Kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzési szak

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Vezető- és Továbbképzési Központ Kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzési szak Képzési Program Szakfelelős: Prof. Dr. Kis Norbert, egyetemi tanár

I. A Kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelményei (KKK) 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése Kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzési szak A szakirányú továbbképzés megnevezése angolul: Governmental Studies postgraduate specialist training course 2. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése Kormányzati tanulmányok szakember A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése angolul: Expert of Governmental Studies 3. Képzési terület Államtudományi 4. A felvétel feltétele Bármely képzési területen legalább alapképzési szakon szerzett oklevél. 5. A képzési idő 3 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 90 kreditpont 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben 7.1. A képzés célja: A közszolgálatban felsővezetői feladatokhoz szükséges ismeretek és képességek fejlesztésével olyan szakemberek képzése, akik az államérdek és a közszolgálat értékrendjének érvényesítése érdekében, állami és szakmai vezetői feladatokat komplexen, rendszerszemlélettel, magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési és vezetői képességek birtokában képesek ellátni. 7.2. A képzés során elsajátítandó kompetenciák tudáselemek, megszerezhető ismeretek: az állam intézményrendszere, alkotmányjogi, közjogi keretei, a közigazgatás jogi és dogmatikai alapkérdései, a kormányzás hatékonyságának feltételei, modelljei, gyakorlati kérdései, a kormányzati stratégiai tervezés és a fejlesztés-politikák tapasztalatai, az ágazati szakpolitikák tervezésének és érvényesítésének komplexitása,

a kormányzati és közigazgatási feladatok közgazdasági és közpénzügyi megalapozása, a helyi önkormányzás és helyi demokrácia gyakorlata, a szervezeti és személyzeti hatékonyság és teljesítmény fejlesztésének és mérésének hazai és nemzetközi tapasztalatai, a közszolgáltatás-szervezés, a közfeladat-ellátás stratégiai-szervezési kérdései, a közigazgatás-fejlesztés, a hatékonyabb működés tervezési, szabályozási, elemzési, mérési összefüggései, a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok főbb folyamatai, az EU döntési folyamatok és a nemzeti kormányzati intézkedések kapcsolatának komplexitása, jogi és közpolitikai korrelációi, a kormányzati, gazdaságpolitikai, versenyképességi és innovációs folyamatok nemzetközi tapasztalatai. 7.3. A képzés során megszerezhető személyes adottságok, készségek: kiemelkedő szervezői, koordinációs készség, vezetői kommunikációs készség, konfliktuselemzésre és konfliktuskezelésre való készség, problémafelismerő-, elemző és megoldó készség, intuíció és módszeresség, információfeldolgozási képesség, a társadalmi környezettel, igényekkel szembeni érzékenység, elkötelezettség és igény a minőségi munkára, igény az élethosszig tartó szakmai továbbképzésre, alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, a vezetői feladatok ellátására. 7.4. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A szakon végzettek alkalmasak: az államérdek és a közszolgálat értékrendjének érvényesítése érdekében az állami feladatokat komplexen, az állami humántőkét rendszerszemlélettel kezelni, fejlesztését irányítani és megvalósítani, a magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési és vezetői feladatok ellátására, a közpolitikai stratégiai tervezést és hatáselemzést átfogó ágazati, szakpolitikai költségvetési-gazdasági szemlélettel kezelni, a kormányzati modelleket, technikákat alkalmazni, az államszervezet, az állami működés hatékony változásmenedzsmentjére, az állami működést összehasonlító módszerrel és nemzetközi modellek szerint is tervezni és szervezni, az állami működést meghatározó és befolyásoló társadalmi és politikai, gazdasági és emberi tényezőket átfogóan értékelni. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték: Alapozó tantárgyak (26 kredit) Alkotmány államtan Közigazgatástan Helyi önkormányzás Helyi közszolgálatfejlesztés Helyi demokrácia

A kormányzás hatékonyságának feltételei, modelljei Szervezeti és személyzeti hatékonyság és teljesítmény A közszolgáltatás-szervezés, a közfeladat-ellátás stratégiai szervezési ismeretei Szakmai törzsanyag (64 kredit) Ágazati szakpolitikák elemzése I-II. Kormányzati és közigazgatási feladatok közgazdasági és közpénzügyi megalapozása Közigazgatás-fejlesztés és hatékonyság Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Az EU kormányzásának mechanizmusa és a nemzeti kormányzati munka kapcsolata Összehasonlító kormányzástan Vezetés-szervezés kompetencia-fejlesztő tréning Fejlesztés menedzsment gyakorlat

II. Értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások: - A számonkérés Az ismeretek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ) tartalmazza. Az ismeretek számonkérésének módját a tantárgyi programok rögzítik, a hallgatók erről a tanulmányaik megkezdése előtt tájékoztatást kapnak. A tananyag ismeretének értékelése a szorgalmi időszakban, illetve a vizsgaidőszakban történhet. Valamennyi vizsga lehet írásbeli, szóbeli vagy ezek kombinációja. - A záróvizsga A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga több részből szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből állhat. A záróvizsgára bocsátás feltételei: az abszolutórium megszerzése. A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd zárt ülésen vita esetén szavazással állapítják meg a záróvizsga eredményét. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredménye: A záróvizsga érdemjegyét a kapott osztályzatok számtani átlaga adja. A több elemből álló záróvizsga esetén az egyes elemeket külön érdemjeggyel kell értékelni. Bármelyik elem vizsgatételére kapott elégtelen osztályzat esetében a záróvizsga értékelése elégtelen. A záróvizsga eredményét a záróvizsga részeredményeinek egyszerű átlaga képezi. Az oklevél kiadásának feltételei: a tantárgyi- és vizsgakötelezettségek teljesítése, összesen 90 kredit megszerzése, eredményes záróvizsga. Az oklevél minősítésének megállapítása az alábbi határértékek figyelembevételével történik: kitűnő, ha az átlag 5,00 jeles, ha az átlag 4,51-4,99 jó, ha az átlag 3,51-4,50 közepes, ha az átlag 2,51-3,50 elégséges, ha az átlag legalább 2,00 de legfeljebb 2,50.

Kiváló eredménnyel végez az a hallgató, akinek oklevél minősítése kitűnő. Kiváló eredménnyel végez továbbá az is, akié jeles, valamint az összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 4,51. - A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje: A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. (5) bekezdése szerint.

III. A képzésben alkalmazott oktatási és értékelési módszertan A képzés módszertani pillérei: 1) E-tananyag: önálló tanulás interaktív e-tananyagok alapján, esetgyakorlatok, ismeretellenőrzés, felkészülés az e-szemináriumra és a gyakorlati foglalkozásra 2) E-szeminárium: on-line csoportos foglalkozás, amelynek során az előre meghatározott tematika alapján, egyéni és csoportos feladatok megoldása a zárt, on-line felületen írásban történik, interaktív módon. 3) Gyakorlati foglalkozás: helyben (megyeszékhelyen) szervezett tréningek tapasztalt oktatók és szakértők bevonásával. A képzésnek a hatékony tanulás számára kell ideális feltételeket teremtenie. A hatékonyság az alábbi területeken érvényesül: - a résztvevő jelentős munkateher mellett tanul, gyakran kiégési tünetekkel, - gyakran változó környezethez kell adaptálódnia, - a tanulási és fejlődési motivációja ingadozó, - a feladatköréhez szükséges ismeret-szabályanyag köréről változó tapasztalati tudása van (egyéniesítés szükséglete). A képzés módszertani jellemzői: - módszertani gyakorlatok, amelyek a gyorsan változó szabályrendszer/adattömeg/információtömeg szelekciójának hatékony módját, a rendszerezés és feldolgozás technikáit célozzák egyéni döntés-támogatás módszerként, - célzottan fejlesztik a változó szervezet/szabályozás/feladatrendszer által megkövetelt tanulási és adaptációs képességeket, - segítik a személyes kompetenciák helyes önértékelését, az egyéni képességek gyengeségeinek és erősségeinek felismerését és fejlesztését, - fejlesztik az egyéni probléma-megoldási képességet, - fejlesztik a kooperatív feladat-megoldást, - a résztvevők aktív, kreatív egyéni tanulási munkát folytatnak, - élményszerűség, elégedettség, sikerélmény és motiváció-erősítés, - önértékelés alapú visszajelzés a tanulás személyes hatékonyságáról. A számonkérés és értékelés: A tantárgyak többségénél a számonkérés alapja az e-szeminárium keretében, az oktató által kiadott komplex tantárgyi feladat egyéni írásbeli megoldása. A feladat és az egyéni megoldás alkalmasak arra, hogy az oktató értékelje, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg meggyőződjön arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására.

Kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzési szak Tanterv és vizsgakövetelmények Sorszám Tantárgy neve Félév Típus Kreditérték Óraszámok összesen E-szeminárium Gyakorlati Foglalkozás E-tananyag Számonkérés módja Tárgyfelelős 1. I. félév 32 95 41 54 44 1.1. Alkotmány államtan I. kötelező 6 20 12 8 8 kollokvium Dr. Takács Albert 1.2. A kormányzás hatékonyságának feltételei, modelljei I. kötelező 4 10 4 6 4 kollokvium Dr. Kaiser Tamás 1.3. Közigazgatástan I. kötelező 4 10 4 6 8 kollokvium Prof. Dr. Patyi András 1.4. Az EU kormányzásának mechanizmusa és a nemzeti kormányzati munka kapcsolata I. kötelező 4 10 6 4 8 kollokvium Dr. Koller Boglárka 1.5. Szervezeti és személyzeti hatékonyság és teljesítmény I. kötelező 4 10 0 10 4 kollokvium Dr. Hazafi Zoltán 1.6. A közszolgáltatásszervezés, a közfeladat-ellátás stratégiai szervezési ismeretei I. kötelező 4 15 7 8 4 kollokvium Dr. habil. Nyikos Györgyi 1.7. Ágazati szakpolitikák elemzése I. I. kötelező 6 20 8 12 8 kollokvium Prof. Dr. Kis Norbert

2. II. félév 32 95 61 34 30 2.1. Összehasonlító kormányzástan II. kötelező 5 15 15 0 4 kollokvium Prof. Dr. Halász Iván 2.2. Közigazgatásfejlesztés és hatékonyság II. kötelező 6 20 8 12 4 kollokvium Prof. Dr. Nemeslaki András 2.3. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok II. kötelező 5 10 10 0 8 kollokvium Prof. Dr. Halmai Péter 2.4. 2.5. 2.6. Helyi önkormányzás Helyi közszolgálatfejlesztés Helyi demokrácia Kormányzati és közigazgatási feladatok közgazdasági és közpénzügyi megalapozása Ágazati szakpolitikák elemzése II. II. kötelező 4 10 4 6 4 kollokvium Dr. Imre Miklós II. kötelező 6 20 12 8 4 kollokvium II. kötelező 6 20 12 8 6 kollokvium Prof. Dr. Lentner Csaba Prof. Dr. Kis Norbert 3. III. félév 26 50 0 50 0 3.1. Vezetés-szervezés kompetenciafejlesztő tréning III. kötelező 13 25 0 25 0 kollokvium Dr. Méhes Tamás 3.2. Fejlesztés menedzsment gyakorlat III. kötelező 13 25 0 25 0 kollokvium Dr. habil. Nyikos Györgyi ÖSSZESEN 90 240 102 138 74

1. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Alkotmány államtan 2. A tanórák száma: 20 óra 3. Kreditérték: 6 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Takács Albert, főiskolai tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Takács Albert, Dr. Téglási András, Dr. Erdős Csaba 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A tantárgy a magyar állam intézményrendszerét és közjogi fejlődését elemzi komplex alkotmányjogi, történeti és politikai kontextusban. Cél: a jogállamiság és az intézményrendszer hatékonyságának probléma-érzékeny feldolgozása, reformkísérletek és érték-konfliktusok tanulmányozása, amely az alábbi tematikai bontásban történik: Az alkotmányozó hatalom, az alkotmány jogi, politikai és erkölcsi szerepe. Az államhatalom egysége és megoszthatósága. A jogállam. Parlamentarizmus vagy prezidiálódás. A kormányzás mint önálló hatalmi tevékenység. Az alkotmányosság biztosítékai. Igazságszolgáltatás és jogvédelem. Gazdasági és pénzügyi alkotmányosság. Az intézmények szerepe a nemzetek felemelkedésében. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése 12. Tananyag: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításához e-tananyag, a csoportmunkához esettanulmányok/esetgyakorlatok készülnek (NKE fejlesztés), az alábbi szakirodalom felhasználásával: Patyi András Téglási András (szerk.) (2013): Államtan és a magyar állam szervezete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Trócsányi László (2014): Az alkotmányozás dilemmái. Budapest: HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Takács Péter (szerk.) (2009): Államelmélet. Budapest: Szent István Társulat Georg Jellinek (1994): Általános államtan. Budapest: Osiris-Századvég Kiadó

2. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: A kormányzás hatékonyságának feltételei, modelljei 2. A tanórák száma: 10 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Kaiser Tamás, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Prof. Dr. Báger Gusztáv, Prof. Dr. Csath Magdolna, Dr. Fejes Zsuzsanna, dr. Kádár Krisztián, Prof. Dr. Kis Norbert, Dr. Kaiser Tamás, Bozsó Gábor, Csuhai Sándor 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Az NKE Jó Állam kutatóműhely és a Jó Állam Index-projekt elemzési, mérési és indikátor rendszerének és eredményeinek egyéni és csoportmunkában történő feldolgozása az alábbi területeken: közbiztonság és közbizalom, közösségi jól-lét, gazdasági versenyképesség és pénzügyi stabilitás, fenntartható fejlődés, demokrácia, közigazgatási hatékonyság és jogállamiság. Ennek keretében megismerkedhetnek az alábbi témakörökkel: A kormányzás (governance) koncepció elmélete és alkalmazása. A governance-koncepció kritikája és alternatívái. A jó állam és a jó kormányzás összefüggései, alapkategóriái (állami kapacitás, kormányzati képesség, társadalmi beágyazottság). A kormányzati teljesítménymérés cél- és eszközrendszere, dilemmái és perspektívái. Az indikátor fogalma, osztályozása, típusai, kiválasztásának szempontjai, az indikátorok indikátorrendszerbe épülése: egydimenziós és többszintű, többdimenziós rendszerek. A kormányzati teljesítménymérések legfontosabb nemzetközi és nemzeti modelljeinek módszerei. Mérési módszertanok (OECD, Világbank, IMD, Európai Bizottság) a gyakorlatban: adatgyűjtés, indikátorfejlesztés, indexek, útmutatók, jelentések, vitás kérdések feldolgozása és megvitatása I. Mérési módszertanok (OECD, Világbank, IMD, Európai Bizottság) a gyakorlatban: adatgyűjtés, indikátorfejlesztés, útmutatók, jelentések, vitás kérdések feldolgozása és megvitatása II. Az NKE Jó Állam Jelentésének szakmai és módszertani koncepciója. A Jó Állam Jelentés hatásterületeinek elemzése: biztonság és bizalom a kormányzatban, közösségi jól-lét, pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség, fenntarthatóság, demokrácia, hatékony közigazgatás. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel.

10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése 12. Tananyag: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításához e-tananyag, a csoportmunkához esettanulmányok/esetgyakorlatok készülnek (NKE fejlesztés), az alábbi szakirodalom felhasználásával: Kaiser Tamás (szerk.) (2014): Hatékony közszolgálat és jó közigazgatás - Nemzetközi és európai dimenziók. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kaiser Tamás Kis Norbert (szerk.) (2014): A jó állam mérhetősége. Tanulmányok. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Levi-Faur, David (ed.) (2012): Oxford Handbook of Governance. Oxford University Press Francis Fukuyama (2005): Államépítés. Kormányzás és világrend a XXI. században. Budapest: Századvég Kiadó

3. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Közigazgatástan 2. A tanórák száma: 10 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Prof. Dr. Patyi András, egyetemi tanár 7. A tantárgy oktatói: Prof. Dr. Patyi András, Dr. Takács Albert, Dr. Csáki-Hatalovics Gyula 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A közigazgatási jogdogmatika fejlődését, a közigazgatási jog fogalmi rendszerét részben történeti forrásmunkák, részben a jogi szabályozás elemzésére építő, rendszerező és gyakorlatorientált ismeretátadás az alábbi tematikai bontásban: A közigazgatási jog forrásai. A közigazgatás szerepe a jogalkotásban. A közigazgatási jogi norma és a közigazgatási jogviszony. A közigazgatási szervek jogalanyisága, a közigazgatás szervezeti joga. A közigazgatási tevékenységfajták alapjai, szervezetrendszer és igazgatás, az irányítás. A felügyelet és az ellenőrzés. A szervezetrendszeren kívüli igazgatás. A közigazgatás felelősségi rendszere. A közigazgatási jogérvényesítés. A közigazgatás bírói kontrollja. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése 12. Tananyag: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításához e-tananyag, a csoportmunkához esettanulmányok/esetgyakorlatok készülnek (NKE fejlesztés), az alábbi szakirodalom felhasználásával: Tamás András (2007): A közigazgatási jog elmélete. Budapest: Szent István Társulat Koi Gyula (2014): A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Lőrincz Lajos (szerk.) (1988): A magyar közigazgatás-tudomány klasszikusai 1847-1947. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó Magyary Zoltán (1942): Magyar közigazgatás. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda

4. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Az EU kormányzásának mechanizmusa és a nemzeti kormányzati munka kapcsolata 2. A tanórák száma: 10 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Koller Boglárka, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Marján Attila, Dr. Mocsáry Péter, Dr. Koller Boglárka, Dr. Arató Krisztina 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Az EU döntési folyamatainak és a nemzeti kormányzati intézkedések kapcsolatának komplexitását, jogi és közpolitikai korrelációkat alapvetően a magyar tapasztalatok alapján esettanulmányok mentén dolgozzák fel, az alábbi tematikai bontásban: Az EU intézményi struktúrája, az egyes intézmények szerepe. A bizottsági javaslatok előkészítése, Fehér Könyv, Zöld Könyv, társadalmi konzultáció. A rendes jogalkotási eljárás (co-decision). Delegált jogi aktusok, komitológia. A jogszabályok átültetése, végrehajtása, érvényesítése. Az EU közigazgatás működési alapelvei, HR alapelvek, hatékonysági és nyelvi kérdések. Tagállami EU-döntéshozatali megoldások. Esettanulmányok: Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország. Magyarország - EU-ügyekért felelős közigazgatási rendszere. Az Állandó Képviselet szerepe. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése 12. Tananyag: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításához e-tananyag, a csoportmunkához esettanulmányok/esetgyakorlatok készülnek (NKE fejlesztés), az alábbi szakirodalom felhasználásával: Marján Attila (szerk.) (2014): Magyarország első évtizede az Európai Unióban 2004-2014 kiválasztott fejezetek. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi Intézet Stelbaczky Tibor (2010): Kézikönyv a Tanács eljárási szabályzatához. Budapest: EU- Elnökségi füzetek, Külügyminisztérium

Marján Attila (2009): Az Európai Unió intézményeinek közigazgatási rendszeréről és humánpolitikájáról. In: Jog-Állam-Politika : Jog- és politikatudományi folyóirat 1:(4) pp. 183-188. Horváth Zoltán Ódor Bálint (2010): Az Európai Unió szerződéses reformja Az Unió Lisszabon után. Budapest: HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft.

5. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Szervezeti és személyzeti hatékonyság és teljesítmény 2. A tanórák száma: 10 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Hazafi Zoltán, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Almásy Gyula, Dr. Belényesi Emese, Dr. Hazafi Zoltán, Dr. Szabó Szilvia, Dr. Szakács Gábor, Bokodi Márta, Lóczy Péter 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Középpontban a közszektor intézményeinek teljesítménymérése, a közfeladatok teljesítmény-modellezése, az erőforrás-gazdálkodás jó gyakorlatai és mérhetősége, a nemzetközi teljesítmény-fejlesztési és mérési modellek, standardok, gyakorlatok (pl. INTOSAI, CAF, OECD), kiemelten a szervezeti integritás fejlesztése és mérése az alábbi tematikai bontásban: A teljesítmény értelmezésének szintjei (kormányzás, közpolitika formálás, szervezetalakítás, vezetés-menedzsment, egyéni teljesítményfejlesztés). A hatékonyság és az eredményesség összefüggései, kormányzati hatékonyság. A CAF, mint a közigazgatás kíválóságmodellje. A szervezeti integritás fejlesztése. A szervezeti és személyzeti hatékonyság összefüggései. A személyzeti gazdálkodás hosszú távú fejlesztését megalapozó stratégiai és integrált emberi erőforrás gazdálkodás rendszermodellje. A vezetők szerepe az emberi erőforrás-gazdálkodás irányításában, valamint az új kihívások kezelésében. A teljesítménymenedzsment összetevői, teljesítménymodellek és alkalmazásuk a közszolgálatban. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése 12. Tananyag: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításához e-tananyag, a csoportmunkához esettanulmányok/esetgyakorlatok készülnek (NKE fejlesztés), az alábbi szakirodalom felhasználásával: Gajduschek György (2014): Miben áll, és mérhető-e a kormányzati teljesítmény? In: Politikatudományi Szemle XXIII/3. 97 116. pp.

Jenei György (2010): Kormányzati hatékonyság, teljesítőképesség és funkcióteljesítés. In: Politikatudományi Szemle XIX/3. 7 25. pp. Szente Zoltán (2002): Az Általános Értékelési Keretrendszer (CAF) mint közigazgatási kiválóságmodell. In: Szente Zoltán (szerk.) (2002): Az Általános Értékelési Keretrendszer (CAF) alkalmazásának lehetőségei a magyar közigazgatásban. Tanulmányok. Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet, 7-29. [Közigazgatásfejlesztési füzetek VII.] Bakacsi Bokor Császár Gelei Kováts Takács (2004): Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. Budapest: KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Szabó Szilvia Szakács Gábor (szerk.): Közszolgálati személyi erőforrás-menedzsment (megjelenés alatt)

6. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: A közszolgáltatás-szervezés, a közfeladat-ellátás stratégiai szervezési ismeretei 2. A tanórák száma: 15 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. habil. Nyikos Györgyi, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. habil. Nyikos Györgyi 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A tantárgy az állami és önkormányzati szerepvállalást elemzi a közösségi szolgáltatásokban, közgazdasági és allokációs modellezést végez, a közfeladat-ellátás stratégiai-szervezési kérdéseivel (közoktatás, szociális, közegészségügy, közmunka), az állami vagyongazdálkodás, a közműszolgáltatások szervezésének és a PPP gyakorlatok tapasztalataival foglalkozik esettanulmányok alapján az alábbi tematikai bontásban: Kormányzás, állam, közfeladatok. Közszolgáltatások meghatározása és rendszere, Európai Közérdekű Szolgáltatások. A közszolgáltatások lehetséges szervezeti formái. A közszolgáltatások tervezése, beszerzése. Közszolgáltató szervezetek finanszírozása. Közszolgáltatás és állami támogatások problematikája. Közszolgáltatási infrastruktúra kialakítása. Közszektor és magánszektor együttműködésén alapuló közszolgáltatások. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése 12. Tananyag: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításához e-tananyag, a csoportmunkához esettanulmányok/esetgyakorlatok készülnek. (NKE fejlesztés)

7. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Ágazati szakpolitikák elemzése I. 2. A tanórák száma: 20 óra 3. Kreditérték: 6 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Prof. Dr. Kis Norbert, egyetemi tanár 7. A tantárgy oktatói: Prof. Dr. Halmai Péter, Dr. Kaiser Tamás, Prof. Dr. Kerezsi Klára, Dr. habil. Nyikos Györgyi 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A tantárgy egy-egy ágazat szakpolitikai tervezési-megvalósítási-értékelési folyamatait tekinti át. Az ágazati célokat és eszközöket meghatározó nemzetközi, EU és nemzeti stratégiai sztenderdek és szabályozási keretek elemzése alapján a tantárgy a magyar ágazati politikák közelmúltbeli tapasztalataira (2000-es évektől napjainkig) és kurrens folyamataira épít. A tantárgy első része a hazai kormányzati szakpolitika tervezési modelleket és gyakorlatokat rendszerezi, tipizálja, fogalmi-logikai kereteket ad. A különös részben a gyakorló kormányzati szakemberek bevonásával készült esettanulmányokra építve kerül bemutatásra és elemzésre az alábbi 5 ágazati terület: közrend- és közbiztonságpolitika, büntetőpolitika, honvédelem, védelempolitika, gazdaságpolitika, üzleti versenyképesség, foglalkoztatáspolitika, közlekedéspolitika és energiapolitika. Az elsajátítandó ismeretanyag kiterjed a tárgyalt ágazati/szektorális szakpolitika nemzetközi, EU és hazai kormányzati elveire, prioritásaira, jogforrásaira, egyéb policy dokumentumaira, az esetgyakorlatokban bemutatott stratégiák, célok, akciók tényanyagára. A fejlesztendő kompetencia a kormányzati stratégia-alkotás ágazati dimenzióinak megértése, az ágazati fejlesztések, célok közötti keresztkapcsolatok, összefüggések, a normatív szakigazgatási szemléleten túlmutató komplex közpolitikai tervező- és elemzőképesség. Lényeges kompetencia a nemzetközi és EU követelmények és tapasztalatok, a külföldi modellek beépítése a szakpolitikai tervezés és implementáció folyamataiba, a szakpolitikai értékelés statisztikai és módszertani technikái. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése

12. Tananyag: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításához e-tananyag, a csoportmunkához esettanulmányok/esetgyakorlatok készülnek (NKE fejlesztés), az alábbi szakirodalom felhasználásával: Kaiser Tamás Kis Norbert (szerk.) (2014): A jó állam mérhetősége. Tanulmányok. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hajnal György Gajduschek György (2010): Közpolitika. Budapest: HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft. OECD Társadalmi körkép jelentések, Oktatási körkép jelentések, Kormányzati körkép jelentések (2009-2015) Tony Bouvard Elke Löffler (2009, 2nd ed.): Public Management and Governance. Routledge kijelölt esettanulmányok Ágazati szakpolitikai esettanulmányok gyűjteménye (NKE, kiadás 2016. március)

8. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Összehasonlító kormányzástan 2. A tanórák száma: 15 óra 3. Kreditérték: 5 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Prof. Dr. Halász Iván, egyetemi tanár 7. A tantárgy oktatói: Prof. Dr. Halász Iván, Dr. Horváth Attila, Dr. Koi Gyula, Dr. Schweitzer Gábor, Dr. Takács Albert 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A tantárgy fejlődési modellt jelentő országokról, ország-csoportokról ad országmodellenkénti áttekintést, alapvetően a kormányzati, gazdaságpolitikai, versenyképességi és innovációs folyamatok kritikai elemzésével foglalkozik, az alábbi tematikai bontásban: Összehasonlító kormányzástan fogalma. Komparatisztikai bevezetés. A kormányzás jogi és intézményi háttere a közjog kontextusában. A nyugati világ meghatározó kormányzástani modelljei áttekintés. A nem nyugati világ és a különböző átmeneti megoldások áttekintése. A brit és a brit hatás alatt lévő államok kormányzati modellje - részletes bemutatás. Az USA modellje. A francia modell és a hatása alatt álló államok megoldásai. A német-osztrák modell. A közép-európai és szomszédos államok kormányzati megoldásai I. A közép-európai és szomszédos államok kormányzati megoldásai II. Oroszország - szovjet modell, 1991 utáni fejlődés, posztszovjet térség sajátosságai. Kína és Távol-Kelet. India és más posztkoloniális, illetve hibrid megoldások. Brazília és latin-amerikai tendenciák. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése 12. Tananyag: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításához e-tananyag, a csoportmunkához esettanulmányok/esetgyakorlatok készülnek (NKE fejlesztés), az alábbi szakirodalom felhasználásával: Bende Zsófia Halász Iván (szerk.) (2014): Összehasonlító alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar

Chronowski Nóra Drinóczi Tímea (szerk.) (2007): Európai kormányformák rendszertana. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

9. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Közigazgatás-fejlesztés és hatékonyság 2. A tanórák száma: 20 óra 3. Kreditérték: 6 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Prof. Dr. Nemeslaki András, egyetemi tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Kiss Attila, Dr. Krasznay Csaba, Dr. Sasvári Péter 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A közigazgatás hatékonyabb működésének tervezési, szabályozási, elemzési, mérési összefüggéseit átfogóan vizsgálja. A hatékonyság erőforráskérdéseit, így a szervezet vagy a humántőke fejlesztésének hazai és külföldi gyakorlatait, ezek tanulságait esettanulmányok alapján elemzi. A kimeneti hatékonyság, így különösen az ügyfélterhek csökkentése, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, az e-közigazgatás kiterjesztése és egyéb gyakorlatok, modellek elemzése történik meg a közigazgatás-fejlesztési programok és államreformok tapasztalataira építve, az alábbi tematikai bontásban: A hatékonyság fogalma, értelmezése. A hatékonyság és a versenyképesség összefüggései - az állam hatékonysága és a gazdaság. A közigazgatás hatékonyságának mérése. Eljárás és feladat hatékonyság (output). Szervezet és személyzet hatékonyság (input). Az e-közigazgatás, mint hatékonyság javító szemlélet. Az e-kormányzás részvételi, véleményformáló és demokrácia kiterjesztő szemlélete. A közigazgatás információrendszerei. Technológiai trendek elemzése a közigazgatás fejlesztés szempontjából. Közigazgatási innováció. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése 12. Tananyag: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításához e-tananyag, a csoportmunkához esettanulmányok/esetgyakorlatok készülnek (NKE fejlesztés), az alábbi szakirodalom felhasználásával: Nemeslaki András (2014): E-közszolgálat fejlesztés - Elméleti alapok és kutatási módszerek. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kaiser Tamás Kis Norbert (szerk.) (2014): A jó állam mérhetősége. Tanulmányok. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

10. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Nemzetközi gazdasági kapcsolatok 2. A tanórák száma: 10 óra 3. Kreditérték: 5 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Prof. Dr. Halmai Péter, egyetemi tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Elekes Andrea 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A tantárgy a világgazdasági folyamatokat a világgazdasági erőközpontok, a nemzetközi és regionális együttműködés, szövetségi politikák, az EU és a nemzeti érdekek kölcsönhatásában elemzi. A tantárgy segít megérteni a nemzeti kormányzás külgazdasági, integrációs és szövetségi dimenzióit. Főbb tárgyalt témakörök: globalizáció és integráció; nyitott gazdaságok; globalizáció és rendszerváltás; integrációs intézmények reguláció kormányzás; a globális kereskedelmi intézmények regulációs szerepe; globális integráció és transznacionális vállalatok; a nemzetközi integráció monetáris feltételei; intézményesülés és szabályozottság a regionális integrációkban; regionális monetáris integráció; a monetáris integráció haszna és költségei; gazdasági növekedés és fejlődés a világgazdaságban; globalizáció és egyenlőtlenségek. A tananyag elsajátítását követően a hallgató átlátja és megérti a globalizáció főbb gazdasági folyamatait. Tisztában van a regionális és globális együttműködés előnyeivel és hátrányaival, a nemzeti gazdaságpolitika korlátaival és lehetőségeivel. Szakmai kérdések esetén képes figyelembe venni azok szélesebb társadalmi-gazdasági hatásait, a potenciális hasznok és költségek mérlegelésével megfontoltabb, körültekintőbb döntéseket hozni. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése 12. Tananyag: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításához e-tananyag, a csoportmunkához esettanulmányok/esetgyakorlatok készülnek (NKE fejlesztés), az alábbi szakirodalom felhasználásával: Halmai Péter (2014): Krízis és növekedés az Európai Unióban. Európai modell, strukturális reformok. Budapest: Akadémiai Kiadó. Paul R. Krugman Maurice Obstfeld (2003): Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika. Budapest: Panem Könyvkiadó Blahó András Kutasi Gábor (szerk.) (2010): Erőközpontok és régiók a 21. század világgazdaságában. Budapest: Akadémiai Kiadó

Kenneth A. Reinert (2011): An Introduction to International Economics. New Perspectives on the World Economy, Cambridge University Press Palánkai Tibor (szerk.) (2011): A globális és regionális integráció gazdaságtana (I., II.A, III., IV. A, B, V. B. 1. és 2.). Budapest: Akadémiai Kiadó

11. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Helyi önkormányzás Helyi közszolgálatfejlesztés Helyi demokrácia 2. A tanórák száma: 10 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Imre Miklós, főiskolai tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Budai Balázs, Dr. Gyergyák Ferenc, Dr. Temesi István 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A helyi önkormányzás komplex közjogi, szervezési, gazdálkodási és társadalmi tapasztalatainak esettanulmány alapú feldolgozása. Társadalmi részvétel, stratégiai partnerségek, európai gyakorlatok, OECD, EPSA és HKA fejlesztési esettanulmányok elemzése az alábbi tematikai bontásban: A helyi önkormányzás fogalma, hazai szabályozása, a Jó Állam és a helyi önkormányzás kapcsolata, az önkormányzati feladat- és hatáskörök átalakított rendszere az új önkormányzati törvényben. A helyi önkormányzás nemzetközi modelljei. Az önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, jegyző jogállása és feladatai. A helyi önkormányzatok szervei és működésük, a képviselő-testület, polgármester és bizottságok jogállása és működése, döntéshozatali eljárások (rendeletalkotás, képviselőtestületi és bizottsági határozatok). A helyi önkormányzatok gazdálkodása, társulásai, területszervezés. Helyi közszolgáltatásfejlesztés. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének eszközei. Helyhatósági normák törvényességi vizsgálatának szervezetrendszere, nemzetközi modellek, különös tekintettel az uniós tagállamokra. A helyi demokrácia szerepe a helyi önkormányzásban, társadalmi részvétel, stratégiai partnerség, a helyi demokrácia formális és informális érdekérvényesítési lehetőségei helyi, területi és országos szinten. E-önkormányzat és e-demokrácia formái, helyi lehetőségei. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése

12. Tananyag: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításához e-tananyag, a csoportmunkához esettanulmányok/esetgyakorlatok készülnek (NKE fejlesztés), az alábbi szakirodalom felhasználásával: Csörgits Lajos (2014): A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Bekényi József (szerk.) (2014): Nagy önkormányzati kézikönyv. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Feik Csaba (2014): Változások a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének szabályozásában. In: Új Magyar Közigazgatás 2014. december 7. 28. évf. 4. szám Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzati Kongresszusa. Helyi és regionális demokrácia Magyarországon [CG(25)7FINAL]. In: Új Magyar Közigazgatás 2014. március 7. évf. 1. szám 6-23.p. Tilk Péter (2013): Önkormányzatok feletti törvényességi és alkotmányossági kontroll: rendeletpótlástól a feloszlatás előszobájáig, Foktő példáján. In: Új Magyar Közigazgatás 2013. november 6. évf. 11. szám 22-34.p. Temesi István (2013): Helyhatósági normák törvényességi vizsgálata nemzetközi összehasonlításban. In: Új Magyar Közigazgatás 2013. szeptember 6. évf. 9. szám 15-32.p.

12. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Kormányzati és közigazgatási feladatok közgazdasági és közpénzügyi megalapozása 2. A tanórák száma: 20 óra 3. Kreditérték: 6 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Prof. Dr. Lentner Csaba, egyetemi tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Kolozsi Pál, Dr. Novoszáth Péter, Dr. Parragh Bianka 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A tárgy célja a közpolitikai intézkedések komplex gazdaságpolitikai, államháztartási, költségvetési és pénzügyi jogi hatáselemzése. Az államháztartás rendszertana, történetifejlődési dimenziók, jogi-dogmatikai keretek bemutatása az alábbi tematikai bontásban történik: A nemzetgazdaság alapjai, rendszerei. A nemzetgazdaság működésének gazdasági mutatói. Nemzetgazdasági közpénzügyek magyar és nemzetközi fejlődéstörténete. Közpénzügyi értékelvek. Az állam szerepe, funkciói a XIX-XXI. századi közpénzügyi modellekben. A tervgazdasági modell, piacgazdasági átmenet magyar modellje, a neoliberális modell közpénzügyi viszonyai. Az unortodox (newortodox) magyar közpénzügyi modell tudományos-szakmai háttere, módszertana, és eredményei. Elméleti és törvényi háttere. Állami tervezés, költségvetési és zárszámadási folyamatok. Állami koordináció (Magyarország gyakorlata). A közpénzügyek hazai ellenőrzési rendszere, jogszabályi háttere és módszertana. A fiskális politika mozgástere, regnáló gyakorlata. Adórendszer. Adóhatóságok. Fiskális koordináció. Fenntartható költségvetés elméleti és gyakorlati háttere. A magyar monetáris politika nemzetköziesedése, mozgástere, regnáló gyakorlata. Makro- és mikroprudenciális szabályozás. Fiskális-monetáris koordináció. Nemzetközi monetáris politikai kitekintő. Fed, ECB, BoJ. Az EU költségvetési politikája. Adóharmonizáció. A 2014-2020-as költségvetési terminus. Az EU fiskális politikájának főbb rendező elvei, kihívásai. Válságkezelési intézkedések. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése

12. Tananyag: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításához e-tananyag, a csoportmunkához esettanulmányok/esetgyakorlatok készülnek (NKE fejlesztés), az alábbi szakirodalom felhasználásával: Lentner Csaba (szerk.) (2013): Közpénzügyek és Államháztartástan. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Lentner Csaba (szerk.) (2015): Közpénzügyek és Államháztartástan II. Adózási pénzügytan és államháztartási gazdálkodás. Budapest: NKE Szolgáltató Kft.

13. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Ágazati szakpolitikák elemzése II. 2. A tanórák száma: 20 óra 3. Kreditérték: 6 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Prof. Dr. Kis Norbert, egyetemi tanár 7. A tantárgy oktatói: Prof. Dr. Csath Magdolna, Dr. Kaiser Tamás, Dr. habil. Nyikos Györgyi 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A tantárgy egy-egy ágazat szakpolitikai tervezési-megvalósítási-értékelési folyamatait tekinti át. Az ágazati célokat és eszközöket meghatározó nemzetközi, EU és nemzeti stratégiai sztenderdek és szabályozási keretek elemzése alapján a tantárgy a magyar ágazati politikák közelmúltbeli tapasztalataira (2000-es évektől napjainkig) és kurrens folyamataira épít. A tantárgy első része a hazai kormányzati szakpolitika tervezési modelleket és gyakorlatokat rendszerezte, tipizálta, fogalmi-logikai kereteket adott. A különös részben a gyakorló kormányzati szakemberek bevonásával készült esettanulmányokra építve kerül bemutatásra és elemzésre az alábbi 8 ágazati terület: agrárpolitika, környezeti fenntarthatósági politika, egészségpolitika, szociális biztonság és közösségi jól-lét, oktatáspolitika, ifjúságügy, innováció, kutatás-fejlesztés, digitális politika, ICT, kultúra, vallásügy, társadalmi kohézió. Az elsajátítandó ismeretanyag kiterjed a tárgyalt ágazati/szektorális szakpolitika nemzetközi, EU és hazai kormányzati elveire, prioritásaira, jogforrásaira, egyéb policy dokumentumaira, az esetgyakorlatokban bemutatott stratégiák, célok, akciók tényanyagára. A fejlesztendő kompetencia a kormányzati stratégia-alkotás ágazati dimenzióinak megértése, az ágazati fejlesztések, célok közötti keresztkapcsolatok, összefüggések, a normatív szakigazgatási szemléleten túlmutató komplex közpolitikai tervező- és elemzőképesség. Lényeges kompetencia a nemzetközi és EU követelmények és tapasztalatok, a külföldi modellek beépítése a szakpolitikai tervezés és implementáció folyamataiba, a szakpolitikai értékelés statisztikai és módszertani technikái. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel.

10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése 12. Tananyag: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításához e-tananyag, a csoportmunkához esettanulmányok/esetgyakorlatok készülnek. (NKE fejlesztés), az alábbi szakirodalom felhasználásával: Kaiser Tamás Kis Norbert (szerk.) (2014): A jó állam mérhetősége. Tanulmányok. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hajnal György Gajduschek György (2010): Közpolitika. Budapest: HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft. OECD Társadalmi körkép jelentések, Oktatási körkép jelentések, Kormányzati körkép jelentések Tony Bouvard Elke Löffler (2009, 2nd ed.): Public Management and Governance. Routledge

14. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Vezetés-szervezés kompetencia-fejlesztő tréning 2. A tanórák száma: 25 óra 3. Kreditérték: 13 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: III. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Méhes Tamás, adjunktus 7. A tantárgy oktatói: Dr. Antal Zsolt, Dr. Berta Judit, Dr. Méhes Tamás, meghívott állami vezetők 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A vezetői hatékonyság, vezetői tudatosság és kommunikáció fejlesztését célzó csoportos gyakorlatok, action learning módszertan szerinti csoportos vezetői problémamegoldás, és csoportos coaching. A vezetőképzés kompetencia-térképe: stratégiai tervezés képessége, nyitott kommunikáció a kollektívával, a polgárokkal, a médiával és a szakpolitikával, csapatmunka és motiváció, közös teljesítményben gondolkodás, a személyügy hatékony irányítása, a képességek fejlesztése és a tudás-átadás rendszerszerű működése, az eljárások optimalizálása, technológiai haladás, a szervezet rugalmassága és alkalmazkodóképessége, innovatív kultúra kialakítása, integritás, etika és a fejlődés iránti elkötelezettség. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése 12. Tananyag: A vezetőképzés esettanulmányokon alapuló tréning. Tapasztalt közigazgatási vezetők stratégiai-ágazati esettanulmányokat adnak elő a közszektor különböző területeiről: ezek közös elemzésén és az együttes problémamegoldáson keresztül kell gyakorolni a vezetői kompetenciák hatékony működtetését, így különösen a stratégiai problémakezelést, a szervezeti kihívások kezelését, a személyzet kondicionálását egy adott kihívásra.

15. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Fejlesztés menedzsment gyakorlat 2. A tanórák száma: 25 óra 3. Kreditérték: 13 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: III. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. habil. Nyikos Györgyi, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Kondor Zsuzsanna, Dr. habil. Nyikos Györgyi 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A hallgató a projekttervezéstől a megvalósításig egy ágazati pilot-fejlesztés szimulációját végzi el az oktató és egy külső fejlesztéspolitikai szakértő mentorálásával, a projektdokumentum értékelése zárja a gyakorlatot. Ennek keretében megismerkedhetnek az alábbi kérdésekkel: Fejlesztési források rendszere, EU közvetlen és osztott menedzsment kezelt források forrástérkép. Fejlesztési forrásfelhasználás fő szabályai. Tervezés és jelentősége. Programmenedzsment és végrehajtási kérdések ezeknek hatása a fejlesztési projektre. Projektmenedzsment és kockázatok. Végrehajtási problémák, szabálytalanságok és kezelésük. Monitoring és értékelés. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A megadott konzultációkon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: egyéni feladatmegoldás oktatói értékelése 12. Tananyag: A vezetőképzés esettanulmányokon alapuló tréning. Tapasztalt közigazgatási vezetők stratégiai-ágazati esettanulmányokat adnak elő a közszektor különböző területeiről: ezek közös elemzésén és az együttes problémamegoldáson keresztül kell gyakorolni a vezetői kompetenciák hatékony működtetését, így különösen a stratégiai problémakezelést, a szervezeti kihívások kezelését, a személyzet kondicionálását egy adott kihívásra. Felhasznált szakirodalom: Nyikos Györgyi (2012): Végrehajtási intézményrendszer a kohéziós politikában. In: Polgári Szemle: 8:(3-6) pp. 140-164. Nyikos Györgyi (2011): Aktualitások a fejlesztéspolitika területéről. Kondicionalitás és eredményorientáltság, illetve kohéziós politika versus területfejlesztés. In: Területi Statisztika 1., 38-51.

Nyikos Györgyi (2013): A közfinanszírozásból megvalósított fejlesztések hatásai, különös tekintettel az EU kohéziós politikára. In: Pénzügyi Szemle 2: pp. 165-185. (2013) Nyikos Györgyi (2013): A közbeszerzés és a kohéziós politika viszonya és egymásra hatása a gyakorlatban. In: Tátrai Tünde (szerk.) (2013): A közbeszerzés gyakorlata. Szakértők útmutatói ajánlatkérőknek és ajánlattevőknek. Budapest: Raabe Kiadó NKE Az Európai Unió pénzügyi támogatási rendszere című szakmai továbbképzés tananyaga