6. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ELLÁTÁSOK A társadalombiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló pénzalapok a központi a költségvetéshez tartoznak a 2010.évi államháztartási reform óta. A társadalombiztosítási ellátás egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátásból áll. Ezekre az ellátásokra a biztosítottak jogosultak. Az egészségbiztosítási ellátás lehet: egészségügyi szolgáltatás, pénzbeli ellátás, úgymint táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj,egyéb térítések, baleseti ellátás, úgymint baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék, rehabilitációs és rokkantsági támogatás. A nyugdíjbiztosítási ellátás lehet: sajátjogú nyugellátás, úgymint öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági támogatás, hozzátartozói nyugellátás, úgymint özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátás. A társadalombiztosítási ellátások ellátására képződő alapok tehát a nyugdíjalap és az egészségbiztosítási alap. A társadalombiztosítási ellátások fedezésére a foglalkoztatók (munkáltatók) szociális hozzájárulási adót kötelesek fizetni a biztosított alkalmazottaik bére (Szja tv. szerinti adóköteles jövedelem) után, amelynek mértéke 2017-ben 22%. A kifizetőn kívül a szociális hozzájárulási adó alanya: az egyéni vállalkozó és az őstermelő. Az egyéni vállalkozó a 22%-ot köteles megfizetni az szja szerinti vállalkozói kivét után, de legalább a minimálbér 112,5% -a után, átalányadózóként a jövedelme, de legalább a minimálbér 112,5 %-a után, eva-s egyéni vállalkozóként az alap 4%-a, de legalább a minimálbér 112,5%-a után. Nincs minimum adó az egyéni vállalkozónak, ha 36 órás munkaviszonyban áll, vagy ha öregségi nyugdíjban részesül, vagy ha felsőoktatási intézményben nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Társas vállalkozás közreműködő tagjának a szociális hozzájárulási adó alapja a tagi jövedelem, de szintén legalább a minimálbér 112,5 %- a. Szintén nincs minimum adó annak, aki 36 órás munkaviszonyban áll, vagy öregségi nyugdíjban részesül, vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatos hallgatója. A biztosítottak ugyancsak járulékot kötelesek fizetni, amelynek mértéke összesen:18,5% ebből:
az egészségbiztosítási járulék 7%, a nyugdíjjárulék:10%, munkaerő-piaci járulék:1,5%. A járulékot a jövedelemadó-előleg számításánál jövedelemként figyelembe vett összeg (járulékalap) után kell levonni és befizetni (munkabér, munkadíj, jutalék, jutalom, betegszabadság idejére eső átlagkereset stb.), legfeljebb azonban a járulékfizetés felső határáig. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy sem nyugdíj, sem egészségbiztosítási járulékot nem fizet. A GYES-ben, GYED-ben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülő személy a díj összege után nyugdíjjárulékot fizet. A keresetpótló juttatásból, munkanélküli járadékból, segélyből csak nyugdíjjárulékot kell fizetni. Az egyéni vállalkozó attól függően, hogy főfoglalkozásban vagy kiegészítő tevékenységként vállalkozó, illetve hogyan adózik, mi az adóalapja (járulékalapja) eltérő módon fizet. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét de legalább a megelőző hónap első napján érvényes minimálbér másfélszerese után fizet egészségügyi járulékot és munkaerőpiaci járulékot, valamint legalább a minimálbér után nyugdíjjárulékot. Az átalányadózó vállalkozóknál az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhó első napján érvényes minimálbér után kell nyugdíjjárulékot, és legalább a minimálbér másfélszerese után egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni. A tételes átalányadózók esetében pedig a minimálbér a járulékalap. A társas vállalkozás tagja részére a személyes közreműködés címén elszámolt jövedelem a járulékalap. Azok az egyéni és társas vállalkozók, akik vállalkozói tevékenységük folytatása mellett egyidejűleg heti 36 órai munkavégzéssel járó munkaviszonyban vannak, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói (többes jogviszony) a vállalkozói kivét után fizetik a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó csak a saját jogú nyugdíj mellett vállalkozó minősül annak 5% baleseti járulékot fizet. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, a társas vállalkozó a vállalkozásából származó jövedelme után fizet. Nem kell fizetni járulékot, ha táppénzben, GYED-ben, GYES-ben részesül valaki, ha nem dolgozik, katonai szolgálatot teljesít, fogva tartott stb. Az alkalmi munkavállaló ellátásra (baleseti táppénz is) jogosult, de táppénzre és terhességi gyermekágyi segélyre nem. Az egészségügyi hozzájárulás (eho) az egészségügyi ellátások pénzügyi fedezetének kiegészítésére szolgál. Százalékos mértékű hozzájárulást kell fizetni, amely jelenleg 14%: az összevont adóalapba tartozó járulékot nem viselő jövedelmek után (egyéb jövedelmek),
a járulékalapba nem számító természetbeni juttatások után (adóköteles ajándék, reprezentáció), és ha azt nem a biztosított kapja, kamat kedvezményből származó jövedelem után, egyösszegű járadékmegváltás után, kisösszegű kifizetések után, ha a juttatott nem biztosított és nem alkalmi munkavállaló. Az egészségügyi hozzájárulás mértéke általában 14%, kivételt jelent a mezőgazdasági kistermelő, aki a bevétel 5%-ának 15%-át fizeti. Egyes esetekben és jövedelmek után nem kell hozzájárulást fizetni, pl. táppénz, GYET, GYED, terhességi gyermekágyi segély, nyugdíj stb..
Összefoglaló táblázat Bruttó bér Munkáltató (%) Munkavállaló (%) Szocho 22 0 Szja 15 15 Nyugdíjjárulék 0 10 Természetbeni EBJ 0 4 Pénzbeni EBJ 0 3 Eho 14, 27 14 Munkerő-piaci járulék 0 1,5 Szakképzési hozzájárulás 1,5 0 Járulékbevallás és fizetés A NAV járulékigazgatóságaihoz kell a bevallást és a befizetést megtenni az adóbevallás részeként. A bevallás gyakorisága az adófizetéshez igazodik, ha a fizetési kötelezettség: a 10 millió forintot elérte havonta, a következő hónap 20-ig, a 4 millió forintot elérte negyedévente, a következő hónap 20-ig, 4 millió forint alatt van évente, az adóbevallással február 15-ig. A fizetés gyakorisága ettől eltér. A havonta bevallásra kötelezett munkáltatónak a tárgyhónapban kifizetett járulékalapot képező jövedelem után megállapított járulékot, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell befizetni, kivéve a helyi önkormányzatoknak, amelyeknek 20-ig. Az egyéni vállalkozóknak negyedévente, a negyedévet követő hó 12-ig kell saját maguk után befizetni a járulékot. A vállalkozók alkalmazottjaik után ugyanakkor havonta fizetik a járulékot. A foglalkoztató köteles az egészségbiztosítási szervnek 8 napon belül bejelenteni (személyi adatok, taj-szám megjelöléssel) a foglalkoztatott biztosítási jogviszonyának kezdetét, megszűnését, és szüneteltetését egyaránt! Késedelem, mulasztás következményei A járulékok megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a feltárt jogsértések Jogkövetkezményeivel, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával, késedelmével kapcsolatos kérdésekben az adózás rendjéről
szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni (adóbírság, késedelmi kamat stb.). Mulasztási bírsággal sújthatják a Tb pénztárak külön a társaságokat, magánszemélyeket, ha elmulasztják bevallási kötelezettségeiket, nem jelentik be táppénzes dolgozóikat. A bírság társaság esetében 200 ezer forint, magánszemély esetében 100 ezer forint lehet. Egészségbiztosítási ellátások, nyugellátások, családi támogatások Az egészségügyi ellátások lehetnek: ingyenes egészségügyi ellátások: betegségmegelőzés és betegségek korai felismerése, háziorvosi ellátás, egyes fogászati ellátások, járóbeteg-szakellátás (rendelőintézet), fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás (kórház), egyéb ellátások (szülészeti ellátás, orvosi rehabilitáció, betegszállítás), ártámogatásos egészségügyi ellátások: gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatás, utazási költségtérítés, részleges térítéses egészségügyi szolgáltatások, méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások. külföldi gyógykezelés. További pénzbeli ellátások A táppénz a betegszabadság 15 napját meghaladó keresőképtelenség idejére jár, legfeljebb 1 évig. Erre az időtartamra a bruttó bér 60%-a jár, annak, aki legalább kétéves biztosítási idővel rendelkezik, és azzal a kikötéssel, hogy egy napra eső átlaga nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 200%-nak harmincad részét. A munkáltató fizeti, amely mellett szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelezett. Keresőképtelen az: aki betegsége miatt, vagy aki nem jogosult terhességi gyermekágyi segélyre, de terhessége, szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, az anya, ha kórházi kezelés alatt álló 1 évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, az anya vagy az egyedülálló apa, ha 1 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja, az a szülő, aki 1 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, akit kórházba bármilyen ok miatt felvettek, aki tizennégy évesnél fiatalabb vörhenybeteg gyermeket otthon ápol, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, aki járványügyi, állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen nem foglalkoztatható.
A táppénz a keresőképtelenség időtartamára egy évig, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 180 napig jár, amit a biztosító fizet. A táppénz minden naptári napra jár (szabadnap, heti pihenőnap, munkaszüneti nap), kivéve arra az időre, amikor a biztosítás szünetel, arra a pihenőnapra, amikor a következő munkanapon már nincs táppénzen a biztosított, azokra a napokra, amikor keresetét teljes egészében megkapja, a GYED idejére, nyugdíj esetén, letartóztatás, szabadságvesztés idejére. Gyermekápolási táppénz jár: a gyermek szoptatása, ápolása esetén a gyermek 1 éves koráig, 1-3 év közötti gyermek ápolása címén gyermekenként és évente 84 napon át, 3-6 év közötti gyermek ápolása esetén gyermekenként és évente 42, egyedülállónak 84 napon át, 6-10 év közötti gyermek ápolására gyermekenként és évente 14, egyedülállónak 28 napon át. Azok, akik nem jogosultak betegszabadságra (vállalkozók, segítő családtagok, szakmunkástanulók) keresőképtelenségük első napjától jogosultak táppénzre. Táppénz alapjaként azt a jövedelmet kell figyelembe venni, amely után a biztosított járulék fizetésére kötelezett volt. A táppénz összegét a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző év naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha ezen időszak alatt a biztosított nem rendelkezik legalább 180 napi jövedelemmel, a táppénzre vételt megelőző 180 nap jövedelmének átlaga alapján kell a táppénzt megállapítani. Ha ezen időszak alatt sem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, táppénzét a minimálbér alapján kell megállapítani, ill. ha a szerződés szerinti bére ennél kevesebb, úgy az a táppénz alapja. Számolni kell azzal a jövedelemmel is, amely a számítási időszakban megszűnt másik jogviszonyból származik, ha azt egészség-biztosítási járulék terhelte. Ugyancsak a szerződésszerinti bér a táppénz alapja, ha GYED, terhességigyermekágyi segély, katonai szolgálat, táppénz miatt nincs meg a 180 napi jövedelem. A táppénz összege a táppénzalap 60%-a, két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén 50%-a. Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítási időtartam alatt, vagy annak megszűnését követő 42 napon belül, ill. a táppénzes időszaka alatt vagy az azt követő 28 napon belül szült. A segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár (24 hét), mértéke a napi átlagkereset 70%-a. Csak az a jövedelem számít kiszámítása alapjául, amely után egészségbiztosítási járulékot fizettek.
Gyermekgondozási díjra (GYED-re) jogosult a biztosított szülő, ha azt igényli, az igénylést megelőzően az anya 180 napon át biztosított volt, és saját háztartásában neveli gyermekét. A biztosított szülők mindegyike igényelheti a díjat, és bizonyos feltételekkel házastárs, gyám, örökbefogadó szülő is. A GYED a terhességi gyermekágyi segélyt követő naptól jár a gyermek két éves koráig. Összege a (táppénz szabályok szerinti) naptári napi átlagkereset 70%-a, maximum az érvényes minimálbér kétszerese lehet, ez 2017-ben 255 000Ft. Csak az a jövedelem számít a kiszámítása alapjául, amely után egészségbiztosítási járulékot kellett fizetni. Azoknál, akik nem rendelkeznek 180 napi jövedelemmel, a GYED összege az igénybevétel napján érvényes kétszeres minimálbér harmincad részének a 70%-a. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a tényleges jövedelem az alap. A GYED adóköteles, folyósításának ideje szolgálati időnek minősül, 10%-os nyugdíjjárulékot kell belőle levonni, ill. egészségbiztosítási járulék nem terheli. Nem jár GYED, ha a jogosult munkadíjazásban van, keresőtevékenységet folytat, előzetes letartóztatásban, vagy börtönben van, és ha gyermekét állami gondozásba vették, napközbeni ellátást nyújtó intézetben helyezték el. Baleseti ellátás Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén egy éven keresztül jár, és legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Az ellátás lehet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék, baleseti rokkantsági nyugdíj. A baleset kivizsgálása, jegyzőkönyvi rögzítése a munkaadó kötelessége. Egyéni vállalkozónál a dokumentálás az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár feladata. A baleseti táppénzt annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol a baleset bekövetkezett (ahol a biztosítási jogviszony fennáll). Mértéke a baleseti táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző hónapban elszámolt jövedelem (járulékalap) naptári napi összege (100%-a). Amennyiben nem volt járulékfizetésre kötelezett, (nem volt jövedelme) a megelőző hónapban, akkor a tényleges, ill. szerződés szerinti jövedelem napi átlaga a táppénz összege. Nyugellátások Nyugellátásban lehet részesülni: saját jogon öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj keretében, hozzátartozói jogon özvegyi nyugdíj,szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugdíj keretében. A nyugdíjjogosultságok megállapításának módja gyakran változik, de mértékét befolyásolja az életkor, a nem, és a szolgálati idő.
Résznyugdíjra az jogosult, aki 15 év szolgálati időt szerzett. II. pillér: Magánnyugdíj A magánnyugdíj-pénztárak szerepe az elmúlt időszakban csökkent, nőttek viszont az aktív munkaképes korúak önkéntes nyugdíjpénztári befizetései. III. pillér: Önkéntes nyugdíjpénztár Az állampolgárok önkéntes befizetésein alapul. Az ebből az alapból fizetett nyugdíj, független a kötelezően fizetendő nyugdíjtól. A tagok a pénztár által (alapszabályban rögzített) megállapított tagdíjat fizetik, amelyből a pénztár fedezeti alapot, működési alapot, likviditási alapot képez. A pénztártag számláján a fedezeti alap és hozadéka jelenik meg. A működési alap a pénztár működésének a fedezete. A likviditási alap (működést biztosító) közös kockázati alapba kerül. A tagdíj és az alkalmi (egyszeri) befizetések után 20%-os SZJA kedvezmény jár, amelynek megfelelő összeget a NAV utalja át a pénztári tag pénztári számlájára. A munkáltatók részben vagy teljes egészében átvállalhatják alkalmazottjuk tagdíjának fizetését. A munkáltatói hozzájárulás a vállalkozás költségei között számolható el, és nem kell utána Tb-járulékot fizetni. Az alkalmazott számára ugyan személyi jövedelem, de a 20%-os adókedvezmény ebben az esetben is érvényesíthető. Önkéntes pénztár tagja lehet minden 16. életévét betöltött természetes személy. A belépők szabadon választhatnak a pénztárak között, és át is léphetnek egyik pénztárból a másikba. A pénztártag halála esetére egy vagy több kedvezményezettet jelölhet meg, aki a tag halála esetén örököse a felhalmozott összegnek, amely azonban mentes az örökösödési illeték alól. Az örökös vagy egy összegben felveheti a rá jutó részt, vagy átutaltathatja saját magán vagy önkéntes nyugdíjbiztosítási számlájára, esetleg tovább fizeti saját felhalmozási céllal. A rokkantsági nyugdíj megszűnt, helyébe a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás lépett. A rokkantsági ellátást azok a megváltozott munkaképességű emberek kapják, akiknél a Rehabilitációs Bizottság legalább 60 %-os egészségi szintet állapít meg, azaz legalább 40 %- ban károsodott az egészsége. Jellemzően 3 szintje van, a I, II, és III. fokozat. A felülvizsgálatokon nem kell megjelennie azoknak, akik az I. és a II. fokozatba tartoznak, sem azoknak, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, illetve azoknak sem, akik már csak 5 évre vannak a nyugdíjkorhatártól. Ezen belül a bizottság dönti el, hogy kik azok a megváltozott munkaképességű személyek, akik megfelelő rehabilitációs kezelések segítségével olyan javulást érhetnek el egészségileg, hogy általa visszavezethetővé válnak a munkaerő-piacra. Ők részesülnek a rehabilitációs ellátásban, melynek összeg jóval kisebb, mint a rokkantsági ellátásnak. A rehabilitációs ellátás összege maximum az érvényben lévő minimálbér 50 %-a
lehet. Feltétele még ennek az ellátásnak az elnyeréséhez, hogy az igénylő vállalja, aktívan keres munkát, részt vesz képzési programokon, illetve a Rehabilitációs Bizottság által a számára felajánlott munkát elfogadja. Fontos tudni, hogy ebben az ellátásban maximum 3 évig lehet részesülni. 1 A baleseti rokkantsági ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár a rokkantsági nyugdíj feltételei szerint, ill. aki munkaképességét 50%-ban szilikózis következtében vesztette el. A nyugdíj mértéke pedig a szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. Hozzátartozói jogú nyugellátás Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (bizonyos megszorításokkal) kaphat. Az jogosult rá, akinek elhalt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi, rokkantsági nyugdíjra vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjas volt. Mértéke annak a saját jogú öregségi, rokkantsági nyugdíjnak a 25%-a, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Az özvegyi nyugdíj az özvegy keresetére, nyugdíjának összegére, jövedelmére tekintet nélkül jár. Minimum összege nincs. A házastárs (élettárs) halálától egy évig az özvegynek ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Mértéke annak az öregségi, rokkantsági nyugdíjnak az 50%-a, amely az elhaltat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Az összeg az özvegy keresetétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár. Szülői nyugdíj annak a rokkant szülőnek vagy nagyszülőnek jár, aki az elhunyt fiatalt eltartotta. Mértéke a gyermek, unoka saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának 25%-a. A szülőt vagy nagyszülőt a nyugdíj 50%-a illeti meg abban az esetben, ha nincs saját jogú nyugdíja. Árvaellátás az elhalt szülő 18 évesnél fiatalabb (ha tanuló 25 éves korig) gyermeke részére jár, ha az elhalt szülő a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. Mértéke annak az ellátásnak a 30%-a, amely az elhunytat a halála időpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette, vagy megillette volna. A jogosultságot középiskolás esetében évente, felsőfokú tanulmányokat folytatók esetében félévente kell igazolni! Baleseti hozzátartozói nyugellátás az üzemi baleset következtében elhunyt hozzátartozóit illeti meg, függetlenül attól, hogy az elhunyt megszerezte-e a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. 1 Forrás: http://www.blogolod.com/rokkantsagi-jaradek-20132014-emeles-osszege-es-igenylesenekmodja.html
Családi támogatások Az állam a családok támogatása és a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében külön törvényben határozta meg a támogatási formákat, azok mértékét, valamint a legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. A törvény a magyar állampolgárokra, az elismert menekültekre és az engedéllyel rendelkező bevándorlókra hatályos. Ellátási formák: családi pótlék, gyermekgondozási támogatások a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás anyasági támogatás. A családi pótlék alanyi jogon jár a gyermekek számától függően. Mértéke: egy gyermek esetén 12 200/hó, egy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 13 700Ft/hó, két gyermek esetén 13 300Ft/fő/hó, két gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 14 800Ft/fő/hó, 3 vagy több gyermek esetén 17 000Ft/fő/hó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyerek esetén 23 000Ft/fő/hó. A fogyatékos nagykorú után megemelt családi pótlék jár. Családi pótlékra jogosult a vér szerinti szülő, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek után, aki még nem tanköteles, tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, (a pótlék azon tanév végéig jár, amelyben a gyermek a 16. évét betölti. Ezután családi pótlék csak az alap vagy középfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után jár), közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után, saját jogán a 18. életévét betöltött árva és a tartós, vagy átmeneti nevelésből kikerült fiatalnak, ha közoktatási intézményben tanul. Nevelőszülőknél elhelyezett gyermek után a nevelőszülő, az intézetben elhelyezett gyermek után az intézet (vezetője) jogosult a pótlékra. A javító vagy büntetés-végrehajtási intézetben elhelyezett gyermekek családi pótlékát fenntartásos betétben helyezik el. Minden év júliusában 2 havi családi pótlékot folyósítanak. Gyermekgondozási támogatások A gyermekgondozási segélyt (GYES-t) az anya vagy az apa kaphatja a gyermek 3 éves koráig, tartósan, vagy súlyosan beteg gyermek esetében a 10. életév végéig. Összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével (2017-ben 28 500 Ft), ikrek esetén duplán jár a tankötelessé válás évének végéig. Az összeg nyugdíjjárulék köteles és a lakóhely szerinti egészségbiztosító pénztárnál, ill. a munkahelyi kifizetőhelyen kell kérni. A GYES folyósítása mellett a szülő a gyermek 1 éves korától napi 4 órát meg nem haladó keresőtevékenységet folytathat.
A gyermekgondozási díj (GYED) legfeljebb a gyermek 2. életévéig jár biztosított szülő számára. Mértéke a naptári nap átlagkereset 70%-a, de maximum a minimálbér kétszeresének 70 %-a lehet, jelenleg 137 200 Ft. A gyermeknevelési támogatás (GYET) alanyi jogon jár, függetlenül a biztosítási időtől, bármelyik szülő igénybe veheti, ahol 3 vagy több kiskorú gyermeket nevelnek. A legkisebb gyermek 3. életévétől a 8. életév betöltéséig jár, mértéke a mindenkori öregségi nyugdíj minimális értéke: jelenleg 28 500Ft, ami után meg kell fizetni a 10%-os nyugdíjjárulékot, így nettó értéke 25 650Ft/fő/hó. Az anyasági támogatás a szülő nő részére alanyi jogon járó egyszeri segély. Feltétele, hogy a szülő nő jogosult legyen térítésmentes terhes gondozásra, és legalább négyszer, koraszülés esetén, legalább egyszer terhes gondozáson vegyen részt. Nem jár támogatás annak, aki gyermekét örökbe adja, intézetbe utalja, vagy másnál helyezi el. Az anyasági támogatás összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 225%-a, ikrek esetében 300%-a, 2013-ban egy gyermek esetén 64 125Ft, ikrek esetén 85 500Ft, amit a szülést követő 30 napon belül a nevelési támogatást folyósító szervnél kell kérni. Ha a kismama egyéni vállalkozó, akkor a székhely szerinti Egészségbiztosítási Pénztárnál tudja a GYEDet igényelni az OEP weboldalán: igénybejelentés gyermekgondozási díjra nyomtatványon. Visszamenőlegesen maximum 6 hónapig jár. A GYED extra több pillérrel rendelkező törvényi szabályozás, mely további segítséget jelent a dolgozni kívánó kismamáknak. Lényege, hogy a gyermek 1 éves korát követően az anyuka korlátozás nélkül visszamehet dolgozni, úgy, hogy a fizetése mellett jogosult a GYEDre illetve GYETre. A GYED extra gyakorlatilag 3 konkrét intézkedést tartalmaz: A GYED, GYES folyósítása mellett az anyuka újra munkát vállalhat a gyermeke 1 éves kora után. Testvér születése esetén két gyermek után jár kétszeres mértékű GYED, GYES. Bevezetésre került a diplomás GYED, amely lehetővé teszi a munkavállalást vagy tanulást úgy, hogy megmarad az anyasági támogatások folyósítása. A családtámogatási ellátásokra vonatkozó igényt írásban kell benyújtani, mellékelve az elbíráláshoz szükséges igazolásokat.