Kutatási előzmények

Az embert erdő fgadja, és sivatag búcsúztatja. CHATEAUBRIAND A magyarrszági erdők természetességének vizsgálata Az erdők természetességének növelési lehetőségei BARTHA DÉNES 2009

Kutatási előzmények

Kitekintés Németrszági Waldbitpkartierungs-prjekt Svájci nemzeti erdőleltárzás-prjekt Osztrák hemeróbia-prjekt

Hazai próbálkzásk BARTHA (1994) SZODFRIDT (1995) JÉROME (1995) AGÓCS (1995) KOLOSZÁR (1995) PÁPAI (1995) BARTHA (1995) SEREGÉLYES S. CSOMÓS (1995) MÁTYÁS (1996) FRANK BARTHA (1997) MADAS (1997) BARTHA SZMORAD TÍMÁR (1998) SÓDOR MADAS (1998) MÁTYÁS (1998) SOLYMOS (1998) BONDOR HALÁSZ (1998) SZODFRIDT (1998) SZMORAD (1999) SOLYMOS (2000) SOLYMOS (2001) AGÓCS (2002) KOLOSZÁR (2004) TÓTH (2004) BARTHA STANDOVÁR TÍMÁR (2008)

Elméleti alapk és megfntlásk

Alapfgalmak Eredetiség := Mindenféle emberi beavatkzást nélkülöző természetesség. Természetesség := A természeti flyamatk szabad érvényesülése, és az e flyamatk által kialakíttt jellemzők megléte. Műviség := A természetesség inverze, kizárólagsan emberi hatásk érvényesülése. Természetes állapt Művi állapt 100 % Természetesség 0 %

Visznyítási alapk max. (100%) A természetesség váltzása: 1 - lermlás (degradálódás) 2 - nincs váltzás (stagnálás) 3 - javulás (regenerálódás) antrpgén terhelés AV 1 2 3 AV PTV AV JPTV PTV min. (0%) ETV RTV krábbi bitópállapt jelenlegi bitópállapt jövőbeli bitópállapt időskála

A közép-európai természetes erdődinamika mdellje

Célkitűzések

I. Rögzíteni az ezredfrduló erdeinek természetességi állaptát. II. Választ adni az alábbi kérdésekre: 1. Milyen a magyarrszági erdők természetessége? 2. Milyen az erdőgazdasági tájcsprtk erdeinek természetessége? 3. Milyen az erdőgazdasági tájak erdeinek természetessége? 4. Milyen az egyes természetszerű erdőtársulás-csprtk és a kultúrállmányk természetessége? 5. Milyen az egyes kritérium-csprtk szerepe a természetességi állapt jelenlegi szintjében? 6. Hgyan váltzik a krsztályk srán a természetesség? 7. Függ-e a természetesség az állmányk (erdőrészletek) nagyságától? 8. Függ-e a természetesség a kezelések típusától? III. Fejleszteni a természetesség vizsgálati módszerét. IV. Gyakrlati ajánláskat fgalmazni.

Anyag és módszer

Indikátrk, kritériumk és kritérium-csprtk

A faállmány-összetétel indikátrai

A faállmány-szerkezet indikátrai

A cserjeszint indikátrai

A gyepszint indikátrai

Az újulat indikátrai

A termőhely indikátrai

A hltfa indikátrai

A vadhatás indikátrai

Vizsgálati bjektumk, mintavétel Vizsgálati bjektumk: A mintavétel módszere: állmányk erdőrészletek rétegzett véletlenszerű Típus Országs terület ha Erdőrészletek száma db Súlyérték Mintaterületek száma db Természetszerű állmányk 657.782 103.671 6 1950 Átmeneti állmányk 333.884 70.856 4 660 Kultúrállmányk 787.051 170.479 1 390 Összesen 1.778.717 345.006 3000

Mintavételi helyek

Értékelés alapjai Elméleti alap: Delphi-módszer Gyakrlati megvalósítás: értékszámk rendelése az indikátrkhz és ezek súlyzása 1. szint terepen felvett jellemzők (a természetesség indikátrai) (pl. az idegenhns fafajk aránya) 2. szint természetességi kritériumnként (pl. a faállmány-szerkezet természetessége) 3. szint az erdőállmány természetességének származtatása

A természetesség számítási módja 1. szint 57 terepen felmért indikátr került értékelésre az indikátrk megszlása skálatípus szerint: Indikátr skálatípusa arány bináris nminális rdinális Indikátrk száma 23 db 9 db 9 db 16 db Példa idegenhns fafajk elegyaránya cserjeszint eltávlításának nyma idős fák térbeli mintázata gyepszint rágáskárának mértéke 14 indikátr értékelése a ptenciális természetes erdőtársulástól is függ, 43 indikátr értékelése ettől független az indikátrk értékszáma 0-100 közötti

A természetesség számítási módja 2. szint a. Faállmány-összetétel = = (5 A1a + 4 A1b + 3 A2a + 2 A2b + 5 A3 + 2 A4 + 2 A5) X b. Faállmány-szerkezet = = (A7a + A7b + 2 A8 + A9 + A11) Y + (2 A6 + 2 A13 + 2 A14 + + 5 A15 + A16 + A17) c. Hltfa jellemzők = A18 + 5 A19 + A20 + A21 + 5 A22 d. Cserjeszint-összetétel = 5 B4 + 5 B5 + B6 e. Cserjeszint-szerkezet = 3 (B1 + B2) + 2 B3a + 3 B3b + B7 f. Gyepszint-összetétel = C2 + 2 C3 g. Gyepszint-szerkezet = 2 C1a + 2 C1b + 2 C4 + C5 h. Újulat-összetétel = D3 i. Újulat-szerkezet = D1a + 4 D1b + D2 j. Vadhatás = (E1 + E2 + E3 + E4) Q k. Termőhelyi jellemzők = 2 F1 + Z F2 + F4 + F5 + 5 F6 + F7 + 1,5 F8

A természetesség számítási módja 3. szint 1. Faállmány természetessége = (A Faállmány-összetétel nrmált értéke + + Faállmány-szerkezet nrmált értéke) / (A+B) 2. Cserjeszint természetessége = (C Cserjeszint-összetétel nrmált értéke + + D Cserjeszint-szerkezet nrmált értéke) / (C+D) 3. Gyepszint természetessége = (E Gyepszint-összetétel nrmált értéke + + F Gyepszint-szerkezet nrmált értéke) / (E+F) 4. Újulat természetessége = (G Újulat-összetétel nrmált értéke + + H Újulat-szerkezet nrmált értéke) / (G+H) K Erdőrészlet természetességi mutatója = V kritérium nrmált értéke A

Eredmények és értékelésük

A magyarrszági erdők természetessége rszágs átlagadatk alapján A magyarrszági erdőállmányk átlags természetessége és természetességük szélső értékei A természetes fafajú, a termőhelyidegen fafajú és az idegenhns fafajú állmányk természetessége

A magyarrszági erdőállmányk átlags természetessége és természetességük szélső értékei Legalacsnyabb természetességű erdőállmány: 14,0 % Legmagasabb természetességű erdőállmány: 87,2 % Az erdőállmányk átlags természetessége: 48,6 %

A magyarrszági erdők természetessége rszágs átlagadatk alapján A magyarrszági erdőállmányk átlags természetessége és természetességük szélső értékei A természetes fafajú, a termőhelyidegen fafajú és az idegenhns fafajú állmányk természetessége

70 65 60 Természetesség (%) 55 50 45 40 35 30 25 T TI I Típus Mean Mean±SE Mean±SD 1. ábra A természetes fafajú (T), a termőhelyidegen fafajú (TI) és az idegenhns fafajú (I) állmányk átlags természetességi értékei (középérték, középérték hibája és szórás)

A magyarrszági erdők természetessége területi bntásban Az erdőgazdasági tájcsprtk erdeinek természetessége Az erdőgazdasági tájcsprtk természetes fafajú állmányainak természetessége Az erdőgazdasági tájak idegenhns fafajú állmányainak természetessége Az erdőgazdasági tájak erdeinek természetessége

52 58 51 91 33 56 55 54 59 53 71 93 17 19 16 15 31 34 46 45 32 42 41 43 57 73 63 81 13 14 12 18 11 28 44 24 64 25 84 72 83 61 82 27 23 22 92 62 26 21 2. ábra Az erdőállmányk természetessége erdőgazdasági tájanként

A magyarrszági erdők természetessége üzemtervi jellemzők alapján A tengerszint feletti magasság és az erdőtermészetesség kapcslata A dmbrzati frmák és az erdőtermészetesség kapcslata Az ártéri fekvés és az erdőtermészetesség kapcslata A lejtésvisznyk és az erdőtermészetesség kapcslata A kitettség és az erdőtermészetesség kapcslata A klímakategóriák és az erdőtermészetesség kapcslata A hidrlógiai visznyk és az erdőtermészetesség kapcslata A talajvisznyk és az erdőtermészetesség kapcslata A termőréteg mélysége és az erdőtermészetesség kapcslata A faállmányk eredete és az erdőtermészetesség kapcslata Az állmányk fatermési sztálya és az erdőtermészetesség kapcslata A tulajdnfrma és az erdőtermészetesség kapcslata Az állmányk elsődleges rendeltetése és az erdőtermészetesség kapcslata

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% SÍK 2,5-7,5 7,5-12,5 12,5-17,5 17,5-22,5 22,5-27,5 27,5-32,5 32,5 < VÁLT 3. ábra Az erdőállmányk természetessége a lejtésvisznyk függvényében (átlag ± maximum/minimum)

A magyarrszági erdők természetessége ptenciális természetes erdőtársulás-csprtnként és kultúrerdő-típusnként A ptenciális természetes erdőtársulás-csprtk természetessége A kultúrerdő-típusk természetessége A pusztavágásk és az erdőfelújításk természetessége Az erdőtermészetesség értékelése gazdálkdási típusnként

75 70 65 60 55 50 45 40 35 Mean Mean±SE Mean±SD Bükkösök Mészkerülő erdők Mészkedvelő erdők Gyertyánstölgyesek Cserestölgyesek Szikladmbrzatú erdők Erdőssztyepperdők Ligeterdők Láperdők Természetesség (%) 4. ábra A ptenciális természetes erdőtársulás-főcsprtk természetességi értékei

A magyarrszági erdők természetessége kritériumcsprtnként és kritériumnként A magyarrszági erdők természetessége kritériumcsprtnként A magyarrszági erdők természetessége kritériumnként A kritériumk, kritériumcsprtk és az erdőállmányk természetességének kapcslata

120 100 80 60 40 20 0-20 Mean Mean±SE Mean±SD Hltfa Vadhatás Termőhely Faállmányösszetétel Faállmányszerkezet Cserjeszintösszetétel Cserjeszintszerkezet Gyepszintösszetétel Gyepszintszerkezet Újulatösszetétel Újulatszerkezet Erdőállmány 5. ábra A természetes fafajú állmányk kritériumainak természetességi értékei Természetesség (%)

A magyarrszági erdők természetességének elemzése néhány kiválaszttt indikátr alapján 1400 Gym- és/vagy nitrfil fajk brításának aránya 1200 Erdőrészletek száma (db) 1000 800 600 400 200 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %

A magyarrszági erdők természetességének elemzése néhány kiválaszttt indikátr alapján 2000 30 cm-nél nagybb átmérőjű álló hltfák, facsnkk száma 1800 1600 Erdőrészletek száma (db) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 db/ha

A magyarrszági erdők természetességének elemzése néhány kiválaszttt indikátr alapján 2000 Földön fekvő vastag (D>30 cm) hltfa törzsek száma 1800 1600 Erdőrészletek száma (db) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 0 5 10 15 20 25 30 db/ha

Az állmányk területnagysága, a fejlődési fázisk és a kezelési típusk hatása az erdőtermészetesség alakulására Az állmányk területnagysága és az erdőtermészetesség kapcslata Az állmányk fejlődési fázisa és az erdőtermészetesség kapcslata Az erdőkezelési típusk (bntási módk) és az erdőtermészetesség kapcslata

100 Bükkös 100 Hmki tölgyes Természetesség (%) 80 60 40 20 Természetesség (%) 80 60 40 20 0 Csemetés Fiatals Sűrűség Rudas Fejlődési fázis Szálas Lábas Mean Mean±SE Mean±SD 0 Csemetés Fiatals Sűrűség Véknyrudas Véknyrudas Rudas Fejlődési fázis Szálas Lábas Mean Mean±SE Mean±SD a. b. 6. ábra Magas-baknyi bükkösök (a.) és nyírségi hmki tölgyesek (b.) fejlődési fázisai és az erdőtermészetesség kapcslata (középérték, középérték hibája és szórás)

Az elegyesség, a krszerkezet, a szintezettség és a záródás hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére Az elegyesség hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére A krszerkezet hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére A szintezettség hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére A záródás hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére Az elegyesség, krszerkezet és szintezettség együttes hatásának vizsgálata a kritériumk és az erdőállmány természetességére

Faállmánytípus Jellemzők Elegyetlen, egykrú, egyszintes a faállmányt egyetlen fafaj építi fel (A1a = 1); a faállmány egyetlen krsztályból áll (A6 = 1, a pntérték = 0); a faállmány egyszintes (A13 = 1, a pntérték = 0) az 5 % feletti elegyarányú fafaj(k) számának pntértéke (A1a); Elegyes, többkrú, többszintes az 5 % alatti elegyarányú elegyfák számának és összesített elegyarányának pntértéke (A2a és A2b) 50; a faállmány több mint egy krsztályból áll (A6 > 1, a pntérték > 0); a faállmány több mint egyszintes (A13 > 1, a pntérték > 0) 1. táblázat A különböző faállmány-típusk magyarázata

Hltfa Vadhatás Termőhely Erdőállmány Jellemző Mintaszám (db) Faállmány-összetétel Faállmány-szerkezet Cserjeszint-összetétel Cserjeszint-szerkezet Gyepszint-összetétel Gyepszint-szerkezet Újulat-összetétel Újulat-szerkezet Elegyetlen, egykrú, egyszintes a 174 57,81±0,76 28,67±0,51 81,07±1,99 73,66±1,75 52,79±1,79 52,27±2,38 93,94±1,56 19,44±1,92 9,59±1,16 70,94±1,69 81,07±1,08 52,28±0,62 Faállmány-típus Elegyes, többkrú, többszintes 49,05±1,95 87,47±4,04 80,64±3,31 75,05±4,63 72,55±4,60 99,85±0,15 36,77±5,21 21,82±3,53 57,25±4,94 83,07±1,99 66,04±1,56 2. táblázat A különböző faállmány-típusú erdőrészletek kritériumainak természetességi értékei b 33 85,55±1,00 Szignifikancia a-b

Erdőtermészetességi típusk 60 Cmplete Linkage Euclidean distances 50 Linkage Distance 40 30 20 10 0 7. ábra 2823 erdőrészlet klasszifikációja a standardizált indikátrértékek alapján. (A nagyszámú minta miatt az ábra tömörödött.)

Következtetések és javaslatk

statikus állaptmegőrzés Ex situ fajvédelem Flyamatkizárás Élőhely-védelem Flyamat-ellenvezérlés veszélyeztetett fajk, ppulációk és egyedek be-nem-avatkzás sarj- és középerdők, erdőszegélyek, erdő-fellazulásk beavatkzás Erdőrezervátumk Flyamatvédelem Erdő-visszaalakítás, öklógiai erdőművelés Flyamatvezérlés természetes erdők természetszerű gazdasági erdők váltzásk meghagyása dinamikus 8. ábra A különböző természetvédelmi kncepciók alkalmazása erdők esetén (SCHMIDT, 1997 nymán módsítva)

Gyakrlati vnatkzásk Az erdők értékelési lehetőségei közül egy szempnt a természetesség. Az erdők minőségét és a minőségben beállt váltzáskat lehet a természetesség vizsgálatával rögzíteni. A különböző erdőfenntartási módszerek a természetesség szempntjából (is) összehasnlíthatók és értékelhetők. A természetesség kncepciója elősegítheti új erdőművelési módszerek kifejlesztését. A szakmai szemléletváltás egyik alappillére lehet.

Köszönetnyilvánítás

A TERMERD-munkacsprt ASZALÓS RÉKA BARTHA DÉNES BODONCZI LÁSZLÓ BÖLÖNI JÁNOS KENDERES KATA ÓDOR PÉTER STANDOVÁR TIBOR SZMORAD FERENC TÍMÁR GÁBOR

Terepi felmérők ASZALÓS RÉKA BENEDEK PÉTER BODONCZI LÁSZLÓ BÖLÖNI JÁNOS CSÓR SÁNDOR DOMBORÓCZKI GÁBOR FELSŐ-NEMES NÁRCISSZUSZ FICZERE ANDRÁS FILÁK ATTILA GENCSI ZOLTÁN HAHN ISTVÁN HORVÁTH ATTILA HORVÁTH TIBOR KENDERES KATA KOVÁCS GÁBOR KOVÁCS GYULA KOVÁCS KRISZTIÁN LANTOS ZOLTÁN MATUSZKA ROLAND MIHÓK ISTVÁN NÉMETHI KÁLMÁN ÓDOR PÉTER ŐSZ GÁBOR RIEZING NORBERT RITTLING ISTVÁN SCHNEIDLER VIKTOR SZMORAD FERENC TÍMÁR GÁBOR ZAGYVAI GERGELY

Feldlgzásban segítők ÁLLAMI ERDÉSZETI SZOLGÁLAT CSERPES TAMÁS HIRMANN ANTAL HORVÁTH TIBOR KOLOZS LÁSZLÓ KOPÁNYI IMRE LANTOS ZOLTÁN MOLNÁR ZSOLT NAGY ANIKÓ OROSZI SÁNDOR RIEZING NORBERT TÖRÖK ANDRÁS

Knzultációk DR. CHRISTIANE SCHIRMER (Freiburg) DR. EBERHARD ALDINGER (Freiburg) DR. STEFAN ZERBE (Berlin) DR. URS-BEAT BRÄNDLI (Birmensdrf) DR. GERHARD SCHULZ (Waldbrnn) DR. SUSANNE WINTER (Eberswalde) PROF. ALBERT REIF (Freiburg) PROF. GEORG GRABHERR (Bécs) PROF. HANNES MAYER (Bécs) PROF. HERBERT SUKOPP (Berlin) PROF. INGO KOWARIK (Berlin) PROF. JEAN-PHILIPPE SCHÜTZ (Zürich) PROF. KURT ZUKRIGL (Bécs) PROF. PETER A. SCHMIDT (Tharandt)

Megvalósítás a Természetes növényzeti örökségünk felmérése és összehasnlító értékelése c. 0050/3B NKFP-prjekt keretében

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!