Gépszerkesztő technikus A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A gépszerkesztő technikusok a fém és gépipari jellegű foglalkozások körébe, azon belül a gépésztechnikus foglalkozási szakmacsoportba tartoznak. 2005-ben a gépésztechnikusok száma 18000 fő körül mozgott Munkahelyek jellege A gépszerkesztő technikusok többsége gépeket- és járműveket előállító/javító cégeknél tevékenykedik, ugyanakkor igen gyakori, hogy nagy értékű termelőberendezéseket működtető feldolgozóipari (élelmiszer-, vegyipari-, faipari-, stb.) vállalatok, illetve jelentékeny munkagép állománnyal rendelkező cégek, valamint mérnöki tervező irodák gépszerkesztő technikusokat alkalmaznak. A gépszerkesztő technikusok jelentős részét a gépipar foglalkoztatja, ugyanakkor számottevő részüket a fémfeldolgozási szektorban alkalmazzák. A gépszerkesztő technikusokat leggyakrabban tervezői, tervező-asszisztensi munkakörökben foglalkoztatják. Gépszerkesztő technikusokat többnyire közepes- és nagyméretű vállalatok alkalmaznak Magyarországon. Nem jellemző, hogy a pályakezdők nem alkalmazotti (tehát vállalkozó) státuszban kezdik meg a szakmai pályájukat. Utóbbi legfőbb oka a szakmai gyakorlat hiánya. Az összes technikus végzettségű körülbelül 8% gépésztechnikus. Javarészt - kétharmad arányban - 10 fő felett foglalkoztató vállalatok körében helyezkednek el. A szakmacsoportban foglalkoztatottak aránya szakmánként, 2005 (%) Középfokú műszakiak Földmérő-, és bánya technikus Gépész technikus Elektro technikus Építésztechnikus Mezőgazdasági technikus Vegyész technikus Közlekedési technikus Környezetvédelmi technikus Fa- és könnyűipari technikus Élelmiszeripari technikus 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói A szakmacsoport teljes létszáma: 145 ezer fő 3K Consens, 2007 A fém- és gépiparban foglalkoztatottak - mely ágazat a gépszerkesztő technikusokat is javarészt foglalkoztatja - a Nyugat-, és Közép-Dunántúli régiókban valamint az ország középső megyéiben vannak jelen legnagyobb mértékben. Arányuk Dél-Dunántúlon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb.
A gép- és járműgyártás foglalkoztatási aránya a megyei foglalkoztatás szerkezetében, valamint az alágazati foglalkoztatottak eloszlása a megyék között 6 % és felette 4 5,99 % 3 3,99 % 2 2,99 % 2 % alatt A gép- és járműgyártás alágazatai Kompresszor, turbina, csapágy gyártás Fűtőkészülék, villamos készülék gyártása Vasúti, mg-i, emelőgép, hajógyártás Termelőgép gyártása Közúti jármű gyártása Közúti járműmotor, -alkatrész gyártása Az egyes oszlopok mérete arányos a foglalkoztatottak számával Munkarend, Bérezés Egy gépszerkesztő technikus keresete nagymértékben függ attól, hogy milyen munkaköri pozícióban és milyen szervezetnél kerül alkalmazásba, ugyanakkor a szakmai életút színvonala is jelentősen befolyásolja a bér alakulását. Jellemző, hogy a bér az adott cégnél eltöltött idő, valamint a felmutatott teljesítmény alapján növekszik. A gépszerkesztő technikusok gyakran a tervező mérnökökéhez hasonló juttatásokban részesülnek, de a mérnöki munkakörökhöz közelebb álló vezetői munkakörökben a leggyakoribbak a kimondottan magas vállalati juttatások (céges autó, telefon). A gépszerkesztő technikusok többnyire kétműszakos munkarendben, heti 40-, napi 8 órában dolgoznak, túlórázás nem jellemző. Általában egy gépszerkesztő technikus értéke a cégnél eltöltött idővel párhuzamosan emelkedik, így az idő és (a pozíció megtartásához is szükséges) minőségi munkavégzés határozzák meg legjobban a kezdő bér növekedésének alakulását. Gyakori, hogy a szakmabeliek továbbképzéssel, pontosabban géptervező gépészmérnökké történő átképzésükkel olyan karrier-utat nyitnak meg maguk számára, amelyben rendszerint jóval magasabb jövedelmek érhetőek el, mint a gépszerkesztő technikus végzettséggel betölthető munkakörökben. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint a szakmában havonta átlagosan 180 ezer, pályakezdőként 130 ezer forintot lehet keresni. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet A gépszerkesztő technikus szakemberek iránti keresletet a gép- és fémfeldolgozó-ipari-, valamint a gépberendezés-javítás iránti kereslet, illetve a technológia fejlődése határozza meg legjobban. A hazai- és a világgazdaság növekedésével, az egyes iparágak fejlődésével egyre több gépre van szüksége a nemzetgazdaságoknak, így folyamatosan növekszik a jelentősége a gazdaságot/lakosságot gépipari berendezésekkel támogató gép- és járműiparnak, valamint a gazdaságot fémszerkezetekkel ellátó fémmegmunkáló iparágnak is. A hazai gazdaság többi ágazatához viszonyítva a külföldi tőke aránya a gép- és járműiparban a legmagasabb és a jövőben is ez az ágazati szektor lesz a tőkebeáramlás egyik legjelentősebb területe. A gépszerkesztő technikusok továbbra is fontos részét képezik a termelést megalapozó tervezési folyamatnak, de egyre inkább egy olyan
vállalati törekvés mutatkozik meg, amely a gépszerkesztő technikusok iránti keresletet középtávon csökkenteni fogja. Ennek oka, hogy az egyre bonyolultabb technológiájú berendezések kiegészítő-, javító- és elsősorban innovációs-, újító tervezéséhez ma már gépészmérnököket foglalkoztatnak, tehát a munkaerőpiacon a tervező-asszisztensi pozíciókba a gépészmérnök-tervező végzettségűeket többnyire előnyben részesítik a gépszerkesztő technikus végzettségűekkel szemben. A szakmában elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben csökkeni fognak. A szakmában dolgozok száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 6%-al lesz kevesebb. A fém és gépipari foglalkoztatás területén várhatóan a gépipari szakmunkások és a mérnökök iránt fog növekedni a kereslet, a technikusok iránti igény csökken. (3K Consens Iroda szakértői becslés 2007) Várhatóan Budapesten, a Nyugat-Magyarországi és Közép-Dunántúli régióban lesz a legnagyobb szakma iránti igény. Életkormegoszlás A jelenleg dolgozó gépésztechnikusok javarészt az idősebb - majd 60%-uk 40 év feletti - korosztály köréből kerülnek ki. A technikusi szakmába való alacsony volumenű belépés és az ismertetett koreloszlás miatt középtávon a szakma elöregedése várható. A hivatást választóknak többnyire közös jellemzője a műszaki-, valamint a (termelő)gépek-, gépjárművek iránti elméleti-gyakorlati érdeklődés és hogy viszonylag rövid képzési idő alatt (2 év) relatíve magas minőségű szakmára kívánnak szert tenni. A cserélődés/szakmaváltás okai leggyakrabban a munkakörülményekkel, az elérhető bérekkel, a munkahely távolságával vannak összefüggésben. Az azonos bér melletti jobb munkakörülmények, a közelebbi munkahely lehetősége sokszor állnak a munkahelyváltás hátterében. A gépszerkesztő technikus szakma az ülő testhelyzetben, zárt irodai térben, elsősorban számítástechnikai szoftver eszközökkel (tervező programokkal)-, vonalzókkal-, mérőszerszámokkal végzett munka iránt érdeklődők számára a legmegfelelőbb, akik a mérnöki megoldásokhoz rendelt utasításoknak megfelelően képesek önállóan kiegészítő tervezési munkálatokat (szerkezetirajz készítés-, módosítás, a kiszámított paraméterekhez-, anyagokhoz a legmegfelelőbb megmunkálóeszközök hozzárendelése, stb.) végezni. A szakmát többinyire nagyfokú önállóság jellemzi, de gyakoriak az egyeztető megbeszélések a tervező gépészmérnökökkel.
Gépszerkesztő technikus 20,0 15,0 % 10,0 5,0 0,0 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-X Forrás: KSH Népszámlálás 2001, korcsoport (év) 3K Consens, 2007 Fő feladatok, munkakörülmények A gépszerkesztő technikus legfontosabb feladata, hogy a mérnökök utasításai alapján tervezési feladatokat lát el: kiegészítő tervezéseket végez el, illetve megszerkeszti az új konstrukciót. Munkája során pontos számításokat kell végeznie annak megállapítására, hogy a gyártás során milyen hibahatárok fogadhatóak el, adott anyagot milyen megmunkálási technológiákkal lehet a legoptimálisabban megmunkálni (stb.). A gépszerkesztő technikus főtevékenysége tehát a számítógépes tervezés. Az általa készített műszaki rajzok alapján kerül sor a gyártásra. Nem szigorúan tartozik a gépszerkesztő technikusok munkaköréhez, de gyakran előfordul különösen új technikai megoldások bevezetése esetén hogy a gyártási folyamat ellenőrzése szintén a szakember kompetenciájába tartozik. A hivatást választóknak a számítógép a legfontosabb munkaeszközük, munkájuk során pedig a tervező mérnökökkel, technológusokkal, a gyártást felügyelő vezetőkkel tart fenn viszonylag szoros munkakapcsolatot. A gépszerkesztő technikus irodai munkát végez, így öltözete ennek megfelelő, civil jellegű. A gyárüzemben a biztonsági előírásoknak megfelelő védőfelszerelést kell hordaniuk (fejvédő, köpeny, stb.). A szakemberek legfontosabb kompetenciái: a gépszerkezeti struktúrák átfogó ismerete, NC/CNC programozás elméleti alapok, anyagismeret, jó számoláskészség, kiváló térlátás, - kreativitás-, precizitás-, fokozott figyelem-, pontos mérés-, műszaki rajzolvasás képessége. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások Az új szakképzési rendszerben a bemutatott hivatást választóknak a mérnökasszisztensi képzést érdemes választaniuk, amelynek egyik elágazása a gépipari mérnökasszisztens képzés. A szakma csak iskolai rendszerben tanulható, a képzési idő 2 év. A tanulmány megkezdéséhez szükséges feltétel a sikeres érettségi vizsga megléte. A munkáltatók általában azokat a pályakezdőket részesítik előnyben, amelyek a képzési idő alatt nem csak papíron, hanem tudásban is bizonyítható szakmai gyakorlatot szereztek. A közelmúltban a fémipar területén technológiai újítások jelentek meg (NC/CNC technológiák terjedése, új ötvözetek, új anyag-megmunkálási eljárások), ugyanakkor megmaradtak a korábbi tudások iránti munkáltatói igények is. A vállalatok jelenleg-, illetve a közeljövőben fokozottabban érvényesülő igényei a gépszerkesztő technikusokkal szemben: - a szakterülethez kapcsolódó NC/CNC vezérlésű gépek ismerete, - szabványosított NC/CNC programnyelv elsajátítása, - CAD/CAM ismeretek, - mérés- és szakrajztudás, - térlátás és műszaki érzék, - kézügyesség, - jó szisztematikus-következtető gondolkodás (programozás), - ötletgazdagság (műszaki találékonyság), - alapfokú szakmai idegen-nyelv ismeret. A magas fokú precizitás és koncentráció alapelvárások.
Karrier A gépszerkesztő technikusok karrierje behatárolt. A legjellemzőbb esetben a szakmai továbbképzés után nyílik lehetőség komolyabb előrelépésre. A vállalatok mérete és humánpolitikája erősen befolyásolja a karrier-lehetőségek jellegét. A kisebb cégeknél gyakran a juttatási csomag színvonalának növelése, illetve kapcsolódó munkakörök-, eseti megbízások adása jelentik az előrelépés legfontosabb eszközeit. A nagyobb, több szinttel rendelkező cégeknél már tényleges, felfelé ívelő státuszváltással-, illetve az anyagi megbecsülés növekedésével együtt járó karrierpályáról lehet beszélni, de ennek általában a szakmai továbbképzés a tervezőmérnökké válás a legfontosabb feltétele. A lojális, jól dolgozó munkaerő az évek számával egyre értékesebb munkatárssá válik, így számíthat arra, hogy különféle eszközökkel általában béremeléssel, prémiumokkal, projektekbe való bevonásokkal igyekeznek kielégíteni a karrier utáni szükségleteket.