A kapcsolatban bontakozó lélek
A pszichoanalitikus elméletek irányai I. A. Klinikai elméletek(freud, Hartmann, Winnicott, Klein, Lacan, Kohut,Chasseguet-Smirgel) adultomorfizmus patomorfizmus B.Csecsemőmegfigyelésenalapuló empirikus elméletek(watson, Stern, Demos, Fónagy,Meltzoff, Beebe, Lachmann)
A selffogalma A selffogalmát az énfejlődésselfoglalkozó pszichoanalitikus irodalomba HARTMANNvezette be. Mivel az Ént az adaptáció szolgálatában álló szabályozó funkció egységének tekinti, nehezen elképzelhető, mint a nárcisztikusmegszállás tárgya. A selfaz a tudatos és tudattalan elemekből álló pszichés struktúra, amely nárcisztikuslibidóval van megszállva. A selflokalizációja nem következetes, mindhárom énstruktúrában(es, ÉN, Felettes-én) különböző selftartalmak lokalizálhatóak. Mivel a self belső tapasztalatokból alakul ki, attól fogva van, amióta az ember különálló lényként észleli önmagát. A self az önmagunkról alkotott tapasztalatok összessége. A selfaz identitással együtt olyan pszichés tartalom, amelynek integrálásán az én folyamatosan dolgozik. Az ÉN tehát egy szabályozó, feldolgozó struktúra, a selfpedig a tartalom.
A szelfinterszubjektíveredete A reprezentációk a kapcsolati tudásról, a másikkal való jelentésteliés érzelmileg telített együttlétek során fejlődnek. Szelfdifferenciálódása: az ilyen helyzetekben Szelfdifferenciálódása: az ilyen helyzetekben jelentést nyernek a gyermek önmagáról és a másikról szerzett tapasztalatai.
A szelfpszichológiaiinterszubjektivitáselméletbena fontos másik személlyel való szándék-, figyelem-és érzelemmegosztás (összehangolódás) nyomán kialakuló interszubjektív mezőt tartják a szelfszerveződéslegfontosabb terepének. Ebben a helyzetben a kommunikáló felek egymás tudatában benne foglalva ismerhetik meg és élhetik át önmagukat.
A. Tradicionálisan: az alany mint ágens aki tudatában van saját identitásának és alanyi valamint ágensi szerepének (Rycroft, 1988) - A "mi vagyok, mit teszek" -világa Az empirikus Szelf a Me(James, 1890) B. Kurrens ágencia-elméletek: állandó felismerésmintázata csecsemő cselekvéseiben és mentális folyamataiban, érzetek(senses) egysége amely a nem-reflexivtapasztalati tudatosságtól a reflexivtudatosságig húzódik (Stern,1985) A " mozog -mozgatom -haladok -érzem " világa a tapasztalat és/vagy a verbalizálás dimenziójában A szubjektiv Szelf, vagy az I (James, 1890), "by myself" (Demos,1993) A Descartes utáni szubjektivitás elméletek
Ágencia: A Szelfaszületésről rendelkezik az energiával hogy hasson a környezetre (Watson, 1972 -kontingencia, Gergely, Watson, 1996, szociális biofeedback) http://www.youtube.com/watch?v=krwb1jot9s&feature=related Kapcsolat : A születéstől a csecsemő interakciót folytat a környezettel (Meltzoff, Moore, 1977, Stern, 1985) Interszubjektivitás: a "magam" és a "másik" és a kölcsönhatás észlelése Desire: a csecsemő vágya a Másik tudása, amely felismeri a vágyát (Muller,1992) vagy másként : a csecsemő vágya hogy az anya vágyának a tárgya legyen" (Lacan)
A KAPCSOLATISÁG CENTRÁLIS SZEREPE Az interszubjektivitás megjelenésével kapcsolatos csecsemőmegfigyeléses elméletek 3 iránya (Gergely,2003) a. igen korán (3-4 hónapos korban) jelentkező interszubjektivitás elmélete (Trevarthen, 1979, Zelnick,Bucholz, 1994) b. a 9 hónaposan megjelenő interszubjektivitás (Emde 1981, Stern 1985, Tomasello, 2002) interintencionalitás és közös figyelemi fókusz interaffektivitás: az un. szociális referencia jelensége (Emde, Score,1983) c. az interszubjektivitás un.kontingencia elmélete (tükrözés,gergely,watson,1996)
A selffejlődése Daniel STERN elméletében A csecsemő személyközi világa (1985) c. művében Stern az énfejlődésrőlszóló elméletét a modern fejlődéslélektan eredményeiből kiindulva fogalmazza meg. Alapfeltevése az, hogy egyes preverbálisén-érzések már a születés pillanatában, vagy az előtt léteznek, míg az én más területeinek megjelenéséhez később megjelenő (megérő) pszichés funkciók szükségesek. Az énérzésnem feltétlenül jár önreflexióval, a tudat invariáns mintázata. (Gibson& Gibsonaz ént invariáns viszonylatok határozzák meg.) Az én az egyetlen olyan tárgy, amelynek észlelése során teljes megfelelés van a különböző érzékleti modalitások útján nyert információ között. Stern a selfszociális interakciókban résztvevő aspektusaival foglalkozik.
Miből áll össze a selférzés? Az én-érzés elsőrendű aspektusa a hatóerő, érzésének hiányában aktivitásunkat nem élnénk meg sajátként (pl.: a mozgásindítás én-élmény megélésében játszott szerepe) Második aspektusa test fizikai egységének átélése. (Téri, idői, formai és mozgás koherencia. Hiányában a testélmény fragmentációja, deperszonalizációés testen kívüliség élménye lép fel.) Az én kontinuitásának átélése. Az én folytonossága és történetisége emlékezeti teljesítményhez kötött, Stern szerint ezt 2-6 hónapos csecsemők már elérik. (Az affektív és motoros emlékezetre épít.)
Miből áll össze a selférzés? Az affektivitás, mint az én-élmény egyik elme. Az érzelmek nem kiváltó, változó tárgyhoz, hanem az invariáns énhez kapcsolódnak. Az affektivitás az én megélésének része. Érzelmi kifejezőmozgások+ érzelem vegetatív összetevői és azokról kapott visszajelzés + érzés szubjektív élménye én-élmény. Az interszubjektivitásra, a társas kapcsolat kialakítására való elemi képesség a szubjektív-én funkciója. Két én egymásra hangolódásának alapja egy interszenzorosteljesítmény (amely az én alapját is képezi) átfordítása két én integrációjává. Ez az empátia. Az integráló, szervező funkció az én fontos jellemzője, az én szervezőereje nélkül pszichikus káosz következne be. A jelentésátvételén-érzése, amely nélkül a szocializáció elképzelhetetlen volna. Az interszubjektivitáshozkapcsolódik, az egymásra hangolódás és az empátiás úton történő attitűdátvétel.
AZ ÉN-ÉRZÉS (SELF) FEJLŐDÉSI SZAKASZAI Az alakuló én érzése a gyermeket születésétől kezdve jellemzi. (Már az újszülöttre jellemző a szociális hatásokra való szelektív válaszadás) A csecsemő 2-6 hónap között kapcsolja össze a test fizikai egységének érzését a hatóerő érzésével, az affektivitással és a kontinuitással. Ebből az integrációból alakul ki a magself.
Stern tagadja a szimbiotikus szakasz létezését -a másikkal való egység megélése csak azután képzelhető el, miután az én és a másik alapélménye kialakult. Mahler: 9-18 hónap az individuáció, autonómai megszerzésének szakasza Stern: ez az interszubjektív egység szakasza. Miközben a szeparáció az én-élmény egyes területein előrehalad a másikkal való egység megélésének új formái jelennek meg.
Az én-érzés/selfformái változnak, 4 forma van, amelyek különböző kapcsolódási módokat jelentenek: bontakozó/kiemelkedő self érzése 0-2. hónap magself(core self) érzése 2-6. hónap szubjektív selférzés 7-15. hónap verbális selférzés 15 hónapos kortól. Megjelenése után mindegyik fennmarad az egész élet folyamán. A kialakulásuk sorrendje adott, de a selférzések a funkciónak és a helyzetnek megfelelően fognak működni a későbbiekben.
A kompetens csecsemő és Daniel Stern Szelf-érzet elmélete (Stern, 1985, Gabbard, 1994) Felbukkanó Szelf -érzet (0-2. hónap) vitalitás affektusok amodális percepció (Meltzhoff és mtsai,1977, 1981) Szelf-mag érzete ( 2-6. hónap) Szelf-ágencia (akarat érzet, konzekvenciák) Szelf koherencia (Szelf és Másik elkülönitése) Szelf-affektivitás Szelf történet - motoros, perceptuális és affektiv emlékezet Szelf szubjektivitás (7-9. hónaptól) affektiv illeszkedés (over and under), keresztmodális hangolódás RIGs általánositott tapasztalatok-a Szelf és tárgyreprezentációk új szemlélete (mell - tej epizód és általánositása) Verbális Szelf - érzet ( a nyelv megjelenésétől ) true Self private Self social Self
A csecsemő fejlődésének tartományai
AZ EGYES SELFÉRZÉSEK JELLEGZETES KAPCSOLÓDÁSI MÓDJAI kiemelkedő self a másik kiemelkedése magself magkapcsolódás szubjektív selférzés interszubjektivitás verbális selférzés verbális kapcsolódási szint
A viszonyulásmód tartományai
A BONTAKOZÓ/KIEMELKEDŐ SELF ÉRZÉSE (0-2. HÓNAP) A 2 hónapos kor csaknem akkora változást jelent, mint maga a születés, a korábbi felfogások a fiatalabb csecsemőket preszociálisprekognitívlénynek tekintették. Stern szerint ekkor az én-érzésnek olyan aspektusa formálódik, amely az élet folyamán mindvégig hatékony marad. Ezt a modern fejlődéslélektan kutatási eredményeire alapozza. Wolff: a csecsemő születéstől fogva átél egy nem szükséglet kielégítésre irányuló inaktív éber állapotot, amelyben a külső ingerek felé nyitott. Az első életszakasz teljesítményeit három funkció segítségével vizsgálhatjuk: fejfordítás, szopás, célirányos nézés. Ezeket használták fel a páros összehasonlításos preferenciavizsgálati és a habituációs-disszhabituációs paradigmák alkalmazásakor a csecsemőkísérletekben. http://www.youtube.com/watch?v=uib2zx1phmc&feature=relate d
MacFarlane( 75): 3 hetes babák arra fordítják a fejüket, ahol az anyatejes párnácska az édesanyjuk tejét tartalmazza. Friedlander( 70): preferencia az emberi hangra az újszülöttek a cumi szopásának frekvenciájával tudtak hangokat beállítani az emberi hang frekvenciájának megfelelő tempóban kezdtek szopni, az emberi hang tulajdonságainak (f, hangmagasság, intenzitás) megfelelő hangot hallgatták szívesen. hatóerő érzése jelenik meg a szándékos szabályozásban. Fantz( 66): Az emberi arcnak megfelelő vizuális mintázatot preferálták, illetve az emberi arcnak megfelelő vertikális szimmetriát preferálták a horizontális helyett. http://www.youtube.com/watch?v=gk3ebhsmc4a&feature=related Stern: a kategóriaképzés, az invariáns mozzanatok kiemelése az észlelés folyamán már újszülöttkorbanmegjelenik. Az én-érzés feltétele az élmények integrálásának képessége. Az alakuló én érzése a szenzoros élmények közötti viszonyokkal kapcsolatos tanulás függvénye és mellékterméke.
A PERCEPTUÁLIS INTEGRÁCIÓ CSECSEMŐKORI FORMÁI A perceptuális egység ugyanazon tárgyról érkező különböző modalitások (vizuális, taktilis, auditoros) kapcsolatba kerülnek egymással. Meltzoffés Borton( 79): három hetes csecsemők szájába két különböző formájú cumi egyikét dugták, úgy, hogy nem láthatták a cumit. Ezután a két cumit mutatták, és a csecsemők hosszabban nézték az ismerős, bekapott cumit a modalitások közötti transzfer már az élet első heteiben megvan. Lenkovitzés Turkewitz( 80): 3 hetes csecsemők, ha két különböző modalitásban az ingerintenzitás azonos, akkor a pl: fényre habituálódott csecsemő hangra nem ad orientációs reakciót (OR) a transzfer minden modalitásban működik, képesek különböző modalitásbeli idői mintázatok átvitelére. Meltzoffés Moore ( 77): 3 hetesek utánozzák a nyelvnyújtást és szájnyitást. Mackain( 83): 6 hetesek képesek két beszélő arc közül kiválasztani azt, amelyik a hallott hangnak/beszédnek megfelelően mozog.
Amodálispercepció Stern feltételezi, hogy a csecsemő az információt eleve szupramodáliskéntészleli, és amodálisan reprezentálja. A precepció minőségének absztrakt reprezentációja történik. A csecsemő tehát perceptuális egységeket észlel, absztrakt reprezentációja van, az élmény globális minősége jellemzi a tapasztalatot.
Fiziognómiás észlelés Werner ( 48) A fiziognómiás észlelés az észlelés által keltett azonos érzelmekre vezethető vissza. Az első megismerési fázis az úgynevezett motoros affektív fázis, a fiziognómiás észlelés során az amodálistapasztalatok affektív kategóriák mentén szerveződnek. pl: a kétdimenziós ábrák elsősorban affektív tartalmuk szerint észlelődnek; vannak vidám, szomorú, dühös hangsorok és vonalas ábrák, amelyek közös jegyeit Werner az emberi arccal kapcsolatos közös tapasztalatokból vezeti le.
VITALITÁS ÉRZÉS/VITALITÁSI AFFEKTUSOK Vannak olyan élmények, amelyek külső modalitásból származó élményeket közös nevezőre hoznak, ez a folyamat pedig egy dinamikus változás mentén ragadható meg. A viselkedés, vagy a különböző fiziológiás történések kontúrjáról van szó, közös aktivációs kontúrváltozás történik. pl: popsiraesés Hoppá! Az érzelmek két dimenzió mentén írhatóak le: kellemes kellemetlen; intenzitás Stern a vitalitási affektusokat fiziológiás és interperszonális történésekre vezeti vissza. A vitalitási affektusok a csecsemővel való interakció alapvető elemei (pl: lecsengő ingerminta nyugtatás)
A viscerálistörténések az aktivációs kontúrok mentén közös nevezőre hozhatók. A viscerálistörténések és a folyamatban lévő viselkedés vitális affektus eleme absztrahált élményminőségként az én-érzés részévé válik közérzet. Az egyik modalitásban megtapasztalt tárgy észlelése egy másik modalitásban déjavu élménnyel járhat. Déjavu érzés léphet fel egy korábbi selférzés aktiválódása esetén is. A legkorábbi életszakaszban a csecsemő intenzitásokat, vitális affektusokat és hedonikustónust érzékel, ennek eredményeként fokozatosan self-invariáns és tárgyinvariáns elemeketazonosít. Az alakuló szerveződés globális, szubjektív világa a szubjektivitás alapvető eleme a csecsemőkorban és később is.
A magself(2-6. hónap) A csecsemő fejlődésében a 2. hónaptól ugrásszerű változás áll be megjelenik a szemkontaktus gyakoribb lesz a mosoly motoros képességek fejlődnek megjelennek figyelmi stratégiák EEG aktivitás fokozódik alvás-ébrenlét ciklus stabilizálódik A selférzésaszületés pillanatától alakul és szerveződik, a folyamat során az egymástól elkülönített tapasztalatokat a csecsemő kapcsolja össze egy tanulási folyamat segítségével. Így létrejön a selférzésmegtapasztalása a magself. A magselfbentapasztalatai vannak magáról, a másokról és a testhatárokról.
A szelfamásikkal együtt A RIG-ek (reprezentációi azoknak az interakcióknak, amelyek generalizálódnak) A felidézett társ
A szubjektív selférzés(7-15. hónap) egy második jelentős fejlődési ugrás 7-9 hónapos korban jön létre, ekkor fedezi fel a csecsemő, hogy ő egy másik, önálló szubjektív élményvilággal rendelkezik szubjektív selférzés A saját élményvilág a másikkal megosztható interszubjektivitás, a gyermek belép a pszichikus intimitás világába, és egyúttal kialakul a fizikai intimitás valódi igénye is.
Az interszubjektivitásbizonyítékai 1., figyelem összpontosítás megosztása; A figyelem közös fókuszának megosztása a mutatás gesztusában nyilvánul meg. Murphy és Messer( 77): 9 hónaposok arra a tárgyra néznek, amit az anya mutat, és megerősítés végett visszanéznek az anyára. http://www.youtube.com/watch?v=ee76gcfrrmk&feature=related 2., szándék megosztása; A szándék megosztásának legnyilvánvalóbb jele a kommunikáció szándéka. (prelingvisztikus kommunikáció) Dunn: 1 és 3 éves gyerekek viccet mesélnek egymásnak, ez bizonyítja, hogy föltételezi, a másik fejében is van v.miolyan, mint az ő fejében. 3., érzelmi állapotok megosztása. Az érzelmi állapotok megosztására számos kísérleti példa van. (vizuális szakadék, érzelmi állapot felismerése) Emde, Sorce, Campos: szociális referencia kísérlet Az anya referencia a gyerek számára, a vizuális szakadékon csak annak bíztató, mosolygó arcát látva mászik át, ugyanígy jár el ismeretlen tárgyak (pl: robot) esetén is. MacKain( 85): 9 hónapos gyerekek észreveszik a saját és egy másik ember érzelmi állapota közti kongruenciát. (rövid szeparáció izgatott, szomorú gyerek anya vissza tovább nézik a szomorú képet; szep., vidám helyzet vidám képet nézik) http://www.youtube.com/watch?v=apzxgebzht0&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=eyxmq11xwzm&feature=related
Az érzelmek interszubjektívcseréjéhez szükséges feltételek a szülő képessége, hogy kiolvassa a csecsemő érzelmi állapotát, a szülőnek olyan viselkedést kell teljesítenie, ami nem utánzás, de megfelel a csecsemő nyílt viselkedésének, a csecsemő képes legyen a szülő válaszát úgy olvasni, mint saját eredeti érzelmi állapotához illeszkedőt Az anya ráhangolódik a gyerek érzelmi állapotára és saját Az anya ráhangolódik a gyerek érzelmi állapotára és saját viselkedésének amodális aspektusával ezt visszajelzi. Az anyák egy idő után variálják az utánzást új viselkedési minták. Az affektív ráhangolódásban az illesztés krosszmodális, és az érzelmi állapotra vonatkozik gyerek átéli a megoszthatóságot.
Elsődleges Másodlagos interszubjektivitás Szociális mosoly Szerepcserélgetés Szemkontaktus A páros interakción kívüli tárgyakra is vonatkozik Közös figyelmi fókusz Szociális referencia
Mi mentén alakul a ráhangolódás? abszolutintenzitás (a vis. int. = gy. vis. int., forma, mód. nem számít) intenzitás kontúr (emelkedés, süllyedés) taktus (metronóm szerű, lüktetés, dobogás) ritmusos illesztés (időtartam önmagában nem elég) alakzat illesztés (téri jellemzők)
A verbális selférzése (15 hónaptól) Stern szerint a beszéd kétélű kard, amely tágítja a kapcsolat lehetőségeket, az élmények egy jelentős részének megoszthatóságát viszont nem segíti elő, sőt gátolhatja. Az én-élmény és a nyelv egymással kölcsönhatásban alakul. Megjelenik egy új énfunkció, a gyermek képessé válik arra, hogy az ént tárgyként élje meg. Az én, mint tárgy szinonímái a kategórikus self, objektív self vagy konceptuális self. A beszéddel, az én narratív funkciójával megindul az élmények illetve azok egyes összetevőinek súlyozása (a kultúra értelmezési sémája szerint). Az én, mint tárgy megjelenésének 4 bizonyítéka van: a tükör előtt mutatott viselkedés sajátos alakulása http://www.youtube.com/watch?v=k1ksjog3ncu&feature=related verbális jelölők használata a saját személlyel kapcsolatban nemi identitás kialakulása (ön-kategorizáció) empátia megnyilvánulási formái
Stern: a fejlődés nem konfliktusok mentén halad előre, hanem eleve meglévő tendenciák bontakoznak ki. Ezek a születéstől fogva meglévő integráló, intrapszichikusés interperszonális elemeket összehangoló folyamatok.
Különbségek az analitikus felfogáshoz képest Figyelembe veszi a kísérleti fejlődéslélektan eredményeit Az önérzékelés az öntudat és a nyelv előtt is létezik Nincs keveredés a külvilággal, sem szimbiózis Kétségbe vonja az eddigi szakaszolást és szakasz-felfogást