AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI DOMJÁNNÉ DR. NYIZSALOVSZKI RITA
Az Unió fejlesztéspolitikájának előtörténete, változási folyamata, jelenlegi helyzete és jövőbeli kilátásai.
A regionális politika alapjai és előzményei
Fő kérdések o MI: Milyen tevékenységet jelent általánosan a regionális politika? o HOL: Mi a régió, mint a regionális politika beavatkozási színtere az EU-ban? o MIÉRT: Mi indokolja a regionális politika létét és jelentős súlyát, azaz milyen fejlettségi egyenlőtlenségek figyelhetőek meg jelenleg az EU-ban? o HOGYAN: Milyen céljai, eszközei stb. vannak az EU regionális politikájának az egyenlőtlenségek csökkentésére?
Kihívások megoldási lehetőségek EU életrehívó gondolatai 1990 után csak egységesn tudunk megfelelően fellépni a többi piaccal szemben
A területfejlesztés és a vidékfejlesztés kapcsolata Területfejlesztés Vidékfejlesztés köztudat A vidékfejlesztés a területfejlesztés része Területfejlesztés: Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, továbbá a különböző időtávú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben Vidékfejlesztés: Olyan komplex tevékenység, amelynek a végső célja, hogy a vidéki települések, és általában a vidék elsődlegesen társadalmi érdekből a társadalomban betöltött funkciók ellátására tartósan képes legyen.
Regionális politika mi az? o Területfejlesztési politika: a támogatások célja a területi különbségek csökkentése o A támogatások is területi egységekhez kapcsolódnak o Strukturális politika: támogatások célja a fogadó országok gazdasági és társadalmi szerkezetének modernizációja, a versenyképesség, a foglalkoztatottság, az életszínvonal növelése o Harmadrészt kohéziós politika is o Cél, hogy az Unión belül gazdasági és társadalmi értelemben is közel hasonló feltételek alakuljanak ki, függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstől
A regionális politika fogalma a területrendszer működésébe történő tudatos beavatkozásokat jelenti célja az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigálása, az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása Mo-n inkább a területfejlesztés fogalmat használják, ami ugyanazt jelenti alkalmazásának alapvető feltétele, hogy a területi jellemzőket számszerűsítsük, összehasonlíthatóvá tegyük (pl.: egy főre jutó GDP, munkanélküliségi ráta)
A regionális politika és az ágazati politikák viszonya Forrás: Rechnitzer, 1998
Strukturális problémák az EU-ban o Nagyvárosi régiók lokális problémái o Rurális (vidéki) térségek helyzete o Halászatból élő régiók o Szerkezetátalakításon átesni kényszerülő ipari területek o Határmenti térségek o Speciális adottságú térségek o Energiafogyasztás; környezeti fenntarthatóság
HOL?
Régiók, regionalizmus Egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló és ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk 1996. évi XXI. tv. - Alapfogalmak 4. (...) e) régió ea) tervezési-statisztikai (nagy) régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység, eb) fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység;
Régiók csoportosítása Az EU-ban az országnál kisebb, de mégis átfogó területi közigazgatási egységeket nevezik régiónak. Ezek lehetnek Természetföldrajzi alapúak Történelmi hagyományokon nyugvóak Kisebb körzetek összevonása után mesterségesen létrehozottak
Régiók csoportosítása o Homogén vagy funkcionális régió o Egyes részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzőkkel bírnak o A társadalom és a gazdasági tevékenység vizsgálatának jellemző területi egysége o Csomóponti régió o A tér mint erőtér fogalmával azonosítható, o A gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödését veszi alapul o Erőteljes gazdasági interdependencia o Tervezési-statisztikai vagy programozási régió o Általában közigazgatási, területi, tervezési és információgyűjtési (statisztikai) szempontokat helyez előtérbe o Különböző részei ugyanattól a döntéshozó (központi vagy helyi kormányzati) szervtől függnek, elsősorban közigazgatási és intézményi elemzések alapegysége
Régiók fejlettség szerint Elmaradott régiók Gazdasági, társadalmi alulfejlettség, jellemzői Primer ágazatok túlsúlya Alacsony technikai szint Alacsony feldolgozottsági fok Fejletlen szolgáltatások Alacsony átlagos termelékenység Az aktív korú népesség képzettségi szintje alacsony lehetetlenné teszi a fejlett technika alkalmazását A kommunális és közlekedési infrastruktúra elmaradott Veszélyt jelentenek a környezetre o o o o o A regionális politika céljai (Fejlesztési célok) A társadalmi mobilitás növelése az oktatás fejlesztésével Bekapcsolódás a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe A környezet értékeinek megőrzése A régióhoz kötődő vállalkozások versenyképességének javítása
WHERE What is the region? Eurostat has developed a classification of territorial units for statistics (NUTS). Nomenclature des unités territoriales statistiques Cohesion policy takes into account the NUTS 2 regions which include from 800 000 to 3 000 000 inhabitants. Currently 276 NUTS 2 regions in the EU.
3 fő vonás: Egységesség Funkcionalitás Adminisztrációs egység A régió fogalma
NUTS beosztás A single uniform breakdown of territorial units for production of regional statististics Eligibility for and expenditure of Structural Funds Level Minimum population Maximum population NUTS 1 3 million 7 million NUTS 2 800 000 3 million NUTS 3 150 000 800 000
NUTS szintek NUTS 1
NUTS 1 3 NUTS 2 7 NUTS 3-20 Nuts regiók Magyarországon
Régiók fejlettség szerint Elmaradott régiók Gazdasági, társadalmi alulfejlettség, jellemzői Primer ágazatok túlsúlya Alacsony technikai szint Alacsony feldolgozottsági fok Fejletlen szolgáltatások Alacsony átlagos termelékenység Az aktív korú népesség képzettségi szintje alacsony lehetetlenné teszi a fejlett technika alkalmazását A kommunális és közlekedési infrastruktúra elmaradott Veszélyt jelentenek a környezetre o o o o o A regionális politika céljai (Fejlesztési célok) A társadalmi mobilitás növelése az oktatás fejlesztésével Bekapcsolódás a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe A környezet értékeinek megőrzése A régióhoz kötődő vállalkozások versenyképességének javítása
Régiók fejlettség szerint o A válságban lévő ipari régiók Egykori, főleg nehézipari térségek A meghatározó gazdasági ágazatok leépültek (bányászat, kohászat) A régió (település) elvesztette meghatározó munkáltatóját A környezeti károk megmaradtak Az aktív korú népesség jól képzett (volt) Nagyrészük munkanélkülivé vált Közlekedési infrastruktúra jól kiépített o A regionális politika céljai (Fejlesztési célok) A gazdasági szerkezet átalakítása Új ágazatok letelepítése Az aktív korú népesség (munkanélküliek) átképzése A lepusztított környezet rehabilitációja
Régiók fejlettség szerint o Vidéki térségek Alapvetően mezőgazdasági jellegű térségek Alacsony népsűrűség, csökkenő népesség, fiatalok elvándorlása A mezőgazdaság nem megfelelő jövedelmezősége Országos átlagtól elmaradó életszínvonal Munkalehetőségek hiánya Vidéki térségbe nem tartoznak bele a városok Elvonják a vidék képzett munkavállalóit o A vidék fejlesztésének céljai A mezőgazdasági termelés fejlesztése, ösztönzése (megfelelő kereslet esetén) A mezőgazdaságból élők jövedelmének, életszínvonalának emelése Az agártermékek feldolgozottsági szintjének emelése Szolgáltatások fejlesztése: falusi turizmus, kézműves ipar, falusi szolgáltatások
Régiók fejlettség szerint o Válságban lévő nagyvárosi régiók Sokrétű, összetett probléma Az átlagos jövedelmek értéke gyakran az országos átlag feletti, jelentős szélsőségekkel Gazdasági és a foglalkoztatottsági szerkezet diverzifikált marad Leépítések, elbocsátások nem tűnnek fel Viszonylag alacsony munkanélküliségi ráta, de növekvő kritikus tömeg elérése, kezelhetetlen társadalmi problémák Súlyos gond: a környezet szennyezése, ipari és lakóterületek lepusztulása o A regionális politika céljai (Fejlesztési célok) A veszélyeztetett rétegek lecsúszásának megakadályozása Oktatási, foglalkoztatási rendszerek fejlesztése Városi rehabilitációs programok (élhető, lakható város és környezete)
MIÉRT? Különbségek. o Történelmi örökség/háttér o Egyenlőtlenségek o Népesség o Gazdaság o Ipar o Mezőgazdaság o Társadalmi o Képzési. Stb.
Népessség
Fiatal korosztály aránya csökken Elöregedő népesség
Gazdasági egyenlőtlenségek GDP
Fejletsébeli különbségek GDP per fő hány százaléka az EUs átlagnak Differences in development in the EU-27 GDP per head as a % of the community average <50 50-75 75-90 90-100 100-125 125
Munkanélküliek aránya Unemployment rate
Szegénység kockázata Társadalmi különbségek
A regionális politika alapvető célja o A fejlettségbeli különbségek mérséklése, o Gazdasági és szociális kohézió megteremtése o Csökkenjenek az egyenlőtlenségek tagállamokon, régiókon belül és között o Az erre irányuló politika = strukturális politika
A regionális politika alapelvei Szubszidiaritás és decentralizáció Partnerség Programozás Koncentráció és addicionálás
A regionális politika rövid története Alakulása: 1957 Római szerződés - biztosítani kell az integrációban a harmonikus fejlődést a különböző régiók között fennálló különbségek és az elmaradott régiók hátrányának csökkentésével. 1958 Létrehoztak két pénzügyi alapot, melyek egy része a kohézió erősítésére irányul: Európai Szociális Alap (European Social Fund, ESF) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund, EAGGF) - regionális politikának kis szerepe volt az 1950-60-as években
1975 Létrehozták: Európai Regionális Fejlesztési Alapot (European Regional Development Fund, ERDF) redisztribúciós céllal - felértékelődött a regionális politika 1970-80-as években (új, szegény tagállamok, ipari válság) 1986 Egységes Európai Okmány: lefektették részletekbe menően a regionális politika alapjait, célkitűzéseit Az EU regionális politikáját 1986-tól kohéziós politikának nevezik!!!!! 1988 Regionális politika reformja: emelték az ERDF keretösszegét és öt célkitűzést fogalmaztak meg Európai Szociális Alap Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap 1992 Maastrichti Szerződésben a kohéziót az Unió egyik legfontosabb céljaként jelölték meg. Létrehozták: Kohéziós Alapot (Cohesion Fund) a legelmaradottabb tagállamok számára
A regionális politika rövid története Maastrichti Szerződés (1992) célok: Régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése Transzeurópai hálózatok építése (TEN) Környezet minőségének megőrzése Természeti erőforrások racionális felhasználása A nemzeti és regionális sokszínűség megóvása Minőségi oktatás és képzés fejlesztése Mérföldkő: kialakul a regionális politika új eszköz- és intézményrendszere
1994 1999 Az első olyan (hatéves) periódus, melyben a közösségi költségvetés egyharmadát fordították regionális politikai célokra. Egy új alap is beszállt a finanszírozásba: Halászati Pénzügyi Alap (Financial Instrument for Fisheries Guidance, FIFG). - az évezred vége felé közeledve egyre több kritika érte a regionális politikát (alacsony hatékonyság, kompromisszumok) 1999 Regionális politika kisebb reformjai: pl. a célkitűzéseket összevonták, számukat lecsökkentették; a munkanélküliség kezelése, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása nagyobb hangsúlyt kapott 2000 2006. Mo-on 2004-2006.
Szubszidiaritás és decentralizáció A szubszidiaritás: a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához A magasabb szintű szerv nem intézkedhet olyan esetben, amikor az adott célkitűzést az alacsonyabb szinten is el lehet érni. A szubszidiaritás és decentralizáció az Unió regionális politikájának elsődleges alapelvei.
Partnerség A partnerség: a területi egységek (régiók) és a települések működése, fejlesztése csak akkor valósulhat meg hatékonyan ha a szereplők folyamatosan és rendszeresen együttműködnek, közöttük célorientált kapcsolatok alakulnak ki Az együttműködés vertikális metszete: az Unió, a tagországok, azok régiói, annak egységei, a települések a célkitűzéseket és az azokra épülő terveiket az érintett szereplők (gazdasági, társadalmi) bevonásával közösen dolgozzák ki A horizontális együttműködés azt jelenti, hogy a helyi, térségi szereplők együtt alakítják ki jövőképüket
Programozás, koncentráció, addicionálás A programozás elve azt szolgálja, hogy ne egy-egy projektet támogassanak, hanem a terület-rendszer fejlődését befolyásoló célkitűzéseket vagy azok sorozatát A koncentráció azt jelenti, hogy a támogatásokat azokra a régiókra kell koncentrálni, ahol a legnagyobb az elmaradottság, (az egy főre eső GDP nem éri el az EU átlag 75%-át) Az addicionálás azt jelenti, hogy a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az adott ország fejlesztési politikáját, hozzájárul területfejlesztési stratégiájához