Női i nemi szervek anatómi miája és s szövettana (összefoglaló) Dr. Mihály András s tanszékvezet kvezető egyetemi tanár 2014. április 9. 1
Női i kismedencei szervek MRI ábrázolása UTERUS RECTUM HÓLYAG URETHRA VAGINA 2
Ovarium Extremitas, margo liber, ~ mesovaricus Mesovarium (Farre-vonal), lig. suspensorium ovarii, lig. ovarii proprium Medulla, cortex, hilus Arteria ovarica (aorta), ramus ovaricus arteriae uterinae (a. iliaca interna) Venae ovaricae (v. renalis és s VCI) Nyirokelvezetése az aorta körüli k nyirokcsomókba kba törtt rténik Idegek: plexus ovaricus (szimpatikus és érző) 3
Epoophoron, paroophoron (az ősvese vezeték k maradványai) Epoophoron: Wolff-cs cső (ősvese-vezeték) maradványok a mesovariumban (vékony, párhuzamos csövecsk vecskék, k, amelyek a hilusba tartanak) Paroophoron: a széles méhszalagban, m az ovariumtól l medialisan, Wolff-cs cső maradvány, gyermekekben mindig megtalálhat lható (vékony csövecske) Appendix vesiculosa: apró hólyagok a mesosalpinx végénv Gartner-féle járat: j uterusnyak falában lehet 4
Az ovarium szövettana Coelomahám m (köbh bhám), tunica albuginea Cortex: folliculusok és s stroma Medulla: laza rostos ksz., fibroblastok, elasticus rostok, simaizomsejtek Stroma: orsó alakú sejtek (spinocellularis ksz.), reticularis rostok, interstitialis sejtek (szteroid szintézis), zis), makrofágok Hilus: hilus-sejtek sejtek (Reinke-krist kristályok) 5
(Röhlich: Sz Folliculogenesis hlich: Szövettan; Benninghoff, Drenckhahn: Anatomie) Primordialis tüszt sző: primér r (diplotén) oocyta + egy réteg r ún. pregranulosa sejt, vagy follicularis sejt + külsk lső basalis lamina (30 40 μm). Primér r tüszt sző: nagyobb (ez is primer oocyta) petesejt + vékony v zona pellucida + zona granulosa (egy-két t réteg r granulosa sejt) + külsk lső basalis lamina (40 80 μm). Ez a tüszt sző populáci ció van az ovariumban a pubertas előtt. Szekunder tüszt sző (preantrális) lis): vastagabbá válik a zona pellucida, a zona granulosa sok rétegbr tegből áll, kívül k l kialakul a theca sejtek rétege: r theca interna és s theca externa (80 200 μm). Tercier tüszt sző (antrális) lis): a zona granulosában üreg keletkezik (antrum + folyadék). Theca interna és s theca externa van, mindkettő vaszkularizált. lt. Mérete 200 μm m feletti, növekszik n --------- 2 cm-ig. Graaf-féle tüszt sző: érett tercier folliculus; cavum folliculi, liquor folliculi, cumulus oophorus, theca interna, theca externa (20( mm vagyis 2 cm). A primér r tüszt sző Graaf-tüsz sző érés s kb. 85 napig tart, vagyis az aktuálisan megrepedő/ovul /ovuláló tüsző 3 ciklussal hamarabb kezdi meg érését. 6
KORAI PRIMER FOLLICULUS (valódi granulosasejtek vannak; FS) 7
KORAI SECUNDAER FOLLICULUS ZP: zona pellucida; Gs: granulosa sejtek 8
oocyta ZP granulosa GRANULOSA- ÉS OOCYTA 9 (ZP: ZONA PELLUCIDA)
A granulosasejtek nyúlv lványokkal kapcsolódnak az oocytához. Az előző kép p nagyobb nagyítással. 10
Gs: granulosa sejtek; A: antrum TI: theca interna; TE: theca externa. A theca ereket tartalmaz, a granulosa rétegben nincsenek erek. Granulosa- és s theca endokrin működése: ösztrogének szintézise. zise. KORAI TERCIER FOLLICULUS 11
ÉRETT FOLLICULUS: GRAAF-FÉLE TÜSZT SZŐ (tüsz szőrepedés s előtti állapot) 12
Ovarialis ciklus: endokrin szabályoz lyozás s eredménye Follicularis fázisf zis: a domináns ns tüszt sző már r az előző ciklus végén v n (26. nap) fejlődésnek indul (valósz színűleg az antralis fázistf zistól, mert ekkor már r gonadotropin-függ ggő a fejlődés). A fázis f 14 napig tart. Ovulatio: a Graaf-féle tüszt sző megreped, és s az oocyta kiszabadul, a cavum bevérzik (corpus hemorrhagicum). Az ovulatiót t közvetlenk zvetlenül megelőzi a Graaf-tüsz sző jelentős s elődomborod domborodása az ovarium felszínén n (és( s a stigma). Tipikusan a ciklus 14. napján n törtt rténik. Az ovuláci ciót t előseg segíti extracelluláris ris proteolitikus enzim-kaszk kaszkádok beindulása ( kilaz( kilazítják helyéből l a petesejtet, és s kilyukasztják k a tüsző tetejét t a stigmánál). Lutealis fázisf zis: Az ovulatio után n a cavum folliculi bevérzik, majd a theca- és s granulosa-sejtek sejtek proliferálnak, lnak, erek nőnek n nek be a tüszt sző helyére és s kialakul a corpus luteum. A CL főf terméke a progesteron. A lutealis fázis f hossza kb. 9-119 nap (ha nem törtt rténik megtermékeny kenyítés). Luteolysis: a ciklus második m felének utolsó 1-22 napján n a CL hormontermelése erősen csökken, majd apoptosis indul be és s a CL endokrin sejtjei elpusztulnak. A corpus luteum helyén n fibrózus szövet marad: corpus albicans. 13
Ovuláci ció előtti ovarium laparoscopos képe: k a repedő folliculus fehér, kissé kidomborítja a felszínt; a nyíl l mutatja, hogy a folliculus már m erodálódott dott (lysis). A vörös v s terület a stigma. 14
OVULÁCI CIÓ LAPAROSZKÓPOS POS KÉPEK 5 mm Figure 1 Laparoscopic observation of spontaneous human ovulation. A remarkably prominent vascular pattern was observed on the mature follicle (F, white arrows). A small follicular area called the stigma (S) was seen protruding like a reddish bleb... Jean-Christophe Lousse, Jacques Donnez Laparoscopic observation of spontaneous human ovulation Fertility and Sterility Volume 90, Issue 3 2008 833-834 http://dx.doi.org/10.1016/j.fertnstert.2007.12.049 F: Graaf-tüsz sző; ; S: stigma; nyíl: kilökődő petesejt 15
A granulosa sejtek fizikai kontaktusban (GJ) vannak a petesejttel, a zona pellucidán átnyúló citoplazma hidak révén. r Ezért az ovuláci ció során n a helyükön n maradnak. Petesejt (szekunder oocita) és s corona radiata az ovuláci ció után 16
Az ovarium ciklusának endokrin szabályoz lyozása több t szinten törtt rténik A hipotalamusz gonadotropin-releasing releasing hormonja (GnRH) az adenohipofízis sejtjein hat. Az adenohipofízis folliculus stimuláló hormonja (FSH) és s luteinizáló hormonja (LH) az ovariumra hat. Az ovariumban termelődő ösztrogén n hormonok lokális lis hatásaik mellett visszahatnak a hipofízisre. A progeszteron főleg f az uterus endometriumon fejti ki hatását: t: előkész szíti azt a pete beágyaz gyazódására. 17
Corpus luteum: CL menstruationis; CL graviditatis Lutein sejtek: nagyok (granulosa-eredet), és kicsik (theca-eredet). eredet). A lutein sejtekké történő átalakulás s néhány n ny óra alatt megtört rténik. Erek: a CL erei az ovuláci ció után n nőnek n nek be angiogenesis révén r n a környezk rnyező ovarium szövetb vetből l (1-2 2 nap). Fibroblastok és s immunsejtek: szintén n az erekkel vándorolnak v be a CL-ba. Milyen hormont termel: progeszteron. 18
A corpus luteum kialakulása: a megrepedt Graaf-tüsző üregében (FÜ) bevérzés és fibrinháló keletkezik, melyet a gyorsan osztódó granulosa- és theca sejtek arra használnak, hogy terjeszkedjenek. A corpus luteumba angiogenesis révén erek nőnek be, és megkezdődik annak endokrin működése (TLs: theca lutein sejtek, GLs: granulosa lutein sejtek). Hormonja a progesteron. 19
THECA LUTEIN SEJT EM KÉPE CORPUS ALBICANS 20
Tuba uterina (salpinx) Infundibulum (fimbriae), ampulla, isthmus, pars uterina. Intraperitonealis (mesosalpinx) mozog (simaizom kontrakciók). k). Arteria ovarica (infundubulum), ramus tubarius arteriae uterinae. Tunica mucosa: egyréteg tegű hengerhám (csillós s sejtek és s szekretáló sejtek); lamina propria (spinocellularis ksz.). Tunica muscularis: perisztaltikus mozgás (oocyta-transzport). transzport). 21
A tuba uterina és s az ovarium anatómi miája: a ligamentum latum hátsh tsó felszínének nek rajza isthmus ampulla UTERUS infundibulum és s fimbriák mesovarium (lemezében az epoophoron csatornái i látszanak) l arteria et vena ovarica lig. ovarii proprium mesometrium (a ligamentum latum része) r ureter 22
TUBA UTERINA SZÖVETTANI KÉPE: A HÁMBAN CSILLÓS ÉS CSILLÓ NÉLKÜLI HENGERHÁMSEJTEK VANNAK (az utóbbiak szekretálnak). 23
Uterus (hystera, metra, delphys) Részei: fundus, corpus, cervix uteri. Helyzete a kismedencében: anteversio, anteflexio. Ürege: cavitas uteri, mely a corpusban van. A cavitas uteri alsó nyílása az ostium anatomicum uteri internum. Hashártyai borítéka: a ligamentum latum, melynek az uterushoz tartozó része a mesometrium. A cervix: két k t része r a portio supravaginalis és s a portio vaginalis. Ürege a canalis cervicis. A nyakcsatorna belső nyílása a corpus felőli li ostium anatomicum internum; itt kezdődik dik az isthmus (6-8 8 mm). Az isthmus alsó vége a szövettani belső méhszáj j (ostium histologicum uteri internum), miután n az isthmus és s a nyakcsatorna alsó részének szöveti szerkezete eltérő. Az isthmus szöveti szerkezete a corpusszal egyező.. A nyakcsatorna a portio vaginalison nyílik: ez a külsk lső méhszáj j (ostium uteri). 24
Az uterus anteflexióban (1) és s anteversióban (2). Isthmus uteri: kék k k színben Cervix uteri (canalis cervicis nyakcsatorna) Isthmus: a cervix üregének felső része (kék) k) Portio supravaginalis (zöld színben) Portio vaginalis (sárga színben): kitölti az elüls lső és hátsó hüvelyboltozat terét. t. Fornix vaginae Fornix vaginae (hüvelyboltozat) Ostium uteri externum: külsk lső méhszáj 25
ÉP P HÁMH ECTOPIA, METAPLASIA ECTOPIA ECTOPIA PORTIO VAGINALIS ÉS S KÜLSK LSŐ MÉHSZÁJ J (NYÍL) KOLPOSZKÓPOS KÉPENK 26
Uterus és s vagina helyzete a kismedencében Anteflexio (a cervix és s a corpus tengelye szöget zár z r be -1). Anteversio (a vagina és s a cervix tengelye szöget zár z r be -2). A corpus szürke, az isthmus kék, k, a cervix zöld és s sárga s színű a rajzon. A hátsh tsó hüvelyboltozat (fornix) és s a peritoneum rectum közelsk zelsége: excavatio rectouterina (nyíl) l). Elüls lső hüvelyboltozat és s hüvelyfal h és s a hólyag fundusának nak közelsk zelsége: vesicovaginalis septum. 27
Parametrium és s az uterus rögzr gzítése (infraperitonealis szalagrendszerek) Ligamentum cardinale/transversum uteri (Mackenrodt-féle szalag): oldalra. Lig. vesicouterinum/pubocervicale: előre (lig. pubovesicale). Lig. sacrouterinum/sacrocervicale: hátra. Plica rectouterina a Douglas-űr r két k t oldalán. Lig. teres uteri: a latum kettőzet zetében halad lefelé a canalis inguinalisba, majd a nagyajak szövet vetébe sugárzik. 28
Az uterus vérellv rellátása és s beidegzése Arteria uterina: rr. vaginales; r. tubarius; r. ovaricus. Az endometriumban spirális artéri riák k futnak, melyek a str. basale felől l indulnak. Vénák: vv. uterinae; plexus venosus uterinus. Sympathicus (T12-L2): plexus hypogastricus inferior (uterus erek beidegzése). Parasympathicus: nervi splanchnici pelvini (S2-4). Érző: : a szimpatikus és s paraszimpatikus idegekkel futnak vissza a gerincvelőbe. Plexus uterovaginalis: sy + psy (Frankenhäuser user-féle ganglion a cervix mentén). n). 29
AZ ENDOMETRIUM RÉTEGEIR ÉS S VÉRELLV RELLÁTÁSA 30
Az uterus szövettana Myometrium: hálózatos simaizom rétegek, r amelyeknek kontrakciója a cervix felé halad. Három H rétege r a str. submucosum,, a str. vasculosum és s a str. subserosum.. A középsk pső a legvastagabb réteg. r A str. submucosum a tuba nyílásokn soknál l körkk rkörös, sphincter-szer szerű.. Ebbe a rétegbe r benyúlhatnak a mirigyek. A str. subserosum izomsejtjei folytatódnak a tuba falában és s a lig. teres uteriben és s ovarii propriumban. Az erek mentén n idegek futnak (sy uterus-kontrakci kontrakció,, vasoconstrictio; psy vasodilatatio). A cervixben kevés s a simaizom (10%), itt a kollagén- és s elasztikus kötőszöveti rostok vannak többst bbségben. Endometrium: basalis réteg r és s funkcionális réteg. r Hengerhám m (csillós sejtek, szekretoros sejtek), egyszerű,, csöves mirigyek, spinocelluláris kötőszövet. A cervix mirigyei elágaz gazók, nyákot termelnek. A funkcionális réteg a szekréci ciós s fázisban f egy felszíni str. compactumra és s egy mélyebb m str. spongiosumra osztható (utóbbi a kanyargós, tág t g mirigyek miatt kapta a nevét). Hámátmenet a külsk lső méhszájnál: egyréteg tegű hengerhám m a nyakcsatornában, és s többrt bbrétegű el nem szarusodó laphám m a portión. Metaplasia ezen a helyen. Colposcopia, citodiagnosztika (kenet). Endometrium diagnosztika: biopszia, abrasio. 31
Uterus falszerkezetének vázlatav M Uterus szövettani képe: k endometriuma szekréci ciós s fázisban f van (M: myometrium). 32
PORTIO VAGINALIS CERVICIS: SZÖVETTANI KÉP ÉS A HÁMOK VÁLTAKOZÁSA (HÁMÁTMENET) Nyakcsatorna Fornix vaginae Fornix vaginae Külső méhszáj 33
Az endometrium ciklusa (menstruatiós s ciklus) Regeneratio: a vérzv rzéssel lelökődött felszínt hámsejtek h beborítj tják. A hámsejtek a mirigyek basalis részeinek r megmaradt sejtjeiből l szaporodnak. Proliferatio: a ciklus első felében az endometrium újraképződik a mirigyek és s a stroma kialakulnak, a nyálkah lkahártya megvastagszik. Secretio: az ovulatiót t követk vetően, en, progesteron-hat hatásra, a mirigyek megnagyobbodnak, kanyargóss ssá válnak és s szekretálnak. A stroma sejtjei ún. pseudodeciduális átalakuláson mennek keresztül, melynek során glikogént akkumulálnak, lnak, megnagyobbodnak. A stromában immunsejtek (granulociták, limfociták) jelennek meg. A stroma ödémássá válik. A spirális artéri riák k jól j l fejlettek. A menstruatiós s fázisf a hormonszintek csökken kkenése miatt a spirális artéri riák intermittáló kontrakciójával, az ún. ischemiás s fázissal f indul. Az érgörcsök jelentősen rontják k az endometrium oxigénell nellátását/vérellátását, t, és vérsejtek diapedesisét t okozzák. k. Az endometrium károsodik k és s nekrotizál, majd lelökődik: ez a desquamatio.. A szövet kiürülése a havi vérzv rzés. 34
A VAGINA ÉS S A CERVIX KAPCSOLÓDÁSA SA Az uterus anteflexióban (1) és s anteversióban (2). Isthmus uteri: kék k k színben Cervix uteri (canalis cervicis nyakcsatorna) Isthmus: a cervix üregének felső része (kék) k) Portio supravaginalis (zöld színben) Portio vaginalis (sárga színben): kitölti az elüls lső és hátsó hüvelyboltozat terét. t. A hüvelyfal h hüvelyboltozattalh csatlakozik a portióhoz (fornix vaginae). Fornix vaginae (pars posterior) Fornix vaginae (pars anterior) Ostium uteri: külsk lső méhszáj 35
Vagina (kolpos) Paries anterior, paries posterior Fornix vaginae (a hüvelyfal h és s cervix összenövése) se) Rugae vaginales (columna rugarum) Rögzítése: parakolpium (rectovaginalis fascia) Tunica mucosa: tr. el nem szarusodó laphám (glikogén n a felszíni sejtekben), lamina propria, sok idegvégz gződéssel és s dús d érhálózattal. Tunica muscularis: kétrk trétegű simaizom, amely a diaphragma urogenitale síkjs kjában kapcsolódik a levator ani rostjaihoz (m. sphincter vaginae). Végül V l a m. bulbospongiosus rostjai is körülveszik. k Adventitia: az elüls lső hüvelyfal terület letén n az urethra, a fundus vesicae és s a hüvelyfal h igen szorosan kapcsolódnak (vesicovaginalis és s urethrovaginalis fascia). 36
A hüvely h topográfi fiája: fundus vesicae, urethra, rectum, diaphragma urogenitale Excavatio rectouterina Vesicovaginalis septum Fundus vesicae Hátsó hüvelyboltozat Collum vesicae (belső záróizom) Ampulla recti M. sphincter urethrae externus (diaphragma urogenitale) Urethro-vaginalis septum Canalis analis Diaphragma urogenitale 37
VAGINA SZÖVETTANI KÉPEK Hám m jellemzői: a felületes letes sejtek nagy mennyiségű glikogént tartalmaznak. Kötőszövet jellemzői: sok rugalmas rost és dús érellátás. Izomréteg jellemzői: többt rétegű,, vastag simaizom. Adventitia: kötőszk szövetes kapcsolat a kismedencei szervekkel (húgyh gyhólyag és urethra). 38
ÉP P HÁMH ECTOPIA, METAPLASIA ECTOPIA ECTOPIA PORTIO VAGINALIS ÉS S KÜLSK LSŐ MÉHSZÁJ J (NYÍL) KOLPOSZKÓPOS KÉPENK 39
PORTIO VAGINALIS CERVICIS: SZÖVETTANI KÉP ÉS A HÁMOK VÁLTAKOZÁSA (HÁMÁTMENET) Nyakcsatorna Fornix vaginae Fornix vaginae Külső méhszáj 40
Hüvelykenet mikroszkópos képe: k a portióról és s a hüvelyboltozatokrh velyboltozatokról törléssel, tárgylemezen t kenet készk szíthető,, amelyet fixálni és s festeni kell. A kenetet mikroszkóppal kell vizsgálni, és s a sejtek alakja, festődése se alapján, standardokhoz viszonyítva kell értékelni. RákszR kszűrésben sben fontos. Normális kenet: egyforma hámsejtek, h vvt-k és s leukocita. Patológi giás s kenet: sokféle hámsejth látszik és s sok leukocita. 41
Szeméremtest (pudendum femininum, vulva, cunnus) Mons pubis (szeméremdomb; szeméremsz remszőrzet rzet pubes) Labium majus (commissura labiorum ant., post.) Rima pudendi (szeméremr remrés nagyajkak között) k Labium minus (frenulum clitoridis - elöl, l, frenulum labiorum pudendi - hátul): körülveszik k a hüvely h bemenetét és s az urethra nyílását. A nagyajkak általában elfedik. A kisajkak belső felszínét nyálkah lkahártya borítja, mely igen sok érző idegvégz gződést tartalmaz. Vestibulum vaginae: a kisajkak által határolt térst rségben az urethra és s a vagina nyílása és s (a hüvelyben) h a hymen találhat lható.. A vestibulumba nyílik a glandula vestibularis major (Bartholin-féle le mirigy) kivezetőcs csöve is. Clitoris: barlangos test, (a penis corpus cavernosumához hasonló) ) amelynek szárai a szeméremcsont periosteumán rögzülnek (crura clitoridis). Végén V n glans találhat lható,, melyet kis 42 bőrredő (preputium) fed. A bőrredb rredőt t a kisajkak képzik. k
PUDENDUM FEMININUM 43
Bulbus vestibuli: erectilis szövet, a corpus spongiosum megfelelője. Fascia rögzr gzíti a diaphragmára, ra, és s kívülrk lről borítja a m. bulbospongiosus. Szexuális izgalomban duzzad és s tágítja t tja a vestibulumot. Clitoris: a corpus cavernosum megfelelője; két k t szárral rögzr gzül az os pubis alsó szárain. Szárait a m. ischiocavernosus fedi. Végén n a glans clitoridis van. 44
GLANDULA VESTIBULARIS MAJOR SZÖVETTANI KÉPE: K TUBULOALVEOLARIS MUCINTERMELŐ VÉGKAMRÁKAT KAT TARTALMAZ ÉS S A VESTIBULUMBA NYÍLIK
Női i kismedence kötőszk szöveti terei (zöld). A peritoneum piros vonallal jelölve. lve. 1. Spatium prevesicale 2. Urethrovaginalis/vesicovaginalis septum 3. Rectovaginalis septum 4. Presacralis térst rség 1 4 2 3 46
Vesica urinaria és s urethra a női n i medencében Trigonum vesicae Paracystium Pubovesicalis rögzítő alsó része M. levator ani M. obturator internus Diaphragma urogenitale Külső (akaratlagos) záróizom helye Crus clitoridis Vestibulum vaginae Bulbus vestibuli 47
URETHRA FEMININA (3-5 5 cm) Belső (reflexes) záróizom helye Hámja: 1. Urothelium 2. Tr. hengerhám 3. Tr. el nem szarusodó lh. A hám h m alatt tunica mucosa van mirigyekkel, majd simaizom réteg r következik k (t. muscularis). A paraurethralis járatok j vakon végzv gződő hámjáratok a nyálkah lkahártyában (lacunae urethrales). 48
A NŐI N I KISMEDENCE HORIZONTALIS METSZETE A CERVIX UTERI MAGASSÁGÁBAN HÓLYAG UTERUS RECTUM Excavatio rectouterina Lig. sacrocervicale 49
Női i nemiszervek nyirokelvezetése Nodi aortici Nodi sacrales Nodi iliaci Nodi inguinales superficiales Nodi inguinales profundi 50
Klinikai vonatkozások Salpingectomia: sterilitást célzc lzó műtétek. tek. Abrasio: méhnyálkahártya kaparással történő eltávol volítása. Leiomyoma: myometrium simaizom- daganata. Endometriosis: ectopiás s endometrium, leggyakrabban a peritoneum felszínén. n. Kolposkopia: hüvelytükrözés. Fertilisatio helye: ampulla tubae uterinae. Extrauterin graviditas: beágyaz gyazódás s az uteruson kívül k l (tuba, hasüreg). 51
Hysterosalpingographia: az uterus és s a tuba üregének kontrasztanyagos vizsgálata A tuba vékonyv lumene jólj látható Uterus ürege 52
Képek forrása Gray s s Anatomy, 38th Edition, Churchill Livingstone, 1995 A szülészet szet-nőgyógyászat tankönyve. nyve. Papp, Z. (szerk). Semmelweis Kiadó,, 2009. Szövettan, M.H. Ross, G.I. Kaye, W. Pawlina, Medicina, Budapest, 2007 Sobotta Atlasz, R. Putz, R. Pabst (Eds), Medicina, Budapest, 2007 Atlas of Anatomy, A.M. Gilroy, B.R. MacPherson, L.M. Ross, Thieme, 2008 Fawcett DW: A Textbook of Histology. Saunders, 1986. 53
Függelék A női n i ivarsejt szaporodási si- és érési ciklusának időzítése az életkorhoz és s a tüszőéréshez shez viszonyítva. A női n i menstruáci ciós s ciklus endokrin szabályoz lyozása. Tüsző szelekció és s tüszt sző atresia az ovariumban. Forrás: A A szülészet szet-nőgyógyászat tankönyve nyve (szerk.: Papp Zoltán). Szövettan (szerk.: Röhlich R Pál). P 54
A NŐI N I IVARSEJT SZAPORODÁSI SI- ÉS ÉRÉSI CIKLUSAINAK IDŐZÍTÉSE (ÉLETKOROK) 55
A NŐI N I CIKLUS ÉS HORMONJAI LH: luteinizáló hormon (hipofízis) FSH: tüszt sző-stimuláló hormon (hipofízis) Ösztrogén: ovárium hormonja (stroma, granulosa, theca) Progeszteron: sárgatest s hormonja (corpus luteum sejtjei) 56
Tüsző-szelekció és s tüszt sző atresia az ovariumban 57
A tüszt szőérés s során n megfigyelhető tüsző-alakok és s azok mérete: m klinikai klasszifikáci ció,, amely azonos az előad adásban kifejtett osztályoz lyozással. Forrás: A szülészet szet-nőgyógyászat tankönyve. nyve. Papp Z. (szerk.). 2009. 58
Az ovarium tüszt szők k másfm sféle klasszifikáci ciója (The Scientific World Journal, 2012) Folliculus Granulosa rétegek száma Granulosa sejtek száma Primordialis 1 10 (lapos sejtek) Primer 1-1.51.5 10 40 köbös s sejtek Kicsi preantralis Nagy preantralis Folliculus átmérő (μm) Zona pellucida és theca interna 40 Nincs 40 80 Van/Nincs 2-3 41 100 81 130 Van/Vékony 4-6 101 250 131 250 Van Kicsi antralis 6 250 250 500 Van Az antralis Graaf-tüsz sző kategóri riák k nincsenek a táblt blázatban. 59