FARMAKOKINETIKA. mit tesz a szervezet a gyógyszerrel a gyógyszer sorsa a szervezetben

Hasonló dokumentumok
Hatóanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai és a felszívódás összefüggése

A testidegen anyagok felszívódása, eloszlása és kiválasztása

I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR

Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció

PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Helyi érzéstelenítők farmakológiája

A farmakokinetika és farmakodinámia alapvető kérdései

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Az inhalációs anesztetikumok farmakokinetikája

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások

GYÓGYSZEREK MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSAI A. TRANSZPORT MECHANIZMUSOK OSZTÁLYOZÁSA MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSOK

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

Definiciók Biológiai v. eliminációs felezési idő Biliáris recirkuláció Vérátfolyási sebesség Kompartment Központi kompartment Diurnális variáció

PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Kar

Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet PTE ÁOK november 13.

Energia források a vázizomban

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila

Membránpotenciál, akciós potenciál

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Biológiai membránok és membrántranszport

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

Sejtek membránpotenciálja

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

I. FARMAKOKINETIKA. - (környezeti) mérgező anyagok (toxikológia)

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása

Homeosztázis A szervezet folyadékterei

A vese mőködése. Dr. Nánási Péter elıadásai alapján

ph jelentősége a szervezetben

Dr. Poór Miklós PTE GYTK Gyógyszerhatástani Tanszék 2017.

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

Eredmények. Név: Test(férfi) Születésnap: Dátum: Szív és érrendszer Vér sűrűség

A NEMSZTEROID TERÁPIA VÁLASZTÁS KRITÉRIUMAI DR. HITTNER GYÖRGY ORSZÁGOS REUMATOLÓGIAI ÉS FIZIOTERÁPIÁS INTÉZET, BUDAPEST

Az időskor klinikai farmakológiai kihívásai

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

Aerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek. Tóth Tünde Anyagtudomány MSc

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

A plazmamembrán felépítése

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Gyógyszer élelmiszer interakciók

Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

A Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe

Kémiai alapismeretek 6. hét

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

Ismert molekula új lehetőségekkel Butirát a modern baromfitakarmányozásban

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

VIZSGÁLATA FLOWCYTOMETRIA

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Biofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

A GYÓGYSZERHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

Biofizika 1 - Diffúzió, ozmózis 10/31/2018

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Dr. Dinya Elek egyetemi tanár

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Szénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

Gyógyszermetabolizmus és gyógyszertoxicitás

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1

Biofarmácia gyakorlatok gyógyszerészhallgatóknak

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

Oldódás, mint egyensúly

100 mg szitagliptinnek megfelelő szitagliptin-foszfát-monohidrát tablettánként.

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Nevezze meg a számozott részeket!

Toxikológiai ismeretek 1.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

A légzés élettana II.

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása!

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

KIRÁLIS GYÓGYSZEREK. Dr. Szökő Éva egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

A szervezet folyadékterei, Homeostasis

Átírás:

FARMAKOKINETIKA mit tesz a szervezet a gyógyszerrel a gyógyszer sorsa a szervezetben

A farmakokinetika fázisai - ADME ABSZORPCIÓ: a gyógyszer felszívódása az alkalmazás helyéről a keringésbe DISZTRIBÚCIÓ: a gyógyszer eloszlása a szervezet folyadéktereiben METABOLIZMUS (vagy BIOTRANSZ- FORMÁCIÓ) a gyógyszer kémiai átalakulása metabolitokká a szervezet enzimjei által EXKRÉCIÓ: a gyógyszer kiürülése a szervezetből M+E = ELIMINÁCIÓ

ALKALMAZÁS FELSZÍVÓDÁS ÉS ELOSZLÁS ELIMINÁCIÓ epe Máj Vese Vizelet ORÁLIS vagy REKTÁLIS TRANSZDERMÁLIS Bél Bőr Széklet INTRAVÉNÁS PLAZMA Mirigyek Verejték Anyatej INTRAMUSZKULÁRIS Izom INTRATHECALIS Liquor Placenta Fetus INHALÁCIÓ Tüdő Kilégzett levegő

Transzport mechanizmusok 1. DIFFÚZIÓ a membránon keresztül - a diffúzió SEBESSÉGE függ: a felület nagysága koncentráció grádiens (=hajtóerő) a gyógyszer mérete és lipidoldékonysága LIPIDOLDÉKONYSÁG FÜGG: - nem-ionizálható vegyületek esetén: hidroxil, alkil és halogén szubsztituensek száma - ionizálható vegyületek (=savak vagy bázisok): a fentiek + az IONIZÁCIÓ mértéke

Transzport mechanizmusok NEM-IONOS DIFFÚZIÓ SAVAK BÁZISOK diffuzibilis - COOH - NH 2 nem-diffuzibilis - COO - - NH + 3 függ: testfolyadék ph-ja a gyógyszer pk a értéke HENDERSON-HASSELBACH EGYENLET SAVAK BÁZISOK pk a nem ionizált ph log ionizált ph pk a nem ionizált log ionizált

Transzport mechanizmusok IONIZÁCIÓ mértéke ha pk a =ph akkor log NI/I = 0 10 0 =1 nem-ionizált=ionizált vagyis: ha a testfolyadék ph-ja = gyógyszer pk a -ja, a gyógyszermolekulák fele nem-ionizált, másik fele ionizált SAVAK BÁZISOK ha ph < pk a NI > I I > NI ha ph > pk a I > NI NI > I

Transzport mechanizmusok 2. KARRIER-MEDIÁLT TRANSZPORT - limitált kapacitás telíthető (T m transzport maximum) - szubsztrát-szelektív DE egy karrier több szubsztrátja között kompetíció alakulhat ki - osztályozás hajtóerő szerint: konc. grádiens FACILITÁLT DIFFÚZIÓ ATP AKTÍV TRANSZPORT akár grádienssel szemben is képes transzportálni!

Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai PRIMER: a transzporter közvetlenül használja fel az ATP-t pl. a gyógyszert a sejt belsejéből KIFELÉ transzportálja (export) multi-drug rezisztencia transzporterek MDR1=P glikoprotein (Pgp) bélhámsejtek, vér-agy gát szubsztrátjai nem vagy kevésbé szívódnak fel a bélből vagy jutnak át a vér-agy gáton loperamid, 2. generációs antihisztaminok epeutak, vesetubulusok a gyógyszerek exkréciójában vesznek részt ATP ADP

Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai SZEKUNDER: ATP-dependens ion vagy potenciál grádiens hajtja pl. az ATP-t a Na + /K + ATP-áz használja, a transzporter a Na + grádiens vagy a potenciálkülönbség erejével juttatja be a gyógyszert (import) Na + függő aminosav transzporter L-DOPA felszívódását, vér-agy gáton való átjutását segíti elő 2 K + 1 OCT: organic cation transporter pozitív töltésű gyógyszerek importja - a membránpotenciál hajtja! - részt vesz gyógyszerek felszívódásában és exkréciójában is Na + 2 3 Na + ATP ADP

Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai TERCIER: ATP-dependens ion és oldott anyag grádiens hajtja pl. OAT: organic anion transporter α-ketoglutarát (αkg - ) és negatív töltésű gyógyszer cseretranszportere (exchanger) - az αkg - importot a Na + grádiens hajtja (Na + /αkg - szimport) felvétel a vesetubulusoksejtekbe a gyógyszerek exkréciójában vesz részt pl. penicillinek, számos diuretikum 2 K + 1 Na + αkg - 2 3 3 Na + ATP ADP αkg -

Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai TERCIER: ATP-dependens ion és oldott anyag grádiens hajtja pl. OATP: organic anion transporter polypeptide gyógyszer és glutathion (GSH) cseretranszportere Na + grádiens juttatja be a ciszteint, ami a GSH szintézishez szükséges bélhámsejtek felszívódás máj gyógyszerek felvétele a májsejtekbe vesetubulusok exkréció 2 K + 1 Na + Cys 2 3 3 Na + ATP ADP Cys GSH

Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai TERCIER: ATP-dependens ion és oldott anyag grádiens hajtja Na + és H + függő transzporterek - Na + /H + exchanger hoz létre befelé irányuló ph grádienst - a transzportert a ph grádiens hajtja vannak H + /gyógyszer szimporterek és exchangerek is import: PEPT: peptid transzporter pl. ACE gátlók felszívódása export: MATE: multidrug and toxin extrusion protein - számos gyógyszer exkréciója 2 K + 1 H + Na + 2 3 3 Na + ATP ADP H +

Transzport mechanizmusok 3. VEZIKULÁRIS TRANSZPORT (RECEPTOR- MEDIÁLT ENDOCYTOSIS) elsősorban endogén proteinek (pl. LDL), gyógyszerekre kevésbé jellemző gyógyszer példa: B 12 vitamin-intrinsic faktor komplex folsav

I. ABSZORPCIÓ A felszívódás sebességét meghatározó tényezők: GYÓGYSZER fiziko-kémiai tulajdonságok (méret, lipofilitás, ionizáció, pk a ) dózis/koncentráció formuláció (gyógyszerforma, segédanyagok stb.) ALKALMAZÁS HELYE lokális ph felület mérete vérellátás barrierek (pl. nyák, szaruréteg) GI: tranzitidő, motilitás, étel (minőség, mennyiség)

Alkalmazási módok I. ABSZORPCIÓ ORÁLIS (PER OS) INJEKCIÓ (i.v.: intravénás, i.m.: intramuszkuláris, s.c.: szubkután stb.) INHALÁCIÓS TRANSZMUCOSÁLIS (szublingualis, nazális, rektális etc.) TRANSDERMÁLIS TOPIKÁLIS (v. lokális) alkalmazás (bőrre, szembe, nazálisan stb.): ha lokális hatás a cél a szisztémás felszívódás nem kívánatos!

I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Gyomor ph=2 gyógyszerek ionizációja szalicilsav amphetamin (pk a =3.5) (pk a =9.5) NI/I 32 0.000000032 - a savak elvben fel tudnak szívódni, de a valóságban a gyomorból nagyon lassú a felszívódás, mert kicsi a felület és jelentős a barrier - ph csapda : bázisok esetén, ha a plazmából visszadiffundál a nem-ionizált forma a gyomorba, újra ionizálódik és nem tud visszajutni

I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Gyomor (folyt.) gyomorürülés sebessége: a felszívódás megindulásában meghatározó időfaktor a vékonybélből már nagyon gyorsan felszívódnak a gyógyszerek lassult a gyomorürülés: - időskorban - étkezés után (zsíros, nehéz ételeknél még inkább) ha gyors felszívódást szeretnénk, akkor éhgyomorra kell beadni a gyógyszert, KIVÉVE ha irritáns! - GI motilitást csökkentő gyógyszerek pl. atropin - betegségek pl. pylorus spasmus, diabetes, migrénes roham

I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Vékonybél ph=6 szalicilsav amphetamin (pk a =3.5) (pk a =9.5) NI/I 0.0032 0.00032 - mind a savak, mind a bázisok nagyrészt ionizáltak, DE mivel a vékonybélnek hatalmas a felülete és jó a vérellátása GYORS ABSZORPCIÓ: a nem-ionizált frakció felszívódik az NI/I egyensúly helyreáll a következő nem-ionizált frakció is felszívódhat

I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Az orálisan beadott gyógyszermennyiség nem feltétlenül jut be teljes mértékben a szisztémás keringésbe! BIO(LÓGIAI)HASZNOSULÁS, BIOAVAILABILITY (F): a beadott dózisnak a szisztémás keringést elérő hányada i.v. adás esetén F=1 (vagy F%=100%) BIOEGYENÉRTÉKŰSÉG, BIOEKVIVALENCIA amennyiben ugyanazt a hatóanyagot, ugyanakkora dózisban tartalmazó gyógyszerek bioavailability-je megegyezik, akkor hatásukat azonosnak tekinthetjük

Plazma konc. (mg / l) 5 4 3 2 iv. adás bioavailability AUC AUC p.o. i.v. per os adás 1 AUC: görbe alatti terület 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Id ő(óra)

I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Részleges bioavailability lehetséges okai: - rossz gyógyszerformuláció: pl. a hatóanyag nem teljesen szabadul fel a tablettából - a hatóanyag rossz oldékonysága (csak oldott anyagok tudnak felszívódni) - a hatóanyagot az emésztőenzimek lebontják - alacsony diffuzibilitás (erős sav, erős bázis, állandó töltéssel rendelkező molekula pl. kvaterner ammóniumvegyület) - PRESZISZTÉMÁS ELIMINÁCIÓ (= FIRST PASS ELIMINÁCIÓ)

I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból PRESZISZTÉMÁS ELIMINÁCIÓ (= FIRST PASS ELIMINÁCIÓ) 1. a hatóanyagot a bélhámsejteken levő transzporterek visszapumpálják a lumenbe 2. a hatóanyagot a bélmucosa vagy a máj enzimjei felszívódás után metabolizálják

I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból BIOAVAILABILITY Példák orálisan gyengén biohasznosuló gyógyszerekre: propranolol 30% metoprolol 12% morfin 30% fentanyl 30% verapamil 20% isosorbid-dinitrát 20% nitroglycerin < 1% lidocain 30% Per os adás esetén, ennek megfelelően kell növelni a dózist pl. ha F%=30% i.v. 10 mg p.o. 30 mg DE: ha toxikus metabolitok keletkezhetnek a first-pass elimináció során, akkor NEM szabad orálisan adni pl. lidocain!

I. ABSZORPCIÓ mucosáról - a szájnyálkahártya és a orrnyálkahártya felülete ugyan kicsi, de nagyon jó a vérellátásuk - lipofil hatóanyagok és a gyenge bázisok jól felszívódnak - a GI traktust és a májat is elkerüli a hatóanyag adhatók olyan gyógyszerek, amelyek érzékenyek az emésztőenzimekre (pl. peptidek) vagy magas a first-pass eliminációjuk rektális alkalmazás: - a rektum nyh.-ból a vér 50%-a kerüli el a májat - a felszívódás gyakran inkomplett, pontos dozírozás nehéz - hasznos lehet: eszméletlen beteg, erős hányás, hányinger vagy kisgyermekek esetén

I. ABSZORPCIÓ mucosáról Példák sublingualis tabletta/spray buccalis tabletta/film orrspray nitroglycerin fentanyl, buprenorphine butorphanol sumatriptan, zolmitriptan calcitonin oxytocin rektális kúp lázcsillapító kisgyermekeknek ergotamin promethazine, dimenhydrinate diazepam

I. ABSZORPCIÓ a bőrről - lipofil hatóanyagok jól felszívódnak - first-pass elimináció szintén kikerülhető - a fő barrier a szaruréteg a vastagsága testtájanként nagyon változó! további tényezők: - a kezelt felület nagysága / tapasz mérete - bőr keringése: melegben, dörzsölésre fokozódik transzdermális tapaszok pl. nitroglycerin, scopolamin, nikotin, fentanyl, ösztradiol

I. ABSZORPCIÓ a tüdőből a tüdő felülete hatalmas és nagyon nagy a véráramlása nagyon gyors felszívódás belélegezhető anyagok: - gázok (e.g. N 2 O) - illékony folyadékok gőzei (volatilis anesztetikumok pl. izoflurán) - porlasztott oldatok - finom szemcseméretű por - a szisztémás felszívódáshoz < 1 µm részecskeméret az ideális lejutnak az alveolusokig - a gázok és gőzök a tüdőn keresztül EXKRETÁLÓDNAK is

II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) A gyógyszerek a legritkább esetben oszlanak el EGYENLETESEN a vízterekben! Disztribúciót befolyásoló tényezők 1. Gyógyszer tulajdonságai : a nagy molekulák + a plazmafehérjéhez erősen kötődő molekulák a plazmában maradnak a hidrofil hatóanyagok az extracelluláris térben a lipofil hatóanyagok az össz-víztérben szöveti felhalmozódás nagyon lipofil hatóanyagok a zsírszövetben egyéb pl. digoxin: erősen kötődik a szöveti Na + /K + ATPáz-hoz

II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) Disztribúciót befolyásoló tényezők 2. Szöveti tényezők: vérátáramlás (l. később) kapillárisok átjárhatósága: könnyen átjárható: MÁJ sinusoidok fala fenesztrált, ezért nagy molekulák is átjuthatnak nehezen átjárható barrierek: VÉR-AGY GÁT PLACENTA: nem olyan erős barrier, mint korábban gondolták, csak lassítja a gyógyszerek bejutását

II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) MEGOSZLÁSI TÉRFOGAT (V d ) az a VIRTUÁLIS térfogat, amit a gyógyszer elfoglalna, ha a szervezetben mindenhol a plazmakoncentrációval azonos lenne koncentrációja V d dózis C 0 C 0 = kezdeti plazmakoncentráció V d < össz-víztér kevéssé jut be a szövetekbe/ sejtekbe pl. a molekula diffuzibilitása gyenge VAGY erősen kötődik plazmafehérjékhez V d > össz-víztér szövetekben felhalmozódik

II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) PLAZMAFEHÉRJE-KÖTŐDÉS albumin: savak α-1 savas glikoprotein: bázisok - az erős plazmafehérje-kötődés csökkenti a gyógyszer eloszlását, mert csak a szabad molekulák tudnak a szövetekbe diffundálni csak a SZABAD gyógyszerkoncentráció tud hatást kifejteni - a kötőhelyek telíthetők, ezért kompetíció alakulhat ki! gyógyszerinterakció veszélye! pl. kötődés 97% 94% szabad konc. 3% 6%!!! - alacsony plazma albumin esetén dózismódosítás lehet szükséges

II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) PLAZMAFEHÉRJE-KÖTŐDÉS Példák erősen kötődő gyógyszerekre: véralvadásgátlók: acenocumarol orális antidiabetikumok: glimepiride, glipizide COX-gátlók: indometacin, diclofenac, ibuprofen, naproxen diuretikumok: furosemid cardiovascularis: prasozin, losartan, amiodaron KIR: diazepam, midazolam phenytoin, chlorpromazin antibiotikumok: nalidixsav, ceftriaxon, oxacillin antifungális: ketoconazol, itraconazol

II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS ELOSZLÁS (RE- DISZTRIBÚCIÓ Elsődleges eloszlás: az eloszlás első fázisa, amelyet az egyes szövetek VÉRÁTÁRAMLÁSA befolyásol magas vérátáramlású szervek centrális kompartment : tüdő, szív, agy, vese, máj: gyorsan kialakul a csúcskoncentráció alacsony vérátáramlás perifériás kompartment : zsírszövet, bőr, vázizom (nyugalomban) Másodlagos disztribúció vagy re-disztribúció: a gyógyszerek SZÖVETI AFFINITÁSA befolyásolja pl. nagyon lipofil hatóanyag zsírszöveti akkumuláció

100 80 Thiopental eloszlása i.v. adás után 60 40 Zsír 20 Agy Izom Plazma 10 0 1 2 3 4