Feldolgozott állati fehérjék értéke a takarmányozásban Dr. Kiss Jenő - Dr. Nyárs Levente
Forrás: USDA, Rabobank Globális szójabab többlet és hiány
Forrás: USDA Globális szójadara felhasználás 2010/2011
Az EU takarmányfehérje mérlege* 30000 Fehérje (1000 tonna) 25000 20000 1993/94 2003/04 2007/08 2010/11 2011/12 Fehérje források aránya az EU takarmányozásban: Szójadara:61% Napraf.+Repcedara:27% Hüvelyesek: 2% Szárított tak.: 3% Halliszt: 2% Egyéb: 5% 15000 1980/81 10000 5000 1973/74 78% 81% 69% 76% 68% 73% Hiány 68% 0 * kivéve száraz gabona-törköly Egyéb* Húsliszt és halliszt Szója Szárított takarmányok Repce és napraforgó Hüvelyesek *EU (1993/94-el bezárólag: EU-12, EU-15: 1995/96-tól, EU-25: 2003/04-től 2005/06-ig, EU-27: 2007-től): Fehérje takarmányok mérlege: min. 15%-os fehérjetartalommal; Kivéve tejpor és száraz gabonatörköly, 1994/1995-ig CGF nélkül Forrás: UNIP; Union Nationale Interprofessionnelle des plantes riches en Protéines
Becsült f globális (2012) zsírok 0 4500 4000 3500 3000 ezer tonna 2500 2000 1500 1000 500 0 USA Európai Unió Dél-Amerika Ausztrália Új-Zéland Törökország Zsírok Fehérjék Forrás: World Renderers Organisation
Világkereskedelem: 2,1 millió tonna Termelés ~16%-a kerül a világkereskedelembe e z e r t o n n a 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Export EU-27 USA Ausztrália Új-Zéland Brazília Kanada Egyéb 2008 2009 2010 2011 2012 e z e r t o n n a Feldolgozott állati fehérjék kereskedelme 600,00 500,00 400,00 300,00 200,00 100,00 - Import Forrás: World Renderers Organisation 2008 2009 2010 2011 2012
Feldolgozott állati fehérjék (PAP) és zsírok világpiaci árai (USD/t) Megnevezés 2008 2009 2010 2011 2012 Hús-és csontliszt, kérődző 361 368 330 375 429 Hús-és csontliszt, sertés 385 400 351 419 501 Vérliszt, sertés (Midwest) 985 881 850 950 1 101 Baromfi BM (57% fehérje) 486 460 406 475 539 Baromfit BM (67% fehérje) 678 690 673 721 834 Toll-liszt (Mid-South) 483 539 490 513 649 Szójadara (44/45% CIF Rotterdam) 426 412 389 401 509 Halliszt (64/65% Bréma, FCA) 1 133 1 230 1 688 1 537 1 558 Megnevezés 2008 2009 2010 2011 2012 Marhafaggyú, (Chicago) 753 553 737 1 095 963 Sertés takarmányzsír (Missouri River) 729 511 657 1 020 926 Sütőolaj (Missouri River) 604 448 577 932 788 Baromfi zsír (Mid-South) 709 510 628 992 864 Étkezési faggyú (Chicago) 840 608 775 1 176 1 068 Étkezési faggyú (Gulf) 751 606 787 1 180 1 034 Sertészsír (Chicago) 445 631 849 1 093 1 279 Pálmaolaj (CIF, NW Europe) 948 683 901 1125 999 Szójaolaj (Dutch, fob ex-mill) 1 258 849 1 005 1 299 1 226 Forrás: World Renderers Organisation, FAO
Feldolgozott állati fehérjék visszavezetése az EU-ban Hústermelés növekedése: Ázsia;=> árfelhajtó hatás: szójadara+feldolgozott állati fehérjék iránt is; Sertés, baromfi, akvakultúra ágazatok fehérje-takarmányigénye növekszik; Rendelkezésre álló termőföldterületek stagnálás/csökkenés; PAP fokozatos visszavezetése az EU-ban; EU Akvakultúra: 2013; Sertés: 2014, Baromfi: 2015? GMO mentesség; PAP-ok: aminósav tartalom, emészthetőség; Keresztetetés esetén: felhasználási arányok; PAP-ok árképzése; Rendelkezésre álló alapanyagok mennyisége (vágóhídi melléktermékek); PAP feldolgozás kapcsolódása a húsiparhoz (pl. Vion, Rendac); Versenyző iparágak: PET food, akvakultúra, biodízelgyártás.
Mit kell tudni az állati melléktermékekről Besorolásuk kategóriákba Jogszabályi háttér Kezelési előírások Technológiák
Állati melléktermékek csoportosítása kockázati kategóriába sorolásuk szerint 1. kategória 2. kategória 3. kategória
1. kategória főleg TSE-ben (fertőző szivacsos agyvelőbántalom) megbetegedett, vagy gyanús állatok hullái, vágási melléktermékei SRM (meghatározott veszélyes anyagok) illetve az ezeket tartalmazó állathullák (kérődzők: marha, juh, kecske) Kísérleti állatok tetemei Kedvtelésből tartott állatok tetemei Nemzetközi utasforgalomból származó élelmiszer hulladékok 1. kategóriába sorolt anyag 2. vagy 3. kategóriába sorolt anyaggal alkotott keveréke (1069/2009/EK 8. cikk)
2. kategória Trágya, hígtrágya, bendő-, béltartalom Az 1. osztály hulladékától különböző tetemek (sertés, baromfi, nyúl, ló, stb.) Keltetési hulladékok (befulladt tojás) 2. kategóriába sorolt anyag 3. kategóriába sorolt anyaggal alkotott keveréke (1069/2009/EK 9. cikk)
3. kategória főleg Emberi fogyasztásra alkalmas állatok levágásából származó állati melléktermékek Az állatok valamennyi része, amely kereskedelmi forgalomba nem hozható (kobzott húsok, termékek) Az irha, bőr, pata, szaru, toll, szőr, vér, csontok, töpörtyű Fogyasztásra alkalmatlan tej, és tejtermékek Belföldi élelmiszerhulladékok (1069/2009/EK 10. cikk)
Az állati eredetű melléktermékek ártalmatlanítását szabályozó rendeletek Európai Unió főbb jogszabályai Hazai jogszabályok
Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22.-i 999/2001/EK rendelete az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról A rendelet részletesen foglalkozik - TSE-k (fertőző szivacsos agyvelőbántalom) fogalma - BSE-státus meghatározása (országok besorolása) - Ellenőrző rendszer bevezetése - Állatok takarmányozását érintő tilalmak (emlősből származó fehérjelisztet kérődzővel etetni tilos, állati fehérje takarmányok országok közötti forgalmának korlátozása - TSE-k elleni védekezés és felszámolás
Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó alapvető egészségügyi előírások megállapításáról a., Állati melléktermékek kategóriákba sorolása, gyűjtése, szállítása (kereskedelmi okmány, egészségügyi bizonyítvány), ártalmatlanítása, feldolgozása, felhasználása, közbenső tárolása b., Gyűjtő, tároló, feldolgozó üzemek engedélyezésével kapcsolatos előírások c., Feldolgozott állati fehérjék forgalomba hozatala, felhasználása
A Bizottság 142/2011/EU rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó alapvető egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1069/2009/EK rendelet végrehajtásáról a., Részletes szabályok (feldolgozásra, azonosításra, szállításra) b., 16 mellékletben minták (kereskedelmi okmány, egészségügyi bizonyítványok), kötelezések
Magyarországi jogszabályok 45/2012. (V.8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (az Unió 1069/2009/EK rendelet hazai megfelelője) 69/2003 (II. 27.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről (az Unió 999/2001/EK rendelet hazai megfelelője) 44/2003 (IV. 26.) FVM rendelet a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól 65/2012 (VII. 4.) VM rendelet a takarmányok előállításáról, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól
1. kategóriába sorolt állati melléktermékek kezelésére vonatkozó előírások a., Közvetlenül égetéssel ártalmatlanítás b., 1-5 módszer bármelyikével egy 1-2 kat.-t feldolgozó üzemben, majd égetéssel vagy együttégetéssel ártalmatlanítás c., Az Unióban 1. módszer alkalmazása után elföldelés (M.o.-on 2005. dec. 31.-től nem engedélyezett az elföldelés végleges lerakóban)
2. kategóriába sorolt állati melléktermékek kezelésére vonatkozó előírások a., Közvetlenül égetéssel ártalmatlanítás b., 1-5 módszer bármelyikével egy 1-2 kat.-t feldolgozó üzemben, majd égetéssel vagy együttégetéssel ártalmatlanítás c., 1. módszerrel, majd: - szerves trágyaként, vagy talajjavító szerként való felhasználás - biogáz-üzemben átalakítás - komposztáló üzemben átalakítás - trágya és béltartalom közvetlenül felhasználható biogáz, vagy komposztáló üzemben
3. kategóriába sorolt állati melléktermékek kezelésére vonatkozó előírások a., Közvetlenül égetés útján b., 1-5 módszer bármelyikével egy 1-2 kat.-t feldolgozó üzemben, majd égetéssel vagy együttégetéssel ártalmatlanítás c., 3. kat. feldolgozó üzemben - emlősökből származó állati melléktermékek : 1. módszer - nem emlősökből származó állati melléktermékek: 1-5, vagy 7. módszer
Magyarországon alkalmazott és elterjedt állati melléktermék feldolgozó technológiák Állatifehérje-liszt előállítás: Vérliszt előállítás - nedves eljárás - száraz eljárás Toll-liszt előállítás Biogáz vagy komposzt előállítás
Állatifehérje-liszt előállítás technológiái Nedves eljárás: a zsírkinyerés a hőkezelést követően nedves állapotban mechanikus úton történik (centrifugálás) Száraz eljárás: a zsírt a hőkezelt, leszárított húspépből mechanikus úton nyerik ki (csigás préssel)
Vérliszt, vértermék előállítás technológiai lépései vérfogadás szűrés, alvadt vér homogenizálása koagulálás fázisszétválasztás szárítás őrlés,csomagolás
Biogáz-, komposzt alapanyag előállítás nyersanyag-fogadás aprítás nyersanyag-bemérés Kanon nyersanyagágyúba sterilizálás Égetés szilárd rész fázis-szétválasztás hengerszitával vagy komposztálás kavics, homok, csontdarabok folyékonyfázis kavicsleválasztóba húspaszta folyékonyfázis szétválasztása háromfázisú dekanterrel Égetés zsír Biogáz üzem enyves húslé
A jövő lehetőségei és kérdései a feldolgozott állati fehérjék hasznosításban Folytatódik-e az engedélyezés az akvakultúrát követően a sertésnél és baromfinál is?... (kockázatok, lobbi, hatások stb.) Keresztetetési tilalom? Mit jelent ez? Ki és hogyan ellenőrzi a szabályok betartását?...
Becsült f globális (2012) zsírok 0 4500 4000 3500 3000 ezer tonna 2500 2000 1500 1000 500 0 USA Európai Unió Dél-Amerika Ausztrália Új-Zéland Törökország Zsírok Fehérjék Forrás: World Renderers Organisation
A feldolgozott állati melléktermékek becsült mennyisége Magyarországon 2012-ben 150 ezer tonna 3. kategóriába sorolt melléktermék (belföldi élelmiszermaradék kivételével) 34-35 ezer tonna feldolgozott állati fehérje (PAP állatifehérje-liszt, vértermék, toll-liszt), benne 20-22 ezer tonna fehérjetartalommal és takarmány-alapanyagtól függően 70-90 % emészthetőséggel 14-15 ezer tonna takarmányzsír
A vágási melléktermékek alapvető fehérjetípusai Húsfehérjék (izmok) Vérfehérjék (hemoglobin, vérplazma) Keratinfehérjék (toll, szőr, szaru, köröm, pikkely, szarv) Kollagénfehérjék (bőr, csont, inak)
Az alapvető fehérjetípusok limitáló aminosavai Húsfehérjék metionin lizintöbblettel Vérfehérjék izoleucin lizintöbblettel, mely felhasználható a lizinben szegény gabonafélék megfelelő kiegészítésére Keratinfehérjék triptofán (valamennyi eszenciális aminosavból keveset tartalmaz) Kollagénfehérjék metionin, lizin, hisztidin Az állatifehérje-lisztek takarmányozási értékét a fentiek alapján elsősorban az alapanyag-összetételük, másodsorban a gyártási technológiájuk határozza meg!!!
A vegyes állatifehérje-lisztek minőségi jellemzői Nyersfehérje-tartalom, % 46 50 54 58 62 Víztartalom, max. % 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 Nyersfehérje, min. % 46,0* 50,0* 54,0* 58,0* 62,0* Nyersfehérje in vitro emészthetősége, min.% 80,0 80,0, 80,0 80,0 80,0 Nyerszsír, max. % 15,0 15,0 15,0 15,0 15,0 Nyershamu, max. % 30,0 30,0 28,0 28,0 22,0 Savszám, max. 50,0 50,0 50,0 50,0 50,0 Peroxidszám, max. 25,0 25,0 25,0 25,0 25,0 * Keratint nem tartalmazhat **A fehérjetartalom legfeljebb 10 %-a származhat keratinból Forrás: Hegedűs-Schmidt-Rafai
A baromfi-lisztek minőségi jellemzői I. osztály* II. osztály* Víztartalom, max. % 10,0 10,0 Nyersfehérje, min. % 55,0 70,0 Nyersfehérje in vitro emészthetősége, min. % 80,0 73,0 Nyerszsír, max. % 10,0 7,0 Nyershamu, max. % 13,0 11,0 Cisztintartalom a nyersfehérje %-ában, max. 1,0 1,5 Savszám, max. 50,0 50,0 Peroxidszám, max. 25,0 25,0 * A termék legfeljebb 3 % toll eredetű szárazanyagot tartalmazhat ** A termék legfeljebb 8 % toll eredetű szárazanyagot tartalmazhat Forrás: Hegedűs-Schmidt-Rafai
A húsos csontlisztek minőségi jellemzői Húsos csontliszt Víztartalom, max. % 10,0 Nyersfehérje, min. % 40,0 Nyersfehérje in vitro emészthetősége, min. % 80,0 Nyerszsír, max. % 15,0 Nyershamu, min. % - max. % 40,0 Ca, min. % 10,0 P. min. % 5,0 Savszám, max. 50,0 Peroxidszám, max. 25,0 Forrás: Hegedűs-Schmidt-Rafai
A vérlisztek minőségi jellemzői Porlasztva szárított Hengeren vagy egyéb módon szárítva Víztartalom, max. % 10,0 10,0 Nyersfehérje, min. % 86,0 82,0 max. % - 88,0 Nyersfehérje in vitro emészthetősége, min. % 90,0 85,0 Nyerszsír, max. % 2,0 2,0 Nyershamu, max. % 6,0 6,0 Forrás: Hegedűs-Schmidt-Rafai
A toll-lisztek minőségi jellemzői Enzimmel feltárt toll-liszt Hagyományos toll-liszt Víztartalom, max. % 10,0 10,0 Nyersfehérje, min. % 75,0 75,0 Nyersfehérje in vitro emészthetősége, min. % 80,0 70,0 Nyerszsír, max. % 6,0 8,0 Savszám, max. 50,0 50,0 Peroxidszám, max. 25.0 25,0 Forrás: Hegedűs-Schmidt-Rafai
A vérliszt és a halliszt aminosav-tartalmának összehasonlítása 14 12 10 8 6 4 2 0 Halliszt Vérliszt Metionin Cisztin Lizin Treonin Triptofán Arginin Izoleucin Leucin Valin Hisztidin Fenilalanin Glicin A fehérje százalékban Forrás: Hegedűs-Schmidt-Rafai
A feldolgozott állati fehérjék piaci árai (euro/tonna) 2013. december Halliszt (64 %): 1.200-1.400 Vegyes állati fehérjeliszt: 350-400 Baromfiliszt: 500-600 Toll-liszt: 500-530 Vérliszt: 550-650 Hemoglobin: 850-1.000 Takarmányzsír: 170-200
A jelen/jövő kérdései az állati melléktermék hasznosításban Verseny az állati eredetű melléktermékekért Ki győz? (Petfood, akvakultúra, biodízel, élelmiszertermelő haszonállatok, nagyobb hozzáadott érték, alacsonyabb fajlagos költségek ) Innováció a technológiában és a termékekben (Cél a környezethasználat csökkentése, valamint a termékek értékének, minőségének növelése ) A jogszabályi háttér pontosítása (melléktermékhulladék, eljárásjog, termékengedélyezés )