jellegzetes rétegbr Tunica mucosa Tunica submucosa Tunica muscularis Tunica serosa,, vagy adventitia

Átírás

1

2 A tápcsatorna t falának általános felépítési elve A tápcsatorna t fal a lument l kifelé haladva négy n jellegzetes rétegbr l áll: Tunica mucosa Tunica submucosa Tunica muscularis Tunica serosa,, vagy adventitia

3 Pars cutanea többréteg elszarusodó laphám Pars mucosa többréteg el nem szarusodó laphám Rubor labii átmeneti jellegének megfelel en gyengén n elszarusodott vékony v többrt bbréteg laphám m borítja. Az itt elvékonyod konyodó hámon átt nnek az erek, ami az ajakpír r piros színét t adja.

4

5

6

7 A nyelv nyálkah lkahárty rtyával körülvett k izmos szerv, amelynek f tömegét t harántcs ntcsíkolt izomnyalábok alkotják. k. Az izomnyalábok a tér t r három h f irány nyának nak megfelel en futnak, ez az elrendez dés s egyedüláll lló a nyelv számára. A nyelv nyálkah lkahárty rtyája jelent s különbsk nbségeket mutat a nyelv háti, h ill. hasi oldalán. A nyelvháton nyelvszemölcs lcsök, papillák k találhat lhatók.

8 A sulcus terminalis mögött a nyelvgyökön n a nyálkah lkahártya alatt nyiroktüsz k találhat lhatók. A nyelv ventrális felszínét t borító nyálkah lkahártya felszíne sima, nem papillázott, a nyelvr l átcsap a szájfen jfenékre, majd az alveoluscsont felszínére, és átmegy a gingivába ba.

9 A nyelvben háromfh romféle mirigy találhat lható: a serosus Ebner-féle mirigy, a papillae vallatae és foliatae alatt a f ként mucinosus mirigyek a nyelvgyökön glandular linguales a kevert mirigyek a nyelv csúcs csában glandula lingualis anterior.

10 Papillae filiformes Papillae fungiformes Papillae foliatae Papillae vallatae

11

12

13 Minden fogon megkülönk nköztetünk fogkoronát corona dentis fognyakat - cervix dentis foggyökeret radix dentis A fog belsejében ben találhat lható a pulpaüreg cavum dentis,, amely a gyökerekben a gyökércsatorna canalis radicis dentis formájában folytatódik, majd a gyökércs rcsúcson cson nyílik foramen apicis radicis

14 Dentin substantia eburnea, dentinum Szervetlenanyag-tartalom tartalom 80% kálciumfoszf lciumfoszfát,, fluorid, hidroxiapatit ésfluorapatit kristályok, valamint amorf kálciumkarbon lciumkarbonát szervesanyag-tartalom 20% ennek 90%-a I-es típusú kollagén, 10%-a a az alapállom llományt alkotó proteoglikánok

15 Zománc substantia adamantina, enamelum Szervetlenanyag-tartalom tartalom 98% kálcium,, magnézium, foszfát, fluorid, amelyek HIDROXI-APATIT kristályok formájába rendez dnek szervesanyag-tartalom 2% oldható és s oldhatatlan fehérj rjék a zománc sejteket nem tartalmaz!

16 Cement- substantia ossea, cementum a foggyökér r dentinjét t borítja cementoblastok termelik, melyek magukat cementállom llománnyal körülvk lvéve ve cementocytákk kká alakulnak Szervetlen anyag-tartalom 50% - amorf kálciumfoszfát és hidroxiapatit kristályok szerves állományát t els sorban kollagén n rostok adják a cementmátrix trix kollagénrostjai a periodontiumból benyúló vastag kollagénrostok folytatásai SHARPEY- ROSTOK

17 Gazdag ér- ér r idegellátású,, laza rostos köt szövet Sejtjei:köt szöveti sejtek - fibroblastok,, hízósejtek, h macrophagok, lymphocyták és odontoblastok, dentintermel sejtek.

18

19

20 A nyálmirigyek általános szerkezete Végkamra serosus, mucinosus,kevert végkamra v / Gianuzzi-félhold lhold/ Kivezet cs rendszer Intralobularis kivezet csövek tubulus salivalis Interlobularis kivezet csövek tubulus intercalaris és ductus excretorius

21 A lebenyes szerkezet mirigy tisztán serosus végkamr gkamrákat kat tartalmaz A serorsus végkamr gkamrák k között k zsírsejt rsejt-csoportok helyezkednek el Fejlett a ductus intercalarisok és salivalisok rendszere Az interlobularis köt szövetben nagyobb kivezet csövek vek,, erek, vegetatív v idegek haladnak Idegátmetszetek: a parotisban elágaz gazódó n. facialis átmetszetei

22

23

24 Nyelv alatti mirigy Glandula sublingualis A lebenyezett mirigy túlnyom t lnyomóan mucinosus végkamr gkamrákat kat tartalmaz A serosus sejteket többnyire t Gianuzzifélholdak alakjában találjuk ljuk meg A ductus intercalaris nagyon rövid r és s kevés, a tubulus salivalis hiányozhat is

25

26

27 Állkapocsalatti mirigy Glandula submandibularis A mirigy a végkamr v gkamrák k jellegét t tekintve kevert mirigy, azonban a serosus végkamr gkamrák dominálnak A szétsz tszórt csoportokat alkotó mucinosus végkamr gkamrák k végén v serosus félhold / Gianuzzifélhold/ / figyelhet meg Kevesebb a ductus intercalaris és salivalis,, mint a parotisban

28

29 Az emészt rendszer falának jellegzetes négy n rétege r a nyel cs ben jelenik meg el ször. Nyálkah lkahártya tunica mucosa lamina epithelialis mucosae többréteg el nem szarusodó laphám lamina propria mucosae a nyel cs alsó szakaszában ún. cardiamirigyeket- glandulae oesophageae cardiacae tartalmaz lamina muscularis mucosae hosszanti lefutású simaizomból áll, amely a gy r porc szintjének nek megfelel en jelenik meg

30 A lamina muscularis mucosaeval együtt számos hosszanti lefutású red t képezk A tunica submucosa köt szövet vetében elszórtan kevert, vagy tisztán mucosus nyálmirigyek glandulae oesophageae propriae ülnek, ezek a nyel cs saját t mirigyei kivezet csövük a nyálkah lkahártya rétegeit r átfúrva a nyel cs lumenébe nyílik

31 A nyel cs fels harmadában harántcs ntcsíkolt izom építi fel, amely tulajdonképpen a garat izomzatának folytatása A középsk harmad terület letén n a harántcs ntcsíkolt és simaizom keveredik, illetve összefonódik egymással Az alsó harmad falában csak simaizom találhat lható

32 Tunica adventitia alkoltja a nyel cs falának legküls ls rétegét, t, amely a nyel csövet teljes hosszában a szomszédos struktúrákhoz khoz rögzr gzíti A nyel cs hasüregbe belép rövid szakaszát tunica serosa borítja

33

34

35 Tunica mucosa a gyomor egyes makroszkóposan elkülöníthet részei / cardia,, fundus, corpus és pylorus/ els sorban a nyálkah lkahártya tekintetében különbk nböznek egymást stól. A fundus és s a corpus szöveti felépítése megegyezik! Lamina epithelialis mucosae- egyréteg hengerhám, amely mélyen beterjed a tunica propriába és s a gyomorgödr dröcskéket- foveolae gastricae hozza létrel Lamina propria mucosae laza kötk szövetb l áll, itt helyezkednek el a s r n egymás s mellé rendez d, néha n elágaz gazó csöves mirigyek! Lamina muscularis mucosae a gyomorban jól j l fejlett, kétrétegteg

36 Tunica submucosa Laza rostos kötk szövetb l áll Vérereket, nyirokereket, egyedüláll lló zsírsejteket tartalmaz Nagy számban vannak jelen mégm nyiroksejtek makrophagok hízósejtek

37 Simaizomnyalábokb bokból épül l fel Három réteget r különítünk k nk el rajta: a legküls ls réteg: nem folyamatos és s f ként hosszanti izomsejtnyalábokb bokból áll. Ezek az izomsejtnyalábok a két k görbület mentén n fejlettek, a pylorus irány nyában haladva az elüls ls és s hátulsh tulsó falon fokozatosan elfogynak. a középsk réteg: körkk rkörös s izomnyalábokb bokból áll. Ez a réteg r mindenütt fejlett és s folytonos, különösen k meger södött része r a pylorus záróizma- m. sphincter pylori. a legbels rétegben ferde izomnyalábok is el fordulnak, de inkább hálózatosan h és összeszöv dve a körkk rkörös s réteggel. r

38 A gyomor teljes egész szében hashárty rtyával borított, azaz intraperitoneális szerv, falának külsk rétege a savósh shártyának megfelel, vékony, v laza rostos köt szövet, amelyet mesothel borít.

39 A gyomornyálkah lkahártya lamina propriájában elhelyezked, nagyszámú csöves mirigyek Megkülönb nböztetünk: cardia- fundus- és pylorusmirigyeket.

40 A nyel cs és s a gyomor közötti k keskeny átmenetben, az ún. cardiában a nyálkah lkahártya lamina propriájában egyszer, illetve elágaz gazó ún. cardiamirigyeket találunk lunk A mirigyek vége v gyakran feltekeredik, lumenük meglehet sen tágt A szekréci ciós s sejtek többst bbsége a foveolát borító, nyáktermel sejtekhez hasonlít, világos cytoplasmájú, hengeres sejtek Nyákot, lizozim enzimet, egyesek pedig a gyomorm ködést stimuláló gasztrint termelnek

41

42

43 A gyomor ezen részr szének lamina propriáját az elágaz gazó, csöves, ún. fundusmirigyek teljesen kitöltik 3-7 fundusmirigy nyílik egy foveola tövébe A fundusmirigyekben a hámsejtek h eloszlása sa nem egyforma: a mirigy fels, ún. nyaki részr szében differenciálatlan sejteket, sósavtermelsavtermel fed - és s nyálkatermel nyaki-(mell (mellék-)sejteket találunk. lunk. a mirgyek középs és s alsó részét t fed -,, f -(zymogén) és enteroendocrin sejtek alkotják. k.

44 A fundusmirigyek nyaki részr szében, kis számban találhat lhatóak ak meg Alacsony hengerhámsejtek, ovális sejtmagjuk a sejtek bázisb zisához közel k helyezkedik el Nagy mitotikus aktivitással rendelkeznek A sejtek egyrésze differenciálódva dva a felszíni hámsejteket pótolja, p más m s részr szük k mellék-,, fed -, f - és enteroendokrin sejtekké differenciálódik dik

45 Melléksejtek A gyomor mirigyeinek nyaki szakaszában, egyesével, vagy csoportosan találhat lhatók, a fed sejtek közöttk A felszínt borító hámsejtekhez hasonlóan an mucint termelnek, azonban azoktól l morfológiai és s hisztokémiai sajáts tságaikban jelent sen különbk nböznek! Szabálytalan alakú sejtek, sejtmagjuk a cytoplasma bazális részén helyezkedik el Kerek szekréci ciós granulumaik az apikális felszín n közelk zelében akkumulálódnak és s intenzív v PAS fest dést mutatnak Funkciójuk ismeretlen, váladv ladékuk a felszíni sejtek mucinózus váladékánál l hígabbh

46 Nagyobb számban a mirígyv gyvégkamr gkamrák középs részében, de elszórtan a végkamr v gkamrák k bázisb zisán n is megtalálhat lhatóak ak Nagyméret, kerek, vagy piramis alakú sejtek, egyetlen, centrális elhelyezkedés, kerek sejtmaggal Cytoplasmájuk intenzív eosinophil fest dést mutat Sósavat, KCl-ot ot,, egyéb b elektrolitot és intrinsic faktort termelnek

47 Els sorban a csöves mirigyek bázisb zisán n fordulnak el Basophil fest dés sejtek A sejtek a fehérjebont rjebontó enzim, a pepszin el anyagát, a pepszinogént nt termelik Emberben a f sejtek pepszin mellett lipázt is termelnek

48

49

50 A pylorus terület letén n a foveolák mélyek, beterjednek a tunica propria középmagass pmagasságáig A pylorusmirigyek aránylag rövid, r elágaz gazó, csöves, felkunkorodó vég mirigyek A mirigyeket alkotó sejtek halványak A mirigyek mucint és s antibakteriális lizozim enzimet termelnek A nyálkatermel sejtek között k enteroendokrin sejteket találunk lunk

51 Kisméret, többnyire t piramis alakú sejtek, melyek a lamina basalison ülnek Elektronmikroszkóppal membránnal körülvett k szekréci ciós granulumok figyelhet k meg Hagyományos szövettani metszeteken nehezen azonosíthat thatók, biztos felismerésük k a megfelel hormon ellen termelt ellenanyaggal végzett v immuncitokémia mia alapján n lehetséges

52 A gyomornyálkah lkahárty rtyában leggyakrabban el forduló endokrin sejtek G-sejt: gasztrint termel EC-sejt sejt: : szerotonint termel D-sejt: szomatosztatint termel ECL-sejt sejt: : hisztamint szabadít t fel A-sejt: enteroglukagont termel

53

54

55 A vékonyb v konybél l 3 részbr l áll: Duodenum Jejunum Ileum Kerkring red k: a vékonyb v konybél l falát t szabad szemmel megvizsgálva számos félhold, f körkk rkörös, illetve spirális alakú red t figyelhetünk meg. Kialakításukban a tunica mucosa és s a tunica submucosa egyaránt részt r vesz. A red k a pylorus alatt cm-rel jelennek meg, nagy számban megtalálhat lhatóak ak a duodenum disztális részében és s a jejunum kezdeti szakaszán. Számuk az ileumban fokozatosan csökken.

56 1. A vékonybv konybél l nyálkah lkahártya Tunica mucosa Bélbolyhok : a nyálkah lkahártya mm hosszúságú,, a vékonyb konybél lumene felé tekint nyúlv lványai A bélboholyh lboholyhámja egyréteg, kefeszegélyes hengerhám, kehelysejtekkel. A rezorpciós hám sejteit enterocytáknak nevezzük Elektronmikroszkópos felvételeken a sejtek apikális felszínén n a sejthártya ún. mikrobolyhokat képez. A mikrobolyhok együttes ttesét t kefeszegélynek nevezzük.

57 A bélbolyhok b között k a tunica propria egyszer csöves mirigyei, glandulae intestinales,, vagy Lieberkühn hn- krypták nyílnak, melyek elérnek a lamina muscularis mucosaeig A bélbolyhok b hámrh mrétege a mirigyekben folytatódik A mirigyekben találhat lható sejttípusok: Enterocyták, Kehelysejek, Differenciálatlan sejtek, Paneth-sejtek sejtek, Enteroendokrin sejtek, M- (microfold)) sejtek

58 A Lieberkühn hn-krypta legvégs gs, bazális részében találhat lható Aránylag nagy mérte, exocrin mirigysejtek Kerek sejtemaggal rendelkeznek, a cytoplasma alapi része r basophil fest dést mutat A sejtmag felett Golgi-kész szülék és s er sen acidophil fest dés szekréci ciós granulumok figyelhet k meg

59 Közepesen tömött t tt kötk szövetb l áll, rugalmas rostokban gazdag A vékonybelet v táplt pláló vérerek, valamint a bélboholyb lboholyból érkez nyirokerek nagy fonatokat képeznek ebben a rétegbenr Két t helyen további elemeket is tartalmaz: Duodenumban: : Brunner-mirigyek Ileumban: Peyer-plaque plaque-ok

60 A tunica submucosában ban ún. submucosus mirigyek, glandulae duodenales,, Brunner- mirigyek találhat lhatóakak A Brunner-mirigyek olyan szekréci ciós s sejteket tartalmaznak, amelyek mind a f sejtek, mind a nyálk lkát szecernáló sejtek sajáts tságaival rendelkeznek. Ezenkívül l hámnh mnövekedési faktort (EGF) is termelnek

61 A vékonyb v konybél l alsóbb szakaszában a tunica submucosa nyiroktüsz -aggreg aggregátumokat (Peyer ( Peyer- plaque-ok ok) ) tartalmaz A Peyer-plaque plaque-ok mindegyike nyiroktüsz b l áll, amelyek szabad szemmel is megfigyelhet ek a vékonyb v konybél antimesenteriális oldalán Emberben kb ilyen plaque találhat lható a vékonyb konybélben, többst bbségük k az ileumban

62 A vékonyb v konybél l izomrétege Bels, körkk rkörös és Küls, hosszanti simaizomrétegb l áll. A két k t izomréteg közötti k kötk szövetben a plexus myentericus Auerbachi találhat lható

63 A vékonyb v konybél l hashárty rtyával borított szakaszainak legküls ls rétege

64

65

66

67

68

69

70 A vastagbél l funkciójából l következ k en a falának felépítésében bizonyos jellegzetességek gek figyelhet ek meg: A nyálkah lkahártya felszíne sima, a Kerkring-féle red k és s a bélbolyhok b hiányoznak A tunica muscularis küls, hosszanti rétege r nem folytonos, hanem három, h egymást stól l egyforma távolságban futó kötegb l (taenia( taenia) áll

71 A vastagbél l nyálkah lkahárty rtyája Tunica mucosa Lamina epithelialis egyréteg hengerhám, sok kehelysejttel Lamina propria - a Lieberkühn hn-krypták szorosan egymás s mellett helyezkednek el. A krypták közötti kötk szövet nyiroksejtekben gazdag Lamina muscularis mucosae

72 A vastagbél l falának további rétegeir Tunica submucosa nem különbk nbözik alapvet en a bél b l többi t szakaszaitól Tunica muscularis a vastagbélben is kétrk trétegteg, de a külsk, hosszanti izomréteg három h kötegbe k tömörül taeniae coli Tunica adventitia,, illetve tunica serosa A vastagbél intraperitoneális szakaszain a serosa zsírsz rszövettel teli nyúlv lványokat képez k appendices epiploicae

73

74

75 Nyálkah lkahártyájában a Lieberkühn hn-krypták jóval ritkábbak A lamina propria hatalmas mennyiségben tartalmaz nyiroktüsz ket, amelyek a submucosába ba is beterjednek A tunica muscularis küls izomrétege folytonos, összefügg izomréteg

76

77 A rectum két t szakaszát t különbk nböztetjük k meg: Pars intestinalis Szöveti szerkezete a vastagbél l szöveti szerkezetéhez hasonlít, Lieberkühn hn-kryptái azonban mélyek m és s szélesek, a hámban h sok a kehelysejt Pars analis,, vagy analis csatorna további három h részre r tagolható Zona columnaris- columnae anales,, v. Mogagni-féle red k Zona intermedia,, vagy haemorrhoidalis Zona cutanea

78

79

80

81 Az erekhez viszonyított helyzete alapján n három h májlebenyke különíthet el: Lobulus hepatis (klasszikus májlebenyke jlebenyke) Lobulus portalis Acinus hepatis

82

83

84

85

86 Exocrin mirigyfunkció amely során n a pancreas emészt enzimeket termel, az enzimek az exocrin végkamr gkamrákb kból kivezet cs -rendszeren keresztül a duodenumba vezet dnek Endokrin mirigyfunkció során n inzulint, glukagont és s egyéb b hormonokat szecernál különáll lló,, szigetszer en elhelyezked sejtcsoportokban, az ún. Langerhans- szigetekben,, ahonnan azok a véráramba v ramba kerülnek

87

88

89 Háromréteg fallal rendelkezik Tunica mucosa (legbelül) l) amely egyréteg hengerhámsejt msejtrétegb l és s az alatta lévl tunica propriából áll. A tunica propria sejtdús köt szövet, sok lymphoid sejttel, fenesztrált kapillárisokkal. Szabálytalan tubulo-alveol alveoláris mirigyeket is találunk, lunk, az általuk termelt váladv ladék k a mucin. Tunica muscularis simaizomból épül l fel Tunica serosa/ adventitia az epehólyag fels felszínét adventitia rögzíti a májhoz. m Ezzel ellentétes tes oldalát serosa borítja, amely az epehólyag peritonealis borítása. A serosa kétrétegteg, a felületi leti mesothel réteg alatt vékony v tunica subserosa találhat lható.

90