Laosz 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Vientiane Terület 236 800 km 2 Népesség 6 961 210 fő (2018) Egy főre jutó GDP 2 591 USD (2018) Hivatalos nyelv lao Hivatalos pénznem (kód) laoszi kip (LAK) Magyarország export rangsorában való helyezése 127. (209 országból) LAOSZ ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 6 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 7 (0-7)
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Laosz országkockázati besorolása 6-os kategória stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció eseti jelleggel finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Laosz hatalmas utat tett meg az ősi Lao Királyság létrejötte, a birodalom széthullása, valamint a több évszázados khmer és sziámi befolyás, majd a francia gyarmatosítás óta. Az ország hosszú időn át küzdött a függetlensége visszaszerzéséért, amelyet végül 1954-ben sikerült elérnie. A közel 600 évig tartó monarchiának a kommunista Patet Lao 1975. évi hatalomra kerülése vetett véget, amelyet követően Laoszban szocialista berendezkedésű társadalmi rendszer alakult ki. POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Az ország politikai és biztonságpolitikai kockázatai közepesek. Az országot 1975 óta a Laoszi Népi Forradalmi Párt (LPRP) irányítja, és egypártrendszer van érvényben. A kormányzati politikát a párt 11 tagú központi vezetősége és az 77 tagú Központi Bizottsága irányítja. A legfőbb állami vezető az elnök, akit a parlament választ ötéves időszakra, és aki a parlament jóváhagyása mellett kinevezi a miniszterelnököt. Jelenleg Bounnyang Vorachi tölti be az elnöki pozíciót, aki a legutóbbi, 2016 áprilisában lezajlott választásokon került hatalomra. Ma Laosz a délkelet-ázsiai térség egyik legdinamikusabban fejlődő országa, amely 1988-ban elindította a magánszektor fokozatos újjáélesztését és a külföldi befektetések liberalizációját. Laosz 1997-ben lett az ASEAN, 2013-tól pedig a WTO tagja, jelenleg az ország egyik legfontosabb politikai kérdései közé tartozik az ASEANon és Kínán túlmutató tőkebefektetések felé nyitás megvalósítása (USA, EU, Japán, és Dél-Korea).. Esetenként előfordulhatnak etnikai feszültségek a gerillaháborúiról ismert hmong népcsoporttal., Külpolitikai szempontból a hangsúly továbbra is a szomszédos országokon (Vietnám, Thaiföld Kambodzsa, Mianmar) van, Kínával pedig hagyományosan jó kapcsolata van. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Laosz a dinamikus gazdasági növekedése ellenére még mindig közepesen alacsony jövedelmű országnak számít. Tíz éves távlatban közel a háromszorosára nőtt az egy főre jutó GDP, azonban még így is csak 2591 USD-t tesz ki. A gazdaságirányítás éveken át centralizált rendszerben működött, amelynek következményeként a gazdaságot alapvetően belső szükségletekre termelő mezőgazdaság és az állami tulajdonban lévő vállatok gazdaságtalan tevékenysége határozta meg. Az ország gazdasága azonban a 2000-es évek elejétől egyre dinamikusabb fejlődési pályára állt. A gazdasági növekedés kockázatai jelentősek, bár a várakozások szerint a gazdasági növekedés üteme továbbra is átlagosan 7% körül alakul éves szinten, amivel az ország az ázsiai térség egyik leggyorsabban növekvő gazdaságát tudhatja magáénak, azonban a gazdasági növekedés jelentős
eredményei ellenére számos strukturális problémával rendelkezik. Laosz gazdasága nem kellően diverzifikált, jelentős mértékben függ a tőkeigényes nyersanyag-exporttól, és alapvetően az export több mint 30%-át adó színesfém-kitermelésen (főként réz, cink, arany), továbbá a költségvetései bevételek mintegy 5%-át adó vízienergia-termelésen alapul. A népesség 73%-a főként rizstermesztésre szakosodott és a GDP kb. 20%-át adó mezőgazdaságból él, amelynek fő termékei a már említett rizs mellett a kávé és kakaóbab. A gazdasági növekedés motorja a folyamatosan növekvő beruházások és a gyorsan bővülő belföldi kereslet, amely pénzügyi expanzióval és a hitelkihelyezések növekedésével jár együtt, és ezzel értelemszerűen magában hordozza a gazdaság túlhevülésének veszélyét is. A közpénzügyi kockázatok magasak. Ugyan Laosz jelentős támogatást kap a nemzetközi szervezetektől és pénzügyi intézményektől, azonban az állami túlköltekezés jelentős, amely a magas, főként beruházási célú kiadásokra, az állami szektor bérkifizetéseire vezethető vissza, miközben a költségvetési bevételek növekedése nem tart lépést a kiadások növekedésének ütemével, ezért az államháztartási deficit állandósult. A GDP arányos bruttó államadósság 2016-ban egyes becslések szerint meghaladta a 67%-ot, és a következő években várhatóan tovább növekszik majd. A belföldi adósságállomány felét a központi bank finanszírozza és célja a helyi önkormányzatok infrastrukturális projektjeinek megvalósítása. A monetáris politika kockázatai mérsékeltek. A nemzeti fizetőeszköz árfolyama hivatalosan +/- 5 %- os sávban lebeg, ugyanakkor az IMF de facto csúszó leértékelődés jellegű folyamatot figyelt meg, amely 2017-ben a laoszi kip 2%-os leértékelődését eredményezte. A gazdaság dollarizációjának szintje jelentősen, közel 40 százalékponttal csökkent 2016-ra (korábban 80%-os volt), és a devizabetétek teljes monetáris bázishoz viszonyított aránya ma már kevesebb, mint 40%-ot tesz ki. Az országot jelenleg alacsony infláció jellemzi, 2017-ben 0,9%-os értékkel, míg 2018-ra 2,3%-ot várunk. Az üzleti környezet kedvezőtlen, a kockázatok jelentősek. A Világbank üzleti környezet minősítésére vonatkozó, 190 országot tartalmazó világranglistáján 2018-ban Laosz a 141. helyet foglalja el, a fizetésképtelenség kezelését illetően a megosztott utolsó helyen található. A polgári jog a francia jog szokványaihoz hasonló elvek alapján működik. Az országban rendkívül bonyolultak és nehézkesek a regisztrációs folyamatok, a jogszabályalkotás és érvényesítés markánsan szétválik egymástól, a jogszabályi előírások gyakran ellentmondanak egymásnak, és rendkívül magas a korrupció szintje. Bár az országban jelenleg kínai beruházással folyik egy, a dél-ázsiai térséget összekötő gyorsvasút építése, az infrastrukturális környezet egyelőre fejletlen. Laoszban az ÁFA kulcsa 10%-os, míg a társasági adó 24%-os.
KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági kockázatok változatlanul rendkívül magasak. Az ország fizetési mérlege folyamatosan deficites (2016: -12%; 2017: -13%; 2018e: -14,9%). A magas mérleghiány egyrészt az expanzív beruházási és iparpolitikának tudható be (megnövekedett importkereslet), másrészt a belső kereslet jóval nagyobb mértékben növekedik, mint ahogy az ország exportteljesítménye. Az ország WTO-tagsága viszont kiváló lehetőséget adhat az exportstruktúra javításához. A közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) nem érik el a szükséges mértéket, és éves szinten mindössze 1-1,5 Mrd USD-t tesznek ki. Laosz devizatartalékai alacsonyak, jelenleg nem érik el a konszenzus szerinti minimális három havi importfedezeti szintet (2017: 1,3 hónap). Az ország legfontosabb exportcikke a réz, amely mellett aranyat, elektronikai cikkeket, banánt, kávét és maniókát is exportál. A kivitel fő célországai: Thaiföld, Kína és Vietnám. Az ország főként gépeket, járműveket, üzemanyagot és fogyasztási termékeket importál, amelyek nagy része Thaiföldről, Kínából és Vietnámból érkezik. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatai rendkívül magasak. A bankrendszer alulfejlett, nincs jól működő betétbiztosítási védelem, a szabályozási környezet gyenge, ugyanakkor pozitívum, hogy az ország 2017-ben lekerült a Pénzügyi Akciócsoport szürke listájáról. A bankrendszert állami tulajdonú bankok dominálják, komoly kihívást jelent az alultőkésítettség (tőkemegfelelési mutató: 3%), a gyorsan növekvő hitelállomány, a nemteljesítő hitelek aránya (10% felett), valamint a szektor magas fokú dollarizációja is. Jelenleg 10 pénzintézet és azok fiókintézetei nyújtanak megbízható banki szolgáltatásokat az országban. A gazdaság egyes szektorainak kiemelt, nemzetgazdasági célok érdekében való finanszírozása céljából szakosított hitelintézetek is működnek az országban, tekintettel arra, hogy ezt a feladatot az üzleti bankok a rájuk vonatkozó hitelkorlátok és jövedelmezőségi előírások miatt nem tudnák teljesíteni.
AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) 75% 50% 57,8% PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: BANK OF LAO P.D.R. 25% 14,6% 9,0% 5,4% 4,3% 0% Banque pour le Commerce Exterieur Lao - BCEL Lao-Viet Joint Venture Bank Indochina Bank Phongsavanh Bank Limited ST Bank EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT:
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2015 2016 2017 2018E 2019E Reál GDP növekedés (%) 7,3 7,0 6,8 6,8 7,0 Éves átlagos infláció (%) 1,3 1,6 0,9 2,3 3,1 Államháztartás egyenlege (GDP %) -4,5-4,6-4,8-4,3-4,1 Bruttó államadósság (GDP %) 57,7 58,5 61,1 65,3 65,9 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -18,0-12,0-13,0-14,9-13,7 Nettó FDI (GDP %) 9,9 6,3 6,7 7,1 7,5 Importfedezeti mutató (hónap) 1,7 1,2 1,3 1,3 1,5 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Stabil és lendületes GDP-növekedés; Nyersanyagokban gazdag ; Jelentős mezőgazdasági potenciál és energia-előállításra alkalmas vízkészletek; Dinamikusan növekvő export; Jelentős FDI beáramlás; ASEAN és WTO tagság. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Gyenge és diverzifikálatlan gazdasági szerkezet; Fejletlen üzleti környezet; Magas költségvetési hiány; Magas külső adósságállomány mellett alacsony devizatartalékok; Transzparencia hiánya; Alulfejlett bankrendszer túlzott mértékű hitelállomány-növekedéssel.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE LAOSZ VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-LAOSZI ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2013-2018 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2013 2014 2015 2016 2017 2018E Export 0,1 0,4 0,3 1,3 2,8 10,3 Import 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 Összes forgalom 0,1 0,4 0,3 1,3 2,9 10,4 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu