BEVEZETÉS Az olyan kutatáokban, ahol ronoláente, többelee analízire van zükég, a legzéleebb körben alkalazható analitikai eljárá a röntgenfluorezenia pektrozkópia. A uzeáli pénzérék é ékzerek ötvözőkoponeneinek inőégi é ennyiégi vizgálata olyan ronoláente éréi ódzert kíván, aelynek alkalazáával e a felület, e a feliratok é a képek ne érülnek. Ezt a röntgenfluorezeniá analitikai ódzer biztoítja. Történézi véleények zerint a koraközépkor régézeti kutatái lehetőégei lényegében lezárultak, vizont új inforáiót nyújthat az érék é ékzerek özetételének vizgálata. A régézeti tárgyak eleanalitikai vizgálata lehetővé tezi az özehaonlítát az egye korokból zárazó tárgyak között, így előegítheti a zárazái hely é a gyártái idő beazonoítáát. Általában fonto a főkoponenek ponto konentráiójának ierete, é egy-egy nyoele azonoítáa i egíti a régézeti feladatok egoldáát. A válaztott kutatái téa zoro özefüggében van á tudoányágakkal, tehát interdiziplinári jellegű. Magyarorzágon talán a két legjelentőebb éregyűjteény a Magyar Nezeti Múzeu é a Magyar Nezeti Bank éretárában található. A Ph. D. dolgozatban özefoglalt kutatóunkában a fenti intézények gyűjteényéből a történézek zakai felkéréére végezte ronoláente analitikai vizgálatokat, egítéget nyújtva az ott folyó unkához. A éréi igény a Ph. D. unká egkezdéekor a következő fő területekre eett: a) a korai agyar ezütpénzveré gyártái körülényeinek tiztázáa az ezüttartalo eghatározáával, b) honfoglalá kori é árpádházi uralkodók idejéből előkerült arany pénzérék é ékzerek özetételének, valaint zennyezőinek eghatározáa a gyártái hely beazonoítáa érdekében, ) arany- é ezütérék özetételének é bányakíérőinek eghatározáával egítéget nyújtani a haiítványok felierééhez például a gyűjteények gyarapítáakor.
A környezeti é biológiai inták eleanalitikai vizgálata záo területen nagyon fonto feladatnak tekinthető. A toxiku nyoeleek -pl. az ólo, kadiu, arzén, higany- feldúuláa a környezetzennyezé legvezélyeebb foráját jelentik, ez alapvető egézégügyi, gazdaági é ökológiai jelentőéggel bír. A ikroeleek biológiai felezéi ideje é inaktiválódáa általában rendkívül hozú, valaint a tápláléklán agaabb zintjein felhalozódó ikroeleek elérik, elérhetik azt a konentráiót i, aely fogyaztára alkalatlanná tezi a húféle élelizereket. A Ph. D. dolgozatban foglakozik különböző halhú- é halájinták ikroele-tartalának vizgálatával, valaint az üledékbe lerakódott, de a tápláléklánba vizakerülő nehézféek eghatározáával. CÉLKITŰZÉSEK ÉS A PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA A dolgozat elő rézének kutatái élkitűzée XRF analitikai eljáráok kidolgozáa volt ezüt é arany pénzérék, valaint arany ékzerek ötvözőkoponeneinek ennyiégi, illetve a bányakíérő féek inőégi eghatározáára. A kifejleztett analitikai eljárá alkalazáával a uzeológuok, nuizatikuok záára hazno inforáiókat nyerünk az érék özetételéről, ely egítéget nyújthat az adott tárgy eredetiégének, eredetének, korának egítéléében, az adott kor neefékoházatának, pénzügyi rendzerének egieréében. A röntgenfluorezenia analízi talán az egyik leginkább átrixérzékeny analitikai eljárá, ahol a inták eleözetevőiből a detektorba jutó karakteriztiku röntgenfotonok intenzitáa a intában jelenlévő ötvözőeleek ennyiégén kívül ég záo á paraétertől i függ.
Ezért ezen analitikai ódzer eetében zinte inden átrixfajtához egy-egy külön ennyiégi pektrukiértékelő eljárá kidolgozáa zükége, ai önálló kutató-fejleztő unkát igényel. Speiálian az érék é ékzerek, int neeféötvözetek ronoláente vizgálata több olyan érétehnikai probléát vet fel, aelyek együtte hatáát figyelebe véve kell kidolgozni a ennyiégi eghatározái ódzert. Az ezütérék fő koponenei az é a, az aranyéréké az,,, elyek ellett egyéb zennyező anyagok ak nyonyi ennyiégben fordulnak elő. A főkoponenek nagy rendzáa iatt erő átrixeffektual kell záolni. A inták uzeáli értéke ne tezi lehetővé a inta kéiai vagy fizikai előkézítéét, é ezzel kizárja annak a lehetőéget, hogy orozatéréekhez tandardizáljuk a inta éretét é zerkezetét. A vizgált pénzérék, ékzerek alakja, vatagága terézetzerűleg különbözik egyától é az egye iert özetételű, etalonként haználható érék tulajdonágaitól i. A röntgenfluorezenia ennyiégi analízi akkor alkalazható ódzer, ha a felület özetétele az egéz érét reprezentálja. A pénzérék vizgálatánál figyelebe kell venni az ötvözőkoponenek arányát i, ivel a gyártátehnológia, é az érék tárolái, retaurálái körülényei befolyáolhatják az érék hoogenitáát. A dolgozat áodik rézének kutatái élkitűzéét jelentette a átrixeffektu, valaint a rézekeéret különbözőégből adódó érétehnikai probléák egoldáa biológiai é környezeti inták eetében. A hal- é üledékinták vizgálatára inta-előkézítéi eljárá kidolgozáára volt zükég, tehátá a pektrukiértékelé orán a egfelelő etalonok kiválaztáa, a éréi idő eghatározáa é a ennyiégi kalibráió elkézítée tette zükégeé a kutatóunkát.
ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ÉS ANYAGOK Az eleanalitikai éréekhez izotópgerjeztéű energiadizperzív röntgenfluorezeniá tehnikát alkalaztunk. A gerjeztéhez gyűrű alakú 125 I izotóp ugárforrát haználtunk, elyet talán 60 napo felezéi ideje iatt ritkán alkalaznak a nezetközi, de előorban angolzáz gyakorlatban. Ez az izotóp lehetővé tezi indháro özetevő (, é ) jó gerjeztéét, zeben a zéle körben haznált 109 Cd izotóppal. A éréi idő egállapítáát az izotóp aktuáli aktivitáa határozza eg, az ezütéréknél 300, az aranyéréknél 120, a környezeti inták, valaint az érék nyoele-tartalának érééhez 24 órá éréi időt haználtunk. Az ezüt- é aranyötvözetek vizgálatára a ennyiégi pektrukiértékelő eljáráok kidolgozáához a Neefé Hiteleítő Intézet által rendelkezére boátott iert özetételű, űbizonylattal ellátott ezüt é arany etalonort haználtunk fel. Az eljáráok egbízhatóágának vizgálata a Magyar Nezeti Bank é a Neefé Hiteleítő Intézet különböző hitele ezüt- é aranyéréinek, valaint aranylapjainak a egítégével történt. A éréi eredényeket néhány eetben a propt-gaa aktiváió analíziel történő özeéréel i tezteltünk. A hal é üledék inták ennyiégi eghatározához az AXIL elnevezéű záítógépe prograot alkalazta, épedig a beütézáok direkt özehaonlítáával történő konentráió eghatározái ódzert. A ódzer tezteléére nezetközi referenia anyagokat haználtunk fel (üledék IAEA-SL-1; talaj IAEA-SOIL-7, ápahú NRC-DORM-2; ápaáj NRC-DOLT-2). Özehaonlító vizgálatokat grafitküvettá é lángatoizáió atoabzorpió kézüléken végeztünk a biológiai inták eetében, ahol a inta-előkézítéhez ikrohulláú ronoló berendezét haználtunk ava feltárá követően. A kidolgozott pektrukiértékelő eljáráokkal több záz arany- é ezütérének, régi ékzereknek, valaint különböző hal- é üledékintáknak az özetételét határoztuk eg,.
EREDMÉNYEK 1. Egyedi, peifiku, átrix- é geoetriai korrekió pektrukiértékelő eljárá kifejleztée, aely alkala ind a kétkoponenű ezüt-, ind a hárokoponenű aranyérék pektruának kiértékelééhez. Az XRF érétehnikánál általánoan bevett gyakorlat, hogy a intákat tandardizált geoetriai forába hozzák (pl. a porokat tablettázzák), ai után átérőjük, felületük, űrűégük é vatagáguk i azono. A uzeáli érék eetében a inta-előkézíté fizikai é kéiai ódzerei kizártak, azaz ne tandardizálhatjuk a inták éretét é alakját. Az érék alakja, felülete (átérője, vatagága, intázata, a rajta lévő reliefek, zövegek) különbözőek. Az XRF pektru kiértékeléére ezüt-réz ötvözetek eetén a következő özefüggét írtuk fel: / / I = I / I / I µ µ ( E )/ µ ( E ) ( E )/ µ ( E ) (1) Ahol: index a intára, a tandardra vonatkozik, = konentráió, I = fluorezen intenzitá, µ = töegabzorbió együttható, E = a karakteriztiku röntgenugárzá energiája. A érékiértékeléhez I /I - / kalibráió görbét kézítettünk olyan tandardok alkalazáával, aelyek özetétele közel van a inta várható özetételéhez. Ezzel a töegabzorpió együtthatók hányadoa egközelítőleg 1-nek vehető é a kapott kalibráió görbe jó közelítéel egyenenek tekinthető. A kalibráió egyene egyenlete: I /I = / + i (2) Ahol: = az egyene eredekége, i = az egyene tengelyetzete. Az é i értéke a kalibráió egyeneből határozható eg. Az ieretlen ezütkonentráió eghatározáa a fenti egyenlet egítégével a következőképpen történik:
I M i I = (3) ahol: M = + I + i I A hárokoponenű arany-ezüt-réz ötvözetek eetén a kiértékelő eljárá alapözefüggée a következőképpen írható fel: / / ( E )/ µ ( E ) ( E )/ µ ( E ) I / I µ = (4) I / I µ / / ( E )/ µ ( E ) ( E )/ µ ( E ) I / I µ = (5) I / I µ A érékiértékeléhez I /I = f ( / ); I /I = f ( / ) kalibráió függvényeket kézítettünk az ezütérékhez haonlóan olyan tandardok alkalazáával, aelyek özetétele közel van a inta várható özetételéhez; ezzel a töegabzorpió együtthatók hányadoa jó közelítéel ebben az eetben i 1-nek vehető, é ennek következtében a kapott kalibráió görbék egyenenek tekinthetők. A kalibráió egyeneek egyenleteit a következő alakban írjuk fel: I /I = S 1 / + i 1 (6) I /I = S 2 / + i 2 (7) Ahol: S 1, S 2 az egyeneek eredekége, i 1, i 2 a tengelyetzetük, értékük az etalonok egítégével a kalibráió görbékből záolható. Az aranyérék eetében M = + + feltételezéünk zerint M = 0,99. A fenti egyenletek felhaználáával az ieretlen arany-, ezüt- ill. rézkonentráió a következőképpen záolható a ért fluorezen intenzitáok ieretében: S I 1 I i I 1 S I + 2 I i I 2 + 1 = 0,99 (8) S I 1 = I i I 1 (9) S I = 2 (10) I i I 2
2. A úaránypáron alapuló kiértékelő eljárá teztelée hitele két- vagy többkoponenű hoogén ezüt- é aranyinták egítégével. A kétkoponenű geoetriai korrekió pektrukiértékelő eljárá tezteléére egy 90 %-o ezüttartalú referenia intát, valaint iert özetételű, 50 %-o ezüttartalú ezüt réz ötvözetű pénzéréket alkalaztunk. A 90 %-o referenia inta ezütkonentráió értéke az 50 % - 100 % ezütkonentráió tartoányra felvett kalibráió egyeneből záolva 89,59 %-nak adódik, a relatív hiba értéke 0,65 %. A átrixhatá ökkenéét érhetjük el azzal, ha ak azokat az özetételű etalonokat vezük figyelebe, aelyek közrefogják a eghatározandó konentráiót. Így a 83,5 % - 92,5 % tartoányt alkalaztuk a 90 %-o referenia inta konentráiójának eghatározáára. Az ebből záolt ezütkonentráió érték 89,8 %, a relatív hiba upán 0,3 % volt. Haonló érékiértékelét végeztünk az 50 % ezüttartalú intával i, é ott i haonló eredényre jutottunk. Az 1. táblázatban a legjobb éréi eredényeinket foglalta öze. A dolgozatban rézleteen beutato, hogy ahogy távolodunk az etalonok özetételével a érendő konentráiótól, úgy rolik az analízi pontoága. Ennek fő oka a átrixhatá. 1. táblázat. Néhány referenia inta éréi eredénye Eléleti Mért konentráiók Referenia inták konentráiók 90 % tartalú refereniainta 90,0±0,5 % 89,8±1,0 % 50 % tartalú pénzére, 1995 50,0±2,0 % 50,2±1,0% Krügerrand, aranyére, Dél-Afrika, 1974 91,6±2,0 % 92,1±4,5 % Feren Józef, aranyére, ztria, 1915 98,6±1,0 % 99,1±4,5% A fenti éréi adatok alátáaztják, hogy a két koponenből álló ezüt-réz ötvözetekre kidolgozott (indenfajta intaelőkézíté nélküli) eljáráal a geoetriai eltéréek zavaró hatáa okozta éréi hiba jelentően ökkenthető. A intában található két koponen
röntgenfluorezeniá intenzitáának aránya független a gerjeztéi körülények, a inta geoetriája, a felületi egyenetlenég okozta eltéréektől. Ugyanakkor a belő gerjezté é a átrixeffektu hatáa ak akkor ökkenthető hányadoképzéel, ha az etalonok é a inta özetétele közelítőleg egegyezik. A hárokoponenű aranyötvözetek geoetriai korrekió pektrukiértékelő eljáráának tezteléére hitele özetételű aranylapokákat é aranyéréket alkalaztunk. Ezen éréek orán i haonló egállapítáokat tettünk, int az ezütérék eetében. A dolgozatban található éréekből az 1. táblázatban két aranyére éréi adatait utato be. 3. Különböző időpontokban felvett kalibráió egyeneek paraétereinek tanulányozáa. Az izotópgerjeztée röntgenfluorezeniá éréek eetén az egyzerű, I = f() kalibráió eetében az izotóp boláa iatt a kalibráló or é az ieretlen inta érée közel azono időben kell történjen. A hányadoképzéel történő pektrukiértékelé eetében ezzel zeben azt tapaztaltuk, hogy a különböző időpontokban é a különböző kézülékeken felvett kalibráió egyeneek paraéterei hozabb időn kereztül e változtak (a nukleári zóráon belül). Így az intenzitáarány- konentráióarány kiértékelő eljárá lehetővé tezi egy kalibráló egyene haználatát az egéz vizgálat orán. Ez a zepont különöen fonto a 60 nap felezéi idejű I 125 izotóp eetében. 4. A karakteriztiku röntgenugárzá é a zórt ugárzá intenzitáarányán alapuló átrixkorrekió eljárá alkalazáa a geoetriai eltéréek korrigáláára. Ez a pektrukiértékelő ódzer azon a feltételezéünkön alapzik, hogy a intából kiváltott fluorezen ugárzá é a intán zórt gerjeztő ugárzá intenzitáát azono ódon befolyáolja ne ak a inta abzorpiója, vagyi a átrix, hane a inta
geoetriája, felületi egyenetlenége i. Ezen két ugárzá intenzitáának aránya független a fent elített hatáoktól abban az eetben, ha a fluorezen ugárzá energiája é a zórt ugárzá közötti energiaávban a inta ne tartalaz á abzorbeáló koponent. Így a kétkoponenű ezütötvözetek eetén az ezütkonentráió eghatározáa az I I = K kalibráió függvényt képeztük, ahol I az inkoheren zórt ugárzá intenzitáa. A fentebb elített 90 %-o referenia inta ezütkonentráiója a fenti kalibráióval 89,4 %-nak adódik, az 50 % o ére záított ezütkonentráiója pedig 49,5 %, tehát a geoetriai- é átrixkorrekióval jó eredényt érhetünk el. Az arany-ezüt-réz ötvözetinták eetében a gerjeztő izotóp 27,4 kev energiájához legközelebb az ezüt 25,5 kev-e abzorpió éle található. Mind az arany L vonalai, ind a réz K vonalai ennél távolabb vannak. Így a zórt ugárzáal képzett hányadoon alapuló ódzer aranyötvözetekben várhatóan ak az ezüt konentráiójának eghatározáára haználható. Ezt a feltételezét éréi adatai i igazolták I/I intenzitáarány 80 60 40 20 0 y = 2,0633x - 13,002 R 2 = 0,991 0 10 20 30 40 50 konentráió % 1.ábra. Ezüt kalibráió görbe a zórt ugárzá figyelebevételével aranyötvözeteknél Az ábrán látható, hogy a zórt ugárzá intenzitáához vizonyított ezütúintenzitá jó közelítéel az ezütkonentráió lineári függvényének tekinthető. A fenti kalibráió egyene egítégével záolt ezütkonentráió értékeket özehaonlítottuk a úarányokon alapuló kiértékelő eljárá adataival. A két ódzerrel kapott ezütkonentráió-értékek upán néhány tized zázalékkal különböznek egyától.
Vizonylag nagyobb eltéréek az 50 %-nál agaabb ezüttartaloal rendelkező ötvözetek eetében találhatók. Ennek agyarázata lehet a belő gerjeztéből adódó eltéré, ivel az arany L vonalai (9,7; 11,4; 13,3 kev) a réz K (8,0 kev) vonala é az ezüt K (22,1 kev) vonala között helyezkednek el, így az arany képe elnyelni az ezüt fluorezen ugárzáát áodlago fluorezeniát létrehozva, elynek eredényeként ökkenhet a detektált ezütatook záa é nőhet az aranyatooké. A aga aranytartalú éréknél jelentő különbég ne tapaztalható az egye ódzerek ezüt éréi adatai között, az eltéréek fő oka upán a nukleári zórá. 5. A halhú- é halájinták, valaint az üledék- é talajinták röntgenfluorezeniá érééhez inta-előkézítéi eljárá kidolgozáa é tandardizáláa A biológiai é a környezeti inták röntgenfluorezeniá érééhez kéiai é fizikai ódzereket igénylő inta-előkézítéi eljárá kidolgozáára volt zükég. A vizgálatokhoz a talaj-, üledék- é halintákat zárítá, porítá, zitálá é hoogenizálá után azono éretű paztillákká préeltük. A paztillázá kötőanyag haználata nélkül történt. A beért inták töege 1 gra volt. Így a egfelelő inta-előkézítéel a geoetriai tényezők, a hoogenitá é a rézekeéret különbözőégekből adódó hibaforráokat ikerült leökkenteni. A ennyiégi eghatározához a CANBERRA AXIL röntgenfluorezeniá prograoagjából a beütézáok direkt özehaonlítáával történő konentráióeghatározái ódzert válaztottuk. A talaj, üledék, ápaáj é ápaizo tandardok konentráió-értékei általában jól egfeleltek az egye tandardok referenia értékeinek. A fenti kiértékelő ódzer jól alkalazható a haonló özetétellel, átrixzal rendelkező talaj-, üledék-, halhú- é halájinták eetében. A röntgenpektruok nyoeleözetételének inél jobb kiértékelééhez zükég van egy iniáli beütézára a
helye úillezté érdekében. A kíérleti tapaztalatok alapján a biológiai é környezeti inták eetében a iniáli úagaág 1000 beütézá volt. A röntgenfluorezeniá ennyiégi vizgálatok további tezteléére özehaonlító vizgálatokat végeztünk grafitküvettá, valaint lángatoizáió atoabzorpió kézülékkel. A réz, ink é ólo eetében az adatok alapján 0,5-1,5 g/kg eltérét tapaztaltunk a két ódzer konentráió értékei között. 6. Hal- é üledékinták nyoele-tartalának XRF eghatározáa nyoán a következő egállapítáokat tettük: az ólo a kezeg húában a hal életkorától függő akkuuláiót utat, az ezütkárázban jelentően agaabb a ink é réz nyoeleek feldúuláa, int az azono életkörülények között lévő á halfajok eetében, azokon területeken, ahol a felzíni vizek arzéntartala agaabb, int á élőhelyeken, a halhú arzéntartala i agaabb konentráióban van jelen, a roániai nehézfé zennyezé után a tizai halak ájának nehézfé-tartala zintén igen változó é az értékek agaak a Tiza egye rézein ért üledék nehézfé-tartala agaabb int a Körö-holtági vagy á halatavak üledékének özetétele.
AZ EREDMÉNYEK ALKALMAZÁSA A kifejleztett ódzerek egítégével a Magyar Nezeti Múzeu é Magyar Nezeti Bank éregyűjteényének nagy ennyiégű, különböző korokból zárazó arany- é ezütéréjének elezéét végeztük el. A pénzérék közül elezére kerültek I. Itván (997-1038) által veretett elő agyar, valaint X. zázadi agyar é európai ezütérék (bajor, eh, alzburgi, drezdai). Eleezte továbbá X. zázadi agyar é bizáni aranyéréket, arany ékzereket, I. Mátyá (1458-1490) é kortárainak ezütéréit, Károly Róbert (1308-1342), Nagy Lajo (1342-1382), é Mária (1382-1385) aranyforintjait. Özeégében integy 600 db uzeáli ére került elezére. Vizgálataink eredényei egítéget nyújtanak a úzeuok unkatárainak a nezeti vagyon rézét képező érék, űtárgyak egítéléében történézi unkájuk orán (Gedai, 1999, 2000). Az ötvözetek nyoelepektrua egye nuizatikuok véleénye zerint az eberi ujjlenyoathoz haonlóan alkala az érlelőhely, bánya azonoítáára. A éréei alapján például a koház é a geológu zakértők egállapították, hogy I. Itván pénzéréinek alapanyaga a agyarorzági dunai oából zárazott. A Mátyá korabeli pénzérék elezée pedig lehetőéget biztoított a nuizatikuoknak az akkori pénzrefor pontoabb egieréére é új konepiójának egalapozáára. A környezeti inták vizgálatára kidolgozott elezéi ódzer egítégével különböző projektek keretén belül vizgáltunk eltérő élőhelyekről zárazó pontyintákat, eltérő éretű egyedeket é különböző halfajokat. A tizai nehézfé-zennyezé kapán özehaonlítára kerültek különböző halfajok hú é áj rézei, valaint az egye intavételi helyek üledékének nehézfé konentráiói. A tudoányo unká eredényeiről záo publikáióban é előadáon záolta be (Sándor, 1997, 1998, 2002, 2002, 2003,2004), elyekre ár több eetben i hivatkoztak különböző folyóiratokban. (J. Anal. At. Spetroetry, J. Radioanal. Che)
AZ ÉRTEKEZÉS TÁRGYÁHOZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓK: Tudoányo közleények referált folyóiratokban Sándor Z., Tölgyei S., Greit I., Solyoi J., Káplánné J.M. (1998): Mátyákorabeli pénzérék ötvözőeleeinek ennyiégi é inőégi eghatározáa röntgenfluorezenia ódzerrel. Magyar Kéiai Folyóirat, Vol. 104, No.8, pp. 343-348. Sándor, Z., Tölgyei, S., Greit, I., Káplánné, J.M., (2000): Qualitative and quantitative analyi of edieval ilver oin by energy diperive X-ray fluoreene ethod. Journal of Radioanalytial and Nulear Cheitry, Vol. 246, No.2, pp. 385-389. Sandor, Z., Cengeri, I., Onik, M., Alexi, M.N., Zubova, E. (2001): Trae etal level in frehwater fih, edient and water. Environental Siene and Pollution Reearh Vol. 8, No. 4, pp. 265-268. Sándor, Z., Greit, I., Kaztovzky, Z., Tölgyei, S. (2002): Deterination of the alloying eleent in anient ilver oin by XRF. Journal of Radioanalytial and Nulear Cheitry, Vol. 254, No. 2, pp. 283-288. Sándor, Z., Tölgyei, S., Greit, I., Jároi, L., Káplánné, J.M., Tóth, C., Bertók, K., Gyöngyöy, M. (2002): Qualitative and quantitative analyi of edieval oin fro the reign of King Mathia by energy diperive X-ray fluoreene ethod. Arhaeopre-Ahaeolingua, BAR-Centr. Eur. Ser. 1., Jere, E- T. Bíró, K. (ed.) Proeeding of the 31 t International Sypoiu on Arhaeoetry,Vol. II. pp. 455-459. Sándor, Z., Greit, I., Káplánné, J.M. (2003): XRFA of edieval gold oin and jewellery. Journal of Radioanalytial and Nulear Cheitry, Vol. 256. No.2, pp. 283-288. Sándor, Z. J., Onik, M. B., Czuzi, M., Cengeri, I., Greit, I. (2004): Coparation of different quantitative X-ray fluoreene ethod uing referene tandard aterial. Aar, Vol. 3., No. 3., pp. 333-337. Konferenia előadáok, pozterek Sándor, Z., Tölgyei, S., Greit, I., Solyoi, J. (1998): Non-Detrutive Eleental Analyi of Medieval Coin by X-ray Fluoreene Analyi. 13 th Radioheial Conferene, (1998. áprili 19-24., Mariánké Lázne-Jáhyov, Czeh Republi), Book of abtrat, pp. 197. Sándor Z., Tölgyei S., Jároi L., Greit I., Solyoi J., Káplánné Juház M.: Mátyákorabeli pénzérék ötvözőeleeinek ennyiégi é inőégi eghatározáa röntgenfluorezenia ódzerrel. Őzi Radiokéiai napok (1997. október 14-16., Tata)
EGYÉB KÖZLEMÉNYEK Tudoányo közleények referált folyóiratokban é konferenia kiadványokban Greit, I., Tölgyei, S., Sándor, Z., Solyoi, J., Orai, P., Fritz, A., Volent, G. (1997): Deterination of Soft X-ray Eitting Iotope in Radioative Wate of Nulear Power Plant at High Beta and Gaa Bakground. Model in Cheitry, vol. 134, No. 2-3, pp. 325-335. Valyon, J., Engelhardt, J., Lónyi, F., Sándor, Z. (1999): The hydroonverion of n-heptane over redued and oxidized Pt/H-zeolite atalyt. Studie in Surfae Siene and Catalyi, vol. 125, pp. 375. Bardóz, T., Ková, E., Radi, F., Sándor, Z. (1999) Experient for the iproved ue of deapulated Arteia yt in intenive ulture of Afrian atfih (Claria gariepinu Burhell) larvae in Hungary. Journal of Fih Biology, vol. 55 (Suppleent A), pp. 227-232. Cengeri I., Sándor Z., Lengyel P., Györe K., Szabó P., Pekár F (1999): Minőégellenőrzé é inőégbiztoítá lehetőégei a haltenyéztében. II. A ponty húinőégének függée környezeti, tehnológiai tényezőktől. Halázatfejlezté vol. 22, pp. 51-60. Sándor, Z., Cengeri, I., Lengyel, P., Pekár, F., Greit, I., Tölgyei, S., Onik, M. (1999) Trae etal level in fih eat and oe food additive. "AQUACULTURE EUROPE '99" (1999. auguztu 7-10., Trondhei, Norvégia), Extended abtrat Sándor Z., Onik M., Cengeri I., Lengyel P. Györe K., Pekár F., Szabó P., E. Zubova, J. Toderah, M. Alexi (2000): A halhú ezeniáli é toxiku ele tartalának vizgálata. Halázatfejlezté vol. 24, pp. 153-160. Lengyel P., Sándor Z., A. Taylor, C. Alaalvar, Cengeri I., M. Alexi (2000): Étkezéi ponty tárolái inőégével kapolato elővizgálatok. Halázatfejlezté vol. 24, pp. 137-144. Lengyel P., Sándor Z., Györe K., Szabó P., Pekár F., E. Zubova., M. N. Alexi, Cengeri I. (2001): A ponty é néhány á hazai pontyféle tetözetételének alakuláa a takarányozáal özefüggében. Halázatfejlezté vol. 25, pp. 153-161. Cengeri I., Sándor Z., Lengyel P., Györe K., Szabó P., Onik M., Onik E., Pekár F. (2001): A Tiza-tavi üledékbe lerakódott nehézféek obilizáiója a bentiku tápláléklánon kereztül. Duna-Tiza edene víz é környezetvédeli nezetközi konferenia (2001. zepteber 19-21, Debreen), Konferenia kiadvány pp.170-180. Zubova, E., Todirah, I., Zubova, N., Cengeri, I.; Alexi, M. N., Sandor, Z. Andreev, N. (2001): The eaonal dynai of trae eleent and heavy etal auulation in frehwater fih. - In: I. Todirah et al., (Ed.): Diveritatea, valorifiarea rationala i protetia luii aniale. Proeeding of IVth Zoologial Conf. Of Republi of Moldavia, pp. 208-215. B. Onik Mária, Sándor Z, Kliaj Gy, Onik E (2003): rgalékvízzel történő ikroöntözé hatáa a növények ikroele-tartalának változáára. Mikroeleek a tápláléklánban /Trae eleent in the food hain (zerk. Sion Lázló Szilágyi Mihály) Beenyei György könyvkiadó, Nyíregyháza, pp. 87-98
Konferenia előadáok, pozterek Sándor Z., Tölgyei S., Solyoi J., Greit I (1996) : Élelizerek nyoeletartalának vizgálata röntgenfluorezeniá ódzerrel. Őzi Radiokéiai napok (1996. október 14-16., Balatonkenee) Sándor Z., Tölgyei S., Solyoi J., Greit I. (1996): Élelizerek nyoeletartalának vizgálata röntgenfluorezeniá ódzerrel. Vegyézkonferenia (1996. noveber 15-17., Kolozvár, Roánia) Cengeri I., Sándor Z., Lengyel P., Györe K., Pekár F. (1999): Tógazdaági é terézetevízi ponty (Cyprinu arpio) húinőégének vizgálata környezeti, tehnológiai tényezőkkel özefüggében. Hungalientaria 99 (1999. áprili. 27-28., Budapet) Gy. Papp Z, M. Saroglia, G. Terova, Sándor Z. (1999): Takarányok ainoav-tartalának eghatározáát befolyáoló inta-előkézítéi ódzerek. XXIII: Halázati Tudoányo Tanákozá, (1999. áju 26-27., Szarva) Bardóz, T., Radi, F., Sándor, Z., (2000): On far experient to ue vitain C enrihed deaplulated arteia yt a a tarter feed for Claria gariepinu larvae. Aquaulture Aeria 2000 National Conferene, (2 nd -5 th February, 2000, New Orlean, USA). Lengyel, P., Cengeri, I., Györe, K., Onik, E., Sándor, Z., Onik, B.M., Szabó, P., Janurik, E., Józa, V., Pekár, F. (2002): Appliation of the SEM/AVS ethod for aeing potential heavy etal toxiity in the Hungarian Upper Tiza Bain- In: Grinzhevkiy, N. V. (ed.) Probley akvakultury i funktionirovaniya vodnykh ekoite. Materialy Mezhdunarodnoy nauhno-praktihekoy konferentii olodykh uhenykh, (25 th -28 th February, 2002, Kiev) pp. 207-208. Cengeri, I., Lengyel, P., Sándor, Z., Onik, B.M., Onik, E., Szabó, P., Janurik, E., Józa, V., Pekár, F. (2002): SEM/AVS Level in Deterination of the Eotoxiity of Heavy Metal in the Sedient of Szao and Tiza River. SETAC Europe 12 th Annual Meeting. Challenge in Environental Rik Aeent and Modelling: Linking Bai and Applied Reearh, (12 nd -16 th May, 2002, Wien, tria) p. 231. Cengeri, I., Lengyel, P., Sándor, Z., Onik, B. M., Janurik, E., Györe, K., Józa, V., Szabó, P., Pekár, F. (2002): Studie on the potential toxiity of heavy etal in oxbow lake of Tiza River Shallow Lake. International Conferene on Linology of Shallow (Non- Stratifying) Lake, (25 th 30 th May, 2002, Balatonfüred) p. 35. Lengyel P., Cengeri I., Onik E., Györe K., Sándor Z., B. Onik M., Szabó P., Janurik E., Józa V., Pekár F. (2002): Poteniáli nehézfé-toxiitá belée SEM/AVS ódzerrel a felő-tizai vízgyűjtő üledékeiben. JUTEKO 2002 Sáuel Teedik Jubilee riultural, Water and Environental Manageent Sientifi Day, (2002. auguztu 29-30., Szarva) pp. 313-315. Cengeri, I., Lengyel, P., Sándor, Z., Onik, E., Onik, B.M., Janurik, E., Györe, K., Józa, V., Szabó, P., Pekár, F (2002): Studie on the potential toxiity of heavy etal in ain hannel and oxbow lake of Tiza and Szao River. US-HU Tiza Workhop, (16 th 19 th Septeber, 2002, Budapet).