Utasítások TARTALOM. 10. szám 131. évfolyam 2016.június 10.

Átírás

1 10. szám 131. évfolyam 2016.június 10. Utasítások oldal 19/2016. (VI. 10. MÁV Ért. 10.) EVIG sz. utasítás A nem független felek között alkalmazott árak és az ingyenes ügyletek elszámolási és nyilvántartás vezetésének szabályairól 1201 TARTALOM 20/2016. (VI. 10. MÁV Ért. 10.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. D.11. Utasítás I. és II. kötetének hatályba léptetése 1229 Hirdetmény Tárgyi eszközök meghirdetése 1230 Utasítások 19/2016. (VI. 10. MÁV ÉRT. 10.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A NEM FÜGGETLEN FELEK KÖZÖTT ALKALMAZOTT ÁRAK ÉS AZ INGYENES ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSI ÉS NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A vállalkozások adójogszabályokban előírt kötelezettsége olyan nyilvántartás készítése, amely bemutatja a cégcsoporton belüli ügyletek esetében a szerződéses feltételeket, az ügyletek ellenértékének meghatározásánál használt módszereket, és az ezek alapján megállapított, a szokásos piaci árnak megfelelő árat. Jelen utasítás célja a szokásos piaci ár meghatározásával, az attól történő eltéréssel összefüggő adókötelezettségek, elszámolások, a szükséges adatszolgáltatások és a kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésének szabályozása, valamint az ingyenes ügyletekkel kapcsolatos adókötelezettségek, elszámolások, adatszolgáltatások rendjének meghatározása az utasítás hatálya alá tartozó vállalkozásoknál (a továbbiakban egyenként: Társaság). 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV-csoportba 1 tartozó valamennyi Társaságra és a MÁV Nosztalgia Kft.-re. Az utasítás kiterjed minden, az utasítás hatálya alá tartozó Társaság között kötött ügyletre függetlenül azok jellegétől, valamint a nem független felek (pl. munkavállalókkal) kötött ügyletek általános forgalmi adó kötelezettségének szokásos piaci ár szerinti rendezésére, továbbá az utasítás hatálya alá tartozó valamely Társaság által nyújtott ingyenes ügyletekre, kivéve ha azok célja társasági adókedvezmény igénybevétele. 1 MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., MÁV Szolgáltató Központ Zrt., ZÁHONY- PORT Zrt., MÁV Vagon Kft.

2 1202 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számvitel Szervezet (továbbiakban: MÁV SZK SZSZ) vezetője. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasításban használt értelmezések megegyeznek az 5.0. pontban hivatkozott jogszabályok fogalom meghatározásaival. Ezek közül jelen utasítás szempontjából kiemelendőek: Transzferár Az az ár, amelyet kapcsolt vállalkozások alkalmaznak az egymással folytatott ügyleteik során. Szokásos piaci ár A társasági és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao tv.) 18. (1) bekezdése alapján az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenének. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA tv.) 255. (1) bekezdése szerint a szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybevevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak. Az ÁFA tv (2) bekezdése alapján összehasonlítható körülmények hiányában az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően a szokásos piaci ár: a) termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél; b) szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül (önköltség). Kapcsolt vállalkozás A Tao tv pontja alapján a) az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik; b) az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik; c) az adózó és más személy, ha harmadik személy a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Többségi és meghatározó befolyás A Ptk. 8:2. alapján: [Befolyás] (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. (3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. (4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében

3 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1203 a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. (5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Nem független fél Az ÁFA tv pontja alapján olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek) a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások; b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn; c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja; d) között munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony, vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony áll fenn, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában; e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)-d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója. Ellenőrzött ügylet A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X.16.) PM rendelet (a továbbiakban PM rendelet) 8. a) pontja alapján a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozások egymással kötött szerződése, megállapodása alapján megvalósuló ügylet, beleértve a jelen utasítás 4.2. pontjában felsorolt ügyleteket. Funkcionális elemzés A PM rendelet 8. b) pontja szerint a kapcsolt vállalkozások által az ellenőrzött ügyletek során, valamint a független vállalkozások által az összehasonlítható független ügyletek során végzett tevékenységek (például kutatás és fejlesztés, tervezés, gyártás, reklám és marketing, fuvarozás), a felhasznált erőforrások (például költségek, ráfordítások, beruházások) és a vállalt üzleti kockázatok (például árfolyamkockázat, garancia, pénzügyi kockázat) elemzése. Vállalatcsoport A PM rendelet 8. c) pontja szerint a kapcsolt vállalkozások és/vagy telephelyek csoportja. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások A PM rendelet 8. d) pontja szerint a kapcsolt vállalkozások közötti, jelen utasítás 1. sz. mellékletében felsorolt, TESZOR kód szerint meghatározott szolgáltatás, amelyre teljesül, hogy azt a vállalatcsoport egyik tagja a vállalatcsoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége keretében nyújtja. Bekerülési érték A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról szóló 58/2015. (XII.18. MÁV Ért. 28.) EVIG. számú utasítás szerinti bekerülési érték. Bizonylat megőrzése A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban Sztv.) a szerint a gazdálkodó egyebek mellett a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 47. (3) bekezdése szerint az iratokat (bizonylat, könyv, nyilvántartás, stb.) az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőriznie. Az Art (1) bekezdése szerint az adó megállapításához való jog főszabályként annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A bizonylatok jogszabály szerinti megőrzési idejét a Társaság iratkezelési szabályzat irattári tervében szereplő, az adott ügylethez igazodó tételszám alkalmazásával kell biztosítani. Adomány, közcélú adomány A Tao tv. 4. 1/a. pontja alapján adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjá-

4 1204 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám nak, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás. Valamint Az ÁFA tv /A. pontja alapján közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve hogy a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét, b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt. Felsőoktatási támogatási megállapodás A Tao tv /c. pontja szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás. Adózási feladatokat ellátó szervezet MÁV SZK által kezelt társaságok esetében a MÁV SZK Számvitel Szervezet Adózás, egyéb társaságoknál annak saját belső vagy külső adózási szervezetét jelenti. Könyvelési feladatokat ellátó szervezet MÁV SZK által kezelt társaságok esetében a MÁV SZK Számvitel Szervezet Könyvelési egységei: Bejövő számla könyvelés, Kimenő számla könyvelés, Tárgyi eszköz könyvelés, Ingatlan könyvelés; egyéb társaságoknál annak saját belső vagy külső könyvelési szervezetét jelenti. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A mindenkor érvényes Az árszabályozás és áralkalmazás szabályairól szóló utasítás alapján az árpolitika kialakítása, a kapcsolódó áralkalmazás a szerződéskötésre jogosult szervezet hatás- és feladatkörét képezi. Az árképzés és áralkalmazás során a számviteli-, az adótörvények és egyéb jogszabályok előírásaira tekintettel az alábbiak szerint kell eljárni. 4.1 Nem független felek nyilvántartása Kapcsolt vállalkozások nyilvántartása (portfólió) A Kontrolling Igazgatóság Portfólió-gazdálkodási szervezete a MÁV Zrt. társasági portfólióját érintő változás esetén a változás számviteli nyilvántartásokon történő átvezetése érdekében tájékoztatást ad a MÁV SZK Számvitel szervezete részére. A fentieken túlmenően a kiadott zárlati utasításoknak megfelelően a Kontrolling Igazgatóság Portfólió-gazdálkodási szervezete a negyedéves és éves könyvviteli zárások keretében a MÁV Zrt. társasági portfóliójáról részesedés leltárt is készít és küld meg a MÁV SZK Számvitel szervezete részére. A MÁV SZK Számvitel szervezete által feldolgozott részesedés leltár a MÁV SZK SZSZ Adózás szervezet által az alábbi adatokkal kiegészítésre kerül: Sztv. szerinti konszolidációs besorolás, Tao. tv. szerinti kapcsolt viszony szerinti besorolás, kapcsolt viszony kezdetének időpontja, NAV felé történő kapcsolt viszony bejelentésének dátuma, Tao. tv. szerinti kapcsolt viszony megszűnésének dátuma, NAV felé történő, a kapcsolt viszony megszűnésének bejelentési dátuma. A bővített adattartamú nyilvántartást a MÁV SZK SZSZ Adózás szervezet időpontra lekérdezhető módon vezeti és a MÁV SZK Számvitel Intranet Portálon az Adózás szervezet közleményei között elérhetővé teszi, valamint ben megküldi az Intranet Portálhoz hozzáféréssel nem rendelkező Társaságok adózási feladatait ellátó szervezeti egységnek. Ha a szerződő Partner nem magánszemély, és nem szerepel a közzétett nyilvántartásban, annak igazolása érdekében, hogy az független félnek minősül, a szerződéskötésért felelős szervezetnek további teendője nincs.

5 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője Kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő, nem független felekről adatszolgáltatás Amennyiben a szerződéskötésért felelős szervezet olyan féllel köt szerződést, mely a pont szerinti adatbázisban nem szerepel, azaz nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, de az ÁFA tv pont b)- e) pontja szerinti függőségi viszony fennállhat, akkor a szerződéskötésért felelős szervezet feladata és felelőssége az érintett fél vonatkozásában meggyőződni arról, hogy az adott ügylet során kell-e alkalmazni a piaci árra vonatkozó előírásokat. Az, hogy a szerződő partner (nem független fél fogalmának megfelelve ideértendő főként a munkavállaló, vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozóikat, stb. mint magánszemélyeket) esetében alkalmazni kell-e jelen utasítás szerinti korrekciós szabályokat a szerződéshez kötelezően mellékelendő 2. sz. melléklet szerinti nyilatkozat függvénye. Amennyiben a szerződéskötésért felelős szervezet a szerződés vonatkozásában piaci feltételek fennállásáról nyilatkozik, nem kell a jelen utasítás szerinti korrekciókat alkalmazni. Ha piaci feltételektől eltérő körülményekről tesz nyilatkozatot a jelen utasítás szerinti transzferár nyilvántartás elkészítése és a piaci ár és a transzferár közötti különbözet vizsgálata minden esetben kötelező. Ha a szerződő Partner nem magánszemély, a nyilatkozattól függetlenül vizsgálandó a kapcsolt viszony jelen utasítás pont szerinti nyilvántartás alapján Kapcsolt vállalkozások NAV felé történő bejelentése Az Art. 23. (4) bekezdés b) pontjának megfelelően az adózónak az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint be kell jelentenie az állami adó- és vámhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül. A bejelentési kötelezettség teljesítése érdekében a Társaság adózási feladatait ellátó szervezete részére a MÁV SZK SZSZ Adózás szervezet a jelen utasítás pontja szerinti adatszolgáltatás alapján értesítést küld mindkét érintett Társaságnak. A kapott adatszolgáltatás alapján Társaság adózási feladatait ellátó szervezet megküldi a kapcsolt vállalkozás adatait, illetve a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a NAV részére. 4.2 Szokásos piaci ár meghatározásával érintett ügyletek köre Jelen utasítás alapján a nem független felek között kötött alábbi szerződések esetében a szokásos piaci ár megállapítása, dokumentálása és a szokásos piaci ár és az alkalmazott ár közötti különbség ha van Tao tv. és amennyiben releváns - ÁFA tv. szerinti elszámolása (rendezése) kötelező: termékértékesítés esetén; szolgáltatásnyújtás esetén; a jegyzett tőke, tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése, jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítése esetén az alapítónak (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő alapítást), a tőkét befogadó, a vagyon kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek); követelések értékesítésekor, illetve tartozásátvállaláskor. 4.3 Szokásos piaci ár meghatározásának módszerei Amennyiben a szerződő Partner nem magánszemély és nem független félnek minősül a jelen utasítás 4.2. pontjában felsorolt ügyletek esetében mindig kötelező a szokásos piaci ár jelen pont szerinti meghatározása, adatszolgáltatás küldése és dokumentálása, nyilvántartás vezetése (4.5. pont). Amennyiben a szerződő Partner magánszemély a jelen utasítás pontjában leírt nyilatkozat szerint, ha a szerződéskötésért felelős szervezet a nem piaci feltételekről nyilatkozik kötelező a szokásos piaci ár jelen pont szerinti meghatározása, adatszolgáltatás küldése (4.4. pont) és dokumentálása (nyilvántartás vezetése) (4.5. pont). Az árak meghatározása a Ptk. szerződéses szabadságra vonatkozó elve alapján a felek közötti megállapodás függvénye. A Társaság esetében az árak meghatározása során figyelembe kell venni a jelen utasítás 4.0. pontjában megnevezett utasítást, amenynyiben az az adott Társaságra érvényes. Az érintett ügyletekre vonatkozó, független felek által alkalmazott ellenérték (szokásos piaci ár) meghatározása a szerződéskötésre jogosult szervezetek hatás- és feladatkörét képezi Szokásos piaci ár adóhatósági megállapítása Az Art. 132/B -a alapján az állami adó- és vámhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár). A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles. Az Art. 132/B (9) bekezdése alapján: egyoldalú eljárás esetében legalább 500 ezer Ft, legfeljebb 5 millió Ft, ha a szokásos piaci ár tradicionális módszerrel megállapítható,

6 1206 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám egyoldalú eljárás esetében legalább 2 millió Ft, legfeljebb 7 millió Ft, ha a szokásos piaci ár tradicionális módszerrel nem állapítható meg, kétoldalú eljárás esetében legalább 3 millió Ft, legfeljebb 8 millió Ft, többoldalú eljárás esetében legalább 5 millió Ft, legfeljebb 10 millió Ft. A szokásos piaci ár adóhatósági megállapítására vonatkozó kérelem benyújtásáról a MÁV Zrt. Gazdasági Bizottsága által kiadott állásfoglalás alapján az érintett Társaságok gazdasági vezetői egymás között egyeztetnek és döntenek, függetlenül a DHL szerinti értékhatártól. Amennyiben a Társaságnak kapcsolt felekkel már van a tervezett szerződéshez hasonló vagy azonos tárgyú, tartalmú szerződése a szerződéskötésért felelős szervezet a kérelem benyújtását megelőzően az érintett kapcsolt felekkel egyeztetést kezdeményez a kérelem benyújtásának szükségességének meghatározása és az adott ügylet vonatkozásában a megfelelő, csoport szinten egységes díjképzési módszer kialakítása érdekében. Ez a csoport szinten egységesen alkalmazott díjképzési módszertan kialakításának szempontjából elengedhetetlen. A kérelem megfelelő adattartamú elkészítéséről - szükség esetén a Társaság adózási feladatait ellátó illetékes szervezet szakmai támogatása mellett - a szerződéskötő szervezet gondoskodik. A Társaság adózási feladatait ellátó illetékes szervezet a kérelmet felülvizsgálja, gondoskodik az eljárási díj utalásának indításáról és a kérelmet benyújtja a NAV felé. A kérelmet a szokásos piaci ár meghatározásával öszszefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartással megegyező tartalommal (PM rendelet szerinti transzferár nyilvántartás), három példányban kell az állami adó- és vámhatósághoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az előterjesztő nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak. A kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező előzetes konzultációs eljárást kezdeményezhet, amelyben a kérelmező és az eljáró hatóság előzetesen egyeztetnek az eljárás lefolytatásának feltételeiről, időbeni ütemezéséről, módszeréről, az együttműködés lehetséges módjairól. Az előzetes egyeztetés eredménye a kérelmezőt, illetőleg az eljáró hatóságot a szokásos piaci ár megállapítása iránt folytatott eljárásban nem köti. A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetőleg többoldalúan folytatható le. Ha az ügyletre külföldi állam jövedelemadózást érintő jogszabályát is alkalmazni kell, a kapcsolt vállalkozás kérelmében megjelöli, hogy a szokásos piaci ár megállapítására egyoldalú, kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárást választ. A határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes. A határozat érvényességének időtartama a szokásos piaci ármegállapítással érintett kapcsolt vállalkozások kérelmére egy alkalommal három évre meghosszabbítható. A határozat érvényessége nem hosszabbítható meg, ha az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás olyan mértékben megváltozott, hogy a szokásos piaci ár megállapítására új határozatot kellene kiadni. A határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmet a határozat érvényességének lejártát megelőzően legalább hat hónappal kell előterjeszteni. A meghosszabbítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén, a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatálylyal kötik az adóhatóságot, kivéve, ha a határozat jogerőre emelkedését követően megállapítható, hogy a) a kérelmező valótlan adatokat tartalmazó kérelmet terjesztett elő; b) a kapcsolt vállalkozások a határozatban foglaltaktól eltérő módon állapítják meg a szokásos piaci árat; c) a szokásos piaci ár meghatározásakor alapul vett tények, körülmények jelentősen változnak és a határozatban foglalt tényállástól olyan módon térnek el, amely a szokásos piaci ár megbízhatóságát kétségessé teszi; d) a kérelem elbírálásánál alkalmazott jogszabályok módosulnak, kivéve, ha a határozatot ennek megfelelően módosítják; e) a szokásos piaci ár meghatározásakor megállapított kritikus feltételek nem teljesülnek és az eljárásban részt vevő kapcsolt vállalkozások a határozat módosítását nem kezdeményezték. Az adóhatósági határozatot (esetleg a határozathozatal elutasítását tartalmazó értesítést) a szerződéskötésért felelős szervezetnek a szokásos elévülési időn belül meg kell őriznie, az érintett szerződésekhez ügyiratba rendezni és szükség esetén azt az ellenőrző szerv (belső vagy külső) rendelkezésére bocsátania Szokásos piaci ár adózó általi megállapítása Előzetes adóhatósági ármegállapítás hiányában az érintett ügylet esetén a szokásos piaci árat az adózó maga állapítja meg és dokumentálja. A Tao tv. 18. (2) bekezdése alapján a szokásos piaci árat a következő módszerekkel lehet meghatározni: Tradicionális módszerek: 1. Összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgálta-

7 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1207 tás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon (független és a kapcsolt ügylet nagyjából ugyanazon időben, a termelési, értékesítési láncban ugyanazon a fokozaton, hasonló körülmények között) következik be. 2. Viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. A viszonteladási árak módszere akkor alkalmazható, ha a kapcsolt vállalkozástól megvásárolt termék, szolgáltatás továbbértékesítésre kerül egy független vállalkozásnak. 3. Költség és jövedelem módszerrel, amelynél a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni. Szokásos haszon a viszonteladási árak módszeréhez hasonlóan az összehasonlítható ügyletben ugyanannak a vállalkozónak nem kapcsolt viszonylatban elért haszna, vagy egy független vállalkozó által elért haszon. Profit alapú módszerek: 4. Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített nettó nyereséget vizsgálja, amely az ügyleten realizálható. 5. Nyereség megosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben. Egyéb módszerek: 6. Egyéb módszer alkalmazható abban az esetben, ha a szokásos piaci ár az előzőek szerinti módszerekkel nem állapítható meg. Ebben az esetben az adózó jogosult lesz a saját maga által kialakított egyéb eljárással is meghatározni a szokásos piaci árat. Ennek feltétele, annak bizonyítása, hogy az öt (nevesített) módszernél a választott egyéb kalkuláció alapján jobban közelíthető a reális ár. Egyéb módszerre vonatkozóan a Tao tv. szerint az a követelmény, hogy az alkalmas legyen a szokásos piaci ár megállapítására. Ennek teljesülését szerződésenként egyedileg kell vizsgálni. A Tao tv. 18. (9) bekezdése alapján amennyiben a fent meghatározott módszerek alkalmazása során indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára vagy a szélsőértékekre), az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést kell végeznie, figyelembe véve a PM rendelet előírásait is. Az egyes szerződések esetében az adózó választhatja a tevékenységének sajátosságait leginkább tükröző módszert. Az egyes módszerek fenti bemutatása nem jelent prioritási sorrendet azok alkalmazására vonatkozóan. Társaság esetében a piaci ár meghatározásához a tevékenység jellegének megfelelően a tradicionális módszerek valamelyike alkalmazandó. Amennyiben az ügylet jellege és körülményei miatt a tradicionális módszerek egyike sem alkalmazható lehetőség szerint a profit alapú módszerek alapján kell meghatározni a piaci árat, ezen lehetőség hiányában használható csak egyéb módszer az arra vonatkozó szabályok betartása mellett. A PM rendelet 7. -a alapján a szokásos piaci ár meghatározásához forrásként figyelembe vehető: az adózó független felekkel kötött szerződése; az adózó kapcsolt vállalkozása és független fél szerződése; független vállalkozások egymás közötti szerződése; az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok (pl. a KSH adatok); az összehasonlítható vállalkozásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok (pl. a KSH adatok). A szokásos piaci ár adózó általi megállapítása esetén a piaci ár meghatározásához felhasznált információkat és adatokat úgy kell rögzíteni, hogy abból az adott módszerre vonatkozó szabályokat figyelembe véve a használt piaci ár külső felhasználó által is (pl. adóhatóság) hitelt érdemlő módon megállapítható legyen. A dokumentumok összeállítása során jelen utasítás pontjában lefektetett alapelvek az irányadóak. A dokumentumokat a szokásos elévülési időn belül a szerződéskötésért felelős szervezetnek meg kell őriznie és szükség esetén azt az ellenőrző szerv (belső vagy külső) rendelkezésére bocsátania. 4.4 A szokásos piaci ártól eltérő áron kötött ügyletek elszámolása Az Sztv. 47. (10) bekezdése, 73. (4) bekezdése, 78. (8) bekezdése, valamint a Tao tv. 18 (1) bekezdése értelmében amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás között jelen utasítás 4.2. pontjában megjelölt ellenértékes ügyletről kötött szerződésükben, megállapodásukban a szokásos piaci ártól eltérő árat alkalmaznak a szokásos piaci ár és az alkalmazott ár (általános

8 1208 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám forgalmi adó nélkül számítva) közötti különbözetet az alábbi két lehetőség szerint rendezni kell Utólagos számviteli korrekció A szokásos piaci ár és az alkalmazott ár közötti különbözet tényleges, számviteli rendezésére csak külön, az ügyletre vonatkozó MÁV Zrt. Gazdasági Bizottsága által kiadott állásfoglalás alapján, az érintett Társaságok gazdasági vezetői által hozott és egymás között egyeztetett döntés szerint DHL szerinti értékhatároktól függetlenül - lehetséges. Ez esetben az Sztv. következő szabályai szerint kell eljárnia: Az Sztv. 47. (10) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a Tao. tv a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné. Az Sztv. 73. (4) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a Tao. tv a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amenynyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné. Továbbá az Sztv. 78. (8) bekezdése alapján az igénybevett szolgáltatásként, eladott áruk beszerzési értékeként vagy eladott (közvetített) szolgáltatás értékeként - jellegének megfelelően - elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a Tao. tv a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybe vétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné. A szokásos piaci ár és az alkalmazott ár eszköz bekerülési értékében, értékesítés nettó árbevételében, vagy anyagjellegű ráfordítás értékében való korrekciójára az ügylettel érintett üzleti év végéig az ÁFA tv.-ben illetve az Sztv-ben meghatározott számla (számlával egy tekintet alá eső okirat), vagy számviteli bizonylat kiállításával kell eleget tenni. A szükséges korrekció összegének meghatározása a szerződéskötésért felelős szervezeti egység feladata. Piaci ár korrekció miatti számlakorrekciót az érintett könyvelési szervezet csak a szerződéskötésért felelős szervezeti egység külön erre vonatkozó feladása alapján végez. A számla vagy a számviteli bizonylat kiállítása értelemszerűen az ügyletben ebben a minőségében eljáró kapcsolt vállalkozás kezdeményezi. Az utólagos számviteli korrekcióról való döntés esetén minden az ügyletben érintett fél e szerint kell eljárjon, ezért a döntés az érintett kapcsolt vállalkozások között egyeztetést igényel Társasági adóalap-korrekció Ha a szokásos piaci ár és az alkalmazott ár közötti különbözet számviteli rendezéséről nem születik felsővezetői döntés, akkor kötelezően társasági adóalapot kell módosítani. A Tao tv. 18. (1) bekezdésének megfelelően: amenynyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó adózás előtti eredményét a) csökkenti, feltéve, hogy az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (a Tao tv. szerinti ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; Az adóalap csökkentést nem kötelező alkalmazni. b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. Az adóalap növelést kötelező alkalmazni. A szerződéskötésért felelős szervezet a szokásos piaci ár meghatározását követően a társasági adóalap módosítása érdekében a különbözet összegéről jelen utasítás pontja szerint adatszolgáltatást küld az adózási feladatokat ellátó szervezeti egység részére Az általános forgalmi adó alapjának meghatározása A nem független felek között kötött ügylet kapcsán - utólagos számviteli korrekció hiányában - a piaci ár és

9 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1209 az alkalmazott ár közötti különbözetet érintő általános forgalmi adót az ÁFA tv.-ben meghatározott módon e pont szerint kell rendezni. Az ÁFA tv a szerint a nem független felek közötti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során a szerződéses ár helyett a szokásos piaci érték az ÁFA alapja, ha: a) az ellenérték aránytalanul magas a szokásos piaci árhoz képest és az értékesítő/szolgáltatásnyújtó felet az adólevonási jog nem egészben illeti meg; b) az ellenérték aránytalanul alacsony a szokásos piaci árhoz képest és a vevőt/igénybevevőt az adólevonási jog nem egészben illeti meg; c) az ellenérték aránytalanul alacsony a szokásos piaci árhoz képest és az értékesítő/szolgáltatásnyújtó felet az adólevonási jog nem egészben illeti meg, és a szerződés tárgyát képező termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás a közérdekű jellegére, vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel (ÁFA tv. 85. (1) bekezdése, 86. (1) bekezdése) mentes az adó alól, vagy az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag adómentes tevékenységhez használta az értékesítő fél és emiatt a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott (ÁFA tv. 87. ), az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonása tiltott az ÁFA tv és ában foglaltak alapján. A szokásos piaci ártól való eltérés aránytalanul nagy összegű, ha a szerződéses ár és a szokásos piaci ár közötti a szerződéskötő szervezet által meghatározott különbözete meghaladja a szokásos piaci ár 25 %-át, illetve ha az ügylet jellegére való tekintettel a szerződő felek az eltérést aránytalannak minősítik. Az ÁFA alap korrekciókat nem kell alkalmazni, ha a felek közötti ellenértéket kötelező erővel jogszabály határozza meg, vagy az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelező erejű alapulvételével történt. A szerződéskötésért felelős szervezet a nem független felekkel kötött szerződések esetén, a szokásos piaci ártól aránytalanul eltérő szerződés szerinti ár alkalmazása esetén összesítő kimutatást köteles készíteni és az érintett könyvelési szervezetek részére megküldeni a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig, a 3. sz. melléklet szerinti tartalommal: a) nem független fél neve, b) partner számviteli információs rendszerbeli azonosítója, c) szerződés száma, tárgya, d) szerződés kötésének és módosításának időpontja, e) szerződés időbeli hatálya f) szerződés szerinti ár (transzferár), g) utalás arra, ha az ár jogszabályi előírás szerint meghatározott, h) szokásos piaci ár, i) szerződéses ár és a szokásos piaci ár különbözete. Az adózási feladatokat ellátó szervezet és az érintett könyvelési szervezetek feladata és felelőssége, hogy a szerződéskötő egységek fenti adatszolgáltatásai alapján az ÁFA fizetési kötelezettség a törvényi előírások figyelembevételével kerüljön elszámolásra és rögzítésre a számviteli információs rendszerben. Ennek érdekében az adott szerződésben érintett felektől nyilatkozatot kérnek be arról, hogy ÁFA levonási joguk teljes avagy korlátozott-e. Hosszabb távú (többszöri számlázással járó) szerződés esetén évente egyszer elegendő nyilatkozatot kérni a felektől azzal, hogy amennyiben év közben olyan változás történne az ÁFA jogállásában, amely érinti az ÁFA levonási jogát, az érintett fél köteles erről tájékoztatni az érintett könyvelési szervezeteket. (Nem egyéni vállalkozó magánszemélyek esetében azzal a vélelemmel kell élni, hogy ÁFA levonási joggal nem rendelkeznek.) 4.5 Szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő dokumentumok kezelése Adatszolgáltatás A szerződéskötésért felelős szervezet a kapcsolt vállalkozásokkal kötött szerződések alapján az adott évben a szokásos piaci ártól eltérő szerződéses ár alkalmazása esetén éves összesítő kimutatást köteles készíteni és az adózási feladatokat ellátó szervezet részére megküldeni a tárgyévet követő hónap 20-ig, a 4. sz. melléklet szerinti tartalommal: a) kapcsolt vállalkozás neve, b) kapcsolt vállalkozás számviteli információs rendszerbeli azonosítója, c) szerződés száma, tárgya, d) szerződés kötésének és módosításának időpontja, e) szerződés időbeli hatálya f) szerződés szerinti ár (transzferár), g) szokásos piaci ár, h) szerződéses ár és a szokásos piaci ár különbözete. Ha a szerződéskötésért felelős szervezet a naptári évben kapcsolt vállalkozásokkal csak olyan szerződést kötött, mely esetében a szerződéses ár nem tér el a szokásos piaci ártól, akkor az esedékes adatszolgáltatási időpontban ezt is kell írásban jelentenie az adózási feladatokat ellátó szervezet részére. Az adatszolgáltatásnak azt is tartalmaznia kell, hogy az adott szerződés esetében felsővezetői döntésének meg-

10 1210 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám felelően történt-e illetve fog-e utólagos számviteli korrekció történni, illetve, hogy az adott ügylet érintett-e előzetes adóhatósági ármegállapítással. Amennyiben ezek közül bármelyik előfordul a kapcsolódó dokumentumokat (utasítás, határozat stb.) meg kell küldeni az adatszolgáltatás keretében Nyilvántartási kötelezettség Függetlenül attól, hogy a Tao tv. 18. (5) bekezdése alapján a közvetlen, vagy közvetett többségi állami befolyás alatt lévő vállalkozásoknál nem kötelező a piaci ár nyilvántartás elkészítése, az adójogszabályok által előírt, a társasági adóalap és az általános forgalmi adóalap módosítására vonatkozó kötelezettség miatt a piaci ár nyilvántartás jelen utasítás szerinti vezetésétől eltekinteni nem lehet. Ezek a dokumentációk képezik az adóalap korrekciós tételek analitikus bizonylatait. Az Art a értelmében a bizonylatokat, nyilvántartásokat úgy kell kiállítani illetve vezetni, hogy azok alkalmasak legyenek az adó alapjának, összegének megállapítására, ellenőrzésére. Az Art (1) bekezdés e) pontja alapján 500 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki a nyilvántartások vezetésének elmulasztásáért, illetve hiányos vagy az előírásoktól eltérő vezetéséért. A PM rendelet 3. (4) bekezdésére tekintettel a csoporton belüli ügyletek esetén a szerződéskötésért felelős szervezet a nyilvántartást a szerződés hatálya alatt akkor köteles módosítani, ha olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének. A szerződéskötésért felelős szervezet az éves zárási feladatokhoz kapcsolódóan kötelesek megküldeni az adózási feladatokat ellátó szervezet részére nyilatkozatukat arra vonatkozóan, hogy a piaci ár nyilvántartások aktualizálása megtörtént, és a jelen utasítás szerinti elszámolások elvégzése érdekében (utólagos számviteli korrekció vagy társasági adóalap módosítás, ÁFA rendezése) a jelen utasítás és pontja szerinti adatszolgáltatásokat megadták Piaci ár nyilvántartási alapelvek A piaci ár nyilvántartás elkészítésének célja azoknak a körülményeknek, feltételeknek a bemutatása, ami alapján az ellenérték megállapítása történt. Az ármegállapítást az adóhatóság vizsgálhatja, és kidolgozásával a bizonyítás terhe átkerül az ellenőrzést végzőre. Dokumentáció elkészítésének követelményei: A piaci ár meghatározásakor a szerződés megkötésekor, de legkésőbb az azzal kapcsolatos teljesítéskor rendelkezésre álló információkat a szerződéskötő szervezettől elvárható gondossággal megismerhető jelentős tényt és körülményt figyelembe kell venni. Minden szerződésről, megállapodásról el kell készíteni az aktualizált nyilvántartást, ha az adóévben teljesítés történt, és/vagy az ár meghatározásával kapcsolatos körülményekben változás következett be. Jelen utasításban meghatározottak a nyilvántartási formák (önálló, összevont. alacsony hozzáadott értékű) és ezek tartalmi elemei. Nem várható el a nyilvántartás olyan részletezettségű kimunkálása, ami aránytalanul magas költségráfordítással jár. Nem felel meg a nyilvántartási kötelezettségnek az a dokumentáció, amelyből egyértelműen nem állapítható meg az alkalmazott szokásos piaci ár és meghatározásának jelen utasítás 4.3. pont. szerinti módszere, illetve amely valótlan tényt, körülményt tartalmaz, vagy elhallgat. Értékhatár megállapításánál, ha a teljesítés értéke a szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor azt a könyvviteli elszámolások során alkalmazott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. Értékhatár megállapításánál, ha a teljesítés értéke a szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor azt a beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. A társasági adóról szóló bevallásban nyilatkozni kell, hogy a Társaság melyik nyilvántartási módot választotta (közös vagy önálló) január 1-től a MÁV Zrt. és kapcsolt vállalkozásaira vonatkozóan az önálló nyilvántartás vezetésének módszere alkalmazandó Önálló nyilvántartás Az önálló nyilvántartást a PM rendelet 4. -ában meghatározott módon és tartalommal kell kidolgozni, a jelen utasítás 5. sz. mellékletének megfelelő szerkezetben. A nyilvántartással minden szerződő félnek rendelkeznie kell. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a dokumentáció egy példányát a vevői szerződések esetében a Társaság értékesítő, szolgáltatásnyújtó szervezete a vevő/igénybevevő kapcsolt vállalkozás részére, illetve szállítói szerződések esetében az értékesítő kapcsolt vállalkozás a Társaság szerződéskötésért felelős szervezete részére köteles rendelkezésre bocsátani a szerződés aláírásakor.

11 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője Önálló nyilvántartás teljesítése, összevont nyilvántartással A PM rendelet 3. (2)-(3) bekezdései szerint a nyilvántartási kötelezettség összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti és a szerződések tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy egymással szorosan összefüggnek. E feltételek megléte esetén függetlenül attól, hogy a szokásos piaci ár meghatározására a Tao. tv. 18. (2) bekezdésében rögzített mely módszer kerül alkalmazásra a nyilvántartási kötelezettség összevontan is teljesíthető. Az azonos tárgyú, feltételű szerződések esetében az összevonást a szerződéskötésért felelős szervezete köteles megindokolni a nyilvántartásban Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli (kapcsolt vállalkozások közötti) szolgáltatások szokásos piaci árát összehasonlító elemzés nélkül, a rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni, a költség és jövedelem módszer segítségével, ha a szerződés alapján történő teljesítések - általános forgalmi adó nélkül számított - értéke szokásos piaci áron a 150 millió forintot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át, azzal, hogy ezen feltételeket a nyilvántartást készítő adózó vonatkozásában kell vizsgálni. Az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni.. A PM rendelet 6. (4) bekezdése a szokásos piaci haszonkulcs mértékét 3 %-tól 10 %-ig terjedő tartományban határozza meg. Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásának ajánlott formáját jelen utasítás 6. sz. melléklete tartalmazza. A PM rendelet 6. (6) bekezdését alapul véve az adózó nem készíthet alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásra vonatkozó nyilvántartást, amenynyiben a társaság független félnek nyújtott, vagy független féltől vett igénybe az adóévben vagy az azt megelőző két adóévben hasonló típusú alacsony hozzáadott értékű szolgáltatást, és megállapítható, hogy a 3 %-tól 10 %-ig terjedő tartományon belüli haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne Folyamatos feladatok A szerződéskötő szervezetnek a szerződéskötések rendjéről szóló belső szabályzata szerint (MÁV Zrt-nél a 57/2015. (XII. 18. MÁV Ért. 28.) EVIG sz. utasítás pontja) a szerződések pénzügyi-számviteli felülvizsgálatához, valamint a gazdasági szignó megadásához az általa összeállított piaci árnyilvántartást, valamint a 2. sz. melléklet szerinti nyilatkozatot mellékelnie kell. A szerződéskötésért felelős szervezet köteles a nyilvántartást és annak későbbi módosításainak egy-egy példányát a szerződés nyilvántartó rendszerben (pl. DMS) megőrizni vagy a szerződés aláírását követő 5 munkanapon belül a szerződéssel együtt az érintett könyvelési szervezet részére másolatban rendelkezésre bocsátani, mely szervezet ezt köteles a szerződéshez mellékelni és azzal együtt megőrizni. 4.6 Ingyenes, térítésmentes ügyletek Adomány, felsőoktatási intézmény támogatása TÁRSASÁGI ADÓKÖTELEZETTSÉG Ha a Társaság által nyújtott ingyenes, térítésmentes juttatás: megfelel a Tao tv. szerinti adomány fogalmának, és a Kedvezményezett a 7. sz. mellékletben nyilatkozik (adomány igazolás) az adóalap megállapítása céljából, vagy megfelel a Tao tv. szerinti felsőoktatási támogatási megállapodás alapján adott juttatásnak a juttatás összegével a Tao tv. 3. számú melléklet B) 17. és 23. pontja értelmében nem kell társasági adóalapot növelni. Továbbá a Tao tv. 7. (1) bekezdés z) pontjának megfelelően az alábbiak szerint társasági adóalap csökkenthető: a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

12 1212 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám 20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap, 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. A fenti rendelkezések azt is magukban foglalják, hogy amennyiben írásban kötött szerződés nélkül történik, a Kedvezményezett nyilatkozatának megfelelően adomány juttatása azzal nem kell társasági adóalapot növelni, de nincs lehetőség adóalap csökkentésre. Szóbeli szerződés kötésére a szerződéskötések rendjéről szóló utasítás szerint van csak lehetőség. Az ügylet számviteli információs rendszerben történő rögzítése érdekében és a társasági adóalap korrekció végrehajtásához az e pont szerinti ügyletekről kötött szerződések alapján a szerződéskötésért felelős szervezet az érintett könyvelési szervezet részére megküldi az ügylet alapjául szolgáló dokumentumokat (szerződés, vezetői döntés dokumentumai stb.), és megadja a juttatás összegét, amennyiben az a bizonylatokból nem derül ki. Az adomány igazolás Kedvezményezett általi kitöltetése és eljuttatása az adózási feladatokat ellátó szervezet részére a szerződéskötésért felelős szervezet feladata. Adományról kötött szerződésekben az adomány igazolás, valamint a 8. sz. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltésére vonatkozó rendelkezések is rögzítendőek ÁFA KÖTELEZETTSÉG Az ÁFA tv. 11. (3) bekezdés a) pontja alapján a közcélú adomány nem ÁFA köteles. A felsőoktatási támogatási megállapodás keretében kötött ügyletek esetében az általános forgalmi adó alapja az ÁFA tv ának megfelelően a juttatás alapjául szolgáló termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. A fizetendő ÁFA-nak a számviteli információs rendszerben való rögzítése érdekében a támogatásokról kivéve adomány a szerződéskötésért felelős szervezeti egység a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapig a könyvelési szervezet részére megküldi a 9. sz. melléklet szerinti adatszolgáltatást, az alábbi tartalommal: a) kedvezményezett neve, b) kedvezményezett adószáma, c) szerződés száma, tárgya, d) szerződés kötésének és módosításának időpontja, e) szerződés időbeli hatálya f) juttatás értéke, ennek hiányában az ÁFA alapja. Az adózási feladatokat ellátó szervezet és az érintett könyvelési szervezetek feladata és felelőssége, hogy a szerződéskötő egységek fenti adatszolgáltatásai alapján az ÁFA fizetési kötelezettség a törvényi előírások figyelembevételével kerüljön elszámolásra és rögzítésre a számviteli információs rendszerben. Az adózási feladatokat ellátó szervezet a Társaság tárgyévi társasági adófizetési kötelezettségének megállapításakor az adóévet követő év május 20-ig beérkezett igazolásokat, nyilatkozatokat veszi figyelembe. A beérkezett igazolások, nyilatkozatok megőrzése az adózási feladatokat ellátó szervezet feladata Társasági adó terhére adható támogatások Ha az ingyenes, térítésmentes juttatás célja a Tao tv a szerinti filmalkotás és előadó-művészeti szervezet támogatása alapján, vagy a 22/C szerinti látványcsapatsport támogatás alapján igénybe vehető adókedvezmény érvényesítése, az ügylet egyedi kezelést igényel (szerződéskötés, eljárási szabályok). Ezért ezen ügyletekre nem vonatkozik jelen utasítás hatálya Adománynak nem minősülő ingyenes, térítésmentes ügyletek TÁRSASÁGI ADÓKÖTELEZETTSÉG Az adománynak, felsőoktatási támogatásnak nem minősülő és társasági adókedvezményre nem jogosító ingyenes, térítésmentes ügyletek esetében a társasági adóalapot a Tao tv. 8. (1) bekezdés d) pontja szerint növelni kell az adózó által: az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás értékével, véglegesen átadott pénzeszköz összegével, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összegével, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó összegével, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával (veszteségességi nyilatkozat), amely szerint a juttatás adóévében az eredményében bevételként elszámolta és az eredménye e juttatás következtében el-