Elektronikus írástechnika tanítása fogyatékkal élı hallgatóknak. Nyíregyházi Fıiskola, A Magyar Tudomány Ünnepe, 2008. november 11. Bertóthyné dr. Végvári Erzsébet Ügyvitel és Irodakommunikáció Tanszék Elıadás Cím: Elektronikus írástechnika tanítása fogyatékkal élı hallgatóknak 1. Fogyatékkal élı hallgatókra vonatkozó jogok törvényi háttere. 2. Ki minısül fogyatékkal élınek? Milyen segítséget ad a fıiskola? 3. Az elektronikus írástechnika jelentısége, milyen segítséget nyújthat a fo.élıknek? 4. Tanításának módszertani jellemzıi az egyes fogyatékosságok esetében. 5. Saját tapasztalatok az aliglátó hallgatók oktatásában. Esélyegyenlıség I. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (2000. Nizzai csúcs) 26. cikke értelmében az EU elismeri, hogy a fogyatékkal élı emberek megkülönböztetett jogokkal rendelkeznek - ugyanolyan esélyeket kell biztosítani számukra az élethez, tanuláshoz stb. mint a többi állampolgárnak. Jelenleg az EU-tagországok lakosságának 15%-a fogyatékkal élı és tartós egészségügyi problémákkal küszködı személy. Az EU tehát felismerte annak fontosságát, hogy ezt a csoportot és a vele kapcsolatos problémákat kiemelten kell kezelni. Az elsıdleges cél, hogy a fogyatékkal élık betölthessék állampolgári szerepüket, és elláthassák az ehhez kapcsolódó feladatokat. Hasonlóan fontos, hogy döntési lehetıségeikben, életük irányításában ugyanakkora szabadságot élvezhessenek, mint nem fogyatékos társaik. A kiemelt feladatokat ezen a területen a társadalmi kirekesztés csökkentése, az akadályok és korlátok megszüntetése, a mobilitás elısegítése, valamint az információs technológia nyújtotta lehetıségek kiaknázása jelenti. Magyarországon elıször 1993-ban jelent meg az úgynevezett - Esélyegyenlıségi és fogyatékügyi törvény. 1998-ban jelent meg ennek módosított változata. Elıször a közoktatásban az alapfokú és a középfokú intézményekben jelent meg a törvény intézményi szinten - pl. SNI (sajátos nev. igényő tanulók). Jóval késıbb jelenik meg a felsıoktatásban.
A felsıoktatást érintı törvényi háttér: I. a 2002. évi 29. sz. OM rendelet. II. a 2005. évi 76/2005. sz. kormányrendelet - amelyek a felsıoktatásra vonatkoznak. Hallgatói létszám alakulása a Nyíregyházi Fıiskolán: 2002/2003-as tanévben 7 fogyatékkal élı hallgató volt a fıiskolán (ezek közül az ügyvitel tanszéken 2 kerekes-székes hallgató és egy gyengénlátó hallgató tanult). Ekkor adtak át számukra egy külön kollégiumi részt, amely teljes mértékben akadálymentesített, s a mai napig (rámpa, stb.) is mőködik. Ekkor készült el a fıépületnél látható lépcsılift. Utána már folyamatosan emelkedett a létszám, amely 5 év alatt megtízszerezıdött. Jelenleg a 2008/2009-es tanévben 87 regisztrált fogyatékkal élı hallgató tanul fıiskolánkon. Hangsúlyozni szeretném, hogy regisztrált, mivel ettıl többen vannak, olyanok, akik titkolják a fogyatékosságukat, mert szégyellik. A Nyíregyházi Fıiskola szabályzata 2003-ban készült el, és ebben az évben, tehát 2008-ban került módosításra. A Nyíregyházi Fıiskola a fogyatékkal élı hallgatókhoz való hozzáállás szempontjából az országosan kiemelt intézmények közé tartozik, ilyen kiemelt intézmények még a Szegedi, Pécsi, és a Debreceni egyetem. Meg kell említeni, hogy az országban egyedül a mi fıiskolánkon van külön: iroda - Esélyegyenlıségi Iroda - Esélyegyenlıségi és Fogyatékkal élı hallgatókat Segítı Bizottság irodája (fszt.) külön pihenıszoba, külön tornaterem a f. élı hallgatók számára. Az Esélyegyenlıségi és Fogyatékkal élı hallgatókat Segítı Bizottság tagjai: Intézményi koordinátor - 1 fı Kari koordinátorok - 5 fı Személyi segítık - 2 fı (hivatásos) - ügyintézés, tananyagok hozzáférhetısége, kíséret közlekedéshez, stb. Kortárs segítık (egészséges fıiskolai hallgatók - önkéntes jelentkezés alapján) Kedvenc szakok fıiskolánkon (fogyatékkal élık): informatika, könyvtár, szociálpedagógia, kommunikáció és médiatudomány, - leginkább ezekre jelentkeznek a fogyatékkal élı hallgatók.
Külön honlapja van a segítı bizottságnak, amely a hallgatói oldalról közelíthetı meg. 2. Ki minısül fogyatékossággal élı hallgatónak? Szabályzat a fogyatékossággal élı hallgatók esélyegyenlıségének elısegítésére (SzMSz 28. sz. melléklete)- - 2008.) A szabályzat értelmében fogyatékossággal élık a : Hallássérültek (siket, nagyothalló stb.) Látássérültek - vakok - 1 vak hallgatónk van - aliglátó - 1 - gyengénlátók (látnak ugyan, de nagyon rosszul) - többen vannak Mozgássérültek (mankó, bot, járókeret, kerekesszék, felsı végtag sérültek - kéz) Beszédfogyatékosság (súlyos beszédhibás, torzult beszéd) Pszichés fejlıdés zavarai miatt akadályozottak: - diszlexia (olvasási zavar) - diszgráfia (az írás zavara) - iskolai készségek kevert zavara - gyermekkori autizmus - atipusos autizmus - asperger-syndroma? - nem-meghatározott - pervazív (átható) - fejlıdési zavar - tartós betegségben szenvedık (cukorbetegség, asztma, epilepszia stb.) A szabályzat minden egyes típusra vonatkoztatva részletesen közli azokat a jogokat, amelyek a hallgatókat megilletik, illetve amelyeket a felsıoktatásban oktató tanároknak kötelességük ismerni és alkalmazni, ha fogyatékkal élı hallgatókkal találkoznak az oktatás során. Hangsúlyozni kell, hogy a szabályzat csak a regisztrált hallgatókra vonatkozik, akik elhallgatják fogyatékosságukat, tehát nem regisztrálják magukat, azokra sajnos nem. Erre az elmúlt évben volt egy példa (titkárságvezetı hallgató - a szülı nem volt hajlandó regisztráltatni a hallgatót, végül, amikor nyelvvizsgára került sor, akkor már igen.). Regisztrált hallgatónak számít:
Aki a fogyatékosságát igazoló szakértıi véleménnyel (szakvéleménnyel) rendelkezik, és ezt az Esélyegyenlıségi irodába leadja. A szakértıi vélemény is nagyon szigorúan szabályozott, tehát csak országosan meghatározott intézményben lehet elvégeztetni - és pénzért. A fıiskola honlapján a felvételizı hallgatók számára minden egyes karon, azon belül az egyes szakokra kivetítve - meghatározták, hogy milyen fogyatékossággal élı hallgatót tud fogadni a szak (pl. ügyvitel - látás, hallássérültet nem, ill. aki nem rendelkezik ép felsı végtagokkal - kezekkel -, de kerekesszékes hallgatót, egyéb mozgáskorlátozott hallgatót igen). Amikor a hallgató bekerül a fıiskolára, a tanulmányi osztályon kap egy adatlapot, amelyet kitöltve már jelentkezhet a f. élı hallgatók közé. Néhány paragrafus a fıiskolai szabályzatból (2008): 1. A szabályzat hatálya kiterjed a NYF-án tanulmányokat folytató, hallgatói jogviszonnyal rendelkezı mindazon magyar állampolgárságú hallgatókra, akik a hatályos jogszabályok alapján fogyatékossággal élıknek minısülnek. A szabályzatban biztosított lehetıségek, feltételek, kedvezmények a nem magyar állampolgárságú hallgatókat is megilletik - határon túli hallgatók. Amennyiben nem kapják meg a megfelelı támogatást a tanárok részérıl, a Hallgatói Jogorvoslati Bizottsághoz fordulhatnak. Nézzük meg, milyen feltételeket kell biztosítania a fıiskolának: pl. Mozgássérülteknek: 10. - Az intézménynek folyamatosan biztosítani kell a f. élı h. teljes akadálymentes környezetének kialakítását. Pl. lift, csúszásgátló lap, dönthetı asztallap, laptartó állvány, kerekesszékkel megközelíthetı asztal, stb. vizsgák, számonkérések folyamán - a hallgató kérésére - személyi segítıt kell biztosítani... Hallássérülteknek: 12. - vizsgáztatás, ellenırzés alkalmával biztosítani kell a vizuális szemléltetés lehetıségét: értelmezı szótár, kalkulátor, számítógép vagy más segédeszköz használatát... hallgató kérésére szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát kell biztosítani.súlyosan hallássérült pl. a nyelvvizsga alól teljes felmentést kaphat hallgató kérésére szóbeli vizsgán pl. jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani..szükség esetén hosszabb felkészülési idıt kell biztosítani.stb.
Látássérülteknek:.számonkérések, írásbeli vizsgák esetén biztosítani kell speciális technikai eszközöket, pl. magnetofon, megvilágító és nagyító berendezések, stb..írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát biztosítani..súlyos látásfogyatékosság, vakság esetén nehézséget okozó tantárgy helyett egy másik tárgy választhatóságát is biztosítani kell..tanári elıadásokon, szemináriumokon a tanárnak meg kell engednie diktafon használatát (ennek ellenkezıjére volt példa a fıiskolán) Általánosságban: - a tananyagot hozzáférhetıvé kell tenni a f. tanulók számára (ezért pl. rengeteget fénymásolnak az irodában a személyi segítık, diktafonról anyagokat másolnak át, stb.) - a vizsgákon, számonkéréseken alkalmazkodni kell a hallgatói fogyatékossághoz 3. Az elektronikus írástechnika jelentısége a f. élı hallgatók számára A szabályos tízujjas gépírás óriási lehetıséget ad a f. élı hallgatóknak, embereknek. Sokak számára az egyetlen kommunikációs lehetıség a számítógéppel történı kapcsolattartás és a számítógépes munkavégzés. Például ilyen lehet egy késıbbi távmunka, vagy a hallgatók számára a távoktatás. A gyors és eredményes szövegbevitel alapvetı feltétele, hogy szabályos tízujjas írással kezelje a számítógép billentyőzetét a hallgató, mert ezzel megkönnyíti, másrészt pedig jelentısen lerövidíti az írást. Lehetıvé válik a hallgató számára (nappali és levelezıs számára is), hogy a tananyagot, dolgozatokat készítsen el, és küldje el a tanárnak, segít a levelezésben, csetelésben, tehát az írásbeli, de a szóbeli kapcsolattartásban is. Az elír. jelentısége tehát hasonló, mint az egészséges tanulók esetében. A f. élık számára talán még nagyobb esélyt, illetve segítséget jelent a tízujjas vakírás. Alapvetıen tehát két fı szempontból hasznos, - a hatékony szövegbevitel eszköze és - a hatékony kommunikáció eszköze. 4. Fogyatékosok gépírástanítása Az ügyvitel szakirányban és az FSZ képzésünkben is korlátot állítottunk bizonyos fogyatékossággal élı hallgatók elé, tehát elektronikus írástechnikát nem tanulhatnak, azaz foglalkozás szintjén nem alkalmazhatnak.
De más szakos hallgatók számára az Esélyegyenlıségi Iroda kínálja a tízujjas vakírás tanulását, mert óriási elınyt, segítséget, lehetıséget jelenthet számukra. Az elektronikus írástechnika, azaz a gépírás legeredményesebb, legelınyösebb módja a tízujjas vakírás. Hogyan történhet ez az egyes fogyatékosságok tekintetében? Mozgássérült hallgatók: - akik ép felsı végtagokkal rendelkeznek, ugyanúgy tanítjuk, mint az egészséges hallgatóknak - akiknek valamilyen kézproblémájuk van, szintén lehet tanítani, de nekik külön ujjrendet kell megállapítani és speciális gyakorlóanyagot kell összeállítani, attól függıen, mennyire sérült a kezük A tanulási idı hosszabb. Hallássérült hallgatók: - általában szájról tudnak olvasni, ezért meg lehet tanítani nekik a tízujjas vakírást, náluk a tapintási és a látási inger kapcsolódik össze az írás során, tehát egy jó billentyőzettábla segítségével, viszonylag kevés magyarázattal lehet ıket tanítani. Természetesen közös hangos betőzés nincs, de ugyanúgy a betőzı írásra szoktatjuk ıket. Legjobb, ha egyéni foglalkozás keretében tanulják a betőtanítást, azután pedig a megfelelı könyvekbıl, gyakorlóanyagokból tovább fejleszthetik tudásukat. A tanulási idı hosszabb - lehet. Pszichés zavarok: - ugyanúgy tanulják az elektronikus írástechnikát, mint az egészségesek. Természetesen a tanulási idı a betegség súlyosságának megfelelıen hosszabb lehet. Személyes tapasztalatom szerint a diszlexiás és a diszgráfiás hallgatók esetében nem jelent problémát a tízujjas vakírás elsajátítása, sıt kifejezetten jó hatással van rájuk pl. a betőzı írás. Tartós betegségben szenvedık: - ugyanúgy történik a tanulás, a tanulási idıtartam szükség esetén hosszabb lehet. Látássérült hallgatók: - vak hallgatók számára a Braille-írást tanítják Más vonatkozású problémákat vetnek fel az - aliglátók vagy gyengénlátók. Ezek a hallgatók nem teljesen vakok, de látásuk különbözı százalékban alacsonyabb az ép szemőeknél. Jellemzıjük, hogy szinte soha nem javul a látásuk, inkább fokozatos romlás a jellemzı.
A gyengénlátók esetében - felnagyított anyagról történhet a tanítás - visszaellenırzésnél segítségül hívhatjuk a számítógép nagyító programját. - Aliglátók tanítása - (elsısorban az auditív tanulás jöhet szóba) Megtanulhatják ık is a Braille-írást, de ezzel csak a látássérült társakkal tudnak kapcsolatot tartani. Ahhoz, hogy bárkivel megvalósulhasson az írásbeli kapcsolattartás, szabályos tízujjas vakírást kell megtanulniuk. Elsısorban a tapintási és a hallási ingerre támaszkodva történik a tanulás, tehát helyzetérzékelésen alapul és diktálás után történik a tanítás. Legjobb, ha egyénenként történik. Egyszerre csak egy hallgatóval, max. 2-vel lehet. A felhasznált tankönyvek ugyanazok mint az egészséges hallgatóknál. Aliglátók (pl. 4%-os) - nem látják a nagyított szöveget sem, ık a tanítás során kizárólag hallás után írnak. Ennek érdekében vagy a számítógép nagyító programját használjuk (de azt is csak ellenırzésképpen), vagy ha azt sem tudja elolvasni, akkor a tanár olvassa vissza a szöveget a képernyırıl, tehát mindenképpen tanári segítség szükséges. 5. Saját tapasztalatok, módszerek az aliglátó hallgatók oktatásában Az elmúlt félévben egy aliglátó hallgatónak tanítottam tízujjas vakírást. A betőtanítás idıtartama, 3 hónap volt, heti egy alkalommal, másfél órában. A hallgató házi feladatot nem kapott, mert nem volt, aki otthon diktáljon neki, kizárólag a tanórán gyakorolt. A tanítás kezdetén kettıs célt tőztem ki: - hibátlanságra törekvést - helyesírási készség fejlesztését Célom volt: úgy megtanítani a hallgatót, hogy lehetıleg ne tévesszen betőt, tehát ne kelljen javítania, ami nagyon nehéz is lett volna, mivel a látása mindössze 4%-os volt, tehát szinte lehetetlen volt a javítás. Másrészt helyesírási szempontból is hibátlan legyen az írása. Módszer: A tanítás kizárólag diktálás után történt. Rengeteg közös hangos betőzéssel - a betőtanítási idıszakban. Segédeszköz: a tankönyv (amelyet az egészséges hallgatók is használnak) - ebbıl diktáltam - a hallgató használta a nagyítóprogramot,
tehát a képernyı alsó sávján megjelent a gépelt szöveg kilencszeres nagyított változatban (a felnagyított részt kb. 2 cm-rıl tudta elolvasni, ez a visszaellenırzésnél volt fontos) 1. Minden órát ujjtornával kezdtünk, sokkal több ujjtornát csináltattam, mint az egészséges tanulóknál. 2. Már az elején tapasztaltam azt a tényt, ami a vakokra és - legnagyobb meglepetésemre - a gyengénlátókra is jellemzı, hogy nagyon fejlett a tapintási érzékük. Nem volt probléma a kéz alaptartásba való helyezésrıl, az oda történı visszatalálásról, az enter billentyőt is villámgyorsan kezelte, kb. két hét után rátértünk az egy ütemre történı sorváltásra. Erre a tapintási érzékre támaszkodva nagyon gyorsan megtanulta, rögzítette az egyes billentyők, betők helyét. Soha nem csúszott el a keze. 3. Minden egyes tananyagrészt diktáltam. Szógyakorlatok Pl. A szógyakorlatok írásánál - az egyes szakaszok másolásánál - elıször elmondtam a szót (tanár), - utána a hallgató érintésgyakorlattal, hangosan végigbetőzte - majd pedig közös hangos betőzéssel (tanárral együtt betőzve) végigírta a sort (természetesen érzékeltetni kellett, ha a sor végéhez közeledtünk), legtöbbször három sort írtunk, követve a tankönyvet - a sorvégeknél mindig segítettem - kezdetben egy szót írt egy soron keresztül, aztán fokozatosan emeltem az együtt írandó szavak számát (2-3-4, ahogy a tankönyv is tartalmazza), felkészítve ezzel az összefüggı szöveg másolására Cél: volt itt a memória fejlesztése is - a helyesírásilag problémás szavakat nagyon pontosan átbeszéltük, elıször tisztáztuk a helyes írást, és mindig csak utána kezdtük írni közös hangos betőzéssel - a közös hangos betőzést aztán fokozatosan elhagytuk, csak egyszer mondtam el hangosan az anyagot, utána a hallgató önállóan, de hangosan betőzött, de a sorvégeket közösen betőztük továbbra is - hiszen nem látta a monitort, tehát nem
tudta, mikor kell váltani. - még egy módszert kipróbáltam az önálló másolás kialakításához A szót egyszer leírta betőzve, utána pedig önállóan addig írta, amíg le nem állítottam. - itt azt tapasztaltam, hogy a hosszú szavak írása jelentett nehézséget (nehéz volt önállóan végigbetőznie, mivel nem látta, nem emlékezett rá, hogy mit betőzött) (késıbb, amikor már minden betőt ismert és emelkedett a sebessége, ez a probléma megszőnt, tehát a betőzı írásnál volt ez gond) Mondatgyakorlatok írása Természetesen elıször - rövid, tımondatokat írtunk, késıbb egyre hosszabb mondatokat Ennek a feldolgozása elıször úgy történt, hogy: - szavanként diktáltam a mondatot (a hallgató 1 x írta betőzve, utána önállóan írta a szót - idıre) - amikor a mondat minden egyes szavát külön-külön végiggyakorolta, akkor leírta a mondatot egyben, úgy, hogy 1. elmondtam a mondatot (tanár) 2. a hallgató elismételte, - majd pedig betőzve leírta. (késıbb elhagytuk a betőzést) - ennek egy továbblépése, Cél: sebességfokozás és memóriafejlesztés is egyben elmondtam a mondatot (tanár) a hallgató egyszer betőzve leírta ugyanazt a mondatot írta egymás után ötször Sebesség mérése - idıre írás Így eljutottunk az egyperces másolásig, tehát mérni lehetett a sebességet. A sebesség a betőtanítás végére: 123 leütés/perc (ismeretlen mondatból) A sok ismételtetés és betőzı írás aztán meghozta az eredményt: Helyesírási hibája alig volt. Betőtévesztése, elütése, tehát gépelési hibája szinte soha - az arány kb. 1500 leütésben 1 hiba. Másolás lépésrıl lépésre gyakorlatsor Cél: a nehéz mozdulatok kidolgozása
összefüggı szöveg másolása Mozdulatgyakorlat-szógyakorlat Feldolgozása úgy történt, hogy: 1. mozdulat - tanár diktálja egyszer - hallgató végigírja a sort (tanár leállítja) 2. szógyakorlat - ugyanígy Sorgyakorlat (3 sorból áll) Soronként történik a feldolgozás 1. A sort szavanként, késıbb összefüggı részenként (tehát szaggatottan) diktálja a tanár, a hallgató rögtön írja, amit hallott. Majd pedig megismétli (leírja) ezt háromszor. 2. A tanár végigdiktálja a három sort megállás nélkül. Term. a végén ellenırzés, a tanár olvassa vissza, vagy ha a hallgató tudja követni a nagyító programban leírtakat, akkor onnan olvas vissza. Összefüggı szöveg tízperces másoláshoz Diktálás folyamatos diktálással. A fokozatosság elvét követve eljutottunk addig, hogy az aliglátó hallgató folyamatos diktálás után szabályos tízujjas vakírással hibátlanul írt. Ezáltal saját gondolatait is le tudta írni, írásbeli dolgozatait géppel készítette, levelezését szintén tízujjas vakírással intézte, és az MSN-t is így kezelte. Ezután történt a helyesírás-ellenırzı program és a javítószerkezet helyes kezelésének megtanítása. (Tehát akkor, amikor már gyakorlatilag nem is hibázott). Következı lépés: Sebességfokozás - amelyet idıre történı diktálással lehet fejleszteni, emelni. Továbbra is szorgalmazni kell a helyesírási készség fejlesztését.