E L Ő T E R J E S Z T É S a Térségi Tanács február 15. ülésére

Átírás

1 Mosonmagyaróvár Térségi Társulás Elnökétől 14.sz. napirend E L Ő T E R J E S Z T É S a Térségi Tanács február 15. ülésére Tárgy: Kistérségi Egyesített Szociális Intézménynél és a Család és Gyermekjóléti Központ ellátottjai által meg nem fizetett díjak behajthatatlannak való minősítése Előterjesztő: Dr. Árvay István elnök Előkészítő: KESZI intézményvezető, gazdasági vezető CSGYK intézményvezető, gazdasági vezető Megtárgyalta: Szociális Bizottság - egyhangú bizottsági támogatás Pénzügyi Bizottság - egyhangú bizottsági támogatás

2 Tisztelt Tanács! Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény továbbiakban Áht (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat. követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet. A jogszabály által meghatározott helyi önkormányzati rendelet jelen esetben tanácsi határozatot jelent. Mosonmagyaróvár Térségi Társulás Tanácsa 2/2015.(II.17.)TT. határozatával elfogadta a Társulás évi költségvetését, melynek 16. -a rendelkezik a követelés elengedés szabályairól: 16. A számvitelről szóló évi C. törvény 3. (4) bekezdés 10. pont a)-d), f) és g) alpontjai szerinti követelés, kiegészítve az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 1. és 5. pontjában definiált behajthatatlannak minősülő és kisösszegű követelések elengedése a következő módon engedélyezhető: (1) A Társulás és irányítása alá tartozó költségvetési szervek könyveiben megjelenő, kisösszegű követelésnek minősíthető követelés elengedéséről értékhatártól függetlenül a Társulás tanácsa dönt, a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményét figyelembe véve. Ennél fogva, a Tanácsnak szükséges döntenie a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével, a több év óta fennálló behajthatatlan követelések elszámolásáról. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet alapján (1. (1) bekezdés): Behajthatatlan követelés a) 1 a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. (4) bekezdés 10. pont a)-d), f) és g) alpontja szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, b) - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében - az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, és c) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel. A központi költségvetési törvény mind évben, mind évben a kis összegű követelés értékhatárát 100 ezer Ft-ban állapította meg. Az Áht. 97. (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az önkéntes teljesítésre vonatkozó felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár szerinti kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. A felsorolt kritériumok bármelyikének megléte esetén a követelést behajthatatlannak kell minősíteni és hitelezési veszteségként le kell írni, vagyis nem lehet a mérlegben kimutatni.

3 A Társulás hatályos számviteli politikája rögzíti a behajthatatlanság tényét alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat: 8.3. A behajthatatlanság tényét alátámasztó bizonylatok A behajthatatlanság tényét és mértékét kell hitelt érdemlően bizonyítania bizonylatok alapján. A behajthatatlanság tényét különösen a következő bizonylatok támasztják alá hitelt érdemlően: nemleges foglalási jegyzőkönyv a végrehajtás sikertelenségének alátámasztására, írásos megállapodás az egyezségi megállapodás keretében elengedett követelésről, a végelszámoló írásbeli nyilatkozata a fedezethiányról, a felszámoló írásbeli nyilatkozata a fedezethiányról, a felszámolási eljárásban keletkezett vagyonfelosztási javaslat, dokumentumok, gazdaságossági számítások, hogy a követelés csak veszteséggel, aránytalanul magas költségráfordítással hajtható be, tértivevényes postai megkeresés postahivatal által igazolt visszaérkezése az adós fel nem lelhetőségére (Cégjegyzékből cím megkeresése, ha a felszólító levél átvétel nélkül visszajön és ennek dokumentálása), az elévülés tényét igazoló okiratok. Fontos különbség van a behajthatatlan követeléses esetében a számviteli törvény és az Áhsz. szabályozása között. A számviteli törvényben megfogalmazottakhoz képest az Áhsz. szigorúbb feltételeket állapít meg arra vonatkozóan, mikor tekinti az államháztartás szervezete behajthatatlannak a követelést. Általános szabályként megfogalmazható, hogy a követelést akkor lehet behajthatatlannak minősíteni, ha a jogorvoslati lehetőségek kimerültek, az önkormányzat biztos lehet az adós pénzügyi teljesítésének elmaradásában. Behajthatatlan követelést a mérlegben kimutatni nem lehet. A behajthatatlanság tényét és mértékét is bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek. Jelen előterjesztéshez kapcsolódik a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény és Család-és Gyermekjóléti Központ által készített, ágazatonkénti tartozások állományának kimutatása. (1. számú melléklet) Jelen előterjesztésben a jogszabályi rendelkezések alapján javasoljuk a Tanácsnak, hogy a kimutatott tartozásokat az elhunyt személyek esetében minősítse behajthatatlannak, hivatkozva az adós fel nem lelhetőségére, valamint a kis összegű tartozások vonatkozásában szintén a behajthatatlanság ténye kerüljön megállapításra, mivel végrehajtás költsége nem lenne arányos a követelés várhatóan behajtható összegével. A több mint öt éve fennálló, és eredménytelen behajtás alapján fennálló kötelezettség vonatkozásában az elévülésre hivatkozva szükséges dönteni a behajthatatlanságról. Az előterjesztéshez csatolt, december 31-i fordulónappal készített analitika alapján összesítésre került a behajthatatlanság megállapítására vonatkozó követelések állománya (1. számú melléklet alapján): KESZI HAJLÉKTALANOKAT ELLÁTÓ SZOLGÁLAT: elhunyt személyek

4 5 fő ,-Ft 4 fő ,-Ft a behajtás költsége aránytalanul magas a követelés összegéhez képest (elvárt adósságszint Ft/adós), illetve jövedelemmel nem rendelkező adósok 3 fő ,-Ft ,-Ft CSGYK Gyermekek Átmeneti Otthona Gyermekvédelmi szakellátásba került, szülői felügyeleti jog megszűnt 2 fő ,-Ft 4 fő ,-Ft a behajtás költsége aránytalanul magas a követelés összegéhez képest (elvárt adósságszint Ft/adós), illetve jövedelemmel nem rendelkező adósok 1 fő 5 430,-Ft 2 fő jövedelemmel nem rendelkező adósok ,-Ft Figyelembe véve a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015.(XI.10.) IM rendeletet a végrehajtás során minimálisan a következő költségekkel szükséges számolni: - végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíj 100 ezer Ft-ig 4.000,- Ft - költség általány munkadíj 10%-ka - kamarai díj 1.000,- Ft - készkiadási díj 1.000, ,- Ft - eljárásra fordított idő, minden megkezdett óra 4.000,- Ft Azaz ha eljárást kezdeményezünk minimálisan körülbelül Ft költséget jelent. A rendelet 1. alapján a költségek viselői: 1. (1) Az önálló bírósági végrehajtót (a továbbiakban: végrehajtó) a hatáskörébe tartozó végrehajtás foganatosításáért költségátalány, utazási költségátalány, készkiadás (a továbbiakban együtt: költségtérítés), munkadíj, az adós teljesítése esetén ezeken felül behajtási jutalék illeti meg.

5 A fentiek alapján adósként a ,- Ft követelést meg nem haladó tartozás vonatkozásában, úgy állapítottuk meg, hogy a behajtás költsége a követelés várható megtérülésének összegével nem áll arányban. A fentieket összegezve, behajthatatlan követelés tényét 21 fő esetében fennálló, ,-Ft Ft értékű követelés állományra állapítottuk meg. Mosonmagyaróvár Térségi Társulás Tanácsa 2/2015.(II.17.)TT. határozat 16. -a alapján kérem a határozati javaslat elfogadását: Határozati javaslat:../2016. (II. 15.) TT. határozat Mosonmagyaróvár Térségi Társulás Tanácsa, a Társulás 2/2015.(II.17.)TT. határozat 16. -ra hivatkozva úgy határoz, hogy a Társulás irányítása alá tartozó, önállóan működő Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény és a Család- és Gyermekjóléti Központ által nyilvántartott, ellátottak díjbevételére vonatkozó követelés állományában, a határozatot csatolt 1. számú melléklet alapján a követeléseket behajthatatlannak minősíti, a következők alapján: KESZI HAJLÉKTALANOKAT ELLÁTÓ SZOLGÁLAT: elhunyt személyek 5 fő ,-Ft 4 fő ,-Ft a behajtás költsége aránytalanul magas a követelés összegéhez képest (elvárt adósságszint Ft/adós), illetve jövedelemmel nem rendelkező adósok 3 fő ,-Ft CSGYK Gyermekek Átmeneti Otthona ,-Ft Gyermekvédelmi szakellátásba került, szülői felügyeleti jog megszűnt 2 fő ,-Ft 4 fő ,-Ft a behajtás költsége aránytalanul magas a követelés összegéhez képest (elvárt adósságszint

6 Ft/adós), illetve jövedelemmel nem rendelkező adósok 1 fő 5 430,-Ft 2 fő jövedelemmel nem rendelkező adósok ,-Ft A Tanács felhatalmazza a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény és a Család és Gyermekjóléti Központ vezetőjét, a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetésére. Felelős: határidő: intézményvezetők, gazdasági vezető azonnal Mosonmagyaróvár, február 2. Dr. Árvay István elnök