításr kerülnek, Hrki úti telepen működő komposztáló telepre lkosság komposztálhtó nygokt ingyen beszállíthtj. A hulldéklerkó működési ideje év közepén jár le, bár kpcitásából dódón cc. 2015ig tudná fogdni hulldékokt. A biztonságos, környezetkímélő, z EU normáknk megfelelő hulldékelhelyezés megvlósítás érdekében Sopron további 44 településsel kröltve létrehozt Sopron Térségi Hulldékgzdálkodási Önkormányzti Társulást, melynek célj komplex hulldékgzdálkodási rendszer megvlósítás, mely mgábn fogllj szelektív hulldékgyűjtést, kezelést és újrhsznosítást, vlmint nem hsznosíthtó hulldékok számár környezetvédelmi szempontból kifogástln ártlmtlnítást, biztonságos lerkóhelyek kilkítását. A progrm keretében Sopronbn további hulldékgyűjtő szigetek és hulldékudvr épül mjd, Hrki úti lerkón átrkó állomás létesül, továbbá rendezetlen lerkókt rekultiválják mjd. A regionális hulldéklerkó telep Cséren létesül. Mivel hulldékgzdálkodási rendszer kilkításához z önkormányztok nem rendelkeznek elegendő sját forrássl, megvlósítás támogtás igénybevételével történik, pályáztot elfogdták, de megvlósítás z eredeti ütemtervhez képest csúszásbn vn. 138

139 A folyékony hulldék kezelése megoldott. A városbn már z 1980s években kiépült szennyvízcstornhálózt, melyet zót korszerűsítettek, tovább bővítettek. A közeljövőben fejeződik be cstornhálózt bővítése és korszerűsítésére, vlmint soproni és fertőrákosi szennyvíztelep modernizálás és kpcitásánk bővítése. Az ISPA progrm keretében megvlósuló progrm részét képezi még elláttln területek Virágvölgy, Kutyhegy, Koronázódomb, Jánostelep, vlmint Tómlom térsége cstornázás. A szennyvízcstornhálóztb bekötött lkások rány így közel 100 %os (97,2 %), mi megyei átlgnál is jóvl mgsbb Cspdékvízelvezetés, felszíni vízrendezés A helyi vizsgáltok lpján megállpíthtó, hogy közművek vontkozásábn legtöbb hiányosság felszíni vízrendezésnél tlálhtó. Az Ikv meder rendezésére engedélyezési terv készül, ngy záporok levezetésére záportározók létesítésével. Nincs településnek belső területek vízrendezési koncepcióján túl teljes közigzgtási területre, illetve z érintett vízgyűjtőre kiterjesztett vízrendezési terve, mely vízgyűjtőről lezúduló vizek gondos elvezetését rögzítené. Ezt pótolni szükséges. A vízelvezetés település központjábn, lkótelepi térségben zárt cstornhálózttl történik, de különösen változtosbb domborzti dottságú területeken nyíltárkos vízelvezetés vn. A nyílt árkok krbntrtás, hidruliki rendezettsége z épített környezet védelme szempontjából ngyon fontos lenne Energiellátás Az energiközműveket és z elektronikus hírközlési ellátást érintően mennyiségi ellátás megfelelő, minőségi elvárások igényei kerülhetnek előtérbe. A környezetbrát hőellátás biztosítás mellett z energiközművek és elektronikus hírközlés tekintetében is z utcképet rontó, oszlopokr fektetett szbdvezetékes, légkábeles hálóztok látványjvítási igénye kerül előtérbe. A város jelentős hánydábn közvilágítás jelenlegi megoldásánk jvítás is szükséges. A város lzább beépítésű területein jelenleg jellemzően kisfeszültségű hálózt trtóoszlopir szerelt minimális mértékű fényt szolgáló lámpfejek sem energetikilg, sem városképi szempontból, esztétikilg nem nyújtnk kedvező megoldást, még kkor sem, h közvilágításr vontkozó kötelező közlekedésbiztonsági előírásokt kielégítik. Sopronbn z energiközművek vontkozásábn jelentősebb területigényű létesítmények helyfogllásánk vlódi indokoltságát is célszerű vizsgálni. A településen hldó 120 és 35 kvos hálóztok nyomvonlánk és biztonsági csökkenthető lenne földkábeles kiváltás esetén. 139 övezetének helyigénye lényegesen

140 A település jelentős hánydán városközpont és lkótelepek kivételével középfeszültségű elosztó hálózt, több helyen kisfeszültségű hálózt is, föld feletti elhelyezésű. Ezeken területeken fogysztói trnszformátorok is jellemzően oszlopállomások, melyek közterületek látványát rontják, és kdályozzák z utcfásítás lehetőségét is. A gázhálózt jellemzően földltti kivitelezésének és viszonylgos fitlságánk köszönhetően kedvező, de helyi telkenkénti föld feletti elhelyezésű nyomásszbályozók telepítésénél városképi megjelenésre kevesebb gondot fordítottk kivitelezők. A történelmi múltú városbn, különösen régi épületek látványát rontj prpet konvektorok jelenléte. Fel kell hívni figyelmet rr is, hogy többszintes épületeknél lklmzott prpet konvektoros hőellátás, nnk környezetterhelő htás, vlmint z égéstermék visszármlási veszélye mitt m már nem megengedhető, ezeknek felszámolásár kellene törekedni. Sopront sem kerülte el lkótelepi építkezés cstolt beruházásként kiépítésre került távhőellátó rendszer megjelenése. A távhőszolgálttást érintő problémák ugynzok, mint vlmennyi többi távfűtéses településen. A távhőszolgálttás költséges, emellett kedvezőtlen energigzdálkodási szempontból is, s bár elméletileg legmgsbb komfortszintű, környezetet kímélő szolgálttás, igénybevevői közül többen kedvezőtlen fizetőképességűek. Ezzel z igényes, pzrló szolgálttás kínált nem tlálkozik z zt megfizetni képes fogysztóvl. A távhőellátást felszámolni nem lehet, ezért gzdságosságánk jvításár kell törekedni. Ezt szolgált kpcsolt energitermelés elindítás, mit tovább lehetne bővíteni. A kiépített régi, ngy hálózti veszteséggel üzemelő, egyes szkszin föld felett hldó hálóztot érdemes lenne gyárilg hőszigetelt vezetékekre cserélni és közvetlenül földbe fektetni. A fogysztóknál is kellő szigetelésjvításokkl, hőközponti felújításokkl, átlkításokkl, fogysztásmérés megoldásávl további jvítás is lehetővé válik. Sopron energiellátásábn nem szbd figyelmen kívül hgyni térség zon természeti dottságát, hogy npenergiát gzdságosn tudná hsznosítni, bár ennek igénybevétele még nem elterjedt. A megújuló energihordozók közül szél, föld és bioenergi is hsznosíthtó lehetne, de ezek igénybevételét szolgáló megvlósítás még nem történt. A szélenergi esetleges hsznosításánál figyelemmel kell lenni rr, hogy z érkező utsok elé táruló város látványát szélerőművek ne zvrják Közlekedés Térségi közlekedési kpcsoltok Gyorsforglmi utk, főúthálózt 140

141 Sopront 84 sz. főút kpcsolj z országos főúthálózthoz. A htáron belüli szűkebb térséggel országos mellékutk biztosítják z összeköttetést: 8518j. Fertőendréd Soproni út 8526j. Kópház Blfi út 8527j. Sopron Fertőrákosi út 8645j. Sopron Hrk Kópházi út 86107j. Brennbergbányi út 86108j. Ágflvi út 60. ábr: Közlekedés hálózt (Forrás: Sopron közlekedési koncepció) A térség közlekedésében óriási jelentősége volt 84sz. főút jelenlegi tehermentesítő nyomvonl kiépülésének. Ennek ellenére záltl, hogy lényegében ez város egyetlen térségi kpcsoltokt biztosító útj, vlmint délkeleti gzdsági terület fejlődésével összefüggésben, főút déli bevezető szkszán gykorik forglmi torlódások. A htárok virtuálissá válásávl z lsóbbrendű úthálózt egyes elemei is várhtón átértékelődnek mjd. Egyelőre Brennbergbány és Ágflv zsák település, sőt tuljdonképpen Fertőrákos is, bár ez utóbbi Blfon keresztül is elérhető. Az lsóbbrendű utkon jelenleg még lcsony forglom, és jellemzően Sopronb irányuló, ill. onnn kiinduló célforglom. A htár átjárhtóvá válásávl z eddigi zsák települések 141 osztrákmgyr kpcsolódási

142 pontokká válhtnk, mi forglom megváltozását eredményezheti, és kpcitások felülvizsgáltát igényelheti mjd. Sopron Közlekedésfejlesztési Koncepciój lpján jelenleg városb belépő személygépkocsi forglom 23% munk/okttás célú (zz ingázó), 20% vásárlás célú utzás. A hztérők (vlószínűleg Ausztriábn dolgozók) rány 18%. Viszonylg jelentős z ügyintézés is (20% körüli), szórkozás/szbdidő célú utzás viszont csk 58%. Az Ausztriáb átlépő utk Kismrtonnál, ill. Bécsújhelynél z S31/A3 és z S4/A2 utkon keresztül z osztrák főúthálózthoz kpcsolódnk. Mgyrországon belüli utópálykpcsolt legközelebb Győrnél vn, vgyis pillntnyilg z osztrák főúthálózthoz sokkl jobbk kpcsoltok. Ez persze város elhelyezkedését tekintve kár természetes is lehetne, hiszen 30 kmen belül vn Bécsújhely, kb. 60 kilométerre pedig Bécs, Pozsony, míg Győr kb. 80 kmre. 61. ábr: Htárátkelők A htárok megszűnése előtt közúti htárátkelőhely működött 84sz. főúton Klingenbch felé, és Kópházánál Deutschkreutz felé 861sz. főúton. Fertőrákos és Mörbisch (Fertőmeggyes) között állndó gylogos és kerékpáros htárátkelőhely működik. Időszkosn működő htárátkelőhelyek voltk Sopronkőhid és St. Mrgrethen (Szentmrgitbány), (Lépesflv), vlmint Brennbergbány Ritzing (Récény) között. 142 Ágflv és Loipersbch

143 Az Ausztri felől érkező közúti forglom 84es úton 90es évek elejének csúcsértékei, mjd z évtized végének visszesése után, most npi 8000 jármű körül látszik állndósulni. Az OTrT elhtározási szerint Sopront távltbn z M85ös gyorsforglmi út fogj z országos főúthálózthoz kpcsolni. A tervezett út z osztrák gyorsforglmi hálózt és z M1 utópály között teremti meg közvetlen összeköttetést. A gyorsforglmi út Sopront észkkeletről fogj elkerülni, és várhtón négy helyen lesz csomópontj városb bevezető utkkl: 84sz. főút déli szkszán (szennyvíztisztító telepnél), 8618j. úton (Blf irányábn Pihenőkeresztnél), 8527j. úton (Sopron és Tómlom között), 84sz. főút észki szkszán ( gyorsforglmi út visszkötésénél). A gyorsforglmi út megépülése után mi 84sz. főút visszminősíthetővé válik kár helyi úttá, és csk Sopron és környéke közlekedésében kell szerepet válllni. 62. ábr: Távlti közlekedési főhálózt A térség lsóbbrendű úthálóztát érintő fejlesztések mgyr osztrák országhtár virtuálissá válásávl kpcsoltosk. Egyelőre Brennbergbány és Ágflv zsák település, sőt tuljdonképpen Fertőrákos is, bár ez utóbbi Blfon keresztül is elérhető. A htár átjárhtóvá válásávl z eddigi zsák települések osztrákmgyr kpcsolódási pontokká válhtnk, mi megváltozását eredményezheti, és kpcitások felülvizsgáltát igényelheti mjd. 143 forglom

144 A mgyr jvslt szerint htárt metsző régi településközi utk újjáépítése és egyben kerékpárúthálózt fejlesztése Sopron környékén z lábbi utkt érintené: Ritzing (Récény) Brennbergbány, Schttendorf (Somflv) és Loipersbch (Lépesflv) Sopron és Ágflv Bumgrten (Sopronkeresztes) Sopron Neckenmrkt (Sopronnyék) Hrk Deutschkreutz (Sopronkeresztúr) Hrk St. Mrgrethen (Szentmrgitbány) Sopron / Fertőrákos 63. ábr: Htárátkelők Az osztrák fél inkább csk kerékpáros, gylogos, lovs kpcsoltokt erősítené, ngyjából fenti útvonlkon is, és még további kettőn: Sieggrben (Szikr) Csörkehlom Deutschkreutz (Sopronkeresztúr) és Ngycenk A kerékpáros közlekedés terén z úthálózti bővítések mellett z online kölcsönző hálózt kilkítás is célkitűzés. Vsúthálózt A térségi kpcsoltokbn vsútvonlk is fontos szerepet játsznk, Sopron vsúti csomópont. A városból kétkét vsútvonl vezet Ausztri, ill. Mgyrország felé. A működő három pályudvr közül GYSEV pályudvr személyforglmt is lebonyolító főpályudvr. Fontos szerepe vn Rendező pályudvrnk. Mind személy, mind teherforglombn növekedés tpsztlhtó. A korábbi Déli pályudvrt m már nem hsználják. 144

145 Változások várhtók vsúti közlekedés területén. A tervek szerint közeljövőben (2015ig) új nyomvonlr kerül győri vsútvonl Fertőboz és Kópház között, vlmint Sopron Ebenfurth vsútvonl Sopron és z országhtár között. A vsúti korrekciókkl Sopron mentesülne egyegy, m még közúti közlekedésben jelentős kdályt képező pályszksztól. A Kőszegi útnál (2, 3 sorompó) külön szintű vsúti keresztezés építésére vn szükség, hiszen z itt lévő sorompó átlgosn npi 3 órán keresztül vn zárv. Országos és megyei elhtározás született DélHnság Kisvsút helyreállításár, mi z ökoturizmusbn is ngy szerepet játszhtn. Közúti tömegközlekedés A közúti tömegközlekedést helyi és helyközi utóbuszhálózt biztosítj. Az Autóbuszpályudvr sok szempontból kedvező központi elhelyezkedése sok gondot is okoz, főleg mivel így forglom kénytelen ngyrészt Belváros úthálóztán keresztülhldni. A jelenlegi helyen pályudvrt bővíteni sem lehet. Az áthelyezésére több potenciális terület jött szób z elmúlt években, ezek láthtók z ábrán. Azonbn egyik helyszín sem bizonyult tökéletes megoldásnk, rádásul z Üzemeltető sem szeretné felhgyni jelenlegi Állomást. A Külkerület tömegközlekedési buszforglomnk megépítése útvonlk leglább egy is, után így részétől, átlkíthtók Belváros vgyis lennének mentesülhetne Külkerület leglábbis elodázhtóvá teheti z állomás áthelyezését. A körútrész átdás után kellene újrgondolni problémát. Mindettől függetlenül célszerű felülvizsgálni járműállományt is, középvároshoz és Belvároshoz jobbn illeszkedő járműprk közlekedtetése ngyon kedvező lenne. A helyi forglmt ellátó 24 vonl többsége Jereván lkótelep és Belváros között szállítj z utsokt. A tömegközlekedés igénybevételi szintje városbn ( motorizáció korár jellemzően) viszonylg lcsony, lkosságnk csk mintegy fele veszi igénybe helyi közlekedést. 145

146 64. ábr: Tömegközlekedésen utzók Regionális együttműködés körvonlzódik htáron átnyúló tömegközlekedési szolgálttások érdekében, egyelőre konkrét elhtározások nélkül. Az együttműködés első legfontosbb lépése egy htáron átnyúló közlekedési szövetség létrehozás lenne, egy interregionális irányítási központtl (mobilitásközponttl). A mobilitásközpont feldt és funkciój lenne térségi tömegközlekedési szolgálttások fejlesztésével és optimlizálásávl hozzájárulni fenntrthtó mobilitáshoz A célkitűzések egy 2003bn Fertő térsége fenntrthtó közlekedésére készült megvlósíthtósági tnulmány szerint z lábbikbn fogllhtók össze: vsúti és menetrendszerű utóbuszközlekedés fejlesztése gerincvonlráhordó jártok koncepció jegyében, 146

147 65. ábr ruglms tömegközlekedési rendszer kis utzási igényű térségekben, időszkokbn, gyűjtőtxi rendszer megvlósítás. 66. ábr A város közlekedési helyzete Kerékpáros és gylogos közlekedés A kerékpározás részrány közlekedés egészéből lcsony, vlószínűleg városon belüli kerékpárutk hiány mitt. Az egyetlen jelentős kerékpárút Sopron és Fertőrákos, illetve Ágflv között épült meg. Ezen kívül csk épített és táblázássl kijelölt kerékpárút szkszok vnnk. A jelenlegi ellátottság 0,47 m/lkos kerékpárút. A hálóztépítés mellett tájékozttó rendszer kilkítás és kerékpártárolás megoldás is feldt (különösen z eszközváltó pontokon, pl. Vsútállomás, Hjóállomás). Az emberközpontú és környezetbrát település kilkításábn lpvető szerepe vn gylogos/ kerékpáros közlekedés rány növelésének, forglomcsillpított övezetek és gylogoszónák létesítésének. A közterületek esztétiki színvonl, forglmi rendje z utóbbi évtizedekben lig változott. A Várkerületen belül burkolt felújítását, mgán Várkerületen funkció, forglmi 147

148 rend, prkolás, burkoltkilkítás átlkításánk összetett feldtát kell megvlósítni. Az egész városbn meg kell oldni z kdálymentesítést. A soproni Óváros z ország első forglomcsillpított területe, Várkerület, z Ógbontér és Széchenyi tér város legngyobb gylogosforglmú utcái és terei. Az utóbbi évtizedekben történelmi mg forglmi rendje és közterületek képe lig változott. Prkolás Különösen Belvárosbn okoz gondokt prkolás, nnk ellenére, hogy 90es évek közepétől fizető prkolási rendszert vezettek be. A gépjárműállomány növekedése és motorizáció kor előtti beépítés dottsági következtében prkolási igényeket Belváros térségében nem lehet közterületen kielégíteni, bár közterületek közel kéthrmd közúti közlekedési terület. A npközben egyre telítettebb prkolóhelyek mitt nő prkolóhely kereső forglom. A szűken vett belvárosi mg hozzávetőleges prkolási mérlege lpján, szükséges prkolóknk csk mintegy fele lenne elhelyezhető felszíni közterületeken még kkor is, h teljes felület prkolásr szolgáln (jelenleg közterületek kéthrmdnyi útburkoltánk csk 15% prkoló). Nincs megoldv z idegenforglmi utóbuszok prkolás. Úthálózt A település szerkezetét két fő közlekedési vonl htározz meg, 84sz. főút város egyik oldlán, és vsútvonlk másik oldlon. A két elem közül vsút elválsztó kdályt is jelent város két része között. A vsúttól délre lévő terület beépítése kevésbé intenzív, z úthálózt vonlvezetését főként topográfii dottságok determinálták. A vsúttól észkr eső terület sűrűn beépített, z úthálózt történeti városfejlődést tükrözi, belvárosi mg köré szerveződik. 148

149 67. ábr: Közlekedési hálózt A hálózt tuljdonképpen gyűrűs sugrs rendszerű. A gyűrűs elemek közül z óvárosi mgot körülvevő zárt kör, külsőbb gyűrűk zonbn inkább csk potenciális lehetőségek, még nem záródnk, hiányzó részek teszik szkdozottá lehetséges útvonlkt. Egyelőre nnk is ngy jelentősége vn, hogy 84sz. főút tehermentesítő nyomvonlánk kiépülésével és csomóponti korszerűsítésekkel Csengery u. Híd u. Stornó u. körútrész már jól hsználhtó. A sugrs útvonlk közül délkelet észknyugt (Csorn Ausztri, ill. Ausztri Blton) átmenő irány kiemelkedő fontosságú, városon belül pedig délkelet észknyugt (Győri út Lckner K. u.és Stornó u.), vlmint délkelet délnyugt (Győri út Bánflv, Ágflv) irányok. A helyi forglom z áltlánosn jellemző folymtoknk megfelelően növekszik, z ezer lkosr jutó személygépkocsik szám kicsit több, mint megyei átlg, kb. 286 személygépkocsi/1000lkos Városrészek közlekedési helyzete Az úthálózttl kpcsoltos tennivlókt szinte lehetetlen rngsorolni, de legfontosbb feldt z Óváros tehermentesítése. A közlekedésfejlesztési koncepció három gyűrűszkszt jvsol, belülről kifelé hldv z lábbikt: Belváros forglmi gyűrű nyugti szksz (Külkerület) Nyugti forglmi gyűrű 149

150 Észkdéli városi forglmi gyűrű Az elsődleges feldt Külterület kiépítése. A további fejlesztések csk távltilg jöhetnek szób. Belváros A város legmgsbb presztizsű, legfőbb idegenforglmi vonzerejét képező, de legtöbb feldtot is dó része. Itt tlálhtók legfontosbb hivtlok, okttásinevelési és kulturális intézmények, templomok, bnkok és pénzintézetek, műemlékek, turisztiki látnivlók. A gylogosforglom szempontjából szűk mgon kívül Deák téri közprk és vsúti pályudvr előtti tér is fontos. A közlekedési problémák is itt koncentrálódnk. Közülük legfontosbbk z lábbik: belső úthálózt, belső körút túlterheltsége, közterületkilkítás lcsony színvonl prkolás megoldtlnság hiányosságok gylogos és kerékpáros közlekedés létesítményeiben z utóbuszpályudvr kérdése A Város elkötelezett Belváros közlekedési tehermentesítésében, mire tervelőzmények számos jvsltot dtk. A belső körút (Várkerület Ógbon térpetőfi térszéchenyi tér) forglmánk mérséklését biztosító gyűrű irányú utk közül városrész htárán hld Belvárosi forglmi gyűrű (Külkerület). Az útvonlnk viszonylg jelentős része már m is működik, hiányzik viszont nyugti szksz. Az útszksz tnulmánytervi szinten kidolgozott. 150

151 68. ábr: Belvárosi forglmi gyűrű A Stornó F. utc és Lckner K. utc között egy új kétnyomú út kiépítését jelenti, kisjátítássl, két körforglomml, egy új ptkhíddl. Innen déli iránybn Gyár utcát kell kétirányú forglmi úttá lkítni, mihez szintén kisjátítás szükséges. A Vitnyédi utc és Csengery utc közötti szkszon, mi viszonylg szűk részeket is érint, két kicsi és egy közepes körforglom építése jvsolt. A megépítése viszont Ptk utc és Gyár utc mellett új területfejlesztési lehetőségeket is megnyit. A tehermentesítő gyűrű csk úgy töltheti be teljesen belső gyűrűt mentesítő szerepét, h két gyűrű között is megfelelő útkpcsoltok vnnk. A Belvárosb irányuló célforglom csk ilyen kpcsoltok megléte esetén közelítheti meg úticélját minden irányból kívülről, sugáriránybn. Ebből szempontból keleti oldlon szükséges bevtkozás. A keletbelváros megközelítésére kiválón megfelelne Híd utc, zonbn pillntnyilg hiányzik Híd utc és z áruházk térsége közötti megfelelő, közvetlen kpcsolt. A tervelőzmények, ill. volt Mentőállomás telkére most folymtbn lévő szbályozási terv is foglkozik kérdéssel, mi zért is fontos, mert ez szoros összefüggésben vn prkolási lehetőségekkel. A Várkerület tehermentesítő útjánk megépítése jelentős változást fog hozni Sopron közlekedési rendszerébe. A belvárosi kerékpárút hálózt megtervezését Külkerület megtervezésével párhuzmosn, hhoz igzítv célszerű elkészíteni. 151

152 Kurucdomb városrész A városrész Belvárostól keletre, Sopron keleti kpujábn tlálhtó. Érdekes és szép terület, hol idegenforglmi célpontok is vnnk. A legngyobb forglomvonzó intézmény z Erzsébet Kórház és Rendelőintézet, de z evngélikus temető és z Anger réti sporttelep is esetenként ngy forglmt gerjeszt. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően komolybb közlekedési problémák nincsenek, z úthálózt megfelelő. Észki városrész Jól megközelíthető, könnyen elérhető, m még ritkán lkott, de egyes részein fokoztosn beépülő terület. Forglomvonzó intézményei közül meg kell említeni z Amfiteátrumot, Soproni Innovációs Prkot, Szent Mihály temetőt, és tuljdonképpen történelmi borvidéket. Erre vezet Tómlom Fertőrákos Fertőmeggyes kerékpárút. A városrész nyugti felénél városrészen belüli úthálóztbn vnnk hiányosságok. Az úthálóztot itt kilkuló új (lkó, gzdsági) hsználthoz kell igzítni. Jereván lkótelep A Belvárostól ÉNyr fekvő lkótelep Sopron nyugti kpuj. A város többi részétől meglehetősen idegen rcultú, intenzív beépítés (mintegy 3800 db pneles házgyári lkásbn kb fő lkik). A belső úthálózt megfelelő, lkótelep forglomcsillpított övezet. A városrész ellátását szolgáló iskolák, kereskedelmiszolgálttó létesítmények, és egy új templom mellet két ngy bevásárlóközpont is vn itt. Jelentős forglomármlás városrész és város többi része között. Az ország hsonló lkótelepeivel megegyezően itt is gond vn gépkocsitárolássl. Lőverek Bánflv városrész A város különleges múlttl rendelkező értékes területe. Kiemelkedő forglmú intézménye Nyugt Mgyrországi Egyetem, vlmint ngy soproni szállodák és kpcsolódó létesítményeik. A városrész legfőbb közlekedési problémáját jelenti, hogy vsúthálózt elvágj város többi részétől. Jelenleg csk egy helyen, Csengery Ady utcánál lehet külön szintben keresztezni vsutt, másik három útkeresztezés sorompós. Az Alsó és Felső Lőverek jelentős részén Lkó és pihenőövezet forglomszbályozás vn érvényben. Iprterületek Észknyugti iprterület Ez város legrégebbi iprterülete, melynek jelentősége z elmúlt időszkbn erősen csökkent. Ennek vlószínűleg nehézkes megközelíthetőség is ok lehet, területre jelenleg szinte csk Belvároson keresztül lehet eljutni. Az Ágflvi út mellett épült ki térség első kerékpárútj kb m hosszn. Bármilyen irányú területfejlesztéshez komoly közlekedési fejlesztések is szükségesek volnánk. Fontos gyűrű irányú útvonlk, vsútvonl nyomvonlát felhsználó sugár irányú út, és külön szintű vsúti keresztezés szerepelnek területre vontkozó tervekben. 152

153 Délkeleti iprterület Az utóbbi évtizedben kiugró fejlődést muttó ipri gzdsági terület. A megvlósult közlekedésfejlesztéseknek köszönhetően jók közlekedési dottságok. Azonbn szükséges fejleszteni belső hálóztot. Itt tlálhtó GYSEV ngykiterjedésű kocsirendező pályudvr. A folymtbn lévő csomóponti átlkítások tovább jvítják mjd tömbön belüli közlekedést. A távltr tervezett hálóztfejlesztések is csk még vonzóbbá teszik ezt területet. Az utóbbi évtizedben kiugró fejlődést muttó ipri gzdsági terület. A megvlósult közlekedésfejlesztéseknek köszönhetően kiválók közlekedési dottságok. Szükséges Kőszegi úti sorompós keresztezések kiváltás. Ugynkkor, mennyiben ez bevtkozás meg tudná várni győri vsút áthelyezését, nyilvánvlón egyszerűbben lehetne külön szintben keresztezni vsutt, mint jelenlegi állpotbn, egyszerűbbek lehetnének cstlkozó csomópontok. A keresztezésre (mindkét esetre) tnulmánytervek készültek, jelenlegi vsúthálózthoz igzodó megoldást lehetővé tevő szbályozási tervkészítés folymtbn vn. Egyéb belterületek Blf Fertő tó prtján lévő önálló településrész. Közlekedési szempontból Sopronnk ez legjobbn ellátott ilyen településrésze. Nem zsák település, és két országos út (8518j., 8526j.) is keresztül hld rjt. A központbn utóbusz forduló tlálhtó. Jelentősebb közlekedési fejlesztés nem várhtó, csk mjd tervezett beépítések utchálóztánk kilkítás. Hiányzik egy igényes burkolttl kilkított kis főtér. Sopronkőhid/Tómlom Sopron újbbn fejlődésnek indult lkóterülete, mely börtön, és Tómlomfürdő közötti kedvező dottságú területen lkult ki. A terület fő tengelyét egyelőre 8527j. országos út dj, mely Sopront és Fertőrákost köti össze. A településrész fejlődése várhtó, különösen z M85ös út megépítése után, és mennyiben Szentmrgitbány felé újrépülnek közúti és kerékpáros kpcsoltok. Görbehlom Sopronnk Rákptk völgyében kilkult külterületi lkó és üdülőhelye. A 86107j. Brennbergbányáig trtó zsák bekötőúton közelíthető meg. Fontos kiindulóhelye Soproni Hegyvidékre irányuló kirándulásoknk. Kpcsoltit jvítni fogj, h bekötőutt továbbvezetik Récényig, és kerékpárutk épülnek ki Récény és z Urksztl felé. Brennbergbány egykori bányásztelepülés. A 86107j. bekötőútnk jelenleg ez végpontj. A településrésznek jó természeti, és érdekes épített dottsági vnnk, de egyelőre ezek kevéssé érvényesülnek. Központj z utóbusz végállomás tere z iskolávl, templomml és z üzlettel, itlbolttl. Az utcák zömében nincs útburkolás, legfeljebb betonlp járd. A település helyzete jelentősen megváltozht, mennyiben bekötőutt, és tervezett vele párhuzmos kerékpárutt továbbvezetik Récényig, vgyis megszűnik zsák jelleg. SWOTnlízis 153

154 Erősségek Gyengeségek Az erősségek között nincs közlekedési Rossz közlekedési nemzetközi vontkozású elem dottságok közlekedési ( folyosók elkerülik, régión belüli, illetve Budpest irányából nehezen megközelíthető) A belváros gépkocsi és gylogosközlekedésének rendezetlensége, prkolóhelyek hiány, túlzsúfoltság Lehetőségek Felgyorsul építése; Veszélyek országos könnyebbé közúthálózt válik város megközelíthetősége mgyrországi Megnyíló htárok, többoldlú könnyebb A belvárosi és megközelíthetőség, rehbilitációs közlekedésfejlesztések A GYSEV nem hjtj végre közlekedésfejlesztési beruházást prtnerségi kpcsoltok lehetősége országos elmrdnk kiindulópontokból (Győr, Budpest), Az progrm keretében megvlósuló projektelemek jótékony htás város közlekedési rendszerére 154 A megépülő gyorsforglmi út elvezeti forglmt Soprontól

155 4. Városrészi helyzetfeltárás Mint minden városnk Sopronnk is megvnnk mg történelmileg kilkult városnegyedei, melyeket leginkább természetföldrjzi elnevezéssel (X domb, Y völgy) illetnek. Ezek hgyományos tájegységi negyedek zonbn nem minden esetben rendelkeznek eltérő jellemzőkkel, funkciókkl. A 2001es népszámlálás során Sopront 20 városrészre osztották. Az IVS elkészítésekor felülvizsgáltuk ezt városszerkezeti tgolást, és városi főépítész jvsltár 7 ngyobb, funkcionálisn és térben összefüggő városrészt htároztunk meg. A városrészek utc szinti lehtárolását melléklet trtlmzz. Az áltlunk bezonosított városrészek következők: 1. Belváros, mely mgáb fogllj z Óvárost, Várkerületet, Szt. Mihály dombot, Kossuth u. és környékét és Kőfrgó téri lkótelepet 2. Kurucdomb (vegyes funkció) 3. Észki városrész, 84es úttól észkr elterülő Bécsi domb, Virágvölgy és Arnyhegy városnegyedekkel (vegyes funkció) 4. Jereván lkótelep (lkófunkció) 5. Lőverek városrész, vsútvonltól délre, Bánflv Kutyhegy, Alsó és Felső Lőverek, Erzsébet kert és környéke, Egeredi domb és környéke, vlmint József Attil lkótelep trtozik hozzá. (lkófunkció és okttás) 6. Iprterületek, ÉNyi és DKi iprterület (gzdsági funkció) 7. Sopron belterületbe vont külső településrészei: Brennbergbány, Sopronkőhid Tómlomfürdő, Blf és Fertő tvi kijárt Fertőrákosi Brlngszínházzl (vegyes funkció) A városrészi helyzetelemzéshez KSH 2001es népszámlálási dtit hsználtuk, mert ennél frissebb városrész szintű kimuttások nem állnk rendelkezésre. Ennek következtében városi és városrészi dtok közvetlenül nem összevethetők, ugynis város egészére vontkozó következtéseinket hozzáférhető legfrissebb sttisztikák lpján igyekeztünk megfoglmzni. Ennek ellenére meg vgyunk győződve rról, hogy 2001es dtbázis lpján levont következtetéseink is helytállók, tendenciák ugynis áltlábn lpvetően nem változtk társdlmi folymtokt tekintve. A városrészi sttisztikákt melléklet trtlmzz. A városrészek elemzését egységes szerkezetben készítettük el: bemuttjuk z dott városrész elhelyezkedését város területén belül, fő funkcióit és lközpontjit, mjd KSH dti lpján lkosság fő jellemzőit (életkor, iskoli végzettség, fogllkozttás), lkásállomány összetételét 155

156 és válllkozások, intézmények jelenlétét, összehsonlítv z egyes városrészek eltérő dtit Sopron egészére jellemző értékekkel. A számszerű értékelést SWOT elemzés követi, melyben z Erősségek és Gyengeségek belső, városrészre jellemző vonásit Lehetőségek és Veszélyek külső, várostól független tényezőivel vetjük össze. A Belváros z városrész, melyet Sopron város vezetése kiválsztott, hogy fejlesztési forrásokt középtávon ide koncentrálj. Ezzel el kívánj érni, hogy Belváros központi mgj, z Óváros vissznyerje eredeti, központ funkcióját és Sopron lkói és turisták örömére élő, kulturális, közösségi térként működjön Belváros Elhelyezkedés, funkciók A Belváros lkosságszámát tekintve Sopron legngyobb városrésze, csknem 20 ezer fő lkik itt, zz z összlkosság csknem 35 %. A városrész történelemi városok fejlődésének megfelelően Sopron területének középső részét fogllj el, észkról 84es út, észknyugton Jereván lkótelep htárolj, dél felé vsút válsztj el Lőverektől, keleten Kurucdomb és DKi Iprterület szomszédj. A Belváros mg is több, jól elkülöníthető negyedből áll: központi része, formájánál fogv is mintegy mgj z Óváros (vgy történelmi belváros), melyet Várkerület htárol, Várkerületen kívüli belvárosi területek, melyeknek két kiemelt része Szent Mihály domb és környéke és Kossuth utc és környéke. Óváros (Történelmi belváros) Sopron történeti városközpontj műemlékekben, védett épületekben, régészeti emlékekben z ország egyik leggzdgbb, összefüggő, historikus és kompozíciós egységként ránk mrdt együttese. A múlt százd második felének ngyszbású, koncepciózus, történeti értékeket felmuttó átépítése, Velencei Chrt műemlékhelyreállítási elvein lpuló rekonstrukciój már mind eszmei, mind funkcionális szociális mind pedig műszkifiziki értelemben vulttá vált, erodálódott. A terület (értékőrző) fejlesztésének utolsó hullámát II. világháború után kezdődött és múlt százd nyolcvns éveiben lezáródott, korszerű műemlékvédelem elveire lpozott rekonstrukció jelentette, mely z Óváros épületeinek jelentős részére (5060 %) terjedt ki és 156

157 különös hngsúllyl érintette kiemelkedő történeti múltú épületeket. Bizonyos szkszok épületeinek bontás révén régészeti emlékek, város ókori állpotánk részletei és többek között soproni várfl eltérő építési periódusú szkszi váltk láthtóvá. A műemléki rekonstrukció funkcionális értelemben zt jelentette, hogy szkrális, okttási és közigzgtási funkciójú épületek kivételével jellemzően kor divtj szerinti, ngyszámú, rossz dottságú kislkások jöttek létre. Ez tény már négyfjt értelemben gzdsági, szociális, történeti értékeket érintő és funkcionális konfliktusokt teremtett: A kilkult helyzet történeti értékeket sért, hiszen belváros tipikus épületei építésük idején egyetlen cslád lkó és gzdálkodási bázisát jelentették, csk jelentős meglkuvásokkl és z eredeti térszerkezetet eltorzításávl lehetett bérház céljár hsználni ezeket. A gzdálkodás zt jelentette, hogy földszinten nem voltk lkóhelyiségek, ott jellemzően borászttl kpcsoltos és egyéb, lárendelt helyiségek kptk helyet. A mocsrs területre telepített belváros vezérszintje eleve nem volt ideális lkóterek létrehozásár. A már kilkult helyzetben zonbn z egyes belvárosi épületekben rossz dottságú z eredeti térszerkezetet roncsoló kislkások hálózt létezik. A kilkult helyzet szociális értelemben trgikusn kedvezőtlen, hiszen nem utolsó sorbn múlt százd ötvenes éveinek sjátos szociálpolitikáj következtében rossz dottságú bérlkások lkói (kiknek jelentős része egy átgondoltln gzdságpolitik keretében ngy számbn vált tuljdonossá) szociális helyzetüknél és életkoruknál fogv nincsenek bbn helyzetben, hogy ingtlnjukt kárcsk fenntrtni képesek legyenek, vgy zon értéknövelő beruházásokt hjtsnk végre. A különleges dottságú épített környezet rádásul szükségessé teszi, hogy csk értékőrző bevtkozások történjenek, melyek részben költségesebbek egy átlgos építési beruházásnál, másrész kizárnk másutt végrehjthtó bevtkozásokt. A kilkult helyzet műszki értelemben kedvezőtlen, hiszen múlt százd második felének rekonstrukciói ót 3040, esetenként ötven év telt el, így z épületek épületgépészeti szerkezetei már már jó ideje ugynúgy megújítndók, mind mindenféle épületszerkezetei. A kilkult helyzet kedvezőtlen város funkcionális, működési szerkezete szempontjából is, mert belváros épületeinek elhló, önmgát fenntrtni képtelen lkófunkciói elveszik teret z itt orgnikus, vitlitást biztosító különleges kereskedelmi és vendéglátó, szolgálttó, belvárost életben trtó intézmények és funkciók elől. A kilkult helyzet következménye, hogy Sopron történelmi belváros már élettelenné vált. Npközben közintézmények, múzeumok és iskolák látogtói még biztosítnk némi forglmt, este hlott ez városrész, nincsenek üzletek, kirktok, z itt tlálhtó néhány vendéglő 157

158 pincében vn, pnzió mindössze kettő vn. A turisták számár egy átlgos este történelmi belváros risztón üres, nppl kissé unlms. A soproniknk áltlábn nincs sok okuk rr, hogy idejüket, estéjüket ott töltsék, kivéve helyben lkókt, kiknek jelentős része életkoránál és nygi lehetőségeinél fogv bezárkózó, otthonülő életmódot folytt. A jelenlegi lkossági összetétel következménye z ellenállás belváros élénkítését célzó rendezvényekkel szemben, zjosbb esti megmozdulásokt ez réteg nehezen tolerálj. Ugynkkor történelmi belváros redukált szolgálttó, kereskedelmi jellege kedvezőtlen z ott lkók számár is, kiknek távolbb kell bevásárlásikt, ügyeiket intézniük. A történelmi belvárosbn, közúti forglom csillpított jellegű. A forglom Várkerületen zjlik, ez számít z elsődleges prkoló területnek mind z ügyintézés, munkvégzés érdekében történelmi belvárosb trtó sopronik, mind turisták számár. Ezen kívül, mivel nincsenek üzletek, szállodák, történelmi belváros jelenleg minimális forglmt vonz. Várkerület A Várkerület Sopron legélénkebb kiskereskedelmi szolgálttó területe. Minden ház földszintjén divt ékszer és más üzletek, gyorsbüfék, vendéglők, bnkfiókok stb. tlálhtók, z emeleten orvosi rendelők, irodák vnnk. A Várkerületen vn Sopron ptinás szállodáj (mi egyúttl egészségügyi szolgálttó hely is). A Várkerület lkófunkciój kevésbé jelentős. Abbn z időszkbn, mikor Sopron z osztrák bevásárló turizmus központj volt, Várkerület kiemelten fontos kereskedelmi területnek számított. Azót vesztett jelentőségéből, miben közrejátszott z árviszonyok kiegyenlítődése és bevásárló turizmus visszesése mellett bevásárlóközpontok létrehozás. Jelenleg Sopronbn három bevásárlóközpont működik és most épül negyedik. A helyi lkosság bevásárlásit már jelentős mértékben ezekben bonyolítj. A Várkerület üzletei közül zok, melyek z olcsóbb árukr és gyengébb fizetőképességű osztrák bevásárlókr szkosodtk nehéz helyzetbe kerültek, és profilváltás kihívásávl kell szembenézniük. A kereskedelem helyébe Várkerületen egyre inkább szolgálttás lép. Virágzik z egészségügyi, ezen belül fogászti turizmus és szépségipr (plsztiki sebészet, fodrász, kozmetikus, műköröm, szolárium stb.). Ezek lkossági szolgálttások még jóvl olcsóbbk Sopronbn, mint htár osztrák oldlán. (A számldási kötelezettség és dózás szigorodásávl z árkülönbség nyilván csökkenni fog.) 158

159 A Várkerület építészetileg igen értékes terület, számos műemlék épülettel, Sopron krkterét dó pró, hngultos kereskedő házkkl és értékes épületekkel. A korábbi százdokbn belső várfl körüli lejtős területen voltk picok, közösségi tlálkozóhelyek. A Várkerület városképi jelentősége és történelmi belvárost körülölelő, bevezető, ráhngoló funkciój m lig érvényesül, ugynis Várkerület jelenleg dominánsn közlekedési terület. Ez Sopron hrmdik legforglmsbb útj (15,5 ezer egységjármű/np) z ÉNY DKi átmenő forglom jelentős részét bonyolítj, itt legngyobb városbn buszforglom. A prkoló terület és közút Várkerület felszínének több mint felét veszi el. A célforglom z itt kilkított órás prkolók révén egészen történelmi belvárosig behtol. A jelenlegi közlekedési, prkolási rend, jóllehet várkerületi szolgálttók megközelítését lehetővé teszi, de leértékeli történelmi belvárost. Várkerületen kívüli belváros A Várkerületen kívüli belváros szintén nem homogén: Észk nyugton Szt. Mihály domb környékén tlálhtó volt Poncihter negyed, melynek lkosságát háborúig főleg németjkú, jómódú szőlősgzd polgárok lkották. Kitelepítésük után máshonnn érkezők kpták meg házikt. A szőlőművelés visszszorulásávl lkónegyed hnytlásnk indult. Már történelmi külváros, mely középkori templomokkl, z országbn ritkságszámb menő prsztbrokk házkkl és hngultos, régi Tbánhoz hsonló utcákkl büszkélkedhetne, néhány példszerű felújítástól eltekintve, inkább elszegényedő, pusztuló képet mutt. Lkosink szám 2581 fő. Hsonlóképpen külön egységet képez hgyományos beépítésű Kossuth u. és környéke 3533 lkosávl. A Belvároson belül z ún. történelmi külvárosok más része, hgyományos építkezésnek megfelelő, hosszú házs, közös udvros beépítés m problémgócot jelentenek két területen; Pócsi u. Mgyr u Fpic tömbben és Petőfi tér Hátulsó u. Rákóczi F. u. i tömbben. Itt z önkormányzti szociális bérlkások rossz állpotúk, lkók szociális támogtásr szorulnk. A Belváros másik, némiképp elkülönülő, építészetileg és társdlmilg speciális része Sopron első lkótelepe Kőfrgó téri lkótelep (2024 fő). A lkótelep építészetileg semmiképpen sem illik hgyományos építésű belvárosi környezetébe, lkosság jelentősen elöregedett, z 1970es évek fitl beköltözői m ngyrészt nyugdíjsok. 159

160 A Belváros ugynkkor folymtosn meg is újul. A os Nemzeti Fejlesztési Terv keretében Deák tér sokk áltl vittott rekonstrukciój vlósult meg EUs támogtásból, előtte EU Phre támogtásból művelődési ház (Liszt Ferenc Konferenci Központ) átlkítás történt meg. Ezek voltk legjelentősebb fejlesztések Belvárosbn, de mellettük z új Zeneiskol épülete, és számos szépen felújított mgánház, udvr hívj fel mgár figyelmet. A Belváros közlekedésére zsúfoltság jellemző, forglomvonzó intézmények, szolgálttások mind központbn tlálhtók. A távolsági buszpályudvr Belváros nehezen megközelíthető pontján vn, megközelítéséhez Belváros zsúfolt utcáit kell igénybe venni. Sopron legjelentősebb környezeti problémái (közlekedésből szármzó környezetterhelések) belvárosbn koncentrálódnk. A településszerkezetből dódón és vlódi elkerülő út hiányábn z átmenő forglom jelentős része szükségszerűen városközponton hld át, mit z ide irányuló turist forglom tovább terhel. A közlekedésből szármzó környezetterhelés (zjterhelés és légszennyezés) szinte z egész belvárosbn környezeti konfliktus forrás. Bár e városrészben jelentős zöldterületek (Deák tér, Széchenyi tér), zöldfelületi intézmények (sportterületek) tlálhtók, sűrű beépítés és szűk utcák következtében jellemző csekély zöldfelületi borítottság mitt Belváros összességében kevés kondicionáló felülettel rendelkezik. A Belvároson túlnyúló, ám zt kiemelten érintő környezeti problém z Ikvptk kedvezőtlen állpot. Megjelenése mélttln Sopron szelleméhez és hngultához, benne rejlő zöldfelületi potenciál kiknáztln. A rendezetlen prti sáv nemcsk településképi szempontból kedvezőtlen megjelenésű, de hulldékok előfordulás révén vízminőségre is negtívn ht. A soproni belváros tipikus, városi funkciókkl ellátott vegyes funkciójú terület, hol lkó, gzdsági, közigzgtási, kulturális, társdlmi funkciók mindegyike megtlálhtó. Itt vnnk Sopron közintézményei, iskoláink ngy része, egyetemének három intézménye (Közgzdsági, Benedek Elek pedgógii és Alklmzott Művészeti Intézet), z egyesített orvosi rendelők, számos mgánorvos és fogorvos működik itt, továbbá itt tlálhtók múzeumok, színházk, két szállod, sportcsrnok stb. A Belváros egyúttl közlekedési központ is, vsúti és buszpályudvrrl, jelentős átmenő és célforglomml. A lkónépesség jellemzői Korstruktúr A Belváros egészére (z Óvárosr vontkozón sjnos külön dtgyűjtés nem állt rendelkezésünkre) z elöregedés jellemző. A 65 évnél idősebb korcsoport rány (19%) jóvl meghldj soproni átlgot (13,8%). Különösen sok idős ember él Kőfrgó téri lkótelepen, melynek összlkosság kb fő és 26%uk 65 év fölötti. Az idősek ngyobb rányánk 160

161 megfelelően viszonylg kisebb fitl és közép korosztály rány soproni átlghoz képest. Különösen kevés fitl Kőfrgó téri lkótelepen (10,1% 14 év lttik rány, Sopron egészében ez 14,5% ). Különösen risztó, h 100 gyermekkorúr jutó időskorúk számát nézzük: ez 257 lkótelepen, 149 Belvárosbn. (Sopron egészére muttó értéke 95.) Iskoli végzettség A belvárosok városfejlődés szkszi szerint különböző mértékben, de hgyományosn mgsbb iskoli végzettségű rétegek lkóhelyei. A soproni Belváros egészére ez nem jellemző, különösen nem Poncihter negyedre, hol felsőfokú végzettségűek rány mindössze 9%. (Sopron egészében ez 15,8%) Itt 15 évesnél idősebb lkosság több mint 10%ánk nincs meg z áltlános iskoli végzettsége sem. A Kossuth u. és környékén mgsbbn képzett lkosság él, legmgsbbk között vn felsőfokú végzettségűek rány (20%) és mgs z dott korosztályon belül középiskolát végzettek rány is (53,3%). A Kőfrgó téri lkótelepen lcsonybb felsőfokú végzettségűek rány (11,2%), mint város egészében. A Belváros többi területén viszont kissé mgsbb (18,2%) z átlgnál. Fogllkozttás A Belváros fogllkozttási muttói nem kedvezőek. A fogllkozttottk rány z átlgosnál lcsonybb (38,3% Sopron egészében ez 43,5%), munknélküliség átlgos, kivéve Poncihter negyedben, hol mgsbb (6,6%, város egészében 3,9%). Az inktív keresők (nyugdíjsok) rány z egész Belvárosbn ngy (33,9%), legngyobb Kőfrgó téri lkótelepen (44%), soproni átlg 28%. A 100 fogllkozttottr jutó inktív kereső és eltrtott rány Belvárosbn legmgsbb: 168 fő ( soproni átlg 126 fő) A fogllkozttás ágzti szerkezetét tekintve itt szolgálttási ágzt fő fogllkozttó. A lkók 72,6 % szolgálttásbn dolgozik. A Poncihter negyedben ez z rány lcsonybb (66,9%) és reltíve mgsbb z iprbn és építőiprbn dolgozók rány (31,8%) soproni átlghoz viszonyítv (28,3%). Jellemző, hogy szűken vett Belvárosbn vezető értelmiségiek rány mgsbb (23,1%), Poncihter negyedben z áltgnál jóvl lcsonybb ez muttó (14,1%), és Kőfrgó téri lkótelepen is kisebb (16,2%, soproni átlg 19,2%). A lkótelepen z egyéb szellemi fogllkozásúk rány dominál (25,2%). Lkáshelyzet 161

162 A Belvárosbn összesen 2033 lkóház vn. A Poncihter negyedben ¾ük földszintes és csknem felük egylkásos, lkótelepen nyilvánvlón földszintes házk rány lcsony. Itt 10 lkásosnál ngyobb épületek jellemzők. A Belváros többi részében belvárosi jelleghez képest viszonylg sok, 54,6% földszintes házk rány, bár jóvl kevesebb soproni átlgnál (78%). A Belvárosbn többlkásos házk jellemzőek (60%), jóvl inkább mint Sopron egészében (32,4%). A városrészben közel 8000 lkás vn, városi lkásállomány közel 40%. A szobszámot tekintve kiugrón mgs Poncihter negyedben z egyszobás lkások rány (32,7%), de z egész városrészben viszonylg mgs z rányuk. A lkótelepen és Belváros többi részében kétszobás lkások jellemzők, és jóvl kisebb ngyobb lkások rány, mint város egészében. Kivétel Kossuth u. és környéke, hol viszonylg sok 4 szobás és ngyobb lkások rány. Komfortosság tekintetében lkótelep legkedvezőbb, lkások közel ¾e összkomfortos, többi komfortos. A Poncihter negyedben 1/3 z összkomfortos lkások rány, legtöbb komfortos és települési átlgot meghldó félkomfort, komfort nélküli és szükséglkások rány. A Belváros többi részében z átlgosnál némileg kevesebb z összkomfortos (55,2%), és több komfortos lkás (35,6%). (A soproni átlg 69,8% összkomfortos és 21,7% komfortos lkás) A városrészben 2002ben viszonylg mgs volt z önkormányzti lkások szám (összesen 1142 db) és rány (14,4%), különösen Poncihter negyedben (20,2%) és szűken vett Belvárosbn (18%). (A város egészében ez z rány 8,6%). A Kossuth u. környékén gykorltilg nincs önkormányzti lkás. Válllkozások A Belvárosbn működik z összes soproni válllkozás több mint 40%, 2252 db, szűken vett Belvárosbn ( Poncihter negyed, Kossuth u. és környéke nélkül) több mint ¼e. A társs válllkozások rány (46,8%) ngyobb, mint soproni átlg (42,6%), kivéve Poncihter negyedet hol jóvl ltt mrd (37,4%). A Belváros z városrész, hol z ipri negyedek után legngyobb társs válllkozások rány. A válllkozások ágzti megoszlásár egész Sopronbn szolgálttások mgs rány jellemző. Sopronon belül Belvárosbn legmgsbb ez z rány (84,8%), csk Poncihter negyed muttój lcsonybb z áltgosnál (74,7%). (A soproni átlg 81,5%). A Poncihter negyedben z ipri és építőipri válllkozások rány viszonylg mgs (12, illetve 9,7%, soproni átlg 9,4 és 6,8%). 162

163 A Belváros kereskedelme élénk, kiskereskedelmi üzletek 70% itt tlálhtó, különösen sok ruházti szküzlet.( városi összes üzlet 88%). Ez z ránytlnság népszámlálás időszkábn még virágzó bevásárló turizmusnk köszönhető. A városi vendéglátóhelyek 54% vn Belvárosbn és kereskedelmi szálláshelyek közel 25%. SWOT nlízis Erősségek A Belváros építészeti értékei Gyengeségek Szociális lkások z Óvárosbn Átjáróházk 17 múzeum vendéglátóhelyek Műemlék templomok Óvárosbn Kereskedelem, személyi Színvonls üzletek és hiány z Elhnygolt házk z Óvárosbn, szolgálttások koncentrációj Poncihter Felújított épületek, terek tömbben, elhnygolt átjáróházk, Közhivtlok koncentrációj udvrok Okttási intézmények Az Óváros burkolt járhttln Egészségügyi szolgálttások Az Óváros hlott Vnnk Bezárt ill. korszerűtlen múzeumok Konferenciközpont kihsználtln Bezárt üzletek Várkerületben Átmenő forglom Várkerületen A Várkerület prkolóhely Rossz lkáskörülmények Poncihter önkormányzti tuljdonú lkások negyedben és két negyedben és Hátulsó u. és Fpic tömbökben Alulképzett lkosság Poncihter negyedben, sok munknélküli Elöregedő lkosság Kőfrgó téri lkótelepen Lehetőségek A mgántőke továbbr is Buszpályudvr Belvárosbn Veszélyek Az M9es megépítése után lehetőséget lát soproni belvárosi fejlesztésekben még kevesebb turist áll meg Sopronbn A nemzetközi és hzi gzdsági Termálvizet tlálnk, mi vonzz helyzet turistákt csökkenésével ár 163 romlás turizmus

164 Kurucdomb Elhelyezkedés, funkciók A Kurucdomb Sopron keleti városrésze, észkról és délről két fontos bevezető út htárolj, Blfi út Storno F. u és Győri út. Nyugtról Belvárostól Fpic és Híd u. válsztj el; délen DKi Iprterület, észkon z Arnyhegy htárolj. A városrész ngyrészt kertvárosi jellegű, kellemes lkókörnyezetet biztosít csknem 5 ezer fős lkosságánk. A kisebb városrészek közé trtozik, Sopron népességének nem egészen 9% lkik itt. A kertes csládiházs területet ngy zöldfelületű intézmények tgolják, kórház, sportpályák, temető és gondozott prkok. A városrész legfontosbb intézménye z Erzsébet Kórház, mely zon túl, hogy megye nyugti részének súlyponti kórház és korszerűen felújították z elmúlt években, rendkívül szép, szecessziós épületeivel, kertes, pvilonos elhelyezésével is felhívj mgár figyelmet. A városrészben tlálhtó z Anger réti SFAC sporttelep, melynek térfogllás jelentős, zonbn műszkilg leromlott állpotbn vn. A sporttelep jól megközelíthető 84es útról. A terület tömegközlekedési feltárás jó, városközpontból rendszeres buszjárt közlekedik ide. A sporttelep tuljdonos z Önkormányzt, mely, mikor átvette Kincstártól, válllt, hogy meghtározott ideig sport célr tovább üzemelteti létesítményt. A városrész legmgsbb pontján tlálhtó volt Szélmlom, melyet erődítmény jellegű épületcsoport övez. Az épületegyüttes krkteres és kihsználtln látványi eleme térségnek, mlomépület tetejéről kiváló kilátás nyílik városr. A jelentősen leromlott állgú épületcsoport jelenleg önkormányzti tuljdonbn vn és ngyon elhnygolt, leginkább szociális lkások vnnk benne, elszegényedett, jelentős részben munknélküli lkókkl. A városbn veszélyes helyként trtják számon. A városrész közintézménye még ngy kiterjedésű Evngélikus temető. Annk ellenére, hogy városrészben vnnk elhnygolt területek, különösen z zt keresztülszelő Ikv ptk környéke, lkófunkciójú részek mlmot kivéve mgs lkóértékű, gondozott, csöndes terület. A Kurucdomb lpvetően lkó és közszolgálttó funkciójú (egészségügy, sport) terület, mely egészségügyi funkcióját mgs színvonlon látj el. Ugynez nem mondhtó el sport 164

165 funkcióról és közösségi funkcióról sem. A Szélmlom tömbje funkcióváltássl lklmssá tehető szbdidős, turisztiki funkció kilkításár, z épületegyüttest átfogó koncepció lpján rehbilitálni kell. A lkófunkció ellátásár fenti kritikus helyet leszámítv városrész hosszú távon is kiválón lklms. A lkónépesség jellemzői Korstruktúr A városrészben város átlgához képest viszonylg több 14 éven luli népesség rány (17,8%), ezzel város legfitlbb részei közé trtozik. A fitlok rány csk gyermekintézményeket és kollégiumokt mgukb foglló városnegyedekben mgsbb (Arnyhegy, Erzsébet kert és környéke, vlmint z újonnn betelepülő, egyébként kis lélekszámú DKi iprterületen). (A soproni átlg 14,5%). A korstruktúrán belül legmgsbb 1539 éves népesség rány (37%), cskúgy mint Sopron egészében és vlmennyi városrészében. Az idősek rány vlmivel kisebb, mint soproni átlg. Iskoli végzettség Kurucdomb lkóink legngyobb része, több mint ¼e érettségivel rendelkezik. Az dott korcsoporton belül diplomások rány (13,1%) vlmivel kevesebb mint Sopron egészében (15,8%) és jelentősen elmrd legjobb muttót hozó Lőverektől. A 10 évesnél idősebb népességből 34 főnek, zz 0,8 %nk nincs meg z áltlános iskoli végzettsége. Ez z rány soproni szinten soknk számít. Fogllkozttás Kurucdombon fogllkozttottk rány viszonylg mgs (45%), több soproni átlgnál, csk Jereván lkótelep muttój jobb. A munknélküliek rány z igen jó soproni muttónál is kedvezőbb ( fogllkozttottk számához képest 3,4%) és z ktivitási rát is reltíve mgs (61,6%). A fogllkozttottk legngyobb részt szolgálttási ágztbn tláltk munkát (71%), soproni átlgnál (70%) ngyobb ránybn. Viszonylg mgs z ún. egyéb szellemi fogllkozttottk rány (23,1%), soproni átlg 21,3%. A Kurucdombon lkók több mint 41% szellemi fogllkozású. 165

166 Lkáshelyzet A Kurucdombon 1067 lkóház vn, melyek döntő többsége földszintes (90,3%) és egylkásos (83,5%). Összesen 1634 lkás vn itt, ez soproni összes lkás 8,1%. A lkásokon belül 3 szobások rány legmgsbb (31,6%), és z átlgosnál mintegy 10%kl több 4 szobásoké is (24,4%). A kurucdombi lkások ¾e összkomfortos, rányuk meghldj soproni átlgot. Reltíve kevés komfort nélküli lkás. Ugynkkor viszonylg mgs szükséglkások rány (4%) és szám (65), ennél csk Belvárosbn vn több. Vlmennyi lkás hozzájut vezetékes ivóvízhez, átlgos cstornázottság és kissé átlg ltti hálózti gáz ellátás szintje. Az önkormányzti lkások rány Sopronbn 2001ben 8,6% volt, ettől nem sokkl tér el fölfelé kurucdombi rány (10,3%), 169 lkás. Válllkozások Sopronbn december 31én z 1000 lkosr jutó válllkozások szám 100 volt, Kurucdombon 97, ez zt jelenti, hogy 484 válllkozás működött itt. A soproni átlgnk megfelelően felénél vlmivel több volt z egyéni válllkozások rány (57,9%). A válllkozások 77,9% szolgálttás ágztb trtozott, ez vlmivel kevesebb soproni átlgnál (81,5%), ugynkkor z ipri és építőipri cégek rány itt vlmivel ngyobb volt (összesen 20,9%, soproni átlg 16,2%). A Kurucdomb üzletekkel jól ellátott, z összes bolt 6,4% tlálhtó itt. Különösen z élelmiszer és vsáru/festék üzletből vn több. A turizmus városrészben nem jelentős, mindössze 55 szobát kínálnk pnziói. Turisztiki látványosság, Szélmlom teljesen kihsználtln. Intézmények Itt tlálhtó z Erzsébet Kórház, mely térség legjelentősebb egészségügyi intézménye. SWOT nlízis Erősségek Gyengeségek 166

167 Jó megközelíthetőség Sporttelep elhnygolt Kellemes lkókörnyezet Mlom elhnygolt Jó minőségű, kertvárosis Ikv ptk környéke jellegű lkóházk elhnygolt Erzsébet Kórház korszerű, Kevés közösségi terület felújított Lehetőségek Megépül z M9 Sopront Veszélyek Ikv ptk mederrendezése, elkerülő út, városrész záportározó építése nem kp közlekedéséből szármzó támogtást és elmrd szennyezése csökken Észki városrész Elhelyezkedés, funkciók A 84es út válsztj el Sopron belvárosától z észkr fekvő Bécsi domb, Virágvölgy városnegyedeket, vlmint z Arnyhegyet, mely dél felé már Kurucdombbl htáros. A 84es út biztosítj jó megközelíthetőséget mind Bécs, mind Győr irányáb. A városrész legkisebbek közé trtozik, mindössze 3000 lkój vn, zz Sopron lkosságánk 5,3% él itt. Természetföldrjzilg három tájegységre oszlik, melyek városszerkezetileg is némiképp elkülönülnek. Ezek következők: Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy A Bécsi domb Sopronból Bécs felé kivezető út mentén helyezkedik el. A városnegyed jellemezője egyrészt, hogy z út mellett sűrűsödnek kereskedelmi és vendéglátó létesítmények, z Ausztri felől érkező turisták keresletére koncentrálv. A bevásárló turizmus visszesésével negyed forglm is hnytlik, nívós vendéglők gykrn üresek. A negyed 84es úttól kissé távolbbi részében kertvárosi jellegű, lz beépítésű területet tlálunk. Összesen 840 fő lkos vn. A Virágvölgy Sopron igen kis kiterjedésű történelmi borvidéke. Lkóink szám kevesebb, mint 100 fő. A soproni történelmi borvidék jellemzője, hogy szőlő feldolgozás városi 167

168 házkbn folyt, ezért szőlőben lig voltk épületek. A szbályozási előírás igyekszik visszszorítni z építési kedvet és megőrizni térség hgyományos rcultát. A Virágvölgy déli részén helyezkedik el Koronázó domb, melynek különleges jelentőséget rómi kori mfiteátrum mrdvány d. A Virágvölgyet Pozsonyi út válsztj le z Arnyhegytől. Mellette kezdenek megjelenni kivezető utkr jellemző kereskedelmi egységek, egyelőre elég rendezetlenül. Itt tlálhtó megyei fenntrtású egészségügyi gyermekotthon, mely megye legngyobb ilyen intézménye. Az Arnyhegy Sopron legproblemtikusbb negyede. Az gygbány rehbilitációj után téglgyár szomszédságábn ipri innovációs övezetet kívántk itt kilkítni, központjábn ngyon nívós kivitelű inkubátorházzl. A K+F cégek kívánt betelepülése nem vlósult meg, melynek hibás koncepció is ok volt, hiszen z Egyetem város másik részén helyezkedik el, így közelség ösztönző ereje nem érvényesülhetett. Az inkubátorház már inkább irod épületté vált, z önkormányzti holding irodái is ide települtek. Az ipri prkbn működik néhány iprválllt, de betelepülés lssn hldt előre. Már z iprterületnek szánt környék egy részét lkóövezetté minősítették, hol több emeletes lkóház épült, zonbn ez szándék sem volt sikeres, házkbn több üres lkás vn. A negyedben még vn bőven szbd terület, de z igzi profilj nem lkult még ki. (Az Arnyhegy lkosink szám 1961 fő) A felmerülő környezeti problémák is ezzel összefüggésben jelentek meg. Környezeti konfliktust eredményezett, hogy lkóterületek ugrásszerű növekedése mellett megfelelő infrstrukturális és zöldterületi ellátottság nem vlósult meg. E problémákt orvosolj közelmúlt cstornázási beruházás Virágvölgyben, továbbá igz még csk településrendezési terv szinten kijelölt zöldterületfejlesztési területek. A gzdsági funkciójú területek eltérő megjelenésűek. Míg z Ipri Prk betelepülése rendezett keretek között zjlik, Pozsonyi út mentén megtelepedő gzdsági létesítmények megjelenése városképi szempontból kedvezőtlen, terület átlkulásávl egyidejűleg településképi megjelenést jvító közterületrendezés, fásítás nem következett be. Az elkerülő út megépítésével Pozsonyi út mentén gzdsági hsznosítású területek további terjeszkedése várhtó, minek következtében problém felerősödhet. A városrész vegyes funkciójú, lkófunkció mellett jellemző gzdsági ipri, mezőgzdsági, kereskedelmi funkció és közintézmények jelenléte is. 168

169 Lkónépesség jellemzői Korstruktúr A lkosság korösszetételét városrészben jelentősen torzítj, hogy itt működik z rnyhegyi gyermekotthon, ennek következménye, hogy gyermekek rány 014 évesig korcsoportbn z átlgosnál sokkl mgsbb (24% z Arnyhegyen, Sopronbn összesen 14,5%). A Bécsi domb lkosságánk kormegoszlás ngyjából átlgos, egyedüli eltérés 4064 éves korosztály dominnciáj (Sopron többi városrészében legngyobb létszámú 1539 éves korosztály), ez Bécsi domb elöregedő jellegére utl. Iskoli végzettség Az iskoli végzettség dtibn is megjelenik gyermekotthon jelenléte, z Arnyhegyen 10 évesnél idősebb népesség 8,7% nem kezdte el z áltlános iskolát, és 15 évesnél idősebbek 13,7% nem fejezte be. (Sopron összesenre ezek z rányok 0,5% és 6,2%) A Bécsi domb lkosságánk mgsbb z iskoli végzettsége soproni átlgnál, mind z dott korcsoporton belül középiskolát (50,4%), mind z egyetemet, főiskolát végzettek tekintetében (18,8%). (A soproni átlg 46,6, illetve 15,8%). Fogllkozttás A fogllkozttási rányszámok városrészben ngyjából átlgosk, z Arnyhegyen z eltrtottk rány teljes lkossághoz képest gyermekotthon következtében mgsbb (33,6%) Bécsi dombon pedig ngyobb z ktivitási rány (63,5%), soproni átlg 56,9%. Itt mgsbb vezető beosztású, értelmiségek rány is (22,5%, soproni átlg 19,2%). A Virágvölgyben mezőgzdságbn dolgozók rány mgsbb (2%, soproni átlg 1,6%). Az Arnyhegyen reltíve kevesebb z értelmiségi, vezető állású (12,8%) és több z egyéb szellemi fogllkozású (23,3%). A fogllkozttottk ágzti megoszlását tekintve városrészben kissé több z ipri, építőipri fogllkozttottk rány (29,5%, soproni átlg 28,3%), soproni átlghoz képest, és kicsit kevesebb szolgálttásbn dolgozóké (68,8%, soproni átlg 70%) 169

170 Lkáshelyzet A városrészben összesen 551 lkóház vn, Sopron ház számánk kb. 7%. A házk ngy része földszintes Bécsi dombon, vlmennyi Virágvölgyben, és döntő többségük egylkásos (83,7%, ill. 97,3%). Az Arnyhegyen z összes épület 22% emeletes, melyekre 4nél több lkásszám jellemző. A városrész 946 lkásából 604 vn z Arnyhegyen, 304 Bécsi dombon és 38 Virágvölgyben. A Bécsi dombi kertvárosi környezetben jvrészt földszintes, egylkásos házk áltlábn ngyméretűek, 4 szobás és nnál ngyobb lkások rány Sopron vlmennyi városrészéhez képest is legmgsbb (39,1%). A lkások ngyrészt összkomfortosk (74,3%, soproni átlg 69,8%), de tlálhtók félkomfortos, komfort nélküli lkások is (32 db). A lkások felszereltsége soproni átlghoz hsonlón jó. Az Arnyhegyen legtöbb lkás 2 és 3 szobás, z összkomfortos lkások rány kicsit ngyobb, mint városi átlg (75,7%, soproni átlg 69,8). A lkások közművesítése jó. A Virágvölgyi házk nincsenek közcstornávl ellátv, mit kis számuk és szétszórt elhelyezkedésük indokol. Az Arnyhegyen viszonylg sok z önkormányzti lkás, 128 db, ennél több csk Belvárosbn és Kurucdombon tlálhtó. Válllkozások A városrészben 288 regisztrált válllkozás működik, z összes soproni válllkozás 5 %. Az egyéni válllkozások rány ngyobb társshoz viszonyítv, soproni ránynál kedvezőtlenebb (37,8% társs válllkozás, soproni átlg 42,6%). A válllkozások drbszámát tekintve viszonylg több mezőgzdsági, ipri és építőipri cégek rány soproni átlghoz képest, és kevesebb szolgálttó válllkozás, bár z eltérés nem jelentős. A városrészen belül ebből szempontból z Arnyhegy sem különbözik, itt 11,8% z ipr, 8,6 % z építőipr, és 73,7 % szolgálttás rány. A városrészben lkosság rányához képest kevesebb z üzlet (z összes soproni bolt 3,3% vn itt). Az üzletek, vendéglátóhelyek, szálláshelyek ngyobb részt Bécsi dombon, bécsi út mellett helyezkednek el, de z Arnyhegyen is csknem ugynnnyi üzlet vn. 170

171 SWOT nlízis Erősségek Történelmi borvidék Rehbilitált iprterület Nívós, közművesített Gyengeségek Arnyhegy diszfunkciós hsznált szbd Viszonylg kevés iprválllt Inkubátorház nem z eredeti célnk területek megfelelően működik Kereskedelem kivezető útnál Jó megközelíthetőség Rómi kori mfiteátrum K+F+I cégek betelepülése z Ipri Prkb nem történt meg A 84es út bécsi kivezető szksz melletti épületek építészetileg vegyes látványt nyújtnk Az mfiteátrum nincs kibontv, nem htárszéli hsználhtó Veszélyek Az M9 megépülése után 84es út területei továbbr is felértékelődnek bécsi kivezető szksz elveszítheti gzdsági szempontból kereskedelmi Lehetőségek Mgyrország nyugti vendéglátási jelentőségét A város szétterülése folyttódik, történelmi borvidék termőterületének ngyság csökken 171

172 Jereván városrész Elhelyezkedés, funkció A Jereván városrész soproni belvárostól nyugtr helyezkedik el, z Ikv ptk és vsút háromszögébe zárv. Észkon z Ikv ptk, zon túl mezőgzdsági területek htárolják, DNyról z ebenfurthi vsútvonl válsztj el z ÉNyi iprterülettől. A Belváros felé forglms Lckner Kristóf u. Höfflányi u. htárolj. A Jereván területileg Sopron legkisebb városrésze, de lkótelepi jellegéből következően sűrűn lkott, fő z itt élők szám. A városnegyedben Sopron lkosságánk 18% él. Ezzel Sopron hrmdik legngyobb városrésze Belváros és Lőverek után. A Jereván lkótelep jellemzője ngy népsűrűség, továbbá kereskedelmi, szolgálttó, egészségügyi, kulturális, sport ellátó hálózt szinte teljes kiépítése. A lkótelepet több buszjárt köti össze városközponttl és többi városrésszel. A Jereván lkótelepre nem jellemző z elhsználódottság, szegregáció, mely z ország más házgyári pnel építésű negyedeiben megjelent. A lkótelep tiszt, szellős kiépítésű, normális lkókörnyezetet biztosít. A városrész környezeti állpot területrészenként eltérést mutt. A városrész htárán vezető forglmsbb utk és vsútvonl mentén mgs környezeti zj jelent problémát. Az ezektől távolbbi, belső területrészeken lkókörnyezet minősége megfelelő. Kiemelendő lkótelep mgs zöldfelületi ellátottság, ugynkkor zöldfelületi elemek minősége már nem mindenhol megfelelő. Az egykor körültekintően kilkított lkóterületi zöldfelületek korszerűsítése, kerti berendezések cseréje időszerűvé vált. A városrész lkótelep jellegéből fkdón funkcióhiányos, bár városi szolgálttó funkciókt kiépítették, de gzdsági/ fogllkozttó szerepkör hiányzik. Lkónépesség jellemzői Korstruktúr A Jereván lkótelepre fitl felnőtt (40,6%) és középkorú (38,6%) lkosság túlsúly jellemző, ehhez képest gyermekek rány (13%) némiképp, z idősek rány (7,9%) pedig jelentősen elmrd soproni átlgtól. Ez zt muttj, hogy lkótelep építésekor beköltözők ngy része és gyermekeik trtoznk két középső korcsoportb. Tekintettel népszámlálás 2001es időpontj 172

173 ót letelt 7 évre tudjuk, hogy zót lkótelep népességének egy része már z idősebb ktegóriáb átlépett. A néhány évvel korábbn épült Kőfrgó téri lkótelepen 2001ben már jelentős elöregedés volt megfigyelhető. Iskoli végzettség A lkótelepre iskoli végzettség szempontjából jellemző, hogy z dott korosztályból z áltlános iskolát elvégzettek rány mgs (96,8%), ugynkkor soproni átlgnál kisebb középiskolát (41,5%) és egyetemet/főiskolát (11,5%) végzettek rány. (A soproni átlgok: 46,6%és 15,8%) Foglkozttás A felmérés időpontjábn lkótelepen fogllkozttottk rány z összlkossághoz képest még mgs volt (52,5%), legmgsbb Sopron városrészei között. Ehhez viszonylg lcsony inktív kereső (nyugdíjs, GYESes, stb.) (22%) és eltrtott (23,3%) rány társult. A 100 fogllkozttottr jutó inktív kereső és eltrtott szám itt legkedvezőbb Sopronbn (86 fő). (A soproni átlg 126 fő/100 foglkozttott). A munknélküliségi rát Belváros után (4,7%) Jereván városrészben legmgsbb (4,5%). A foglkozttás ágzti szerkezete szolgálttási ágzt (68,3%) rányánk enyhe elmrdását muttj soproni átlghoz képest lkótelepen, míg z ipri, építőipri fogllkozttottk rány kissé mgsbb (30,8%). (A soproni átlg: szolgálttás: 70%, ipr, építőipr 28,3%) Vezető értelmiségi lkótelepen kevesebb lkik (13,3%), (soproni átlg 19,2%), z egyéb szellemi fogllkozttásúk rány átlgos (21,8%). Lkáshelyzet A városrészben összesen 322 ház vn, város házink mindössze 4%. A lkótelepen házk ngy része emeletes, csknem 60%bn 11nél több lkás vn. A lkótelepen összesen 3714 lkás vn, 60%uk kétszobás, 34%uk háromszobás. Komfortosság tekintetében messze ez negyed vezet, lkások 97,4% összkomfortos, közműellátottságuk 100%ot közelíti, kivéve városi gázt, mely lkások 96,6%áb jut el. (soproni átlg: 89,4%) Az önkormányzti tuljdonú lkások rány elenyésző (2,7%), bár ez zt jelenti, hogy lkótelepen 100 önkormányzti lkás volt 2001ben. 173

174 Válllkozások Összesen 673 válllkozás működik városrészben, ez soproni válllkozások közel 12%át jelenti. A lkótelepen válllkozássűrűség viszonylg lcsony (65 válllkozás/1000 lkó) (soproni átlg 100). A társs válllkozások rány jóvl lcsonybb (33,9%) soproni átlgnál (42,6%). A szolgálttók rány lkótelepen kissé mgsbb (82,3%) soproni átlgnál (81,5%). Az iprvállltok rány lcsonybb (6,8%), z építőipré mgsbb (9,4%). (soproni átlg 9,4% ipr, 6,8% építőipr). Üzletekkel városrész lkosságszámához képest gyengén ellátott, z üzletek 7,2% vn itt. Ugynez mondhtó el vendéglátóhelyekről is. Szálláshelyekkel városrész nem rendelkezik. Ugynkkor lkótelep htárán helyezkedik el Sopron Plz üzleteivel és vendéglátó helyeivel. A lkótelepen két bölcsőde, két óvod, egy áltlános iskol és két szkközépiskol működik. SWOT nlízis Erősségek Rendezett, gondozott lkóterület Rendszeres tömegközlekedési Gyengeség Elöregedő lkosság jártok Belvárosb Jó megközelíthetőség 84es útról Mgs fogllkozttási rát Összkomfortos lkások Bevásárlóközpont és sportpályák A városon belül legtöbb munknélküli Nincs fejlesztési terület közelben Lehetőségek Veszélyek Pnelek elöregedése és z ebből fkdó műszki kockázt Város fokozottn gzdsági érinti sérülékenyebb réteget 174 hnytlás z itt élő

175 Lőverek városrész Elhelyezkedés, funkciók A soproni Belvárostól délre fekvő, ttól vsútvonl áltl elválsztott, z Alpok nyúlványi felé terjeszkedő terület Sopron tlán legkellemesebb lkónegyedeit fogllj mgáb. Itt tlálhtó z Alsó Lőverek hgyományos építésű polgári villnegyede, mely múlt százd elején lkult ki, Felső Lőverek, mely z idők folymán átvette villnegyed szerepet, és mely legngyobb részt z 1970es években települt be ( házk 67% kkor épült). Nyugt felé kertvárosi rész tovább terjeszkedett, és elnyúlik egészen flusis jellegű Bánflváig. Bánflv rendszerváltozás után igen kedvelt lkóterületté vált. A lkások 1/3 zót épült, régi flu mellett kertvárosis lkóterület jött létre. A Lőverek városrészbe beékelődik József Attil lkótelep, melyet szintén z 1970es években építettek, szerencsére lkótelepeknél lcsonybb beépítéssel és kisebb területen. Kelet felé z Egeredi domb és környéke is városrészbe trtozik, mely szintén viszonylg új beépítésű terület, negyed lkásink több mint ¼e z 1990es években épült. Az újbb, DKi ipri terület melletti beépítést sokn kifogásolták, kedvezőbbnek trtották voln z ipri célú hsznosítást. A KSH külön városnegyedként vette számb z Erzsébet kert és környékét, mely hgyományos beépítésű belső lkóterületnek számít, három fő beépítési ciklussl: háború előtti lkások 1/3 és csknem ugynekkor ránybn épültek lkások z 1960s és 1990es években. Mg z Erzsébet kert ngy területű, nívós zöldterület, melynek megújítás időszerű. A városrészt délen Tájvédelmi Körzet, Soproni hegység erdői htárolják. Ebbe nyúlnk be Sopron legngyobb szállodái és itt tlálhtó z Állmi Szntórium. Az erdőben kiépített turistutk várják sétálókt, kirándulókt. Az erdő részben város, részben z Egyetem tuljdonábn vn. Állpot nem kifogástln, turistutk erdei sport utk elhnygoltk, táblák hiányosk, z esőbeállók rossz állpotúk. A városrészt több mint 13 ezer ember lkj, ezzel Belváros után második legnépesebb és területileg legngyobb. (Összehsonlításként: Jereván lkótelep lkóink szám kb. 10 ezer fő, területe pedig kb. ¼e Lővereknek) A legsűrűbb beépítésű József Attil lkótelep, 1300n lkják. Az Alsó Lőverek és Bánflv Kutyhegy egyránt 3500 lkosú, Felső Lőverek 2600, z Egeredi dombon és környékén is már több mint kétezren lknk. A városrész egésze kellemes lkókörnyezetet nyújt, jó levegő, szép környék. Alpvetően lkófunkciójú terület, melyhez turisztiki funkció cstlkozik: itt vn soproni kereskedelmi szálláshelyek több mint 2/3. A városrész legjelentősebb közintézménye NyugtMgyrországi Egyetem, melynek központj, számos épülete, sportpályáj, és szép botnikus kertje itt helyezkedik el. Az Egyetem 175

176 z első világháború után került Selmecbányáról Sopronb, zz Sopron nem történelmi egyetemi város. Az Egyetem máig külön életet él, melyen változttni most már közös szándék. A Lőverekben működik Sopron uszodáj és strndj. A városrészben három áltlános iskol, egy szkközépiskol és egy kollégium tlálhtó. Jellemzően városrész lkói tnulni, dolgozni eljárnk innen. A városrész megközelítését nehezíti mellette észkról végighúzódó vsútvonl, melyen mindössze egy nem szintbeni kereszteződés vn. A városrész fő útjin (Bánflvi, Ágflvi, Ady, Lővér krt, Felsőbüki Ngy P., Kőszegi u.) rendszeres buszközlekedés vn. A környezeti állpotot tekintve Sopron központi belterületének legkedvezőbb része. Jelentősebb ipr, főforglmú út nem tlálhtó területén, htárán húzódó vsútvonl mitt belső városrészek forgtgától elzárt, csendes terület. Az elérhető közelségben tlálhtó erdőterületeknek, villnegyed (Felső és AlsóLőverek) és ngyszámú intézmények, üdülők kiterjedt kertjeinek, fásított utcáknk köszönhetően kiváló levegőminőség jellemzi. A környezeti állpot zonbn csk városi viszonyltbn ilyen kedvező. A terület jellege, z itt tlálhtó érzékeny, sérülékeny elemek (védett természeti területek, rborétum, klimtikus gyógyhely, Szntórium, üdülők stb.) mgs követelményeket támsztnk környezetminőséggel szemben. Ezeknek szigorúbb elvárásoknk zonbn környezeti állpot nem minden esetben felel meg. Mind levegőminőség, mind környezeti zjszint tekintetében jelentkeznek problémák. A Lőverekben is mértek már htárérték feletti nitrogéndioxid szennyezettséget, zjterhelés tekintetében pedig forglmsbb közutk és vsútvonl mentén mivel domborzti dottságok mitt hng ngyobb távolságr is könnyedén elérhet tpsztlhtó környezetterhelés jelent problémát. A városrész fő funkciói tehát lkófunkció, szbdidő funkció Lőverek nyújtott lehetőségekkel és z okttási funkció, z itt működő Egyetem révén. Lkónépesség jellemzői Korstruktúr A Lővereken belül lkosság korösszetétele jelentősen eltér különböző negyedekben, zok benépesülésétől függően. A 14 évesnél fitlbb gyermekek rány soproni átlghoz képest (14,5%) mgs z Erzsébet kert környéken (20,8%, bár ebbe beletrtozik kollégium dt is), Bánflv Kutyhegyen (19,9%) és z Egeredi dombon (18,7%). Ezek zok negyedek, melyekben jelentős volt beköltözés z 1990es évek ót. Viszonylg kevés gyerek (11,6%) és több z idős ember z Alsó Lőverekben (16,8%). (100 gyermekkorúr 144 időskorú jut.) 176

177 A soproni átlg 65 év feletti korcsoportr 13,8%. A Felső Lőverekben mind gyermekek (12,1%), mind z idősek (11,9%) rány viszonylg lcsony. A lkótelep sem érkezett még z elöregedés stádiumáb, sőt, népszámláláskor mindössze 9,2% volt 65 évesnél idősebbek rány. Iskoli végzettség A Lőverek városrész kifejezetten mgs iskoli végzettségű népesség lkhelye. A 25 évesnél idősebb korcsoporton belül z Alsó Lőverekben legmgsbb felsőfokú végzettségűek rány (31,5%), jócskán meghldj soproni átlgot (15,8%) Felsőlővereki egyetemet főiskolát végzettek rány is( 25,2%). Emellett lkótelepen (19,7), Bánflv Kutyhegyen (17,2%) és z Egeredi dombon is (16,4%) mgsbb soproni átlgnál felsőfokú végzettségűek rány. Ugynez mondhtó el 18 évesnél idősebbek korcsoportján belül leglább középiskolát végzettek rányáról: 73% z AlsóLőverekben, 60% Felső Lőverekben, és minden városnegyedben meghldj soproni átlgot (46,6%). Fogllkozttás A foglkozttási rány egész Sopronbn viszonylg jó (54,7%). Ezen belül is kiemelkedik lkótelep (62,2%). Ugynkkor lkótelepen munknélküliség is reltíve mgs (4,6%). A városrészben Sopron egyéb belterületeihez viszonyítv ngy z eltrtottk rány; 33,7% z Alsó Lőverekben, 31,3% z Erzsébet kert környékén és 30% Bánflván, ( soproni átlg 26,7%). Ez zzl következménnyel jár, hogy 100 fogllkozttottr jutó inktív keresők és eltrtottk szám is mgs ezekben negyedekben, különösen z Alsó Lőverekben (164/100 fő). A fogllkozttás ágzti szerkezetére szolgálttás ágzt dominnciáj jellemző városrész vlmennyi negyedében, soproni átlgnál (70%) ngyobb ránybn. Ez lól egyedül Bánflv kivétel. Legmgsbb szolgálttásbn fogllkozttottk rány z Alsó és FelsőLőverekben (78, ill. 74,5%). Ennek megfelelően z iprbn és építőiprbn dolgozók rány z átlgnál lcsonybb, csk Bánflván mgsbb, és itt mgsbb mező és erdőgzdsági dolgozók rány is (3%). Az Alsó és Felső Lőverekben is meghldj rányuk (2%) soproni átlgot (1,6%). A vezető, értelmiségiek rány városrész vlmennyi negyedében több soproni átlgnál (19,2%) különösen z Alsó (38,8%) és Felső Lőverekben (28,3%). Az egyéb szellemi fogllkozásúk rány is kissé meghldj soproni átlgot (21,3%), különösen lkótelepen mgs (27,6%). 177

178 Lkáshelyzet A városrészben összesen 2582 ház vn, Felső Lőverekben tlálhtó néhány üdülőház is. Az Egeredi dombon és Bánflván jellemzően földszintes, egylkásos házk épültek, lkótelepen házk mind emeletesek és 11nél több lkás vn bennük. Az Alsó Lőverekben házk 80% földszintes, ngyrészt egylkásos, de 20%ukbn 23 lkás vn. A Felső Lőverekben z utóbbi időben épültek emeletes házk is, több mint ¼e házknk, 22 olyn ház vn, hol 11nél több lkás vn. A városrészben összesen 4541 lkás vn. A legngyobb lkások (4 szobás, vgy nnál több) z Alsó Lőverekben (37,5%), z Egeredi domb környékén (37,1%) és Bánflv Kutyhegyen (34,5%) tlálhtók. Kissé meglepő, hogy Felső Lőverekben 23 szobás lkástípus jellemző, ez 70es évekbeni beépítés következménye. A lkótelepen 2 szobás lkások épültek. Sopron egészéhez viszonyítv ebben városrészben legngyobb 4 szobás és nnál ngyobb lkások rány. A lkások több mint 90% minden negyedben komfortos és összkomfortos. Ezzel szintén soproni átlg fölött vn városrész. (Csk Jereván lkótelep jobb mg 98,8%ávl.) Egyedül Bánflván vn több félkomfortos, komfortnélküli és szükséglkás, összesen 95 db. A lkások közműellátottság jó, bár z Egeredi dombon (88,3%) és Bánflván (78,7%) gázbekötések és Bánflván közcstorn kiépítettség rány (88,2%) soproni átlghoz képest némiképp elmrd. A városrészben lkások 98% mgántuljdonbn vn, egyedül József Attil lkótelepen vn több (28 db) lkás önkormányzti tuljdonbn. Válllkozások A Lőverek városrészben 1526 válllkozás vn bejegyezve, soproni válllkozások több mint ¼e, Belváros után legtöbb. Az ezer lkosr jutó válllkozások szám z Erzsébet kert környékén legmgsbb, 150 db/1000 fő, de reltíve sok válllkozás működik z Alsó és FelsőLőverekben is (121 db/1000 fő). A társs válllkozások rány csk z Erzsébet kert környékén mgsbb (56%), többi negyedben elmrd részrányuk soproni átlgtól is. (39,1% városrészre, 42,6% Sopron egészére) 178

179 A szolgálttás ágztbn soproni átlgnál (81,5%) több válllkozás működik z Alsó és Felső Lőverekben ( 86 ill. 86,3%), vlmint lkótelepen (87,9%). Az Erzsébet kertben jóvl mgsbb z átlgnál z ipr (14,7%) és különösen z építőipr rány(16%), némiképp z átlgosnál több válllt működik ezekben z ágztokbn z Egeredi dombon és Bánflván is. (A soproni átlg 9,4, illetve 6,8%). A városrészben lkosság számához képest igen kevés üzlet működik, z összes bolt 6,4%. A lkók bevásárlásikt z ÉNY és DKen elhelyezkedő bevásárlóközpontokbn vgy Belvárosbn, vgy Ausztriábn intézik. Vendéglátóhely vlmivel több vn (18,9%), főleg turisták, üdülők kedvéért. Viszont itt tlálhtó kereskedelmi szálláshelyek 2/3, főleg szállodák keretében. A Lőverekben egy áltlános iskol tlálhtó, Bánflván kettő és egy szkközépiskol. Az Állmi Szntóriumbn m már soproni betegek előnyt élveznek. SWOT nlízis Erősségek Egyetem jelenléte Gyengeségek Egyetem és város kpcsolt Szép természeti környezet Jó levegő, erdők Diákok elszigetelten élnek Viszonylg jómódú lkosság Egeredi Lkosság mgs iskoli végzettsége vélemények Sok válllkozás lklmsbb lett voln Sok viszonylg új építésű ház Viszonylg sok ngy lkás Mgs komfortfokoztú lkások Uszod Sok szállod Természetvédelmi területek Lehetőség A nemzetközi beutzó gyenge turizmus Veszély Gzdsági fejlődik, szállodák kihsználtság jvul, színvonluk emelése lehetővé A mgyr rendszer szerint egyes iprterületnek visszesés negtív Az okttási rendszer reformj késik, z okttási helye htássl jár turizmusr válik lkóprk Egyetem nem gzdság felé nyitásbn picosodás irányáb fejlődik 179 érdekelt

180 Az Egyetem K+F+I tevékenysége erősödik Az Egyetem nyitni kíván város felé A hzi életszínvonl emelkedésével belső turizmus tovább fejlődik 180

181 Iprterületek Elhelyezkedés, funkciók Sopron városánk két iprterülete vn, melyek elhelyezkedésükről kpták elnevezésüket: z ÉNYi és DKi. (Az rnyhegyi iprterületről z Észki városrész kpcsán írtunk.) Az ÉNYi lkult ki előbb, 20. százd fordulóján. Az iprterület vsút mellé települt. Éról z Eberfurthi vsútvonl, Dről bánflvi, illetve ágflvi út htárolj; vlmint Wiener Neustdti vsútvonl, melyből iprvágányok ágznk ki z iprterületre. Az idők változásávl, közúti fuvrozás előtérbe kerülésével negyed megközelíthetősége romlott, Mgyrország irányából csk Sopron városán keresztülhldv érhető el. Az iprterület elhelyezkedését már régót nem trtják szerencsésnek, mivel z urlkodó széljárás innen város felé fújj füstöt. A szocilist ipr leépülésével z ÉNYi iprterület lpvetően megváltozott. Az erősen légszennyező üzemek már nem működnek, régi iprterületeken új csrnokok épültek, bár egyegy gyárépület üresen áll (pl.: z igen szép öntöde épület). Az iprterület kiépített közművekkel rendelkezik, brnmezős telekár reltíve olcsó. A terület betelepülő válllkozások főleg kkvk igényeinek, mozgásánk megfelelően folymtos változásbn vn. A terület lkófunkciój minimális, mindössze 700n éltek itt 2001ben. A DKi iprterület másikkl szemben, város túlsó oldlán fekszik. Szintén vsútvonlk htárolják, győri és szombthelyi vonl fogj közre. A 84es bevezető útról ngyon jól megközelíthető, mivel rjt hld át. A területen tlálkozik Rák és z Ikv ptk, vlmint itt vn Sopron szennyvíztisztítój, melyet védőterület övez, továbbá közművezetékek húzódnk keresztül rjt. E negtív tényezők ellenére terület rendszerváltozás ót gyors fejlődésnek indult. Az iprterületen tlálhtó GYSEV rendező pályudvr és logisztiki központj, mely terület kiszolgálását jelentősen segíti. Az iprvállltok mellett bevásárlóközpontok is megtelepedtek. A DKi iprterületen szennyvíztisztítóig még további területek állnk rendelkezésre. A föld mgántuljdonbn vn. Az iprterületen ipri prk és logisztiki központ működik. Az önkormányzttl vló megegyezés lpján belterületbe vonás és iprterületté minősítés után betelepülő válllkozások finnszírozták közművek és utk kiépítését. A lkosok szám itt még kevesebb, mindössze 442 fő. 181

182 Környezeti szempontból z urlkodó észkiészknyugti szélirány mitt z ÉNYi iprterület fekvése kedvezőtlenebb, mégis z utóbbi években jelentősebb környezeti problémát inkább délkeleti iprterület jelent. Ennek ok, hogy ngykiterjedésű épületek és burkolt felületek egyrészt jelentősen leszűkítették zöldfelületeket, másrészt z itt tlálhtó létesítmények számottevő forglmt vonznk, mi továbbá terheli lkóterületeket. Ezzel szemben z észknyugti iprterületen z utóbbi 15 évben pozitív változások következtek be, egyes ngy környezetszennyező üzemek (pl. Vsöntöde) megszűntek, mások (pl. Soproni Fipri Rt.) környezetvédelmi beruházásokt eszközöltek, minek következtében z ipri tevékenységből szármzó környezetterhelés jelentősen csökkent. Mindkét iprterületen, de különösen z új kilkítású délkeleti gzdsági területen környezeti problémként jelenik meg bevezető útszkszok nem megfelelő kilkítás, z innen feltáruló látvány Sopron képét kedvezőtlenül befolyásoló htás. A két iprterület együttes lkosság is lig hldj meg z ezer főt, ezzel Sopron legkisebb városrészét lkotják (2%). Funkciójuk egyértelműen és kizárólgosn gzdsági. Lkónépesség jellemzői Korstruktúr A két iprterületen élők korösszetétele kis mértékben eltér soproni átlgtól, éspedig nnyibn, hogy ngyobb gyermekek rány (18,6% soproni átlg 14,5%). Iskoli végzettség Az iprterületek lkosság soproni átlggl megegyező ránybn rendelkezik z dott korcsoporton belül iskoli végzettséggel. Foglkozttás A fogllkozttottk rány z összes lkoshoz képest z iprterületen soproni átlgnál (54,7%) kicsit mgsbb (59,2% és 55,8%), munknélküliségi rát átlgos (3,8%). A foglkozttás ágzti szerkezetét tekintve itt legmgsbb z ipri fogllkozttottk rány (32,4%) és reltíve lcsony szolgálttásbn dolgozók részesedése (65,4%), ennél csk Sopron környéki belterületbe vont flvkbn lcsonybb. Itt legmgsbb z egyéb szellemi foglkozásúk rány (24,2%). Lkáshelyzet 182

183 Összesen 190 ház tlálhtó két iprterületen, 77 z ÉNYin, 113 DKin. A lkások szám 272 (ÉNY) és 155 (DK). ÉNYon házk kb. ¾e földszintes és egylkásos, de több, mint 10%uk 4 lkásnál többet, illetve ugynekkor rányuk 11 lkásnál többet trtlmz. A lkások csknem fele 2 szobás. A DKi iprterületen házk 95,6% földszintes és ngyrészt egy vgy két lkásos. A lkások itt ngyobbk, több 3 és 4 szobás. A lkások komfort fokozt viszonylg lcsonybb, kevesebb z összkomfortos és komfortos rány (87,9% ÉNYn és 84,6% DKn). A hálózti gázzl vló ellátottság szintén kedvezőtlen (77,6, ill. 68,4 % soproni átlg 89,4%). A két területen összesen 27 db önkormányzti tuljdonú lkás vn. Válllkozások 158 válllkozás működik két területen; 95 z ÉNYn. 63 db DKn (ez soproni válllkozások 2,8%). Itt legngyobb társs válllkozások rány (61,4%, soproni átlg 42,6%) és válllkozássűrűség (138 válllkozás/1000 lkos). Az ipri válllkozások rány messze z átlgot meghldó (20,9%), míg szolgálttásoké itt leglcsonybb (65,8%). A soproni átlg 9,4%, illetve 81,5%. Különösen DKi iprterület jól ellátott kiskereskedelmi üzletekkel. Ez lett Sopron déli bevásárló központj, most is épülnek új üzletházk. SWOT nlízis Erősségek ÉNYi iprterület Gyengeségek Közművesített terület Rossz megközelíthetőség Viszonylg olcsó telkek Elhgyott üres ipri épületek Kkvk Rendezetlen Vsúti cstlkozás Ipri Nincs közművesített szbd terület műemlék jellegű épületek (Öntöde, Remíz) Korszerű üzemek (Heineken, Hirschler, Elzett) DKi iprterület Jó megközelíthetőség (84es út, 183

184 vsúti kpcsolt) Belső utk rossz állpotbn vnnk Korszerű üzemek Rendezetlen bevezető út Új fejlesztések (Hirschler, AwF) Logisztiki központ közelsége Ipri Prk Lehetőségek Sopron nyugti htárszéli helyzete újr Veszélyek Világgzdsági felértékelődik z energi árk emelkedése vállltok beruházási kedve csökken következtében Mgyr gzdság hnytlás vállltok válság nemzetközi beruházási kedve csökken Egyéb belterületek Elhelyezkedés, funkció Sopron belterületébe trtozik több korábbn önálló település: Brennbergbány Sopronkőhid, Tómlomfürdő Blf E települések tuljdonképpen Sopron gglomerációját jelentik. A város htárától 510 km távolságr fekszenek, beépítésük flusis jellegű, lkóik jelentős részben Sopronb járnk dolgozni, tnulni. Össznépességük 3656 fő, Sopron lkosságánk 6,5%. 184

185 Brennbergbány Sopron belvárosától délre, korábbi osztrák mgyr htár mellett fekszik. Trdicionális bányásztelepülés volt, itt működött Mgyrország első szénbányáj, melyet 1995ben zártk be végleg. A htár menti fekvés következtében flu fejlődési lehetőségei igen korlátozottk voltk. A Soproni hegység természetvédelmi körzetén belül is kivételesen szép fekvése m már vonzz kirándulókt. Lkóink szám 1173, zz Sopron össznépességének 2,1%. Sopronkőhid, Tómlomfürdő Sopron belvárosától észk keletre, Fertő tó irányábn tlálhtó. Tómlomfürdő Sopron kedvelt üdülőkörzete volt háború előtt. A háború során elpusztult z ddigr kiépített fürdőközpont. Az 50es években újr kiépült móló és strnd, mely zót is kedvelt fürdő és horgászterület. Az 1990es években újr megélénkült fürdőélet, és több új üdülő épült. Sopronkőhid börtönéről nevezetes, lkosság jelentős része ebben z intézményben dolgozik. Az egybenőtt település lkosink szám 1483 fő. Blf Soprontól dél keletre helyezkedik el, kb. 8 kmre Belvárostól. Nevezetessége gyógyvíz és z ásványvíz, ezekre épült z Állmi Szntórium és Kstélyszálló. Blf gyógyvize sjnos hideg, fürdőzéshez melegíteni kell, mi megdrágítj z üzemeltetést. A fürdő bővítésére kevés szbd terület áll rendelkezésre. Az Állmi Szntórium felújítás időszerű voln. Blf lkóink szám 1000 fő. Mindhárom településrészre rendszeres buszjárt közlekedik. A felsorolt, Sopronhoz cstolt településeken kívül Sopronhoz trtozik Fertő tvi kijáró Fertőrákosnál és brlngszínház, egy 48 éves bérleti szerződés lpján. A Fertő tvon élén vitorlásélet vn, de fürdőzésre nem lklms tó mgyr oldl. Néhány pihenőház épült itt, környezet szép, flóráj és funáj gzdg. A fertőrákosi kőfejtő egyedülállón impozáns környezetet nyújt színi elődások trtásához. Jelen állpotábn zonbn színház műszki berendezései elcsúfítják teret, nézőtér, bejárt, előtér szegényes. A brlngszínház progrmj nem elég nívós, mrketingje gyenge. Így néhány nyári elődás félházzl megy, miközben usztrii versenytársi közepes színvonlú progrmjikkl zsúfolásig megtelnek. 185

186 Felújítás mindenképp esedékes. A települések funkciój eltérő: Brennbergbány flusis lkófunkciójú településrész, melyben bány bezárás ót gzdsági funkció hiányos Sopronkőhid börtönre, mint fogllkozttór épülő, flusis településrész Tómlom üdülőtelep Blf flusis településrész, rekreációs funkcióvl A Fertő tvi Rákosi öböl rekreációs sportterület A fertőrákosi kőfejtő Brlngszínház kulturális funkciójú Környezeti jellemzők A Sopron közigzgtási területéhez trtozó különálló belterületeken kedvező táji, természeti közeg, melyben tlálhtók, sjátos kellemes lkókörnyezetet teremtenek. E településrészek ngy részén hosszú ideig nem megfelelő szennyvízkezelés jelentett környezeti problémát. A szennyvízcstornhálózt m már minden településrészen rendelkezésre áll. Környezetvédelmi szempontból jelentős előrelépést jelentett helyi szennyvíztisztítási és cstornázási beruházást célzó Európi Uniós támogtás elnyerése, melynek révén Jánostelep, Tómlom cstornázás, sopronkőhidi szennyvíztisztító telep megszüntetése lehetővé vált. A Soprontól keletre lévő településrészeken (SopronkőhidTómlom, Blf) vízbázisvédelem jelent további feldtot, hiszen hidrogeológii védőidomok kijelölése még nem történt meg, z ivóvízellátás biztonság mitt e területek érzékenyek z itt folyttott, földtni közeg állpotár htássl lévő tevékenységekre. Lkónépesség jellemzői Korstruktúr Brennbergbány lkosság elöregedő, 100 gyermekkorúr 119 időskorú jut. Sopronkőhidán z ktív korú népesség rány mgs, mely börtönben fogllkozttott fegyőri állomány következménye. Blfon kor szerinti megoszlás átlgos, gyermekkorúk rány kicsit mgsbb (16,9%) soproni átlgnál ( 14,5%) 186

187 Iskoli végzettség Iskoli végzettség szempontjából három flusi jellegű településrész erősen elkülönül soproni átlgtól. Míg Sopronbn átlgosn 18 év feletti korcsoportbn leglább középiskolát végzettek rány 46,6%, ddig ez z rány három településen 22,6 és 24,5% zz népességnek jóvl kisebb része rendelkezik érettségivel. Még lcsonybb felsőfokú végzettségűek rány: 5,9% Sopronkőhidán, 6,6% és 6,8% Brennbergbányán és Blfon 25 évnél idősebb lkosságon belül. A soproni átlg 15,8%, és ezen belül z Alsó Lőverekben, hol legmgsbb 31,5%. Fogllkozttás Brennbergbányán foglkozttási rány viszonylg lcsony (43,3%) ( soproni átlg 54,7%). Viszonylg ngyobb munknélküliség (4,9%) ( soproni áltg 3,9%), z inktív keresők (nyugdíjsok) és eltrtottk rány mgs. A 100 fogllkozttottr jutó inktív keresők és eltrtottk összlétszám itt legmgsbb Sopronbn: 182 fő. Sopronkőhidán mgs fogllkozttotti rány (57,6%), munknélküliségi rát lcsony (2,7%), z inktívk rány ngyon lcsony (14,2%), (vlószínűleg nyugdíjs fegyőrök nem mrdnk településen) z eltrtottk rány viszont mgs (de ők nem gyermekek, gyermekek szám lcsony) Blfon átlgosk foglkozttási rányok. A fogllkozttás ágzti szerkezete is flusi jelleget tükrözi Brennbergbányán: fogllkozttottk 7,8% dolgozik mező és erdőgzdságbn. ( soproni átlg 1,6%) Mgsbb z ipri, építőipri dolgozók rány is (39,6%) ( soproni átlg 28,3%), és ennek megfelelően jóvl lcsonybb szolgálttások részrány (52,6%) ( soproni átlg 70%). Sopronkőhidán kb. fele fele ránybn dolgozik lkosság z ipr és építőiprbn és szolgálttásbn (börtön). Blfon mező és erdőgzdság fogllkozttási szerepe mgs (5,6%), és flusi településekhez képest mgsbb szolgálttás rány (65,1%), tekintettel z itt működő fürdőre, szntóriumr, de még így sem éri el soproni áltgot (70%). A vezetők, értelmiségiek rány mindhárom településen jelentősen elmrd soproni átlgtól, 9,0%, 6,7% és 9,6%, míg z átlg 19,2%. Hsonlón elmrd z átlgtól z egyéb szellemiek rány is (15,2%, 9,3%, 13,6% soproni átlg 21,3%) Lkáshelyzet 187

188 A három településrészen összesen 1023 ház vn. Sopronkőhid, Tómlom település részen z összesen 425 házból 247 üdülő. Mindhárom flubn házk jvrészt földszintesek, Kőhidán és Blfon egylkásosk, Brennbergbányán hgyományos bányászházk többlkásosk (21% 23 lkásos, 18% 410 lkásos). Brennbergbányán lkások ngy része 1945 előtt épült (85,7%), viszonylg sok z egyszobás (28,4%) és kétszobás (47,6%). Kőhid Tómlomfürdőn lkások ¼e háború előtti és ugyncsk ¼e 90es évek után épült. Viszonylg sok háromszobás és ngyobb lkások rány (csknem 50%). A lkások 1/3 szolgálti, mi elég különleges helyzet. Blfon lkások 30% háború előtti, és kb. 45%uk 1970 és 1990 között épült. A lkások 59% 3 szobás és ngyobb, ezzel jelentősen meghldják soproni átlgot (41,5%). A lkások komfortosság is flusis jellegre utl. Brennbergbányán 56,6% mindössze komfortos és összkomfortos lkások rány (soproni átlg 91,5%). Ugynitt 21% komfort nélküli lkások rány (soproni átlg 2,3%). A lkások 15% nem jut hálózti vízvezetékhez, több mint fele nincs közcstornávl ellátv és mindössze 10% volt hálózti gázzl ellátv. Kőhidán vlmivel jobb helyzet, lkások 77,7% összkomfortos és komfortos, de ez is elmrd soproni átlgtól. A vízszolgálttás itt kb. átlgos, cstornázottság itt is lcsony (73,7%) és lkások felébe nincs bevezetve gáz. Blfon soproni átlgnk megfelelő lkások komfortosság és felszereltsége, egyedül gázbevezetésben volt elmrdás 2001ben, több mint 50% nem rendelkezett hálózti gázzl. Blfon nincs önkormányzti tuljdonú lkás. Brennbergbányán 81 lkás vn z önkormányzt tuljdonábn, zz z összes lkás csknem 18%. Válllkozások A három településen összesen 217 válllkozás működik, z összes soproni válllkozás 3,9%. Az 1000 lkosr jutó válllkozás szám itt leglcsonybb vlmennyi soproni városrész közül. Különösen lcsony Sopronkőhidán: 24 válllkozás/1000 fő és Blfon: 69 válllkozás /1000 fő ( soproni átlg 100). 188

189 Ezen két településrészen legmgsbb z egyéni válllkozások rány is (80 ill. 71%; soproni átlg 57,4%). A válllkozások ágzti megoszlását tekintve mindhárom településen z átlghoz képest kevesebb szolgálttás ágztb trtozó válllkozások rány. Brennbergbányán és Sopronkőhidán különösen mgs z ipri vállltok rány (28,3% és 14,3% soproni átlg 9,4%), Blfon mezőgzdsági (5,8%) és z építőipri válllkozásoké (11,6%). A flusis területek üzletekkel rosszul ellátottk, Sopron összes kiskereskedelmi egységének 1,7% tlálhtó összesen e flvkbn, mi 6,5% lkosság rányhoz képest kevés. Vendéglátóhely viszonylg több vn, itt Tómlom fürdő jvítj z átlgot. Kereskedelmi szálláshely egyedül Blfon vn, gyógy és Kstélyszálló, vlmint pnziók. Brennbergbányán és Blfon népszámlálás időpontjábn volt óvod és áltlános iskol, Brennbergbányán középiskol is. SWOT nlízis Erősségek Brennbergbány Gyengeségek Elöregedő, képzetlen lkosság Szép természeti környezet Elöregedett, komfortszínvonlú lkások Börtön léte elriszt mindenkit, ki Sopronkőhid Börtön d munkát nem ott dolgozik Tómlom Fürdő, horgásztó Blf Gyógyvíz és ásványvíz, Kstélyszálló, felújított fürdő Nemzeti Hideg víz Állmi Szntórium felújításr szorul Mgyr oldlon tó iszpos, lápos fürdőzéshez nem kedvező Fertő tó prk, lcsony A világörökségről helyszínen lkók keveset tudnk, nem értékelik Világörökségi helyszín, Mdár és növényvilág Vitorlás kikötő Fertőrákosi Brlngszínház Impozáns környezet kőfejtőben Jó kusztik Lehetőségek A színháztér műszki szeméttel vn tele, felújításr szorul Gyenge progrmkínált Gyenge mrketing Veszélyek 189

190 A htár megszűnése pozitívn ht z idegenforglmir A nemzetközi és hzi idegenforglom visszesése Az Euro bevezetésének csúszás negtívn ht z idegenforglomr A globális felmelegedés következtében Fertő tó vize tovább pd 190

191 5. Sopron funkciói és vonzáskörzete Mint hogy rövid történeti bevezető összegzéseként megállpításr került: Sopron m vonzó, hzi viszonyltbn kiemelkedően mgs életminőséget nyújtó város, htármenti fekvésének és turisztiki vonzerőinek köszönhetően z egyik legkedveltebb mgyr turisztiki desztináció. A város pozíciójánk és elsősorbn z áltl kínált minőségi életkörülményeknek megőrzése, illetve további fejlődés csk tudtos fejlesztési politik eredményeként vlósulht meg. A város jelenleg még viszonylg kedvező helyet tölt be mgyr városhierrchiábn. A részletes összehsonlító elemzések zonbn gyengülő pozícióról tesznek tnúságot: burgenlndi városokkl versenyző város előnyei nem csupán z örök vetélytárs Győrrel szemben vgy kiemelten fejlesztett burgenlndi kisvárosokkl szemben csökkennek, hnem régió többi ngyvárosivl, hzi turisztiki városokkl szemben is. Sopron, megyei jogú város városkuttások jelenlegi állás szerint komplex funkciójú, városhierrchiábn megyeközpontok közé illeszkedő város. E ngyvárosi jellegű funkcióegyüttesnek megléte és ez z országos városhálóztbn betöltött hely zonbn jelen vizsgáltok szerint is ellentmondásokkl teli, inkább remélhető jövő (?), mint jelen állpot A város lkossági / válllti megítélése A helyzet illusztrálásár, fenti fejezetekben rögzített megállpítások megerősítéseként tnulságos felidézni Kolti Zoltán viszonylg friss kuttását (Kolti Zoltán: A mgyrországi városok versenyképességének lkossági megítélése in: Tér és Társdlom XIX. évf szám, illetve Kolti Zoltán: A mgyrországi városok versenyképességének válllti megítélése in: Tér és Társdlom XXI. évf szám). A kuttás deklrált célj z volt, hogy kiegészítse városok versenyképességét sttisztikák lpján meghtározó módszerek eredményeit egy, mögöttes, társdlmi folymtokt is bemuttó empirikus kuttás segítségével. E kuttás eredményei szerint Sopron kiemelkedően vonzó város mind mgyrországi vállltok telephelyválsztási preferenciái, mind lkosság lkóhelyválsztási preferenciái lpján. Budpest mindkét esetben jelentősen elkülönülve z első helyezett. A lkosság számár főváros után szinte egyformán vonzó Pécs és Sopron, vállltok számár fővárost Győr követi egyértelműen kiemelkedve, mjd Székesfehérvár és Sopron, s lemrdv, de egymás között viszonylg nem ngy eltéréssel Debrecen, Pécs és Szeged. 191

192 69. ábr: Mgyrországi városok versenyképességi sorrendje (z lább idézett list csk kuttó áltl felállított listák első 6 /7 helyezettjét trtlmzz) lkosság 1. Budpest 2. Pécs 3. Sopron 4. Győr 5. Szeged 6. Debrecen vállltok 1. Budpest 2. Győr 3. Székesfehérvár 4. Sopron 5. Debrecen 6. Pécs 7. Szeged A fenti listák z összesített sorrendek. A szerző természetesen megvizsgált például, hogy milyen eltérések vnnk vállltok mérete szerint csoportosított válszok szerint kilkuló sorrendekben. Érdekes Sopron helyzete: Sopron z város, melynek pozíciój jelentősen kedvezőtlenebb kisvállltok áltl meghtározott pozíciónál mind középvállltok, s még inkább ngyvállltok körében, melyek számár leginkább vonzó telephelyszínek ugyn fenti listábn szereplő városok, zonbn Sopron itt z idézett városok között legutolsó. A vállltok kiemelt rngsorolási szempontji méretktegóriától függetlenül regionális elérhetőség, felvevőpici jelleg, üzleti szolgálttások jelenléte. Minél ngyobb méretű megkérdezett cég, nnál fontosbb számár z dott városbn (egyértelműen ngyvárosokbn) gzdsági szerkezet, illetve munkerő képzettsége és termelékenysége (középvállltok), illetve z innovációs kultúr és beszállítói kpcsoltok minősége (ngyvállltok). Sopron tehát ngyobb vállltok véleménye szerint kevésbé vonzó gzdsági szerkezet, jó minőségű munkerő, innovációs kultúr hiányossági mitt. A lkosság áltl legfontosbbnk tekintett versenyképességi tényezők között legfontosbb jó infrstruktúr, városi intézményrendszer, illetve kedvező fogllkozttási helyzet, s kuttó hipotézisével ellentétben jóvl kevésbé meghtározó például sopronik erősségének is trtott társdlmi trdíciók, hgyományok megléte. A kuttó külön figyelmet szentelt sját régión belüli megítélés vizsgáltár. A városokról kijelenthető, hogy zok sját régión belüli megítélése kedvezőbb, mint z országos reprezenttív mintábn állpítj meg kuttó. Sopron zonbn, szinte országosn egyedüliként, mind vállltok, mind lkosság részéről jelentősen kedvezőtlenebbül ítéltetik belülről. Győrt vlmennyi versenyképességi tényező vontkozásábn még z országos kiemelkedően pozitív értékelésnél is jobb telephelyhelyszínnek értékelik régió válllti. Egyértelmű kivételt képez Sopron versenyképesnek trtott települések körében, mivel város régión belüli megítélése minden tényező esetében rosszbb, mint z országos válszok lpján. Különösen település innovációs kultúráj, regionális elérhetősége, felvevőpici jellege és gzdsági szerkezete számít kevésbé fontos tényezőnek város versenyképességében nyugtmgyrországi vállltok véleménye lpján. Kísértetiesen hsonló helyzet nyugtmgyrországi lkosok áltl Sopronról lkotott vélemény szerint. Szemben Péccsel vgy Győrrel, hol szinte minden tényező z országosnál pozitívbbn ítéltetett, Sopron esetében jelentősen csökkent zok rány, kik várost fogllkozttási 192

193 dottsági, településen belüli minőségi infrstruktúr, vgy városi szerepkörök szélessége, szbdidős lehetőségek széles kínált mitt trtná vonzónk. A kuttásnk nem volt célj furcs helyzet okánk feltárás. Jelen kuttás fényében zonbn leszögezhető, hogy míg Sopron külső megítélése egyértelműen pozitív, várost vonzó (ngy)városokkl teszi egy szintre, regionális, belső, egyértelműen negtívbb megítélés ok helyzetet közelről ismerők áltl egyre jobbn érzékelhető problémák jelentkezése A város funkciói A város egyértelműen komplex szerepkörű, hzi viszonyltbn inkább ngyvárosi jellegű város. E komplex funkcióegyüttes jellemzője zonbn s ez egyebek mellett z előzőkben felidézett ellentmondásos helyzet mgyrázt is, hogy ngyvárosokr áltlánosn jellemző funkciók mindegyike többékevésbé hiányos. Kiemelkedő város gzdsági, ezen belül egyértelműen turisztiki szolgálttó funkciój, ez jelenleg város gzdgodásánk, fejlődésének egyik, szinte kizárólgos motorj. Strtégii kérdés ugynkkor többi fejlődéshez nélkülözhetetlen több lábon állást is biztosító funkció lkulás. A kontextust meghtározz megye és régióközpont Győr és z erőteljesen fejlődő burgenlndi osztrák városok versenyelőnye. Sopron funkcióink lkulását város röviden vázolt történetét is figyelembe véve következő tényezők determinálják: város hgyományit tekintve megyeszékhely volt, megfelelő megyei szintű irányító és gzdsági funkciókkl; város elsősorbn gzdsági funkcióit története során mindig meghtározt (gyengítette) két, közel egyenlő (9090 km) távolságr fekvő konkurens: Győr és Pozsony, illetve 60 kmre fekvő globális irányító központ Bécs; 1919ben vonzáskörzet elveszítésével város igzgtási és gzdsági funkciói is jelentősen csökkentek; II. világháborút követően megindult város elitjének jelentős mértékű cseréje, mely ugyncsk jelentős htássl volt város hgyományos funkcióink erőtlenedésében; 1950től kezdve város megyei igzgtási funkciói megszűntek, gzdsági funkciók tovább csökkentek (szimbolikus pillnt 1952 / 1959 bány végleges bezárás); néhány, XX. százd elejétől folymtosn megőrzött funkció élteti tovább várost nehéz években is: gzdsági funkció: turizmus és kpcsolódó egészségügyi szolgálttások (kórház, illetve hzi pártelit egyik kedvelt célpontjává váló Blfi gyógyfürdő, szntórium); okttási funkció z ország egyedüli erdészeti és fipri egyeteme; 193

194 z 1980s évektől kezdve gzdsági funkció elemei közé z idegenforglom mellett újr megjelent kereskedelem és erősödnek szolgálttások (kiemelten z egészségügyi szolgálttások); 1990ben város megyei jogú város státust kp, s megszerzett elsősorbn kistérségi típusú igzgtási funkciók mellett folymtosn tovább erősödnek gzdsági és z okttási funkciók. Közigzgtási funkciók: Sopron megyei jogú város Beluszky Győri féle hierrchirendszer (Fel is út, le is út városink településhierrchiábn elfogllt pozícióink változási 20. Százdbn Tér és Társdlom 2004/1.szám) szerinti megyeközpont szerepét nem város közigzgtási funkcióink köszönheti. Sopron nem megyeszékhely, így megyei típusú / szintű intézményrendszere (megyei bíróság, cégbíróság, ÁNTSZ megyei központj, munkügyi szolgálttó központ, megyei földhivtl, közigzgtási hivtl stb. Győrben tlálhtó) nem épült ki. Sopronbn elsősorbn közigzgtási intézmények kistérségi képviseletei/ helyi irodái /kirendeltségei működnek, z újonnn lkult / lkuló regionális igzgtási funkciókon Győr mellett jellemzően megyeszékhelyek osztoznk. A regionális szerepre is törekvő város Kulturális Örökségvédelmi Hivtl NyugtDunántúli Regionális központjánk d például otthont. E funkció erősítése nehéz, s nem oldná, inkább erősítené város kedvezőtlen gzdságifogllkozttási szerkezetét. Gzdsági funkciók: Sopron, kedvezőbb fekvésű és helyzetű Győr (Dun, utópály, kedvezőbb vonzáskörzet, töretlenebb fejlődés stb.), illetve közelmúltn fejlesztett burgenlndi ipri központok mellett nehezen tudj (z önkormányzti bevételek lkulását jelentősen meghtározó) ipri szerepkörét erősíteni. Jelenleg strtégii kérdés, hogy város fejlődésének biztosításához hogyn, illetve z idegenforglmi vonzerők megőrzése mellett milyen mértékben képes turisztiki funkciókon túl z egyéb gzdsági funkciókt, kiemelten z ipri funkciókt erősíteni. A deklrált szándékok z Egyetemre is építve hgyományos erdészeti, fipri profilhoz kpcsolódó high tech / innovációs ágztok megerősödését trtnák kívántosnk. Az e célr létrehozott ipri prk zonbn nem működik, z Egyetem szellemi bázis nem elég erős. Hiányos város szolgálttási szerepköre: város legngyobb szolgálttói és fogllkozttói közszolgálttók, mgán szolgálttók között pedig lkossági vgy kifejezetten kisválllkozókt szolgáló vállltok súly meghtározó: könyvelő cégek, ügyvédi irodák, informtiki cégek. A válllti szövet új, versenyszférához kpcsolódó ngyfogllkozttó üzleti szolgálttó válllti (z első fecskék egyike pl. 300 fős Telecom NyRt. cllcenter) még nem képviselnek elegendő súlyt válllti szövetben. Célszerű lenne e turist/környezetbrát gzdsági részfunkció erősítése. 194

195 A szolgálttó szektor leginkább város gzdsági funkciójánk meghtározó területéhez, z idegenforglomhoz (vendéglátás, szálláshelyek, egyéb turisztiki szolgálttások) kpcsolódik: turizmussl fogllkozó vizsgáltok látámsztják, hogy Sopron országos és nemzetközi turisztiki desztináció, főváros és kiemelt fürdővárosok után legtöbb turistát vonzó mgyr város. E terület egyik legfontosbb eleme, s város gzdgságánk kiemelt forrás z egészségügyi szolgálttások területe: fogászt, szemészet, plsztiki sebészet, szépség /wellness. A funkció gzdsági erejének további fenntrtás, lehetőségekhez képest további erősítése szintén város lpvető érdeke. A város gzdságánk vizsgált során kiderült, hogy hgyományos kereskedelmi funkció sem működik jól. Az es években mgyr és z usztrii árk különbözőségére lpozott bevásárló turizmust kiszolgáló kiskereskedelem súly és jövedelemtermelő képessége z árk kiegyenlítődése, illetve hipermrketek, pláz megjelenésével folymtosn csökken. A fenti lehetőségeket kihsználni vágyó számos esetben z ország más vidékeiről betelepedett válllkozói réteg még nem tlált meg fennmrdást jelentő utt. Ennek egyik, viszonylg szűk és tudtos ösztönzéssel életre kelthető ösvénye lehet Belváros fejlesztéséhez kpcsolódó kereskedelemfejlesztés. A város gzdsági funkciójánk problémáit tükrözi város fogllkozttási szerepkörének ellentmondásosság. A 2007ben készült, város gzdságfejlesztési koncepcióját előkészítő kuttások, illetve z IVS készítése során készült vizsgáltok rámuttnk szerepkör erősségeire és gyengeségeire, s megállpítják, hogy ugyn Sopron munkvállló lkóink 90% városbn tlál munkát, bejárók szám ( Győrben, Kpuvárott, illetve z osztrák Kismrtonbn vgy Oberpullendorfbn regisztráltkhoz képest) ngyon lcsony. A városnk ngyságához képest kicsi fogllkozttási vonzáskörzete, zz fogllkozttási funkciój nem meghtározó. A sttisztikákból kiderül z is, hogy városbn betölthető állások csk viszonylg lcsony jövedelmeket biztosítnk: ebből következően is ngy z usztrii elszívóerő mind diplomások, mind z lcsonybbn képzett lkosság irányáb. (Az Ausztriábn dolgozók személyi jövedelemdój zonbn egyáltlán nem gyrpítj város költségvetését.) A város fejlődéséhez város áltl még közelmúltbn is kínált kimgsló életminőség további fenntrtásához gzdsági funkció és fogllkozttási szerep megerősítése nélkülözhetetlen. A szükséges fejlesztések egyik célj tehát z új jövedelmező munkhelyek teremtésének ösztönzése (hiszen régiek már nem kellően jövedelmezőek): ennek eszköze gzdsági funkció elsősorbn z ipr és z üzleti szolgálttások működési feltételrendszerének biztosítás. Okttási funkció: ngyon fontos, de problémáktól nem mentes funkció. A vizsgáltok kimuttták, hogy Sopronbn z lp és középfokú okttási hálózt mint legtöbb városi közszolgálttás megfelelő, de további fenntrtás többlet erőforrásokt igényel. 195

196 A funkció meghtározó szereplője NyugtMgyrországi Egyetem. Egy egyetem jelenléte elvileg egyet jelent z egyetemisták + egyetemi okttók + egyetemi termékek = szellemi élet, innovációs készségek jelképes egyenletével egy olyn városbn, hol tnulmányi időben 10%kl megnövekszik lkosság szám. Ez jellemzően fitlossággl, kretivitás jelenlétével, pezsgő kulturális /szellemi élettel járó funkció nem érződik városon (l. innovációs kultúr hiány ngyvállltok véleménye szerint; jellemző, hogy mgyr Artmozi hálóztnk nincsen soproni tgj; bár z önkormányzt kulturális szkemberei nem jeleznek problémákt, helyi fitl diplomások hiányolják z lterntív vgy mgs minőségű, nem elsősorbn szórkozttó típusú rendezvényeket stb.) Az egyrészt ngy hgyományú, másrészt fitl Egyetem célirányos és egyediséget biztosító fejlesztése elengedhetetlen (Győr itt is konkurens): fontos nemzetközi nyitás német nyelvű kurzusok, ezen belül helyi, térségi, burgenlndi gzdság igényeihez kpcsolódó, turisztiki szerephez, illetve kultúr város szerephez kpcsolódó képzések megerősítése. Az okttási, illetve turisztiki szerepkörökhöz kpcsolódik kulturális város szerepkör: városbn sok, de kevéssé modern, ezért számához képest kevés látogtót vonzó múzeum vn. A városbn vn színház, zenekr, énekkrok, tánccsoportok, de z ellentmondásokr utl, hogy részletesen kidolgozott Lisztiád progrm nem működik, s míg szentmrgitbányi elődásokr már lehet interneten helyet fogllni, Fertőrákosi Brlngszínház honlpj üres, s információt még tvlyi Soproni Ünnepi Hetekről is nehezen lehet szerezni. Szintén problémákr utl, hogy Liszt Ferenc Konferenci és Kulturális Központ csk megerősíti és nem pótolj közösségi kulturális hely hiányát, s mgán (mert Liszt Ferenc Központbn gykorltilg nem működik ez funkció) konferenciszervezők szerint Ausztriáb kell vinni megfelelő esti progrmokr konferencirésztvevőket vgy feleségeket. Humán szolgálttó funkció: városbn kiemelkedően jó z egészségügyi szolgálttások színvonl. Bár z egészségügyi szkemberek elégedetlenek, hiszen Ausztriábn sok szempontból sokkl jobb helyzet, város, kiemelten z Erzsébet kórház, z egész mikrotérségnek minőségi szolgálttást biztosít. A szkemberek szerint egyre több sebből vérzik (l. szociális fejezet), szociális szolgálttások rendszere, m még hjléktlnok problémájánk megoldtlnságán kívül minden problémát kezel város. A funkció minősége m még vlódi ngyvárosi, térségi központi szerepű városhoz méltó, de fenntrtásához nélkülözhetetlen város pénzügyi eszközeinek bővítése. Lkó funkció: város lkói jelenleg hzi viszonyltbn kiemelkedő életminőséget nyújtó városbn élnek. A város infrstruktúráj folymtosn oldódó belső közlekedési gondoktól eltekintve megfelelő, közszolgálttások rendszere jó minőségű (okttás, egészségügy, szociális ellátások), környezet szép, egészséges életvitelre d lehetőséget, megfelelő kínált lkossági típusú, mgán szolgálttások területén. Problém város viszonylgos elzártság, 196

197 közlekedés nehézsége Győr / Budpest irányábn, ugynkkor Ausztri, Bécs, illetve mgyr közkedvelt turisztiki célpontok (fürdővárosok Bük, Zlkros, Hévíz vgy Blton) közelsége kiemelkedő pozitívum. A funkció hosszútávú működése zonbn (például z önkormányzt áltl biztosított szolgálttások színvonlánk megőrzése, illetve ennek feltétele: több személyi jövedelemdót városb visszjutttó, illetve többet költő lkosok dominnciáj) csk többi funkció hiányink orvoslásávl biztosíthtó A város pozíciój városhierrchiábn Sopron, mint nél ngyobb lkosságszámú város, GyőrMosonSopron megye második, NyugtDunántúli Régió negyedik legngyobb város, 1990 ót megyei jogú város, hzi viszonyltbn ngyvárosok közé trtozik. A BeluszkyGyőri féle hierrchivizsgált sttisztiki elemzésekre épülő gykorlt szerint városokbn tlálhtó intézmények, szervezetek meglétük, volumenük, hierrchikus szintjük stb. tételes vizsgált lpján osztályozt városokt. A szerzők megállpították, hogy Sopron esetében világháborúk következtében kilkult hátrányos helyzetet rendszerváltozás rehbilitált: szocilist korszkbn középvárosok közé süllyedt város z utóbbi tíz évben Győrhöz hsonlón elsősorbn pici lpon szerveződő intézményei és nem közigzgtási funkciói révén nem megyeszékhely városok közül egyedüliként felkerült megyeközpontok hierrchiszintre. (A tnulmány fővároson kívül megkülönbözteti regionális központi szintet 5 város: Pécs, Debrecen, Szeged, Miskolc, Győr; megyeközponti szintet 13 város: megyeszékhelyek és Sopron, Slgótrján kivételével; középvárosi szintet 25 város; kisvárosi szintet 78 város.) A tnulmány 2001ben készült, s jövendölését, mely szerint Sopron m (2001ben) z ország egyik legfontosbb nyugti kpuj, s rövidtávon fokoztosn jvulnk pozíciói, nem támsztj lá város zót kilkult helyzete. A jvuló pozíciók helyett z IVS készítése során feldolgozott elemzések, illetve z IVShez készült vizsgáltok mindegyike romló vgy ngyon sérülékeny pozíciót regisztrált. A város helyzete nem egyértelmű megyeközpontok között. A KSH áltl rögzített legfrissebb sttisztiki dtok, bár összesítve első látásr imponálók (Győr város lpolgármestere áltl összeállított, z Interneten publikált nyg, mely Győr helyzetét vizsgálj nyugtdunántúli, illetve közép mgyrországi városokkl összehsonlítv, városhierrchiábn 2. helyre pozícionálj Sopront), szintén ezt köztes, ellentmondásos helyzetet tükrözik. A demográfii helyzetre, közszolgálttásokr, képzettségi muttókr, munknélküliség helyzetére vontkozó dtok mind Győr kivételével nyugtdunántúli városok, mind hsonló funkciójú Eger vgy Pécs dtinál jobbk. A gzdsági szerkezetet jellemző dtok zonbn jelentősen hátrébb sorolják Sopront, s tendenciák még turizmus területén is inkább stgnálást, mint fejlődést muttnk például hsonló méretű, dottságú Egerrel ellentétben. (És z összehsonlításb nem kerültek bele kiemelt és folymtosn fejlődő mgyr desztinációk, Budpest, Bltonkörnyék, klsszikus gyógyfürdők.) 197

198 A funkció és hierrchivizsgált összegzéseként válik világossá város különös, problémákt is indukáló, de egyben lehetőségeket hordozó dilemmáj: Sopron (BécsGyőrPozsony Szombthely áltl meghtározv) kisváros vgy ngyváros? város történetileg ngyváros, ennek máig tpinthtó elemei vnnk: viszonylg ngy vonzáskörzetre épülő egyetem, kórház, közszolgálttások bizonyos széles szkok tekintetében országos hálój, hgyományokkl vonzáskörű rendelkező színház, szimfonikus zenekr ; város XX. százdi történetében zonbn vonzáskörzetétől, így természetes belső picától és kereskedő, gzdálkodó elitjétől megfosztott város kiesett ngyvárosok hálóztából, ngyvárosi jellegű gzdsági, illetve közigzgtási funkcióit elveszítette. A sok tekintetben csk kisvárosi funkciókt mgánk tudó város z 1960s évektől kezdve turisztiki funkcióból élt (Blf és Szntórium z országos elit megjelenésével leglizált büntetett htármenti várost). Az 1980s évektől kezdve pedig ez bevásárlóturizmussl, egészségturizmussl bővült turisztiki funkció tette várost és lkosit olyn gzdggá, hogy rendszerváltást követő időszkbn z önkormányzt ngyvárosi intézményeket, szolgálttásokt is működtetni tudj, s lkosok ezáltl is országos összehsonlításbn kiemelkedő életszínvonlon tudnk élni. E turisztiki vonzerő jelenlegi lpeleme zonbn nem mellesleg megfelelő szolgálttó hálózttl rendelkező kellemes környezetben fekvő, szép belvárosú, meghitt, emberi léptékű, kulturális hgyományú klimtikus gyógyhely kisvárosság. Sopron tehát vonzó, mert olyn kisváros, mely ngyvárosi funkciókkl is bír. De m ezeket funkciókt működtetni egyre költségesebb, s z erőteljesebb gzdsági funkció (jövedelmező állásokt kínáló fogllkozttó és dózó vállltok jelenléte) nélkül lehetetlen: félő, hogy város stgnáló vgy pozíciójukbn visszeső, stgnálóhnytló dinmikájú városok közé kerül. E folymt megállítás, turisztiki vonzerőket tiszteletben trtó ugynkkor htározott gzdságfejlesztési kciók indítás lkossággl folymtosn konzultáló városvezetés feldt. A fent leírt jelenleg hiányos funkciók mindegyikében vnnk trtlékok, melyek tudtos és tervezett fejlesztésével és specilizációvl mjdnem ngyváros kis/középváros jelenlegi életminőséget biztosítv tudj / krj ezt z egyedi pozícióját megtrtni és közben fenntrthtó módon, térségi hálóbn működve tovább gzdgodni Sopron vonzáskörzete Sopron térségi szerepköre htárnyitás következtében átlkulóbn vn. A rendszerváltozás ót folymtosn felvetődik kérdés: képes lesze Sopron visszszerezni csknem 100 éve elveszített komplex térségi központ szerepét, z usztrii településeket beleértve, és megváltozike város orientációj, újr Bécshez kpcsolódás lépe Budpest orientáció helyébe. 198

199 A történelem kereke természetesen nem forgthtó vissz. A Sopront elsődlegesen Ausztriához kpcsoló poncihtereket kiűzték városból, németül beszélő lkosság rány kicsi, mgyr térségek infrstrukturális, gzdsági és társdlmi szempontból is elmrdtk z osztrákhoz viszonyítv. Ez utóbbi szempontból főleg munkkultúr, környezethez vló viszony eltérése jelentős. A kérdés még nem dőlt el. A lkosság már él szbd átjárás lehetőségével, mgyrok bevásárlásikt Ausztriábn intézik, fitlok Bécsbe járnk szórkozni, sokn töltik szbdidejüket Fertő tó osztrák oldlán. Főleg kedvező ár/érték rány, minőségi szolgálttások csábítják át őket. Az osztrákok főleg soproni egészségügyi, szépségipri és vendéglátási szolgálttásokt veszik igénybe, elsősorbn költségtkrékosság motivációjávl. Viszonylg sokn dolgozni is Ausztriáb járnk sopronik közül, ez z ellenkező iránybn lig működik. Soproni óvódásokt, iskolásokt is szép számml irtnk be osztrák intézményekbe. Elmondhtó, hogy jóllehet Sopron városisbb jellegű, jóvl ngyobb lélekszámú, mint környező osztrák települések, egyelőre osztrák irányú vonzáskörzete csk csonkán, személyi szolgálttások tekintetében működik. Ameddig Sopron nem tudj gzdsági pozícióját megerősíteni és szolgálttásibn minőségi elemet jvítni, nem számítht vonzáskörzete vlós kiterjesztésére. Az Interreg CBC keretében megvlósuló közös fejlesztések sokt jelentettek egész NyugtMgyrországon. A projekteket eddig főleg z osztrák fél kezdeményezte és vezette. Az eredmények többek között tnulmányokbn, kerékpárutkbn, z rnyhegyi inkubátorházbn öltöttek testet. Sopron vonzáskörzete mgyr oldlon is felemás. A város ugyn törekedett regionális funkciók megszerzésére, de versenyben lemrdt Győr mögött. A megyén belül is értelemszerűen meg kell elégednie Győr utáni második hellyel. Megközelíthetősége rossz, Győrtől kb. 1,5 ór z eljutási idő, így megye 7 kistérségéből kpuvári z egyetlen, mely jobbn kpcsolódik Sopronhoz, mint Győrhöz. Sopronnk országos szerepe z országbn egyedüli erdészeti fipri mérnökképzésnek köszönhetően vn, vlmint Logisztiki Központj kijelölt 10 országos központ egyike. Emellett hzi viszonyltbn kiemelkedő egységes Óváros és Alpoklji szép fekvéséből fkdó klimtikus gyógyhely jellege d Sopronnk országos idegenforglmi vonzerőt. A belső turizmus kedvező dti muttják, hogy Sopron jól szerepel ezen területen, bár z egyre divtosbb, minőségi termál/wellness turisztiki központokkl nem tudj felvenni versenyt. 199

200 Megyei szerepkört soproni szociális intézmények némelyike lát el: más bentlkásos gyermekotthon nincs megyében. A megyében két súlyponti kórház vn, győri és soproni Erzsébet Kórház, mely megye nyugti térségéből fogdj betegeket. A korábbn országos jelentőségű Állmi Szntórium m főleg régió betegeit fogdj. A város vonzáskörzete további szolgálttási tekintetében főleg kistérségre ill. mikrotérségre terjed ki. A SopronFertődi kistérség három mikrotérségből áll: Soproni mikrotérség: Sopron, Ágflv, Fertőrákos, Hrk, Kópház, Ngycenk Fertődi mikrotérség: 16 település Déli Alpoklj mikrotérség: 17 település, központj: Lövő A déli próflvs terület némiképp leszkd kistérség észki, Sopron környéki részétől, megközelíthetőségét 84es út biztosítj. Sopron munkerő vonzáskörzete erre területre már nem terjed ki. A gzdsági fejezetben leírtk szerint Sopron vonzáskörzete fogllkozttás szempontjából kicsi. A Fertődi mikrotérségen belül z Ikv völgyi települések kpcsolódnk jobbn Sopronhoz. A Soproni mikrotérség és város kpcsolt egyértelmű mind fogllkozttás, okttási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi, szolgálttások igénybevétele, szbdidő eltöltés (kultúr, sport) lehetőségeinek kihsználás szempontjából. Ezekből településekből legtöbben Sopronb (és szomszédos Burgenlndb) járnk dolgozni, itt tnulnk középiskolások, ide járnk focizni, vgy meccset nézni. Sopron kulturális vonzereje jobbár csk várost mgát érinti, hngversenyekre, kiállítás megnyitókr kevesen járnk, ( mindig ugynz 200 ember ) mondják helyiek. Sopron és kistérsége több projektet vlósít meg közösen; Kistérségi hulldéklerkó épül Cséren (déli mikrotérség) EUs forrásból Kerékpárutk épültek főleg EU CBC forrásból Az Ikv ptk rendezésére és záportározó építésre Sopron tervet készíttet és be kívánják dni KEOP b Sopron tervet készíttetett fertőrákosi brlngszínház felújításár, melyet ROPb (turizmusfejlesztés) kívánnk bedni A felsoroltk muttják, hogy Sopron kistérség fejlesztései élére állt, és sját forrást is fordít projektek előkészítésére. A kistérségi polgármesterek ugynkkor nehezményezik, hogy Sopron mindent mg kr megoldni, z ő véleményüket kevésbé hllgtj meg, és eddig nem válllt fel lobbit kistérségi témákbn. 200

201 Az IVS elkészítése során kistérségi polgármesterekkel trtott megbeszélés ngyon pozitív fogdttásr tlált. A résztvevők nyiltkoztk rról, hogy turizmust közösen kell fejleszteniük, közös TDM szervezetet kívánnk létrehozni, közös Fertő tó kártyát, rendezvény nptárt, honlpot, mrketing kmpány megvlósítását jvsolták. A soproni civilházt, melynek létrehozásár polgármester civil fórumon ígéretet tett, kistérségi civil szervezetek is szívesen hsználnák. 201

202 6. Jövőkép Sopron hosszú távon elérni kívánt céljink eredőjeként htározzuk meg város jövőképét. A jövőkép komplex foglom, mely mgáb fogll társdlmi gzdsági, kulturális és vizuális elemeket egyránt. A pozitív jövőkép mellett felvázolunk egy negtív szcenáriót is, mely kkor következhet be, h város fejlődését elősegítő lépések nem történnek meg Pozitív jövőkép Sopron szellemisége Legnehezebb egy város identitását, szellemiségét megváltozttni. Ez nem is lehetséges rövid idő ltt. Engedjük meg mgunknk zonbn, hogy feltételezzük: folymtos erre irányuló cselevés révén elérhető, hogy megvlósuló fejlesztésekkel párhuzmosn Sopron szellemisége is változik: befogdóbb, nyitottbb, dinmikusbb lesz, újr erősödik város hjdn volt többnyelvűsége, multikulturális jellege. Városi szolgálttásivl, pezsgő életével Sopron vonzz környék lkosságát, válllkozásit, megtrtj fitl lkóit, visszjönnek máshol tnult diplomások, hiszen Sopronbn lehetőséget tlálnk kezdeményező kézségük és kretivitásuk kibontkozásár és fejlődésre. A város fitlji új életet, színt hoznk városb, melyet z idősebbek sem utsítnk el Sopron társdlm, városvezetése Sopron város fejlődése középtávú, 7 éves strtégi mentén megy végbe, strtégiát ismerik, megvittták és elfogdták város ez iránt érdeklődő lkosi, válllkozói, szereplői. A strtégi nyilvános, város honlpján olvshtó és biztonságot, kiszámíthtó viszonyokt teremt, irányokt nyújt lkosság és befektetők számár. A strtégi végrehjtásáról és z idők során szükségessé váló módosításáról párbeszéd folyik városvezetés és civil társdlom között. A városvezetés felelősen tevékenykedik város érdekében, civil társdlomr támszkodv. Továbbr is működik Városfejlesztési Tnács sikeres intézménye, és hsonló rendezvényekkel szólítj meg város vezetése város különböző rétegeit. A civil társdlom fejlődik, új szervezetek jönnek létre, melyek kezdeményezéseikkel hozzájárulnk város fejlődéséhez, nyitottbbá válásához. A város vezetése ismeri és felkrolj jó kezdeményezéseket, időt fordít polgárokkl vló tlálkozásr. A Sopronbn tnuló több ezer egyetemist bekpcsolódik város életébe, kretivitásávl segíti város fejlődését, míg mintegy cserébe város biztosítj számukr közösségi élet, szórkozás feltételeit. 202

203 Sopron nemzetközi szerepe Sopron újr városközpont szomszédos burgenlndi flusis települések számár. A nemzetközi progrmoknk, projekteknek z élére áll, mint projektgzd kezdeményezi és vezényli közös fejlesztések megvlósítását. A város vezetése ösztönzi z együttműködést főleg szomszédos, de távolbbi osztrák trtományokkl is gzdság, turizmus, z okttás, z egészségügy stb. területén. A város vezetésének részvétele és támogtás rngot d rendszeres, intézményesített közös fórumoknk, konzultációknk. Sopron és kistérsége versenyképes lesz Burgenlndhoz képest, gzdság, innováció, turizmus és életminőség vontkozásábn. Amíg ez bekövetkezik, nem szégyell tnulni szomszédoktól. Az önkormányzt fitl munktársink biztosítj lehetőséget, hogy néhány hétre, hónpr szkmi gykorltr fogdják őket usztrii önkormányztok. Az egyetemen német nyelű képzés is folyik, külföldi, neves tnárok tnítnk és kuttnk, hztérnek külföldön dolgozó fitl kuttók, igzi nemzetközi légkör urlkodik. M sopronik nem szeretik szomszédikt, gykrn lenézik és irigylik őket. A város vezetése ösztönzi közös rendezvények, lbdrúgó meccsek, sportesemények, ünnepségek trtását, melyek képesek személyes kpcsoltépítésen keresztül lkítni szemléletet és htni z előítéletekkel szemben. Sopron jó osztrák kpcsolti révén eléri, hogy újr megnyílnk z Ausztriáb vezető, htár áltl eddig elvágott utk és várost és kistérségét rendszeres tömegközlekedés kpcsolj szomszédos osztrák településekhez. Az osztrák mgyr térség turizmusát közös TDM szervezet szolgálj ki és erősíti. Végre megvlósulnk régót tervezett közös rendezvények (pl.: Lisztiád), Fertő tó egy tó lesz, egyszerre osztrák és mgyr, közös Fertő tó kártyávl és honlppl, progrmokt prtnerek egyeztetve szervezik. A hálóztosodás és versengés hozzájárul színvonl emeléséhez htár mindkét oldlán. Sopron kpu z osztrákok számár Mgyrország felé, mivel nynyelvüket mindenki megérti és beszéli, és hsonló kultúrkört jelent, ugynkkor kpu mgyrok számár Ausztri irányábn, hiszen minden információ mgyrul is elérhető szomszédos területek turizmusáról, gzdságáról stb Sopron kistérségi szerepe Sopron jelenleg főleg csk mikrotérségi vonzerővel rendelkezik. A város gzdsági megerősödése kistérség számár is fontos: város gzdság ngyobb körből szívj fel munkerőt, és városi szolgálttásit jó közlekedésű térségből mind többen veszik igénybe. A város és térsége kölcsönös egymásrutltság és érdekek lpján együttműködik. A város ismeri, elismeri kistérség érdekeit, kistérségi polgármesterekkel rendszeres konzultációt folytt, prtnerségi lpon. Hzi és nemzetközi súlyát felhsználv nem csk sját érdekeiért 203

204 lobbyzik, hnem kistérségért is. A város és kistérség között működik munkmegosztás: kistérség lkói munkhelyet tlálnk városbn és igénybe veszik továbbr is színvonls egészségügyi, szociális, okttási, szbdidős, dminisztrtív szolgálttásokt. A soproni vállltok pedig igénybe veszik kistérségi munkerőt. Az ide érkező turisták számár soproni kínáltot színesítik kistérség ttrkciói is, ezáltl trtózkodási idő meghosszbbodik. Sopron és kistérség közös progrmji közös honlpjukon elérhetők. A lkók számár 85ös út felújítás jvítj Sopron elérhetőségét, turisták és helyi sport kedvelői számár kistérségi kerékpárutk kiépítése és közös fenntrtás biztosítj kulturált közlekedés és ktív turizmus lehetőségét. A kistérségen belül nemzetiségek németek, horvátok kultúráj tovább él és erősíti térség nemzetiségi kpcsoltit. A kistérség lkosság büszke Sopronr, dinmikusn fejlődő városr és Fertő táji világörökségre Sopron gzdság Sopron DKi ipri területén új, korszerű technikát lklmzó jelentős iprvállltok települnek meg és működnek. Az önkormányzt támogtj befektető vonzást lobbyvl, szomszédos osztrák területek tpsztltink felhsználásávl. Az iprterület dél felé tovább terjeszkedik, és benépesül dinmikus fipri és bútorgyártó kkvkl, melyek z egyetem tudásbázisár támszkodv, innovtív megoldásikkl Sopront z iprág központjává teszik. Korszerű lbortórium, minőségellenőrző központ, design műhelyek és szkképző intézményekkel vló együttműködés biztosítj töretlen fejlődésüket. Az önkormányzt támogtj kkvkt, befektetői konferenciák, vásárok Sopronb hozás érdekében felhsználj nemzetközi kpcsoltit, növekvő bevételeit és tekintélyét. Az Arnyhegyen nemzetközi cégek üzleti szolgálttó központji működnek, munkhelyet biztosítv Soproni Egyetem közgzdászink és nyelveket beszélő főiskolát végzetteknek. Az Egyetem speciális képzéseket indít z új szolgálttási ágk igényeinek kiszolgálásár. Az önkormányzt nemzetközi és hzi kpcsoltit mozgósítj nnk érdekében, hogy korszerű szolgálttó központok Sopront válsszák telephelyül. Erre minden esélye megvn, mert rendelkezésre áll képzett munkerő, jó infrstruktúr és kellemes élet és lkókörülmények. A soproni vállltokkl z önkormányzt vezetése rendszeresen, félévente konzultál, meghllgtj véleményüket és igyekszik támogtni kéréseiket. Az önkormányzt ügyintézése befektető és ügyfélbrát, gyors. A városbn és környékén mindezek következtében többen élnek korszerű iprból és szolgálttásból, bérek reltíve mgsbbk, így egyre többen válsztják Sopront munkhelyül, kár z usztrii állást felcserélve jobbn megközelíthető, jobb munkfeltételeket és jó kereseti lehetőséget nyújtó sopronivl. A gzdság fejlődése következtében város bevételei nőnek: ezt város elsősorbn fejlesztésre fordítj többek között gzdság további fejlődése érdekében. 204

205 Sopron városfejlődése Sopron szép és mozglms város, mely híven őrzi történelmi múltját reprezentáló kivételes építészeti értékeit, elsősorbn Óvárosát, Várkerületet, Poncichter negyedet, de emellett teret d mi kor építészetének. A város nem terül tovább térben, fejlesztések belvárosis területekre összpontosulnk, így z önkormányzt számár közszolgálttások ellátásánk kiterjesztése nem jelent újbb költséges feldtot. Az önkormányzt megnövekedett bevételeit város fejlesztésére fordítj, kihsználv minden pályázti lehetőséget is. Fejlesztési terveit idejekorán nyilvánosságr hozz, megindokolj, és polgárokkl megvittj, így elkerüli Deák tér szindrómát. A város és környéke növekvő jómódbn élő lkosság egyre inkább hsználj város kínált szbdidős szolgálttásokt, így hozzájárul város mozglmsságához. Működik z önkormányzt áltl létrehozott Városfejlesztési zrt, melynek lptőkéjét mgánbnk, mgán ingtlnfejlesztő és tnácsdó cégek megemelték. Vezényletével z Óváros szociálisn rászoruló lkói jobb állpotú lkásokhoz jutnk. Az Óváros házink rehbilitációját zrt. előkészíti és mgánerőt képviselő prtnerek részvételével megvlósítj. Az Óváros élénk és mozglms. Az önkormányzt néhány nívós lkást megtrtott tuljdonábn és művészeknek dj bérbe, kik nyitott műtermet visznek, z egyetem tnári számár is biztosított néhány lkás. Az átjáróházk este sem keltenek elhnygoltságukkl félelmet: megfontolt ingtlngzdálkodási politik, kedvező bérleti díj, illetve eldási kondíciók következtében romntikus zegzugok, kretív üzletek, műtermek, kiállítótermek, szoborkertek, kávézók cslogtják vendégeket. Az Óváros kulturális és szbdidős funkciój virágzik. A történelmi külvárosok megújulnk. A Poncichter negyed lssn újjáéled, múzeum, borozói vonzzák látogtókt. A Mgyr utc, Széchenyi tér környékén új lkóépületek állnk. A Várkerület újr sétálóké z utók helyett, virágpic, könyvpic, régiségpic, rendezvény és közösségi tér fogdj z ide látogtót. A portálok, üzletek, cégérek történelmi hngultot tükröznek, de modernek is egyben. Kevés ggyi és becsukott bolt. A belváros közlekedése átlkul, külkerület kiépítése tehermentesíti Várkerületet z átmenő forglomtól. Újonnn épült prkolóházk fogdják be gépkocsivl érkezők célforglmát. Az Arnyhegyen város új, modern közigzgtási, szolgálttó központj jön létre. A pályudvr környéke átlkul, ide költözik helyközi utóbuszok végállomás, és színvonls információs és fogdóközpont áll z érkező utsok rendelkezésére. A város megújult épített öröksége mellett másik jelentős vonzerejét, gyönyörű természeti környezetét is tovább óvj és fejleszti. Az Egyetem segítségével gondozz Lőverek erdőit és város zöld területeit, rr törekedve, hogy városb érkező számár zonnl nyilvánvló legyen, hogy itt működik z Erdészeti és Fipri Egyetem, mely tnácsivl, munkájávl segíti z önkormányztot, s ezért olyn szépek bevezető utk, prkok, erdők. 205

206 Sopron turizmus A fejlődő, gzdgodó város Mgyrország egyik legfontosbb idegenforglmi központj. Szolgálttási minőségileg is kielégítik z igényeket, ár/érték rányuk megfelelő, szomszédos usztrii brokk városokkl is felveszik versenyt. A lkosság megérti, hogy turizmus hozzájárul jómódjához, és brátságos z idegenekkel. Számos rendezvény teszi még vonzóbbá várost, megvlósulnk Lisztiád tervezett progrmji, kezdik Sopront, mint Liszt városát, Liszt Slzburgját emlegetni ( fogorvosok város mellett). Jól működő városi Turizmusfejlesztő Kft. fogllkozik beutzttássl, városmrketinggel, kistérségi (hzi és nemzetközi) progrmok összehngolásávl A lkók életminősége Sopron város jelenleg is kedvező életteret biztosít lkóink; városi, okttási, egészségügyi, szociális szolgálttások színvonl mgs. A város jelentkező problémák orvoslását megnövekedett bevételeiből finnszírozni tudj és továbbr is biztosítj lkosság számár jó életfeltételeket. Emellett törekszik rr, hogy jvuljon kommunikáció, párbeszéd városvezetés és lkosság között, ezzel is hozzájárulv lkosság közérzetének jvulásához. Az elégedett lkosság egyúttl nyitottbb és befogdó ttitűdje is kilkul Negtív forgtókönyv Amennyiben nem sikerült város gzdságát fejleszteni; z önkormányzt bevételei nem nőnek számottevően, s ekkor már jelenleg is jelentősen eldósodott önkormányzt nem lesz képes z eddigi szolgálttási színvonlt fenntrtni, jól fizető állások hiányábn lkosság jelentős része továbbr is Ausztriáb jár át dolgozni, ezzel város bevételeire negtívn ht, források hiányábn városfejlesztés lelssul, mgántőke stgnáló gzdságú város esetén nem érdekelt városfejlesztési zrt. tevékenysége megfinnszírozásábn. További negtív elem lehet, h z Egyetem és város együttműködése nem jön létre, és továbbr sem sikerül z Egyetem és gzdság kpcsoltát létrehozni. Szintén hátrálttó és város fejlődését kdályozó problém lehet, h turisztiki rövidtávon elsősorbn szoft típusú szervezetfejlesztési, termékfejlesztési, hálóztépítési folymtok elmrdnk. Ennek következményeként Sopron kimrd potenciálisn osztrákmgyr 206

207 nemzetközi turisztiki vonzerőt jelentő htármenti együttműködésből, s megmrd másodlgos hzi turisztiki desztinációnk. H nem lkul ki városvezetés és civil társdlom prtnersége, válllkozók és polgárok bizlmtlnság fokozódik, szerepválllásuk, tennikrásuk csökken. A pesszimist forgtókönyv megvlósulás esetén Sopron jó dottságit, fejlődési potenciáljit nem tudj kihsználni, sőt z elégedetlenség mitt bár z ország más városinál sokkl jobb helyzetben vn, de ezt polgári nem érzékelik társdlmi konfliktusok lkulhtnk ki, lkosságbn tovább nőhet z ellenszenv turistákkl, diákokkl, jöttmentekkel, külföldiekkel szemben. A szellemiség nem változik és kör bezárul. 207

208 7. A jövőbeni fejlesztési irányok meghtározás 7.1. Áltlános cél Sopron fejlesztésének célj z előzőekben vázolt pozitív szcenáriónk megfelelő helyzet kilkítás, kilkulásánk elősegítése. A jövőkép 1520 éves távltbn htározz meg zt z elérendő állpotot, melynek fő jellemzői nyitott, innovtív, kretív szellemiség, melynek egyik potenciális háttérbázis NyugtMgyrországi Egyetem, másik pedig mg minőségi körülmények között élő, elégedett városi lkosság; kölcsönös érdekekre épülő, városvezetés és civil társdlom párbeszédével kilkított, minden szereplő számár útbigzítást nyújtó hosszútávú fejlesztési keretek között folyó építkező munk; burgenlndi térség és teljes CENTROPE régió városihoz mért minőségi versenyképesség; htármenti /kis/térségi együttműködési hálóztbn kpu és komplex központi városi funkció betöltése mind mgyr kistérség, mind z osztrák oldli természetes vonzáskörzet települései számár; mgán prtnerekkel közösen fejlesztett épített környezet, melynek keretei: természeti környezetet megőrző és tovább nem terjeszkedő városszerkezet és z élő és megóvott műemléki örökség; város és vonzáskörzete munkválllóit és várost eltrtó válllti szövettel jellemezhető modern gzdsági szerkezet; Liszt város szlogenre épülő, nemzetközi vonzerővel rendelkező, széles célcsoporti kört megszólítni képes, komplex és minőségi kínáltot nyújtó, jól menedzselt turisztiki desztináció; minőségi életkörülmények. A jövőképben megtestesülő célrendszert egy gondoltb sűrítve zt mondhtjuk, hogy város hosszútávú, átfogó célj: Sopron, LISZT VÁROSA legyen olyn htármenti kpu és térségi központi funkciókkl rendelkező város, egyben CENTROPE régió egyik kulturális központj, nemzetközi turisztiki desztináció, melyben minőségi életkörülmények hátterét modern szerkezetű gzdság működése dj. 208

209 7.2. Temtikus célok Sopron jelenlegi helyzetének elemzése egyértelművé tette, hogy város további fejlődésének kulcs, lp feltétele, városfejlesztés kiemelt temtikus céljánk megvlósítás: posztindusztrális társdlmkr jellemző modern gzdsági szerkezet kilkítás. Annk érdekében, hogy város hosszútávon is jelenlegi mgs életkörülményeket nyújts, z önkormányzt jelenlegi minőségi szolgálttó hálóztát fenntrts és jelentkező problémákt orvosolni tudj, középtávon z önkormányzt és lkosság gzdgodásár, rövidtávon leglábbis jövedelemcsökkenés megállításár vn szükség. Mint hogy nemzetközi péld muttj, turizmus, még z olyn hgyományokkl rendelkező városok, mint Slzburg vgy Byreuth esetében sem tud eltrtni egy ngyvárosi funkciójú várost: egy komplex funkciójú, ngyvárosi státusú várost csk jövedelmező állásokt kínáló ipri és szolgálttó ngyvállltok és KKVk szövetéből álló komplex gzdság tud eltrtni. Sopronnk nem szbd csk turizmusr, mint kiemelt gzdsági szektorr lpozni: nem lehet lemondni további ipri, illetve modern üzleti szolgálttó vállltok letelepítéséről. Az átfogó cél megvlósulását illusztráló eredménymuttók: z IVSben vázolt fejlesztési strtégi 1520 éves időtávltbn gondolkodik. Az átfogó cél megvlósításánk htásit 2025 körül célszerű mérni. A középtávú fejlesztések htásit körülbelül körül lehet mjd vlójábn érzékelni. Ilyen távltokbn célok számszerűsítése csk megközelítő és viszonyító jellegű lehet. A fejlődés dinmikájánk kimutthtóságát jelen dokumentumb fogllt lp dtok, mint kiinduló számok, illetve város áltl végzett folymtos monitoring tevékenység során mért dtok összevetése fogj dni. A város átfogó céljánk legfontosbb muttój városi GDP lkulás. Feltételezve, hogy mgyrországi sttisztikák tökéletesedésével és hozzáférhetőségük egyszerűsödésével e fontos muttó elérhető lesz városi szinten, célul tűzhető ki 2015 távltábn z országos átlg GDPnél 0,5 %kl ngyobb, 2020 távltábn 1%kl ngyobb növekedés. Sopron vontkozásábn z átfogó cél megvlósulásánk középtávú, 78 éves viszonyltbn elérendő mérföldköveit következő, elsősorbn gzdság modernizációját szolgáló további 7 temtikus cél elérése jelentik. Az lábbikbn temtikus célok esetében rövid célmeghtározás mellett, mintegy célok értelmezéseként bemuttjuk célok megvlósulását segítő eszközök típusit középtávú progrmok tervezett intézkedéstípusit és z eredmények mérésére lklms muttók típusit. Az IVSben muttókt bbn z esetben és úgy lehet számszerűsíteni, mennyire z dott temtikus cél áltl meghtározott középtávú progrm jelen strtégii szintű kidolgozottsági fok, középtávú tervezés nehézségei, külső htások kevéssé becsülhető volt stb. megengedik. Az említettek figyelembe vételével z eredmény típusú muttók mellett (melyeket fejlesztések nyomonkövetésének érdekében felállítndó monitoring rendszernek kell mjd figyelemmel kísérnie) meghtározásr kerültek 209

210 legfontosbb output típusú muttók is: z ágzti célok esetében megfelelő területi htókört meghtározó városrészi célok szintjén. 1. (ágzti típusú) Temtikus cél: gzdság modernizálásánk érdekében ipri és szolgálttó vállltok letelepedését ösztönző eszközök kilkítás, mjd vállltok folymtos letelepítése. Eszközök: megfelelő környezet biztosítás: telephely, megközelíthetőség; szolgálttó infrstruktúr kilkítás: kiállítótér, vásár, konferenci lehetőség; soproni hgyományokkl rendelkező iprágkhoz erdészet, fipr kpcsolódó vállltok vonzásához szükséges kuttási típusú szolgálttások biztosítás z országbn egyedüli erdészeti és fipri kr szellemi bázisán pl. nygvizsgáltokhoz szükséges lbor stb; kedvező dó és egyéb ösztönző önkormányzti politik (mrketing, válllti imge növelését elősegítő díjk kiosztás stb. l. lább, nem fejlesztési típusú önkormányzti eszközök bemuttásánál), gyors htósági ügyintézés. Professzionális és szisztemtikus befektetőkeresés Területi htókör: városszerkezetben egyértelműen elkülönülő iprterületek, elsősorbn DélKeleti Iprterület, melyben fejlesztés funkcióerősítést jelent, illetve z Észki vegyes funkciójú városrészben Arnyhegyen, hol szintén funkcióbővítéssel,, jelenleg elsősorbn közszolgálttó cégeket befogdó ipri prk vonzó telephely lehet üzleti szolgálttó cégek számár. Az eredmények mérésének legfontosbb muttói: e cél kpcsolódik legközvetlenebbül középtávon kiemelt temtikus célhoz. Elsődleges muttój fentiekben bemuttott városi GDP lkulás. További, monitoring rendszer részét lkotó muttók: o vállltok számánk és 1000 főre számolt sűrűségének növekedése; o válllti szövet változás: ngyvállltok és közepes méretű vállltok számánk növekedése, illetve z ipr és z üzleti típusú szolgálttások súlyánk növekedése; o fogllkozttás szerkezetének változás, közszolgálttók szerepének csökkenése, pici szolgálttók súlyánk növekedése; o városbn fogllkozttottk számánk növekedése, fogllkozttási vonzáskörzet növekedése; o lkosság bevételeinek növekedése; o önkormányzti bevételek növekedése. 2. (ágzti típusú) Temtikus cél: jól menedzselt turisztiki desztináció kilkítás, LISZTIÁDA rendezvénysorozt, húzó, meghtározó kínálti elem köré szervezve. A viszonylg sokféle vonzerővel rendelkező városbn középtávon meg kell 210

211 oldni város és térsége, mint egységes desztináció komplex turisztiki kínáltánk megszervezését, termékek fejlesztését; működési feltételrendszer szoft elemeinek (emberi erőforrások és szervezetek / hálóztok) fejlesztését; vlmint nemzetközi szinten is versenyképes, hosszútávon szezonlitást is oldni képes Lisztiád rendezvénysorozt komoly fejlesztését. Eszközök: kidolgozott LISZTIÁDA progrm megvlósítás; kistérségi együttműködés (első lépésben mgyr és folymtosn ehhez kpcsolódv fejlesztve z osztrák oldli együttműködés kilkítás); termékfejlesztés: komplex kínálton belül térségi temtikus csomgok összeállítás: kulturális kiemelt tém mellett örökség (épületek, történelmi emlékek, Eszterházy, Széchenyi stb.), egészségügy gyógy és wellness, ktívökovízi, illetve konferenci, vlmint borgsztronómi turizmus ágk kínáltánk fejlesztése. Területi htókör: ez középtávú progrm elsősorbn nem beruházási típusú tevékenységek megvlósítását helyezi előtérbe. Ennek következtében cél htóköre z egész város, illetve teljes kistérség. A városon belüli kiemelt területek: Belváros, Lőverek és z Észki városrész. E városrészekben elsődlegesen funkcióerősítésnek kell megvlósulni. A temtikus cél eredményei mérésének legfontosbb muttói: o vendégéjszkák számánk növekedése; o szállodák kpcitáskihsználtságánk növekedése; o szálláshelyeket igénybe vevő külföldi turisták csökkenésének megállás mjd növekedése; o szálláshelyeket igénybe vevő belföldi turisták számánk csökkenése; o rendezvények számánk növekedése; o rendezvényekre eldott belépőjegyek számánk növekedése; o múzeumi belépőjegyet vevők számánk növekedése; o városbn rendezett konferenciák számánk növekedése; o önkormányzt idegenforglmi bevételeinek növekedése. A progrm megvlósításávl elérendő eredmények: Sopronbn regisztrált dtok megegyeznek (vgy kedvezőbbek) z országos muttóknál z átlgos trtózkodás, külföldi turisták rány, illetve szállodák kpcitáskihsználtság tekintetében. Az dtok megközelítik fürdővárosok dtit. Legfontosbb output típusú muttó: 1 db vlóbn nemzetközi vonzerejű évente megrendezésre kerülő európi kulturális rendezvény, LISZTIÁDA; 3 db kisebb, ehhez kpcsolódó vgy más témájú temtikus rendezvény (pl.: htárnyitás, Hydn, Npóleon) 211

212 3. (ágzti típusú) Temtikus cél: z Egyetem és társdlmánk htékony részvétele város életében. A jövőképben definiált nyitott, kretív szellemiség formálódásánk, kulturális központi szerep kilkulásánk meghtározó közege lehet z egyetemi okttók és diákság közössége. Középtávú cél e fejlődő, lkuló szellemi bázis létezésének mnifesztálódás, ujjlenyomtink megjelenése város életében. Eszközök: z okttók / egyetemisták bevonás város fejlődését meghtározó döntéselőkészítésbe; z egyetem ösztönzése, támogtás pici szereplők felé fordulásbn; diákság felelős bevonás Belváros újjáélesztésébe kulturális, tudományos rendezvények, műhelyek, társságok szervezése, működésük támogtás, mrketingje. Területi htókör: Lőverek, Belváros / Óváros. Az egyetem központj, kmpusz Lőverek városnegyedben tlálhtó, itt funkcióerősítést kell megvlósítni. Szintén funkcióerősítés feldt Belváros Óvároson kívüli területein, hol jelenleg néhány egyetemi intézmény működik ugyn, diákok, okttók jelenléte zonbn nem érezhető. A Belváros Óvárosi részében, honnn teljesen hiányzik z egyetem áltl potenciálisn képviselt fitlos, kretív szellem, speciális gzdsági funkcióerősítés szolgálj mjd cél elérését. A temtikus cél eredményei mérésének legfontosbb muttói: o város és z egyetem áltl szervezett rendezvények szám; o közéletben megjelenő tudományos műhelyek szám; o z egyetem és pici szereplők együttműködésében megvlósuló projektek szám; o lterntív, kretív művészeti és szórkozttó műhelyek és helyek szám. E középtávú célok megvlósulásár vontkozó számszerűsített muttók jelentős részét z Akcióterületi Terv trtlmzz mjd, hiszen e temtikus cél egyik célterülete Belváros/Óváros. 4. (területi típusú) Temtikus cél: z épített örökség megőrzése, egyben város vonzóvá és z Óváros élővé tétele, melynek eszköze további fejezetekben bemuttott kcióterületeken megvlósuló városrehbilitáció. A további fejezetekben részletesen elemzett tevékenységek legfontosbb típusi: épületek fel és megújítás; épületek új típusú hsznosítás; lkosságcserét lehetővé tevő szociális bérlkások kilkítás; közművek felújítás, kiépítése; 212

213 közterületek megújítás; közlekedésszervezés, fejlesztés. Területi htókör: városrehbilitáció középtávú fejlesztéseinek területe Belváros Óváros. Cél e terület, mint első kcióterület funkcióbővítése. következő kcióterülete Kurucdomb, szintén A fejlesztés időben funkcióbővítő tevékenységek megvlósításávl. A temtikus cél eredményei mérésének legfontosbb muttói kijelölt rehbilitációs kcióterületek vontkozásábn: o lkosság szociális összetételének változás, fitlodás; o közigzgtási intézmények számánk csökkenése; o csk lkófunkciót szolgáló épületek számánk csökkenése; o kereskedelmi és vendéglátóhelyek számánk növekedése; o művészeti tevékenységgel fogllkozók számánk növekedése; o szociális bérlkások számánk csökkenése. E muttók típusit és középtávr vontkozó pontos számszerűsítést z Akcióterületi Terv trtlmzz. 5. (horizontális típusú) Temtikus cél: Sopron és szolgálttásink értékesítése, eldás, z ágzti típusú temtikus célok megvlósulásánk támogtás mrketing eszközével. Eszközök, célcsoportok: áltlános városmrketing; befektetők, vállltok; turisták; idegenforglmi szervezetek, utzttók; leendő egyetemisták és okttók; művészek. A horizontális temtikus cél htásink, illetve eredményeinek legfontosbb muttói: z ágzti, illetve területi temtikus célok megvlósulásánk muttói. Az output muttók típusi ( számszerűsítés z opertív szintű kidolgozást követően lesz lehetséges) : többnyelvű kidványok; honlpok; medimegjelenés; mrketing és PR események szám stb. 6. (horizontális típusú) Temtikus cél: z önkormányzton belül illetve hozzá kpcsolódv, pici szereplők munkáját támogtó, pici szereplők bevonását feltételező, feldtit felelősen ellátó, elsősorbn fejlesztő szellemiségű szervezetek, intézmények kilkítás. Eszközök: 213 és nem igzgtási

214 z önkormányzti hivtl szervezetének átvilágítását követően, z IVSben meghtározott, kiemelt területek önálló kezelése érdekében gzdsági osztály létrehozás: gzdsági, turisztiki és mrketing szkterületekkel közreműködés önálló, beutzttássl is fogllkozó, térségi turisztiki desztinációmenezsdment irod létrehozásábn és működtetésében; városfejlesztő társság meglpítás, pici prtnerekkel együttműködve és működésének megszervezése; ProKultúr Kht szervezetének és működésének átvilágítás, megfelelő korrekciók elvégzése, LISZTIÁDA kiemelt kezelése; Tourinform irod önálló működésének biztosítás, konferenciközpont működtetésének mgán kézbe dás; Egyetem Város Bizottság létrehozás, Ngyvállltok Önkormányzt bizottság létrehozás. A temtikus cél eredményei mérésének legfontosbb muttói: z ágzti, illetve területi temtikus célok megvlósulásánk muttói. Output muttók: o 1 db megerősített önkormányzti hivtli egység; o 3 db új vgy átszervezett válllt; o 2 db speciális bizottság Területi htókör: teljes város, funkcióerősítés. 7. (horizontális típusú) temtikus cél: z intézményfejlesztéshez szorosn kpcsolódó prtnerségépítés, hálóztfejlesztés. A város kkor működik jól, h nem egymástól elkülönülő lkosok / intézmények / vállltok, hnem mindezen szereplők prtnerségen lpuló hálózti összességeként htározhtó meg. Már szervezeti változások gyors megvlósításánk kényszere, gyors és jó (pici) lklmzkodás, kretivitás előtérbe kerülése lecsökkentette régi pirmis elvű szervezeti modellek, szervezeti keretek iránti igényt, s ezek helyére sok esetben gyorsbb és kretívbb változásokt lehetővé tevő hálóztok kerültek. A hálóztok lényege kommunikáció, mellérendelt viszonyú prtnerség hálózt bármely tgj között. A Sopronbn potenciáibn meglévő, de jelenleg nem eléggé ktív kretív szellemiség fő mozgtóereje hálóztosodás lehet. (A hálózti modellben kkor vgyunk sikeresebbek, hálóztunk záltl lesz versenyképesebb, h minél több olyn társunk vn, ki mi tudásunkt kiegészíti, okos, felkészült és együttműködésre képes.) A hálóztosodás m már kényszer: jól illusztrálj ezt példértékűen fejlődő és eredményeket produkáló Bor Műhely Egyesület, melyben termelők és forglmzók hálóztb szerveződve már látják ezen együttműködési form áltlános előnyeit: 214

215 minőségi szolgálttást nyújtnk, mert prtnerség feltétele közös minőségi pltform, melyet egyebek mellett egymás segítésével és folymtos belső minőségellenőrzéssel érnek el, teljesebb körű szolgálttást nyújtnk; szolgálttásik kiegészítik egymást, komplex termékké, szolgálttási csomggá fejleszthetők; ngyobb pici vonzerőt jelentenek, hiszen teljesebb szolgálttás lehetővé teszi z igényesebb vevők kielégítését; mgsbb és biztosbb bevételt érnek el, hiszen z elnyerhető igényesebb és ngyobb pici részesedés több bevételt biztosít. A hálóztfejlesztés jvsolt területei: o Egyetem Város együttműködés; o Önkormányzt lkosság prtnerségerősítés; o turisztiki szolgálttók térségi szintű hálózti; o fogorvos / mgán egészségügyi szolgálttók hálózt (klszter); o fiprhoz kpcsolódó vállltok / egyetemi kr / múzeum / kuttóhely hálózt (klszter); A horizontális temtikus cél eredményei mérésének legfontosbb muttói: z ágzti, illetve területi temtikus célok megvlósulásánk muttói. Outputmuttók: 2015 távltábn leglább 5 új egyesület / hálózt / klszterkezdemény jön létre és működik. Területi htókör: kistérség Városrészi célok Belváros Fő célok: A fejlesztés elsődleges célj jelenleg elsősorbn szociális lkófunkciójú történelmi Belváros kulturális funkciójánk erősítése, kereskedelmi, gzdsági funkció megtelepedése feltételeinek kilkítás, ezáltl belvárosi élet újjáélesztése, hgyományos belvárosi mg bevonás városi életbe. A cél elérését szolgálj közvetlenül történelmi belváros és egyúttl Sopron jelképe, Tűztorony sttiki megerősítése, megóvás, hozzá kpcsolódó Borostyánkőút mrdványát bemuttó, múzeumi fogdó és információs központ kilkítás, Borostyánkőút vonlánk megjelenítése Főtér burkoltán és középkori várflk mellett húzódó várflsétány körbejárhtóvá tétele. 215

216 A történelmi belváros újrélesztését kereskedők és vendéglátók megtelepedésének támogtás, z épület rehbilitáció segítése z önkormányzti források felhsználásávl, és szisztemtikus ingtlnpolitik teszi lehetővé, melyek révén belvárosi lkók igényeiknek jobbn megfelelő, fenntrthtó lkásokhoz juttthtók történelmi belvároson kívül. A fejlesztés célj továbbá jelenleg főleg közlekedési és szolgálttó funkciójú Várkerület eredeti közösségi funkciójánk helyreállítás és gzdsági funkció erősítése, ezáltl történelmi negyed és közösségi élet tereinek funkcionális összefogllás, z üzleti negyed közösségi funkciókkl vló kombinálás. A Várkerület rehbilitációjánk feltétele forglom csillpítás, z átmenő forglom elterelése, és prkolás Várkerületen kívüli elhelyezése. Ennek érdekében kilkítjuk Külkerületet, mely belvárost körülölelő körútként tehermentesíti z átmenő forglomtól Várkerületet és mgántőke bevonásávl prkolóházt építünk. A Várkerület kereskedelmi funkciójánk erősítését kereskedők, kézművesek, vendéglátóknk nyújtott portál felújítási támogtás szolgálj. Ehhez ugynúgy, mint történelmi belváros esetében kpcsolódik z önkormányzti lkóépület homlokzt felújítási források igénybevételének lehetősége. A tervezett projektek részleteit z Akcióterületi Tervet bemuttó fejezet trtlmzz. A városrehbilitáción kívül TIOP forrásból tervezi város Russvill felújítását és benne civil közösségi ház kilkítását távltábn z output muttók: z Óváros elhnygolt lkásink 60 % felújításr kerül, 5 egyetemi tnár vgy művész beköltözik z Óvárosb; minimum 3 db, z egyetemisták lkotásit bemuttó utctárltr kerül sor; 1 db, fitl művészek és egyetemisták áltl működtetett design stúdió jön létre; 1 db jzzklub /minőségi fitlos szórkozó hely működik z óvárosbn; 1 db felújított Russvill Kurucdomb Fő célok: A városrész fejlesztésének fő célj város egésze érdekében gzdságfejlesztés, egyúttl hozzájárulás lkosság életminősége jvításához, vlmint z épített örökség védelme, közösségi területek fejlesztése. A városrész városrehbilitációs progrm másik kijelölt kcióterülete távltábn tervezett projektek, output muttók: 216

217 1 db multifunkcionális sport és gzdsági rendezvényeknek helyet dó csrnok felépítése z Anger réten; Szélmlom rehbilitáció: épület felújítás / értékesítése / helyettesítő önkormányzti lkások biztosítás Észki városrész: Fő cél: A városrész fejlesztéseinek elsődleges célj gzdsági funkciójánk erősítése. Ez illeszkedik Sopron város átfogó fejlesztési céljához. A cél városrészhez kötését z rnyhegyi terület lklmsság indokolj. A közművesített, kulturált, z inkubátorház korszerű épülete áltl mgs presztizsűvé tett környék kiválón lklms nemzetközi vállltok korszerű üzleti szolgálttó központj betelepítésére. Az elmúlt időszk bebizonyított, hogy z iprvállltok csk kevéssé érdeklődtek e helyszín iránt, egy két kisebb cég hozt itt létre termelő üzemét. A közelben megépült lkóházk komolybb ipri üzemek betelepítését kdályozni fogják. A nemzetközi üzleti szolgálttó központoknk hely teljesen megfelelő, jól megközelíthető, közművesített, kulturált. A városrész további célj történelmi borvidéken szőlőtermesztés megőrzése és borkészítés minőségi fejlesztése. A rendkívül kis területű borvidék csk ngyon mgs minőség produkálásávl növelheti presztízsét. A város polgári összefogtk borkultúr fejlesztéséért és melléjük állt z Egyetem is, mely be kívánj indítni borászképzést és kkreditált borászti lbortóriumot fog létrehozni. A város már régót tervezi z mfiteátrum hsznosítását, szbdtéri színpd kilkítását rómi, föld fedte romokon. A rendezvény helyszín létrehozásábn z mfiteátrumot meg kell hogy előzze multifunkcionális csrnok (Kurucdomb, Anger rét), mely egyszerre szolgálj gzdság és közösség érdekét. A turizmus fejlesztés szempontjából z Óvároshoz kpcsolódó projektek élveznek elsőbbséget. A 2015 távltábn tervezett támogtó projektek: mrketing befektetésösztönzés távltábn output muttó: kisebb üzleti szolgálttó válllkozások mellett 1 db idegen nyelveket beszélő fitl diplomásoknk is vonzó állást biztosító jelentős üzleti szolgálttó válllt betelepedése Jereván lkótelep: Fő cél: A Jereván városrészben szűk területen soproni lkosság csknem 1/5e él, fejlesztési szbd terület nincs. A városrész funkcióhiányos, lkófunkció dominál. A városrész fejlesztési célj z ott lkók életminőségének jvítás. Funkcióváltás nem tervezhető, lkófunkció fiziki bővítésére nincs lehetőség. Az épületállomány és lkókörnyezet minősége megfelelő. 217

218 Tekintettel rr, hogy 3040 éve városrészbe ngy tömegben egyszerre költöztek viszonylg fitl emberek, csládok, lkók jelentős része egyszerre lép z idős korb. A 2001es népszámlálási dtok ugyn ezt még nem muttják, de szociális workshopon már megjelent z igény z idősgondozás fejlesztésére Jereván lkótelepen, és ez z igény hmrosn tömegesség fog válni. A városrész kiemelt célj ezért egy idősgondozó intézmény létesítése lkótelepen. További cél, mely fitlbb korosztály számár fontos, kerékpáros közlekedés fejlesztési lehetőségének megteremtése lkótelepen, biciklisáv kijelölésével, Belváros megközelítésére. Sopron egész területén, különösen belvárosi kpuljkbn, átjáróházkbn, Várfl sétány elhnygolt részein, nyáron Lőverek erdeiben megjelentek hjléktlnok. Számuk főre tehető. A hjléktlnok ellátásár Sopron eddig nem készült fel, meglévő éjjeli menedékhely nem megfelelő erre célr. A város egészét érintő problém megoldásár Jereván lkótelep szomszédságábn kínálkozik lehetőség távltábn tervezett projektek, output muttók: 1db Gerontológii Központ megépítése, 1 db belvárost és lkótelepet összekötő biciklisáv Lőverek Fő cél: A városrész lpvetően lkófunkciójú, ehhez járul szbdidő funkció (kirándulóhely, uszod), gzdsági funkció (szállodák, turizmus) és humán szolgálttási funkció (Egyetem). A városrészben funkcióváltás nem lehetséges. A lkófunkció természetvédelmi terület mitt tovább nem fejleszthető. A városrész fejlesztésének fő célj természeti környezet jvításávl szbdidő funkció erősítése és z Egyetem és város kpcsoltánk fejlesztésével humán szolgálttó funkció jvítás. Részcélok: Szbdidő funkció fejlesztése Kiemelkedő értéke városrésznek z erdőterület közelsége, mely jelentősen növeli rekreációs lehetőségek tárházát. Sopronbn és környékén tlálhtó z ország második legngyobb és leglátogtottbb prkerdeje. A prkerdei létesítmények 4 tömbben helyezkednek el, ezek közül Sopronihegyvidék z, mi várossl szerves kpcsoltbn áll. A Lőverek városrész klimtikus gyógyhely, z itt tlálhtó üdülők révén turisztiki, üdülési célpont. A minőségi üdülőkörnyezet megkívánj, hogy pihenés feltételei biztosítottk legyenek. Ennek érdekében szükséges z erdők közjóléti, turisztiki fejlesztése, mely meglévő elvult prkerdei létesítmények felújítását, új prkerdei létesítmények kilkítását fogllj mgábn. A fejlesztés természeti értékek megőrzése, természetvédelem érdekeinek messzemenő figyelembe vétele mellett vlósítndó meg, z erdőgzdálkodó és természetvédelmi együttműködésével. 218 szervek, vlmint civil szervezetek

219 A Lőverekben tlálhtó z uszod és strnd. Termálvízzel eddig nem rendelkezett város ( közeli Blfon és Hegykőn vn termálfürdő). H sikerül termálvizet tlálni strnd fejlesztése megtörténhet. Egyetem és város kpcsoltánk fejlesztése Amint korábbi fejezetekben ismertettük, z Egyetem és város kpcsolt konfliktusos volt. A polgárok diákok szemére vetették, hogy hngosk és nem vesznek részt város életében, hétfőtől csütörtökig vnnk csk Sopronbn. A diákok hiányolják, hogy város vezetői nem kíváncsik véleményükre, nem dnk teret, hogy megmutthssák mit tudnk. Az inkubátorház sikertelensége mitt mindkét fél másikt okolj. A közeledéshez és feszültség oldásához mindegyikük másiktól várt kezdeményezést. A városrész fejlesztésének ezért fő célj z együttműködés fejlesztése. Az együttműködés egyik első lépése közös egyetemi városi pályázt könyvtár fejlesztésére z EU Strukturális Alpok TIOP keretében. Az együttműködésnek z Önkormányzt és z Egyetem áltl létrehozndó bizottság d keretet. Az együttműködés tovább célji: borászképzés és kkreditált borászti lbortórium létrehozás z Egyetemen, ezzel hozzájárulás soproni bor minőségének jvításához és borturizmus fejlesztéséhez diákok bevonás Sopron fejlesztési céljink megvlósításáb, többek között portál, cégér kuttássl, kiállításokkl, tervpályáztokkl kiállítóterem, utctárlt lehetőség biztosítás fitloknk Belvárosbn Közgzdsági Kr bevonás z üzleti szolgálttó befektető keresésbe, melynek betelepítése álláslehetőséget biztosít végzős diákoknk A célok megvlósításávl nemcsk z Egyetem humán szolgálttó funkciój fejlődik, hnem hozzájárul Sopron gzdsági fejlődéséhez, vlmint város nyitottbbá, fitlosbbá tételéhez. A 2015 távltábn tervezett projektek / output muttók: 1 db modern egyetemivárosi könyvtár; Borászképzés: kkreditált képzés / tnnygok / tnárok; 1 db kkreditált borlbor kilkítás; Egyetem Önkormányzt együttműködési bizottság létrehozás és működése: évente minimum 4 db megbeszélés; diákok számár szervezett, városfejlesztési célokhoz kpcsolódó pályáztok és kiállítások: 2015ig minimum évi 1 db pályázt rendszerének kilkítás; 219

220 Iprterületek: Fő cél: A két iprterületen nincs szükség funkcióváltásr, vegyes funkció kilkítás és ezen belül lkófunkció erősítése semmiképpen sem cél. Az ÉNYi iprterület gzdsági funkcióját sem kívántos erősíteni, tekintettel kedvezőtlen elhelyezkedésére, rossz megközelíthetőségére. Az itt működő ngyvállltok és kkvk számár természetesen működés kedvező körülményeit továbbr is biztosítni szükséges (tömegközlekedés, útkrbntrtás, úttisztítás, képzés, információ, stb.). A DKi iprterület továbbfejlődése város fejlődésének is zálog, gzdsági ipri funkciók koncentrálás ezen területen legcélszerűbb, hol kvázi spontán fejlődés is már jelentős eredményt produkált. A területen most is jelentős fejlesztések folynk: Hirschler és z AwF is új csrnokot épít. A terület fejlesztését, közművesítését, z útépítést eddig is betelepülők finnszírozták és továbbikbn is így tervezik. Az önkormányzt fejlesztéseket gyors, egyblkos ügyintézés kilkításávl, ngyválllkozókkl vló rendszeres konzultációkkl, fejlesztési tervek ismertetésével válllti érdekek figyelembe vételével kívánj elsősorbn támogtni. Emellett mindent megtesz zért, hogy további befektetők letelepedését elősegítse, gyors, pontos információnyújtássl, kiemelt ügyintézéssel és lobbivl. A fejlesztés célcsoportj vlmennyi Sopronbn működő és Sopronb települő válllkozás, továbbá Sopron egész lkosság, mely hszonélvezője lesz város fejlődésének. Ugynez érvényes bel és külföldi turistákr, kik gzdság fejlesztés eredményeiből közvetetten, város szépülésén keresztül részesednek Tervezett projektek: Kőszegi úti vsúti átkelő fejlesztés Útépítés Közműfejlesztés 2015 távltábn output muttó: betelepülő KKVk mellett 1 db ngyfogllkozttó, prosperáló korszerű ipri ngyválllt betelepedése Egyéb belterületek: Fő cél: A fejlesztés célj természeti környezet és táji értékek védelme és bemuttás. A Sopron belterületéhez trtozó, de város belső lkott területein kívül eső részek értékes természeti környezetükkel, növény és mdárállományukkl, vizükkel hívják fel mgukr figyelmet. Rekreációs, szbdidős funkciójuk erősítése hozzájárul lkosság életminősége jvításához, vlmint turizmus fejlesztéséhez, mely gzdsági funkció erősítésén keresztül város jólétét növeli. 220

221 2015 távltábn tervezett projektek / output muttók: felújított Fertőrákosi brlngszínház funkcióbővítő blfi fürdőfejlesztés. fertő tvi vízi élet fejlesztése: e fejlesztések osztrák prtnerekkel, illetve Nemzeti Prkkl együttműködésben vlósulnk meg. Eredmények: sportversenyek számánk növekedése, illetve ökoturisztiki útvonlk és rendezvények számánk növekedése. 221

222 8. Strtégi 8.1. Illeszkedés Az IVSben meghtározott áltlános célok, illetve z egyes városrészekre lebontott városrészi célok rendszerükben illeszkednek település szerkezeti tervéhez. Az lpvető illeszkedés természetesen nem jelenti konkrét fejlesztési projektek megvlósításához dott esetben nélkülözhetetlen módosításokt. Az ATT megvlósításánk előkészítése során szkértők részletesen megvizsgálták z egyes fejlesztések esetleges módosítási igényeit: feldtok részleteit z ATT trtlmzz. Az illeszkedés vizsgáltánk áltlános, célokr vontkozttott szintjén túl z kcióterületen megvlósítndó projektek átvilágítás mellett megtörtént z egyes városrészi húzó projektek szerkezeti tervhez vló illeszthetőségének elemzése is. E vizsgált eredményeit városrészi projekteket bemuttó fejezet trtlmzz A célrendszer koherenciáj A fent vázolt célrendszer koherenciáját egyértelműen biztosítj, hogy benne fogllt célok gykorltilg egy vezérfonlr épülnek fel. Az IVSben meghtározott minden temtikus cél megvlósulás soproni gzdság fejlődését szolgálj. A célok elérését szolgáló fejlesztések jellemzően funkcióerősítő fejlesztések lesznek. Városi szintű funkcióvesztés nem történik, középtávú progrm nem befolyásolj funkciók kilkult, elfogdott és lpvetően megfelelő rendszerét, zárványok nem keletkeznek: z elégtelen gzdsági funkciók kiemelt fejlesztése mellett elsősorbn városi, közösségi funkciók erősítése vlósul meg. A legfontosbb változásnk Belváros / Óváros tekintetében kell bekövetkeznie. A történelmi belváros dminisztrtív és szociális típusú lkó funkcióink gyengülését, ugynkkor közösségi, kulturális és gzdsági, vlmint városi funkcióink erősödését fogj eredményezni rehbilitációs progrm: város / városfejlesztő társság feldt lesz egyebek mellett kiköltöző / cserélődő lkosság és igzgtási intézmények elhelyezése, vlmint Várkerület felszbdításából következő feldtok (prkolás, átmenő forglom) megoldás. Az lpvetően lkó és közszolgálttó funkciójú (egészségügy, sport) Kurucdomb fejlesztése esetében funkcióerősítés és funkcióbővítés vlósul meg tervezett közösségi és gzdsági funkciójú Multifunkcionális csrnok megépítésével: létesítmény nyitott lesz, célj szbdidős és sport tevékenységeken túl gzdsági szereplők befogdás. A városrészben megvlósuló másik városrehbilitációs projektegyüttes meglévő lkófunkció minőségi változás mellett szintén gzdsági / turisztiki funkció erősödését eredményezi: 222

223 vegyes funkciójú Szélmlom és környéke jelenlegi domináns lkófunkciój vártón csökken tervezett kereskedelmi, vendéglátó és szórkozttóipri tevékenységek hngsúlyos megtelepedése áltl. A gzdságfejlesztés egyik speciális célterülete z Észki városrész: z lpvetően vegyes funkciójú városrészben jelenleg is formálódó, sok szempontból ellentmondásosn fejlődő Arnyhegyen tervez város már rövidtávon gzdsági funkcióerősödést eredményező bevtkozásokt. Az Ipri Prk és Inkubátor jelenleg kisvállltokt és közszolgálttó vállltokt szolgáló / befogdó szerepe változik és erősödni fog z üzleti szolgálttó/k tervezett befogdásán keresztül. A Jereván városrész lp funkciój lkófunkció. A domináns lkossági réteg elvárásként merült fel humán szolgálttási és közösségi funkciók erősítésének igénye, Gerontológii Központ kilkítás. A Hjléktlnszálló ide telepítésének ok egyrészt z önkormányzt mozgásterének szűkössége, másrészt lkótelepen meglévő, lkótelepről könnyen hozzáférhető szociális és egészségügyi szolgálttók működése. A Lőverek városnegyedben tervezett fejlesztések mindegyike funkcióerősítő: humán szolgálttó funkciók erősödése nem befolyásolj, inkább jól kiegészíti városnegyed zöld dottságir épülő lkófunkciót vgy szintén erősíteni kívánt szbdidő / sport / turisztiki funkciót. Az Iprterületek hgyományosn z ipr befogdásár kijelölt területek, melyeken tervek szerint gzdsági funkcióerősítés vlósul meg: elsősorbn ipri vállltok letelepítése érdekében területileg is bővíthető DélKeleti Iprterület fejlesztése cél. A fejlesztésnek városképromboló htás, z életminőséget negtívn befolyásoló htás nem lesz. A külső peremterületeken tervezett fejlesztések z eddigi gzdsági turisztiki szolgálttó funkciókt hivtottk erősíteni mind Fertőrákos, mind Blf, mind Fertőtó esetében Agglomerációs együttműködés Sopron gglomerációjánk helyzete több szempontból is speciális: Sopron gglomerációjánk egy részét Blf, Brennbergbány, Sopronkőhid Tómlom és kpcsolódó területek városhoz cstolták, így hiáb helyezkednek el ezek települések 510 kmre Sopron htárától, mégis belterületnek számítnk. Jellemzőikben zonbn tipikusn flusik. A SopronFertődi kistérség soproni mikrotérsége: Hrk, Ágflv, Ngycenk, Fertőrákos,, Kópház, esetében nem egyértelmű Sopronhoz kpcsolódásuk. Jnkó Ferenc Sopron szuburbnizácós folymtit vizsgáló tnulmány zt állpítj meg, hogy Sopron legközvetlenebb szuburbnizációs területei kpcsolódás erősségének sorrendjében következők: Hrk, Fertőhomok, Ágflv, Ngycenk, Fertőrákos,. Sopron vonzáskörzete igen kicsi, különösen szomszédos, jelentősebb osztrák, településekkel összehsonlítv. Sopron környező települések lkói számár kevéssé 223

224 munkdó, sőt városból mgából is sok z eljáró: tnulók, de főleg munkválllók közül sokn Ausztriáb ingáznk. Az ingázás főleg képzetlen és z építőszerelő szkképzettségű munkválllói réteget érinti. A jelenség mélyebb ok soproni ipr viszonylgos elmrdás, különösen korszerű és ezért jövedelmezőbb területeken Az együttműködés területei Sopron mint gzdsági központ kevésbé jelentős, okttási, egészségügyi, szociális szolgálttásit veszik igénybe tágbb körzetből. Sopron és gglomerációj többcélú kistérségi társulás keretében együttműködik, Sopron megyei jogú városi funkciójánál fogv szolgálttást nyújt környező településeknek z okttás, egészségügy, szociális ellátás, rendészet területén. A következő időszkbn z együttműködést elsősorbn turizmus területén kell fejleszteni, hiszen önmgukbn csk ngyvárosok fővárosok, de zok közül sem mindegyik, nyújtnk elég látnivlót hhoz, hogy turisták több npot ott töltsenek. A térség együttes kínáltávl célszerű fellépnie minden településnek. Sopron és környéke több olyn kulturális és természeti kinccsel rendelkezik, melyre látnivlóit felfűzheti: ilyen Széchenyi és Esterházy cslád öröksége nemcsk Ngycenken és Fertődön, de z egész környéken. (Fertőd kiemelt projekt keretében fejlesztheti z Esterházy kstélyt.) Hydn és Liszt emléke is ehhez tájhoz kötődik. Sopron célul tűzte ki, hogy Liszt városává válik, és ehhez prtnerként megnyeri környék településeit. (Az ún. Lisztiád rendezvény progrmot már évekkel ezelőtt kidolgozt). A Fertő táji világörökség ápolás és értékesítése is össze kell, hogy kpcsolj térséget. A turizmus közös fejlesztésének eszköze TDM, mely remélhetőleg hmrosn szervezésre kerül és biztosítj z összehngolt kínáltot, közös rendezvény nptárt, mrketinget. A kistérségi együttműködést támogtj z elérhetőség fejlesztése. A mi világbn ennek virtuális megjelenése leglább olyn fontos, mint fiziki. Cél, hogy Sopron és gglomerációj közös internetes felületen legyen elérhető. A megközelíthetőség fiziki oldlát is fejleszteni szükséges. A térség kerékpárutkkl elég jól ellátott, de Fertő tó mgyr oldl még nem körbejárhtó, Fertőrákos Blf szksz hiányzik, ezt mindenképpen meg kívánj kistérség építeni. A kerékpárutk fenntrtás is olyn problém mgyr oldlon, melyre közös megoldást keresünk. Támogtni fogjuk civil szervezetek együttműködését. Sopron szándék egy virtuális civil ház létrehozás Belvárosbn, hol szerver, levédhető dtbázisok, számítógépes szolgálttás és z összejövetelekhez terem áll civil szervezetek rendelkezésére, beleértve kistérség szervezeteit is. Sopron és kistérség jellemzője nemzetiségi sokszínűség, ezt továbbikbn is éltetni, erősíteni krjuk. 224

225 A kistérség legfontosbb közös projektje Páneurópi piknik térségének fejlesztése és Szbdság szimbólumhoz méltó kiépítése lesz. A projekt előkészítése már megkezdődött, és 2009re, tízéves évfordulór megvlósul Agglomerációs együttműködés módszerei Sopron számár fontos kistérségi gglomerációs együttműködés. Az IVS készítésekor megtrtott kistérségi workshopon Fertőszentmiklós polgármestere kimondt, hogy Sopron környéki településeknek elemi érdeke, hogy Sopron erős város legyen. Ugynígy érdeke Sopronnk is, hogy kiterjessze vonzáskörzetét és együttműködő településhálóztot tudjon mg körül. Ahhoz, hogy ezek célok megvlósuljnk, szükséges, hogy Sopron és z gglomerációs települések vezetői intézményesítsék tlálkozóikt. Féléves rendszerességgel egyeztetni fogjuk terveinket, megtárgyljuk közös ügyeinket és előkészítjük leghtékonybb lobbi strtégiát közös térségi érdekeink érvényesítésére. Az gglomerációs együttműködés htékonyságánk érdekében 2008 második felében együttműködési terv készül Antiszegregációs terv Mint hogy demográfii elemzés is muttt, Sopron bbn szerencsés helyzetben vn, hogy nem felel meg szociális városrehbilitáció feltételeinek, nincs városbn ngyobb létszámú szegregálódott lkosság. Természetesen vnnk olyn kisebb városi egységek, z Óváros, egyegy háztömb történelmi külvárosokbn és Kurucdombon hol szociális bérlkások vnnk és szegényebb népesség ngyobb ránybn vn jelen, zonbn e városi területek ngyság, szegregáció koncentráltság nem éri el városrehbilitációs pályáztbn megjelölt htárokt. A fentiek ellenére helyzet illusztrálás érdekében elkészítettünk egy igen részletes Antiszegregációs tervet, melyet Mellékletbe cstolunk Környezeti kompenzáció Az IVSben fogllt célok, illetve megvlósulásukt eredményező intézkedések / kciók meghtározás során város fontosnk trtott környezet/védelmi szempontok figyelembe vételét, hiszen város számár kiemelkedően fontos minőségi környezet áltl is meghtározott mgs életminőség biztosítás lkosság számár; város, mint turisztiki desztináció egyik kiemelt vonzereje természeti környezet, melynek védelme tehát e szempontból is fontos. 225

226 Mindezeknek figyelembe vételével már strtégikészítés során területi / városrészi szinten vizsgáltuk városrészi célok és húzó projektek környezeti htásit, és szükség esetén meghtároztuk kompenzációs feldtokt. E vizsgáltok eredményeinek részletes bemuttását következő, városrészi projekteket bemuttó fejezet lfejezetei trtlmzzák. 226

227 9. Városrészi projektek bemuttás A fenti fejezetekben részletesen bemutttuk városrészeket, elhelyezkedésüket városon belül, fő funkciókt, z lközpontokt, lkosság fő jellemzőit, lkásállomány összetételét és válllkozások, intézmények jelenlétét. A SWOT bn kiemeltük z dott városrészre jellemző Erősségeket és Gyengeségeket, illetve megvizsgáltuk városrészekre htó külső tényezőkben rejlő Lehetőségeket és Veszélyeket. Az IVS készítése során végzett vizsgáltok eredményeként meghtároztuk minden városrész fő fejlesztési célját. Bár z IVS lpvetően strtégii típusú dokumentum, z kcióterületi tervezéshez szükségesnek láttuk városrészek fő projektjeinek meghtározását, kiemelt városrészi célok eléréséhez vezető legfontosbb projekteket. A projektek leírásánál következő szerkezetet követjük (természetesen projektek részletezettsége függ z előkészítettségüktől) (pl.: mgánerős projektek, vgy nem közötti ROP városrehbilitációs forrásból megvlósítndó projektek).: Indokoltság Célcsoport Fejlesztés funkciój Fejlesztés típus Projektgzd Előkészítettség Tervezett költség Környezeti htás Illeszkedés szerkezeti tervhez 9.1. Belváros Az Óváros emblemtikus elemeinek felújítás Indokoltság, célok A soproni Óváros újrélesztésének egyik eleme z ott lévő néhány jellegzetes épület és köztér rehbilitációj. Ezek közül is legfontosbb, Tűztorony felújítás, melyet mellette lévő épületek lebontás és z időjárás viszontgsági megviseltek, és sttiki megerősítésre szorul. 227

228 A Tűztorony Előkpu építménye m kihsználtln torzó, mely rómi Borostyánkő út mrdványit rejti. Az értékes régészeti emlékek bemuttás és egyúttl egy nívós, figyelemfelhívó, mrketing funkciókt is ellátó múzeumi információs fogdó központ létrehozás, közösségi rendezvény és pihenő térrel együtt ez projekt második eleme. A Borostyánkőút mi Főtér helyén folyttódott. A Főtér burkoltánk rendbehoztl, közműfelújítássl együtt, történelmi emlék bemuttás mellett, járhtóságot segíti és Szentháromság szobor megóvását is szolgálj. A Várfl sétány kibontás, és bejárhtóvá tétele sopronik számár kedves, régen várt projektelem. Az Óváros körüli hárms flív kibontás láthtóvá teszi Sopron egykori védelmi rendszerét, városfejlődés kontinuitását rómi kortól npjinkig és kellemes sétteret biztosít városlkóknk és kirándulóknk. A fenti projektelemek műszki terveit Sopron önkormányzt elkészíttette és ROP városrehbilitációs pályáztb be kívánj nyújtni. A fejlesztés funkciój: közösségi, városi funkció erősítés Célcsoport: Sopron lkói, turisták Fejlesztés típus: beruházás, építés Projektgzd: Sopron önkormányzt Előkészítettség: Engedélyezési tervek Fejlesztés jövedelemtermelőe: Nem Ütemezés: Környezeti kompenzáció: környezetbiztonságot jvítj, környezeti állpot épített környezet, városkép jvítását mgábn hordozó, környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztések Illeszkedés szerkezeti tervhez: rendben Várkerület tehermentesítése és felújítás Indokoltság, célok A soproni Óvárost övező Várkerület Várflnk támszkodó pró kereskedőházivl és tiszteletet prncsoló épületeivel város legjellegzetesebb terei közé trtozik. Jelen állpotábn szépsége és eredeti közösségi funkciój nem érvényesül, mert prkoló és közlekedő térként működik. Ahhoz, hogy Várkerület, hogy sopronik szeretnék promenáddá váljon el kell terelni ról z átmenő forglmt és megoldni prkolást. Az átmenő forglom elterelésére z ún. Külkerület kiépítése kínálkozik, mely mint egy külső körút veszi mjd körbe soproni Belvárost. A Külkerület egyes szkszi már léteznek, nyugti oldlon igényel komolybb építési munkát és körforglmk kilkítását. A város közlekedés fejlesztési koncepciój 228

229 trtlmzz Külkerület létrehozásánk tnulmánytervét, de részletesebb, engedélyezési szintű terveket még el kell készíttetni. A forglom elvezetése után indulht meg Várkerület átlkítás, melynek célj közösségi funkció erősítése, virág és régiségpic, sét és rendezvénytér kilkítás. A Várkerület rehbilitációját nemzetközi tervpályázton kpott ötletek fogják segíteni. A Várkerület üzletei is új rcultot nyernek. A NYME AMI szervezi és támogtj diákok kuttó és tervező tevékenységét portálok, cégérek, felirtok, üzletek, utcbútorok, utctáblák megújításár. A kuttás és tervezés eredményeit utctárlt keretében ismerheti meg Sopron lkosság és szvzht legjobbn tetszőre. Annk érdekében, hogy soproni fitlság jobbn zonosuljon városávl, temtik, tnterv, tnnyg készül, különböző szinteken, Sopron történelméről, művészeti és természeti értékeiről. Az iskolák soproni tnnygot kötelezően okttják, kihelyezett múzeumi és sétórák keretében. A projektelemeket ROP városrehbilitációs pályázt ütemeként kívánjuk benyújtni és megvlósítni. A mgán prtnerek bevonásávl prkolóház építése vlósul meg. A fejlesztés funkciój: közösségi, városi funkció erősítés Célcsoport: Sopron lkói, turisták Fejlesztés típus: építés, soft Projektgzd: Sopron önkormányzt, NYME AMI, üzlettuljdonosok Várkerületen és z Óvárosbn Előkészítettség: Külkerületi tervkoncepció Fejlesztés jövedelemtermelőe: Külkerület, Várkerület: nem Portál felújítás: igen Ütemezés: Környezeti kompenzáció: közlekedési típusú fejlesztések: fejlesztés célj z átmenő forglom elterelése belváros belsőbb területeiről, ezáltl történelmi belváros tehermentesítése és környezetminőségének jvítás. A forglmi gyűrű megépítésre kerülő hiányzó szksz jellemzően környezeti terhelésre kevésbé érzékeny gzdsági, vegyes és különleges területen hld, lkóterületet csk kisebb részben érint, mi töredéke forglmi terhelések csökkenésével érintett lkónépesség számnk, így mérleg pozitív. A környezetterhelés növekedéssel érintett lkóterületek védelme érdekében z út műszki kilkítás során kerül sor környezeti kompenzációr útmenti fásítássl, hol szükséges zjvédelem biztosításávl. A többi projektelem megvlósítás környezeti kompenzációt nem igényel. 229

230 Illeszkedés szerkezeti tervhez: Megfelel, szbályozási tervet módosítni kell A Belváros ingtlnfejlesztési tervének megvlósítás A történelmi belváros házi jelenleg jelentős mértékben kis méretű és felújítndó szociális bérlkásoknk dnk otthont, néhány önkormányzti tuljdonú épület üresen áll. A város célj lkók számár igényeiknek jobbn megfelelő, olcsóbb fenntrtású lkások biztosítás történelmi belvároson kívül, ezzel párhuzmosn belváros házink felújítás és igényes, ngyobb méretű lkások, irodák kilkítás és értékesítése, illetve kedvezményes bérbedás nnk érdekében, hogy z Óvárosb képzőművészek, kézművesek, tudósok telepedjenek meg, illetve nyissnk műtermet, kiállítótereket. Ebből célból Sopron Város Önkormányzt Ingtlnfejlesztő zrt. létrehozását tervezi, bnki és önkormányzti háttérrel. A fejlesztés megvlósítás feltétele történelmi belváros rehbilitációjár vontkozó vlmennyi tervnek. Az Óváros házi és további felújítndó épületek szociális bérlkásink lkói és vegyes tuljdonú házkbn élő tuljdonosok átköltöztetése érdekében Városfejlesztési zrt. létre fogj hozni szociális bárlkás dtbázisát, és elkészíti felújítási tervet, nnk érdekében, hogy megfelelő cserelkásokt tudjon biztosítni. A fejlesztés funkciój: gzdsági Célcsoport: ingtlntuljdonosok, bérlők Fejlesztés típus: soft Projektgzd: Sopron önkormányzt Előkészítettség: önkormányzti döntés Fejlesztés jövedelemtermelőe: igen Ütemezés : 2008tól Környezeti htás: környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztések Illeszkedés szerkezeti tervhez: rendben Mgánszfér projektjei A Várkerületi prkolás megoldás érdekében z önkormányzt szerződést köt mgánbefektetővel egy leglább 300 személygépkocsi állásos prkolóház megépítésére Várkerületen kívüli területen. A volt Ruhgyár épületét mgánbefektető vásárolt meg és lkítj át szállodává, quprk és wellness szolgálttásokkl. Ezzel egy üres, nívós épület rehbilitációj történik meg Belvárosbn. Mgánbefektető bnk irodház építését készíti elő Petőfi tér egy telkén. 230

231 A fejlesztés funkciój: gzdsági Célcsoport: Sopron lkói, turisták Fejlesztés típus: beruházás, építés Projektgzd: mgán Előkészítettség: befektetői tárgylások Fejlesztés jövedelemtermelőe: igen Ütemezés: 2008tól Környezeti htás: létesítmények jelentős forglomvonztuk mitt környezetükben és hozzá vezető utk mentén környezetterhelés (légszennyezés, zjterhelés) növekedést okoznk. Az ebből szármzó környezeti konfliktus minimlizálás érdekében város új út kiépítését tervezi pl. prkolóház irányáb, mely létesítmény Külkerületről (belváros peremén hldó forglmi gyűrű) vló megközelítését, lkóutcákt nem érintő feltárását szolgálj. A fejlesztés pozitív környezeti htás fent nevezett negtív htásnál számottevőbb, hiszen történelmi belváros tehermentesítése következtében környezeti terheltségének jelentősebb csökkenése, környezetminőségének jvulás várhtó. Illeszkedés szerkezeti tervhez: Megfelel, szbályozási tervet módosítni kell A s Városrehbilitációs Pályázton kívüli fejlesztések belvárosbn. A történelmi belváros utcburkolt felújítás és szükséges közműcserék megvlósítás A pályázt keretében kizárólg Fő tér burkoltcseréjére kerül sor, melynek célj járhtóság és kdálymentesítés mellett történelmi múlt, Borostyánkő út megjelenítése tér burkoltán. A történelmi belváros vlmennyi utcájánk burkolt (részben szflt, részben kockkő) igen rossz állpotbn vn. A burkolt felújításár ill. z szfltburkolt hgyományos kockkőre vló lecserélésére z engedélyezési tervek elkészültek teljes Óvárosr. A burkoltot legngyobb részt z eredeti kockkövek felhsználásávl fogják jobbn járhtóvá tenni. A burkolt felújítássl együtt z ltt húzódó közművek cseréjére is engedélyezési tervek készülnek. Az Önkormányzt sját forrási terhére ütemezetten z ATT időszk ltt indítj el közmű felújítást és burkoltcserét. Ezzel biztosítj blesetmentes és kényelmes gylogos közlekedést, z utcák egységes burkoltát és rcultát. b. A történelmi belváros házink homlokzt felújítás 231

232 A történelmi belváros megújulás mgávl hozz kereskedelem és vendéglátás megélénkülését, házk földszintjének átlkítását. A földszint fejlesztést szükségszerűen homlokzt rehbilitáció is kell, hogy kísérje. Lkóépület felújításár Strukturális Alpok funkcióbővítő városrehbilitációs támogtási nem vehetők igénybe, ezért z Önkormányzt költségvetéséből minden évben elkülönít egy összeget, melyet háztuljdonosok, lkók megpályázhtnk, így belvárosi épületek teljes utcfrontj meg tud újulni. c. További fejlesztések Sopron önkormányzt kistérséggel együtt pályázik z Ikv ptk mederrendezésére és záportározó kiépítésére KEOP keretén belül. A projekt kpcsán nyerés esetén meg fog vlósulni z Ikv sétány kiépítése. A projekt teljes költségvetése 1,5 md Ft. Az engedélyezési tervek készítése folymtbn vn. A Lenck vill felújítás jelenleg folymtbn vn. A megyei önkormányzt eddig 43 millió Ftot költött tuljdonábn lévő vill födémszerkezetének és kerítésének felújításár. Most 10 millió Ftot nyert z üvegpvilon megépítésére, ehhez sját forrásból 13 millió Ftot hozzátesz. Az épület teljes rekonstrukciój ezután következik. A beruházás értéke 300 millió Ft lesz. A soproni Borút Egyesület pályáztot kíván benyújtni ROP keretében borturisztiki fejlesztésre, éspedig egy soproni borbemuttó terem létrehozásár z Óvárosbn. A fejlesztés célj soproni borok megismertetése és vásárlási lehetőség biztosítás helyiek és turisták számár. (Eddig Sopronbn csk háznál lehetett helyi bort venni.) Sopron belvárosánk egyik kiemelkedően értékes épülete Russ vill, mely évek ót üresen áll. A vill felújításár és benne közösségi funkciójú terek kilkításár Sopron önkormányzt Agór Multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tnácsdó szolgált infrstrukturális feltételeinek kilkítás pályáztot kíván benyújtni. A tervek szerint z újjálkított épület egyrészt civil központként működne, irodi, okttó és tárgylótermi lehetőséget nyújtv különféle civil szervezeteknek, köztük nemzetiségi, környezetvédelmi, stb. egyesületeknek. Másrészt itt kp mjd helyet kistérségi közművelődési tnácsdó irod és további információs irodák, A városbn és környékén szétszórtn működő zene, ének, tánckrok próbteremhez jutnk villábn. Továbbá soproni borturizmus fejlesztése érdekében létrejött Bormrketing műhely és bormúzeum is e házbn fog működni. Priorizálás A soproni önkormányzt számár z Óváros rehbilitálás z elsődleges cél. Ennek megvlósítás érdekében 2008bn pályáztot nyújt be Tűztorony rehbilitáció, Múzeumi információs és fogdóközpont, Főtér burkolt rekonstrukció és Várfl sétány kilkításár vlmint portál progrm előkészítésére NYME AMIvl együtt. A ROP Városrehbilitációs Progrm keretében megyei jogú városok számár támogtás, feltételek teljesítése esetén grntált. Az elnyerhető támogtás értéke bruttó 900 millió Ft. 232

233 A Russ vill felújítását és benne közösségi funkciójú terek kilkítását z önkormányzt TIOP forrásból kívánj megvlósítni. A pályázt májusábn kerül benyújtásr. 2009ben nyújtj be z önkormányzt 2. ütem pályáztát, melynek trtlm Külkerület kiépítése és szemléletformáló kció folyttás vlmint hely és művészettörténeti okttási progrm előkészítése. Az elnyerhető támogtás összege bruttó 900 millió Ft. 2011től 3. ütem keretében Várkerület felújítás és portál progrm megvlósítás kerül sorr. Az elnyerhető támogtás összege bruttó 400 millió Ft Kurucdomb Multifunkcionális csrnok építése z Anger réti sporttelep rehbilitációjávl A fejlesztés célj, indokoltság Sopron város gzdságfejlesztése szempontjából lpvetően fontos további korszerű ipri és szolgálttó válllkozások vonzás városb. Ezt célt szolgálj többek között csrnok megépítése, mely helyet d mjd rendszeresen megszervezésre kerülő vásároknk és kiállításoknk, különös tekintettel f bútoriprhoz vlmint z orvosi műszergyártáshoz kpcsolódó témákr, hiszen ez két terület tekinthető m Sopron húzó ágztánk, de további (pl. környezetipr) K+F+I területeken is lehetőség lesz kis és középvállltok fejlődését, befektetők vonzását szolgáló rendezvények trtásár. A csrnok további célj lkosság életminőségének jvítás, sport funkció megvlósítás áltl. Sopron sport nemzeti város, zonbn hiányzik lkosság igényeit kiszolgáló korszerű fedett sportlétesítmény városból. A létesítmény lklms lesz fitlok és idősebbek számár rendezvények, koncertek szervezésére is. A fejlesztés révén egy elhnygolt terület rehbilitálásár is sor kerül. A létesítmény jvsolt helye z Anger rét, kiválón lklms e célr; jó közlekedési feltárás, telkén belül felszíni prkoló kilkíthtó. A fejlesztés funkciój: gzdsági és közösségi funkció erősítése A fejlesztés célcsoportj: Sopron válllkozói és lkói A fejlesztés típus: beruházás, építés Projektgzd: Sopron Város Önkormányzt Előkészítettség: A területnek módosítni kell szbályozási tervét, csrnok épületére építési engedélyezési és kiviteli tervet kell készíteni Tervezett költség: 1,4 milliárd Ft Jövedelemtermelőe: igen Környezeti kompenzáció: fejlesztés negtív környezeti htás terület növekvő beépítettségében és jelentős forglomvonztábn, illetve z ebből dódó környezetterhelés növekedésben nyilvánul meg. Az érintett terület kedvező elhelyezkedése révén főbb közlekedési 233

234 utkról (84.sz. út, Blfi út) megközelíthető, belső lkóterületek érintése nélkül, így közlekedésből szármzó környezetterhelés különösebb környezeti kompenzációt nem igényel. A jelenleg jelentős zöldfelülettel rendelkező terület beépítése következtében z ökológii, kondicionáló felületek csökkennek, ennek kompenzációj létesítmény zöldfelületének intenzívebbé tételével (többszintes növényzettel) vlósul/vlósíthtó meg. A fejlesztés során z Ikvptk környezete zöldfelületi jellegének megőrzésére figyelemmel kell lenni. Településszerkezeti tervi megfelelés: Sopron Településszerkezeti Terve területet településközponti vegyes övezetbe sorolj, így nnk tervezett fejlesztés megfelel Szélmlom tömb rehbilitációj Fejlesztés célj, indokoltság: A Szélmlom tömb m rendkívül elhnygolt, csknem szegregált területnek számít. Az egyedi látványosságot nyújtó épületcsoport nem látogthtó. A fejlesztés célj z első ütemben szociális bérlkások megszüntetése, lkók betelepítése város más részeibe, tuljdonviszonyok rendezése, nemzetközi tervpályázt kiírás hsznosításr, közmű és közterület fejlesztés. A második ütemben z ingtlnokt z önkormányzt értékesíti. A szélmlom és környéke közösségi kulturális vendéglátási turisztiki funkciót kpht. A fejlesztés funkciój: közösségi és gzdsági funkció (turizmus) erősítés A fejlesztés célcsoportj: Sopron fitlji, turisták A fejlesztés típus: beruházás, felújítás Projektgzd: első ütem:sopron Város Önkormányzt, második ütem: mgán Előkészítettség: A Városfejlesztő zrt. feldt lesz. (tervpályázt, építési engedélyezési és kiviteli tervek, közművesítési tervek) Jövedelemtermelőe: igen Környezeti kompenzáció: környezet épített környezet, városkép jvítását mgábn hordozó, környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Szerkezeti tervhez kpcsolódás: A szerkezeti tervet módosítni kell Priorizálás A Kurucdombi fejlesztések között multifunkcionális csrnoké z elsőbbség, tekintettel rr, hogy strtégi elsődleges célj Sopron gzdsági fejlődésének előmozdítás, befektető vonzás és válllkozásfejlesztés révén. Sopron kulturális, turisztiki fejlesztési progrmján belül z Óváros rehbilitációj élvez prioritást, ezért csk egy következő lépésben vlósíthtó meg Szélmlom és környezete fejlesztése. Észki városrész 234

235 Nemzetközi üzleti szolgálttó központ rnyhegyi letelepítése Indokoltság, célok A világgzdság globlizációs folymti és z info kommunikációs technológi fejlődése lehetővé tette, hogy vállltok dminisztrációs tevékenységüket is outsourcingolják, zz kihelyezzék olyn országokb, hol olcsóbb, de képzett, nyelveket jól beszélő munkerő áll rendelkezésre. Így kerülhetnek nemzetközi vállltok esetében más országb termelő egységek, HR, logisztik, könyvelés, számlázás, információs központ stb. KözépEuróp e szolgálttó egységek megszerzése szempontjából elég jó helyzetben vn, mert rendelkezik viszonylg képzett munkerővel. Sopron mgsn képzett lkosságávl, egyetemével, és kellemes lkókörnyezetével biztosítni tudj befektetők áltl igényelt, szükséges feltételeket. A verseny ngy, több mgyrországi város évek ót lobbizik és készíti elő külföldi üzleti szolgálttó központok betelepítését. Sopron város vezetése z előző években lemondott rról, hogy gzdságfejlesztésben ktívn közreműködjön, ennek negtív következményei már jelentkeznek. A következő időszk egyik legfontosbb célkitűzése leglább egy nemzetközi üzleti szolgálttó központ letelepítése Sopronbn, lehetőleg z Arnyhegyen. A fejlesztés funkciój: gzdsági funkció erősítése Célcsoport: Sopron lkosság, fitl diplomások, NYME Közgzdsági Intézete Fejlesztés típus: soft első ütem: befektetés ösztönzés, lobbi második ütem: letelepítés, engedélyezés, építés Projektgzd: első ütem: önkormányzt, NYME második ütem: önkormányzt, mgán Előkészítettség: Költségek: megbízási díj Jövedelemtermelőe: igen Ütemezés: márciusától zonnl indíthtó Környezeti kompenzáció: fejlesztés város kijelölt, jelenleg még lulhsznosított gzdsági területének életre keltését célozz környezetet jelentősen nem terhelő létesítmények betelepítésével. Új létesítmények megjelenését, beépítettség növekedését z érintett gzdsági övezetre előírt, z építéssel egyidőben megvlósítndó kompenzálj. Szerkezeti tervhez vló illeszkedés: szerkezeti tervet nem érinti 235 zöldfelületfejlesztés

236 9.3. Jereván városrész Gerontológii központ Fejlesztés célj, indokoltság A szolgálttó központ célj lkótelepen tömegesen élő idősödő korú népesség számár kulturált körülmények között színvonls szolgálttások nyújtás. Az egyedileg zjló normál öregedési változások és hozzájuk társuló, vgy áltluk kilkuló kóros történések kombinációi jelentik z öregedés és z öregkor sjátos problémáit, kihívásit orvosnk, egészségügyi és szociális ellátónk, érintettnek és csládjánk egyránt. Ezek figyelembevételével kell és lehet értelmezni, kezelni z öregedés és öregkor fenntrthtó egészségének, vlmint betegségeinek feldtit megelőzésben, megőrzésben, dignosztikábn, gyógyításbn, rehbilitálásbn és követéses ápolás/gondozásbn. A létesítendő intézmény e feldtok minél szélesebb körű ellátásár hivtott, mivel jelenleg nem működik városbn egy olyn, z időseket kiszolgáló egészségügyi intézmény, mely szükséges egészségügyi és szociális szolgálttások komplex kínáltát nyújtná. Az egészségügyi, illetve szociális szkemberek véleménye szerint feldtokon belül kiemelt hngsúlyt kell kpni nppli otthonteremtő idősellátásnk teljes élethez szükséges társs kpcsoltokt biztosító klubokkl, z időseket célzó (tudományos ismeretterjesztő, szórkozttó) belső rendezvényekkel, egyéb progrmokkl, étkezési lehetőséggel; speciális egészségügyi szolgálttásoknk: geriáter szkorvos és pszichológus; illetve betegségmegelőzést szolgáló szűrések; vlmint rehbilitálásbn, gondozásbn szükséges pl. fizikoterápiás szolgálttások stb. A központ feldt még csk ötlet szintjén létező prevenciós központtl együttműködésben z áltlános tájékozttás, betegségmegelőzés, életmódtnácsdás. Fejlesztés funkciój: humán szolgálttási funkció erősítése Fejlesztés típus: beruházás Fejlesztés célcsoportj: Jereván lkótelep idősödő lkosság Projektgzd: Sopron Város Önkormányzt Előkészítettség: részletes projektkoncepció kilkítás szükséges Tervezett költség: Jövedelemtermelőe: nem Környezeti kompenzáció: környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Szerkezeti tervhez vló illeszkedés: megfelel, szbályozási tervet módosítni kell Hjléktln szállás Fejlesztés célj, indokoltság 236

237 A Belvárosbn, műemléki plot (m csládsegítő szociális intézmény) kertjében, már rövid távon sem fenntrthtó jelenlegi nppli melegedő és éjjeli menedék. A városbn élő mintegy fő hjléktln ellátás nem megoldott: város szociális szkemberei felhívták figyelmet, hogy problém már viszonylg hosszú idő ót ismert, megoldás zonbn pénzügyi korlátok mellett lkosság ellenállás mitt is késlekedik. Az infrstrukturális típusú hiányokt ezen kívül súlyosbítj megelőzésre vontkozó koncepció és eszközök hiány. Sjnáltos tény, hogy városbn működő gyermekotthonokból kikerülő fitl felnőttek támogtásár lkásproblémáik megoldásár nincsenek városnk megfelelő trnzit típusú otthont nyújtó szociális bérlkási. Ugynezen típusú lkások hiányoznk hjléktlnságot kezelni hivtott szociális munkások eszköztárából is. A város feldt e területen tehát elsőként hjléktlnszállás megépítése, mjd megelőzést, illetve reintegrációt szolgáló strtégi meglkotásávl párhuzmosn trnzit lkások kilkítás. Fejlesztés funkciój: humán szolgálttó funkció erősítése Fejlesztés típus: beruházás, szolgálttás Fejlesztés célcsoportj: Sopron hjléktlnji Projektgzd: Sopron Város Önkormányzt Előkészítettség: részletes projektkoncepció kilkítás szükséges Tervezett költség: Jövedelemtermelőe: nem Környezeti kompenzáció: környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Szerkezeti tervhez vló illeszkedés: megfelel, szbályozási tervet módosítni kell 9.4. Lőverek városrész A városrehbilitációt támogtó szemléletformáló és mrketingkciók címmel belvárosi projekteknél ismertettük z Egyetem AMI diákjink városfejlesztésbe vló bevonásánk soft projektjét. A fitlok kiállítótermét (designcenter) z Óvárosbn biztosítj z önkormányzt, z Óváros lkóházink pontos felmérése és részletes, házrólházr megtervezett fejlesztési terv lpján, melyet Városfejlesztő zrt. fog elkészíteni. Az üzleti szolgálttó központ Sopronb telepítését Közgzdsági Kr picelemzése készíti elő, melyre z önkormányzt megbízást d. A kr képzés fejlesztéssel is előkészíti / támogtj befektető vonzást. A Kr végig együttműködik z önkormányzttl és megbízott kvizíciós tnácsdó céggel befektető keresésben. Fejlesztés típus: soft 237

238 Előkészítettség: ATT szerint Környezeti kompenzáció: fenti projektek környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztések Szerkezeti tervnek vló megfelelés: Sopron Településszerkezeti Terve területet ngyzöldfelületi intézmény területbe sorolj, mi lehetővé teszi tervezett fejlesztés megvlósítását A könyvtár megépítésére TIOP pályázt keretében fog remélhetőleg sor kerülni. Sopron már régót fogllkozik könyvtárépítés gondoltávl. Igen előremuttó, hogy korszerű, közösségi teret trtlmzó könyvtárt z Egyetemmel közösen tervezik létrehozni. Előkészítettség: A könyvtár épületére építési engedélyezési és kiviteli tervet kell készíteni Tervezett költség: 1,0 milliárd Ft Jövedelemtermelőe: nem Környezeti kompenzáció: környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Településszerkezeti tervi megfelelés: Sopron Településszerkezeti Terve területet ngyzöldfelületi intézmény területbe sorolj, mely lehetővé teszi tervezett fejlesztés megvlósítását Priorizálás Az Egyetem és z önkormányzt közös bizottság zonnl felállíthtó, közös döntés erre vontkozón már z IVSre vló felkészülés során megszületett. A Könyvtárr vontkozó TIOP pályázti kiírás még nem jelent meg. A diákok bevonását z Óváros fejlesztésbe s ciklusr terveztük. A design center kilkításár s EU s fejlesztési időszkbn kerül sor. Az Önkormányzt kedvezményes bérleti díjért dj z AMInk helyiséget Iprterületek Közlekedés és közműfejlesztés Fejlesztés célj, indokoltság: ) DKi iprterület továbbfejlesztése érdekében jelenleg közművesítés nélküli területen z ún. első utc projekt keretében szennyvíztisztító irányábn 3 utc kiépítését tervezik, z ltt futó közművekkel együtt. b) A 84es út mellett párhuzmos szerviz út kiépítését tervezik 3000m2en z 57.76/150 hrsz.től kiindulv. Közműépítésre itt nincs szükség. c) Iprkörút Lófutttó u. Kelt u. burkolt felújítás, közműpótlássl. Az iprterület jelenlegi fő közlekedési útj z Iprkörút és mellékutcái, melyek igen rossz állpotbn vnnk. Fejlesztés funkciój: gzdságfejlesztés Célcsoport: Sopron válllkozói 238

239 Fejlesztés típus: építés Projektgzd: mgán Tervezett költség: ) 600 millió Ft b) 200 millió Ft c) 150 millió Ft Környezeti kompenzáció: Az új utk építése következtében fellépő forglomnövekedés és beépítettségnövekedés okozt környezetterhelésnövekedést z építéssel egyidőben megvlósítndó zöldfelületfejlesztés (útfásítás, gzdsági területek zöldfelületeinek kilkítás) kompenzálj. A szervizút kiépítése és meglévő utk burkoltfelújítás környezeti kompenzációt nem igényel. Szerkezeti tervnek vló megfelelés: megfelelő Önkormányzt és válllkozások együttműködésének fejlesztése Fejlesztés célj, indokoltság: Az önkormányzt létrehozz z egyblkos ügyintézést válllkozások fejlesztési kérelmei elbírálásánk képviselete, támogtás és gyorsítás érdekében Az önkormányzt szervezetfejlesztése során gzdsági irodát lkít ki, mely felelős rendszeres válllti fórumok megszervezéséért. Az önkormányzt rendszeres fórumot hív össze ngyvállltok vezetői részvételére számítv, hol kölcsönösen tájékozttják egymást fejlesztési terveikről, gondjikról, ezzel kilkítv kölcsönös bizlom légkörét. Fejlesztés funkciój: gzdságfejlesztés (soft) Fejlesztés típus: szolgálttás Projektgzd: önkormányzt Környezeti kompenzáció: környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Szerkezeti tervnek vló megfelelés: megfelelő Szolgálttó önkormányzt kilkítás Indokoltság, cél: Ngyon sok válllkozások részéről érkező pnsz z ügyintézés minőségére. A szervezetfejlesztés kísérőjeként z ügyfelekkel kpcsoltb kerülő önkormányzti munktársk ügyfélszolgálti tréningen vesznek részt. Fejlesztés funkciój: gzdságfejlesztés, helyi közösségformálás Fejlesztés típus: szolgálttás Projektgzd: önkormányzt Környezeti kompenzáció: környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Szerkezeti tervnek vló megfelelés: megfelelő 239

240 Befektetővonzás Sopron város fejlődéséhez elengedhetetlen z iprfejlesztés. A város vezetése mindent megtesz ennek érdekében, megbízz z Egyetemet, tnácsdó cégeket befektető kereséssel és mg is lobbizik minden fórumon ennek érdekében. Fejlesztés funkciój: gzdságfejlesztés Fejlesztés típus: soft Projektgzd: önkormányzt Környezeti kompenzáció: környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Szerkezeti tervnek vló megfelelés: megfelelő Priorizálás Az Önkormányzt zonnl nekilát szervezetfejlesztésnek és z együttműködés keretei kilkításánk, vlmint lobbink. Támogtj z iprterület fejlesztését Egyéb belterületek Brlngszínház rekonstrukciój Indokoltság, célok A brlngszínház eredeti állpotához képest m lulteljesít, mivel térélményt műszki berendezések nívótln elhelyezése lerontj. A Brlngszínház felújításár, átlkításár Sopron önkormányzt elkészíttette látványterveket és koncepciót. Az önkormányzt ROP turizmusfejlesztési progrmj keretében pályázni kíván színházfelújításr. A Brlngszínház építészeti megújítás nem elegendő látogtottság növeléséhez. A színház üzemeltetését felújítás után olyn profi üzemeltetőre és mrketingesre kell bízni, kik képesek lesznek leglább olyn eredményesen üzemeltetni zt, mint Szt. Mrgitbányi (St. Mrgrethen) és Fertőmeggyesi (Mörbisch) színházkt osztrák gzdáik. Fejlesztés funkciój: közösségi, gzdsági funkció Fejlesztés típus: építés, felújítás, üzemeltetés Célcsoport: Sopron lkói, hzi és külföldi turisták Projektgzd: Sopron város Önkormányzt Előkészítettség: terv koncepció Jövedelemtermelőe: igen Környezeti kompenzáció: környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés szerkezeti tervhez: nem város kompetenciáj 240

241 Fertő tvi vízi élet fejlesztése Indokoltság, célok A Fertő tó mgyr prtj tvon áthúzódó htár, vlmint tóprt kedvezőtlenebb dottsági mitt kevésbé épült ki, mint z osztrák oldl. M még két tó vn, egy osztrák, hol élénk turizmus zjlik, vn Fertő tó kárty, települések együttműködnek minél ngyobb forglom elérése érdekében, bicikliút veszi körül tvt, rendezvényeket egymáshoz igzítják, stb. A tó mgyr fele mindebből kimrd. Ugynkkor megindult mgyr oldlon is z élet, soproni vitorlás klub város támogtásávl több CBC/Interreg pályáztot bedott és megnyert, vitorlás kikötő, vízi sportok fejlődésnek indultk. Az összefogás z osztrák prtnerekkel és többi mgyr oldli településsel viszont még kevéssé működik. A turisztiki desztináció menedzsment (TDM) szervezet létrehozásár ROP keretében pályázni lehet, Sopron város és kistérség is készül erre. A cél, hogy Fertő tó végre egy tó legyen mindkét prton, értékei érvényesülhessenek. Fejlesztés funkciój: közösségi, gzdsági funkció erősítése Fejlesztés típus: szolgálttás Célcsoport: Sopron lkói, hzi és külföldi turisták, vitorlázók Projektgzd: Sopron város Önkormányzt Előkészítettség: terv koncepció Jövedelemtermelőe: igen Környezeti kompenzáció: természetvédelem érdekeit szem előtt trtó idegenforglmi fejlesztések környezeti kompenzációt nem igényelnek Illeszkedés szerkezeti tervhez: nem igényel változttást Blf fürdő fejlesztése Indokoltság, célok Npjink turisztiki divtj felértékeli termál és egészségturisztiki, vlmint hozzá kpcsolódó wellness szolgálttásokt. Sopronhoz Blf legközelebbi település, melynek gyógyvizét már rómik is ismerték és zót hsználják. A Blfi Állmi Szntórium mozgásszervi betegségek gyógyításár jött létre gyógyvízre lpozv. Blf turisztiki hsznosítás zonbn még várt mgár. A Kstélyszálló befogdóképessége kicsi, Szntórium színvonl kifogásolhtó. 241

242 A Szntórium z EÜM tuljdonábn vn. A minisztérium célji nem világosk, z eldást vgy megtrtás felújítás üzemeltetés lterntíváját válsztje. A fürdőfejlesztés ROPból támogthtó, h döntés ebbe z irányb mutt. Fejlesztés funkciój: közösségi, gzdsági funkció erősítése Fejlesztés típus: építés, beruházás Célcsoport: Sopron lkói, hzi és külföldi turisták Projektgzd:? Előkészítettség: Jövedelemtermelőe: igen Környezeti kompenzáció: környezeti állpot (épített környezet) jvítását mgábn hordozó, rekreációs lehetőséget növelő, környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés szerkezeti tervhez: megfelel Priorizálás Az előkészítettség, z egyértelmű fejlesztési szándékok és tuljdonviszonyok lpján mindenképpen Fertőrákosi Brlngszínház megújítás z, mely z építés típusú beruházások között elsőbbséget élvez. Ezzel párhuzmosn zonnl indíthtó TDM szervezet létrehozás, pályáztokból megfinnszírozv vgy nélkül, mely nemcsk soproni külső területrészek fejlődése, hnem Sopron város és kistérség számár is égetően fontos. 242

243 10. Akcióterületek kijelölése, s városrehbilitációs fejlesztések bemuttás Akcióterületek kijelölése Belváros Sopron város önkormányzt városrehbilitációs fejlesztéseinek megvlósításár elsődlegesen Belvárost jelölte ki kcióterületként. A Belváros mint városrész és mint kcióterület egybeesik. A Belvárost htároló utcák következők: Bécsi út, Básty utc, Stornó Ferenc utc, Híd utc, Fpic utc, Kőfrgó tér, Mgyr utc, Kőszegi út, vsútvonl, Frnkenburg út, Vörösmrty utc, Wesselényi utc, Táncsics utc, Frktár utc, Höflányi utc, Lckner utc A Belváros kiválsztását következők indokolták: Sopron városrehbilitációs tevékenységének középpontjábn z Óváros élettel vló megtöltése áll, úgy, hogy szomszédos Ausztriábn ez megfigyelhető. Az Óváros és z zt körülvevő Várkerület funkcióváltásánk feltétele Várkerületről forglom elvezetése és Külkerület kiépítése. A Külkerületet Belvárost htároló utcákon jelölték ki. A két fejlesztés összefüggése mitt volt szükséges z kcióterületet úgy meghtározni, hogy mgáb fogllj kilkítndó Külkerület vonlát. Az Óváros élővé tétele, belvárosi élet újjáélesztése Sopron gzdsági és városi fejlődését szolgálj. H z Óváros kereskedelmi és kulturális élete fellendül, z pozitívn ht z ott működő válllkozások gzdsági eredményeire és remélhetőleg dómoráljár is. A vonzó város vonzó terep befektetőknek is. Az épített örökség kellemes környezetben vló bemuttás turisták számár is vonzóbb, mint egy psszív múzeumváros. A helyi lkosok szemléletét, ízlését z kcióterületi terv megvlósítását kísérő soft kciók igyekeznek fejleszteni, így remélhető, hogy ki mindennp láthtj, z is észreveszi z építészeti történeti értékeket. Az Óváros élettel vló megtöltése városrész funkcióját nem változttj meg, de erősíti gzdsági és kulturális funkciót, és hozzájárul Sopron fő célj, gzdságfejlesztés, turizmusfejlesztés és lkók számár kedvező életlehetőség nyújtásánk megvlósításához. 243

244 A s Városrehbilitációs fejlesztés minden eleme, mindhárom üteme Belváros kcióterületen vlósul meg. A fejlesztések elemei következők: 1. ütem Tűztorony rehbilitáció Múzeumi (Kulcspont tersz) információs és fogdóközpont kilkítás Fő tér utcburkoltánk cseréje, Borostyánkőút megjelenítésével Várflsétány kilkítás Portál, cégér, utcbútor, utctáblkuttásr és tervezésre vontkozó pályázt NYME AMI részvételével, szemléletformálás Kísérő mgánfejlesztés: prkolóház Az önkormányzti fejlesztések egyetlen bevételt termelő eleme Kulcspont terszánk kávézój, ezt z önkormányzt bérbe dj. Ennek bevételéből fedezi múzeumi információs központ üzemeltetésének költségét. A mgánfejlesztésnek természetesen jövedelem termelőnek és megtérülőnek kell lennie. 2. ütem 2009 Külkerület kiépítése Helyismereti művészettörténeti iskoli okttási tnterv, temtik, tnnyg elkészítése Szemléletformáló kciók folyttás Kísérő mgánfejlesztés: szállodépítés Az önkormányzti fejlesztés nem bevételtermelő, mgán beruházás természetesen z. 3. ütem Várkerület rehbilitációj (nemzetközi tervpályázt lpján) Portál progrm megvlósítás z AMIs tervek felhsználásávl Várkerületen és z Óvárosbn mgánfejlesztés A portál progrm megvlósításánk htásár z üzletek bevételei várhtón nőnek. A beruházássl párhuzmosn z első ütemben létrejön VárosfejlesztőzRt., mely levezényli z Óváros szociálisn rászoruló lkosságánk oly módon vló lkáshoz jutttását, hogy z igényeiknek jobbn megfeleljen, vlmint házk eldását, bérbedását város előírásink megfelelő felújítási kötelezettség, illetve város céljink megfelelő hsznált előírásávl. 244

245 Kurucdomb Sopron városrehbilitációs tevékenységének második célterülete Kurucdomb városrész. Az kcióterület lehtárolás itt is megegyezik városrészével. A htároló utcák következők: 84. sz. főút, 0340/1 hrsz. Út (Blfr vezető út), 0340/2 hrsz ingtln, 0342 hrsz ingtln, 0346/1 hrsz ingtln, 0341/42 hrsz ingtln, 0360/18 hrsz ingtln, Győri vsút nyomvonl, Kőfrgó tér, Fpic utc, Híd utc A Kurucdomb kiválsztását következők indokolták: Itt nyílik lklms terület városrehbilitáció lehetséges tevékenységét képező multifunkcionális csrnok megépítésére, kötelezően sport célr tovább hsználndó Anger réti sporttelepen. A terület megközelíthetősége jó, lklms ngyobb tömegű látogtót vonzó rendezvény befogdásár. A multifunkcionális csrnok megépítése Sopron fejlesztésének fő célját: gzdság fejlődésének ösztönzését, befektetők vonzását és kkvk támogtását szolgálj. A csrnok ugynkkor lehetőséget d szbdidős tevékenység és sportolás infrstrukturális feltételeinek jvításár, ezzel hozzájárulást jelent soproni lkosok életminőségének emeléséhez. A multifunkcionális csrnok megépítésével Kurucdomb eddig hiányos gzdsági funkciój erősödik. A lkossági rekreációs funkció eddig is jelen volt z kcióterületen, fejlesztés megvlósítás után zonbn színvonlsbb ellátásár lesz lehetőség. A Kurucdomb másik városfejlesztési projekteleme Szélmlom tömb rehbilitációj és funkcióváltás. A jelenleg nem látogthtó, izglms épületegyüttes szórkozás/szbdidő/turisztiki célr vló felhsználás új vonzerőt jelent mjd Sopronbn, különösen fitlok és turisták számár. A Szélmlom tömb szórkozóközponttá vló kiépítésével Kurucdomb gzdsági funkciój erősödik, válllkozások telepednek meg z épületekben. A területek esetleges éjszki zj nem zvrj környéken lkók nyuglmát, mert elkülönülten, mgányosn áll domb tetején. A Szélmlom hsznosításávl Sopron egyetemistái is új közösségi térhez jutnk. A Kurucdomb kcióterület fejlesztésére 2013 után kerül sor. Addigr z önkormányzt elkészítteti Multifunkcionális csrnok terveit, hogy z újr megnyíló pályázási lehetőséget elsőként rgdhss meg. 245

246 A csrnok üzemeltetése jövedelemtermelő válllkozás, zonbn tpsztltok szerint 0 szldós üzemeltetés kitűzése reális cél. A Szélmlom hsznosításár z önkormányzt időközben z Egyetemmel is egyeztetve nemzetközi pályáztot ír ki. A Szélmlom projektet mgántőke bevonásávl vlósítj meg, mely természetesen profit relizálás érdekében vág bele fejlesztésbe. 246

247 10.2. A s városrehbilitációs fejlesztések ) Tűztorony szerkezeti megerősítése A fejlesztés célj, indokoltság: A Tűztornyon repedések tlálhtók hengeres toronytestben, loggi kőszerkezetében és belső flztábn vlmint nyolcszögű felső szinteken, továbbá toronysisk ltti boltozt ÉNyon megroppnt, beázik, fszerkezet egyes elemei korhdtk. A Tűztorony sttiki megerősítése sürgős feldt, hiszen várost szimbolizáló épület megóvását jelenti. A fejlesztés funkciój: közösségi funkció erősítése, város jelképének megóvás segítségével A fejlesztés leírás: A munkáltokhoz ki kell váltni torony lpozásábn átvezetett közműveket, meg kell erősíteni torony lpozását, el kell készíteni Kpu átjárók boltvállink szkszos megerősítését tégl kiflzások bontásávl párhuzmosn. Meg kell erősíteni négyzetes toronytestet boltvállk fölött átvezetett, flb befúrt húzott célszerkezetekkel, és meg kell erősíteni hengeres toronytestet, melyben legtöbb függőleges irányú repedés keletkezett. Az effjt károsodás szerkezet hirtelen tönkremenetelét, kár torony ledőlését is eredményezheti, ezért bevtkozás feltétlenül szükséges. Meg kell erősíteni tornyot loggi szintjén, hol ki kell küszöbölni loggi pdlóján keresztüli vízbejutást fltestbe, és helyre kell állítni loggi kőszerkezeteit. Megerősítésre szorul loggi szint fölötti nyolcszögű toronytest is, melyen ugyncsk jelentős repedések láthtók, elsősorbn z ltt lévő flztok mozgás, másodsorbn ngyméretű toronysisk terhelése következtében. A toronysisk f szerkezetét jvítni és kezelni kell beázások mitti korhdások, vlmint rovrkártevők ellen. A sisk fedését jvítni, részlegesen cserélni kell, és meg kell erősíteni sisk lehorgonyzását, z erők loggi szintig vló levezetésével. Célcsoport: Sopron lkosság, turisták A fejlesztés típus: beruházás, épület külső belső műszki felújítás Projektgzd: Sopron Város Önkormányzt Helyszín: Sopron belváros, Tűztorony Előkészítettség: engedélyezett tervvel rendelkezik b) Múzeumi információs és fogdóközpont (Kulcspont) 247

248 A fejlesztés célj, indokoltság: Sopron jelképe, Tűztorony mellett m gykorltilg funkció nélküli, gyenge külső megjelenésű épület vn, melyben Tűztorony jegypénztár üzemel. Az épület tkrj Borostyánkőút, rómi őrtorony és z Árpádkori flrészek feltárt mrdványit. Az épület ugynkkor központi helyet fogll el, mert innen megközelíthető voln Sopron három múzeum, Storno ház, Fbricius ház és Tábornok ház, vlmint Tűztorony. A fejlesztés célj többrétű: Egyrészt feltárt régészeti emlékek bemutthtóvá tétele, ezzel Sopronbn újbb kulturális létesítmény létrehozás. A régészeti bemuttótér soproni iskolák számár kihelyezett történelemórák megtrtásár is szolgálni fog. Másrészt kihsználv z előkpu építmény kedvező, múzeumközi helyzetét, múzeumi és információs központ létrehozásávl mgsbb színvonlr emelni Sopron kulturális kínáltát. Mind helyi lkosság, mind Sopronb látogtók számár fogdóközpont múzeumi belépőjegyek megvásárlás mellett kulturális információs pontként is szolgál mjd. Hrmdrészt létrejövő terek kisebb kulturális célú rendezvények, pl. könyvbemuttók trtásár is lklmsk, kombinálv közösségi és kulturális funkciót. A közösségi célt kávézó kilkítás is szolgálj. A fejlesztés funkciój: közösségi funkció erősítése A fejlesztés leírás: A múzeumi információs és fogdóközpont Tűztoronyhoz 1973bn épített ún. Előkpu építmény felhsználásávl vlósul meg, nnk lpos átépítésével, rideg, szürke, hideg, kihsználtln építmény helyén világos, színes, kellemes és hsznos terek létrehozásávl. A központ 3 szintje három egymást erősítő, összefüggő, de mégis elkülönülő funkciót hordoz: Pinceszint: rómi és Árpád kori régészeti feltárás bemuttás, önálló kiállítási tér, Sopron város fejlődését bemuttó mkettel és interktív eszközökkel Földszint: kulturális, múzeumi információs központ, jegyirod, fogdótér múzeumokhoz Emelet: pihenő kávézó és közösségi rendezvénytér Célcsoport: Sopron lkosság, iskolások, turisták Fejlesztés típus: beruházás: épület külső belső felújítás, funkcióváltássl Projektgzd: Sopron Város Önkormányzt Helyszín: Sopron belváros, Tűztorony Előkpu építmény Előkészítettség: engedélyezett tervvel rendelkezik 248 szomszédos

249 Finnszírozó SA: ERFA c) Belvárosi közterületrehbilitáció A fejlesztés célj, indokoltság: A soproni történelmi belváros burkolt ngyon rossz állpotbn vn, és nem egységes. A kockkő burkolt fugái és szélei elkoptk, ngyon nehezen járhtó, ezáltl blesetveszélyes, kerekesszékeseknek és gyengénlátóknk hsználhttln. Néhány utcábn szfltburkolt vn, mely repedezett és hsonlóképpen blesetveszélyes. Nem egységes járd úttest elkülönülése sem, mely egyébként sem illeszkedik csillpított forglom igényeihez. Utcbútorok, növények gykorltilg nincsenek. A Fő téren keresztül húzódott régen Borostyánkőút, erre m semmi sem utl. A Fő téren gykrn trtnk rendezvényeket, világítás, hngosítás kábeleit ilyenkor z úttestre fektetik, mi blesetveszélyes és nem esztétikus. A fejlesztés célj történelmi belváros utcburkoltánk felújítás, oly módon, hogy z utc képe mg is utljon Sopron történelmi múltjár. A Borostyánkőút mrdvány Tűztorony Előkpu építményében bemuttásr kerül, emellett z út folyttás jelenik mjd meg, szimbolikusn, Fő tér burkoltán. A burkolt felújítás lehetővé teszi Fő téri rendezvények kábelének föld ltti elhelyezését, ezáltl rendezvények kdálymenetesítésének kulturált megoldását. Az új burkolti rendszer kiépítésének fontos célj néhány, komoly ggodlmkr okot dó jelenség kiküszöbölése. Ezek közül legfontosbb tljnedvesség és tljpár kérdése, cspdékvíz biztonságos elvezetése. Ennek hiányábn fokozottn jelentkezik nedvesség szintjének kpilláris emelkedése z épületek flibn, de különösen veszélyes Szentháromság szobor nedvesedése, melynek ok tlj kiszellőztetésének hiány, tljpár egyenes bevezetése szobor testébe, másrészt felületek szobor felé történő lejtése. A tervezett burkolti rendszer ezeket kiküszöböli. A fejlesztés funkciój: Városi funkció fejlesztése: közterületi infrstruktúr fejlesztése, vezetékek terepszint lá süllyesztése, térfigyelő rendszer kilkítás, gylogos zón, utcbútor A fejlesztés leírás: Fő tér: utcburkolt felújítás, cspdékvízelvezetés megoldás, Borostyánkőút megjelenítése burkolton ún. gneisz kövekkel, mely Borostyánkőút eredeti építőnyg volt. Közműcsere Fő tér ltt A Szentháromság szobor körüli vízelvezetés megoldás Utcbútorok elhelyezése 249

250 Kábelek föld lá süllyesztése Térfigyelő rendszer kilkítás Egységes táblrendszer elhelyezése A burkoltfelújítás Fő tér eredeti köveinek felhsználásávl vlósul meg. A történelmi belváros többi utcájánk burkoltfelújítását Sopron önkormányzt ütemezetten, sját forrásból, következő években fokoztosn megvlósítj. Célcsoport: Sopron lkosság, rendezvények résztvevői, mozgáskorlátozottk, turisták A fejlesztés típus: beruházás: útburkolás, közműfejlesztés Projektgzd: Sopron Város Önkormányzt Helyszín: Sopron belváros, Fő tér Előkészítettség: Az utcburkolt engedélyezési és kivitelezési tervvel rendelkezik Közműterv készítés folymtbn vn, htáridő: jnuár Finnszírozó SA: ERFA d) Várflsétány kilkítás A fejlesztés célj, indokoltság: Sopron belvárosát egykor hárms várflöv vette körül, melyet z évszázdok során helyenként lebontottk, máshol beépítettek. A várflöv tuljdonképpen 2. világháború pusztítás után lett láthtóvá, mjd Tűztorony melletti régészeti prk kilkításkor egy jelentősebb szkszát kiépítették. Már 80s években megszületett terv, mely várflk teljes körüljárhtóságát, egy Várflsétány kilkítását tűzte ki célul. A terv zót sem vlósult meg, bár sopronik újr és újr felvetették z ötletét fejlesztések ügyében összehívott fórumokon. A várflöv m részlegesen és főleg nppl látogthtó, de sétány funkciónk nem felel meg, ngyobb részt elhnygolt, várflt szegélyező épületek közül több rossz állpotú. Egyes szkszin mgántuljdonosok szép romntikus tereket építettek ki sétányhoz kpcsolódv, tersszl, üzletekkel, vendéglátó helyekkel. Ez zonbn csk kibontott flszkszoknál volt lehetséges. A fejlesztés célj hárms flív körbejárhtóvá tételével egy sétány kilkítás, mely egyrészt láthtóvá teszi Sopron középkori védelmi rendszerét, bemuttj városfejlődés történelmi kontinuitását Borostyánkőút rómi kori emlékétől npjinkig. Másrészt kulturált tér létrehozás segítheti további mgánberuházások megvlósítását, üzletek, kávézók kilkítását, hsonlóképpen már kiépített szkszokhoz. Ezáltl kellemes kikpcsolódás lehetőségét kínálj soproniknk és z idelátogtó turistáknk. 250

251 A Várflsétány kilkítás ösztönzően fog htni környező házk felújításár és vendéglátók, szolgálttók megtelepedésére, zz környék felértékelődésére. A fejlesztés funkciój: városi funkció erősítése A fejlesztés leírás: A Tűztorony mellől, régészeti prkból induló sétány kilkításához 89 ponton kell bevtkozni, várflt eltkró épületrészeket áttörni, illetve hiányzó szkszokt helyreállítni. Gondoskodni kell sétány korhű világításáról, pdok, utcbútorok elhelyezéséről. A sétányon, cskúgy mint régészeti prk mentén jelenleg is vn, táblákt fogunk elhelyezni, melyek bemuttják környék korábbi állpotát, és leírják, ábrázolják helyhez kpcsolódó történelmi eseményeket, legendákt. A sétányon térfigyelő rendszert építünk ki. A sétány világítását gázlámpákkl kívánjuk megoldni. A lámpgyújtogtó hgyományos öltözékben járj mjd végig sétányt és lámpoltáskor jelzi sétálóknk, hogy el kell hgyniuk sétányt, melyet éjszkár bezárunk. Célcsoport: Sopron lkói, turisták A fejlesztés típus: beruházás, sétálóutc kilkítás Projektgzd: Sopron Város Önkormányzt Helyszín: Sopron történeti belváros, Várfl sétány Előkészítettség: engedélyezési terv készítésére megbízás folymtbn Finnszírozó SA: ERFA 251

252 e) Városrehbilitációt támogtó szemléletformáló és mrketing kciók Fejlesztés célj, indokoltság Sopron belvárosánk épületei már nem őrzik portálok hgyományos kilkítását, régi kilincseket melyekről Sopron híres volt, cégéreket. Az utóbbi években városszerte épített házk igen vegyes stílusúk, többségük esztétikilg kifogásolhtó. Úgy tűnik, hogy lkosság vizuális kultúráj kívánnivlót hgy mg után. A történelmi belváros megújulásánk része üzletek, vendéglátóhelyek, és ehhez kpcsolódv portálok kilkítás. Az értékes épületegyüttesben különösen fontos, hogy tuljdonosok környezethez illeszkedő, mgs színvonlú, kretív megoldásokt válssznk. A prtnerségi műhelymunkákon sopronik rámutttk rr, hogy ennek feltétele közízlés fejlesztése és mgántuljdonosok támogtás jó ötletekkel, példákkl. A történelmi belváros épületeinek többsége műemlék. Az Örökségvédelmi Hivtl szigorún ügyel z átlkítások stílusbn trtásár. Várkozásink szerint Hivtl tevékenységére is htnk projekt keretében tervezett szemléletformáló kciók, bemuttók, pályáztok, melyek mellett, hogy segítenek közízlés lkításábn, befolyássl lehetnek z elbírálásr, engedélyezésre is. Összefogllv, tevékenység célj lkosság vizuális kultúrájánk fejlesztése, konkrét fejlesztések nívós ötletekkel vló támogtás, vlmint nyilvánosság biztosítás lkosság és z Örökségvédelmi Hivtl megnyerése érdekében fejlesztések támogtásár. Fejlesztés funkciój: soft elem; közösségformálás, környezeti kultúr fejlesztése Fejlesztés leírás: projekt keretében Nyugtmgyrországi Egyetem Alklmzott Művészeti Intézetével (AMI) mint prtnerrel, együttműködést lkítunk ki következő területeken: Készüljenek kuttások, gyűjtések rjzokkl, esetleg fotó dokumentációkkl hgyományos soproni portálokról, cégérekről, kpukról, kilincsekről, udvrokról, berendezési tárgykról, utcbútorokról. Az egyes témterületekre pályázt írhtó ki. A témák megfoglmzás, pályáztok kiírás, z egyetemi okttói mentori tevékenységek díjzás és nyertesek jutlmzás z ATT projekt soft keretéből történik. A pálymunkákból tblók készülnek, és kiállításr kerülnek Deák téren és Fő téren. Készüljön ötletpályázt Várflsétány melletti épületek földszintjének és homlokztánk átlkításár, vlmint történelmi belváros épületei földszintjének kilkításár. Az ötletpályáztr diákok mellett városbn működő építészek, művészek is meghívást kpnk. A pályázók örökbe fogdhtnk egyegy épületet. A pálymunkákt zsűri bírálj el és jutlmzz, műveket utctárlt keretében Deák téren és Fő téren kiállítjuk. A pályázti kiírás és pálymunkák mindkét témánál felkerülnek város honlpjár is, vlmint helyi újság is követi z eseményeket. A lkosság is szvzht kiállított és 252

253 honlpon megnézhető pálymunkákr, így zsűri díji mellett közönségdíj is odítélésre kerül. Külön szvznk z egyetemisták és középiskolások. Célcsoport: Sopron város lkosság, diákok, üzlettuljdonosok, építészek, z AMI hllgtói Fejlesztés típus: szolgálttás Projektgzd: Sopron Város Önkormányzt, Nyugtmgyrországi Egyetem AMI Helyszín: Sopron belváros Előkészítettség: Finnszírozó SA: ESZA f) Külkerület kiépítése Fejlesztés célj, indokoltság: Jelenleg Sopronon belüli ÉNyDKi átmenő forglom jelentős része Várkerületen zjlik. A Várkerület hrmdik legforglmsbb útj Sopronnk, emitt légszennyezés erős, forglom történelmi belvárosig vló bevezetése rontj belváros képét, eltereli figyelmet történelmi, városképi értékekről. Elveszi történelmileg kilkult közösségi tereket, tlálkozási gór funkciók kilkításánk lehetőségét, helyette személygépkocsi közlekedési térré degrdálj Várkerületet. A Várkerület funkcióváltásánk feltétele m domináns átmenő forglom elterelése. A fejlesztés célj Várkerület közlekedési tehermentesítése érdekében egy Belváros peremén hldó forglmi gyűrű kilkítás, leendő körút létező szkszink összekpcsolás és kiegészítése, egységes kilkítás, kitáblázás. Fejlesztés funkciój: Városi funkció erősítése, közlekedésfejlesztés Fejlesztés leírás: A belső körút (Várkerület, Ógbon tér, Széchenyi tér) forglomcsillpítás érdekében meg kell építeni belvárosi forglmi gyűrű (Külkerület) hiányzó nyugti szkszát. A belvárosi forglmi gyűrű nyugti szkszánk Ptk utc Ikv prt Káposztás utc Gyár utc Wesselényi Miklós utc Vörösmrty utc z elvi nyomvonl Stornó Ferenc utc és Csengery utc között. A Stornó F. utc és Lckner K. utc között kétnyomú út kiépítését jelenti, egy új kisjátítássl, két körforglomml, egy új ptkhíddl. Innen déli iránybn Gyár utcát kell teljes hosszbn kétirányú forglmi úttá lkítni, mihez szintén kisjátítás szükséges. A Vitnyédi utc és Csengery utc közötti szkszon, mi viszonylg szűk részeket is érint, két kicsi és egy közepes körforglom építése jvsolt. A gyűrű nem igzán szkszolhtó. 253

254 A nyomvonlk elvi tnulmánytervi szinten kidolgozottk. Az útvonl jelentős szerepet játszht Belváros személygépkocsi forglmánk csökkentésében. Célcsoport: Sopron város lkosság, turisták Fejlesztés típus: beruházás: útépítés Projektgzd: Sopron Város Önkormányzt Helyszín: Sopron belváros Előkészítettség: tnulmányterv Finnszírozó SA: ERFA g) Prkolóházépítés Fejlesztés célj, indokoltság: M Sopron történelmi belvárosáb igyekvők, hivtlok dolgozói, z önkormányzt és más intézmények szolgálttásit igénybe vevő polgárok, z idelátogtó turisták, Várkerületi üzletek vásárlói, vlmint z idetelepült egészség és szépségszolgálttók hzi és külföldi ügyfelei utójukt főként Várkerületen kilkított felszíni prkolóhelyeken állítják le. Emitt Várkerület prkolói folymtosn tele vnnk. A Várkerületi prkolóközlekedési funkció nem illik soproni belváros történelmi, turisztiki imázsához, elveszi z egyébként kínálkozó gór tereket, rontj látványt, leértékeli teret. Európ hsonló történelmi városibn tömeges prkolást helyi dottságoktól függően prkolóházkbn, mélygrázsbn vgy felszíni prkolókbn, de mindenképpen z óvároson kívül oldják meg. Ez célj soproni prkolóház építési projektnek is; Petőfi téri mélygrázs mellett további korlátoztln idejű, tehát kedvezőbb prkolási lehetőséget biztosítni Várkerület és történelmi belváros ügyfeleinek és látogtóink. Fejlesztés funkciój: gzdsági funkció erősítése, prkolóépítés Fejlesztés leírás: A prkolóháznk több helyszíne lehetséges A Várkerületen kívül. A pkolóház kb. 300 személygépkocsi befogdásár kell, hogy lklms legyen. Célcsoport: Sopron város lkosság, turisták Fejlesztés típus: beruházás Projektgzd: mgánbefektető Helyszín: Sopron belváros Előkészítettség: területkijelölés folymtbn, terveztetés szükséges Finnszírozó SA: ERFA 254 mgánprtnerrel szerződés szükséges,

255 h) Helytörténeti okttás, temtik, tnterv, tnnyg áltlános és középiskolásoknk, nemzetiségieknek, mrketing Fejlesztés célj, indokoltság: Annk érdekében, hogy soproni fitlság jobbn zonosuljon városávl és jobbn megbecsülje nnk értékeit, óvj őket és büszke legyen rájuk, Sopron történetét bemuttó és nnk z épített környezetben vló leképeződését ismertető temtik, tnterv, tnnyg készül projekt keretén belül. Sopron térségének jelentős német és horvát nemzetiségű lkosság vn; nemzetiségek szerepével tnnyg kiemelten foglkozik, ezzel igyekszik szolgálni z előítélet mentes világ kilkítását. A fejlesztés funkciój: soft elem; helyi közösségformálás, képzés, tnnygfejlesztés Fejlesztés leírás: Sopron Város Önkormányzt közbeszerzési pályázt keretében kiválsztj tnterv, temtik, tnnyg elkészítőjét. Két változt készül; áltlános iskolák és középiskolák számár, mgyr, német és horvát nyelven. Az okttás céljár z önkormányzt esetenként rendelkezésre bocsátj z új Múzeumi fogdóközpontot. Az okttás része soproni múzeumok és műemlékek meglátogtás. Célcsoport: Sopron diákji, iskolási Fejlesztés típus: szolgálttás Projektgzd: Sopron Város Önkormányzt Helyszín: Sopron belváros Előkészítettség: Finnszírozó SA: ESZA i) Várkerületrehbilitáció Fejlesztés célj, indokoltság: A Várkerület eredeti funkciój szerint pictér, közösségi tér, tlálkozóhely volt. A XIX. százdi átlkítás z eredeti lejtős tér lépcsőssé lkításávl z eredeti teret megbontott, és utc típusúvá változttt, megteremtve z lpot közlekedési funkció erősítésének. Az elválsztó zöld növények még jobbn drbolják teret, és z úttest funkciót erősítik. Ebben mi képben elvesznek térhez kpcsolódó látvány elemei, z egyébként értékes szobrok. A sopronikt régót fogllkozttj Várkerület sors. A lkosság támogtná Promenád progrm megvlósítását, mely tér eredeti látványát állítná helyre. Készült koncepció brceloni mintár, középső zöld vendéglátó gyűrű létrehozásár is. A tér átlkításánk feltétele forglom és prkolás elvezetése Várkerületről. 255

256 Ennek megoldásávl lehetővé válik z gór funkció visszállítás és minőségi vendéglátó, kereskedelmi funkció erősítése. Fejlesztés funkciój: Városi funkció erősítése, közösségformálást erősítő terek fejlesztése Fejlesztés leírás: A Várkerület Sopron gzdsági és kereskedelmi ütőere, ezért fejlesztés igen lpos előkészítést és lkossági konszenzust igényel. A fejlesztés trtlmát tervpályázt keretében fogjuk véglegesíteni. A koncepció néhány eleme már m egyértelmű: Várkerületnek biztosítni kell közösségi terek létrejöttét gór, pic, és szolgálni kell kereskedő/ szolgálttó/ vendéglátó funkciót. Ennek érdekében csillpított forglomml, de gépkocsivl is megközelíthetőnek kell mrdni. A Várkerület teljes rehbilitációj hosszbb folymt lesz. Pénzügyi korlátok mitt z ATT keretében z első szksz kilkítás oldhtó meg. A tervpályáztnk természetesen z egész Várkerület rehbilitációját kezelnie kell. A Várkerület rehbilitációjár csk közlekedés és prkolás megoldás után kerülhet sor, de tervpályázt ddig lebonyolíthtó. Célcsoport: Sopron lkosság, turisták Fejlesztés típus: beruházás; köztérfejlesztés, térfigyelő rendszer Projektgzd: Sopron Város Önkormányzt Helyszín: Sopron belváros Előkészítettség: Finnszírozó SA: ERFA 256

257 j) A Belvárosbn és Várkerületben tlálhtó kereskedelmi és vendéglátó egységek portáljink felújítás, új egységek kilkítás A fejlesztés célj, indokoltság: Jelenleg történelmi belvárosbn z épületek földszintjét lkások fogllják el, melyek egyrészt egészségtelenek, mert sötétek és vizesek, másrészt nem felelnek meg házk eredeti elrendezésének sem. A jelenlegi kilkítás egyik következménye, hogy történelmi belváros élettelen, nincsenek üzletek, kevés vendéglő, kávézó. A Várflsétány környéke egyes szkszokon különösen kihlt, üzletek, kávézók csk már rehbilitált részeken vnnk. A fejlesztés célj történelmi belvárosbn kereskedelem és vendéglátás élénkítése, megtelepedésének ösztönzése, ezáltl belváros életre keltése, mozglmsbbá tétele. A felújítás és átlkítás z örökségvédelem szempontjink messzemenő figyelembe vételével történik. Az önkormányzt és Nyugtmgyrországi Egyetem Alklmzott Művészeti Intézete segíti mgántuljdonosokt portálok korhű kilkításábn. A projektet szemléletformáló kciók kísérik (pályázt és utctárlt hjdni és jvsolt megoldások bemuttásár, ötlet pályázt és díj felújítások látványterveire, közönségdíj legszebb tervekre, internetes és médikmpány) A fejlesztés funkciój: gzdsági funkció erősítése A fejlesztés leírás: Az önkormányzt felhívást tesz közzé pályázásr működő üzlet és vendéglátóhelytuljdonosok számár. A pályázók segítséget kpnk portálok korhű megterveztetéséhez. A pályáztokt z önkormányzt e célr létrehozott bizottság elbírálj, nyertesek prtnerként részt vesznek z ATT megvlósításábn. Jelenleg készül felmérés, hogy hány üzlet/ vendéglátóhely kíván rész venni z ATT megvlósítás első ütemében. Célcsoport: Kiskereskedők, vendéglátók Fejlesztés típus: beruházás, portálfelújítás Projektgzd: üzletek tuljdonosi (pályázt során lesznek nevesítve, htáridő: február) Helyszín: Sopron történelmi belváros Finnszírozó SA: ERFA 257

258 10.3. Az Akcióterületi terv költségvetése* I. ütem ( ) Tevékenység Tűztorony Tűztorony közmű Kulcspont (kávézó nélkül) Kulcspont kávézó Utcburkolt Fő tér Közmű Fő tér Várfl sétány Portál felújítás Beruházás összesen Szemléletformálás(soft) Tevékenység összesen Projekt menedzsment (mx.5% ) Mérnök, közbeszerzés (kb.3% ) Előkészítés (mx.6% ) Egyéb költség összesen Összesen Prkolás mgánberuházások közösségi+mgán nettó (eft) ÁFA (eft) Bruttó (eft) Tám. (% ) 85,0% 85,0% 85,0% 30,0% 85,0% 85,0% 85,0% 30,0% 83,4% 85,0% 83,4% 85,0% 85,0% 85,0% 85,0% 83,6% 0,0% 0,0% 37,1% Tám. (eft) nettó (eft) Bruttó (eft) Tám. (% ) ,0% 85,0% 85,0% 30,0% 72,9% Tám. (eft) I I. ütem ( ) Tevékenység Külkerület kiépítése (új) Külkerület kiépítése (felújítás) Várkerület rehbilitáció Portál progrm Beruházás összesen Okttás, szemléletformálás (soft) Tevékenység összesen ÁFA (eft) Projektmenedzsment (mx. 5% ) Mérnök, közbeszerzés (kb. 3% ) Előkészítés (mx. 6% ) Egyéb költség összesen Összesen: mgánberuházások közösségi+mgán ,0% 73,4% ,0% 85,0% 85,0% 85,0% 74,6% 0,0% 0,0% 49,7% Bruttó (eft) Tám. (% ) I I I. ütem ( ) Tevékenység Külkerület kiépítése Várkerület rehbilitáció Portál progrm Beruházás összesen Soft okttás, szemléletformálás Tevékenység összesen nettó (eft) ÁFA (eft) Projektmenedzsment (mx. 5% ) Mérnök, közbeszerzés (kb. 3% ) Előkészítés (mx. 6% ) Egyéb költség összesen Összesen: Prkolás mgánberuházások közösségi+mgán ,0% 85,0% 30,0% 75,5% Tám. (eft) ,0% 75,9% 85,0% 85,0% 85,0% 85,0% 77,8% 0,0% 0,0% 77,8% *A támogtási rányokt és feltételeket februári ismereteink lpján terveztük

259 11. Strtégi megvlósíthtóság Ingtlngzdálkodási terv Az IVSt és z ATTt kiegészítő részletes belvárosi ingtlnfejlesztési terv kidolgozásár Soproni Városfejlesztési Társság (SVT) meglkítás után kerül sor. A terv része lesz belváros ingtlnink állpot felmérése, fejlesztés strtégiájánk megfoglmzás, z opertív lépések meghtározás, illetve SVT üzleti tervének kilkítás. Az lábbikbn belvárosi ingtlnfejlesztési terv főbb szempontjit emeljük ki. Sopron MJV Önkormányzt ngy értékű ingtlnvgyon Belvárosbn koncentrálódik. A belvárosi ingtlnfejlesztési terv térszerkezeti logikáj többfunkciós történeti városmg megerősítését több összefüggő projektelem megvlósításán keresztül kívánj biztosítni. A városmg elérhetősége, ugynkkor jelenlegi terhelésének oldás érdekében közlekedési hálózt átlkítás, gylogos és kerékpáros dominnciájú közlekedésfejlesztés megoldndó kérdés. Az óváros burkolt felújítás, várflsétány kiépítése, Tűztorony rekonstrukciój, és turistközpont kilkítás mind városközpont központi funkcióink megerősítését szolgáló projektek. Belváros megújulás nem jöhet létre z ingtlnállomány megújulás és funkcióbővülése nélkül. Az ingtlngzdálkodási terv jelentősége, egyrészt, hogy viszonylg számos önkormányzti tuljdonú ingtln koncentrálódik területen, ezek felújítás kedvezően fog htni környező mgántuljdonú házk megújulásánk beindításár is. Másrészt z ingtlnok m szociális bérlkásként működnek, z elszegényedő és elöregedő lkosság nem vonhtó be ezek megújításáb. A rászoruló lkóknk óvtos, megfontolt kciók keretében igényeiknek jobbn megfelelő lkásokt kell biztosítni.. Ez lehetőséget d rr, hogy z önkormányzt ide vonzz zokt bérlőket, kik művészeti, kulturális és minőségi kereskedelmi funkciók működtetését válllják Várkerületben. Fenti célok érvényesítése tudtos bérleti, ingtln és vgyongzdálkodási politikávl vlósíthtó meg. A belvárosi ingtlnfejlesztés célj minőségi lkások kilkítás, melyek jellemző többségét z Önkormányzt pici áron dhtj el vgy ki. Ehhez új bérleti díj rendszert kell kilkítni, mely z értékes, védett környezetnek, megfelelő pici lpú bérleti díjkt állpít meg. A bérleti díjk meghtározásánál egy lcsonybb díjosztály kilkítás szükséges egy támogtott felhsználói réteg számár (művészek, támogtott mesterségek művelői), kik elősegítik központ kulturális és művészeti életének fellendítését. 259

260 A Várkerület mellett, Belváros többi részein megmrdht egy kedvezőbb szociális jellegű bérleti díj fizetési rendszer, hol z Óvárosból, Várkerületből kiköltöző lkók új lkáshoz jutttás történik meg. A lkossági igények pontos feltérképezése után lesz láthtó, hogy e lkossági réteg milyen mértékben igényel bérlkásokt vgy kár idősek otthonábn vló elhelyezést (pl. Fpic tömbbelső területén). A városfejlesztő társságnk igen körültekintően kell eljárni lkosságcsere előkészítésénél, bérlőkkel történő egyeztetésben. A lkókkl vló megegyezésre elegendő időt kell hgyni, és megfelelően képzet szkembereket kell bevonni (jogász, szociális munkás, életviteli és pénzügyi tnácsdó, stb.). A már működő mgyrországi példák zt muttják, hogy lkosság időben és megfelelően vló tájékozttás ngybn hozzájárul egy ilyen kció sikeres menedzseléséhez. A ingtlngzdálkodási terv részletes kidolgozás során meg kell foglmzni, hogy fejlesztési területekhez kpcsolódó ingtlntuljdont z Önkormányzt pontosn miként kívánj hsznosítni. Melyek zok z ingtlnok, melyek zonnl értékesíthetők, és melyek zok, melyeket felújítás után megtrt, illetve felújított ingtlnok mekkor hánydát dj ki pici bérleti díjjl, és hányt d ki támogtott célok működtetőinek. Tehát pontosítni kell, hogy mekkor z értékesíthető, és mekkor rehbilitációb bevonhtó vgyonelem, és felújítás után melyek zok, melyeket hosszú távon önkormányzti tuljdonbn és kezelésben kíván trtni, és zt pici vgy támogtott bérleti díj fizetése mellett. Azokt lkásokt, melyek jelenleg önkormányztimgán vegyes tuljdonú ingtlnon vnnk, mint töredék tuljdoni hánydú ingtlnelem, rehbilitáció elején értékesíteni kell; ezek fogják képezni városfejlesztő társság kezdő tőkéjét, mi z első egykét év bevételhiányos időszk bevételét pótolj. A fejlesztések fenntrthtóságát ngymértékben segítik fejlesztési célokkl összehngolt ingtlngzdálkodási intézkedések. Amennyiben z önkormányzt fejlesztései átláthtók és kiszámíthtók, tőke is részt tud venni városmegújítási folymtokbn sját beruházásivl. Fontos, hogy forglomképtelen ingtlni esetében is felmérje város, hogy zok hogyn állíthtók városfejlesztő célok szolgáltáb. Az ingtlngzdálkodási terv keretében városfejlesztő társság megtervez(tet)i, hogy fejlesztendő kcióterületekhez kpcsolódón mely forglomképes ingtlnokon milyen fejlesztéseket kíván végrehjtni, és hogy forglomképtelen vgyoni elemek közterületek fejlesztésével milyen htást generál rehbilitációs tevékenységre. Az ingtlngzdálkodási terv z önkormányzt szándékit jelzi, mely segíti rehbilitációs tevékenység előkészítését tervezését. 260

261 Az önkormányzt városrehbilitációs célok megvlósítását nem fejlesztési jellegű tevékenységeivel is támogtj. A következő lfejezetben részletezett eszközök közül városrehbilitáció szempontjából következő tevékenységek legfontosbbk: Kiemelt cél, hogy mgántuljdonú ingtlnok felújítás, esetleg funkcióváltás is elinduljon z önkormányzti tuljdonú ingtlnok felújításávl párhuzmosn, melyhez városfejlesztő társság tuljdonosként bevont pénzintézettel (pl. bnk) komplex segítséget nyújtht. A városfejlesztő társság ingyenesen felmér(ettet)i z ebben prtner mgánházk felújítási munkáit, és pénzintézettel közösen kidolgozott hitelkonstrukcióvl jánltot d ennek finnszírozásár és kivitelezés lebonyolításár. Ezzel segíti szkértelemmel nem rendelkező lkók ingtln felújítási munkáink ktivizálását. A tervlku (szbályozási engedmények átválllt fejlesztésekért cserébe) Sopron Belvárosábn nem járhtó út, mert műemléki környezet nem teszi lehetővé kilkult beépítés intenzitásánk további emelését. A Belváros városrész egyéb területein, egy későbbi megvlósítási ütemben tervezett Külkerületi gyűrű irányú út hiányzó elemeinek kiépítésénél, hol z út mgánterületen hld át, és kisjátítás nehézkes, esetleg keresztülvihetetlen, szükséges tuljdonosi megállpodáshoz tervlku lehetőségét fenntrtni (Ptk u. Ösvény u. Ikvptk között tömb, hol közlekedésfejlesztés bontássl is jár, Gyár utc folyttás Táncsics Mihály utcáig). A városi mrketing strtégiát belváros fejlesztéséhez is kell igzítni nnk érdekében, hogy segítse városfejlesztési kidások gyors megtérülését, z ingtlnpic és turizmus megélénkülését, befektetett tőke megtérülési idejének, kockáztink csökkentését, z dóbevételek relizálását, és hogy város áltl tervezett progrmok minél ngyobb vonzerővel bírjnk. Aktív kommunikációs strtégiávl, befektetői konferenciák szervezésével város mgánszférávl közösen ösztönözi funkcióvesztett, kiüresedett, hsználton kívüli épületek hsznosításánk előnyben részesítését, ily módon már meglevő épületállomány hsznosítás, rehbilitációj gyorsbbn megtörténik. Kezdetben helyi dókedvezményekkel, építési illeték kedvezmények biztosításávl ösztönözi város funkció bővítés céljából profitszegény kulturális, művészeti funkciók letelepedését. Prtneri viszony kilkítás helyi kis és középválllkozásokkl, városfejlesztésbe történő bevonásuk, ennek ösztönzése helyi dó, illetve területhsználti díjkedvezménnyel. A rendezett utckép szempontjából kiemelten fontos már működő homlokztfelújítási lp lklmzás. 261

262 Az kcióterületek építési engedélyei kidásánk gyorsítását egy erre létrehozott külön htósági csoport(részleg) segíti, mely kiemelt htékonysággl kezeli z ügyeket, vlmint információs kidványokkl segíti kommunikációt htóságok és z engedélyt kérők között. Köztisztsági progrmok szervezése, városszépítő egyesületek támogtás, lkossági virágosítási kmpány meghirdetése, szervezése, ösztönzése Az IVShez kpcsolódó, városrehbilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek A városfejlesztési strtégi megvlósulását segítik egyebek mellett z úgynevezett nem fejlesztési jellegű önkormányzti támogtó tevékenységek. Az Önkormányzti és Területfejlesztési Minisztérium IVS Kézikönyve városrehbilitációs progrmok esetében következő ilyen típusú eszközök hsználtát jvsolj: tervlku városmrketing nem pénzügyi ösztönző rendszerek dókedvezmények mgántőke mobilizálás érdekében. Sopron önkormányztánk még nincsen ezen ösztönző tevékenységeket rendszerbe foglló strtégiáj. Az lábbikbn jelenleg hsznált eszközök és z IVS során indított közös gondolkodás eredményeként megfoglmzott és lklmzndó eszközök kerülnek bemuttásr. Az önkormányzt folymtosn kívánj felülvizsgálni e tevékenységek eredményességét és új eszközök bevezetését. A város vezetése városfejlesztési strtégi átgondolásánk jelen állpotábn e szokásos eszközök közül mrketing, illetve különböző nem pénzügyi ösztönző eszközök hsználtát trtj célok elérését leginkább segítő és z önkormányzt áltl eddig kevéssé vgy nem megfelelően lklmzott, rövidtávon bevezetendő nem fejlesztési jellegű tevékenységnek. A tervlku típusú eszközök lklmzását, szbályozási tervben tett engedményeket, felhsználók áltl készített részletes tervek korábbn lklmzott rendszerét város vezetése jelenleg lehetőség szerint elkerülendőnek ítéli. Az dócsökkentést / válllti terhek csökkentését, mint támogtó eszköz lklmzását város folymtosn npirenden trtj, indirekt módszerekkel pl. 2007ben prkolási díjk szinten trtásávl egészítette ki. Az IVSben jvsolt gzdságfejlesztési cél megvlósítás érdekében ennek z eszköznek szkmi és politiki átgondolás költségvetési tervezés / módosítás következő időszkábn fog megtörténni. A város vezetése és strtégikészítés során minden megkérdezett szkember tudtábn vn nnk, hogy jelenleg nem megfelelő város mrketingje, sem z áltlános városmrketing, 262

263 sem pedig kiemelt területekhez kpcsolódó célzott turisztiki, illetve befektetők betelepítését szolgáló mrketing. E jelentős hiányosság mitt került temtikus célok közé mrketing, s ezért foglmzódott meg z igény városmrketinggel fogllkozó szervezeti egység megerősítésére (l. szervezetfejlesztési lfejezet). A városnk nincsen érvényes áltlános mrketing strtégiáj. 2003bn ugyn elkészült egy ilyen témájú nyg, ez zonbn gykorltilg turizmusfejlesztési strtégi. E strtégi néhány turisztikimrketing típusú jvsltát város gykorltb ültette, más elemeinek megvlósítás jelenleg vn folymtbn; domináns hiányok zonbn újr megfoglmzásr kerültek z IVS elkészítése során trtott megbeszéléseken. A városbn és térségben megvn szkmi bázis professzionális turisztiki mrketing megvlósításár, z önkormányzt működési kereteket kívánj tisztázni és biztosítni. Az áltlános városmrketing eszközeként is, jelenleg készül város új honlpj, m z egyik legkorszerűbb és legfontosbb mrketing eszköz. Folymtos krbntrtás, z információs kommunikációs lehetőségek minél szélesebb körben és kör felé vló kihsználás városmrketinggel fogllkozó szkemberek feldt lesz. Ugynkkor jelenlegi városmrketingértelmezésből lpvetően hiányzik klsszikus befektetővonzó elem. A most elkészült IVS lp tétele, hogy város számár középtávon elsődleges fontosságú gzdságfejlesztés / befektetővonzás. Ebből következik, hogy városmrketinggel fogllkozó szkemberek másik kiemelt feldt gzdságfejlesztési szkemberek útmuttás lpján, városbn működő válllkozásfejlesztő és válllti érdekképviseleti szervezetekkel, z ipri prkokkl egyeztetett mrketing eszközök kilkítás és működtetése lesz. A város fentiek értelmében következő területekre koncentrálv tervez folymtos, informtív, párbeszédet lehetővé tevő mrketing eszközöket lklmzni: áltlános városmrketing: egyrészt belső mrketing soproni célcsoportok számár, melynek leegyszerűsített, ugynkkor szemléletes illusztrálás két lpvető lehetséges üzenet: h továbbr is jól krunk élni, fogdjuk el, hogy városbn sok turist, Belváros él és ez zjoshngos, néh kényelmetlen h minőségi életkörülményeinket továbbr is meg krjuk trtni, segítsük, hogy városunk kisvárosi jellege és klimtikus gyógyhely státus megmrdjon, zonbn fogdjuk el, hogy turisták mellett szükségünk vn jelentős ipri vgy szolgálttó cégeket vonzni városunkb ; másrészt áltlános külső mrketing nem soproni célcsoportok számár. Cél egyebek mellett belső kohézió erősítése, térségi központ funkcióból következő térségi tájékozttó feldtok ellátás és kiemelt célcsoportok vonzás: turisztiki célcsoportok számár kilkított, célzott mrketing, melynek felelőse létrejövő turisztiki desztinációmenedzsment irod és vele npi kpcsoltbn álló önkormányzti turisztiki szkember (l. szervezetfejlesztési lfejezet); 263

264 gzdságfejlesztési célok megvlósításánk eszközeként megjelenő, tőkevonzó / vállltvonzó, befektetőket célzó mrketing, melynek felelőse létrejövő önkormányzti gzdságfejlesztési irod (l. szervezetfejlesztési lfejezet). Sopronbn városrehbilitációhoz szorosn kpcsolódó egyéb nem pénzügyi típusú ösztönző eszközök célj egyrészt Belváros élővé tételének elősegítése, műemléki értékek megőrzése, másrészt lkosság és vállltok motivációj közösségi fejlesztésekben vló részvételre, z önkéntes, felelős szerepválllásr. Sopron volt z város, mely szinte elsőként z országbn bevezette legngyobb dófizetők köszöntésének hgyományát, virilistáknk közterhek viselésében válllt szerepének elismerését ót Soproni Kereskedelmi és Iprkmr jvsltár város mecénásokt is rendszeresen köszönti (Lckner Kristóf díj). Cél: társdlmi megbecsülést és elismerést szerezni várost önzetlenül támogtó válllkozóknk, válllkozásoknk. z IVS készítése során megrendezett workshopok lklmávl résztvevők ugynkkor kifejezték igényüket, hogy z önkormányzt indítson olyn mozglmkt, melyeken tisztességesen tenni kró polgárok sját munkájukkl részt vehetnek vgy dományikkl város szépítésért tehetnek. Az önkormányzt ennek megfelelően Belvárosi rehbilitáció indításávl párhuzmosn kívánj kilkítni például legszebb homlokzt legszebb portál, nyitott ház / nyitott kpu típusú versenyek rendszerét. z IVS készítése során megfoglmzott és fokoztosn bevezetendő, z Óváros értékeinek megőrzését, illetve életre keltését motiváló (pénzügyi típusú, dózási rendhez is kpcsolódó) intézkedések: felújítási, krbntrtási kötelezettség házdófizetés helyett műemléki épületek esetében; felújítási, krbntrtási kötelezettség kedvező vételi díjú önkormányzti ingtlnok megvásárlás esetén; iprűzési dómentesség z Óvárosbn folyttott, z IVS megvlósulásához kpcsolódó minőségi szolgálttó / kereskedő tevékenység letelepedése esetén; jelképes bérleti díj / eldási ár művészeti tevékenységet folyttó, z ingtlnbn glériát / műtermet / kézműves cikkek árusítását stb. megvlósítók számár. A városfejlesztési progrm megvlósításánk során városvezetés fokoztosn bevezeti, illetve tovább fogj gondolni z ilyen típusú eszközök hsználtábn rejlő lehetőségeket. 264

265 11.3. Prtnerség Sopron város vezetése tisztábn vn zzl, hogy város fejlesztési strtégiáj csk kkor vlósulht meg eredményesen, h fejlesztés húzó projektjeit megvlósító önkormányzt sikeresen ösztönzi mgánerős projektek bekpcsolódását és mindehhez mg mögött tudj lkosság támogtását és felelős tenni krását. Ennek feltétele prtnerségben ( civil társdlom megkérdezésével) kilkított hosszútávú működési keretek és irányok világos megfoglmzás és kommunikációj, lkossággl vló folymtos párbeszéd. Sopronbn z önkormányzt deklrált célj lkossággl / civil társdlomml vló kommunikáció és prtnerség. Ennek legfontosbb eszközei város honlpj (jelenleg kevéssé korszerű honlp: most készülő új változt z IVSben is megfoglmzásr került szempontrendszer szerint fog működni), Soproni Közélet, városi újság, lkossági fórumok, különböző városi rendezvények (pl. z IVS témájához is kpcsolódó Területfejlesztési Szbdegyetem). A megkezdett pozitív folymtot még erősíteni szükséges. Az IVSkészítés során szervezett többékevésbé kötött megbeszélések során kiderült, hogy város lkosságánk ngy része elégedetlen sját és város helyzetével, nem látj át, hogy sját mgánk és városnk is új módon kell működnie nnk érdekében, hogy z eddigi viszonylg mgs életminőséget fenn lehessen trtni. A prtnerség eredményezheti vezetés áltl civil társdlom véleményének beépítésével készített városi működési feltételrendszer (elsősorbn célok és működési szbályok) megértését és elfogdását és z építő és felelős mgtrtást. E kérdéskörhöz szorosn hozzátrtozik z önkormányzt és lkosság / vállltok közötti prtnerség és kommunikáció áltlános feldtánk megoldásán túl városbn működő minden más prtnerség kilkulásánk elősegítése, ösztönzése is. Ennek fontosságát hngsúlyozt város vezetése, mikor z IVS középtávú temtikus célkitűzései közé megbeszéléseken, workshopokon résztvevők jvsltánk megfelelően beépítette hálóztépítés horizontális célját. A prtnerséget, hálóztépítést szolgálj mjd felállítndó Egyetem Önkormányzt Bizottság, civil ház illetve Gzdságfejlesztési Irod kpcsolttrtási feldtink megvlósítás is. Az IVS készítése során megvlósított prtnerség lpelvei, módszerei ( vontkozó dokumentációt mellékletek trtlmzzák): 1. z IVS szkpolitiki területek széleskörű egyeztetésének eredményeként jött létre. Az IVS, mint neve is sugllj, integrált strtégi, mely z ágzti elképzelések területi szempontú integrálását célozz meg. Sopron város hivtli rendszerében jelenleg még nem elég erős z integrációt lehetővé tevő belső kommunikációs, információs, illetve döntéshozó rendszer. Az IVS készítése jó gykorlt indítás volt: z egyeztető megbeszéléseken, melyek lpvetően ágzti szerkezetűek voltk, minden esetben több szkterület hivtli képviselői vettek részt, teret dv szkpolitiki egyeztetéseknek. Az IVS készítését irányító városfejlesztési osztály munktársi folymtosn konzultáltk különböző érintett osztályok munktársivl. A szkmi párbeszéd részesei voltk z 265

266 önkormányzti hivtl szkemberei mellett különböző önkormányzti intézmények, szkmi szervezetek szkemberei is (l. résztvevők listái különböző workshopokr), kik megbeszéléseket követően írásb fogllták véleményüket. 2. Az IVS készítése során város vezetése lehető legszélesebb körben be kívánt vonni mgánszfér képviselőit. A mgánszfér bevonás strtégii irányok kijelölésébe mgánszfér ktivizálásánk, felelős fejlesztő tevékenységének lp feltétele. Az IVS készítése során bevonás módszere mgán szereplők, elsősorbn vállltok képviselőinek megszólítás volt: meghívottk részt vettek megszervezett megbeszéléseken, interjúkon illetve írásos jvsltokt tettek z IVSsel kpcsoltbn. A mgánszfér képviseltette mgát mind z ágzti típusú workshopokon, mind városfejlesztési strtégii, mind z ingtlnfejlesztési kérdésekkel fogllkozó megbeszéléseken. 3. A lkosság bevonásár egyrészt civil szervezetek meghívásán keresztül, másrészt közvetlen véleményformálásr teret dó lkossági fórumokon és fejlesztési rendezvényeken került sor(városfejlesztési Tnács). A város vezetése számár z IVS készítése lkossággl, civil társdlomml vló párbeszéd kezdetét jelenti. A lkossággl vló kommunikációnk jó fórum lesz későbbiekben z elkészülő új városi honlp is. 4. Az IVSkészítés eseményei negyedik negyedéve során megszervezett workshopsorozt: e tlálkozókon részt vettek munkáért felelős önkormányzti szkemberek, politikusok, z egyes szkterületek szkreferensei, kpcsolódó intézmények vezetői, civil képviselői, válllti szereplői; interjúk: közreműködő szkértők workshopok során nyitv mrdt kérdések megvittás, pontosítások érdekében számos irányított beszélgetést folytttk város életének lkulását meghtározó személyekkel; nem formális beszélgetések: véleményformáló fitl értelmiségiekkel, válllkozókkl, egyetemi szkemberekkel, ingtlntuljdonosokkl, múzeumi szkemberekkel, önkormányzti hivtl dolgozóivl folyttott bráti típusú megbeszélések; lkossági fórum során soproni lkosság z előzőekben felsorolt eseményeken elhngzottk lpján kidolgozott nygról kpott tájékozttást és kérdéseire válszt (2008. február 21); Az önkormányzt minden eszközzel rr törekszik, hogy fentiek értelmében és szellemében z IVS megvlósításár is prtnerség jegyében kerüljön sor. 266

267 11.4. A fejlesztések megvlósítását támogtó szervezetfejlesztés A strtégi megvlósítását segítő szervezeti keretek ismertetése során ki kell emelni, hogy z IVSben kitűzött célok elérésének több szervezeti feltétele vn: változttások z önkormányzti hivtl jelenlegi struktúrájábn: városfejlesztési osztály helyzetének átvizsgálás; gzdságfejlesztés, turizmusfejlesztés és városmrketing feldtok strtégii szerepének megfelelő szervezeti szintű képviselete, megfelelő erőforrás biztosítás; változttások z önkormányzti tuljdonú ProKultúr Kht. feldtköreiben, htékonyság növelése érdekében feldtátdás új / más szervezeteknek; új szervezetek létrehozás kiemelt feldtok megoldását megvlósító, z önkormányzttl folymtos kpcsoltbn álló, delegált feldtokt önállón és felelősen megvlósító, pici és térségi prtnerekkel együttműködő fejlesztő és nem htósági szemléletű intézmények keretében: Városfejlesztő zrt, illetve közreműködés turisztiki desztinációmenedzsment irod létrehozásábn; új, vegyesbizottság típusú szervezet létrehozás: Egyetem Önkormányzt Bizottság, Vállltok Önkormányzt Együttműködési Bizottság. Az IVS készítése során z Önkormányzt nem tudt Hivtl és z önkormányzti vállltok részletes átvilágítását megvlósítni, ellenben közeljövő tervei között szerepelteti szervezetfejlesztési strtégiáj részleteinek kidolgozását. A következőkben felsorolt jvsltok e szervezetfejlesztési folymtnk zokt z irányit fektetik le, melyek közvetlenül htássl vnnk városfejlesztés céljink megvlósíthtóságár. A konkrét feldtok meghtározásár ezek figyelembevételével kerül mjd sor.. Az önkormányzti testületen belül városfejlesztés témáj Városfejlesztési Bizottság kompetenciájáb trtozik, ez Bizottság készíti elő és tárgylj meg Testület elé kerülő városfejlesztési témájú ügyeket. A Hivtl oldláról Bizottság munkáját Városfejlesztési Osztály támogtj. A Városfejlesztési Osztály három szervezeti egységből áll: városépítészeti csoport pályázti és közbeszerzési csoport beruházási csoport Az osztály jelenlegi legfontosbb problémáj z osztályvezető hiány: Sopron esetében legtöbb hzi önkormányzt lpvető problemtikáj válik még hngsúlyosbbá. Mivel városfejlesztés ágztokt összefogó témáj erőteljes koordinációs feldtokt ró z ágzti jellegű hivtli szervezetben témávl fogllkozó munktárskr, z osztály működésének htékonyság z 267

268 összefogó szerepet betöltő erős pozícióvl bíró vezető érdekérvényesítő erejétől is függ. E vezető hiány jelenleg gátj htékonyságnk. A htékonyság másik kdály, hogy fejlesztések kereteinek megteremtésével megbízott, s egyre fontosbb feldtot ellátó pályázti csoport emberi erőforrási nem elegendőek. A Hivtl vezetése keresi megoldást. A Városfejlesztési osztály működéséhez fog kpcsolódni z IVS városrehbilitációs céljánk megvlósítását gykorltbn menedzselő Városfejlesztő társság. A társság részletes bemuttását jelen fejezet utolsó pontj trtlmzz. b. A Hivtl struktúrájábn gzdságfejlesztési kérdésekkel Városüzemeltetési Irod Vgyongzdálkodási Csoportjánk munktárs fogllkozik. Az IVSben meghtározott kiemelt strtégii fontosságú területet viszont kiemelt szinten kell továbbikbn kezelni. A vállltokkl / szervezetekkel válllkozókkl vló vló rendszeres rendszeres egyeztetés, kpcsolttrtás, befektetővonzó válllti eszközök képviseleti kilkítás és működtetése, profi befektető tnácsdókkl vló együttműködés, vlmint vállltok egyblkos rendszerben történő kiszolgálás várhtón Gzdságfejlesztési Irod válllti referensének feldt lesz. A gzdságfejlesztés célját, ezen belül z önkormányzt és vállltok kpcsoltát erősíti létrejövő Vállltok Önkormányzt Együttműködés vegyesbizottság, melynek tgji z önkormányzt politikusi, gzdsági Irod munktárs, vlmint vállltok részéről egyrészt Virilisták, másrészt KKVk képviselői, Kmr, vlmint z IPk képviselői. A Bizottság z első időszkbn negyedévente trtj megbeszéléseit, melyek célj felek oldláról felmerülő igények egyeztetése, közös érdekek mentén kilkuló kciók / tevékenységek / projektek indítás (pl. önkormányzt dópolitikáj válllti részvétel közfeldtokbn; Belváros rehbilitációjábn vló szerepmegosztás; üzleti konferenciák, kiállítások közös szervezése, vállltok részéről elvárt városmrketing stb.) c. Szintén több erőforrás szükséges turizmus területének hivtlon belüli kezeléséhez. Jelenleg soproni idegenforglom kulcs kérdése, hogy meg tudnke vlósulni szoft típusú fejlesztések (szervezetfejlesztés, turisztiki kínált fejlesztése, hálóztok szervezése, mrketing, stb. l. turisztiki fejezet). Ennek elengedhetetlen feltétele hivtlon belüli erőforrások fejlesztése. A turizmus városfejlesztés területéhez hsonlón szintén integráló / horizontális típusú, együttműködést feltételező terület. A jelenlegi szervezetben Polgármesteri Irodábn, Városmrketing csoportbn, tehát kiemelt pozícióbn dolgozik z idegenforglmi kérdésekkel megbízott referens. Bár hierrchiábn betöltött hely terület fontosságát támsztj lá, rendelkezésre bocsátott emberi erőforrás kevés. A Polgármesteri Irod munktársi közvetlenül polgármestert támogtják. Kpcsolttrtó, PR típusú feldtik közül önkormányzti célszerű lesz vállltokkl kiemelni / turizmushoz intézményekkel kpcsolódó kpcsoltot feldtokt: trtó, z hivtl gzdságfejlesztéssel, városfejlesztéssel fogllkozó szkembereivel folymtosn egyeztető, szolgálttó vállltokt ismerő, várost térségi turisztiki szervezetekben, elsősorbn 268

269 létrejövő TDM irodábn képviselő, z idegenforglom szereplőit hivtl részéről informáló turisztiki referens Gzdsági Irod második munktárs. d. Az Irod hrmdik munktárs mrketing referens. Munkájávl szolgálj z IVSben megfoglmzott mrketing temtikus cél megvlósítását. e. Az önkormányzt turisztiki referense lesz z összekötő SopronFertődi kistérség turisztiki desztináció turisztiki menedzsment feldtink ellátását vállló térségi TDM Irodához. Az irodát fenntrtó szervezet jelenleg lkuló formáj z önkormányzti és civil / válllti prtnerek integrálásár is képes egyesületi form. Az Irod (célszerűen z Egyesület áltl működtetett kft.) munktársink legfontosbb feldt: térségi termékfejlesztés, htármenti kpcsoltok fejlesztése és fokoztosn, z osztrák prtnerekkel együttműködésben htármenti térségi kínált kilkítás. Ezen lp feldt mellett z Irodánk kell felválllni térségben ngyon hiányzó szervező munkát: térségi kínált kilkítását feltételező hálóztfejlesztést és progrmszervezést, vlmint beutzttás professzionális megszervezését. Az Irod kompetenciáj közös rcult, mrketing eszközök és kciók megtervezése, végrehjtás is. Az Irod egyben szkmi háttérszervezet. A TDMet felvállló Egyesület sikerének zálog tgok közötti prtnerség, kiegyensúlyozott erőviszonyok. Bár Sopron Önkormányzt főként z első időszkbn többi tgnál jelentősebb nygi hozzájárulást fog biztosítni, döntéshoztlbn nem kíván ezzel rányos privilegizált súlyt megtestesíteni. A kistérségi kínált természetesen Sopronból indul ki és elsősorbn Sopronr épül, ugynkkor városb látogtó turisták trtózkodási idejének növeléséhez szükség vn térség bekpcsolásár. Az lulról építkező egyesület jelenti egyben z idegenforglmi szolgálttók szerepének elismerését. (Fontos például, hogy e szereplők, z Egyesület tgji tudják, hogy z áltluk befizetett idegenforglmi dó forintjit mire költi város.) A TDM Irod kilkítás npirenden vn. e. Az önkormányzt igen széleskörű feldtellátó szerepet delegál ProKultúr Khtnk: ProKultúr városi kulturális intézmények üzemeltetése mellett ellát számos olyn feldtot, melyek egy szervezetbe koncentrálás nem htékonyságot növeli. A Hivtl szervezeti átvilágítás mellett z önkormányzt vezetése tervezi ennek Khtnk z átvilágítását is. Az IVS készítése során megfoglmzott legfontosbb nomáliák: Nem kellően htékony Tourinform irod működtetése: önálló nem költségvetési ttitűdű információs irod ruglmsbb működést, z érdeklődők jobb ellátását, szolgálttókkl vló htékonybb kpcsolttrtást eredményezhet. A város sikertelensége konferenciturizmus területén LisztFerenc Kulturális és Konferenciközpont nem megfelelő menedzsmentjének tudhtó be. A központ működtetését nemzetközi konferenciszervezőre kell bízni. 269 tpsztltokkl rendelkező profi

270 Városi ngyrendezvények hiány, meglévők hiányossági: szervezet átvilágítását követően város várhtón leválsztj ProKultúr fesztiválszervező tevékenységét egy önálló szervezet keretei közé (péld lehet Budpesti Fesztiválközpont Kht., mely főváros három kiemelt rendezvényének sikeres szervezését végzi és folymtos fejlesztéséért felelős). Cél LISZTIÁDA és z eddigi rendezvények összehngolt fejlesztése, mrketingje és értékesítése. f. Az IVS célkitűzései között szerepel z Egyetem integrálás város életébe. E célkitűzés megvlósulását támogtj z Egyetem Város Bizottság létrehozás, melynek feldt rendszeres kpcsolttrtás biztosítás, z Egyetem bevtás és bevonás döntéshoztli folymtokb, városi rendezvényekbe stb. (l. vontkozó temtikus cél leírás). A Bizottság negyedévente, de szükség esetén hvi rendszerességgel egyezteti z Önkormányzt és város legjelentősebb intézményének közös ügyeit A Városfejlesztő Társság A komplex városrehbilitáció végrehjtásához Sopron városfejlesztő társságot hoz létre. A társság feldt z Integrált Városfejlesztési Strtégiábn, vlmint Településrendezési Tervekben meghtározott városrehbilitációs és fejlesztési feldtok megvlósítás. A társság tuljdonosi felügyeletét Sopron MJV Önkormányzt látj el. A társság nyitott könyvek elve lpján működik, zz város gzdsági és politiki vezetői bármikor ellenőrizhetik társság pénzügyileg korrekt működését. A társság ügyvezetőjét z Önkormányzt nevezi ki, ő felel társság strtégiájánk és üzleti tervének elkészítéséért és mennyiben zt z Önkormányzt illetékes testületei elfogdták, végrehjtásáért. Az ügyvezető félévente beszámol tuljdonosánk rábízott vgyon kezeléséről és strtégiábn meghtározott feldtok időrányos teljesítéséről. A társság feldt előkészíteni fejlesztéseket, rendezett tuljdonviszonyokt teremteni, lkókt kiköltöztetni, stb. nnk érdekében hogy mgánszfér be tudjon kpcsolódni, mivel z építés összes előfeltétele (műszki, jogi) biztosított számár. Ezzel terület felértékelődik, városfejlesztő társság kedvező fejlesztési környezetet teremt. A városfejlesztő társság létrehozásánk indokoltság: Htékonybb, pici szemléletű menedzsmentet biztosít A fejlesztő társság z önkormányzti költségvetést tehermentesíti Középtávon olyn forrás és tervezési koordinációt vlósít meg, mely révén városrehbilitációs tevékenységei tervezhetők kiszámíthtóbbá válik 270 lesznek, és finnszírozásuk is

271 Mgántőke bevonásár lklms szervezet jön létre, ezzel lehetővé válik városfejlesztés és városrehbilitáció terheinek megosztás közszfér és mgánszfér között Az önkormányzti, kormányzti és EU források pénzügyi és szkmi szempontból htékonybb (multiplikátor htást biztosító) felhsználását teszi lehetővé A JESSICA konstrukció igénybe vételére lklmssá válht. Városfejlesztő társság létrehozásánk szempontji A városfejlesztő társságot z Önkormányzt lpítj. A társság 100%os önkormányzti tuljdonú zrtként jön létre. A városfejlesztő társság feldt városrehbilitáció kcióterületein, közép és hosszútávú döntésekkel összhngbn, városfejlesztési feldtok végrehjtás. A társság tisztán vgyongzdálkodássl fogllkozó szervezet, városüzemeltetési feldtokt nem lát el. A társság htékony pici működés biztosítás érdekében fejlesztés opertív irányítás terén önálló mozgástérrel és döntési kompetenciávl rendelkezik. A strtégi és üzleti terv kidolgozás, és nnk önkormányzti jóváhgyás után, városfejlesztési kciótervben kidolgozott szempontok érvényesítésére, mennyiben sikerül megfelelő mgán befektetőt tlálni, önkormányzti mgán vegyes tuljdonú társsággá lkul át. Erről vlmint feldtáról, z áltl kezelt ingtlnok köréről Közgyűlés dönt. A társság áltl kezelt ingtlnvgyon nem kerül társság tuljdonáb. A társság feldtáról z Önkormányzt és társság között szerződés jön létre. Az Önkormányzt létrehozz fejlesztésre elkülönített, ún. kciószámláját, mit városfejlesztési társság kezel, z önkormányzti költségvetéstől elkülönítve. Az önkormányzt z kcióterületek fejlesztési céljink rendeli lá z kcióterületen levő ingtlnok értékesítését, felújítását, bérbedását, vásárlását, funkcióvl vló megtöltését (z IVSben és ezen belül ingtlngzdálkodási tervben meghtározottk szerint). Az kcióterületek teljes megújulás csk kkor jöhet létre, h keletkező bevételek (kár dásvétel, kár bérleti díj) fejlesztési célr visszforgtásr kerülnek, és mgánszektort is bevonv, egy állndón megújuló befektetési környezetet hoznk létre. Cél fejlesztési szemléletű vgyongzdálkodás térnyerése: vgyonelemekkel vló gzdálkodás m z önkormányzti költségvetés hiányink enyhítését szolgálj. Az önkormányzti testületek strtégii döntéseket hozzák meg, z opertív szkmi munkát városfejlesztő társság végezi. Ezzel nem csökken z önkormányzti pprátuson belül tlálhtó városfejlesztési irod kompetenciáj sem, hiszen z kpcsolttrtó mind városfejlesztő 271

272 társsággl, mind városfejlesztési bizottsággl, z önkormányzton belül ő készíti elő bizottsági döntési szkmi nygokt. A városfejlesztő társsággl szembeni elvárások A képviselő testület számár tevékenysége és pénzügyei átláthtók legyenek. A felügyelő bizottságbn önkormányzti képviselők vegyenek részt. A Közgyűlés válllj, hogy városrehbilitációs kció megvlósítás során z kció eredményeként keletkező bevételeket nem finnszírozásár, hnem visszforgtj zt vonj z el más kcióterület önkormányzti következő célok lépéseinek finnszírozásár. Megfelelő szkembereket lklmz, kik le tudnk vezényelni komplex városrehbilitációs műveleteket. Az lklmzottknk (23 fő) műszki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, közgzdsági ismeretekkel kell rendelkezniük. Társság vezetője városfejlesztési profilt képviseli és rendelkeznie kell műszki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi vgy gzdsági ismeretekkel; A társság vgyonkezelő társsággl együttműködik, nevesített kcióterületi ingtlnok értékesítését, bérbedását megelőzően konzultál z önkormányzt vgyongzdálkodásért felelős vezetőjével. A városrehbilitációs kció megvlósítás során, z kció eredményeként keletkező bevételeket visszforgtj z kcióterület következő lépéseinek finnszírozásáb. A városfejlesztő társság működését z önkormányzt rendeletben szbályozz, z lábbik tekintetében: Önkormányzti tuljdonosi jogok gykorlás Akcióterületi ingtlngzdálkodás szbályozás A vgyongyrpítás nyereségének felhsználás Az kcióterületi fejlesztések szbályozás A városfejlesztő társság jogosítványi és kötelezettségei Az önkormányzt jogosítványi és kötelezettségei A városfejlesztő társság törzstőkéje, városrehbilitációs fejlesztési megszerzéséhez biztosítndó sját forrás Együttműködés vgyongzdálkodó és üzemeltetésért felelős társsággl 272 források

273 Az önkormányzt és városfejlesztő társság megállpodást köt városrehbilitáció megvlósításár kijelölt kcióterületen, mely leglább következőket trtlmzz: A városfejlesztő társság z önkormányzt nevében vlósítj meg fejlesztést kijelölt kcióterületen (z önkormányzti rendelet trtlmánk megfelelően) Az kcióterület fejlesztése során keletkező közvetlen fejlesztési bevételeket városfejlesztő társság visszforgtj fejlesztésbe, zokt z önkormányzt nem vonj el Az éves beszámolás, és z kcióterületi terv évenkénti ktulizálásánk rendjét Az évközi rendszeres önkormányzti ellenőrzés rendjét A társság díjzását A vgyonkezelővel történő együttműködést A városfejlesztő cégnek minimum következő kompetenciákkl kell rendelkeznie: Az önkormányzt nevében hjtj végre városfejlesztési kciót, vgyis z önkormányzt városfejlesztés gzdáj, strtégii irányink kijelölője. Az első, rehbilitációr kijelölt terület Belváros, mjd nnk fejlesztése után szükséges további rehbilitációr kijelölt területek fejlesztése, z IVS szerint. A fejlesztési területeket z Önkormányzt htározttl jelöli ki. Az önkormányzt meghtározz rehbilitációs kcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kpcsolódó kompetenciákt (felsorolt feldtkör szerint). Az értékesítésből, bérbedásából szármzó bevételek kcióterületi fejlesztésekre vló visszforgtás Befektetőkkel vló tárgylás, szerződéskötés z kcióterületi rehbilitáció érdekében Az kcióterületi rehbilitáció során, közszfér és válllkozó áltl közösen létrehozott projekttársság felállításkor, z önkormányzt nevében városfejlesztő cég jár el. Az önkormányzti bizottságok rehbilitáció strtégii irányit htározzák meg (és ellenőrzik zok megvlósulását), z opertív irányítás városfejlesztő társság kompetenciájáb trtozik. Ezt társság lpító okirtábn is fel kell tüntetni. A városfejlesztő cég áltl ellátndó feldtok Az önkormányzti htározttl kijelölt először egy, mjd további kcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kpcsolódó feldtok ellátás. Akcióterületi terv készítése és felülvizsgált. Gzdságfejlesztési elemek integrációj 273 rehbilitációs

274 A gzdsági prtnerek koordinációj, civil és közigzgtási, állmigzgtási prtnerek koordinációj, lkosság bevonás Fiziki beruházásokt kiegészítő trtlmi fejlesztések megvlósítás (önállón vgy prtnerrel) Fenntrtás koordinációj További pályázti és egyéb (pl. befektetői) források felkuttás, megvételre kijelölt ingtlnok megvásárlás (üzleti tárgylások lebonyolítás, szerződések előkészítése és megkötése), A terület előkészítési munkáink irányítás (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingtlnrendezéssel kpcsoltos feldtok ellátás), A közterületek rendezési munkáink irányítás (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályázttás, megrendelése, munkáltok folymtos ellenőrzése, z elkészült munkák átvétele), Az Önkormányzt beruházásábn megvlósuló, illetve felújított egyes létesítmények (pl. közintézmények, lkások stb.) esetében beruházói feldtok ellátás (terveztetés, kivitelezési munkák pályázttás, megrendelése, munkáltok folymtos ellenőrzése, z elkészült munkák átvétele), A mgánválllkozások építési tevékenységének koordinálás (jvsolt funkciók, beépítési formák megvlósulásánk elősegítése), z kció mindenkori pénzügyi egyensúlyánk biztosítás ( szükséges pénzforrások megszerzése, pályáztok és projektek elkészítése, esetleges bnkhitelek felvétele), A társság szervezeti formáj. A társság menedzsment feldtokt látj el, kis létszámml működik. A gzdsági form zártkörű részvénytársság. A városfejlesztő társság összetétele kezdetben következő: Tuljdonos: Sopron MJV Önkormányzt Vezeti: Ügyvezető igzgtó Menedzserek: kpcsolttrtás, Gzdsági pénzügyi és pénzügyi beszámolás), menedzser (befektetői, Városfejlesztési bnki, menedzser válllkozói (kcióterületi projektmenedzsment) Adminisztráció: dminisztrtív, információs feldtok ellátás Kpcsolódás regionális opertív progrmok városrehbilitációs konstrukciójához: Kedvezményezett z önkormányzt. 274

275 A városfejlesztő társság lesz projekt menedzsment szervezet z önkormányzt számár látj el feldtot, számltuljdonos továbbr is z önkormányzt Az önkormányzt rendeleti úton jelöli ki városfejlesztő társságot z önkormányzt városfejlesztő tevékenységeinek ellátásár. A konkrét kiemelt projekt vontkozásábn szerződést köt városfejlesztő társsággl, melyben megbízz városrehbilitációs kció teljes körű lebonyolításávl és fenntrtásávl. Az lválllkozók bevonás egyedi válllkozói szerződéssel történik A településközi koordináció mechnizmusi Ahhoz, hogy Sopron város célji megvlósuljnk, városnk szüksége vn térségi településekre (munkerő biztosítás, részvétel turisztiki kínált különböző hálóztibn stb.). A htékony együttműködés érdekében Sopron és z gglomerációs települések vezetői intézményesíteni fogják tlálkozóikt. Az egyeztetett tervek, közös lobbi közös érdekérvényesítést tesz lehetővé, melynek eredményeként Sopron és térsége közös fejlesztések megvlósításán keresztül is gzdgodni tud. Az gglomerációs együttműködés htékonyságánk érdekében 2008 második felében együttműködési terv készül A strtégi megvlósulásánk folymt és monitoringj Az IVS városbn megindult strtégii tervezés kiinduló pontj, meghtározz legfontosbb irányokt, s horizontot nyújt további finomr hngolásoknk. A város számár z IVS e szempontból nyitott strtégi, melynek lpján folyttódht prtnerségre épülő opertív tervezés és progrmmegvlósítás. Az IVS első opertív kibontás Belvárosr vontkozó Akcióterületi terv, melynek projektjeit Városfejlesztő zrt. és együttműködő prtnerei vlósítják meg. Az önkormányzt további opertív lépéseket megfelelő szervezeti feltételek biztosítását követően gzdságfejlesztés és turizmusfejlesztés célterületeihez kpcsolódv fogj indítni. Ezek z opertív lépések z előzőekkel ellentétben elsősorbn nem beruházási típusú, tehát lcsonybb költségigényű, dott esetben támogtási források nélkül is életképes projektek megvlósítását jelentik. (Az Önkormányzt ezek mellett természetesen élni kíván minden olyn lehetőséggel, mely kpcsolódó ngyobb fejlesztéseket tesz lehetővé.) Az IVSben megfoglmzott célokt és megvlósulás mikéntjét / eredményeit város vezetése következő tervezési periódust (várhtón ) megelőzően fogj részletesen felülvizsgálni. A tendenciák kimuttás, z eredmények számszerűsítése jelen dokumentumb fogllt sttisztiki dtok, mint kiindulási dtok és z kkor mért dtok összevetésével történik. 275

276 276

277 Mellékletek 1.1 Tömbök lehtárolás 1. Belváros tömb Htároló objektumok: Bécsi út, Básty utc, Stornó Ferenc utc, Híd utc, Fpic utc, Kőfrgó tér, Mgyr utc, Kőszegi út, vsútvonl, Frnkenburg út, Vörösmrty utc, Wesselényi utc, Táncsics utc, Frktár utc, Hőflányi utc, Lckner utc 2. Kurucdomb tömb Htároló objektumok: 84. sz főút, 0340/1 hrsz út (Blfr vezető út), 0340/2 hrsz ingtln, 0342 hrsz ingtln, 0346/1 hrsz ingtln, 0341/42 hrsz ingtln, 0360/18 hrsz ingtln, Győri vsút nyomvonl, Győri út, Kőfrgó tér,, Fpic utc, Híd utc 3. Észki tömb Htároló objektumok: Pozsonyi út (Tervezett M9 elkerülő út nyomvonl keresztezése), 4973/42 homokbány, Tómlom utc, 5125/38 hrsz. ingtln, Nemeskúti út, TárczyHornoch Antl utc, Fller Jenő utc, 84. sz elkerülő út, Agyg utc, Stornó Ferenc utc, Básty utc, Bécsi út, hrsz. ingtln, Boglárk köz, Pocichter utc, Hubertusz út, Csitke dűlő, 4558/1 hrsz. ingtln, 4558/2 hrsz. ingtln, 01087/33 hrsz. út, 13011/1 hrsz. ingtln, hrsz. ingtln, Csőszház dűlő, 4583/68 hrsz. ingtln, 4583/69 hrsz. ingtln, 4583/19 hrsz. ingtln, 4712/9 hrsz. ingtln, 4712/3 hrsz. ingtln, Scheibel dűlő, Virágvölgyi út, 4714/8 hrsz. ingtln, 4714/9 hrsz. ingtln, Erdburger dűlő, Murer dűlő, 4890 hrsz. út, 4901 hrsz. út, 4902/17 hrsz. ingtln, homokbány 4. Jereváni lkótelep tömb Htároló objektumok: 0882/13 hrsz. ingtln (Sopron Plz bevásárlóközpont), Lckner utc, Hőflányi utc, Frktár utc, Táncsics utc, Wesselényi utc, Vörösmrty utc, Frnkenburg út, Ebenfurti vsútvonl, 0846 hrsz. ingtln (Ikv Ptk), 4448/1 hrsz. ingtln, 0850/26 hrsz ingtln (Sós ptk) 277

278 5. Lőverek Bánflv tömb Htároló objektumok: Ágflvi út, Bánflvi út, Ebenfurti vsút nyomvonl, Vsútállomás területe, Szombthelyi vsút nyomvonl, XXXX, Kőszegi út, Egeredi út, Lővér körút, Várisi út, Ciklámen út, Récényi út, Kőfejtő út, Temető utc, Kolostorhegy utc, Gesztenyés körút, Kisház utc, Brennbergi út, Erdei mlom köz, Házhegy utc, lsóerdő utc, Felsőerdő utc, Seregély utc, Erdei mlom köz, 8094/7, Dlárd utc, 0761 hrsz. út, 8462/40 út, Ágflvi út 6. Iprterületek (Nyugti és keleti) tömb Nyugti tömböt htároló objektumok: Külterület htár, Ebenfurti vsútvonl, Bánflvi út, Ágflvi út, Ágflvi vsútvonl, Külterület htár Keleti tömböt htároló objektumok: Győri út, Győri vsút nyomvonl, 84. sz főút, 0375/59 hrsz ingtln, 0382/4 hrsz ingtln (Ikv ptk), 5778/140 hrsz ingtln, rendezőpályudvr), Vsútvonl, Kőszegi út 1.2 Városrészi sttisztiki dtok Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Népesség szám február 1. Belváros Kossuth Ljos utc és környéke 3533 Szent Mihály domb 2581 Kőfrgó téri lkótelep 2024 Belváros összesen Bécsi domb 890 Virágvölgy 97 Arnyhegy 1961 Észki városrész összesen 2948 J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke 501 J ózsef Attil lkótelep 1335 AlsóLőverek 3403 FelsőLőverek 2592 Egeredi domb és környéke 2028 SopronbánflvKutyhegy 3509 Lőverek összesen Észknyugti iprterület 700 Délkeleti iprterület 442 Iprterületek összesen 1142 Brennbergbány 1173 SopronkőhidTómlomfürdő 1483 Blf összesen Népesség megoszlás, % 20,6 6,3 4,6 3,6 35,1 8,9 1,6 0,2 3,5 5,3 18,4 18,4 0,9 2,4 6,1 4,6 3,6 6,2 23,8 1,2 0,8 2 2,1 2,6 1,8 6, /2 hrsz ingtln Keleti

279 Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf 7. összesen A népesség korcsoportok szerint x összesen felnőttkorúr jutó Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen gyermekés gyermekidőskorú korú időskorú Belváros 46,3 19,4 26,9 Kossuth Ljos utc és környéke 42,3 16,0 26,3 Szent Mihály domb 46,6 21,3 25,4 Kőfrgó téri lkótelep 56,3 15,8 40,5 Belváros összesen 46,6 18,7 27,9 45,3 25,9 19,4 Bécsi domb 36,3 19,4 16,8 Virágvölgy 24,4 11,5 12,8 Arnyhegy 44,3 34,7 9,6 Észki városrész összesen 41,1 29,0 12,0 J ereván városrész 26,4 16,4 9,9 J ereván összesen 26,4 16,4 9,9 Erzsébet kert és környéke 55,1 32,2 22,9 J ózsef Attil lkótelep 31,3 19,2 12,1 AlsóLőverek 39,8 16,3 23,5 FelsőLőverek 31,6 15,9 15,6 Egeredi domb és környéke 44,2 27,0 17,3 SopronbánflvKutyhegy 45,7 29,1 16,6 Lőverek összesen 39,8 21,8 18,0 Észknyugti iprterület 40,6 24,9 15,7 Délkeleti iprterület 54,5 30,8 23,8 Iprterületek összesen 45,7 27,0 18,6 Brennbergbány 45,2 20,7 24,5 SopronkőhidTómlomfürdő 19,2 13,3 5,9 Blf 42,7 24,1 18,5 7. összesen 32,8 18,2 14,6 39,5 20,3 19, gyermekkorúr jutó időskorú 138,7 163,8 119,5 257,4 149,5 74,8 86,6 111,1 27,8 41,4 60,4 60,4 71,2 63,1 144,4 98,1 64,1 57,1 82,4 62,9 77,3 68,9 118,6 44,0 76,9 79,9 95,0 A népesség megoszlás korcsoportok szerint x összesen 13,3% 38,5% 29,9% 18,4% 11,3% 40,4% 29,9% 18,5% 14,5% 34,8% 33,4% 17,3% 10,1% 29,5% 34,4% 25,9% 12,7% 37,4% 30,8% 19,0% 17,8% 37,0% 31,8% 13,3% 14,3% 32,1% 41,2% 12,4% 9,3% 25,8% 54,6% 10,3% 24,0% 45,0% 24,3% 6,7% 20,6% 40,5% 30,4% 8,5% 13,0% 40,6% 38,6% 7,9% 13,0% 40,6% 38,6% 7,9% 20,8% 36,9% 27,5% 14,8% 14,6% 39,4% 36,8% 9,2% 11,6% 40,4% 31,2% 16,8% 12,1% 35,4% 40,6% 11,9% 18,7% 35,0% 34,4% 12,0% 19,9% 36,7% 31,9% 11,4% 15,6% 37,4% 34,1% 12,9% 17,7% 40,4% 30,7% 11,1% 19,9% 32,1% 32,6% 15,4% 18,6% 37,2% 31,4% 12,8% 14,2% 35,1% 33,8% 16,9% 11,2% 53,1% 30,7% 4,9% 16,9% 36,5% 33,6% 13,0% 13,7% 42,8% 32,5% 11,0% 14,5% 38,5% 33,2% 13,8%

280 Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen A 15x éves A 18x éves A 25x éves A 10x éves népességből leglább népességből leglább népességből népességből z z áltlános iskol 8. középiskoli egyetemi, főiskoli áltlános iskol évfolymávl érettségivel oklevéllel első évfolymát sem végezte el rendelkezők megfelelő korú népesség százlékábn 0,1 93, ,2 0,2 94,3 53,3 20 0,3 89,7 33 8,9 0,1 92,9 42,9 11,2 Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf 7. összesen 0, ,7 91,4 93,3 95,5 86,7 43,4 50, ,7 13,1 18,8 16,3 10,9 0,1 96,8 41,5 11,5 0,5 0,1 0,3 0,7 0,1 0,1 92,9 97,6 96,1 95,7 94, , ,5 49,3 45,5 15,4 19,7 31,5 25,2 16,4 17,2 0,3 0 95,1 91, ,8 11,2 0,1 0,9 0,1 91,6 92,2 89,7 24,4 22,6 24,5 6,6 5,9 6,8 Sopron összesen A 7 éves és idősebb népesség szám legmgsbb iskoli és szkmi végzettség szerint áltlános iskol középiskol egyetem, főiskol Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf 7. összesen Összesen évfolymnál 8. lcsonybb évfolym érettségi nélkül érettségivel oklevél nélkül oklevéllel

281 A 7 éves és idősebb népesség megoszlás legmgsbb iskoli és szkmi végzettség szerint áltlános iskol középiskol egyetem, főiskol Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf 7. összesen Sopron összesen Összesen 8. évfolymnál 8. lcsonybb évfolym 13,5% 24,2% 11,2% 22,4% 17,9% 30,4% 12,0% 32,6% 13,5% 25,6% 18,2% 22,6% 14,0% 21,9% 7,7% 18,7% 27,8% 20,3% 22,9% 20,7% 10,6% 24,7% 10,6% 24,7% 21,3% 19,8% 8,2% 19,1% 10,7% 12,8% 11,0% 17,2% 16,3% 19,5% 17,9% 21,9% 13,6% 17,9% 16,0% 21,5% 20,9% 22,6% 17,9% 21,9% 15,8% 38,0% 14,0% 39,9% 20,1% 29,7% 16,2% 36,6% 14,2% 23,7% érettségi nélkül 20,8% 17,7% 22,7% 15,5% 20,0% 21,9% 19,7% 22,0% 22,0% 21,3% 28,2% 28,2% 18,1% 21,8% 11,3% 18,0% 22,3% 22,6% 18,4% 23,7% 19,7% 22,2% 25,5% 25,5% 29,5% 26,6% 21,8% A népesség szám gzdsági ktivitás szerint Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf 7. összesen érettségivel 25,3% 27,8% 19,9% 28,2% 25,3% 25,2% 26,9% 36,3% 21,5% 23,6% 25,7% 25,7% 27,0% 30,5% 29,2% 31,0% 27,3% 23,1% 27,7% 26,6% 27,4% 26,9% 14,6% 14,6% 15,2% 14,8% 25,2% oklevél nélkül oklevéllel 3,0% 13,3% 5,9% 15,0% 1,8% 7,3% 1,7% 10,0% 3,2% 12,5% 1,6% 10,4% 2,6% 14,8% 0,0% 15,4% 1,0% 7,4% 1,5% 9,9% 2,0% 8,9% 2,0% 8,9% 2,8% 11,1% 3,2% 17,2% 14,0% 22,0% 3,0% 19,8% 1,6% 13,1% 1,5% 12,9% 5,3% 17,0% 0,8% 11,4% 0,7% 8,7% 0,7% 10,4% 1,2% 4,9% 1,1% 4,7% 0,5% 4,9% 1,0% 4,8% 3,1% 12,0% A népesség megoszlás gzdsági ktivitás szerint fogllkoz munk inktív fogllkoz munk inktív ttott nélküli kereső eltrtott összesen ttott nélküli kereső eltrtott összesen ,6% 1,7% 32,3% 29,3% ,0% 40,9% 37,9% 38,3% 45,0% 48,9% 50,5% 41,8% 44,2% 52,5% 52,5% 41,5% 51,0% 37,4% 49,4% 45,6% 42,1% 43,7% 46,7% 41,2% 44,6% 34,9% 50,1% 42,7% 43,2% 43,5% 1,4% 2,9% 0,9% 1,8% 1,6% 2,5% 2,1% 1,3% 1,7% 2,2% 2,2% 0,4% 2,5% 1,3% 1,8% 1,4% 1,4% 1,5% 1,7% 1,8% 1,8% 1,8% 1,4% 1,5% 1,6% 1,8% 32,8% 34,1% 44,9% 33,9% 27,1% 24,6% 34,0% 23,4% 24,1% 22,0% 22,0% 26,7% 24,6% 27,6% 26,4% 26,1% 25,9% 26,4% 24,9% 27,8% 26,0% 31,7% 14,2% 29,8% 24,1% 28,0% 23,8% 22,1% 16,3% 26,0% 26,3% 24,0% 13,4% 33,6% 30,0% 23,3% 23,3% 31,3% 21,9% 33,7% 22,5% 26,9% 30,6% 28,4% 26,7% 29,2% 27,7% 31,6% 34,3% 26,0% 31,2% 26,7%

282 Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Fogllkozttási rány, % Belváros 46,6 Kossuth Ljos utc és környéke 51,7 Szent Mihály domb 52,4 Kőfrgó téri lkótelep 46,7 Belváros összesen 59,5 Bécsi domb 60,4 Virágvölgy 58,3 Arnyhegy 56,8 Észki városrész összesen J ereván városrész 62,5 J ereván összesen Erzsébet kert és környéke 57,8 J ózsef Attil lkótelep 62,2 AlsóLőverek 46,5 FelsőLőverek 59,5 Egeredi domb és környéke 59,8 SopronbánflvKutyhegy 56,2 Lőverek összesen Észknyugti iprterület 59,2 Délkeleti iprterület 55,8 Iprterületek összesen Brennbergbány 43,3 SopronkőhidTómlomfürdő 57,6 Blf 55,2 7. összesen Fogllkozttási és ktivitási rányszámok 100 fogllkozttottr jutó Munkinktív nélküliségi Aktivitási inktív kereső és rát, % rány, % kereső eltrtott eltrtott 4,5 48, ,3 53, ,6 56, ,4 47, , ,4 61, ,8 63, ,9 60, , , ,1 65, , , ,6 65, ,3 48, ,5 61, ,9 61, ,2 58, , ,5 61, ,2 58, , ,9 45, ,7 59, ,4 57, , , A fogllkozttottk összevont nemzetgzdsági ág szerint Mezőgzdság Mezőgzdság Szolgálttási Szolgálttási és és Iprbn, jellegű Iprbn, jellegű erdőgzdálkodáserdőgzdálkodásépítőiprbn ágkbn építőiprbn ágkbn bn bn fogllkozttottk szám fogllkozttottk rány, % Belváros ,5% 26,2% 72,3% Kossuth Ljos utc és környéke ,3% 20,5% 78,1% Szent Mihály domb ,3% 31,8% 66,9% Kőfrgó téri lkótelep ,3% 26,7% 72,0% Belváros összesen ,4% 25,9% 72,6% ,2% 27,8% 71,0% Bécsi domb ,4% 29,9% 68,7% Virágvölgy ,0% 36,7% 61,2% Arnyhegy ,8% 28,9% 69,2% Észki városrész összesen ,7% 29,5% 68,8% J ereván városrész ,9% 30,8% 68,3% J ereván összesen ,9% 30,8% 68,3% Erzsébet kert és környéke ,5% 29,3% 70,2% J ózsef Attil lkótelep ,0% 26,7% 72,2% AlsóLőverek ,0% 20,0% 78,0% FelsőLőverek ,0% 23,4% 74,5% Egeredi domb és környéke ,1% 26,9% 72,0% SopronbánflvKutyhegy ,0% 29,1% 67,9% Lőverek összesen ,0% 25,3% 72,8% Észknyugti iprterület ,4% 34,3% 63,3% Délkeleti iprterület ,6% 29,1% 69,2% Iprterületek összesen ,2% 32,4% 65,4% Brennbergbány ,8% 39,6% 52,6% SopronkőhidTómlomfürdő ,5% 49,4% 49,1% Blf ,6% 29,3% 65,1% 7. összesen ,2% 41,4% 54,3% ,6% 28,3% 70,0% 282

283 Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen A fogllkozttottk összevont fogllkozttottk szerint Vezető, Egyéb Szolgál MezőgzIpri, értelmiségi szellemi ttási dsági építőipri Egyéb fogllkozásúk szám Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf összesen A fogllkozttottk összevont fogllkozttottk szerint Vezető, Egyéb Szolgál MezőgzIpri, értelmiségi szellemi ttási dsági építőipri Egyéb fogllkozásúk rány, % Belváros 23,1% 21,7% 20,8% 0,9% 24,8% 8,8% Kossuth Ljos utc és környéke 22,0% 19,9% 20,1% 0,5% 19,4% 18,0% Szent Mihály domb 14,1% 18,2% 20,9% 1,5% 31,8% 13,6% Kőfrgó téri lkótelep 16,2% 25,2% 20,7% 0,4% 28,7% 8,9% Belváros összesen 20,9% 21,2% 20,7% 0,8% 25,1% 11,3% 18,4% 23,1% 21,9% 0,9% 28,3% 7,4% Bécsi domb 22,5% 19,3% 22,5% 0,5% 26,2% 9,0% Virágvölgy 24,5% 10,2% 26,5% 2,0% 30,6% 6,1% Arnyhegy 12,8% 23,3% 22,3% 0,9% 31,4% 9,3% Észki városrész összesen 16,5% 21,5% 22,6% 0,8% 29,6% 9,1% J ereván városrész 13,3% 21,8% 23,2% 0,5% 31,5% 9,8% J ereván összesen 13,3% 21,8% 23,2% 0,5% 31,5% 9,8% Erzsébet kert és környéke 21,2% 23,1% 23,6% 0,0% 26,0% 6,3% J ózsef Attil lkótelep 22,9% 27,6% 20,1% 0,3% 23,9% 5,1% AlsóLőverek 38,8% 22,4% 19,6% 1,2% 15,6% 2,4% FelsőLőverek 28,3% 22,9% 22,3% 1,1% 19,8% 5,7% Egeredi domb és környéke 20,5% 22,5% 23,4% 0,5% 28,0% 5,1% SopronbánflvKutyhegy 20,2% 20,3% 22,0% 1,3% 29,2% 7,0% Lőverek összesen 26,4% 22,6% 21,6% 0,9% 23,3% 5,2% Észknyugti iprterület 17,7% 25,1% 17,7% 1,2% 31,5% 6,7% Délkeleti iprterület 19,8% 22,5% 20,3% 1,6% 28,0% 7,7% Iprterületek összesen 18,5% 24,2% 18,7% 1,4% 30,3% 7,1% Brennbergbány 9,0% 15,2% 17,1% 7,6% 36,2% 14,9% SopronkőhidTómlomfürdő 6,7% 9,3% 10,6% 0,9% 47,4% 25,0% Blf 9,6% 13,6% 28,8% 5,2% 33,5% 9,4% 7. összesen 8,1% 12,0% 17,2% 3,8% 40,7% 18,2% 19,2% 21,3% 21,4% 1,0% 27,7% 9,4% 283

284 Lkó és üdülőházk 1 összesen Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf 7. összesen Sopron összesen összesen Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf 7. összesen lkóház üdülőház lkóház földszintes Lkó és üdülőházk 1 üdülőház földszintes 99,7% 99,8% 99,8% 99,6% 52,1% 93,5% 98,9% 96,6% 99,2% 99,9% 99,1% 93,3% 41,9% 74,1% 95,8% 284 0,3% 0,2% 0,0% 0,0% 0,2% 0,0% 0,4% 47,9% 0,0% 6,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,1% 3,4% 0,8% 0,1% 0,9% 0,0% 0,0% 0,0% 6,7% 58,1% 0,0% 25,9% 4,2% 40,6% 71,7% 77,3% 11,0% 54,6% 90,3% 94,4% 78,0% 87,8% 33,2% 33,2% 74,0% 0,0% 80,5% 74,8% 95,6% 96,6% 87,5% 68,8% 95,6% 84,7% 89,9% 94,1% 99,7% 94,8% 77,9% 29,7% 57,2% 47,0% 11,0% 39,4% 83,5% 83,7% 97,3% 67,3% 78,2% 27,6% 27,6% 53,2% 0,0% 71,0% 70,2% 87,9% 85,5% 78,2% 67,5% 79,6% 74,7% 60,1% 95,8% 93,9% 85,8% 67,6% lkásos lkásos 22,7% 21,7% 27,0% 6,6% 22,6% 9,1% 8,6% 2,7% 12,7% 9,6% 6,8% 6,8% 23,4% 0,0% 20,3% 8,4% 9,6% 10,7% 13,1% 9,1% 14,2% 12,1% 21,3% 0,7% 6,1% 7,8% 13,8% 32,9% 14,7% 22,9% 25,3% 25,9% 6,5% 7,3% 0,0% 15,9% 10,2% 6,5% 6,5% 20,8% 0,0% 7,3% 14,6% 1,7% 3,3% 6,0% 11,7% 6,2% 8,4% 17,9% 2,6% 0,0% 5,8% 11,6% ,7% 6,4% 3,1% 57,1% 12,1% 0,9% 0,4% 0,0% 4,1% 2,0% 59,0% 59,0% 2,6% 1,4% 6,8% 0,8% 0,4% 2,8% 11,7% 0,0% 4,7% 0,7% 0,9% 0,0% 0,6% 7,0%

285 Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen A lkott lkások tuljdonjelleg és jogcím szerint Ebből Természetes Önkorszemélyek mányzti Egyéb Összes tuljdonosi bérleti, szolgálti tuljdon lkás tuljdonú jogcímen hsznált Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf összesen Természetes személyek tuljdon Belváros 80,8% Kossuth Ljos utc és környéke 97,7% Szent Mihály domb 79,1% Kőfrgó téri lkótelep 89,2% Belváros összesen 84,5% 88,6% Bécsi domb 93,8% Virágvölgy Arnyhegy 78,1% Észki városrész összesen 84,0% J ereván városrész 97,1% J ereván összesen 97,1% Erzsébet kert és környéke 95,1% J ózsef Attil lkótelep 94,4% AlsóLőverek 98,8% FelsőLőverek 98,1% Egeredi domb és környéke 99,2% SopronbánflvKutyhegy 98,7% Lőverek összesen 98,0% Észknyugti iprterület 93,4% Délkeleti iprterület 92,3% Iprterületek összesen 93,0% Brennbergbány 75,1% SopronkőhidTómlomfürdő 58,2% Blf 99,4% 7. összesen 78,3% 90,0% A lkott lkások tuljdonjelleg és jogcím szerint Ebből bérleti, Önkormányzti Egyéb Összes tuljdonosi szolgálti lkás tuljdonú jogcímen hsznált 18,0% 1,2% 73,8% 25,3% 0,5% 1,8% 90,1% 9,7% 20,2% 0,6% 74,0% 25,4% 10,2% 0,6% 82,9% 16,7% 14,4% 1,1% 77,7% 21,6% 10,3% 1,0% 85,2% 14,3% 5,9% 0,3% 91,1% 8,2% 0,0% 0,0% 97,4% 2,6% 21,2% 0,7% 71,7% 28,0% 15,4% 0,5% 79,0% 20,6% 2,7% 0,2% 91,1% 8,6% 2,7% 0,2% 91,1% 8,6% 1,6% 3,3% 83,5% 16,5% 5,2% 0,4% 85,7% 11,9% 0,5% 0,7% 92,6% 6,9% 0,0% 1,9% 90,5% 8,3% 0,0% 0,8% 95,1% 4,1% 0,7% 0,6% 95,9% 4,0% 1,0% 1,0% 92,1% 7,1% 6,6% 0,0% 87,5% 12,1% 5,8% 1,9% 87,7% 11,6% 6,3% 0,7% 87,6% 11,9% 17,8% 7,0% 68,9% 28,6% 8,4% 33,3% 55,7% 43,6% 0,0% 0,6% 98,2% 1,8% 9,9% 11,8% 74,6% 24,2% 8,6% 1,5% 84,1% 15,3% 285

286 A lkott lkások szám szobszám szerint 1 Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf 7. összesen szobás x összes lkás A lkott lkások megoszlás szobszám szerint 1 18,5% 14,3% 32,7% 16,9% 19,5% 13,2% 8,9% 5,3% 15,1% 12,7% 3,4% 3,4% 19,2% 7,4% 6,2% 2,2% 3,3% 9,5% 6,4% 16,5% 16,8% 16,6% 28,4% 8,4% 5,2% 16,0% 12,6% 2 3 szobás 50,3% 22,7% 43,6% 24,7% 39,9% 20,2% 67,0% 14,1% 49,8% 21,6% 30,8% 31,6% 21,1% 30,9% 28,9% 39,5% 39,9% 33,1% 33,4% 32,7% 60,2% 33,7% 60,2% 33,7% 42,9% 27,5% 82,7% 9,8% 27,7% 28,6% 42,3% 40,9% 21,0% 38,6% 27,9% 28,1% 37,2% 30,2% 44,5% 28,3% 27,1% 29,0% 38,2% 28,6% 47,6% 17,2% 41,8% 30,0% 36,0% 39,9% 42,5% 27,6% 46,0% 27,6% A lkások szám komfortosság szerint Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen SzükségÖsszkomFélkom Komfort és egyéb Összes fortos Komfortos fortos nélküli lkás lkás Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf összesen x 8,5% 17,4% 7,1% 1,9% 9,0% 24,4% 39,1% 26,3% 11,9% 21,2% 2,6% 2,6% 10,4% 0,0% 37,5% 14,7% 37,1% 34,5% 26,2% 10,7% 27,1% 16,6% 6,8% 19,8% 18,9% 13,9% 13,9% összes lkás

287 A lkások megoszlás komfortosság szerint Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen SzükségÖsszkomFélkom Komfort és egyéb fortos Komfortos fortos nélküli lkás Belváros 55,2% 34,9% 5,0% 2,8% 2,1% Kossuth Ljos utc és környéke 52,4% 41,2% 4,0% 0,7% 1,8% Szent Mihály domb 33,4% 44,2% 9,1% 8,9% 4,4% Kőfrgó téri lkótelep 72,6% 21,5% 3,4% 1,0% 1,5% Belváros összesen 53,9% 35,6% 5,2% 3,0% 2,3% 74,5% 16,2% 3,7% 1,7% 4,0% Bécsi domb 74,3% 11,5% 4,9% 5,6% 3,6% Virágvölgy 57,9% 23,7% 5,3% 2,6% 10,5% Arnyhegy 75,7% 17,4% 3,0% 0,5% 3,5% Észki városrész összesen 74,5% 15,8% 3,7% 2,2% 3,8% J ereván városrész 97,4% 1,4% 0,5% 0,1% 0,6% J ereván összesen 97,4% 1,4% 0,5% 0,1% 0,6% Erzsébet kert és környéke 72,0% 20,9% 2,7% 1,1% 3,3% J ózsef Attil lkótelep 94,6% 0,2% 0,7% 0,0% 4,5% AlsóLőverek 76,1% 19,1% 2,8% 0,3% 1,8% FelsőLőverek 68,3% 28,7% 0,4% 0,1% 2,5% Egeredi domb és környéke 79,8% 16,4% 1,5% 0,0% 2,3% SopronbánflvKutyhegy 80,9% 10,8% 3,0% 2,6% 2,7% Lőverek összesen 78,1% 16,6% 1,9% 0,8% 2,6% Észknyugti iprterület 74,3% 13,6% 9,6% 1,1% 1,5% Délkeleti iprterület 66,5% 18,1% 6,5% 5,2% 3,9% Iprterületek összesen 71,4% 15,2% 8,4% 2,6% 2,3% Brennbergbány 20,0% 36,6% 19,4% 21,8% 2,2% SopronkőhidTómlomfürdő 49,5% 28,2% 8,8% 7,0% 6,6% Blf 74,1% 17,1% 2,7% 2,7% 3,4% 7. összesen 44,5% 28,3% 11,5% 12,0% 3,7% 69,8% 21,7% 3,8% 2,3% 2,3% Összes lkás A lkott lkások felszereltség szerint A lkott lkások felszereltség szerint hálózti közcs házics hálózti hálózti közcs házics hálózti vízvezetékkel tornávl tornávl gázzl vízvezetékkel tornávl tornávl gázzl ellátott lkások szám ellátott lkások rány, % Belváros ,8% 0,2% 96,9% Kossuth Ljos utc és környéke ,9% 99,9% 0,1% 97,5% Szent Mihály domb ,4% 0,6% 84,5% Kőfrgó téri lkótelep ,9% 99,8% 0,2% 97,8% Belváros összesen 99,7% 0,3% 95,4% ,7% 3,3% 86,0% Bécsi domb ,7% 96,4% 3,6% 93,1% Virágvölgy ,4% 5,3% 94,7% 36,8% Arnyhegy ,7% 3,3% 82,1% Észki városrész összesen 99,8% 92,9% 7,1% 83,8% J ereván városrész ,9% 0,1% 96,6% J ereván összesen 99,9% 0,1% 96,6% Erzsébet kert és környéke ,7% 3,3% 97,8% J ózsef Attil lkótelep ,0% 94,2% AlsóLőverek ,9% 96,8% 3,2% 95,0% FelsőLőverek ,8% 97,7% 2,3% 94,6% Egeredi domb és környéke ,2% 1,8% 88,3% SopronbánflvKutyhegy ,5% 88,2% 11,8% 78,7% Lőverek összesen 99,8% 95,4% 4,6% 90,0% Észknyugti iprterület ,3% 92,6% 7,4% 77,6% Délkeleti iprterület ,4% 96,8% 3,2% 68,4% Iprterületek összesen 99,3% 94,1% 5,9% 74,2% Brennbergbány ,6% 45,6% 54,4% 10,6% SopronkőhidTómlomfürdő ,5% 73,3% 26,7% 47,3% Blf ,5% 95,4% 4,6% 48,8% 7. összesen 91,5% 68,2% 31,8% 31,9% ,5% 96,5% 3,5% 89,4%

288 Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf 7. összesen Sopron összesen Működő válllkozások, válllkozássűrűség, december 31. Ebből 1000 társs egyéni lkosr jutó Mezőgzdság, Szolgálttási erdőgzdálkodás Ipr Építőipr jellegű ágk Összesen válllkozás válllkozás Működő válllkozások, válllkozássűrűség, december 31. Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf 7. összesen Mezőgzdság, erdőgzdálkodás 2,2% 3,1% 3,5% 0,7% 2,4% 1,2% 1,9% 0,0% 5,9% 3,8% 1,5% 1,5% 0,0% 0,0% 1,9% 3,2% 1,7% 2,7% 2,1% 3,2% 6,3% 4,4% 1,8% 2,9% 5,8% 3,2% 2,3% Ipr Építőipr 8,0% 3,9% 5,0% 5,7% 12,1% 9,7% 9,8% 2,6% 8,0% 4,8% 12,6% 8,3% 11,3% 10,4% 13,3% 13,3% 11,8% 8,6% 11,8% 9,7% 6,8% 9,4% 6,8% 9,4% 14,7% 16,0% 9,3% 2,8% 6,8% 5,3% 5,1% 5,4% 10,4% 8,8% 10,9% 8,8% 8,6% 7,1% 21,1% 9,5% 20,6% 7,9% 20,9% 8,9% 28,3% 8,8% 14,3% 8,6% 7,2% 11,6% 19,4% 9,7% 9,4% 6,8% 288 Ebből társs egyéni Szolgálttási jellegű ágk Összesen válllkozás 86,0% 49,0% 51,0% 86,3% 45,2% 54,8% 74,7% 37,4% 62,6% 86,9% 46,4% 53,6% 84,8% 46,8% 53,2% 77,9% 42,1% 57,9% 76,4% 36,8% 63,2% 73,3% 60,0% 40,0% 73,7% 34,2% 65,8% 74,7% 37,8% 62,2% 82,3% 33,9% 66,1% 82,3% 33,9% 66,1% 69,3% 56,0% 44,0% 87,9% 31,8% 68,2% 86,0% 40,9% 59,1% 86,3% 37,3% 62,7% 79,2% 35,4% 64,6% 77,7% 39,8% 60,2% 82,2% 39,1% 60,9% 66,3% 64,2% 35,8% 65,1% 57,1% 42,9% 65,8% 61,4% 38,6% 61,1% 59,3% 40,7% 74,3% 20,0% 80,0% 75,4% 29,0% 71,0% 67,7% 43,3% 56,7% 81,5% 42,6% 57,4%

289 Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Belváros Kuruc domb Észki városrész J ereván lkótelep Lőverek Iprterület 7. Sopron összesen Kiskereskedelmi üzletek szám üzlettípus szerint, 2002 Ebből élelmiszer vsáru, elektromos jellegű festék, háztrtási cikkek Gyógyruházti üzlet és üveg Összesen szküzlet szküzlet szküzlete szertár áruház Belváros Kossuth Ljos utc és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep Belváros összesen Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Észki városrész összesen J ereván városrész J ereván összesen Erzsébet kert és környéke J ózsef Attil lkótelep AlsóLőverek FelsőLőverek Egeredi domb és környéke SopronbánflvKutyhegy Lőverek összesen Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Iprterületek összesen Brennbergbány SopronkőhidTómlomfürdő Blf összesen Vendéglátóhely Belváros 132 Kossuth Ljos utc és környéke 59 Szent Mihály domb 17 Kőfrgó téri lkótelep 8 Belváros összesen Bécsi domb 7 Virágvölgy 10 Arnyhegy 6 Észki városrész összesen 23 J ereván városrész 17 J ereván összesen 17 Erzsébet kert és környéke 5 J ózsef Attil lkótelep 0 AlsóLőverek 31 FelsőLőverek 13 Egeredi domb és környéke 9 SopronbánflvKutyhegy 16 Lőverek összesen 74 Észknyugti iprterület 6 Délkeleti iprterület 6 Iprterületek összesen 12 Brennbergbány 9 SopronkőhidTómlomfürdő 20 Blf összesen Vendéglátás, idegenforglom, 2002 ebből ebből Kereskedelmi Mgánszálétterem, bár, szálláshelyek láshelyek cukrászd borozó férőhelyei szállod pnzió férőhelyei

290 1.3 Irodlomjegyék Lisztiádák Liszt Ferenc szülőföldjén (Pnnon Remrk Kft., 2002.) Support for Cities project (URBACT ) ssesment & options report for Sopron Support for Cities project (URBACT ) bseline dossier for prticipting cities Sopron 15/2007. (IV.27.) Sopron Város Önkormányzti rendelet évi önkormányzti szintű zárszámdásról A Sopron Megyei Jogú Város városmrketing politikájánk meghtározás Az elérni kívánt jövőkép kilkítás I. ütem (GKI Gzdságkuttó Rt november) A soproni mphitetrum és környezete beépítési építészeti tnulmányterve (Nrmer építészstúdió, 2006.) Akcióterv Sopron MJV Településfejlesztési Koncepciójához (Kerekes György, márc.) Bjni László: Városfejlesztés (2007., Scolr Kidó) Beluszky Győri: Fel is út, le is út városink településhierrchiábn elfogllt pozícióink változási 20. Százdbn Tér és Társdlom 2004/1.szám) Fertőtáj Kulturtáj Világörökség kezelési terve (Stdtlnd AVL VÁTI Kht., 2003.) Jnkó Ferenc: A soproni részházk két emberöltő múltán Jnkó Ferenc: Flu városbn: külvárosok helye soproni történelmi városrész településmorfológii képében Jnkó Ferenc: Sopron településmorfológiájánk fejlődése 19. százd második felétől npjinkig Jnkó Ferenc: Sopron történelmi épületállományánk funkcionális hsznosítás I., II. rész Jnkó Ferenc: Sopron történelmi külvárosink fejlődési lehetőségei Jnkó Ferenc: Szuburbán folymtok Sopron térségében: Lőverek átlkulás Jnkó Ferenc: Történelmi városnegyedek sors Tpsztltok és tnulságok Sopronbn Jnkó Ferenc: Történelmi városrészek településföldrjzi vizsgált Dunántúlon: városfelújítás eredményei és htási (doktori értekezés, 2007.) Jegyzőkönyvi kivont 24. npirendi pont: beszámoló Sopron MJV Önkormányztánk I. félévi költségvetési gzdálkodásáról (Sopron MJV Önkormányzt 2007.) Kolti Zoltán: A mgyrországi városok versenyképességének lkossági megítélése in: Tér és Társdlom XIX. évf szám Kolti Zoltán: A mgyrországi városok versenyképességének válllti megítélése in: Tér és Társdlom XXI. évf szám). Közlekedésfejlesztési koncepció (Mezei Csomópont Ökoprtner Mérnökirodák, 2006.) Közokttási feldtellátási, intézményhálóztműködtetési és fejlesztési terve évekre (SopronFertőd Kistérség Többcélú Társulás Kistérségi irodáj 2006.) KSH GyőrSopron Megyei évkönyvek KSH GyőrSopron Megyei igzgtóság: A ngyvárosok belső tgozódás 2003 Kuslits Tibor :Sopron MJV helyzetének értékelése településrendezés szempontjából 2006 Mgyrország levegőminőségének értékelése (Vituki Kht., 2007.) NyugtDunántúl Turisztiki Régió turizmus fejlesztési strtégiáj Régiófókusz Kht. OKM sttisztiki dtszolgálttás,

291 OsztrákMgyr Fertő térség megvlósíthtó közlekedése c. tnulmány Sopron A belváros utcburkoltánk engedélyezési és kiviteli terve (Mérmű Stúdió, 2007.márc.) Sopron belváros és kpcsolódó történeti városrészek város jövőképéhez illeszkedő fejlesztési területei Kereskedelmi központ (Domiport Kft., ) Sopron belváros és kpcsolódó történeti városrészek város jövőképéhez illeszkedő fejlesztési területei IKV telephely (Domiport Kft., ) Sopron belváros és kpcsolódó történeti városrészek szbályozási tervek és helyi építési szbályzt helyzetfeltárás és koncepció (Domiport építész stúdió Kft. és Quo Vdis Consulting Kft április) Sopron Akcióterületi terv I. változt ( ) Sopron Belváros kerékpárút hálózt tnulmánytervek Sopron belváros szbályozási terv és kommunikációs folymt (Quo Vdis Kft., ) Sopron Fertőd Kistérségi Társulás Közokttási Feldtellátási, Intézményhálóztműködtetési és Fejlesztési Terve évekre Sopron közokttásánk helyzete és fejlesztésének lehetséges irányi (Sopron MJV Polgármesteri Hivtl Intézményfenntrtó irod, Okttási csoport 1999.) Sopron Megyei Jogú Város gzdságfejlesztési koncepciój június (GKI Gzdságkuttó Rt.) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányztánk évi zárszámdási rendelettervezete, vlmint pénzmrdvány elszámolás (rendeletlkotás) Sopron MJV Gzdságfejlesztési koncepcióját előkészítő tnulmány, NYME Közgzdsági Kr 2007 Sopron MJV Környezetvédelmi progrmj (IMSYS Kft. és ERM Hungári Kft.) Sopron MJV Közokttási Minőségirányítási Progrmj (2004. február) Sopron MJV Önkormányztánk Pályázti (2007. október 11.); Sopron MJV Településfejlesztési koncepció ( , CDC Kft.) Sopron MJV Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2007.) Sopron MJV Települési Esélyegyenlőségi Terve, Sopron MJV Településszerkezeti terve Táj és természetvédelem, értékvédelem URBANITÁS, 2001 Sopron MJV Településszerkezeti Terve Módosítás (2005). Sopron Törzskönyvi dti KSH Győri Igzgtóság Sopron turizmus politikájánk meghtározás Sopron Tűztorony Előkpu építmény rekonstrukciój és bbn turisztiki központ kilkítás tnulmányterv és költségbecslés két változtbn (Konstrum Kft., ) SopronFertőd és Kpuvár kistérség szkképzés fejlesztési terve, SopronFertőd kistérség: Integrált progrmcsomg (Terr Stúdió) Tschner Tmás: Quo vdis city? Hová fejlődik településünk? Városrehbilitáció bn (ÖTM, 2007.) 1.4 Antiszegregációs terv 291