Horváth György BME-GTK Környezetgazdaságtan tanszék george@eik.bme.hu
Fenntartható fejlődés a globalizált piacgazdaságban A piaci szereplők növekedésorientáltak (mikro és makroszinten is) Adam Smith: a saját nyereségére törekvő egyént láthatatlan kéz vezérli egy nem szándékolt végkifejlet felé Társadalmi érdekek érvényesülése? Társadalmi jólét megteremtése? David W. Pearce: a kéz működik, de köszvényes Környezeti hatások szerepe
Pareto optimum a jólét maximuma A piaci csereforgalom során minden szereplő a saját érdekeit követi Eljutunk egy allokatív hatékonysági állapothoz Pareto optimum Samuelson Nordhaus: tökéletes verseny esetén: összes jószágár = határköltségek összes tényezőár = határtermékek összértéke vagyis nincs túlcsordulási (külső gazdasági) hatás a kölcsönös önzés miatt a rendszer stabil, senki nem kerülhet jobb helyzetbe a másik rosszabb helyzetbe hozása nélkül
Pareto modell vs. környezet A Pareto modell a környezeti problémákkal kapcsolatban jelentősen eltér a valós helyzettől A. V. Kneese: az eltérés jóval nagyobb, minthogy azt még természetesnek lehessen tekinteni A környezeti problémák annyira irrelevánsak a Pareto-modell szempontjából, mint az 1930-as világválság kapcsán előforduló más problémák Addig ugyanis bíztak benne, hogy a piac keretein belül az árak képesek irányítani az áruk, szolgáltatások piaci mozgását 1960-as évektől kezdve konfliktus piac és környezet között
Piaci kudarcok, külső hatások, externáliák Ha a piac működése során nem vesszük figyelembe az externáliákat, a piacelmélet kudarcba fullad Samuelson Nordhaus: legsúlyosabb kudarc ha az árucikk externáliáknak van kitéve Piaci tökéletlenség: szabályozatlan, tisztán piaci mechanizmusokból következő termékallokáció eltér a társadalmilag optimálistól
Az eltérések okai Környezeti hatásokkal kapcsolatos információk hiánya Környezethasználók nem veszik figyelembe a tevékenységük jövőbeni hatását Tisztázatlan tulajdonjogok meghatározzák a kapcsolódó természeti adottságokat Tökéletlen árszerkezet Egyének viselkedésével kapcsolatos kulturális, jogi szabályok különbözőségei
Külső gazdasági hatások Arthur Cecil Pigou, 1920: Economics of Welfare Különbség magán és társadalmi költségek között Külső gazdasági hatások (externáliák) elmélete Pigou: az externáliák adókkal küszöbölhetők ki Az externáliák nem a piacon (árakon keresztül) érvényesülnek Az emberek jólétére ható externális hatás legalább annyira fontos, mint az árral rendelkező termékek hatása a Pareto egyensúly nem optimális, mert a külső hatások, mások által végzett tevékenységek ára helytelen, vagy nincs ára!
Külső gazdasági hatás vagyis túlcsordulási hatás következik be, amikor a termelés vagy a fogyasztás járulékos költségeketvagy előnyöketokoz másoknak, mégpedig úgy, hogy azokat okozóik nem fizetik meg. A külső gazdasági hatás a gazdaság egyik szereplőjének a magatartása által egy másik szereplő jólétében előidézett olyan hatás, amely nem jelenik meg piaci tranzakciókban. Samuelson Nordhaus, 1998. egy személy vagy vállalat törvényes tevékenységének véletlen mellékhatása egy másik személy vagy vállalat profitjára, illetve jóléti szintjére E. J. Mishan
Egy példa Két vállalat működik egy folyóparton: egy bőrgyár és egy szálloda A bőrgyár a folyón feljebb, a szálloda lejjebb van A bőrgyár vizet vesz a folyóból és szennyvizet ereszt bele A szállodavendégek fürdenek és horgásznak Ha a két vállalat különböző tulajdonosok kezében van, nem lesz társadalmilag hatékony a felhasználás A bőrgyár közvetve/közvetlenül nem érzékeli a lecsökkent idegenforgalom veszteségeit, mivel más piacon van Nincs ösztönözve a kompenzálásra, jóvátételre Nem változtat a döntésein Nem történik meg a társadalmi javak hatékony elosztása
Még egy példa Két vállalat működik egymáshoz közel: egy cipőgyár szenes erőművel, és egy csokoládégyár Külön tulajdonosa van mindkettőnek A szenes erőmű korma beszennyezi a csokoládét A csokoládégyár vezetője bepanaszolja a cipőgyár vezetését hiába. A cipőgyáros lánya és a csokoládégyáros fia összeházasodnak A két cég családon belülre, közös ellenőrzés és közös irányítás alá kerül Boldogan éltek, míg meg nem haltak! Ugyanis
és megoldása A házasságkötéssel a külső gazdasági hatás internalizálódott Már nem külső probléma volt, hanem belső A vállalatcsoport egyik fele működésével hátrányosan befolyásolta a másik felét Közös érdekké vált a változtatás közösen lehetett rá megoldást keresni!
Visszatérve a bőrgyárhoz Ár, költség D = bőr iránti kereslet PC=A kínálat magánköltsége Pm A kínálat magánköltsége D PC A bőripar költségei nem tartalmazzák a környezeti károkat (hiszen nem ők szenvedik el!) Qm Termelés
És a társadalom? Ár, költség P* Pm Q* A kínálat társadalmi költsége SC Qm D D = bőr iránti kereslet PC=A kínálat magánköltsége SC=A kínálat társadalmi költsége A kínálat magánköltsége PC Termelés A társadalmat érinti a bőrgyártás és környezetszennyezés költsége is SC > PC
Nem ellenőrzött szennyezőanyagkibocsátás P* Pm Ár, költség SC PC D Bőripar Qm-et termel Ez maximalizálja a magán termelői többletet Környezeti hatást figyelembe véve ez nem hatékony Társadalmi haszon max: Q* Q* Qm Termelés
A környezeti szempontból szabályozatlan piacon... túl sok szennyező terméket termelnek túl sok szennyezés keletkezik a környezetszennyezésért felelős termékek ára túl alacsony amíg a költségek külső költségek, a piac nem indukál olyan ösztönzőket, melyek a tisztítást, környezetbarát technológiák alkalmazását, a tisztább termékek gyártását szolgálják a szennyező anyagok újrahasznosítását és újrafelhasználását nem ösztönzik, mivel a környezetbe való kibocsátásuk egyszerű és olcsó
Az externáliák hatásai Összes termelési tényező, így nyersanyagok, élőmunka, stb. keresletére A gazdálkodók téves információkhoz jutnak Torzulnak az értékítéletek, melyek meghatározzák az erőforrások allokációját A torz kalkulációk olyan tevékenységek kialakítására és fejlesztésére ösztönözhetnek, melyek társadalmi jóléti, fenntarthatósági szempontból nem kívánatosak A végső káros hatást az egész gazdaság és társadalom megérzi
Az externáliák típusai Negatív (kedvezőtlen) Érintett fél kárt szenved (Pl. bőrgyár vs. hotel) Pozitív (kedvező) Érintett fél el nem várt haszonra tesz szert Termelőket érintő Az externália hatása a termelőknél jelentkezik Fogyasztókat érintő Az externália hatása a fogyasztóknál jelentkezik Gyakran valamelyik páros kombinációja érvényesül
Két példa pozitív externáliára 1. Van egy almáskert... A gazda méhkaptárokat telepít A méhek tevékenysége miatt több lesz az alma és lesz méz is Többletjövedelemre tesz szert 2. Van egy növénygenetikus Paprikatermelőket bíz meg az általa kiválasztott paprikafajták termesztésére A termelők megkapják a díjukat A nemesítőnek csak a paprika magja kell a paprika húsával azt kezd, amit akar (pl. eladja konzervnek) Többletjövedelemre tesz szert
Pozitív és negatív externália együttes megjelenése M7 autópálya a Balaton felé 1980-as években túlzott turistaforgalom fokozott környezetszennyezés az autópálya mellett és a tónál egyaránt A gyors és kényelmes megközelíthetőség miatt megugrottak az ingatlanárak A megnövekedett turistaforgalom többletjövedelmet biztosított a szállásadóknak pénzügyi externália
Az infrastruktúrafejlesztés, mint pozitív/negatív externália Egy telefonrendszerben minden új belépő pozitív externáliát jelent a már bent lévő egyéneknek több emberrel van lehetőség beszélni Változatlan technológiai szint mellett túlzsúfoltságot eredményez nem lehet senkivel se beszélni, mert foglalt a hálózat Egy közút/autópálya fejlesztése sokáig pozitív externáliát jelentett mára differenciált lett a hatás Autópálya-építéssel felértékelődtek a termelői-szolgáltatói ingatlanok, leértékelődtek a lakóingatlanok, természeti értékek Tiltakozás lakók és természetvédők részéről, lobbizás szolgáltatók részéről
További externália típusok Megfordítható externália Minden résztvevő számára elérhetőek az erőforrások, át tudják hárítani egymásra a költségeket Egyirányú externália Az erőforrás hasznának/költségének egy iránya van (pl. folyó felső szakaszán gyár vagy erdőirtás) Ökológiailag csekély hatású externália Az asszimilációs mechanizmus működésbe lép, az externália eltűnik Ökológiailag meghatározó hatású externália Az externália hatására maga az asszimilációs mechanizmus sérül, az ökológiai rendszer hanyatlik
Az externáliák gazdaságilag optimális nagysága Környezetvédők szerint ilyen optimum nem létezhet; szigorú ökológiai szempontból: nulla! Egyes esetekben ez gazdaságilag is helytálló (ha pl. az externália ökológiailag jelentős hatású) A gyakorlatban sok esetben a társadalom hajlandó a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva bizonyos mennyiségű externáliát elviselni azok járulékos hasznai miatt.
A vállalat gazdasági aktivitása Költségek, hasznok Egyéni tiszta határhaszon MNPB Szabad verseny esetén egy-egy termelő kínálatának változása nem befolyásolja a keresletet a keresleti függvény az x- tengellyel párhuzamos MNPB: egyéni termelő szennyezést okozó tevékenységének egységnyi bővülése által Haszna a legnagyobb, ha Qm mennyiséget termel Ez a vállalat tiszta haszna Qmmennyiség felett lehet negatív! Qm Gazdasági aktivitás
Az externáliák gazdaságilag optimális nagysága Költségek, hasznok Egyéni tiszta határhaszon MNPB c Q* Externális határköltségek MEC Qm Megjelenik a társadalom szintjén keletkező externális határköltség (MEC) MNPB és MEC görbe (Q*) metszéspontja a tevékenység olyan nagyságát jelöli, ahol a termelő határhaszna egyenlő a társadalomnak okozott határkárral Paretói értelemben hatékony: Alatta: van még nem kihasznált elfogadási készség Felette: a tevékenység visszaszorítása növeli a hasznokat Gazdasági aktivitás
A görbék alatti területek jelentései Költségek, hasznok MNPB c A B Q* D C MEC Qm B: az externália gazdaságilag optimális nagysága A+B: a tiszta magánhaszon társadalmi optimuma A: a társadalmi tiszta haszon maximuma C+D: az externália azon része, amit el kell kerülni C: a tiszta magánhaszon a társadalom által el nem ismert része Q*: a gazdasági tevékenység társadalmilag optimális szintje Qm: a gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a magánhaszon (vállalati optimum) Gazdasági aktivitás
Környezetszennyezés saját károkozással Az előbbiekben azt feltételeztük, hogy a szennyező károsanyag-kibocsátása rajta kívülálló személynek okoz externális költséget (pl. bőrgyár) És ha nem? Előfordul, hogy magát is megkárosítja Eddig a gazdasági aktivitásra összpontosítottunk, feltételezve, hogy a szennyezés arányos a gazdasági tevékenységgel A fenti összefüggés csak adott helyen telepített, változatlan technológia mellett igaz! Függ: eltérő technológia, változó környezetállapot, semlegesítő kapacitás, környezeti érzékenység, stb. Vizsgáljuk gazdasági aktivitás helyett a szennyezéskibocsátást
n 2 1 Károk externáliák esetén Kár, költségek Z Szennyezéscsökkentés határköltsége MAC E 100 V 200 Társadalmi határkár MSD Magánhatárkár MPD Q (t) R MPD, MSD: gazdasági kár az üzem szennyezése következtében A görbe mutatja, hogy egységnyi további szennyezéssel mekkora a kárnövekmény MPD: vállalat által elszenvedett határkár MSD: a vállalat és teljes környezete által elszenvedett határkár MSD = MEC (ld. korábban) Szennyezőanyag kibocsátás
Költségek externáliák esetén n 20 10 Kár, költségek ( ) Z Szennyezéscsökkentés határköltsége MAC E 100 V 200 Társadalmi határkár MSD Magánhatárkár MPD Q (t) R Kérdés: mennyibe kerül a környezetszennyezés szintjének lecsökkentése arra a szintre, melyen a gazdasági tevékenység folytatható? MAC MAC: ennyibe kerül a szennyezés egységnyi csökkentése R: maximális szennyezés, legolcsóbb csökkentés Z: nulla szennyezés, visszafogás nagyon drága Gyakorlatban ritkán érhető el nulla kibocsátás Szennyezőanyag kibocsátás
n 40 30 20 10 Eredmény egy környezeti szempontból szabályozatlan piacon Kár, költségek ( ) Z Szennyezéscsökkentés határköltsége MAC E 100 V 200 Társadalmi határkár MSD Magánhatárkár MPD Q (t) R Egyensúly: ahol a profitorientált gazdasági egység kiegyenlíti a környezetszennyezésből és szennyezés-kibocsátásból származó költségeit, kárait. MAC = MPD Itt: V=200 tonna kibocsátás, költség: 10 Alacsony hatékonyság; társadalmi határkár: 40 MAC görbe lapossága mutatja, hogy kis költséggel lehetne javítani a helyzeten Szabad verseny esetén nincs ösztönző Szennyezőanyag kibocsátás
n 40 30 20 10 Környezetszennyezés társadalmilag hatékony mennyisége Kár, költségek ( ) Z Szennyezéscsökkentés határköltsége MAC E 100 V 200 Társadalmi határkár MSD Magánhatárkár MPD Q (t) R Társadalmilag hatékony mennyiség: társadalmi határelőnyök = társadalmi határköltségek (MSD=MAC) Itt: az előző helyzethez képest csökkentjük a kibocsátást 100 tonnával E Vállalat költsége: 10 +10 =20 Társadalom haszna: 10 +10 =20 Miért hatékony az E pont? Ha a szennyezés > 100 tonna: társadalmi költség (externália) > visszafogás költsége Ha a szennyezés < 100 tonna: kárcsökkenés < visszafogás költsége Szennyezőanyag kibocsátás
A környezetszabályozás szükségessége Az externáliák hatásos kezelési módja az internalizálás, a belsővé tétel Láthattuk: környezeti szempontból a piac nem képes magát szabályozni Feljavított láthatatlan kezet kell létrehozni A külső költségeket belső költségekként kell megjelentetni a döntéshozók számára Összeköttetést kell teremteni a magánhatárkár, társadalmi határkár, egyéni határhaszon és externális költségek között
A környezetszabályozás fő céljai A természeti javak takarékos felhasználása A környezetszennyezés ökológiailag megengedhető szintre csökkentése, megelőzése Környezetvédelmi feladatok költségeinek optimalizálása A környezeti érdeknek gazdálkodói és fogyasztói belső érdekké való transzformálása A környezetszabályozás eszközei sokfélék lehetnek.
A pigou-i adó Költségek, hasznok MNPB MNPB-t* t* MEC A. C. Pigou vetette fel először az externáliák internalizálásának kérdését A külső gazdasági hatásokat adókkal kell közvetíteni a vállalatoknak Célja: az emberi környezet olyan piacon értékelt tényezővé váljon, mint a tőke és a munka Sajátos adó kivetését szorgalmazta t* mennyiségű adó kivetésével a vállalat felhagy a Qmmennyiség gyártásával, és áttér a társadalmilag optimális Q* szintre Adó optimális nagysága (t*) = adott szinthez tartozó társadalmi határköltség Q* Qm Gazdasági aktivitás
Gyakorlati problémák a pigou-i adóval Az adó optimális mértékének meghatározásához ismerni kellene az externális határköltség-, az egyéni tiszta határhaszon-görbe helyét és lefutását Ez a gyakorlatban problémás A termelők általában ismerik saját tiszta határhasznuk alakulását, de erről aligha tud a hatóság. A termelők nem ismerik a tevékenységük által okozott káraik társadalmilag érzékelt szintjét Információs aszimmetria nehezíti az elmélet gyakorlati alkalmazását
Negatív pigou-i adó: szubvenció Ha az externália szintje nulla, az adó mértéke is nulla Ha pozitív externáliáról van szó, akkor negatív adóval, szubvencióval lehet támogatni a tevékenységet!
A pigou-i adó jobbá tétele W. J. Baumol és W. E. Oates amerikai közgazdászok kísérleteztek egy pragmatikusabb, hatásosabb megközelítéssel Nem a szennyező termelésre, hanem a szennyezőanyagkibocsátásra irányult Mivel a pigou-i adóra alapozott számítások információigénye nagy, a szennyezés okozta kár nagyságának meghatározása helyett a szennyezéscsökkentés határköltségét veszik figyelembe A díjak, adók segítségével nemzetgazdasági szempontból minimális költségszinten kell törekedni egy a társadalompolitika által meghatározott környezeti norma elérésére. Ha a szint elégtelen vagy túlzott, növelni vagy csökkenteni kell (meddig? Próba-szerencse!)
Állami szabályozási módok 1960-70-es évek: a fejlett ipari országokban az állam közvetlenül is beavatkozott a környezetvédelem érdekében: látható kéz pótolta a láthatatlan kéz hiányosságait A rugalmatlan direkt szabályozások a kezdeti sikerek ellenére kudarcot szenvedtek Az elmúlt évtizedekben inkább a kombinált (közvetettközvetlen) szabályozó eszközökre került a hangsúly Cél: a környezethasználók reálisan érzékeljék és értékeljék okozott externális hatásaikat Csak akkor van esély a társadalmi allokációs optimum elérésére, ha a vállalatok nemcsak a magánhatárköltség és kárgörbéjük alapján döntenek, de érzékelik a társadalmi határkárt, határköltséget is.
A szabályozatlan helyzet, még egyszer Kár, költségek ( ) Szennyezéscsökkentés határköltsége MAC Társadalmi határkár MSD Magánhatárkár MPD Minden vállalkozó Q0 szintig szennyez, mivel magánhatárkárából adódó vesztesége itt egyezik meg a szennyezéscsökkentés ráfordításaival Ezen a szinten a társadalom vesztesége messze meghaladja a vállalkozó által érzékelt szintet Itt jön be az állam Q0 Q (t) Szennyezőanyag kibocsátás
Az állam normát határoz meg Kár, költségek ( ) Szennyezéscsökkentés határköltsége MAC N Norma Társadalmi határkár MSD Magánhatárkár MPD A norma egy államilag létrehozott sorompó a társadalmi határkár elviselési küszöbén Aki túllépi a normát, fizet! Bírságtétel nagysága: V* pontban lévő magánhatárkár és N pontban lévő társadalmi normaérték közötti értéknagyság Q* Q0 A vállalat abban lesz érdekelt, hogy ne lépje túl a normát! Q (t) Szennyezőanyag kibocsátás V*
Problémák a direkt szabályozással A szennyezés-elhárítás határköltség-görbéje technológiánként, gyakran üzemenként és területenként is nagyon eltérő. A normarendszer nem tesz lehetővé kooperációt, így az átlagnál meredekebb és Npont felett haladó MAC görbéjű üzemeknek megéri bírságot fizetni. Ahol az MAC görbe laposabb, és a szennyezés alacsonyabb szintjén metszi az MSD görbét, azoknak a szennyezőknek is csak a Q*szintig érdemes tisztítani. A túlteljesítésért nem jár jutalom. Az önbevallás, a környezeti lobby gyengesége, a piaci etika, a környezeti etika nem kellő hatása is rontja a rendszer működését
Az infláció hatása a normarendszerre Kár, költségek ( ) Szennyezéscsökkentés határköltsége MAC Norma Társadalmi határkár MSD Az infláció és az ehhez nem igazított bírságtételek szinte hatástalanná teszik a rendszert. Az N normaszintnek megfelelő bírságszint reálértékben lesüllyed Niszintre, és így a szennyezés Q*-ról Qi* szintre nő Q* Qi* Eközben a költségvetésbe Magánhatárkár bekerülő bírságösszeg MPD reálértéke sem nő, így a negatív ösztönző csökkentő hatását a költségvetésből nem lehet pozitív ösztönzővel kompenzálni Q (t) Szennyezőanyag kibocsátás Ni V*
Összefoglalva... A hiányosságokat figyelembe véve inkább elmozdulás figyelhető meg a közvetlen szabályozó eszközöktől Szigorú környezetvédelmi normákat célszerű olyan esetben megtartani, ha különösen veszélyes tevékenységről van szó (meredek MSD és MAC görbék) A katasztrófákat hatékonyan normákkal, és nem piaci eszközökkel lehet elkerülni.
Közgazdasági, piaci eszközök alkalmazása A környezetpolitika alakítói a vállalkozói és fogyasztói szféra befolyásolására díjakat, adókat állapítanak meg. Alapja: pigou-i adók, továbbfejlesztve, szennyezésekre kihegyezve Különbség a normákhoz képest: már az első egység után is fizetendő adó vagy díj, nemcsak a norma feletti rész után. elv: minden egységnyi szennyező anyag terheli a környezetet, nemcsak a norma feletti mennyiség
Környezeti adó, díj Kár, költségek ( ) Szennyezéscsökkentés határköltsége MAC Társadalmi határkár MSD Az adó, díj (AD) egyenes elméletileg a magánhatárkár görbét követi kiegészíti azt az MSD-MAC metszéspontban (N) a társadalmi határkár szintjére N Adó, díj AD Magánhatárkár MPD Q* Q0 Q (t) Szennyezőanyag kibocsátás
Előnyök a bírságokkal szemben 1. A bírságrendszernél piackonformabb, az állami adminisztráció természetes merevsége mellett és helyett a piac rugalmasságára alapoz Szélesebb körben alkalmazható, pl. termékdíjak, betéti, letéti rendszereken keresztül a fogyasztók, háztartások is könnyebben elérhetők, szabályozhatók A díjfizetés a szennyezés első egységétől való indulásával az adott területen mindenkit érintetté tesz. Nincs mód arra hivatkozni, hogy a határérték alatt nincs köze a környezetvédelemhez.
Előnyök a bírságokkal szemben 2. A rendszer rugalmasabb, érzékenyebb a szennyezéselhárítás határköltségeire, különbségeire, változásaira. Mivel a norma alatt is kell adót, díjat fizetni, ösztönzi a norma alatti szennyezéselhárítás folytatását is A normákhoz, bírságokhoz képest könnyebben tudja követni az inflációt (különösen ha a termékdíjat a termék árának arányában határozzák meg) A költségvetésnek biztos bevételi forrást jelent, hiszen N ponttól a 0 pont felé eső szakaszon a vállalatok inkább díjat fizetnek, mintsem környezetszennyezéscsökkentést hajtsanak végre, hiszen az adó-és díjszint a csökkentési költségszint alatt van.
További szempontok A díj-és adótételek nagyságukban az esetek döntő többségében alatta maradnak annak, hogy önmagukban ösztönző hatást érjenek el. A rendszer működéséhez hozzátartozik a redisztributív hatás, amit a központosított pénzeszközök újraelosztó funkcióján keresztül ér el. Igaz ez akkor is, ha a rendszer működésében kulcselem a szennyező fizet elv (PPP), melyet az OECD országaiban (így az EU-ban is) alapelvként kezelnek.
Coase-tétel Ronald Coase amerikai közgazdász 1960-ban megjelent tanulmányában állította, hogy ha a tárgyalási költségek elhanyagolhatóak ha az érintettek szabadon tárgyalhatnak egymással ha az érintett felek száma kicsi, a bíróság bármelyik félnek megadhatja a jogosultságot, hatékony eloszlás jön létre. A bíróság döntésének eredménye, hogy megváltoztatja a költségek és hasznok megoszlási arányát az érintett felek között. Ez a következtetés a Coase-teoréma.
A Coase-tétel háttere Coase elmélet kimondja: függetlenül attól, hogy melyik félnek vannak törvényes jogai, egy automatikus tendencia alakul ki a társadalmi optimum tárgyalásokon keresztül történő elérésére. Coase úgy gondolkodott, hogy a társadalmi optimum eléréséhez elegendő lehet az üzletkötési megközelítés. A szennyezők és kárvallottak feltételezhetően a káruk határköltsége és a haszon, ill. a csökkentés határköltsége alapján fognak egyezkedni a környezeti degradáció vagy gazdasági tevékenység optimális szintjéről.
A Coase-tétel működési mechanizmusa Szabályozatlanság vagy a veszélyeztetett szereplők kiegyenlítő erejének hiánya esetén a szennyező megpróbál profitmaximalizálóan tevékenykedni A társadalmi optimum ott van, ahol a szennyező tevékenység határhaszna = a szennyezésből eredő társadalmi határkárral Ha az áldozatnak törvényes joga a tiszta környezet, akkor a szennyező kárpótolni köteles. Kialakul egy természetes tendencia, mely a társadalmi optimum irányába hajt.
Egy példa: Csendes, nyugalmas lakókörnyezetben az egyik lakástulajdonos asztalosipari tevékenységbe kezd Zajos fűrészgépet üzemeltet A zaj nemcsak őt, de a szomszédokat (a környezetét) is zavarja A káros hatás miatt nem hatékony állapot alakul ki.
Első lehetséges megoldás: a jog a fűrészelőnél van Költségek, hasznok MNPB C Q* MEC A B Qm A fűrészgépes Qm zajszinten dolgozik TFH a családot nem zavarja a tevékenység, de a szomszédok jó részét igen Hatékony zajszint: Q* (nettó társadalmi haszon max.) A hatékonyság elérhető: egyéni megállapodással Szomszédok pénzt (P*) ajánlanak fel a tevékenység csökkentéséért. A fűrészgépes csökkenteni fog Q*-ra Vesztesége: CQmQ* Nyeresége: CBQmQ* Szomszédok haszna: ACQ*Qm P<P* összeggel is lehet eredményt elérni, P>P* összeggel a Q*-nál nagyobb csökkentés költsége több, mint a haszon Gazdasági aktivitás
Második lehetséges megoldás: a jog a lakosságnál van van Költségek, hasznok MNPB C Q* MEC A B Qm Kiindulópont az origó, a nyugodt, tiszta, zavartalan környezet Sor kerülhet-e alkukra? Igen: Q* pontig a vállalkozó a károkozás mértékén felül tudja kompenzálni a szomszédait A szennyezőnek addig éri meg a zajcsökkentés, amíg a csökkentés költségét kompenzálja a lakók által fizetett összeg. Zajcsökkentés lehet leállással, de zajszűrő technológiával is (és feltételezzük, hogy a kárt szenvedők által fizetett összeg mind működési, mind beruházási költségeket fedez) A vállalkozásoknak addig érdemes csökkenteni, amíg a zajcsökkentési beruházások és kompenzáció összege alatta van az egyéni tiszta határhaszon görbének. Gazdasági aktivitás
Két kérdés az előbbiekkel kapcsolatban: 1. A tulajdonjognak mindig ahhoz kell tartoznia, aki azt először elnyerte, vagy megszerezte? 2. Hogyan lehet kezelni egy véletlen káresetet, amikor az előzetes megbeszélés nyilvánvalóan megvalósíthatatlan? Ezeket a kérdéseket rendszerint a bíróság válaszolja meg.
A Coase-féle megközelítés kritikája A szennyezéscsökkentés tranzakciós költsége nem nulla Nehézkes a szennyezők és a szennyezést viselők pontos beazonosítása (megjelenik a potyautas-jelenség) A beazonosítás hiányában megnő a (rugalmatlan) kormányzat szerepe A kormány környezetpolitikája orvoslatnak tekinthető, ha magasak a tranzakciós költségek