Központi Statisztikai Hivatal TÁJÉKOZTATÓ a nemzeti számlák területén 2009 szeptemberében bevezetett fejlesztésekről Budapest, 2009. szeptember
I. Bevezetés E dokumentum célja, hogy tájékoztatást adjon a felhasználók részére a 2009 szeptemberében a nemzeti számlarendszerben bevezetett fejlesztésekről és azok hatásáról. A KSH idén szeptemberben is folytatta az EU által előírt módszertani feladatok végrehajtását és azok bevezetését a nemzeti számlákba. Ennek a többéves feladatnak a soron következő lépéseként öt módszertani változtatást vezetünk be. Ezzel egy időben a felhasználókkal szembeni régi adósságunkat törlesztve módszertanilag összehasonlítható (homogén) adatsorokat közlünk 1995- ig visszamenőleg. Ehhez az 1995 1999 közötti időszak adatait kellett újraszámítanunk. Az idén bevezetendő fejlesztéseket már a teljes, 1995-től 2008-ig tartó idősoron átvezettük, és a jövőben is ezt a gyakorlatot fogjuk folytatni. Az alábbi tábla mutatja a 2009 szeptemberben bevezetett fejlesztések hatását a GDP-re vonatkozóan. Év A fejlesztések összesített hatása a bruttó hazai termékre (GDP) 2009. májusban publikált 2009. szeptemberben publikált Különbség 2009. májusban publikált 2009. szeptemberben publikált folyó áron, milliárd Ft % volumenindex, előző év=100,0 1995 5 614,0 5 755,4 141,4 2,5 x x 1996 6 893,9 7 112,3 218,4 3,2 101,3 101,0 1997 8 540,7 8 812,9 272,2 3,2 104,4 104,3 1998 10 087,4 10 451,2 363,8 3,6 104,8 105,2 1999 11 393,5 11 650,6 257,1 2,3 103,9 104,2 2000 13 512,3 13 345,3-167,0-1,2 105,1 104,9 2001 15 238,4 15 288,7 50,3 0,3 104,1 104,1 2002 17 148,4 17 219,4 71,0 0,4 104,4 104,4 2003 18 914,9 18 815,0-99,9-0,5 104,3 104,3 2004 20 695,5 20 803,8 108,3 0,5 104,7 104,9 2005 21 993,1 21 988,6-4,5 0,0 103,9 103,5 2006 23 775,3 23 755,5-19,8-0,1 104,0 104,0 2007 25 479,4 25 408,1-71,3-0,3 101,2 101,0 A nemzeti számlarendszeren végrehajtott, az adatok minőségét és nemzetközi összehasonlíthatóságát javító módszertani fejlesztések mellett a KSH a hazai felhasználói igényekből és a nemzetközi kötelezettségekből eredően a publikálandó adatok mennyiségét és időbeli rendelkezésre állását is folyamatosan fejleszti. Ezzel összhangban 2009 szeptemberétől a KSH teljes nem pénzügyi számlasort publikál (a nettó hitelnyújtás/hitelfelvételig bezárólag) a nemzetgazdaság összes szektorára, valamint a külföld szektorra vonatkozóan. Ezeket az adatokat idáig csak a tárgyévet követő 16,5 hónapra állítottuk elő, ezentúl azonban már 9 hónappal a tárgyidőszak után közlünk ún. előzetes szektorszámlaadatokat. A fenti fejlesztés a nemzetiszámla-adatok közlési és felülvizsgálati rendjének a jelenlegi gyakorlathoz történő hozzáigazítását is kikényszeríti. Az új revíziós politika kialakításakor a KSH a felhasználói szempontok figyelembe vételére törekedett, melynek legfőbb célja az adatrevíziók csökkentése, és ezáltal átláthatóbbá tétele. 2
II. A 2008. évi előzetes számítások során bevezetett módszertani változások Az Eurostat 2008 januárjában és 2009 januárjában végzett ún. GNI Inventory-ellenőrzése során néhány számítási eljárás módosítását kérte az ESA és egyéb uniós jogszabályokkal való nagyobb konformitás érdekében. Emiatt most bevezettünk öt módszertani fejlesztést. Ezen kívül a szokásos adatjavítások mellett két egyéb változtatás is történt. II.1. Módszertani fejlesztések II.1.1. Készlettartási nyereség/veszteség elszámolása (holding gains/losses) Készlettartási nyereség/veszteség (reál) alatt az adott készlet értékének az általános árszínvonalon felüli/aluli árváltozása következtében bekövetkező, annak tulajdonosánál megvalósuló változását értjük. A készletváltozás és a készlettartási nyereség számítása a nemzetközi előírásoknak megfelelően negyedéves adatok alapján történik. Ennek során a vállalkozások számviteli adataiból származó negyedév eleji nyitó állományt és a negyedév végi záró állományt állandó, jelenleg előző évi átlagos árszínvonalra hozzuk a megfelelő havi gyakoriságú termelőiár-indexek segítségével, TEÁOR két számjegyes bontásban. Az azonos árszínvonalra hozott záró- és nyitókészlet különbsége adja a változatlan áras készletváltozás értékét. Ezt visszainflálva az adott negyedév átlagos árszínvonalára megkapjuk a folyó áras készletváltozás értékét. A számviteli adatokból származó készletváltozás és a fent leírt módon számított folyó áras készletváltozás különbségeként kapjuk az ún. készlettartási nyereség/veszteség értékét. A készlettartási nyereség/veszteség kiszűrése csak a folyó áras adatokból történik, a GDP volumenindexét ezen keresztül befolyásolja (mivel a volumenindexek számításánál előző évi bázist és súlyokat alkalmazunk, a számítás során a tárgyév előző évi árakon számított adatait osztjuk a bázisév folyó áras adatával). Lévén, hogy a készletállományok és a készletváltozás az elmúlt években meglehetősen hektikusan változtak, ezen tétel bevezetése az éves folyó áras készletváltozás-adatokat (és ezen keresztül a GDP-t) is különböző mértékben és előjellel befolyásolja, többnyire azonban csökkenti. A készlettartási nyereség a készleten tartott termékek értékében az árszínvonal emelkedése következtében bekövetkező növekedés, ezért annak a készletállományhoz viszonyított relatív nagysága szoros kapcsolatban áll az árszínvonal növekedési ütemével. Ez a korrekció a folyó áras vásárolt és saját termelésű készlet adataikat és ezáltal a GDP értékét 2 215 Mrd Ft értékben csökkentette. II.1.2. Az eszköztartási nyereség/veszteség kiszűrése a biztosítástechnikai tartalékokból a pénzügyi vállalatoknál A biztosítási szolgáltatások elszámolásakor az ESA 95 szerint a megszolgált díjakon és a tárgyidőszakra jutó kárkifizetéseken kívül számbavételre kerül a biztosítástechnikai tartalékok befektetéséből származó és a kötvénytulajdonosoknak visszajuttatandó tulajdonosi jövedelem, valamint ezen tartalékoknak a tárgyévben bekövetkezett változása is. Mind a befektetések hozama, mind a tartalékváltozás esetében kiszűrtük az eszköztartási nyereséget/veszteséget. A változásokat e tétel esetében nem tervezzük visszavezetni a 2002 előtti időszakra, tekintve, hogy a biztosítási törvény ezt megelőzően olyan konzervatív befektetési politikát engedélyezett a 3
biztosítók számára, amelynek következtében a befektetéseken csak minimális a milliárdos nagyságrendet el nem érő eszköztartási nyereség/veszteség keletkezett. Ez a fejlesztés néhány évben elhanyagolható hatással van a GDP szintjére, három évben azonban 22 25 milliárd Ft-tal növeli a folyó áras GDP-t. Az eszköztartási nyereség/veszteség kiszűrése változtatta a bruttó kibocsátás értékét is. Mivel a biztosítók kibocsátását kell elszámolni a felhasználóknál, ez a módosítás változtatta a háztartások fogyasztási kiadását is. A forrás-felhasználás táblák összeállításának tapasztalatait felhasználva egyes években adatjavítást is végeztünk a fogyasztás számításánál, összhangba hozva így a kibocsátás- és felhasználásoldali adatokat. II.1.3. A saját számlás beruházások esetében működési eredmény imputálása (mark up) A fejlesztés célja, hogy a saját számlás beruházásokat is piaci árszínvonalon értékeljük a jelenlegi a számvitelnek megfelelő költségszinten történő értékelés helyett. Ehhez a költségalapon végzett becslést meg kellett emelni a hasonló piaci beruházások átlagos működési eredményével. Szakágazati (TEÁOR 4 számjegy) szinten átlagos üzemi bevétel / összes üzemi költség mutatókat számítottunk gazdaságstatikai adatgyűjtések és a társasági adóbevallás alapján és ilyen arányban megemeltük a jelenlegi adatokat. E fejlesztés bevezetése emeli a GDP folyó áras szintjét, de a GDP volumenindexét jelentősen nem befolyásolja. II.1.4. A irodalmi és művészeti eredeti példányok létrehozásának számbavétele a számlákban /termelés, beruházás/ (originals) A szórakoztató, irodalmi és művészeti alkotások eredeti példányainak (a továbbiakban: eredeti példányok) létrehozását a nemzeti számlarendszerben saját számlás beruházásként kell elszámolni. Ez a tétel a GDP termelési oldalán a kibocsátás, a felhasználási oldalon pedig a bruttó állóeszközfelhalmozás részeként jelenik meg. Ezeket a művészeti tevékenységeket a termelési oldalon egyáltalán nem számoltuk el, a felhasználási oldalon pedig a bruttó állóeszköz-felhalmozás adata tartalmazta az adatszolgáltatók által jelentett nem teljes körű adatokat, azaz a módosítás nem egyforma összeggel változtatta a GDP két oldalát. Az eredeti példányok értékét a következő csoportokra határoztuk meg: TV-műsorok, rádióműsorok, filmek, zeneművek, könyvek. Minden csoport esetében meg kellett határozni az értékelés módszerét (termelési költség alapú értékelés, vagy a mű hasznosítása során befolyt jövedelmek értéke) a szerzői jogdíjak elszámolására vonatkozó Eurostat-ajánlás alapján. A módszertan kidolgozása során más EU-tagországok tapasztalatait is felhasználtuk. A TV- és rádióműsorok esetében az eredeti példányok értékét a termelési költségek szintjén, egy becsült működési eredménnyel való korrekció után kapjuk meg. Az adatok forrása az OSAP 1174 és 1175 kérdőívek a televízió- és rádióműsor-szolgáltatásról. A filmek értékét a magyar filmek mozik által jelentett látogatottsági és bevételadatok alapján becsültük. Az adatok forrása az OSAP 1454 kérdőív a magyarországi mozik által jelentett látogatottsági és bevétel adatokról. A zeneművek esetében a becslés a MAHASZ forgalmi adatai alapján készült, felhasználva a szintén a MAHASZ által készített becslést a hanghordozók árának jogdíjtartalmára vonatkozóan. A könyvek esetében az eredeti példányok értékének becslése az alkotóknak járó jogdíjak alapján 4
történt, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Országos Egyesületének éves jelentései alapján, felhasználva a KSH-adatgyűjtésből rendelkezésre álló forgalmi adatokat is. II.1.5. Az üdülők és garázsok imputált bérleti díjának számbavétele A tulajdonosok által lakott ingatlanok esetében az ún. költségmódszer alapján számított imputált lakásszolgáltatás összegét mint bruttó kibocsátást a termelési oldalon az Ingatlanügyletek ágazatban számoljuk el, és a folyó termelőfelhasználással csökkentve kapjuk a saját lakásszolgáltatás bruttó hozzáadott értékét. A felhasználási oldalon a teljes bruttó kibocsátást a háztartások fogyasztási kiadásaként számoljuk el. Ehhez a lakások értékcsökkenését, a fenntartásra fordított kiadásokat (közüzemi díjak nélkül, biztosítással), valamint a nettó lakásállomány és egy becsült megtérülési ráta felhasználásával számított működési eredményt vesszünk figyelembe. Az eddig elszámolt imputált lakásszolgáltatásban a garázsok már közvetetten elszámolásra kerültek. Ezek értékét most leválasztottuk, és a népszámlálás, illetve a lakásstatisztika adatai alapján hozzábecsültük az üdülők és külön a garázsok értékét is. Az állományadatok és az értékcsökkenés értéke az állóeszközállomány-adatokban már rendelkezésre állt, így azokat közvetlenül fel tudtuk használni. A fenntartásra fordított kiadásokat eddig is teljes mértékben figyelembe vettük, habár ezek tartalmazták az üdülőkre fordított kiadásokat is. Ezeket most leválasztottuk, és a költségmódszer szerinti működési eredményt még hozzábecsültük. Így jutottunk el az üdülők, garázsok imputált lakbérének becsléséhez, ami 7 29 milliárd forinttal növelte a GDP folyó áras értékét II.2. Egyéb változások II.2.1. Mezőgazdaságikészlet-adatok módosítása A nemzeti számláknak a mezőgazdasági számlákhoz (MSZR) való igazítása jegyében a mezőgazdasági saját termelésű készletre korábban számolt adatokat lecseréltük az MSZR adataival. A termelési oldali számításokba az MSZR-ből származó adatok már korábban beépítésre kerültek, ezért a módosítás a GDP-t nem érinti, csak a termelési és felhasználási oldal közötti statisztikai eltérést csökkenti. II.2.2. Egyéb korrekciók A szokásos adatjavítások mellett, a forrás és felhasználás táblák integrálási folyamata egyik eredményeként a vállalati könyvviteli adatok alapján folyó költségként elszámolt bányajáradékot az ESA'95 szabályainak megfelelően átminősítettük tulajdonosi jövedelem befizetésnek az államháztartás felé. Továbbá kisebb nagyságrendben a vállalati könyvviteli adatok alapján egyéb ráfordításként elszámolt kötelezően fizetendő kőolaj és kőolajtermékek készletezési hozzájárulási díjat az ESA'95 szabályainak megfelelően átminősítettük folyó költségnek. A korrekciók együttes hatásaként a GDP folyó áras értéke évente eltérő mértékben, 11 111 milliárd forinttal nőtt. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a fenti fejlesztések számszerű hatását a folyó áras GDP-adatokra vonatkozóan. 5
A fejlesztések hatása a bruttó hazai termékre (GDP) a termelési oldalon Készlettartási nyereség Eszköztartási nyereség a biztosítástechnikai tartalékokon Saját számlás beruházások Eredeti példányok létrehozása Üdülők, garázsok imputált bérleti díja (folyó áron, millió Ft) Egyéb korrekciók Összesen 1995-173 312 0 4 570 4 835 6 969 16 583-140 355 1996-154 944 0 5 835 5 959 8 939 17 156-117 055 1997-131 369 0 7 599 7 290 11 010 16 709-88 761 1998-66 908 0 9 516 13 209 12 339 11 323-20 521 1999-146 075 0 9 341 14 171 14 572 11 313-96 678 2000-224 021 0 10 426 14 414 18 688 13 516-166 977 2001-13 163 0 9 503 20 278 20 367 13 394 50 379 2002-2 062 2 298 6 739 27 988 21 652 14 375 70 990 2003-184 596 2 377 8 842 23 153 22 941 27 333-99 950 2004-51 133 22 670 6 826 22 029 24 027 83 845 108 264 2005-140 332 24 685 5 758 21 072 25 142 59 180-4 495 2006-214 879 24 709 6 888 24 844 27 267 111 389-19 782 2007-212 929-471 5 870 16 417 29 272 90 516-71 325 6
A fejlesztések hatása a bruttó hazai termékre (GDP) a felhasználási oldalon Év Készletváltozás Bruttó állóeszközfelhalmozás készlettartási nyereség a mező számlák készletadatainak beépítése saját számlás beruházások eredeti példányok létrehozása Háztartások fogyasztási kiadása üdülők, eszköztartási garázsok nyereség a bérleti biztosítástec díja hnikai tartalékokon Egyéb rutin jellegű adatjavítás (folyó áron, millió Ft) Statisztikai eltérés Összesen 1995-173 308-16 668 4 570 4 836 7 423 0 0 32 792-140 355 1996-154 944-23 027 5 835 5 959 9 001 0 0 40 122-117 055 1997-131 370-25 112 7 599 7 290 11 843 0 0 40 989-88 761 1998-66 909-19 298 9 516 13 209 13 122 0 0 29 839-20 521 1999-146 073-17 842 9 341 14 171 15 268 0 0 28 457-96 678 2000-224 021-9 458 10 426 14 414 18 602 0 0 23 059-166 977 2001-13 163-17 484 9 503 18 086 20 458 0 0 32 977 50 379 2002-2 062-16 696 6 739 24 158 21 771 2 298 1 695 33 087 70 990 2003-184 585-46 645 8 842 17 655 23 066 2 377 1 685 77 655-99 950 2004-51 133-23 581 6 826 21 594 24 075 22 670 17 033 90 781 108 264 2005-140 288-8 882 5 758 19 907 25 252 24 685 0 69 074-4 495 2006-214 855-1 786 6 888 23 578 27 385 24 709 0 114 299-19 782 2007-212 929-40 292 5 870 15 604 29 407-471 184 131 302-71 325
III. A nemzeti számlák homogén idősorának előállítása 1995-ig visszamenőleg III.1. Bevezetés A nemzeti számlák összeállítása során alkalmazott módszertan a hazai gyakorlatban az elmúlt tíz év során folyamatos fejlődésen ment keresztül, elsősorban a szintén változó, fejlődő európai uniós előírások teljesítése érdekében. Az ezredforduló óta eltelt években végrehajtott legtöbb módszertani fejlesztés azonban nem került visszavezetésre a teljes nemzeti számla idősorban, hanem csupán a legutolsó bázisévig, 2000-ig történt meg a visszaszámítás. A hazai felhasználói igényeknek és az Európai Uniós követelményeknek megfelelően a KSH módszertanilag összehasonlítható idősort dolgozott ki, valamint összeállította a nem pénzügyi számlasort 1995-ig visszamenőleg. Összesen 31 féle, 2008-ig bevezetett módszertani fejlesztés eredményét vezettük vissza 1995-ig (lsd. 1. sz. melléklet). Ezek közül tizenöt a GDP termelési oldalát, tíz a felhasználási oldalt, négy a jövedelemoldalt módosította, kettő pedig a változatlan áras adatokat érintette. Ezen kívül kisebb adatjavítások is történtek. A visszavezetett módszertani változások közül három befolyásolta jelentősen a számítások konzisztenciáját, a GDP szintjét, illetve volumenváltozását. A GDP szintjét elsősorban az illegális tevékenységek beépítése emelte lényegesen, valamint a pénzügyi közvetítők közvetetten mért szolgáltatásidíj- (FISIM) -számítás új módszertanának alkalmazása. Ezen utóbbi a számítások konzisztenciájára is hatással volt, 2000 2005 számításaihoz hasonlóan. A volumenindexek változását a fentieken túl a bázisindexekről a láncindexek alkalmazására történő átállás is befolyásolta. Az alábbi táblázat a visszavezetett módszertani fejlesztések összesített hatását mutatja be a GNI-ra vonatkozóan. Év Visszavezetés előtt A visszavezetés hatása a GNI-ra 1995 1999-re Visszavezetés után Visszavezetés előtt Visszavezetés után Különbség Különbség az eredeti folyó áron, milliárd Ft %-ában volumenindex, előző év=100,0 1995 5 401,7 5 708,9 307,2 5,7 1996 6 597,2 6 964,1 366,9 5,6 100,8 100,8 0,0 1997 8 045,9 8 445,0 399,1 5,0 102,9 102,8-0,1 1998 9 467,6 9 921,0 453,4 4,8 104,5 104,7 0,2 1999 10 725,1 11 117,8 392,7 3,7 104,5 103,8-0,7 III.2. A visszavezetés részletes bemutatása III.2.1. A visszavezetés hatása a termelési oldalon Termelési oldalról a visszavezetés előtti és a visszavezetett bruttó hozzáadott érték közötti különbség leginkább a háztartási szektorban bekövetkező növekedésnek köszönhető, amit a
pénzügyi és a nem pénzügyi vállalati szektor és (1997-től a kormányzat) bruttó hozzáadott értékének együttes csökkenése részben ellensúlyozott. A háztartási szektorban az illegális tevékenységek beemelése és a mezőgazdasági számlák nemzeti számlákba való integrálása volt szignifikáns hatással a bruttó hozzáadott érték alakulására. A nem pénzügyi vállalatokat érintő módszertani változtatások közül az 1997 előtt a társasági adó (TÁSA) alá bejelentkezett egyéni vállalkozók háztartási szektorba való átsorolása, a FISIM új módszertanának bevezetése és a borravaló elszámolása módosította kisebb mértékben a szektor bruttó hozzáadott értékét. Ellenben a többi tétel (az alvállalkozói teljesítmények értéke, a bérmunka bruttósítás, a külső gyártás, a vendéglátásban fogyasztott étel és ital, és a mezőgazdasági számlák nemzeti számlákba való integrálása) a bruttó hozzáadott érték alakulására nem volt hatással, mivel a kibocsátáson és a folyó termelőfelhasználáson végrehajtott azonos összegű módosítások kiegyenlítették egymást. Utóbbi tételek azonban a kettős deflálás módszertanából adódóan hatással vannak a hozzáadott érték volumenindexére. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények kibocsátását költségalapon számítjuk. A változás egyrészt az értékcsökkenés számításának megváltozása, másrészt a FISIM felosztása miatt következett be. Az értékcsökkenés esetében a korábbi számvitelből származó adatokat az állóeszköz-állományból a PIM-módszerrel számított értékcsökkenés váltotta fel. Ez a változás hatással van a bruttó hozzáadott értékre is. A FISIM esetében a bruttó kibocsátást és a folyó termelő-felhasználást ugyanazzal az értékkel növeltük, így ennek a bruttó hozzáadott értékre nincs hatása. A kormányzati szektor termelési adatainak változásában több tényező játszott szerepet: a FISIMadatok korrekciója, az értékcsökkenés elszámolásának változása, valamint egyéb tranzakciók (dologi kiadások, katonai eszközök elszámolása, a BKV támogatásának átsorolása, a munkavállalói jövedelem egyes tételeinek korrigálása) elszámolásának felülvizsgálata. A pénzügyi vállalatok szektorában három jelentős módosítást hajtottunk végre: 1. A pénzügyi közvetítők közvetetten mért szolgáltatási díjának (FISIM) számítása az Európai Unió 448/98. sz. tanácsi rendelete és az 1889/02. sz. bizottsági határozata alapján történik. A rendelet értelmében egyrészt megváltozott magának a közvetetten mért szolgáltatási díjnak a számítási módszertana, másrészt az új módszerrel meghatározott FISIM-et a korábbi gyakorlattól eltérően fel kellett osztani felhasználói szektorokra/ágazatokra, ami változást okozott az egyes szektorok folyó termelőfelhasználásában, illetve végső fogyasztásában. További módosítást jelentett az ESA 95-ben leírtakhoz képest, hogy a jegybank kibocsátását költségszinten kell mérni, és nem a kereskedelmi bankok analógiájára. 2. A biztosítók kibocsátásának számításakor befektetésekből származó tulajdonosi jövedelemként 2000-től nem csak a biztosítástechnikai számlán kimutatott tételeket (kapott mínusz fizetett hozamok egyenlegét) vesszük figyelembe, hanem a nem biztosítástechnikai számlán szereplő befektetési eredményt, majd az így kapott hozamot a saját tőke/(saját tőke+biztosítástechnikai tartalékok) arányában csökkentjük. Ezt a módszertant vezettük vissza 1995 1999-re is. 3. A termelési számla összeállításakor a hitelintézetek kapott jutalékát kibocsátásként, a fizetett jutalékokat pedig folyó termelőfelhasználásként számoljuk el, ellentétben a korábbi 9
módszerrel, ahol a jutalék egyenlege szerepelt kibocsátási tételként. Tekintve, hogy a hitelintézeti jutalékok új módszertan szerinti számításánál csak átcsoportosítás történt és a fizetett jutalékokat a továbbiakban már nem mint kibocsátást csökkentő, hanem folyó termelőfelhasználást növelő tényezőt vesszük figyelembe, így ennek a módosításnak a hozzáadott értékre nincs hatása. A mellékelt táblázatokból (2D és 2E) látható, hogy a pénzügyi vállalatok esetében kimutatott negatív változás egyértelműen az ún. FISIM-rendeletben leírtak alkalmazásának a következménye. A visszavezetés részletes eredményeit termelési oldalról a 2. melléklet tartalmazza., a 2009. májusi állapothoz viszonyítva. III.2.2. A visszavezetés hatása a felhasználási oldalon A felhasználási oldalon bevezetett változások közül az alábbiak befolyásolták legnagyobb mértékben a számítások eredményeit: A háztartások végső fogyasztási kiadása növekedését elsősorban az illegális tevékenységek beépítése (80 100 Mrd Ft-tal), valamint a FISIM új módszertanának bevezetése okozta (szintén 80 100 Mrd Ft-tal). Hatásában nem ennyire jelentős, de módszertani szempontból fontos változás a saját lakásszolgáltatás (imputált lakbér) új, ún. költségalapú módszerének bevezetése a 2000 előtti számításokba. A kormányzat végső fogyasztási kiadásának változására egyrészt a FISIM beépítése és a folyó termelőfelhasználás egyéb tételeinek felülvizsgálata (40 60 Mrd Ft), másrészt a kormányzati kibocsátásból vásárolt fogyasztás megtisztítása hatott (7 Mrd Ft-tól 45 Mrd Ft-ig). Jelentős módosulással járt az értékcsökkenés adatok visszavezetése (-21 és +18 Mrd Ft közötti mértékben). Kisebb változásokat okozott a természetbeni társadalmi juttatások felülvizsgálata és az adók/támogatások változásainak visszavezetése. A bruttó állóeszköz-felhalmozás módosulása elsősorban a mezőgazdasági beruházási adatok mezőgazdasági számlákban történt módszertani változása miatt következett be (-5, illetve +12 Mrd Ft). Jelentős változást okozott továbbá az állományadatok felülvizsgálata során már korábban végrehajtott változások érvényesítése (+50, illetve -85 Mrd Ft). A külkereskedelmi forgalom adatait legnagyobb mértékben az idegenforgalom módosítása érintette. A 2004-ben bevezetett KSH-felmérések alapján az MNB 2000-ig visszamenőleg módosította a valutaátváltáson alapuló idegenforgalmi adatokat 2000 és 2003 között, ezt a módosítást érvényesítettük most 1995-ig visszamenőleg az adatokban (50 100 Mrd Ft-tal növelve az idegenforgalom két szárát, ami egyenlegben 9 10 Mrd Ft növekedést jelent). A visszavezetés részletes eredményeit felhasználási oldalról a 3. melléklet ismerteti a 2009. májusi állapothoz viszonyítva. III.2.3. A visszavezetés hatása a GNI-adatokra A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) adatainak módosulása nagyrészt a GDP-adatok változása miatt következett be. Ezen kívül hatással volt rá a külföldiek Magyarországról származó, illetve a magyarok külföldről származó munka- és tulajdonosi jövedelem elszámolásának változása is. A 10
munkajövedelmek esetén a 2008 őszétől alkalmazott elszámolási módszert vezettük vissza, ami a fizetési mérlegből származó adatokat a KSH által becsült adatokkal váltotta fel. A tulajdonosi jövedelmek esetében a kamatok elszámolásában (új MNB-kamatmátrix bevezetése) történt változásokat vezettük vissza. A visszavezetés részletes hatását a GNI-adatokra a 4. melléklet mutatja be a 2009. májusi állapothoz viszonyítva. IV. A nemzeti számlák új adatközlési és felülvizsgálati rendje IV.1. Rendszeres revíziók Az új adat felülvizsgálati rend legfőbb célja az adatrevíziók csökkentése és átláthatóbbá tétele. Az új rendben kiiktatjuk a 16,5 hónapra történő revíziót és adatközlést. Ez alól csak a regionális GDPadatok képeznek kivételt, azonban ez nem jelent újabb revíziót, mivel ekkor a tárgyidőszakot követő 9 hónapra publikált országos szintű adatot közöljük területi bontásban. Az éves gyakoriságú adatok revíziójára 2009 szeptembertől kezdődően minden év szeptemberében kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a t.-ik év szeptemberében egyszerre közöljük a t-1-edik év második előzetes éves adatait (az első előzetes éves adatok szektor összesenre valójában már a negyedéves adatokból összeállnak a negyedik negyedéves GDP publikálásakor), a t-2-ik év harmadik előzetes, és a t-3-ik év végleges adatait. Az új felülvizsgálati politika szerint a visszavezetett negyedéves adatokat továbbra is időben kissé eltolva (negyvenöt nappal később), a harmadik negyedévi flash-gdp-publikációkor tudjuk megjelentetni. A nemzeti számla adatok új felülvizsgálati és tájékoztatási rendje Tárgy Határidő Megjegyzés Negyedéves és éves gyorsbecslés (GDP index) T+45 nap Előző éves adat a négy negyedév összege. Negyedéves és éves (4 negyedév alapján) első Előző éves adat a négy negyedév T+70 nap előzetes GDP összege. Éves Nemzeti Számlák, második előzetes adatok T+9 hó GDP, GNI és előzetes szektorszámlák Negyedéves GDP I. felülvizsgálata az éves (T+9) 3-ik negyedéves flash-gdpadattal együtt publikálva T+10,5 hó adatok alapján Előzetes területi GDP T+16,5 hó A második előzetes (T+9) országos adatokkal összhangban. Éves NSZ-felülvizsgálat, végleges területi GDP T+21 hó MNB T+21 hónapos adatfrissítésével összhangban Negyedéves GDP II. felülvizsgálata az éves 3-ik negyedéves flash-gdpadattal együtt publikálva T+22,5 hó (T+21) adatok alapján Éves NSZ opcionális revíziója T+33 hó Negyedéves GDP III. opcionális felülvizsgálata az 3-ik negyedéves flash-gdpadattal együtt T+34,5 hó éves (T+33) adatok alapján publikálva. 11
IV.2. Nagyrevíziók A rendszeres, ütemezett revíziókon kívül szükség lesz nagyrevíziókra (angolul benchmark revision) is, melyek során jelentősebb módszertani, adatforrásban és paraméterekben történő változásokat vezetünk át a nemzeti számlás idősorokon. Elvben a revíziós politikánk ötévenként, lehetőleg nullára és ötre végződő évekre szándékozik tenni ezeket a nagyrevíziókat, de ennek megvalósítása a közeljövőben elsősorban a NACE és ESA változása miatt - igen nehéz. A nagyrevíziókat legalább három hónappal a bevezetés előtt be kell jelenteni az Eurostatnak. Jelenlegi információink alapján a legfontosabb fejlesztések bevezetése ezekben az években várható: Forrás-felhasználás táblák (SUT) integrálása: 2010-2011. TEÁOR 08 bevezetése a nemzeti számlákba: 2011. Az EU által előírt bruttó nemzeti jövedelem (GNI) módszertanával kapcsolatos feladatok (2009-2012) ESA revízió: 2014. Az ún. negyedéves szektorszámlák összeállítása az Euró várható bevezetése előtt két évvel. A legközelebbi nagyrevíziót 2011 szeptemberében tervezzük. Ennek során kerülhet sor az új NACE bevezetésére, a szakosodott egység szerinti átállásra és a SUT-integrálásból eredő fejlesztések egy részének bevezetésére. Az új ESA miatti nagyrevíziót 2014-ben vagy 2015-ben tudjuk végrehajtani, a jövőbeni események függvényében. A fentiekben javasolt szükséges módszertani változtatások bevezetésének tervezett ütemezését az alábbi táblázat foglalja össze. A módszertani változtatások bevezetésének ütemezése Felülvizsgálat időpontja Vonatkozási időszak Felülvizsgálat tartalma 2009. szeptember 2010. szeptember 2011. szeptember 2012. szeptember 2013. szeptember 2014. szeptember 1995 2008 GNI-kötelezettségből eredő módszertani változások bevezetése (első ütem). SUT-integrálásból eredő módszertani fejlesztések bevezetése (első ütem). 1995 2009 GNI-kötelezettségből eredő módszertani változások bevezetése (második ütem). SUT-integrálásból eredő módszertani fejlesztések bevezetése (második ütem). 1995 2010 GNI-kötelezettségből eredő módszertani változások bevezetése (harmadik ütem). SUT-integrálásból eredő módszertani fejlesztések bevezetése (harmadik ütem).teáor-váltás (2000 2010). Szakosodott egységre történő átállás. 1995 2011 TEÁOR-váltás (1995 1999). 1995 2012 1995 2013 ESA 2008 bevezetése 12
1. sz. melléklet A homogén idősor összeállítása során bevezetett korrekciók (1995 1999) Elsősorban a GDP termelési oldalt módosító változtatások: 1. Alvállalkozói teljesítmények elszámolása. A korábbi elszámolási módszertől eltérően EU-ajánlásra az alvállalkozói teljesítményeket nem minden esetben kezeljük az elábéval (eladott áruk beszerzési értékével) analóg módon. Néhány szakágazat esetében az igénybevett alvállalkozói teljesítményeket folyó termelőfelhasználásként vesszük számba, tehát nem az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként. Ez az elszámolási mód a GDP-t lényegében nem befolyásolja, de a bruttó kibocsátás és a folyó termelő-felhasználás szerkezetét igen. 2. Biztosítók kibocsátása számításának korrekciója. A biztosítók kibocsátásának számításakor a befektetésekből származó jövedelemként a régebben a biztosítástechnikai számlán kimutatott tételeket (kapott mínusz fizetett hozamok egyenlege) vettük figyelembe. A teljes idősorra vonatkozóan most a nem biztosítástechnikai számlán szereplő befektetési eredményt is számításba vettük, és az ESA előírásainak megfelelően a kapott hozamot a saját tőke / (saját tőke+biztosítástechnikai tartalékok) arányában csökkentettük. 3. Egyéni vállalkozók szektorbesorolásának módosítása. Az egyéni vállalkozások definíció szerint határesetet képeznek, ugyanis a vállalkozás nem szükségszerűen különül el a háztartástól. 1997 előtt az egyéni vállalkozóknak lehetőségük volt (illetve bizonyos árbevétel felett kötelező volt) tása (társasági adó) alá bejelentkezni, és egyszeres, illetve kettős könyvvitelt vezetni, e szerint adózni. Ennek megfelelően az egyéni vállalkozások egy részét az egyszeres, illetve kettős könyvvitelt vezető nem pénzügyi vállalatoknál számoltuk el. 1997. január 1-jétől azonban a törvényi háttér megváltozott, ezért a teljes idősorra vonatkozóan valamennyi egyéni vállalkozó átkerült a háztartási szektorba. 4. Hálapénz, borravaló. A hálapénzt korábban is elszámoltuk a nemzeti számlákban, de 2002-ben elkészült a nemzeti egészségügyi számla. 2000-től kezdve az itt megjelent adat került a nemzeti számlákba, amit most visszavezettünk 1995-ig. A borravaló esetében a háztartás-statisztikai felmérésre alapozva készült becslés először 2000 2001-re, és beépült három szakágazat (vendéglátás, taxi, fodrász) esetében a termelés, a munkajövedelem és a háztartások fogyasztása értékébe. Az adatok ezzel összhangban visszavezetésre kerültek 1995-ig. 5. Vendéglátásban fogyasztott étel, ital. Korábban az elszámolásunk nettó elvű volt, a vendéglátás csak az árrésével járult hozzá a termeléshez. A vendéglátás kibocsátása az itt elfogyasztott étel készítéséhez felhasznált anyagok és felszolgált ital beszerzési értékét nem tartalmazta. Először 2000-től tértünk át a bruttó elszámolási elvre, ami megfelel az ESA 95 előírásainak, és egyúttal a forrásfelhasználás táblák kiegyensúlyozását is jelentősen segíti. A GDP felhasználási oldalán ugyanis a háztartások fogyasztási kiadásai a vendéglátási szolgáltatásnál az elfogyasztott ital, étel értékét is magukba foglalják, nemcsak a vendéglátó ágazat árrését. Így a forrás- és a felhasználásoldal kiegyensúlyozásakor ezzel a kiadással szemben nemcsak a vendéglátás kibocsátása állt, hanem az itt elfogyasztott ételhez felhasznált anyagokat és a felszolgált italt kibocsátó ágazat termelése is. A módosítás lényege, hogy a vendéglátás bruttó kibocsátása nem csupán a vendéglátó-ipari árrés, hanem tartalmazza az itt elfogyasztott étel, ital teljes értékét a felszolgálással együtt. Az adatokat ennek a módszernek megfelelően most 1995-ig vezettük vissza. 13
6. Hitelintézetek kapott és fizetett jutalékának elszámolása. A termelési számla összeállításához korábban a hitelintézeti jutalékok egyes tételeinek csak az egyenlege állt rendelkezésre, így ezt vettük figyelembe a kibocsátás számításánál. A módszertani váltás következtében az ESA 95 előírásainak megfelelően a hitelintézetek kapott jutalékát kibocsátásként, míg a fizetett jutalékot folyó termelőfelhasználásként számoljuk el. Az adatokat ennek a módszernek megfelelően visszavezettük 1995-ig. 7. Az MNB kibocsátásának elszámolása. A 2000 előtti időszakra vonatkozóan az MNB-t a kereskedelmi bankok analógiájára számoltuk el az ESA 95-ben foglaltaknak megfelelően. A FISIM-re vonatkozó EU-jogszabály alapján a jegybankot költségszinten kell elszámolni. Az adatokat ennek a módszernek megfelelően számoltuk el 1995-ig. 8. Kormányzat: termék- és termelési adók, támogatások, ill. TB-elszámolása. 2000- től átalakítottuk a termék- és termelési adók, támogatások, valamint a társadalombiztosítási járulékok eredményszemléletű elszámolásának módszertanát. Az Eurostat az adók és társadalombiztosítási járulékok eredményszemléletű elszámolásaira vonatkozó ESA 95 elő-írásokat 2000-ben pontosította. Az új uniós jogszabály alapján áttértünk a felajánlott egyik módszerre, az ún. időtényezővel korrigált pénzforgalmi szemléletű elszámolásokra, ezáltal hozva összhangba elszámolásainkat az ESA 95 módosított változatával. Az adatokat ennek a módszernek megfelelően most visszavezettük 1995-ig. 9. Kormányzat: helyi közlekedés önkormányzati támogatásának elszámolása. Az önkormányzati intézményi beszámolók a helyi közlekedés támogatására fordított összegeket dologi kiadásként számolják el. 2000 től ezt a tételt terméktámogatásként, és nem folyó termelőfelhasználásként kezeljük. Az adatokat most ennek megfelelően visszavezettük 1995-ig. 11. Mezőgazdasági számlák integrálása I. (háztartási szektor). A nemzeti számláknak a mezőgazdasági számlákhoz (MSZR) való igazítása jegyében 2000-től a háztartási szektor adatait az MSZR-ből vesszük át, a rendelkezésre álló információk alapján az adatokat visszavezettük 1995-ig. 12. Mezőgazdasági számlák integrálása II. (behalmozás). 2000-től a vállalati szektor becslésénél a saját termelésű mezőgazdasági termékek vállalaton belüli felhasználásának egy részét és a termelők által továbbfeldolgozott részét is mind a kibocsátás, mind a folyó termelőfelhasználás számításakor tehát halmozottan figyelembe vettük. Ez megfelel az ESA szakosodott egységek közötti belső transzfer kezelésére vonatkozó előírásnak. Ez a bruttó elszámolási mód nincs hatással a hozzáadott értékre. Az adatokat most ennek megfelelően visszavezettük 1995-ig. 13. Értékcsökkenés elszámolásának módosítása. Az állományadatok évenkénti aktualizálását, az állóeszköz-felhasználás és a nettó állományérték becslését 2004 óta a nemzetközi gyakorlatban elterjedt PIM-mel (folyamatos leltározás módszere) végezzük. A PIM statisztikai adatok és modellek felhasználásával követi az eszközök bruttó, újrabeszerzési árakon értékelt, és a valós elhasználódás függvényében a nettó értékének alakulását. A bruttó állományértékből a várható élettartamok felhasználásával és értékcsökkenési függvény hozzárendelésével kiszámítható a tárgyévi és a halmozott állóeszköz-felhasználás (értékcsökkenés) értéke. Ez a módszertani és adatforrás változás megváltoztatta a kormányzat és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények hozzáadott értékét. Az adatokat most ennek megfelelően visszavezettük 1995-ig. 14
14. Illegális tevékenységek beemelése a nemzeti számlákba. A KSH által 2000-től végzett számításokat visszavezettük 1995-ig az illegális tevékenységek két legjelentősebb típusára, a kábítószerekre és a prostitúcióra vonatkozóan. A kábítószer-kereskedelem becsléséhez a stabil fogyasztási keresletből indultunk ki. A fogyasztás becsléséhez az egyes drogfajták fogyasztóinak számát, az évi fogyasztás mennyiségét és az átlagárakat használtuk. A prostitúció becslésénél először a fogyasztók számát, a fogyasztói alkalmak számát, és az átlagárakat felhasználva megbecsültük a keresletet, azaz a fogyasztás nagyságát. A folyó termelőfelhasználás becslésénél elsősorban rendőrségi jelentésekre támaszkodtunk. A becslés eredményei hatással voltak a bruttó kibocsátás, a folyó termelőfelhasználás, a végső fogyasztás, az export és az import adataira. Az illegális tevékenység becsült hozzáadott értéke összességében a GDP-nek mintegy 1 százalékaként adódott. 15. Pénzügyi szolgáltatások díja felosztási módszerének (FISIM) továbbfejlesztése. A FISIM azon pénzügyi tevékenységeket méri, amelyeknek nincs explicit díja, a szolgáltatás ellenértékét a kamatok tartalmazzák. A FISIM-számítás a rezidens és nem rezidens ügyfelek, pénzügyi intézmények hitel- és betétügyletein alapul. Ezen szolgáltatások értéke a hiteleken és a betéteken adott időszakban felhalmozódott kamatok, valamint ezen hitel- és betétállományok referencia kamatokon számított értékének különbsége. Az OECD ajánlásai alapján 2000-től a KSH mind a belső, mind a külső referenciarátát külön határozta meg a hazai és a külföldi devizás ügyletekre. A kétféle referenciarátával történő FISIM-számításokhoz a szükséges hitel- és betétállományt, valamint a kamatadatokat forint- és devizabontásban az MNB adatszolgáltatása biztosította. A forint és devizában kiszámított FISIM-ek összegeként kapjuk meg a közvetetten mért pénzügyi szolgáltatások egyes szektorok által felhasznált értékét, amely módszertani fejlesztés erőteljesen hatott a folyó áras GDP-re. Az új módszertan szerint az adatokat visszavezettük 1995-ig. Elsősorban a GDP-felhasználási oldalt módosító változtatások: 16. Háztartások fogyasztási kiadási adatainál a COICOP-nómenklatúra szerinti elszámolás 1995-ig történő visszavezetése a hozzáadott értéket folyó áron nem, míg változatlan áron kismértékben változtatta. 17. Imputált lakbér, saját lakásszolgáltatás, lakbér. Az Eurostat által kidolgozott módszernek megfelelően azokban az országokban, ahol a bérlakások aránya 10%-nál alacsonyabb a teljes lakásállományon belül, és szignifikáns különbség mutatkozik a piaci lakbér és a támogatott lakbér között, az ún. költségalapú elszámolást lehet alkalmazni. Mivel Magyarország esetében mindkét feltétel teljesül, 2000-től e módszer szerint számítjuk az ún. imputált lakbért, ami visszavezetésre került 1995-ig. 18. Kormányzati fogyasztás megtisztítása. A kormányzati fogyasztás változásában több tényező játszott szerepet: a FISIM adatok korrekciója, az értékcsökkenés elszámolásának változása valamint egyéb tranzakciók (dologi kiadások, katonai eszközök elszámolása, a BKV támogatásának átsorolása, a munkavállalói jövedelem egyes tételeinek korrigálása) elszámolásának felülvizsgálata, amiket 1995-ig visszavezettünk. 15
19. A bruttó állóeszköz-felhalmozás változása. Két változtatás történt a bruttó állóeszköz-felhalmozás adataiban. Az első módosítás a mezőgazdasági beruházási adatok mezőgazdasági számlákban történt módszertani változásából adódott. A mezőgazdasági beruházási adatok becslésénél új adatforrás került felhasználásra. A korábban a beruházás statisztikai kérdőívből becsült adatokat felváltották a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai. A másik módosítás a kis értékű eszközök módszertanának változása miatt történt. A módosításokat ennek megfelelően 1995-ig visszavezettük. 20. Külkereskedelem: bérmunka-korrekció (bruttósítás). A külkereskedelmi termékforgalomban a bérmunka forgalmának elszámolása egységesen bruttó módon történik. Az aktív bérmunka 1995. évi adatát a visszaexportált maradék nyersanyag becsült értékével növeltük. 21. Külkereskedelem: reexport. A reexport szolgáltatás értéke nettó módon került elszámolásra 1995-ig visszamenőleg. 22. Külkereskedelem: idegenforgalom felülvizsgálata. A külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi idegenforgalmi keresletét 2004-től a határforgalmi statisztikai felmérések alapján számítjuk. Az idegenforgalmi kiadások és bevételek elszámolásának változása módosította a háztartások fogyasztási kiadását is. Az adatokat ezzel összhangban visszavezettük 1995-ig. 23. Külkereskedelem: külső gyártási tevékenység. Az ún. külső gyártási tevékenység esetében a rezidens vállalat külföldön nem rezidens cégtől terméket (alap- és segédanyagokat) vásárol, majd azt külföldön nem rezidens vállalkozással feldolgoztatja és a készterméket vagy félkész terméket külföldön nemrezidensnek vagy nem rezidenseknek értékesíti. A vásárlás és értékesítés között a nemrezidens vállalat a reexport-tevékenységtől eltérően a terméket megmunkálja, de az áru a rezidens tulajdonában marad. A külső gyártás esetében a rezidens cég az ügylet megszervezésével, menedzselésével és adminisztrációjával, a termelési együttműködéssel és a gyártás felügyeletével, a termék márkavédjegyének biztosításával összefüggésben a termék árában megtérülő tevékenységet (is) végez, ami hazai termelésnek, szolgáltatásnak minősül. A szolgáltatás (nettó) értéke az ügylet értékesítési árbevételének és a nem rezidens aktoroknál folyó termékelőállítással kapcsolatban felmerülő költségek különbözete. Az adatokat ezzel összhangban visszavezettük 1995-ig 24. Külkereskedelem: tértiáru elszámolása. Az ún. tértiáru a külkereskedelmi termékforgalmi statisztikában, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a termékmozgás iránya alapján (a Magyarországról visszaküldött áruexportként, a külföldről visszaérkező áruimportként) kerül elszámolásra. A nemzeti számlák és a fizetési mérleg módszertanának megfelelően a könyvvitelben alkalmazott elszámolási elvet követve a kiszállított visszárut importcsökkentő, a behozott visszárut exportcsökkentő tételként számoltuk el 1995-ig visszamenőleg. 25. Külkereskedelem: illegális tevékenységek. A nemzeti számláknak az illegális tevékenységek elszámolása is része. E tevékenységeknek szintén van export-, importvonzata, amely ezúttal beépült az elszámolásba 1995-ig visszamenőleg. Elsősorban a GDP jövedelemoldalát (és a GNI-t) módosító változtatások: 26. Kamatmátrix. 2007-ig a kamatadatokat a nemzeti számlákban az egyes szektorokra eltérő, nem kellően harmonizált adatforrásokra alapozva tudtuk meghatározni, amelynek következtében a rendszeren belüli konzisztencia nem volt kellően biztosított. A Magyar Nemzeti Bank a rendelkezésére álló negyedéves gyakoriságú szektor, alszektor, valamint pénzügyi instrumentumbontású állományok és 16
eredményszemléletű kapott és fizetett kamat adatok alapján először 2000-ig visszamenőleg készítette el a szektorok közötti kamatáramlásokat bemutató kamatmátrixot. Az összeállított kamatmátrix magában foglalja a rezidens gazdasági szektorok, valamint a külföld szektor kamatáramlásait, és a FISIM-alapadatokkal való konzisztenciát is biztosítja. Most a kamatmátrixot a 2000 előtti időszakra is bevezettük. 27. Külfölddel kapcsolatos munkavállalói jövedelem módosítása. 2007-ben a KSH az MNB fizetésimérleg-statisztikája helyett új módszertant vezetett be 2000-ig visszamenőleg. A külföldnek fizetett munkavállalói jövedelem elszámolása a Magyarországon foglalkoztatott külföldi állampolgárok személyijövedelemadóbevallás adatai és szakértői becslés alapján készül. A külföldről kapott munkavállalói jövedelmek becsléséhez a nemzetgazdasági munkaerőmérleg adatait, valamint az Európai Ügyek Hivatala külföldi munkavállalásról készített tanulmányát használtuk. A becslést visszavezettük 1995-ig. 28. Fizetett osztalék, részesedés. Az eredményszemléletű elszámolásból eredően a teljes idősorra vonatkozóan a közvetlen tőkebefektetésre jutó jóváhagyott osztalék elszámolása akkor történik, amikor annak kifizetése a vállalat döntése alapján esedékessé válik. 29. Külföldi befektetések visszaforgatott jövedelme. A KSH a 2000 előtti adatok esetén akkor tekintett egy céget külföldi befektetéssel működőnek, ha az adott cégben a külföldi részesedés mértéke 10%, vagy annál nagyobb volt. Ugyanakkor nem vizsgálta, hogy ezt egy vagy több külföldi befektető révén érte-e el. Az MNB-vel egyeztetve 2000-től kezdődően csak azoknak a befektetőknek számolunk el visszaforgatott jövedelmet, akik egyenként is elérik a 10%-os határt. További változás, hogy a negatív adózott eredményt minden vállalkozás esetében újrabefektetett jövedelemként elszámoljuk. Ez módosította a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) adatát is. Az adatokat a fentiekkel összhangban visszavezettük 1995-ig. Csak változatlan áras számításokat módosító változtatások: 30. Láncindexek bevezetése. Az Eurostat 2001-ben kiadott előírásai alapján a 2000. évi adatokkal kezdődően áttértünk a változatlan áras adatok előző évi árakon történő számítására a fix árbázis helyett. Ennek megfelelően az alaprészletezettségben számított változatlan áras adatokat az előző évi súlyokkal kell súlyozni az aggregálás során, illetve az alaprészletezettségben számított változatlan áras adatokat Laspeyresformulával kell összegezni, hogy eljussunk a nemzeti számlák magasabb fokú aggregációs szintjére. Az árindexek esetében Paasche-formulát kell alkalmazni. Az adatokat a fentiekkel összhangban visszavezettük 1995-ig. 31. Beruházási árindexek A negyedéves beruházási árindex 2001-től TEÁOR két számjegyes ágazati bontásban (57 ágazat), anyagi-műszaki összetétel szerinti részletezéssel (gép, berendezés és jármű), belföldi és import kategóriákban negyedéves gyakorisággal számítódik. Az új típusú árindexek alapja a belföldi gép és járművek esetén az ipari termelőiár-indexek, az importgépek, járművek estén pedig a reprezentáns alapú külkereskedelmi árstatisztika adatok. Az éves beruházásiárindexek az ágazati tagolású negyedéves indexek beruházási teljesítményértékkel súlyozott átlagolásával készülnek. Az ágazatos beruházásiár-indexek értelemszerűen a folyó áras adatokat nem befolyásolják, ugyanakkor a változatlan áras adatokra egyes esetekben hatással vannak. Az adatokat a fentiekkel összhangban visszavezettük 1995-ig. 17
2. sz. melléklet A változások részletezése a GDP termelési oldalán 2/A) A változások hatása az egyes szektorok bruttó hozzáadott értékére (folyó áron, millió Ft) 1995 1996 1997 1998 1999 Eltérés a visszavezetés előtti számokhoz képest Nem-pénzügyi vállalatok Bruttó kibocsátás 521 531 706 609 928 744 1 336 036 1 490 545 Folyó termelő-felhasználás 558 837 762 531 971 663 1 452 809 1 599 223 Bruttó hozzáadott érték -37 306-55 922-42 919-116 773-108 678 Pénzügyi vállalatok Bruttó kibocsátás -56 099-44 380-42 081 49 721 25 831 Folyó termelő-felhasználás 56 399 41 169 53 030 76 084 89 498 Bruttó hozzáadott érték -112 498-85 549-95 111-26 363-63 667 Kormányzat Bruttó kibocsátás 65 884 74 646 51 843 48 693 33 921 Folyó termelő-felhasználás 57 696 63 285 59 911 69 564 44 304 Bruttó hozzáadott érték 8 188 11 361-8 068-20 871-10 383 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények Bruttó kibocsátás 22 657 23 182 25 839 25 884 29 213 Folyó termelő-felhasználás 9 743 7 134 6 242 4 563 4 549 Bruttó hozzáadott érték 12 914 16 048 19 597 21 321 24 664 Háztartások Bruttó kibocsátás 207 737 259 744 247 609 270 696 232 636 Folyó termelő-felhasználás 9 586 22 211-23 096-31 083-49 287 Bruttó hozzáadott érték 198 151 237 533 270 705 301 779 281 923 Nemzetgazdaság összesen Bruttó kibocsátás 761 710 1 019 801 1 211 954 1 731 030 1 812 146 Folyó termelő-felhasználás 692 261 896 330 1 067 750 1 571 937 1 688 287 Bruttó hozzáadott érték 69 449 123 471 144 204 159 093 123 859 Termékadók és támogatások egyenlege -7 025-6 856-24 985-19 879-53 846 FISIM (régi kivétele) 219 248 218 848 241 807 245 081 283 809 Bruttó hazai termék 281 672 335 462 361 026 384 295 353 822 18
2/B) Nem-pénzügyi vállalatok és háztartások szektorokat érintő hatások, folyó áron Bruttó kibocsátás (folyó áron, millió Ft) Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Év egyéniek besorolásmódosítása bérmunkakorrekció mező behalmozás alvállalkozói telj. vendégl. bruttósítás borravaló külső gyártás FISIM nem egyéni vállalkozások egyéniek besorolásmódosítása borravaló 1995-65 100 301 435 72 563 199 141 7 016 3 762 2 714 0 130 456 65 100 11 979 202 1996-62 900 424 849 79 784 246 401 8 678 4 370 5 427 0 172 046 62 900 13 150 11 648 1997-57 641 552 265 83 661 329 406 4 898 5 298 10 857 0 158 565 57 641 19 337 12 066 1998-64 437 794 243 81 051 467 249 30 624 5 593 21 713 0 173 572 64 437 20 355 12 332 1999-34 694 870 943 76 739 490 901 36 412 6 820 43 424 0 161 927 34 694 23 927 12 088 FISIM Folyó termelőfelhasználás (folyó áron, millió Ft) Nem-pénzügyi vállalatok Háztartások Év egyéniek mező alvállal- vendégl. egyéniek bérmunka- külső nem egyéni besorolás- behal- kozói bruttó- borravaló FISIM besorolás- borravaló FISIM korrekció gyártás vállalkozások módosítása mozás telj. sítás módosítása 1995-34 038 301 435 72 563 199 141 7 016 0 2 714 10 006-24 986 34 038 0 534 1996-31 540 424 849 79 784 246 401 8 678 0 5 427 28 932-24 465 31 540 0 15 136 1997-30 611 552 265 83 661 329 406 4 898 0 10 857 21 187-70 946 30 611 0 17 239 1998-30 901 794 243 81 051 467 249 30 624 0 21 713 88 830-77 636 30 901 0 15 653 1999-18 326 870 943 76 739 490 901 36 412 0 43 424 99 129-83 942 18 326 0 16 329 Bruttó hozzáadott érték (folyó áron, millió Ft) Nem pénzügyi vállalatok Háztartások egyéniek mező alvállal- vendégl. egyéniek bérmunka- külső nem egyéni Év besorolás- behal- kozói bruttó- borravaló FISIM besorolás- borravaló FISIM korrekció gyártás vállalkozások módosítása mozás telj. sítás módosítása 1995-31 062 0 0 0 0 3 762 0-10 006 155 442 31 062 11 979-332 1996-31 360 0 0 0 0 4 370 0-28 932 196 511 31 360 13 150-3 488 1997-27 030 0 0 0 0 5 298 0-21 187 229 511 27 030 19 337-5 173 1998-33 536 0 0 0 0 5 593 0-88 830 251 208 33 536 20 355-3 319 1999-16 368 0 0 0 0 6 820 0-99 129 245 869 16 368 23 927-4 241 19
2/C Változások hatása a hozzáadott érték volumenindexekre, a termelés oldalán TEÁOR szerinti megnevezés Nem pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok Háztartás Háztart. segítő nonprofit (az új és régi volumenindexek különbségei, százalékpont) Kormányzat Nemzetgazdaság összesen Nem pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok 1996/1995 1997/1996 A Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás 0,8-10,2-1,9-0,1-0,8-5,3-0,4-0,9 B Halgazdálkodás -0,8-0,8-1,8-2,7 C Bányászat -0,2 0,0-0,2-1,7-2,9-1,6 D Feldolgozóipar 0,3-0,5-1,6 0,1-0,1 1,1-7,0-0,7 E Villamosenergia-, gáz,- gőz-, vízellátás -0,9-0,9-0,8-0,8 F Építőipar -1,0 2,8-0,5-0,8-1,0 2,9-2,0-0,9 G Kereskedelem, javítás -0,9 105,6-1,1-1,1-0,1 103,9-0,5-0,2 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -1,2 0,4-0,4-0,5-0,3 7,4-2,9-0,4 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés -0,6 5,6-2,8-0,3-0,2-3,4-3,8 0,1 J Pénzügyi közvetítés 51,8 51,8 11,5 12,1 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás -2,8-4,5 1,0-0,1-0,2 6,3 1,5 0,1 L Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás -1,9-1,9-0,1-0,1 M Oktatás -0,7-2,0 0,0-20,1-2,3-0,8 1,3-0,7-1,2 1,3 N Egészségügyi, szociális ellátás 9,1-2,0-1,9-3,8-1,7 7,7 2,3-3,9 4,9 2,2 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás -0,6 0,1-5,1-4,0-2,6-0,6 1,4-14,6 6,9 1,9 P Háztartások tevékenysége Q Területen kívüli szervezet Háztartás Háztart. segítő nonprofit Kormányzat Nemzetgazdaság összesen Ágazatok összesen (alapáron) -0,4 51,8-1,6-1,4-6,3 0,7-0,4 11,5 0,8-1,1 5,3 0,1 FISIM Nemzetgazdaság összesen (alapáron) -0,2-0,3 Termékadók és támogatások egyenlege 0,1 0,6 Nemzetgazdaság összesen (piaci áron) 0,0-0,2 20