Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 26. (OR. en) 12554/17 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma: 2017. szeptember 25. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: FIN 572 ECOFIN 749 ELARG 67 COWEB 116 COEST 246 MED 78 DEVGEN 205 COAFR 259 COASI 148 COLAC 88 Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2017) 535 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az általános költségvetésből a költségvetési rendelet 140. cikkének (8) bekezdése szerint támogatott pénzügyi eszközök 2016. december 31-i állapotáról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2017) 535 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2017) 535 final 12554/17 DG G 2A HU

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.9.25. COM(2017) 535 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az általános költségvetésből a költségvetési rendelet 140. cikkének (8) bekezdése szerint támogatott pénzügyi eszközök 2016. december 31-i állapotáról {SWD(2017) 312 final} HU HU

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRHÁZÁNAK ÁTTEKINTÉSE... 4 3. A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK INDOKOLÁSA... 6 3.1. Aktuális gazdasági kontetus... 6 3.2. Pénzügyi eszközökkel több érhető el kevesebbel... 6 3.3. A pénzügyi eszközök más forrásokkal kombinálva és ötvözve nagyobb hatást érnek el... 7 4. A JELENTETT INFORMÁCIÓ ELEMZÉSE... 8 4.1. A 2007 2013-as időszak eszközeinek tőkeáttétele... 9 4.2. A 2014-2020-as időszak eszközeinek tőkeáttétele... 12 4.3. Lefedett célcsoportok... 16 4.4. Az elért finanszírozás földrajzi bontása... 17 4.5. Sikertörténetek... 22 5. KÖVETKEZTETÉS... 24 2

1. BEVEZETÉS A Bizottság a költségvetési rendelet 1 140. cikkének (8) bekezdése alapján ezennel benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós belső és külső szakpolitikákra vonatkozó, az uniós költségvetésből támogatott és a Bizottság által közvetlenül vagy közvetve irányított uniós szintű pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységekről szóló éves jelentését. Ez az említett rendelkezés szerinti negyedik jelentés 2. A jelentés célja, hogy a döntéshozatali folyamat dinamikus eszközeként teljes áttekintést nyújtson az Európai Parlament és a Tanács számára az uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközökről és azok teljesítményéről, mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt. Annak érdekében, hogy e tekintetben hasznosabbá tegye a jelentést, a Bizottság javasolta a költségvetési rendelet felülvizsgálatáról szóló javaslata keretében e jelentés és az uniós szintű pénzügyi eszközökre vonatkozó információt nyújtó 3 jelenleg eltérő időpontokban közzétett egyéb dokumentumok összevonását a költségvetési tervezetet kísérő egyetlen dokumentummá. A költségvetési rendelet felülvizsgálatáról szóló bizottsági javaslatban 4 előirányzott új jelentés a költségvetési rendeletben jelenleg előírt jelentéssel szemben nem kizárólag pénzügyi eszközökkel foglalkozik, hanem költségvetési garanciákkal és pénzügyi támogatással is 5. Az összevont jelentést a felülvizsgált költségvetési rendelet hatálybalépésétől lehetne bevezetni. Megemlítendő, hogy az uniós költségvetésből támogatott, de a tagállamokkal megosztott irányítás keretében végrehajtott eszközökről külön jelentést kell készíteni. A 2007 2013-as programozási időszakban minden év október 1-jéig közzétették az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) pénzügyi konstrukcióinak végrehajtásáról szóló éves összefoglaló jelentést 6. A Bizottság 2016-tól kezdődően adatösszefoglalókat készít a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök végrehajtásában elért előrehaladásról, ahogy azt az európai strukturális és beruházási alapokra (ERFA, ESZA, KA, EMVA és ETHA) vonatkozóan a CPR 7 előírja. A 2014 2020 közötti programozási 1 Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.). 2 COM(2016) 675 final, 2016. október 24. COM(2015) 565 final, 2015. november 13. COM(2014) 686 végleges, 2014. október 30. 3 E jelentésen kívül legfőképp a költségvetési rendelet 38. cikkének (5) bekezdésén alapuló munkadokumentum és a költségvetési rendelet 49. cikke (1) bekezdésének e) pontjában előírt információkat megadó dokumentum. 4 Lásd az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, valamint a 2012/2002/EK, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU, az 1307/2013/EU, az 1308/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU, a 283/2014/EU és a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanács rendeletre irányuló javaslatot, COM(2016) 605 final, 2016.9.14., különösen a javasolt új 39. cikk (4) bekezdését és a 242. cikket. 5 A Bizottság javaslatában (lásd a 4. lábjegyzetet) szereplő fogalommeghatározás szerint tagállamok vagy harmadik országok részére hitel, hitelkeret, illetve a támogatás eredményességének biztosítására megfelelőnek tartott bármilyen egyéb eszköz formájában nyújtott támogatás, a források nyújtásához az Unió az Unió nevében hitelt vesz fel a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől. 6 A 2015. évi jelentés megtalálható a következő címen: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/thefunds/fin_inst/pdf/summary_data_fei_2015.pdf 7 Az 1303/2013/EU rendelet 46. cikkének (4) bekezdése. 3

időszakra vonatkozóan az első éves összefoglaló jelentést 2016 végén tették közzé 8. Hasonlóképpen az ESBA költségvetési garancia hatályába tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről, melyek nem a költségvetési rendelet értelmében vett pénzügyi eszközök, is külön jelentést kell készíteni az ESBA-rendeletben 9 előírtak szerint. Az uniós szintű eszközökről szóló ezen jelentést bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, mely minden egyes pénzügyi eszközre vonatkozóan tartalmaz részletes információt, a költségvetési rendelet 140. cikke (8) bekezdésének a) l) pontjában előírtaknak megfelelően. E jelentés 1. melléklete táblázatos formában összefoglalja ezt az információt minden egyes eszköz vonatkozásában. Továbbá, a bizottsági szolgálati munkadokumentum 4. oldalán található áttekintő táblázat szinoptikus listát tartalmaz a jelentésben ismertetett pénzügyi eszközökről, valamint jogi és pénzügyi információkat. 2. A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TÁRHÁZÁNAK ÁTTEKINTÉSE Pénzügyi eszközök a költségvetésből kiegészítő jelleggel nyújtott uniós pénzügyi támogatási intézkedések, amelyek célja, hogy egy vagy több konkrét uniós szakpolitikai célkitűzést szolgáljanak. Ezek az eszközök tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, kölcsönök vagy biztosítékok, vagy más kockázatmegosztási eszközök formáját ölthetik, és adott esetben vissza nem térítendő támogatásokkal kombinálhatók. 10 Jelenleg 35 pénzügyi eszköz áll a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt. A lenti 1. ábra azt ismerteti, hogy ez a 35 pénzügyi eszköz, típus szerinti bontásban (tulajdonviszonyt megtestesítő, garancia és vegyes eszközök), hogyan épül a három fő stratégiai célra: kis-és középvállalkozások (kkv-k) (stratégiai célcsoportok), tág értelemben vett infrastruktúra, ideértve a materiális és az immateriális infrastruktúrát, mint pl. a kutatás és innováció (stratégiai célágazatok), és a bővítési országok, a szomszédságpolitikai partnerországok és a fejlesztési együttműködési országok (nem uniós stratégiai célországok). Az 1. ábra különbséget tesz továbbá a 2007 2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül létrehozott eszközök (belső körök) és a 2014 2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül létrehozott eszközök (külső körök) között, és jelzi az eszközök egymáshoz viszonyított méretét a költségvetési keretek alapján. 8 A jelentés 2015. december 31-től elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/thefunds/fin_inst/pdf/summary_data_fi_1420_2015.pdf 9 Az (EU) 2015/1017 rendelet 16 18. cikke. A 16. cikk (2) bekezdése szerint az EBB adott esetben az Európai Beruházási Alappal (EBA) együttműködve évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB ESBA-rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteiről. A 2015. évi jelentés itt található: http://www.eib.org/attachments/strategies/efsi_2015_report_ep_council_en.pdf 10 A költségvetési rendelet 2. cikkének p) pontja. 4

1. ábra: A 2007 2013-as és 2014 2020-as időszak pénzügyi eszközei, 2016. december 31-i állapot (millió EUR) Megjegyzések: A pénzügyi eszközök rövidítéseinek magyarázata megtalálható e dokumentum végén. A kkv-kezdeményezést illetően az adat csak az ERFA-hozzájárulást tartalmazza. 5

Az Unió teljes hozzájárulása a 2007 2013-as időszak eszközeihez kb. 5,7 milliárd EUR volt. 2014 2020-ban a pénzügyi eszközökre rendelkezésre álló teljes költségvetési keret kb. 9 milliárd EUR, melyből több mint 4,9 milliárd EUR-t vagyis a keret kb. felét 2016 végére lekötöttek 11. 3. A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK INDOKOLÁSA 3.1. Aktuális gazdasági kontetus A 2016. évi gazdasági kontetust, melyben a pénzügyi eszközöket végrehajtották, az jellemezte, hogy a tagállamok még mindig alacsony, de pozitív növekedési rátákkal találták magukat szemben. Európa gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalása lassú, de folyamatos. A teljes felépülést azonban továbbra is lassítják a strukturális és a válsággal kapcsolatos gyengeségek. A beruházások területén eddig nem lehetett megfigyelni jelentős fellendülést, és a következő években sem várható jelentős bővülés, egyrészt a politikai bizonytalanság, másrészt a kereslet visszafogott alakulására vonatkozó közép- és hosszú távú kilátások miatt. Különösen a magánszektor magas adósságállománya és a nemteljesítő hitelek magas aránya még mindig korlátozza a bankok hitelezési kapacitását, ami akadályozza a gazdasági növekedést és gyengíti a pénzügyi stabilitást. E kihívások további olyan intézkedéseket igényelnek, melyek eredményeként tovább csökken az európai gazdaság függősége a bankszektor kölcsöneitől. Az alternatív finanszírozási forrásokhoz mint a tőkefinanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is korlátozott, különösen a kisvállalkozások számára. A pénzügyi eszközök végrehajtása gazdasági és pénzügyi kontetusának részletesebb elemzését, valamint a finanszírozási résekre vonatkozó információt a bizottsági szolgálati munkadokumentum melléklete tartalmazza. 3.2. Pénzügyi eszközökkel több érhető el kevesebbel Általában véve az uniós szakpolitikák támogatására rendelkezésre álló források korlátozottak, ezért további forrásokra van szükség ahhoz, hogy a közérdekű célkitűzéseket hatékonyabban lehessen megvalósítani. Az uniós szintű pénzügyi eszközök hozzájárulnak az állami pénzügyi intézmények és a magánbefektetők arra való ösztönzéséhez, hogy hiteleket nyújtsanak a reálgazdaságnak, elsősorban pedig a magasabb kockázatú kkv-knak. A pénzügyi eszközök nagyon fontos szerepet játszanak további magán- és állami források katalizálásában azáltal, hogy néhány finanszírozási kockázatot megosztanak más állami vagy magánszereplőkkel, ezáltal biztosítva a tőkeáttételt. Mivel a tagállamok közforrásai továbbra is korlátozottak maradnak, a költségvetési garanciákkal és szükség esetén támogatásokkal kiegészített 11 Ez az adat tartalmazza az EBB korábbi kihelyezéseiből befolyó bevételeket, a különböző pénzügyi eszközökhöz való ESBA-hozzájárulást, a kkv-kezdeményezéshez való ERFA-hozzájárulást, valamint az LGTT és a PBI összevonását az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszközével. 6

pénzügyi eszközöket növekvő mértékben kell igénybe venni annak érdekében, hogy az uniós költségvetésen keresztül további beruházásokat lehessen eszközölni, optimalizálva a költségvetés hatását az uniós szakpolitikák finanszírozása terén ( többet kevesebbel elv). A különböző eszköztípusok tőkeáttételének elemzését (az összes ágazatot együttvéve) az alábbi 4. szakasz tartalmazza. Azonban a tőkeáttétel nem az egyetlen áttétel: a pénzügyi eszközök szakpolitikai áttételt is biztosítanak a különböző keretekben és jogrendszerekben azáltal, hogy az érdekek összehangolása révén ösztönzik a pénzügyi közvetítőket a közös célkitűzések megvalósítására. Emellett intézményi áttétel is megvalósul, elsősorban a végrehajtási láncban részt vevő intézményi szereplők uniós szakpolitikákkal kapcsolatos szaktudásának igénybevétele révén. E meggondolás alapján a pénzügyi eszközök már jelentős szerepet töltöttek be egyrészt azáltal, hogy olyan fontos célcsoportokhoz jutnak el, mint a kkv-k, az innovatív vállalkozások és mikrovállalkozások, másrészt azáltal, hogy nagyértékű projekteket támogattak olyan stratégiai ágazatokban, mint pl. a közlekedés és az energia. Segítettek felszámolni a piaci hiányosságokat és jelentős további forrásokat tudtak mozgósítani a magán- és a közszférából 12. 3.3. A pénzügyi eszközök más forrásokkal kombinálva és ötvözve nagyobb hatást érnek el A pénzügyi eszközök végrehajtásából eddig levont legfontosabb következtetés, hogy az uniós források különböző forrásainak kombinálásával nagyobb hatás érhető el a reálgazdaságba befektetett volumenekkel és nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a végrehajtásban és a célcsoportok megválasztásában. Továbbá szükség lehet a pénzügyi eszközök uniós támogatásokkal, valamint regionális vagy nemzeti forrásokkal való kombinálására az olyan projektek beruházási kiadásainak fedezésére, melyeket nem lehetne kizárólag az uniós költségvetés pénzügyi eszközeivel finanszírozni. A 2014 2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret már kínál ilyen ötvözési lehetőségeket. Például a Horizont 2020 keretében költségvetési garanciával kombinálták a kutatás és az innováció számára létrehozott pénzügyi eszközöket, vagy a kkv-k számára létrehozott COSME-t. A COSME és a Horizont 2020 pénzügyi eszközei iránt a kezdetektől fogva nagy volt a piaci kereslet ezek eredeti keretei gyorsan kimerültek. Ezért döntés született arról, 12 Például 2016 végén a kkv-k támogatására (CIP-GIF, CIP-SMEG 07 és RSI), a mikrovállalkozások és az önfoglalkoztatók támogatására (EPMF) létrehozott, 2007 2013-as legfőbb uniós pénzügyi eszközök, melyeket összesen kevesebb mint 1,6 milliárd EUR-nyi költségvetésből finanszíroztak, megközelítőleg 23 milliárd EUR-nyi hitelnyújtást támogattak és több mint 1,2 milliárd EUR-nyi tőkebefektetést mozgósítottak, ezáltal megkönnyítve a finanszírozáshoz való hozzáférést több mint 400 000 kkv számára. 7

hogy megerősítik az eszközöket az európai beruházási terv első pillére 13, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) 14 kockázatvállalási kapacitásának növelésén keresztül. 15 Egy másik példa az uniós szintű pénzügyi eszközök forrásainak, az ESBA és a támogatások kombinálása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) közlekedési ágazat területén nyújtandó pénzügyi támogatások számára. E CEF-támogatások folyósítását feltételhez kötik, nevezetesen az ESBA keretében történő finanszírozást jóvá kell hagyni, vagy finanszírozási megállapodást kell aláírni egy magánbefektetővel vagy nemzeti fejlesztési bankkal a támogatási megállapodás aláírását követő 12 hónapon belül. A jövőben gyakrabban lehetne igénybe venni az ESBA ún. beruházási platformjai keretében történő projektfinanszírozást a különböző finanszírozási források így az uniós források, az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) csoport saját forrásai, nemzeti fejlesztési bankok, magánfinanszírozás, intézményi befektetők, állami befektetési alapok stb. kombinálásából eredő nagyobb katalizátorhatás miatt, melynek célja a projektek támogatására fordítandó tőke növelése. Továbbá a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16 (a továbbiakban: CPR) lehetővé teszi, hogy a tagállamok közös pénzügyi eszközök keretében az európai strukturális és beruházási alapokat (ESBA) a Horizont 2020 és a COSME forrásaival kombinálják. A Bizottság a költségvetési rendelet felülvizsgálatáról szóló javaslatában 17 ajánlást tesz az eszközök kombinálásának további elősegítésére. 4. A JELENTETT INFORMÁCIÓ ELEMZÉSE A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a pénzügyi eszközökről a költségvetési rendelet 140. cikkének (8) bekezdése szerint jelentett információ célja biztosítani a felhasznált adófizetői pénzekkel kapcsolatos átláthatóságot és elszámoltathatóságot. A bizottsági szolgálati munkadokumentum rengeteg információt tartalmaz az egyes eszközökkel, elsősorban a költségvetési hatóságnak az uniós költségvetés pénzügyi eszközökkel való végrehajtására vonatkozó teljes körű betekintési jogával kapcsolatban. Ezen információ 13 Bár az ESBA-rendelet szerint az ESBA-ra különleges jelentéstételi eljárások vonatkoznak, ez a jelentés a bizottsági szolgálati munkadokumentumban számba veszi azokat a további forrásokat, melyeket az ESBA a pénzügyi eszközök számára nyújtott. 14 Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról az Európai Stratégiai Beruházási Alap című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.). 15 Az ESBA végrehajtása jól halad, mivel az alap által támogatott 477 tranzakciót már jóváhagyott az Európai Beruházási Bank csoport 183,5 milliárd EUR összberuházási értékkel (a 2018 közepére meghatározott, összesen 315 milliárd EUR-nyi célösszeg 58 %-a). A tranzakciók az összes 28 tagállamot érintik és várhatóan 427 600 kkv és közepes piaci tőkeértékű vállalat részesedik belőlük. Az alap ütőképességének további erősítése érdekében jelenleg tárgyalások zajlanak az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal az ESBA tervezett meghosszabbításáról (ESBA 2). 16 Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. 17 COM(2016) 605 final (lásd a 4. lábjegyzetet). 8

alapján levonható néhány általános következtetés azzal kapcsolatban, hogy mennyire haladtak előre a pénzügyi eszközök célkitűzéseinek megvalósításában, elsősorban azok fő célkitűzését, a tőkeáttételt illetően ( többet kevesebbel elv). A végrehajtásra vonatkozóan jelenleg rendelkezésre álló adatokból az látható, hogy a pénzügyi eszközök jelentős forrásokat irányítottak a végső kedvezményezettek széles köréhez a reálgazdaságban. Az adatok azt sugallják, hogy a pénzügyi eszközökkel hatékonyan lehet kezelni a reálgazdaság finanszírozási igényeit: a köz- és a magánintézményekkel partnerségben alkalmazva megoldást nyújtanak a külső finanszírozás biztosítását érintő piaci hiányosságokra. A következő szakaszokban látható 1 8. ábra a pénzügyi eszközök végrehajtását szemlélteti (2016. december 31-i állapot) költségvetési források, tőkeáttétel, valamint a reálgazdaságban eszközölt finanszírozás és beruházások szerint a 2007 2013-as és a 2014 2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret vonatkozásában, összesítve és pénzügyi kategóriánként (hitelviszonyt megtestesítő, tulajdonviszonyt megtestesítő és vegyes eszközök). 4.1. A 2007 2013-as időszak eszközeinek tőkeáttétele 18 2016. december 31-ig az Unió teljes hozzájárulása a 2007 2013-as időszak eszközeihez összesen csaknem 5,7 milliárd EUR-t tett ki, és mintegy 81,7 milliárd EUR összegű finanszírozási volument generált, továbbá több mint 134 milliárd EUR beruházási volument, amellyel az uniós belső és külső szakpolitikák területén működő stratégiai célcsoportokat és ágazatokat támogatta. Az elért aggregált tőkeáttételi mutató 14,4 (lásd az 1. ábrát). 18 A 2007 2013-as időszak pénzügyi eszközeit illetően az aggregált kötelezettségvállalás az adott pénzügyi eszközre tett összes költségvetési kötelezettségvállalást jelenti. Az ilyen kötelezettségvállalások nem csupán a költségvetésben címzett, felhasznált előirányzatokat tartalmazzák, hanem olyan költségvetési forrásokat is, mint az EGT-hozzájárulások, harmadik országok által pénzügyi eszközökben való részvételért fizetett belépőjegyek, vagy az uniós költségvetésen belül a szóban forgó pénzügyi eszközbe átcsoportosított összegek. Az elért finanszírozás az adott pénzügyi eszköz finanszírozási láncán keresztül ideértve annak uniós hozzájárulás részét a támogatható végső kedvezményezetteknek nyújtott finanszírozás volumene. Végezetül, az elért beruházás a végső kedvezményezett tőkeberuházási kiadását jelenti, melyet sok esetben a beruházásokra rendelkezésére álló az önrészt is tartalmazó finanszírozás teljes összegével közelítenek meg. 9

1. ábra: A 2007 2013-as időszak pénzügyi eszközei, 2016. december 31-i állapot (milliárd EUR) 140 120 100 80 1,6 134,2 60 40 20 14,4 81,7 0 5,7 Aggregált kötelezettségvállalás Elért finanszírozás Elért beruházás Figyelembe vett eszközök: SMEG 07, EPMF-G, RSI, RSFF, FCP-FIS, EDIF GF 1, EFSE, RSL Törökország, GIF (CIP), Marguerite, EDIF ENEF, EDIF ENIF, támogatás a FEMIP számára, GEEREF, EEEF, GGF, NIF, IFCA és AIF, LAIF A 2 4. ábra az eszközök típus szerinti bontását tartalmazza a 2007 2013-as időszakra vonatkozóan. 2. ábra: A 2007 2013-as időszak hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközei, 2016. december 31-i állapot (milliárd EUR) 70 60 50 1,6 40 30 20 18,3 38,8 63,2 10 2,1 0 Aggregált kötelezettségvállalás Elért finanszírozás Elért beruházás 10

Figyelembe vett eszközök: SMEG 07, EPMF-G, RSI, RSFF, FCP-FIS, EDIF GF 1, EFSE és RSL Törökország. 3. ábra: A 2007 2013-as időszak tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközei, 2016. december 31-i állapot (milliárd EUR) 30 25 20 15 2,1 28,8 10 5 13,5 13,7 0 1,0 Aggregált kötelezettségvállalás Elért finanszírozás Elért beruházás Figyelembe vett eszközök: GIF (CIP), Marguerite, EDIF ENEF, EDIF ENIF, támogatás a FEMIP számára, GEEREF 11

4. ábra: A 2007 2013-as időszak vegyes (hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő) pénzügyi eszközei, 2016. december 31-i állapot (milliárd EUR) 45 40 35 30 25 20 15 29,2 1,4 42,2 10 5 0 2,5 Aggregált kötelezettségvállalás 11,5 Elért finanszírozás Elért beruházás Figyelembe vett eszközök: EEEF, GGF, NIF, IFCA és AIF, LAIF 4.2. A 2014 2020-as időszak eszközeinek tőkeáttétele 19 A 2014 2020-as időszakban a mintegy 9 milliárd EUR-s költségvetési keret 20 a célok szerint több mint 88 milliárd EUR összegű finanszírozást és 116,2 milliárd EUR beruházási összeget generál, vagyis átlagos tőkeáttétele kb. 10 lesz (lásd az 5. ábrát). Az előző jelentésben említetteknek megfelelően a pénzügyi eszközök 2007 2013-as generációjával szembeni alacsonyabb átlagos tőkeáttétel azt jelzi, hogy a pénzügyi eszközök 2014 2020-as generációja az uniós hozzájárulások hozzáadott értékének növelése érdekében nagyobb kockázatot lefedő termékeket is tartalmaz, szemben a pénzügyi eszközök 2007 2013-as generációjának tipikus eszközeivel. Azt is figyelembe kell venni, hogy a 2007 2013-as időszak eszközeire vonatkozóan jelentett áttétel a ténylegesen elért áttétel, míg a 2014 2020-as időszak eszközeire vonatkozóan jelentett áttétel a célzott áttétel 21. A 2016. december 31-ig lekötött, 19 A 2014 2020-as időszak pénzügyi eszközeit illetően a költségvetési keret jelzi az eszköz teljes élettartamára tervezett kötelezettségvállalási előirányzatokat. A finanszírozási célösszeg a támogatható végső kedvezményezetteknek nyújtandó, megcélzott finanszírozási összeg (melynek egy része a várható finanszírozás, vagyis az aláírt műveletekből várható finanszírozási összeg). A célberuházás a végső kedvezményezett célzott beruházási kiadása (melynek egy része a várható beruházás, vagyis az aláírt műveletekből várható beruházási kiadás). 20 A 2014 2020-as időszakra vonatkozó keret tartalmazza két 2007 2013 közötti program (a projektkötvény-kezdeményezés és a TEN közlekedési projektek hitelgarancia-eszköze) előirányzatait is, melyeket 2016-ban összevontak az új kockázatmegosztási hitelfinanszírozási eszközzel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében. 21 A 2007 2013-as időszak eszközei kapcsán a tényleges tőkeáttétel néhány esetben meghaladta a célzott tőkeáttételt; így a 2014 2020-as időszak pénzügyi eszközeinek tényleges tőkeáttétele végső soron szintén meghaladhatja a célzott szintet. 12

4,9 milliárd EUR összegű uniós hozzájárulás várhatóan mintegy 57 milliárd EUR összegű finanszírozási volument generál, ami várhatóan mintegy 11,5-es tőkeáttételi mutatót jelent és várhatóan kb. 85 milliárd EUR összegű beruházási volument generál 22. 5. ábra: A 2014 2020-as időszak pénzügyi eszközei, 2016. december 31-i állapot (milliárd EUR) Figyelembe vett eszközök: COSME LGF, uniós kkv-kezdeményezés (az adat csak az ERFA-hozzájárulást tartalmazza.) EaSI, InnovFin kkv-garanciaeszköz, a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze, SLG eszköz, PF4EE, InnovFin nagyprojektek, CEF hitelfinanszírozási eszköz, RSDI, 2. garanciaeszköz, EFG, CEF tőkefinanszírozási eszköz, InnovFin tőkefinanszírozási eszköz, NCFF és tematikus támogatásötvözés Ideértve az eredeti költségvetési keret és a megfelelő finanszírozási és beruházási összegek aktualizálását. A 6 8. ábra az eszközök típus szerinti (hitelviszonyt megtestesítő, tulajdonviszonyt megtestesítő és vegyes eszközök) bontását tartalmazza a 2014 2020-as időszakra vonatkozóan. 22 A jelenlegi szakaszban a finanszírozás és a beruházás várható volumene a megbízott szervezetek és a pénzügyi közvetítők/ végső kedvezményezettek között már aláírt szerződésekből eredő összegekre korlátozódik. 13

6. ábra: A 2014 2020-as időszak hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközei, 2016. december 31-i állapot (milliárd EUR) 100 90 1.3 78,0 98,5 Várható beruházás 80 70 60 50 40 30 20 10.2 7,6 13.7 55,8 1.5 82,1 Várható pénzügyi támogatás Aggregált kötelezettség vállalás 10 0 4,1 Költségvetési keret Finanszírozási cél Beruházási cél Figyelembe vett eszközök: COSME LGF, uniós kkv-kezdeményezés (az adat csak az ERFA-hozzájárulást tartalmazza), EaSI, InnovFin kkv-garanciaeszköz, a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze, SLG eszköz, PF4EE, InnovFin nagyprojektek, CEF hitelfinanszírozási eszköz és RSDI. Ideértve az eredeti költségvetési keret és a megfelelő finanszírozási és beruházási összegek aktualizálását. 7. ábra: A 2014 2020-as időszak tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközei, 2016. december 31-i állapot (milliárd EUR) 15,5 16 14 12 10 8 6 4 2 0 6.8 1,1 1.9 0,5 1,0 2.1 7,5 2.5 Költségvetési keret Finanszírozási cél Beruházási cél 2,6 Várható beruházás Várható pénzügyi támogatás Aggregált kötelezettség vállalás Figyelembe vett eszközök: EFG, CEF tőkefinanszírozási eszköz és InnovFin tőkefinanszírozási eszköz 14

Ideértve az eredeti költségvetési keret és a megfelelő finanszírozási és beruházási összegek aktualizálását. 8. ábra: A 2014 2020-as időszak vegyes (hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő) pénzügyi eszközei, 2016. december 31-i állapot (milliárd EUR) Figyelembe vett eszközök: NCFF és tematikus támogatásötvözés. Ideértve az eredeti költségvetési keret és a megfelelő finanszírozási és beruházási összegek aktualizálását. 15

4.3. Lefedett célcsoportok Az aggregált kötelezettségvállalások ágazatok szerinti megoszlását a 9. és a 10. ábra szemlélteti programozási időszakonként. A kördiagramokban a kkv-k külön stratégiai célcsoportot képeznek, míg a materiális és az immateriális infrastruktúra a stratégiai célágazatokba tartozik. A nem uniós stratégiai célrégiókba irányuló finanszírozás jelenlegi többéves pénzügyi kereten belüli csökkenését az magyarázza, hogy a külső eszközök tekintetében meghosszabbítottak néhány meglévő kötelezettségvállalást. Megjegyzendő, hogy a 9. ábra és a 10. ábra közvetlen összehasonlítása során figyelembe kell venni, hogy 2016 végére nagyrészt lezárultak a 2007 2013-as időszak eszközeire vonatkozó kötelezettségvállalások, míg a 2014 2020-as időszak eszközeire vonatkozó kötelezettségvállalások még mindig folyamatban vannak. 9. ábra: A 2007 2013-as időszak pénzügyi eszközei Költségvetési kötelezettségvállalások célonként, 2016. december 31-i állapot (millió EUR) Stratégiai célágazatok: Marguerite, EEEF, GIF (CIP), RSI, RSFF, EPMF-G és FCP -FIS Stratégiai célcsoportok: SMEG 07 Stratégiai nem uniós célrégiók:: IFCA, AIF, LAIF, GEEREF, EDIF GF 1, ENEF az EDIF keretében, ENIF az EDIF keretében, EFSE, GGF, SME RSLT, NIF és támogatás a FEMIP számára 16

10. ábra: A 2014 2020-as időszak pénzügyi eszközei Költségvetési kötelezettségvállalások célonként, 2016. december 31-i állapot (millió EUR) Stratégiai célágazatok: CCS garanciaeszköz, SLGF, PF4EE, RSDI, CEF tőkefinanszírozási eszköz, NCFF, InnovFin kkv-garanciaeszköz, InnovFin nagyprojekt és kptv garanciaeszköz, InnovFin kkv-kockázatitőke eszköz és EaSI Stratégiai célcsoportok: COSME LFG, Uniós kkv-kezdeményezés és COSME EFG Stratégiai nem uniós célrégiók:: EDIF GF2 és tematikus támogatásötvözés Megemlítendő, hogy az uniós költségvetésből támogatott, de a tagállamokkal megosztott irányítás keretében végrehajtott eszközökről külön jelentést kell készíteni. A 2007 2013-as programozási időszakban minden év október 1-jéig közzétették az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) pénzügyi konstrukcióinak végrehajtásáról szóló éves összefoglaló jelentést 23. A Bizottság 2016-tól kezdődően adatösszefoglalókat készít a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök végrehajtásában elért előrehaladásról, ahogy azt az európai strukturális és beruházási alapokra (ERFA, ESZA, KA, EMVA és EMFF) vonatkozóan a CPR 24 előírja. A 2014 2020 közötti programozási időszakra vonatkozóan az első éves összefoglaló jelentést 2016 végén tették közzé 25. Hasonlóképpen az ESBA költségvetési garancia hatályába tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről melyek nem a költségvetési rendelet értelmében vett pénzügyi eszközök, is külön jelentést kell készíteni az ESBA-rendeletben 26 előírtak szerint. 23 A 2015. évi jelentés megtalálható a következő címen: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/thefunds/fin_inst/pdf/summary_data_fei_2015.pdf 24 Az 1303/2013/EU rendelet 46. cikkének (4) bekezdése. 25 A jelentés 2015. december 31-től elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/thefunds/fin_inst/pdf/summary_data_fi_1420_2015.pdf 26 Az (EU) 2015/1017 rendelet 16 18. cikke. A 16. cikk (2) bekezdése szerint az EBB adott esetben az Európai Beruházási Alappal (EBA) együttműködve évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB ESBA-rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteiről. A 2015. évi jelentés itt található: http://www.eib.org/attachments/strategies/efsi_2015_report_ep_council_en.pdf 17

4.4. Az elért finanszírozás földrajzi bontása A pénzügyi eszközök földrajzi hatálya különböző, melyet a jogalapjuk határoz meg. Továbbá, mivel alapvetően keresletvezéreltek, az allokációjukat a relatív finanszírozási kereslet határozza meg. A következő kördiagramok az elért finanszírozás országok közötti megoszlását mutatja, a különböző eszközosztályok szerint (összes finanszírozás és a többéves pénzügyi keret szerinti finanszírozás). Ahogy az már fent említésre került, a 2007 2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben létrehozott több külső eszközt meghosszabbítottak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben, ezért az uniós pénzügyi eszközökből a nem uniós célterületekre irányuló finanszírozás volumene arányosan kisebb, mivel ezeket az eszközöket már figyelembe vették a 2007 2013-as időszakban. Úgy tűnik, hogy leginkább a nagy nyugat-európai országok, elsősorban Franciaország és Olaszország profitált a pénzügyi eszközök forrásainak emeléséből a 2014 2020-as időszakban a 2007 2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez képest, mivel jelentősen nőtt a részesedésük az elért összes finanszírozásból (Franciaországé 4,9 %-ról 39,9 %-ra nőtt, Olaszországé 6,9 %-ról 15,6 %-ra). E magas növekedési ráták magyarázhatók a külső eszközök fent említett alacsonyabb arányával. Franciaország részesedésének még mindig megfigyelhető növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy részt vett a 2007 2013-as projektkötvény-kezdeményezésben és a TEN közlekedési projektek hitelgarancia-eszközben, melyeket összevontak a 2014 2020-as kockázatmegosztási hitelfinanszírozási eszközzel (CEF DI). 18

11. ábra: A 2007 2013-as és a 2014 2020-as időszak pénzügyi eszközei Elért finanszírozás összesen földrajzi célterület szerint, 2016. december 31-i állapot 19

12. ábra: A 2007 2013-as időszak pénzügyi eszközei Elért finanszírozás földrajzi célterület szerint, 2016. december 31-i állapot 20

13. ábra: A 2014 2020-as időszak pénzügyi eszközei Elért finanszírozás földrajzi célterület szerint, 2016. december 31-i állapot 21

Az eszköztípus szerinti földrajzi megoszlást illetően (nincs ezt bemutató ábra), a hitelviszonyt megtestesítő eszközök elsősorban a nagy uniós országokra, mint pl. Franciaországra, Németországra és Olaszországra jellemzőek, míg a nem uniós országokra (elsősorban a mediterrán régióra) a tulajdonviszonyt megtestesítő és kiemelten a vegyes (hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő) eszközök a jellemzőek. 4.5. Sikertörténetek A korábbi és a jelenlegi programozási időszakokban uniós támogatást nyújtottak vállalkozásoknak és más célcsoportoknak, nevezetesen a kkv-knak; stratégiai ágazatoknak, mint a kutatás és innováció, a materiális infrastruktúra és energiahatékonyság, a szociális vállalkozás, az oktatás és a kultúra számára; valamint nem uniós országoknak. E támogatások eredményeként számos vállalkozási sikertörténet született. Néhány példát az alábbiakban ismertetünk: KKV-K: ESBA/COSME Hitelgarancia-eszköz A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós program, mely a kockázatosabb kkv-k növekedését támogatja, finanszírozással segítette a Presto Stal lengyel acél-nagykereskedelmi vállalkozást abban, hogy új szolgáltatásokat vezessen be. Az északlengyelországi, klawkowoi székhelyű Presto Stal üzleti modellje a helyi ügyfélbázisára épül. A közelmúltban a Presto Stal lehetőséget keresett szolgáltatásainak kibővítésére: ebbe beletartozott egy földterület megvásárlása új központi iroda és műhely építése céljából. Jelentős beruházásra volt szükség, melyet a COSME keretében valósítottak meg. Az EU által garantált kölcsön biztosította a vállalkozás pénzügyi stabilitását a bővítés során, jelenleg az új épületek alapjait fektetik le. Ennek eredményeként a Presto Stal további alkalmazottakat vett fel, 2017-ben az alkalmazottak száma várhatóan eléri a 10 főt.https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/brochureinvestment-plan-1717-june17_hu.pdf Kutatás és innováció: ESBA/Horizont 2020 InnovFin kkv-garanciaeszköz Nem mindenki teheti meg az élete alatt, hogy azzal foglalkozzon, amit a legjobban szeret. Ebben a példában Matthieu Gobbi és Jérôme Giacomoni pontosan ezt tette. A nagy presztízsű párizsi École Polytechnique-en folytatott tanulmányaik idején a két barát eldöntötte, hogy karrierjüket az aerosztátok és a hőlégballonok iránti szenvedélyükre fogják építeni. 1993-ban a két 25 éves mérnök megalapította az Aerophile vállalkozást, melynek fő tevékenységi területe földhöz rögzített héliumléggömbök fejlesztése. Több mint 20 évvel később az Aerophile a jóval nagyobb Aerogroupe vállalkozás legfontosabb leányvállalatává vált. 110 foglalkoztatottal és figyelemre méltó növekedési ráták mellett Matthieu és Jérôme az Aerophile vállalkozást a földhöz rögzített léggömbök piacának globális vezetőjévé tette, léggömbjeiket különböző 22

formákban kínálják. Termékeik világszerte kb. 30 országban vásárolhatók meg, Matthieu és Jérôme egyik léggömbje a Rio de Janeiróban megrendezett legutóbbi olimpiai játékokon volt látható az égen. Azonban a vállalkozásuk fejlődése elért egy bizonyos ponthoz, ahol felismerték, hogy eljött a termékkínálatuk diverzifikálásának az ideje: azóta az egyik innovatív ötletük az ún. Aerobar létrehozása volt, ami az első repülő bár, mely lehetővé teszi a vendégeknek, hogy néhány méteres magasságban a levegőbe emelkedve fogyasszák el italukat. A másik ötlet a Le Parc du Petit Prince vidámpark megnyitása volt, melynek névadója Antoine de Saint-Eupéry A kis herceg című regénye. Vállalkozásuk növekedésének biztosítása érdekében Matthieu és Jérôme kölcsönt vett fel, melyet az Európai Beruházási Alap (EBA) fedezett az európai beruházási terv első pillére, az ESBA keretében. Az európai beruházási terv, mely abból a célból létrehozott uniós kezdeményezés, hogy új beruházásokat generáljon Európában innovatív kis- és középvállalkozások támogatásán keresztül az InnovFin SMEG eszközzel való kombinációban, közvetlenül támogatta Matthieu-t és Jérôme-ot a legújabb üzleti terveik megvalósításában, és kb. 100 szezonális munkahelyet teremtett. http://www.eif.org/what_we_do/guarantees/casestudies/efsi_innovfin_aerogroupe_france.htm?lang=-en Infrastruktúra és energiahatékonyság: A 2020-as energiaügyi, éghajlat-változási és infrastrukturális európai alap (Marguerite Alap) A Marguerite Alapon keresztül az Unió hozzájárulása támogatta (többek között) 29 %- os részesedés megszerzését az AS Latvijas Gāze (a továbbiakban: LG) vállalkozásban, mely vertikálisan integrált gázvállalkozás és feladata a földgázátvitel, -elosztás, - tárolás és -ellátás Lettországban. Az LG látja el a lett földgázátviteli és - elosztórendszer, valamint az Inčukalns földalatti földgáztároló létesítmény üzemeltetését és karbantartását, mely utóbbi az EU-ban a harmadik legnagyobb tároló létesítmény és stratégiai szerepet tölt be a Balti-térségben a földgázellátás biztonságának szavatolásában. Az LG biztosítja továbbá több mint 400 000 belföldi háztartás földgázellátását, továbbá földgázt biztosít észtországi, északnyugatoroszországi és litván fogyasztóknak. A vállalkozás két közös érdekű projektet szponzorál, melyek javítani fogják a regionális földgázellátás biztonságát. http://www.reuters.com/article/latvijas-gaze-ma-marguerite-eon-idusl8n15c3d3 Infrastruktúra és energiahatékonyság: Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze (PF4EE) A cseh Komercni Banka (KB) volt az első pénzügyi közvetítő, amely PF4EEszerződést írt alá. Az egyik projekt célja egy kkv-ként működő ipari pékség fűtési rendszerének, falszigetelésének és ablakainak felújítása volt. A projekt összköltsége körülbelül 300 000 EUR volt, ennek 20 %-át a PF4EE fedezte, a projekt évi kb. 60 000 EUR-nyi energia-megtakarítást eredményezett. 5. KÖVETKEZTETÉS 23

Az uniós pénzügyi eszközök eredményesnek (a hatósugaruk tekintetében) és költséghatékonynak (az áttételük tekintetében) bizonyultak azon kihívások kezelése terén, melyekkel az uniós gazdaság még mindig szemben találja magát a forrásokhoz való, észszerű feltételek melletti megfelelő hozzáférést illetően. A pénzügyi eszközök lehetővé teszik az uniós költségvetés hatósugarának kiterjesztését a reálgazdaságba, és a Bizottság a következő többéves pénzügyi tervre vonatkozó következő javaslatai kontetusában meg fogja vizsgálni a meglévő eszközök hatékonyságnövelésének vagy új eszközök indításának a lehetőségét annak érdekében, hogy megszüntesse azokat a piaci hiányosságokat és az olyan nem megfelelő beruházási helyzeteket, amelyek esetében a legmegfelelőbb támogatási formának az uniós garancia, tőkebefektetés vagy kockázatmegosztási megállapodás melletti piaci finanszírozás tűnik. Bár a továbbiakban is szükség lesz vissza nem térítendő pénzügyi támogatásokra, néhány szakpolitikai területen megfelelőbb és költséghatékonyabb megoldást jelenthetnek az innovatív pénzügyi eszközök és/vagy az ESBA-típusú költségvetési garanciák. Az uniós pénzügyek jövőjéről szóló bizottsági vitaanyag emlékeztet arra, hogy a kockázatmegosztási eszközök fontos szerepet játszhatnak a jövőben a költségvetés végrehajtásában, mivel az alkalmazásuk révén több érhető el kevesebbel és erősítik az uniós költségvetés áttételi hatását, ami különösen fontos a költségvetési megszorítások idején 27. Bár sok érv szól amellett, hogy a pénzügyi eszközök számára nagyobb összegeket kell biztosítani a költségvetési forrásokból, a Bizottság értékelni fogja, hogyan lehetne csökkenteni az eszközök jelenlegi nagy számát. Az uniós pénzügyek jövőjéről szóló bizottsági vitaanyag emlékeztet arra, hogy e probléma orvoslásának egyik lehetséges módja egy ötvözési lehetőségeket kínáló alap és szakpolitikai keretek létrehozása 28. Ahogy azt az 1. ábra mutatja, a jelenlegi 35 eszközből több is ugyanazokat a szegmenseket célozza meg, ami olyan átfedéseket eredményezhet, melyek zavart kelthetnek a kedvezményezettek körében és szükségtelen adminisztratív terhekkel járnak. Kellő figyelmet kap annak biztosítása is, hogy a projektgazdák és a pénzügyi eszközök megcélzott kedvezményezettjei hozzáférhessenek a különböző csatornákon mint pl. A kkvk finanszírozási eszközökhöz való hozzáférése portálon 29 keresztül az Unió által támogatott finanszírozásra vonatkozó információkhoz. Ugyanakkor a Bizottság továbbra is egyensúlyt kíván teremteni, melynek során biztosítja a megfelelő elszámoltathatóságot, a jelentéstételt, a monitoringot és ellenőrzést a pénzügyi eszközök lehető leghatékonyabb és legeredményesebb végrehajtására való törekvés mellett. Míg a 2014 2020-as időszak eszközei végrehajtásának jelenlegi kerete határozott 27 A Bizottság vitaanyaga az uniós pénzügyek jövőjéről, lásd különösen annak 4.2.2. szakaszát: https://ec.europa.eu/commission/publications/reflection-paper-future-eu-finances_hu 28 Lásd a fentieket. 29 https://ec.europa.eu/growth/access-to-finance_hu 24

rendelkezéseket tartalmaz a technikai követelményekre, az átláthatóságra, a belső kontrollra, az ellenőrzésre és a jelentéstételre vonatkozóan, a keretszabályokat folyamatosan felül kell vizsgálni a bürokrácia további csökkentése, a végrehajtás megkönnyítése, valamint annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközök kialakítása még jobban illeszkedjen a leghatékonyabb és a legkorszerűbb piaci gyakorlatokhoz. A Bizottság elvégzi az egyes eszközök időközi értékelését az ágazati jogalapoknak megfelelően. A költségvetési rendelet felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat, mely jelenleg tárgyalás alatt áll az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, a tapasztalatokból levont következtetésekre épül, melyek alapján előkészíti a terepet a pénzügyi eszközök és a költségvetési garanciák új generációja számára, azzal a céllal, hogy megteremtse a legmegfelelőbb szabályozási környezetet a közösen meghatározott szakpolitikai célkitűzések megfelelő megvalósításához. A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK RÖVIDÍTÉSEI CCS GF: A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze CEF: Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz CEF DI: Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kockázatmegosztási hitelfinanszírozási eszköze CEF CE: Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz tőkefinanszírozási eszköze CIP: Versenyképességi és innovációs keretprogram COSME: A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program EaSI CBI: A foglalkoztatás és a szociális innováció programja Kapacitásépítési Beruházási Keret EaSI G: A foglalkoztatás és a szociális innováció programja Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás EEEF: Európai Energiahatékonysági Alap COSME EFG: A COSME Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköze EFSE: Délkelet-Európáért Európai Alap EDIF ENEF: A Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszközhöz tartozó vállalkozásbővítési alap EDIF ENIF: A Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszközhöz tartozó vállalkozásinnovációs alap EPMF G: Az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz garanciaeszköze EPMF-FCP-FIS: Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz Kezelt alap (Fonds Commun de Placement) Társbefektetési alap (Fonds d Investissement Spécialisé) FEMIP: Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz támogatása FP7: Kutatási és technológiafejlesztési keretprogram GEEREF: Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap GGF: Környezetbarát Növekedésért Alap CIP GIF: A versenyképességi és innovációs program keretében a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz IFCA és AIF: A Közép-ázsiai Beruházási Keret és az Ázsiai Beruházási Keret LAIF: A Latin-amerikai Beruházási Keret 25

COSME LGF: NCFF: NIF: PF4EE: RSFF: RSI: RSL: CIP SMEG07: A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programhoz tartozó hitelgarancia-eszköz Természetitőke-finanszírozási eszköz Szomszédsági Beruházási Keret Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus az FP7 keretében K+I-orientált kkv-kra és kis kptv-kra vonatkozó kísérleti garanciakeret kockázatmegosztási eszköz az FP7 keretében A törökországi kkv-k helyreállításának támogatására irányuló kölcsön A 2007-es kkv-garanciakeret a versenyképességi és innovációs keretprogram keretében WB EDIF GF1: A Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz I. garanciaeszköze WB EDIF GF2: A Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz II. garanciaeszköze 26