AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI DOMJÁNNÉ DR. NYIZSALOVSZKI RITA
2018. február 5. - 9. Hét Félév tematikája Tananyag Bevezetés. Követelmények ismertetése. Az Európai Unió: előzmények, kialakulás, bővülés. Kihívások, válaszok a XXI. században. 2018. február 12.-16. Az Unió fejlesztéspolitikájának előtörténete, változási folyamata, jelenlegi helyzete és jövőbeli kilátásai. 2018. február 19.-23. Az EU szakpolitikáinak rövid összefoglalása. A fejlesztéspolitika pénzügyi eszközei. 2018. február 26.- 03.02 A turizmus. nemzetközi trendjei, válaszai a kihívásokra. A turizmus mint a fejlesztéspolitika eszköze. 2018. március 5-9. Az EU 2007-2013 közötti fejlesztési politikája, annak jellegzetességei. Változások a programozásban, a végrehajtásban és a finanszírozásban 2018. március 12-16. Az EU 2014-2020 közti fejlesztéspolitikája. Városfejlesztés, gazdaságfejlesztés. 2018. március19-23. Az EU fejlesztéspolitikájának hatása Magyarországon. Regionális politika, TOP 2014-2020. 2018. március 26.-30. Szakmai látogatás a Heves Megyei önkormányzatnál. 2018. április 2-6. TAVASZI SZÜNET 2018. április 9-13. Az EU turizmuspolitikája. Az európai turizmus regionális földrajza, kiemelt térségei. 2018. április 16-20. Vidéki és rurális turizmus az EU fejlesztéspolitikájában. A LEADER szerepe és jelentősége. 2018. április 23-27. Turisztikai desztináció menedzsment (TDM) és kapcsolata az EU fejlesztéspolitikájával. 2018. április 30-május 4. Kiselőadások 2018. május 7-11. Kiselőadások 2018. május 13-18. Szakmai látogatás Eger város önkormányzatánál
Jegyszerzés módja Vizsga : 50% Kiselőadás 50% Területfejlesztés és turizmus a saját településen. A település jelenlegi helyzetének bemutatása. Település turisztikai erőforrásainak bemutatása EU-s turisztikai fejlesztések bemutatása Saját település turisztikai szempontú SWOT analízise Saját fejlesztési koncepció megfogalmazása
https://www.palyazat.gov.hu/ http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_vtef4/ch01s 03.html
Aktualitások http://turizmusonline.hu/aktualis/cikk/42_milliard_forint_turisztikai_fej lesztesekre https://www.hirado.hu/kulfold/kulpolitika/cikk/2018/01/19/velenceben -indul-az-eu-kina-turisztikai-ev/ https://www.youtube.com/watch?v=gpiphd17a1q
Források: http://europa.eu.int/ http://europa.eu.int/pol/reg/index_en.htm http://www.euroinfo.hu/ Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó: Az Európai Unió. Cartographia, Bp., 2004 (2003) Probáld F. (szerk.): Európa regionális földrajza. Eötvös Kiadó, Bp., 2000. Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg-Campus, Pécs, 1998. Forman B.: Regionális politika az Európai Unióban. VÁTI, Bp., 2000. Forman B.: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. ETK, Bp., 2001. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. (5. Kiadás). Magyar Országgyűlés, 2002.
AZ EU KIALAKULÁSA: ELŐZMÉNYEK, KIALAKULÁS, BŐVÜLÉS
Az Európai Unió: 500 millió ember 27! ország Az Európai Unió tagállamai Tagjelölt országok
Territory: EU covers over 4 million km² People: 508 million 3rd China, India Germany - 82.1 million people Malta - 0.4 million.
Franciaország Spanyolország Svédország Németország Lengyelország Finnország Olaszország Egyesült Királyság Románia Görögország Bulgária Magyarország Portugália Ausztria Cseh Köztársaság Írország Litvánia Lettország Szlovákia Észtország Dánia Hollandia Belgium Szlovénia Ciprus Luxemburg Málta 130,7 111,0 93,0 91,9 82,5 77,3 68,4 62,7 62,3 49,0 43,4 43,1 33,8 30,3 20,1 9,3 2,6 0,3 243,8 230,0 312,7 304,5 295,1 357,0 410,3 544,0 506,0 Mekkora az EU tagországainak a területe? Terület 1000 km²-ben
Franciaország Egyesült Királyság Olaszország Spanyolország Lengyelország Románia Görögország Belgium Cseh Köztársaság Magyarország Svédország Ausztria Bulgária Finnország Írország Litvánia Lettország Németország Hollandia Portugália Dánia Szlovákia Szlovénia Észtország Ciprus Luxemburg Málta 16,5 11,3 10,8 10,6 10,5 10,0 9,3 8,4 7,6 5,5 5,4 5,3 4,5 3,3 2,3 2,0 1,3 0,8 0,5 0,4 21,5 45,8 38,1 64,4 61,6 60,1 82,1 Hány ember él az EU tagállamaiban? Lakosság millió főben (2009) Összesen 500 millió fő
Mire költi az EU a pénzt? Az EU mint globális szereplő (beleértve a fejlődő országok támogatását) 6% Az EU teljes költségvetése 2012-ben: 147,2 milliárd euró = a GDP 1,12%-a Európai uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1% Igazgatási és egyéb költségek 6% Természeti erőforrások: mezőgazdaság, környezetvédelem 41% Fenntartható növekedés: munkahelyteremtés, versenyképesség, regionális fejlesztés 46%
Az alapító atyák Úttörő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában Konrad Adenauer Alcide De Gasperi Winston Churchill Robert Schuman Jean Monnet
Az EU jelképei Az európai zászló Az európai himnusz Európa Nap: május 9. Az EU mottója: egység a sokféleségben
EU jelképek, adatok Tagállamok száma: 28 Jelképek: zászló 1955- European Council Himnusz: Beethowen IX. Symphony Örömóda https://www.youtube.com/watch?v=jo_-kobibg0 Európa nap május 9 az európai béke és egység ünnepe Robert Schuman deklarációjának emlékére 1950 Mottó: Egység a sokféleségben
23 hivatalos nyelv
Bővítés: hat országról 27 országra 1952 1973 1981 1986 1990 1995 2004 2007
A Szerződések a jogra épülő, demokratikus együttműködés alapkövei 1952 Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 1958 Római Szerződések: Az EGK-t létrehozó szerződés Az Európai Atomenergiaközösséget létrehozó szerződés 2009 Lisszaboni Szerződés 1987 Egységes Európai Okmány: az egységes piac 2003 Nizzai Szerződés 1999 Amszterdami Szerződés 1993 Maastrichti Szerződés: Szerződés az Európai Unióról
Reuders A legnagyobb horderejű bővítés: Európa megosztottságának megszüntetése 41989 41992 41998 42002 42004 A berlini fal leomlása a kommunista korszak vége Az EU gazdasági támogatást nyújt: beindul a Phare-program Az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumai: demokrácia és jogállamiság működő piacgazdaság az uniós joganyag átvétele Megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások A koppenhágai csúcstalálkozó jóváhagyja a bővítést 10 új tagállam: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia 42007 Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz 42013 Horvátország csatlakozik július 1-jén Tagjelölt országok: Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Törökország
A Lisszaboni Szerződés Európa a 21. század küszöbén A Lisszaboni Szerződés életbe lépése nyomán az EU: Hatékonyabb lesz Demokratikusabb lesz Átláthatóbb lesz Egységesebben lép fel a világban Biztonságosabb lesz Egyszerűsödnek az eljárások, állandó elnöke lesz a Tanácsnak, stb. Az Európai Parlament és a tagállami parlamentek nagyobb szerephez jutnak, az európai polgárok kezdeményezési jogot kapnak, az alapjogi charta beépül az EU joganyagába, stb. Egyértelműbb lesz, kinek mi a feladata, több dokumentum és ülés lesz nyilvános. Közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő stb. Új lehetőségek a klímaváltozás és a terrorizmus elleni küzdelemben, növekszik az energiaellátás biztonsága, stb.
AZ EU TÖRTÉNETE - előzmények Előzmények 1946-1950 Jelentős pusztulás a II. világháború után USA Marshall terv Együttműködések alapjai.
Hidegháború kora 1946-1950 1945 után a Sztálin vezette Szovjetunió kiterjesztette befolyási övezetét Kelet-Közép- Európára (Magyaro., Lengyelo., Csehszlovákia, Románia, Bulgária) A nyugati országok félnek a kommunisták előretörésétől, ezért konszolidálni akarnak, az elsődleges cél az életszínvonal javítása Ezért elindították a Marshall-tervet, mely a fenti célok mellett arra is rádöbbenti a hatalmakat, hogy képesek nemzetek feletti együttműködésre
Hogyan alakult meg az Európai Unió? Az Európai Unió a három szervezetből álló Európai Közösségekből jött létre: Európai Szén- és Acélközösség Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) Európai Atomközösség (Euroatom)
Az Európai Unió elődszervezetei 1. A második világháború után néhány európai ország elhatározta, hogy megakadályozza újabb háborúk kitörését. 1950-ben Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet a francia tervhivatal elnöke azt javasolták, hogy Franciaország és Németország acél és széntermelését közösen ellenőrizzék- mivel ez a két nyersanyag a háború két legfontosabb alapanyaga. 1951-ben (párizsi szerződés) megalakult az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió), amelyhez Németországon és Franciaországon kívül csatlakozott Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg.
Az Európai Unió elődszervezetei 2. 1957-ben, Rómában (római szerződés) megalapították a gazdasági együttműködést erősítését, és a kereskedelmi korlátozások megszüntetését szolgáló Európai Gazdasági Közösséget (Közös Piac). Az Európai Atomközösség (Euroatom) szintén 1957- ben alakult meg az atomenergia békés felhasználására (római szerződés).
Célok Tartós béke és biztonság megteremtése Demokrácia, szabadság és fejlődés biztosítása Belső piac megteremtése Áruk, szolgáltatások, tőke, személyek szabadon áramolhatnak Nemzeti, vallási, kulturális sokszínűség megőrzése
Az Európai Unió elődszervezetei 3. A tagállamok a külön létrehozott három Közösség intézményeiről 1965-ben úgy határoztak, hogy összevonják (ESZAK, EGK, Euratom), így jött létre az Európai Közösségek (EK). 1967-től lépett életbe. Az EK központi céljaként a tagállamok vámunió és közös piac létrehozását jelölték meg. A vámunió a kereskedelmi korlátozások (vámok, kvóták) felszámolását és a külső országokkal szemben közös külkereskedelmi politika folytatását jelenti. a közös piac olyan terület, amelyen belül az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon, akadályoktól mentesen mozoghat.
Új tagok csatlakozása (Tizenkettek) 1973-ban (első bővítés) az EK-hoz csatlakozott Dánia, az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) és Írország 1981-ben (második bővítés) Görögország 1986-ban (harmadik bővítés) Portugália és Spanyolország is. A tagállamok száma ezzel 12-re nőtt.
Az egységes Piac A vámuniót az EK-ban már 1968-ra kiépítették. A közös piac, azaz az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő akadálymentes mozgása azonban a nyolcvanas évekre sem valósult meg tökéletesen. Ezért a tagállamok - akiket ebben a világgazdaságban való versenyképességük növelése is ösztönzött - úgy érezték, hogy integrációjukat tovább kell erősíteniük. az ún. Egységes Európai Okmány 1986. február 18-i aláírásával meghirdették az egységes piac programját. Az egységes piacot - amely a közös piac magasabb szintjét jelenti - a még létező akadályok felszámolásával, a nemzeti jogrendszerek harmonizálásával 1993. január 1-re építették ki.
Maastricht-i szerződés 1993 gazdasági és pénzügyi unió beindításáról közös pénz bevezetéséről közös kül- és biztonságpolitika felállításáról bel- és igazságügyi együttműködés megkezdéséről bevezette az uniós állampolgárság intézményét, amelynek legfőbb jogosultsága, hogy minden uniós állampolgár szabadon mozoghat és tartózkodhat bármely tagállam területén.
Tizenötök 1995-ben (negyedik bővítés): az Európai Unióhoz csatlakozott további három ország: Ausztria, Finnország és Svédország is. A tagállamok száma ezzel 15-re nőtt.
Az euró bevezetése A Maastrichti Szerződés gazdasági és pénzügyi unióról hozott döntéseinek eredményeként 1999-ben az EU bevezette közös pénzét, az eurót, amelyhez 12 tagállama csatlakozott, Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság kivételével mindegyik EU-tagország. A közös pénz igazi megjelenése azonban 2002. január 1-én következik be, amikor az euró pénzérmék és bankjegyek készpénzforgalomba kerülnek, majd kéthónapos átmenet után kizárólagos fizetőeszközzé válnak az euróra áttérő 12 tagországban.
2003 Nizzai szerződés A Nizzai szerződést 2001. február 26-án írták alá az Európai Unió akkori tagállamai, és 2003. február 1-jén lépett hatályba. Kiegészítette a maastrichti szerződést és a római szerződést. A nizzai szerződés megújította az Unió intézményrendszerét, hogy az a tervezett bővítések után is működőképes legyen. A nizzai szerződés megváltoztatta a szavazás rendszerét a Tanácsban. A szerződés az Unió bővítése után 732-re emelte képviselői helyek számát az Európai Parlamentben. Csökkentette az Európai Bizottság tagjainak számát. Elrendelte, hogy amint az Európai Unió tagállamainak száma eléri a 27-et, a biztosok száma kevesebb legyen a tagállamok számánál. A módosítás 27. tagállam csatlakozása utáni első Bizottság hivatalba lépésének időpontjától lép érvénybe. A szerződés tartalmazott intézkedéseket az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártának pénzügyi következményeivel kapcsolatban.
2009 Lisszaboni szerződés Az Európai Unió (EU) működését tette hatékonyabbá az alapszerződések korábbi változatainak módosításával. A szerződés kinyilvánított célja volt, hogy lezárják az amszterdami szerződéssel és a nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését. A lisszaboni szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott a minősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, az Európai Parlament megnövelt szerepe a döntéshozásban, a pillérrendszer megszüntetése, új tisztségek létrehozása (az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) egy egységes álláspont képviseletének megkönnyítésére. A szerződés két jelenlegi és egy jövőbeli kivétellel jogilag kötelezővé tette az Alapjogi Chartát. A szerződéssel eredetileg csökkentették volna az EU-biztosok számát 27-ről 18-ra, de ezt végül az íreknek adott garanciákban visszavonták.