Kapcsolt vállalkozás, Transzferár 2018.

Kapcsolt vállalkozás, Transzferár 2018. Kerényi Máté Fülöp Bemelegítés Innen induljunk: Art. 3. (2) A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. Mi kell ahhoz, hogy transzferár problémával találkozzunk? Kapcsolt vállalkozások Ügyletek

Kapcsolt vállalkozások hol keressem? Akikkel most nem foglalkozunk Kapcsolt vállalkozás 2000. évi C. tv. 3. (2) 7. Kapcsolt fél 2000. évi C. tv. 3. (2) 8. 1126/2008/EK bizottsági rendelet Kapcsolódó vállalkozás 2004. évi XXXIV. tv. 4. (3)-(5) és akikkel igen Kapcsolt vállalkozás 1996. évi LXXXI. tv. 4. (23) Kapcsolt vállalkozás 2017. évi CL. tv.7. 28. Tartalmukban azonosak Kapcsolt vállalkozások Tao. és Art. kapcsolt vállalkozás a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

Kapcsolt vállalkozások Tao. és Art. kapcsolt vállalkozás d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg; Kapcsolt vállalkozások a többségi befolyásról Többségi befolyás (Ptk. 8:2. ) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. Meghatározó befolyás a jogi személy tagja vagy részvényese és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

Kapcsolt vállalkozások ki minősül annak? Apa Anya 100% 100% Rambó Kft. 78% 51% Fiú Kft. Lány Kft. 51% 50% Dumbó Kft. Limbó Kft. Mosoly Kft. Bánat Kft. Kapcsolt vállalkozások ki minősül annak? Kik a kapcsolt vállalkozások az alábbi ábrán? A szavazati arányokat az alábbi ábra szemlélteti A tulajdonosok között nincsenek egyéb szerződések Gazda Kft. 65% 40% Tyúk Kft. Kakas Kft. 35% 45% A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. Pipi Kft. Gazda számított szavazati joga Pipiben: 100% x 35% + 40% x 45% = 53%

Kapcsolt vállalkozások érdekességek, lehetőségek Kapcsolt vállalkozás-e a két cég? Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. Uncsi Kft. 99 % És korábban is azok voltak? Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. Izgi Bt. Kapcsolt vállalkozások mi van az ügyvezetés egyezőségével? Kapcsolt vállalkozás f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg Kérdések: Szétválasztható-e az üzleti- és pénzügyi politika irányítása? Mi van önálló / együttes képviselet esetén? Mi van a részvénytársaságokkal? igazgatóság (min. 3 fő és közülük választott elnök) vezérigazgató, Igazgatótanács (Nyrt.) Rt. és Kft. mikor lehet kapcsolt? Mi van, ha jogi személy az ügyvezető?

Kapcsolt vállalkozások mi van az ügyvezetés egyezőségével? Vízipók Kft. Kapcsoltak az ügyvezetés egyezőségére tekintettel Keresztes Kft. 100% 100% Csodapók Kft. Barátom Kft. Itt van sok-sok példa: http://www.kolchis.hu/publikaciok/kapcsolt.pdf Kapcsolt vállalkozások hol jelennek ők meg? Hol kell foglalkoznunk kapcsolt vállalkozásokkal? Transzferárazás Tao, KIVA, Hipa, stb HIPA összeszámítási szabály Bejelentési kötelezettség Art Kp. fizetés KATA munkaviszonytól való elhatárolás KIVA választás Elengedett követelés KIVA, Tao. K+F adóalap csökkentés Tao. EVA kétszeres adózás Illeték

Kapcsoltak + Ügyletek = Transzferár kérdések Hogyan szedjük össze a kérdéses ügyleteket? Számviteli nyilvántartások vizsgálata Vevői- és szállítói folyószámlák Elhatárolások problémája Elengedett követelések??? Finanszírozási struktúra feltérképezése Kölcsönök és hitelek, Lízing, Cash pooling [PM Jövedelemadók főosztálya 2336/2010. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227334251/2010.] vs. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3527740411/2013.] Tőkeemelések, tőkeleszállítások, megszűnés Nem pénzben történő vagyonkiadás, osztalékfizetés, apport Üzleti folyamatok átgondolása Kezesség- és garanciavállalás, ingyenes szolgáltatások A transzferárazás alapvető szabályai Tao 18. (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét a) csökkenti, feltéve, hogy aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és ad) rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során; b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

A transzferárazás alapvető szabályai KIVA 18. (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), 20. (5) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül, és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. 2. 16. szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás közötti szerződésükben vagy megállapodásukban érvényesítenek vagy érvényesíthetnének; Példák Kétszer kell? Mi a teendő, ha egy szállítmányozó cég tulajdonosának hobbiállatként tartott kutyája oltásáról fogad be kapcsolt vállalkozásától (és számol el költségként) 1 millió Ft + Áfa értékű számlát. A szomszéd állatorvos 30 eft + Áfa-ért beoltotta volna a kutyát. Adóalap emelés, mert nem a vállalkozás érdekében felmerült költség és nem a szokásos piaci árat alkalmaztuk

Példák Mikor kell? Mi a teendő, ha egy ügyvédi iroda 2015-ben kapcsolt vállalkozásától megvásárolt egy festményt (az irodát díszítik vele) 30 millió Ft-ért? A festmény 2018-ban került eladásra. A festmény piaci (és eladási ára 5 millió Ft volt). Adóalap növelés, ~25 millió Ft-tal amikor a festményt eladtuk Mi lett volna, ha 2017-ben terven felüli értékcsökkenést számoltunk volna el rá? A piaci ár meghatározására használható módszerek Összehasonlító árak módszere Viszonteladási árak módszere Költség és jövedelem módszer Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer Nyereségmegosztásos módszer Egyéb módszerek Feladatunk a legalkalmasabb, legmegfelelőbb módszer kiválasztása

A piaci ár meghatározására használható módszerek Összehasonlító árak módszere (Comparable uncontrolled price method) a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon A módszer alkalmazásának feltételei: az összehasonlításra kerülő ügyletek, vagy az azokban résztvevő vállalkozások közötti különbségek egyike sem érintheti lényegesen a szabadpiaci árat vagy meglehetősen pontos helyesbítések végezhetők a lényeges különbségek torzító hatásainak kiküszöbölésére. Jellemző felhasználási terület: finanszírozási ügyletek, homogén termékek (pl. áram) ha belső összehasonlító ár rendelkezésünkre áll A piaci ár meghatározására használható módszerek Viszonteladási árak módszere (Resale price method) a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal A módszer alkalmazásának feltételei: az összehasonlítandó ügyletek vagy az adott ügyleteket bonyolító vállalkozások közötti esetleges különbségek egyike sem érintheti lényegesen a szabadpiaci viszonteladási árrést vagy megközelítően pontos helyesbítések végezhetők az ilyen tényezők lényeges hatásának kiküszöbölésére. Kenyérpirító és robotgép kérdése a funkcionális elemzés felértékelődése Jellemző felhasználási terület: Multinacionális vállalatcsoport magyarországi disztribútor cégénél

A piaci ár meghatározására használható módszerek Költség és jövedelem módszer (Cost plus method) a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni A módszer alkalmazásának feltételei: az összehasonlítandó ügyletek vagy az adott ügyleteket bonyolító vállalkozások közötti különbségek egyike sem érintheti lényegesen a szabadpiaci költségarányos hasznot vagy megközelítően pontos helyesbítések végezhetők az ilyen különbségek lényeges hatásának kiküszöbölésére. 0%-os markup OECD 7.36 Jellemző felhasználási terület: speciális termék értékesítése, egyedi szolgáltatások nyújtása A piaci ár meghatározására használható módszerek Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer (Transactional net margin method) azt a - megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített - nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál A funkcionális elemzés különösen fontos A felhasznált mutatóra vonatkozó kritériumok minél szűkebb minél relevánsabb Adatbázisok Jellemző felhasználási terület: Mindig, ha más nem működik (Pl. contracted manufacturer)

A piaci ár meghatározására használható módszerek Nyereségmegosztásos módszer (Profit split method) az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben A funkcionális elemzés különösen fontos Az ellátott funkciók nyereségből való részesedését kell meghatározni Jellemző felhasználási terület: A legkomplexebb, másként kezelhetetlen együttműködési megállapodások esetén Mi van veszteség esetén? A piaci ár meghatározására használható módszerek Egyéb módszer ha a szokásos piaci ár az a)-e) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg Pl. a szerződéses struktúra garantálja, hogy piaci árakat használnak a felek. A független végső költségviselő választja ki a nyertes ajánlattevőt, és ez megfelelően dokumentált.

Dokumentációs kötelezettség 18. (5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság / a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket. Kapcsolt vállalkozás + ügylet + kisvállalkozásnak nem minősülő = Transzferár-nyilvántartás a bevallás benyújtásáig Mi a transzferár-nyilvántartás készítésének a célja? Dokumentációs kötelezettség 22/2009. (X.16.) PM rendelet 2017-re még alkalmazható (minden jó érzésű ember ezt alkalmazza). Transzferár-nyilvántartás Közös nyilvántartás EU TPD Önálló nyilvántartás Fődokumentum (Masterfile) Specifikus nyilvántartás Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása

Dokumentációs kötelezettség 32/2017. (X.18.) NGM rendelet 2018-ra már kötelezően alkalmazandó (Lesz nemulass!) Transzferár-nyilvántartás Fődokumentum + Helyi dokumentum (ez is két részre bomlik) Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása + (Országonkénti jelentés / CbC report) A fődokumentum kötelező tartalmi elemei Fődokumentum legalább az alábbiakat tartalmazza a) szervezeti felépítést illetően a csoport jogi és tulajdonosi struktúráját, valamint a szervezetek földrajzi elhelyezkedését szemléltető ábrát; b) a csoport bemutatását illetően: ba) az üzleti eredmény mozgatórugóit; bb) a csoport öt legnagyobb termékéhez és szolgáltatásához, továbbá a csoport forgalmának 5 százalékát meghaladó forgalmú termékéhez és szolgáltatásához tartozó ellátási lánc bemutatását árbevétel szerint, mely bemutatás táblázat vagy grafikon formában is megjelenhet; bc) a csoport tagjai közötti, jelentős szolgáltatási megállapodásokról - kivéve a kutatás-fejlesztési szolgáltatásokat - szóló listát és a megállapodások rövid leírását, beleértve a jelentős szolgáltatásokat nyújtó fő helyszínek kapacitásainak leírását, valamint a transzferár képzési politikát a szolgáltatási költségek allokálására és a csoporton belül fizetendő szolgáltatási díjak meghatározására vonatkozóan;

A fődokumentum kötelező tartalmi elemei Fődokumentum legalább az alábbiakat tartalmazza c) a csoport immateriális javait illetően: ca) a csoport immateriális javak fejlesztését, tulajdonlását és hasznosítását érintő átfogó stratégiájának bemutatását, beleértve a fő kutatás-fejlesztési létesítmények és a kutatás-fejlesztési menedzsment földrajzi elhelyezkedését is; cb) a jelentős immateriális javak vagy azok csoportjainak, továbbá azok jogi tulajdonosainak felsorolását; cc) az immateriális javakra vonatkozó, kapcsolt vállalkozásokkal kötött megállapodások felsorolását, beleértve a költség-hozzájárulási megállapodásokat, legfontosabb kutatási szolgáltatási és licenc megállapodásokat; cd) a csoport transzferár-megállapítási politikájának általános bemutatását a kutatás-fejlesztési és az immateriális jószágok vonatkozásában; ce) kapcsolt vállalkozások közötti, az érintett üzleti év során bekövetkezett bármely, immateriális jószágban fennálló jelentős érdekeltség átengedésének általános bemutatását, beleértve a kapcsolt vállalkozásokat, az országokat és az átengedésért kapott vagy nyújtott kompenzációt; A fődokumentum kötelező tartalmi elemei Fődokumentum legalább az alábbiakat tartalmazza d) a csoport csoporton belüli pénzügyi tevékenységeit illetően: da) a csoport finanszírozásának általános bemutatását, beleértve a nem kapcsolt hitelezőkkel kötött jelentős finanszírozási megállapodásokat; db) a csoport valamennyi olyan tagjának azonosító adatait, amely a csoport részére központi finanszírozást nyújt, beleértve az országot, amelynek joga irányadó a finanszírozó szervezet működésére, továbbá a szervezet tényleges üzletvezetésének helyét; dc) a csoport a kapcsolt vállalkozások közötti finanszírozási megállapodásokat illető általános transzferár-megállapítási politikájának bemutatását;

A fődokumentum kötelező tartalmi elemei Fődokumentum legalább az alábbiakat tartalmazza e) a csoport pénzügyi és adózási helyzetét illetően: ea) a csoport üzleti évre vonatkozó éves konszolidált beszámolóját, ennek hiányában egyéb pénzügyi beszámolási, szabályozási, belső menedzsment, adózási vagy egyéb célból készített beszámolóját; eb) a csoport hatályos egyoldalú szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásainak felsorolását és rövid bemutatását, továbbá más adózási megállapodásokat (ideérve többek között a feltételes adómegállapítási határozatokat), amelyek a jövedelem országok közötti elosztásával kapcsolatosak; és f) a fődokumentum elkészítésének időpontját. Alapvető problémák a fődokumentummal Nem fogok megfelelő tartalmú fődokumentumot kapni külföldről, mert más szabályrend szerint készül a dokumentum az anyavállalatnál Nem lesz információm egy csomó dologról, amit be kellene írni A csoport fogalma A német család problémája Az ügyvezetés egyezőségének problémája A pénzügyi befektetők problémája A cégeladások problémája Gond van a határidőkkel is Évközi zárás Megszűnés minden rögtön kell Ha az adózó a társasági adóbevallása benyújtásáig a helyi dokumentumot elkészítette, azonban az érintett adóévre vonatkozó fődokumentum a csoport végső anyavállalatára vonatkozó jogszabályok miatt nem áll rendelkezésre, akkor a csoport végső anyavállalatára vonatkozó, e rendelet szerinti fődokumentumnak megfeleltethető nyilvántartás elkészítésére nyitva álló határidőig, de legkésőbb az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belül a nyilvántartás kizárólag a helyi dokumentumból áll.

A helyi dokumentum általános részének tartalmi elemei Helyi dokumentum legalább az alábbiakat tartalmazza a) az adózó ügyvezetése (menedzsmentje) felépítésének bemutatását, szervezeti ábráját, azon személyek megnevezését, akiknek az ügyvezetés jelentést tesz és azon országok megnevezését, ahol e személyek a központi irodájukat fenntartják; b) az adózó üzleti vállalkozásának, tevékenységének és stratégiájának részletes bemutatását, beleértve, hogy az adózó részt vett-e, vagy hatással volt-e az adózóra üzleti átszervezés vagy immateriális javak átadása a jelen vagy a közvetlenül megelőző adóévben, és ezen ügyleteknek az adózóra gyakorolt hatását; c) az adózó legfontosabb versenytársainak felsorolását; d) az egyes ellenőrzött ügyletekre, illetve egyes összevont ellenőrzött ügyletekre vonatkozó - (4) bekezdés szerinti - adatokat; e) azoknak a hatályos egy-, két- vagy többoldalú, szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásoknak, valamint más adózási megállapodásoknak (ideértve többek között a feltételes adómegállapítási határozatokat) a másolatát, amelyet nem az állami adó- és vámhatóság adott ki, és amelyek az adózó nyilvántartási kötelezettség alá eső ellenőrzött ügyleteire vonatkoznak; és f) a helyi dokumentum elkészítésének időpontját. A helyi dokumentum ügyletekhez kapcsolódó tartalmi elemei A nyilvántartás (összevont) ellenőrzött ügyletenként tartalmazza a) az ellenőrzött ügylet bemutatását (például gyártási szolgáltatások beszerzése, termékek beszerzése, termékek eladása, szolgáltatások nyújtása, kölcsönnyújtás, pénzügyi és teljesítési garanciák biztosítása, immateriális javak licencbe adása) és a környezet, érintett piac bemutatását, amelyben az ügylet létrejön; b) az ügyletben részes más kapcsolt vállalkozások elnevezését, székhelyét, belföldi illetve külföldi adószámát, ennek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzéket (nyilvántartást) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét, a kapcsolt vállalkozási viszony alapjának megjelölését; c) az ellenőrzött ügylet alapján az adóévben teljesített, illetve járó fizetések összegét, legalább az ügyletben résztvevő felek szerinti bontásban; d) az ellenőrzött ügylet alapjául szolgáló - a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős - szerződés adóévben hatályos összes változatának másolatát, amennyiben a szerződést nem írásban kötötték, akkor annak részletes tartalmának leírását;

A helyi dokumentum ügyletekhez kapcsolódó tartalmi elemei A nyilvántartás (összevont) ellenőrzött ügyletenként tartalmazza e) az ellenőrzött ügyletben érintett kapcsolt vállalkozások részletes összehasonlító és funkcionális elemzését, beleértve a korábbi évekhez képest bekövetkezett bármely változást; f) a legmegfelelőbb szokásos piaci ár-megállapítási módszer megnevezését, figyelemmel az ügylet természetére, fajtájára, az elérhető összehasonlító adatokra, továbbá a módszer megválasztásának indokait; g) - amennyiben releváns - a tesztelt félnek választott kapcsolt vállalkozás megjelölését és a választás indokolását; h) a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazásakor figyelembe vett fontosabb előfeltételezések összefoglalását; i) - amennyiben releváns - a többéves összehasonlító elemzés magyarázatát; j) a kiválasztott belső és külső összehasonlító ügyletek felsorolását és bemutatását, és azon független vállalkozások releváns pénzügyi adatainak bemutatását, amelyekre a szokásos piaci ár-elemzésben támaszkodtak, beleértve az összehasonlító elemzés módszertanának leírását és ezen információk forrását; A helyi dokumentum ügyletekhez kapcsolódó tartalmi elemei A nyilvántartás (összevont) ellenőrzött ügyletenként tartalmazza k) az összehasonlíthatóságra vonatkozó kiigazítások bemutatását és részletes indokolását, továbbá annak megjelölését, hogy a kiigazítás a tesztelt fél, az összehasonlítható független ügylet vagy mindkettő adataiban történik; l) annak részletes bemutatását, hogy az ellenőrzött ügyletek során a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszeren alapuló szokásos piaci árnak megfelelően alakították ki az árat; m) a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi információk összefoglalását; n) annak lényegre törő bemutatását, hogy a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójában foglalt adatokhoz; és o) az ellenőrzött ügylet tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatban a bíróság, a hatóság megnevezését, székhelyét (külföldi állam esetén annak megnevezését is), az ügy számát, az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját, a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci árat.

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások Mikor választható? Első mellékletben jelzett TESZOR kódok szerinti szolgáltatás Nem főtevékenység keretében nyújtott szolgáltatás Piaci ára a 150 millió Ft-ot nem haladja meg Nem haladja meg A szolgáltatást nyújtó árbevételének 5%-át, vagy A szolgáltatást igénybevevő üzemi költség/ráfordításainak 10%-át A feltételnek való megfelelést a nyilvántartás készítőjének vonatkozásában kell vizsgálni Költség és jövedelem módszert alkalmazunk 3-7% közti haszonkulcs Nem volt korábban (összesen 3 év) hasonló szolgáltatási szerződésünk független céggel, amiből kiderülne, hogy a 3-7% nem piaci. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások Ha csak AHÉCsBSz van, akkor csak AHÉCsBSz nyilvántartása (Nincs fődokumentum és helyi dokumentum) Ha nem csak AHÉCsBSz van, akkor van fődokumentum, helyi dokumentum általános része, és a helyi dokumentum ügylethez kapcsolódó része cserélődik az AHÉCsBSz nyilvántartására A nyilvántartás kötelező tartalmi elemei a) az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét; b) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát; c) a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a szokásos piaci árat (összehasonlító elemzés nélkül rendelkezésre álló információk alapján); d) az elkészítés időpontját.

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások Információ-technológiai szolgáltatások: Számítógépes programozás (TESZOR 62.01) Információ-technológiai szaktanácsadás (TESZOR 62.02) Számítógépes üzemeltetés (TESZOR 62.03) Egyéb információ-technológiai szolgáltatás (TESZOR 62.09) Adatfeldolgozás, webhoszting-szolgáltatás (TESZOR 63.11) Ingatlanügyletek Ingatlankezelés (TESZOR 68.32) Szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység Jogi tevékenység (TESZOR 69.10) Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TESZOR 69.20) Fordítás, tolmácsolás (TESZOR 74.30) Piac-, közvélemény-kutatás (TESZOR 73.20) Oktatási tevékenység Egyéb m.n.s. oktatás (TESZOR 85.59) Oktatást kiegészítő tevékenység (TESZOR 85.60) Adminisztratív szolgáltatások Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás (TESZOR 82.1) Egyéb postai, futárpostai tevékenység (TESZOR 53.20) Szállítás, szállítmányozás, rakományozás, raktározás, tárolás Raktározás, tárolás (TESZOR 52.10) Közúti áruszállítás (TESZOR 49.41) Szállítást kiegészítő tevékenység (TESZOR 52.2) Egyéb Egyéb szálláshelyszolgáltatás (TESZOR 55.9) Üzemi étkeztetés (TESZOR 56.29.2) Őrző-védő szolgáltatás (TESZOR 80.10.12) Alacsony hozzáadott értékű? 6910 Jogi tevékenység 2016. teljes ágazat (3993 db cég) Q1 Átlag Q3 Üzemi eredmény / Árbevétel 3,3% 22,1% 42,9% Mentesítési jogcímek mi alól mentesülünk? Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést, azon ellenőrzött ügyletet, amelynek vonatkozásában az adózás rendjéről szóló törvény szerint a szokásos piaci árat az állami adó- és vámhatóság határozatban megállapította, a kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben a határozat érvényessége megszűnik, feltéve, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennáll, (APA) a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő személy az adózóval, külföldi személlyel vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, az ingyenes pénzeszközátadást és átvételt, a kapcsolt vállalkozások azon ügyleteit, melyek esetében a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni, a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügyletet, a meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban egyedileg meghatározott konkrét ár alkalmazásával megvalósuló ügyletet.

Köszönöm a figyelmet!