Behajthatatlan követelés Időállapot: 2017-01-01 - Hatályos Szerző: Veresné Drótos Katalin, Lektor: Kereszti Lajos, Módosítva: 2017-09-28 12:09:54 Tartalomjegyzék: 1. A behajthatatlan követelés gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A behajthatatlan követelések minden esetének közös ismérve, hogy biztosak lehetünk a pénzügyi teljesítés elmaradásában. 1. A behajthatatlan követelés gyakorlata 2001. január 1-jétől a számviteli törvény határozza meg a behajthatatlan követelés fogalmát. A behajthatatlan követelések minden esetének közös ismérve, hogy biztosak lehetünk a pénzügyi teljesítés elmaradásában. a) Sikertelen végrehajtás a címzettel szemben már végrehajtást kezdeményeztünk, bebizonyosodott, hogy az adósnál nincs értékkel bíró fedezet. Nemleges foglalási jegyzőkönyv készült. b) Csődegyezség, felszámolási egyezség a követelés befolyása, azért nem következett be, mert az említett eljárások során nyilatkozat alapján azt elengedtük., az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) Felszámoló nyilatkozata, a fedezet hiányáról a kirendelt felszámoló felmérte a vagyont, és megállapította, hogy nem minden kötelezettséget sikerül majd 1. oldal
visszafizetni, írásbeli nyilatkozatban közli e tényt. d) Vagyonfelosztási javaslat alapján, fedezetlen követelések a felszámolás befejező fázisában a vagyonfelosztási javaslatból kitűnik, hogy a vagyon nem nyújt fedezetet a kötelezettségekre vagy azok egy részére. e) Fajlagosan kisösszegű követelések - a végrehajtás többe kerülne, mint az eredeti követelés leírása. f) Fel nem lelhető adós a követelésünk címzettjével szemben, azért nem tudunk eljárni, mert az nem fellelhető, a felkutatása igazoltan nem jár eredménnyel. Ez esetben olyan dolog igazolásáról kell gondoskodni, ami nincsen. Igazolásnak tekinthető a bírósági végrehajtó ilyen tartalmú igazolása, a postai eljárásról szóló belső szabályzat, pontosan meghatározza mikor kell a kézbesítést eredménytelennek tekinteni. Így nekünk kell gondoskodni a pontos szabályozás beazonosításáról. g) Bíróság előtt nem érvényesíthető követelések játékból, fogadásból eredő követelések. h) Elévült követelések hatályos jogszabályi előírások alapján a követelés elévül. Ptk. szerint az általános elévüli idő 5 év. i) Devizakövetelések behajthatatlanná minősítése ha az érintett követelés nem forintra, hanem valamely másik pénznemre, devizára vonatkozik, akkor a devizajogszabályokban meghatározott egyéb előírásokat is figyelembe kell venni. Számviteli szempontból behajthatatlan követelésnek minősül az a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igény, amely a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódik, ideértve az egyéb követeléseket, továbbá a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, mivel A. a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, illetve növeli a veszteséget), vagy B. az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel. Az A. esetben a jogszerűen fennálló követelés eredményes érvényesítése gazdasági szempontok alapján nem lehetséges, mivel a követelés végrehajtása (behajtása) 2. oldal
nagyobb vagy megközelítőleg akkora ráfordítással járna a vállalkozó számára, mint amekkora pénzbevétele abból származna. (Ez esetben előfordulhat, hogy összességében akkor is veszteséggel jár a követelés végrehajtása, ha a követelés teljes összegét behajtják.) A jelzett esetben a vállalkozónak azt kell számításokkal alátámasztania, hogy - a bizonytalansági tényezőket is figyelembe véve - a követelések végrehajtásának előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatosan várhatóan felmerülő költségek, ráfordítások elérik (megközelítik) a végrehajtásból származó, várható bevételeket. Ebből az következik, hogy a követelésből várhatóan befolyó pénzbevételnek jelentősen meg kell haladnia a követelés behajtásával kapcsolatosan felmerülő költségeket, ráfordításokat ahhoz, hogy az érintett követelések behajtása (gazdaságilag) eredményes lehessen. A B. esetben a jogszerűen fennálló követelés eredményes érvényesítése fizikai (gyakorlati) okokból nem lehetséges, mivel az adós a követelés végrehajtásának (behajtásának) keretében lefolytatott felkutatás ellenére sem lelhető fel. Ebben az esetben azt kell bizonyítania a vállalkozónak, hogy az adóst a tőle elvárható gondossággal megkísérelte elérni [ideértve a rendelkezésre álló jogi eszközöket is (cégbírósági, bírósági eljárás)], azonban ezen kísérletek nem jártak sikerrel. (A hivatkozott törvényi előírás egyértelműen rendelkezik arról is, hogy a követelés behajthatatlanná minősítéséhez nem elegendő az, ha a fizetési felszólítások kézbesítése eredménytelen, mert az adós az általa megadott címen nem található meg, ezért célszerű ezt a tényt - ha lehet - a területileg illetékes önkormányzattal is igazoltatni.) 2. Adózás 2.1 ÁFA Az Áfa tv. szerint, a behajthatatlan követelésben lévő áfa nem igényelhető vissza. 2.2 Társasági adó Az adó alapját növeli a behajthatatlan követelés adóévben leírt összege 1996. évi LXXXI. Tv. 8.. h) bek. A követelések behajthatatlanságához a következő adóalap-csökkentő korrekciók kapcsolódnak: - a követelés bekerülési értékből az a rész de legfeljebb a bekerülési értékből értékvesztésként, behajthatatlan követelésként leírt összeg csökkenti, amelyről az 3. oldal
adóévről készített beszámoló mérlegkészítésének napjáig a számvitelről szóló törvény meghatározott rendelkezéseinek alkalmazásával megállapítható, hogy behajthatatlanná vált, kivéve, ha a behajthatatlanság megállapítása a követelés elévülése vagy bíróság előtti érvényesíthetetlenségén alapult. A társaságiadó-törvény szempontjából behajthatatlan követelésnek minősül (vagyis adóalap-csökkentő tétel) az olyan követelés bekerülési értékének 20 százaléka is, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető. 4. oldal
2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Nem értelmezhető. 5. oldal
2.3.2 Magánszemély Nem értelmezhető. 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Nyilvántartását a 2000. évi C. törvény a számvitelről szerint vezetőnél a kettős könyvelés szerint kell eljárni. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem értelmezhető. 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem értelmezhető. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel A forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő - követelésnek behajthatatlan követelésként az üzleti évben leírt összegét az egyéb ráfordításokkal szemben hitelezési veszteségként a minősítéskor (deviza követelés esetében a könyv szerinti árfolyamon) T8691. Behajthatatlan követelés leírt összege K 311. Belföldi követelések K 317. Külföldi követelések A hitelezési veszteségként leírt behajthatatlan követelések elszámolásához rendelkeznünk kell a megfelelő dokumentációval, amely a jogszabály szerinti behajthatatlanság tényét megfelelően alátámasztja. Abban az esetben, ha ez amiatt történt, mert az adós igazoltan nem lelhető fel, akkor az erre vonatkozó szabályrendszert célszerű a számviteli politika részeként kezelni. Egyetlen kivételt a behajthatatlannak minősített vásárolt követelés adóévben leírt 6. oldal
összege jelenti, melyet a pénzügyi műveletek, egyéb ráfordításai között kell kimutatni. 3.2 Egyszeres könyvvitel Könyvelni nem kell. Mérlegben a követelés csökken, a tartalék összege csökken. 3.3 Szja szerinti adózás Nem értelmezhető. 4. Iratminták, nyomtatványok Példa behajthatatlan követelésre (jpg - 83.51 KiB) Konkrét példa behajthatatlan követelésre. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 4.. 4/a. * behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető; 4.. 26. * nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel; 7.. n) * a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza, 8.. gy) * az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből 7. oldal
származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege, h) * a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, 16.. (2) i) a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogelődtől átvett követelésre a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint e követelés behajthatatlanná válása esetén az átalakulást, egyesülést, szétválást követően úgy módosítja adózás előtti eredményét, ahogyan azt a jogelőd tette volna, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás nem történt volna meg. 2000. évi C. törvény a számvitelről 10. behajthatatlan követelés: az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető), b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. 8. oldal
29. (1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. (2) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a (3)-(4) bekezdés szerinti követelések és a 27. (3), (5)-(6) bekezdésében nevesített pénzkölcsönök közé. (3) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegtétel azokat az (1) bekezdés szerinti követeléseket tartalmazza, amelyeknél az adós a 3. (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás és a követelés nem tartozik a 27. (3), (5)-(6) bekezdése szerinti pénzkölcsönök közé. (4) Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegtétel azokat az (1) bekezdés szerinti követeléseket tartalmazza, amelyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szemben áll fenn, és a követelés nem tartozik a 27. (3), (5)-(6) bekezdése szerinti pénzkölcsönök közé. (5) Váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad kimutatni. (6) Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást. (7) Egyéb követelésként kell kimutatni - a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozások között létrejött - valódi penziós és óvadéki repóügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárát, illetve a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kifizetett visszavásárlási árát, az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést, továbbá a származékos ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul. (8) A (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően az egyéb követelés mérlegtételnél kell kimutatni továbbá a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni (1) bekezdés szerinti valamennyi követelést - a (2) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével -, ideértve a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot 9. oldal
követő egy éven belül esedékes részleteket, a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket is. (9) A követelések között kell a mérlegben önálló tételként kimutatni származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete címén a pénzügyi instrumentumok 59/A- 59/F. -ok szerinti valós értéken történő értékelése esetén a le nem zárt kereskedési, illetve fedezeti célú származékos ügyletek pozitív valós értékét (jövőben várható - nyereségjellegű - eredményét). 65.. (6) A mérlegben a követelést az (1)-(5) bekezdés szerinti könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. (7) A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. 81.. (3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni: b) a forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő - követelésnek behajthatatlan követelésként az üzleti évben leírt összegét; 6. Módosítás az előző változathoz képest Változott a 2000 évi C.törvény 29 (7) bekezdése. A határidős és opciós ügyletek származékos ügyletekre változott. Az anyagra nincs hatással. 10. oldal