Hátrányos helyzet, szociális helyzet, munkanélküliek, kisebbségek. SE Népegészségtani Intézet
Magyarország Alaptörvénye SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. http://www.complex.hu/kzldat/a1100425.htm/a1100425.htm Aktuális (2013): http://kozlony.magyarorszag.hu/pdf/16508
Hátrányos helyzet (depriváció valamitől való megfosztottság) Hátrányos helyzetűek mindazok az egyének, illetve csoportok, melyek az őket körülvevő többségi populáció átlagától akár biológiai-szomatikus akár szellemi-lelki vagy szociális-gazdasági szempontból kedvezőtlen irányban, jelentős mértékben eltérnek. http://phd.sote.hu/mwp/phd_live/vedes/export/csepepeter.d.pdf SE Népegészségtani Intézet
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Hátrányos megkülönböztetés 8. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) 12 nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagycsoport részesül, részesült vagy részesülne. http://www.egyenlobanasmod.hu/
A hátrányos helyzet kialakulásának okai I.: A legfontosabb társadalmi okok a földrajzi adottságok: lakhely típusa, közlekedési lehetőségek a gazdasági körülmények: mélyszegénység, munkanélküliség, hajléktalanság a nyelvi-kulturális háttér: nemzetiségek, menekültek A különböző szociális egyenlőtlenségek kialakulásának többnyire összetett okai vannak. >>> többszörösen hátrányos helyzet Dr. Simek Ágnes SE Népegészségtani Intézet
A hátrányos helyzet kialakulásának okai II.: Számos egyénhez kötődő ok: a kor akár idős, akár gyerekkorról van szó a nem a képzettség, mely az ismerethiány, a kommunikációs és szocializációs problémákon keresztül okozhat problémákat; a szegénység, a szexuális irányultság (LMBT - Leszbikusok,Melegek, Biszexuálisok, Transzneműek; MSM - men who have sex with men) testi, érzékszervi, szellemi fogyatékosság, mentális-pszichés problémák, káros szenvedélyek drog, alkohol, dohányzás, játékszenvedély. A különböző szociális egyenlőtlenségek kialakulásának többnyire összetett okai vannak. >>> többszörösen hh Dr. Simek Ágnes
A legáltalánosabb társadalmi egyenlőtlenség a szegénység I. Magyarországon 1982-ig nem volt szegénység, mert nem volt rá párthatározat, ezt a réteget halmozottan hátrányos rétegnek hívták Szegénységi küszöb az a határ, amelyen még tartósan reprodukálható a legalacsonyabb, még emberi szintű létezés, amely határ alatt élők a társadalomból kirekesztődnek - más megközelítésben szegénységi küszöb a medián jövedelem 60%-a (EU konvenciók) Szegénységi arány: a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya.
A legáltalánosabb társadalmi egyenlőtlenség a szegénység II. A Világbank fejenként napi 4,30 $-os szegénységi küszöbértéket használ a nemzetközi összehasonlításoknál. Ezt alkalmazva hazánkra (az EU által használatos számításhoz képest) a szegények száma megháromszorozódik, eljutva az egyharmados szegénytársadalom sokak által képviselt álláspontjához. Allegory of Poverty, 1630s Adriaen Pietersz. Van De Venne (b. 1589, Delft, d. 1662, The Hague)
A legáltalánosabb társadalmi egyenlőtlenség a szegénység III. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bevezetőjében: Minden harmadik ember ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. (Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság, romagov.kormany.hu) SE Népegészségtani Intézet
A legáltalánosabb társadalmi egyenlőtlenség a szegénység IV. Abszolút szegénység: a minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti, egy adott társadalom esetében. Rövid távon társadalmi kirekesztődés, hosszú távon biológiai következmények. Extrém szegények: a napi 1 PPP dollár/fő jövedelem alattiak. Mély szegénység: éhezés. Szegények: a napi 2,15 PPP dollár/fő értékből gazdálkodó népesség. (Világbank szerint) (PPP: purchasing power parity - vásárlóerő-paritás; méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat >>> Big Mac index) Relatív szegénység: hosszú távú következménye nem annyira biológiai, mint inkább pszichikai. SE Népegészségtani Intézet
A népesség azon százaléka, amely napi egy dollárnál kevesebből él (2007-2008) Source: http://en.wikipedia.org/wiki/file:percentage_population_living_on_less_than_1_dollar_day_2007-2008.png
A legáltalánosabb társadalmi egyenlőtlenség a szegénység V. Létminimum: A KSH 1991 óta évente közli a számított létminimum értékét. E küszöbérték olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítését. A létminimum-számítás nemzetközileg elfogadott két alaptípusa közül a hazai gyakorlat az ún. normatív számítást alkalmazza, amely az élelmiszer-fogyasztás értékének meghatározására épül. Alapja az OÉTI által összeállított élelmiszerkosár, mely az egészséges táplálkozás jellemzői mellett figyelembe veszi az életkori sajátosságokat is. A létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke 2011-ben havonta 83 941 Ft volt. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/letmin/letmin11.pdf
Laeken indikátorok I. A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben az Európai Unió laekeni ülésén fogadták el Az indikátorok négy területet fognak át: 1. a gazdasági, társadalmi és demográfiai változásokat mérik, 2. a társadalmi befogadásra, 3. a nyugdíjakra, és az 4. egészségügyi helyzetre vonatkoznak. Az elmúlt években a szegénység és a kirekesztődés sokdimenziós jellegének vizsgálatára vezették be az ún. anyagi deprivációra vonatkozó mutatókat. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/laekindikator/laekindikator04m.pdf
Laeken indikátorok II. Anyagilag depriváltak: akik meghatározott 9 fogyasztási tétel közül legalább háromról anyagi okból lemondani kényszerültek: 1. váratlan kiadás fedezése, 2. évi egy hét üdülés, 3. részletek fizetése (lakbér,lakástörlesztés, közműszámlák, részletre vásárolt termékek), 4. megfelelő étkezés, 5. a lakás megfelelő fűtése, 6. mosógép, 7. színes tv, 8. telefon, 9. személygépkocsi.
Nyomorban élők A szegénység különböző szintjein élők becsült aránya a magyar népességen belül További lecsúszással fenyegetett szűkölködők Stagnáló szűkösen élők, kevés kilátás a javulásra Átmenetileg szegények Összesen 40% Népességen belüli arány, (%) becslés Kik ők? Példák 5% Hajléktalan; tartósan munkanélküli; nyomortelepen élő, aktív kereső nélküli család 15% Hátrányos helyzetű településen, szegénytelepen él, nincs a családban piacképes tudás; egyedül élő özvegyi nyugdíjas; rokkantnyugdíjasok egy része 15% Nincs a családban piacképes tudás - az országban bárhol; ugyanez, 45 éven felül; egyedül élő nyugdíjas átlagos nyugdíj alatt 5% Sokgyerekes család egy átlagos keresővel; munkanélküli a háztartásban; GYES Mit Jelent a szegénység - legszélsőségesebb forma a csoportban Gyakori éhség, elemi feltételek, víz hiánya Alapvető szükségletek egy része kielégítetlen (kényszerválasztás evés, lakásfenntartás, gyógyszer között); nincs beruházás a gyerekek jövőjébe; lakás szegényvagy cigánytelepen Mindenből hiány vagy kevés van; örömre nem jut szűkösség van Forrás: Ferge Zsuzsa Struktúra és szegénység (NT Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak, 2009. 53.)
LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK hátrányainak jellemzői A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések Társadalmi-gazdasági problémák egyes területi gócpontokban koncentrálódnak Szegénység Szegények túlnyomó része nem cigány, DE a romák erősen felülreprezentáltak a szegények között Halmozott depriváció és társadalmi kirekesztettség Települések funkcióvesztése (infrastruktúra fejlődésének hiánya, rossz közlekedés, település közigazgatási szerepének megszűnése) http://www.ddrfk.hu/files/boros_megelhetes.pdf SE Népegészségtani Intézet
A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉG kialakulásának okai és következményei települések (területei) gazdasági szerepének, helyzetének megváltozása társadalmi szerep hiánya munkahelyek hiánya alacsony foglalkoztatási ráta munkanélküliség magas aránya lehetőségek hiánya magas isk. végz. rendelkezők elvándorlása alacsony ingatlanárak lakosságcsere (hh lakosság, alacsony isk. végz., szakképzetlenség) Pénztelenség megélhetési problémák Szegénység kirekesztettség - szegregáció http://www.ddrfk.hu/files/boros_megelhetes.pdf SE Népegészségtani Intézet
Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei Forrás és a leghátrányosabb helyzetű kistérségek településeinek országos listája: http://www.nfu.hu/lhh
Piaci munka MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK főállás bejelentett munkahely (helyi vállalkozók, gazdák, gyár) alkalmi munka ( állandó vagy eseti) Közmunka Egyéb jövedelemszerző tevékenységek: gyűjtögetés, vasazás, lomizás, gombászás, fakitermelés Háztáji gazdálkodás kiskert Megélhetési képzések Hitel - kisbolt, áruvásárlás vs. hitelkártya, személyi kölcsön, uzsora Fogyasztási szokások (rezsi tartozás, csökkentett fogyasztás) Költözés (városból-falura, faluról-falura) Transzfer jövedelmek http://www.ddrfk.hu/files/boros_megelhetes.pdf
Jövőkép Munkahelyek teremtése helyi vállalkozók érdekelté tétele Közmunka helyett piaci munka állandó alkalmi munka helyett bejelentett munka Megélhetési képzés helyett piaci igényekre épülő képzések Negatív jövőkép: A következő generáció lehetőségei tovább csökkennek Egyre nagyobb területeken, egyre több település lakossága kerül a mélyszegénység szintjére a pénztelenség kiszolgáltatottá teszi a hh társadalmi csoportokat konfliktusok Szegénység nő, nyomor megjelenése, szegregálódó és gettósodó területek bővülése http://www.ddrfk.hu/files/boros_megelhetes.pdf SE Népegészségtani Intézet
Egészség, optimális jól lét (cél, eszköz, erőforrás) Egészség előfeltételei Béke Lakás Oktatás Élelem Jövedelem Stabil ökológiai rendszer Fenntartható erőforrások Társadalmi igazságosság Társadalmi méltányosság Egészség előfeltételeinek Hiánya Társadalmi szakadék (egyenlőtlenségek, méltánytalanságok) Ottawai Karta WHO: 1986; Semmelweis Terv; Egészségügyről szóló törvény (2011. évi LXXXI. törvény 15. ) SE Népegészségtani Intézet
Egy főre jutó nemzeti bevétel és várható élettartam a gazdag és szegény országokban GAZDAG ORSZÁGOK>>> sb_romaintegracio.pdf (application/pdf objektum) Wilkinson & Pickett, The Spirit Level (2009)
Gazdag országokban az egy főre jutó bevétel és a várható élettartam között nincs összefüggés sb_romaintegracio.pdf (application/pdf objektum) Wilkinson & Pickett, The Spirit Level (2009)
Hosszabb a várható élettartam azokban a gazdag országokban, ahol alacsonyabb a jövedelmi egyenlőtlenség sb_romaintegracio.pdf (application/pdf objektum)
Kiegyenlítődés >>> Felzárkóztatás >>> Kerék-küllő szabály Körbezáródó befolyásoló faktorok esetén a (célzott, irányított) változtatáshoz minden faktort egyszerre kell kezelni. Priorizálás helyett komplex megközelítés kell http://hatasvizsgalat.kormany.hu/download/b/38/20000/egeszseg.pdf SE Népegészségtani Intézet
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia I. Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. >>> romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. (Nemzeti Roma Stratégiák 2020-ig tartó Uniós keretrendszere; Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiához kapcsolódó, 2012-2014. évekre vonatkozó kormányzati intézkedési terv elfogadása) romagov.kormany.hu
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. Stratégia alapelvei: aktivizálás, azaz fontos, hogy a jelenleg inaktív munkaképes emberek ismét aktívak legyenek, és felelősséget vállaljanak sorsukért teljesítmény-elvűség, azaz az állami támogatások, juttatások esetén magától a támogatottól is teljesítményt, eredményt várnak el, koordináció, azaz a különböző szakpolitikák rendszerének összehangolása, komplexitás, azaz a szegénység által sújtott területeket a foglalkoztatást, oktatást, egészségügyet, lakhatást összehangolva, együtt kell kezelni, ellenőrzés, nyomon követés, azaz egy olyan monitorozási rendszer kialakítása és működtetése, amelynek segítségével a programok eredményessége és célzottsága kimutatható. romagov.kormany.hu
Hogyan határozza meg a Bizottság (EU) a "Roma kifejezést? 2011 A Bizottság értelmezésében a Roma egy gyűjtőfogalom, azon emberek csoportjaira vonatkozik, akik az európai társadalmak szegregációs történelmének és hasonló kulturális jellegeknek részesei, mint például a romák (főleg Közép-, Kelet-Európában és a Balkánon élnek), szintik, utazók, kalék, stb. A Bizottság tudatában van annak, hogy minden ilyen csoportra a roma fogalom kiterjesztése vitatható és kulturális értelemben nem szándékozik összemosni más csoportok tagjait a romákkal magukkal. Communication on Roma in Europe and Progress Report on Roma inclusion 2008-2010 MEMO/10/121 Brussels, 7 April 2010 sb_romaintegracio.pdf (application/pdf objektum) SE Népegészségtani Intézet
ROMÁK - kultúrájuk (népmesék, zenei kultúra) - vallási szokásaik (elsősorban Szűz Máriában hisznek, sírnál esznek, isznak, mulatnak temetéskor)) - viselkedésük - lakóhelyük, lakásuk - más munkakultúra Péli Tamás: A nap szerelmese
Roma Integráció Évtizede (2005-2015) EU-platform a romák integrációjának előmozdításáért Roma integrációra vonatkozó tíz közös alapelv : 1. konstruktív, gyakorlatias és diszkriminációmentes politikák 2. célzott, de kizárólagosságtól mentes stratégiák 3. interkulturális megközelítés 4. az általános integrációra való törekvés 5. a nemi vonatkozás figyelembevétele 6. a bevált szakpolitikák átvétele 7. a közösségi eszközök használata 8. a regionális és helyi önkormányzatok bevonása 9. a civil társadalom bevonása 10. a romák aktív részvétele (EU Régiók Bizottsága, A Gazdaság- és szociálpolitika szakbizottság, 4. szakbizottsági ülés 2010. június 22. VITADOKUMENTUMA, A ROMÁK TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓJA EURÓPÁBAN) http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderid=1052&articleid=4821&ctag=articlelist&iid=1
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. Törvény A Magyar Közlöny 2011. évi 154. számában (12. 19.) 1. (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan Magyarország területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. 1. melléklet : E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. SE Népegészségtani Intézet
Halat, vagy hálót a jó stratégia: mindegyik intervenció típust támogatja Adunk halat Tüneti, felszínes, az okozatok megjelenését változtatja, oki struktúrákat nem érinti Hálót szőni tanítunk Halastó Operatív, okok elemeit változtatja, okok kialakulását nem érinti Preventív, okok kialakulását befolyásolja Igény (felkeltés) a halevésre Megalapozó, nincs direkt hatása, de előfeltételeket, kereteket jelöl ki. Forrás: http://www.oefi.hu/rendezv/1/4ismeret.pdf
Intervenciók rendszere Tüneti, felszínes, az okozatok megjelenését változtatja, oki struktúrákat nem érinti Élelmiszer csomagok osztása az LHH településeken elsősorban a gyermekeknek Adunk halat Operatív, okok elemeit változtatja, okok kialakulását nem érinti? Hálót szőni tanítunk Preventív, okok kialakulását befolyásolja? Halastó Megalapozó, nincs direkt hatása, de előfeltételeket, kereteket jelöl ki.? Igény (felkeltés) a halevésre Forrás: http://www.oefi.hu/rendezv/1/4ismeret.pdf http://mindengyereklakjonjol.hu/
Szegénység-probléma az alacsony jövedelemmel, a szűkös fogyasztással, a rossz/rendezetlen lakáskörülményekkel, és szélsőséges esetben a hajléktalansággal jellemezhetjük. A szegény családok (személyek) majdnem valószínű azonosításának az esélyét kínálják az alábbi szempontok: a családfő munkanélküli vagy legalábbis alkalmilag foglalkoztatott, a háztartás fő jövedelemforrását a különböző típusú gyermekgondozási, nevelési segélyek jelentik, az érintett személy(ek) nyugdíjas(ok), a család hátrányos (depressziós) körzetben, faluban él, a családban háromnál több eltartott gyermek él, a háztartásfő iskolázottsága alacsony, szakképzettsége nincs vagy korszerűtlen, s végül a szegénységnek nemi dimenziója is lehet, amennyiben a háztartásfő nő. Mayer József: A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kialakulása, a felzárkóztatás lehetőségei Forrás: http://www.oki.hu/oldal.php
A mai Magyarországon az emberek egyharmada nyomorban él, egy másik harmada pedig folyamatosan csúszik lefelé, és egyre szegényebb lesz. A 2009-es statisztikai adatok szerint hazánkban 1.953.101 tizennyolc éven aluli él, közülük 445.201 hátrányos helyzetű. Ez azt jelenti, hogy olyan családban élnek, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot, ami kevesebb, mint 27 000 forint. Ne feledjük el, hogy egy éhes gyerek mögött mindig van legalább két éhes felnőtt. Az ország északi, keleti és déli peremén találhatók a leghátrányosabb térségek. Itt vannak olyan települések, ahol ötször akkora a munkanélküliség, mint az országos átlag, Budapesthez képest pedig majdnem tízszeres. (Hegedűs Zsuzsa nyilatkozatából egy 2011. évi interjúban)
Munkanélküliség Álláskereső az a személy, aki: - a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, - oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, - öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, - az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, - elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, - és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. http://munkajog.com/munkanelkuliek-ellatasa.html
Forrás: http://allasok.info/a-munkanelkulisegi-rata-alakulasa-magyarorszagon-2010-januar-2013-januar.html
Forrás: http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2012/11/30/nott-munkanelkuliseg-az-euroovezetben-es-az-eu-ban
1929 október 24-én a "fekete csütörtökön" kezdődött a gazdasági világválság. Sorok a "munkanélküli központban" Forrás: http://m.mfor.hu/galeria/403.html
Többszörösen hátrányos helyzet világszerte: prostitúció A globalizáció nem csökkentette az egyenlőtlenségeket! Jelenségek nagyléptékű, határok nélküli komplex változásai: migráció emberkereskedelem, prostitúció, HIV/AIDS növekedés
Tények: Emberkereskedelem áldozatai: 4 millió ember évente a Földön 700,000-2 millió nő és gyerek kerül az emberkereskedelembe évente 1 millió a szex-iparban 500 ezer nő és gyerek Európában United Nations Institute for Disarmament Research. 2000. Light Weapons Bibliography and Resource List. (Joshua Margolin). International Organization for Migration. 2001. New IOM Figures on the Global Scale of Trafficking. (Geneva: Trafficking in Migrants Quarterly Bulletin). <http://uri.edu.artsci.wms/ hughes.htm>
Migráció Migrációs ráta: cél országok/kék szín, indító országok/barna szín
Migrációs útvonalak
Emberkereskedelem problémái 1. Emberi jogi 2. Prostitúció 3. Migráció 4. Munkavállalás 5. Kriminális áldozat 6. Egészségügyi Emberkereskedelemben lévők egészségügyi problémái: 1. Emberi jogok hiánya: szociális háló hiánya, identitási zavarok 2. HIV/AIDS 3. STD 4. Traumatizálódás 5. Drog addikció 6. Személyiség dezintegrálódás 7. Személyes biztonság hiánya -viktimizálódás
Ártalomcsökkentés Harm Reduction (HR) Jelentése: meglévő bármilyen ártalom minimalizálása Célja: csökkenteni az egészség, szociális és gazdasági következményeit valamilyen káros viselkedésnek, cselekedetnek a kliens beleegyezésével
HR 1. Rövid távú hatás: redukálni az egészségre káros hatásokat, a jóllétet biztosítani anélkül, hogy absztinenssé váljon a veszélyeztetett, vagyis folytatva addigi tevékenységét a felmerülő káros hatások csökkentése a cél (pl. megelőzni a HIV / STD fertőzést) HR 2. Döntést elfogadtatni Viselkedésre hatni Az emberi méltóságot tiszteletbe tartani Minimalizálni a negatív hatásokat Reális célokat választani Módszert változtatni
HR módszerei Konfliktus kezelés Tanácsadás Oktatás/tréning Tanú-tétel mediátor peer
Rehabilitáció Medicinális modell orvosi Karitatív modell jótékonysági páciens individuális modellek
Szociális modell Társadalmi attitüd megváltoztatása Fizikai és személyi környezet hozzáférhetősége Szakmapolitika (törvényhozás, nevelés-oktatás, egészségügy Gyakorlati megvalósítás címkézés, labeling, stigmatizáció megszűntetése
Rehabilitáció komplexitása Komplex szemlélet Szakterületek összefogása Választás és autonómia Kompetencia Társadalmi státusz részvétel Rehabilitáció feltételrendszere Szakemberek Intézmények Intézményrendszerek hatékony együttműködése Team munka Nevelés-oktatásképzés
Reintegráció A társadalomba visszajuttatás Általános életvitel Munka-elfoglaltság Támogató-rendszer kialakítása Nem magára hagyni!!! mankókat adni
Gerohigiéne
A gerohigiéne célja - az emberiség normál életkorát (70-85 év) a potenciális életkorra (120 év) emelje - az idıskori betegségek megelızése - a biológiai életkor ne haladja meg a kronológiait - az értékes életminıségő idıskor biztosítása.
A gerohigiéne tudományterületei gerontológiai demográfia: az idısek arányát és annak változását vizsgálja a népesség körében gerontológia: (géron = öregember, -ológia = tudomány, tan) az öregedés jeleit és azok okát vizsgálja a morfológia, a fizika és a molekuláris biológia módszereivel, az öregedési folyamat tudományos vizsgálatát jelenti. Alap- és alkalmazott kutatásokkal vizsgálja az életfolyamatok idıben elırehaladó változásait, valamint az öregedés orvosi és szociális vonatkozásaival is foglalkozik. geriátria (idısgyógyászat), a gerontológia egyik ága, szakemberei az idısek egészségügyi problémáival foglalkoznak. A geriátria megelızı, gyógyító és rehabilitáló idısorvoslás. szociális gerontológia: az idıskorúak társadalmi helyzetével, ill. az öregedı társadalom problémáival foglalkozik
A világ népességpiramisa (WHO szerinti elırejelzés) SE Népegészségtani Intézet
A WHO kronológiai életkor felosztása, mely a biológiaitól jelentısen eltérhet. Középkorúak: Öregedık: Idıskorúak: Öregek: Aggastyánok: Matuzsálemi kor: 45-59 év közöttiek (30-44 felnıtt, 45-59 érett felnıtt) 60-64 év közöttiek 65-74 év közöttiek (elderly people) 75-89 év közöttiek (older people) 90 év felettiek (oldest old) 100 év felett Demográfiai elırejelzések Valamennyi idıskorú csoport aránya növekedni fog, de a legidısebbek, azon belül a nık részaránya emelkedik legintenzívebben. növekszik az átlagéletkor csökken az élveszületések száma magasabb a középkorúak halandósága nık hosszabb élettartama ( feminization of ageing )
A 65 évnél idősebb és a 14 évnél fiatalabb populációk arányának változása 1960 és 2004 között az Európai Unió akkori 25 tagországában (WHO) 30 25 20 15 10 5 0-14 65+ Az össznépesség aránya (%) 0 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 Év
A 80 évesnél idısebb populáció arányának változása 1975 és 2030 között Japán Olaszo. Franciao. Anglia Magyaro. Amerik a. Oroszo. Kína SE Népegészségtani Intézet
Demográfiai mutatók A 60 év felettiek részaránya: fejlett országokban 20%, 2050-re 32% lesz (ENSZ jelentés) A 65 év felettiek részaránya: magyar átlag: 16,6%, (KSH,2010), európai átlag:14,39% (WHO) Egészségben várható élettartam 65 év felett: ffi=5,3 év, nı=5,9 év (születéskor várható: ffi / nı = 55,3 / 58 év) Az öregedési index: az idıs népesség a gyermek népességhez viszonyítva Magyarországon 2010. év elején: 112,6 ; 2030-ban: 197 Az eltartottsági ráta: Gyermeknépesség eltartottsági rátája: a 0-14 éves népesség a 15-64 éves (elvben dolgozó) népesség százalékában. Magyarországon, 2010. év elején 21,5%. Idıs népesség eltartottsági rátája: a 65 éves és idısebb népesség a 15-64 éves népesség százalékában. Magyarországon 2012- ben 2,2M a nyugellátásban részesülık száma. (http://www.onyf.hu/?module=news&action=list&fname=onyf_left_menu_statisztika_ellatas)
A 65 éves és idősebb népesség részaránya (2000 2011) A teljes népesség arányában, %, 2010.: EU 27: 17,4 (előzetes adat) Magyarország: 16,6 Időskori eltartottsági ráta (1990 2011) %, 2010. A mutató az időskorú (65 éves és idősebb), általában gazdaságilag inaktív személyek teljes számának és a munkaképes korú (15 64 éves) személyek számának arányát adja meg. EU 27: 25,9 (előzetes adat) Magyarország: 24,2 Előreszámított időskori eltartottsági ráta (2010 2060) 2060. EU 27: 52,55 Magyarország: 57,81
Demográfiai mutatók Az öregedési index: az idős népesség a gyermek népesség százalékában Magyarországon 2010. év elején: 112,6 ; 2030-ban: 197 Az eltartottsági ráta: Gyermeknépesség eltartottsági rátája: a 0-14 éves népesség a 15-64 éves népesség százalékában Magyarországon, 2010. év elején: 21,5% Idős népesség eltartottsági rátája: a 65 éves és idősebb népesség a 15-64 éves népesség százalékában. Magyarországon, 2010. év elején: 24,2%
A biológiai öregség jellemzıi Univerzális, minden élılényre igaz Progresszív, ami megöregedett nem fiatalodik vissza Mindig funkciócsökkenéssel jár A szervezet alkalmazkodó képessége fokozatosan csökken Szinte minden szervünk 70-80 % tartalék képességgel rendelkezik Az idıs szervezet csúcsra van járatva, amennyiben megterhelik szervelégtelenséggel válaszol. (Pl.: szívinfarctus) Az idıskort a multimorbiditás jellemzi Meghatározó tényezık: genetika életmód (korábbi is!) környezet egészségügyi ellátás
Az idıskori mortalitás Magyarországon 65-74 év között 75 év felett egyéb 20% egyéb 30% daganatok 30% keringési rendszeri kórképek 50% daganatok 10% keringési rendszeri kórképek 60% Forrás: WHO/Európa, HFA 63
A látás élettani változásai - a szemlencse rugalmassága csökken (20 évesen 10, 40 évesen 1 dioptriát képes fókuszálni) - a szemlencse fényáteresztı képessége csökken - a közelpont távolsága megnı - a pupillák tágulékonysága csökken - a sötétadaptáció romlik - a képfelismerési képesség lassul az agyban - romlik a színlátás - a szemmozgató izmok gyengülnek - fokozott érzékenység a csillogásra Megbetegedések: presbyopia, cataracta, retinopathiák
Kompenzálási lehetıségek Nagyobb betők (kitőzık, névtáblák ) Sötét háttér mögött világos bető Komplementer színösszeállítás Nagyobb tárgyak (telefon, óra) Szintkülönbség szélén színmegjelölés Egyforma fényerıvel való megvilágítás Fényzsilipek (ajtók elıtt) Megvilágítás növelése Több apró fényforrás Lehetıleg természetes fény Ne legyen csillogó fény (matt bútor, padló)
Hallásromlás (presbyacusis) 65-70 év 30%, 75 év felett 50%, 90 év felett 90% halláskárosodott férfiaknál hamarabb kezdıdik és a magas frekvencia esik ki elıbb Szociális hallásküszöb = már zavarja a környezetet Egyéb okok: megnövekedett zajártalom, gyógyszer mellékhatás Észrevétlenül megtanul szájról olvasni
Az idıskori halláskárosodás kompenzálása Szembenézve beszéljünk, széket odafordítva lassan és jól artikuláltan, Ne legyen háttérzaj, Mélyhangkiemelés (TV, rádió..) Idıben legyen hallókészülék, mert késıbb nehéz megszokni Fényjelzéső csengı, telefon Szőrıvizsgálat és hallókészülékek: fül mögötti, szemüvegszárban, hallójáratban elhelyezett erısítı egységgel
Táplálkozási zavarok alultápláltság: fogászati problémák, ízérzékelés csökkenése, társuló belgyógyászati betegségek, izoláció túltápláltság: életmódváltozás, fizikai aktivitás csökkenése, csökkent energiaigény (65 év felett 25%-kal kevesebb, mint 25 éves korban) kiszáradás veszélye a szomjúságérzet csökkenése miatt Megelızés: alapbetegség kezelése, fogpótlás, rendszeres folyadékpótlás, új főszerek használata, rendszeres testmozgás, társaság
Az idıs ember hıháztartása Sorvadó izomzat Elvékonyodott zsírszövet Verejtékmirigyek száma és produktuma csökken Hajlam a túlzott felmelegedésre és lehőlésre: a kihőlés már 18 C foknál is létrejöhet, a felmelegedés már 30 C foknál is gyakori (levertség, ügyetlenség, aluszékonyság, eszméletvesztés, görcsök) Megelızés: Egyenletes szobahımérséklet (22 C fok, fıleg ülı vagy fekvı: 24 C fok) Azonos hımérséklető helységek Párásított, nyáron légkondicionált helységek, árnyékolók, roletta, redıny Szabad levegıjárás, természetes léghuzat, árnyékos, széljárta pihenıhelyek Megfelelı ruházat