Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Tényezőellátottság szerepe a területi fejlődésben Előadó: Dr. Péli László egyetemi docens Gödöllő, 2018. A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők Gazdasági tényezők Társadalmi tényezők (munkaerő mobilitása) A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében Mi határozza meg egy gazdasági térség növekedését (Samuelson és Nordhaus szerint)? NÉPESSÉG TERMÉSZETI TÉNYEZŐK A négy fő tényezőcsoport mindegyike számos elemből tevődik össze, és ezek szintjét, alakulását nagyrészt számszerű mutatókkal is lehet jellemezni. A népesség alakulását mérhetjük például a lakosság számával, a születések és halálozások... A tőkeállomány jellemzését a régióban jelenlévő reáltőke és pénztőke, vagy más megfogalmazásban az állótőke és forgótőke mutatói, így az épületek, gépek, berendezések összértéke, a térségben működő vállalkozások saját tőke. A természeti tényezők, természeti erőforrások mennyiségének és minőségének leírását megtehetjük a termőföld nagysága és minőségi mutatói, az erdőállomány, folyó- és állóvizek, nyersanyagvagyon A legnehezebb feladat talán a technológiai haladás, az innovációk számbavétele, hiszen ezek jellegüknél fogva nehezebben írhatók le mennyiségi jellemzőkkel. Természetesen egyes elemeik, például a bejegyzett szabadalmak száma TŐKEÁLLOMÁNY TECHNIKAI HALADÁS, INNOVÁCIÓK A régiók fejlődésében és növekedésében szerepet játszanak a régió saját belső adottságai és az előállított javak, szolgáltatások iránt a régión belül meglévő fogyasztói kereslet, valamint a más régiókkal való kapcsolatok hatásai. - Belső (intern) növekedési tényezőknek tekintjük a saját belső termelési kapacitásokat és belső keresletet. - Külső (extern) növekedési tényezőknek pedig a más régiókkal zajló együttműködéseket. Külső (extern) növekedési tényezők, interregionális kapcsolatok A régiók közti kapcsolatok egyik alapvető célja a belső, illetve a külső fogyasztói kereslet kielégítése. A régióközti kereskedelem volumenét és irányait a régiók szakosodása, különböző termelési ágazatokra való specializálódása határozza meg. Ennek a szakosodásnak kétféle oka lehet: Szükségszerűség: nincs lehetőség az önellátásra Teljes önellátás esetén is számos előnnyel jár a specializáció A régiók szakosodását és az ebből eredő előnyöket többféle módon is magyarázhatjuk 4 fő elmélet A régiók szakosodásának alapjai Abszolút előnyök (Smith) minden régiónak azt a terméket kell termelnie, amelyet a többi régiónál nagyobb termelékenységgel, hatékonysággal tud előállítani Komparatív előnyök (Ricardo) abban az esetben is érdemes szakosodni, ha valamely régió minden terméket hatékonyabban tud előállítani, mint a másik régió. Ilyenkor a kevésbé hatékony régiónak arra a termékre kell szakosodnia, amelyben lemaradása a legkisebb Heckscher-Ohlin előnyök (tőke, és munkaerőellátottság) a régió olyan termékeket exportál, amelyek előállításához szükséges termelési tényezők bőséggel állnak rendelkezésre, és azokat a termékeket importálja, amelyekhez szükséges erőforrásai szűkösek. A munkaerő és tőke, mint termelési tényezők szempontjából ez azt jelenti, hogy az olcsó és nagylétszámú munkaerővel rendelkező régiók számára komparatív előnyt a munkaintenzív termelés jelenthet, a tőkeállománnyal bőséggel ellátott régióknak pedig tőkeintenzív termelésre kellene szakosodniuk Kompetitív előnyök (Porter) kompetitív előnyök elméletévé fejlesztette tovább, amely szerint egy régió szakosodását a komparatív előnyei mellett a vállalatok versenystratégiái és költségelvárásai is befolyásolják, amelyek versenyelőnyként jelentkezhetnek egy adott országban 1
A tényezők szűkössége és mobilitása Mobil és immobil javak Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok Transzferálható: térbeli, mozgatás 4-féle jószág: Lokális input (immobil input): input-orientált (nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés) Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra) Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol lehet, input szállítható (szállítási költségek). Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségek). A tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai: ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegő), kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz), ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit), unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő (pl. uránérc, termálvíz). A régiók közti eltérések alapvető okai a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége a térbeli koncentrálódás gazdaságossága az erőforrások nem tökéletes oszthatósága TERMÉSZETI TÉNYEZŐK a közlekedés és kommunikáció költségei a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre TERMÉSZETI TÉNYEZŐK A legkevésbé mobilak Részben helyhez kötöttek Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők, elszennyezhetők Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű) a felhasználással véglegesen elfogyasztott, újrahasznosítható Megújuló erőforrások korlátlanul újrahasznosítható egy kritikus határig képesek regenerálódni Fajtáik: vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő, táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás) Ásványkincsek, energiahordozók Egyenlőtlen térbeli eloszlás Kimerülő, részben újrahasznosítható Kitermelés költségei Szállíthatóság Fontossága: ipar, 2
Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat Ipar talajszerkezet, vízszennyezés, klíma Közlekedés-távközlés domborzat, klíma Turizmus táj, klíma, vizek Mezőgazdaság napfény, hőmérséklet, csapadék, domborzat Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/11858 Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon A termőföld A termőföld az élet alapja (FAO, 2015). Az élelem 95%-a innen származik, 13 milliárd hektár szárazföld található Földünkön, melyből 1,4 milliárd ha alkalmas földművelésre. 3 cm jó minőségű termőréteg képződéséhez több ezer év szükséges, márpedig minden percben 30 futballpályányi termőterület megy tönkre, főként az intenzív talajművelés következtében (Keresztes, 2015). A termőföld Szűkös erőforrás, Nem mobilizálható, Termőképesség, eltartóképesség eltérései, Sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb. Verseny a használati módok között (talajminőség, vízkészletek, éghajlat, megközelíthetőség, munkaerőkínálat) Az egy főre jutó termőterület a világban (2011) Ország Termőterület (ha/fő) Ország Termőterület (ha/fő) Japán (172.) 0,033 Magyarország (21.) 0,441 Hollandia (149.) 0,062 Bulgária (20.) 0,442 Olaszország (115.) 0,112 Dánia (19.) 0,449 Németország (96.) 0,145 USA (14.) 0,514 Ausztria (90.) 0,162 Oroszország (6.) 0,850 Franciaország (44.) 0,281 Kanada (3.) 1,250 Lengyelország (41.) 0,288 Ausztrália (1.) 2,150 Forrás: nationmaster.com, 2016 3
Az aranykorona-rendszer 1876-1888 között került megvalósításra 1 kataszteri hold búza jövedelmének tőkésített hozadéka aranykoronában kifejezve Szorzókulcsokkal forintosított átlagérték, melyet módosítanak: A föld fekvése a településhez, üzemi és piaci központokhoz, a közművekhez viszonyítva A föld megközelíthetősége az útminőség alapján, A földművelésre való alkalmasság a domborzati viszonyok, a táblásítás, az öntözéses gazdálkodás adottságai és lehetőségei alapján, A környezet infrastrukturális ellátottsága. Az aranykorona-rendszer A skála a 3-5 aranykoronás gyenge minőségtől a 40 AK fölötti különleges minőségig terjed: 15 AK alatt gyenge 16-25 AK közepes, jó 26-35 AK jó, nagyon jó 36 AK fölött extra Az átlagos aranykorona érték 19,8 AK A termőterületek minőségalapú besorolása Termőföld jövőbeni eloszlása Forrás: ksh.hu, 2016. Forrás:mkk.szie.hu/dep/genetika/pdf/Heszky/Agroforum2009_marcius.pdf Demográfia tendenciák napjainkban Abszolút kettőség jellemzi: Európa: folyamatos népességcsökkenés, Fejlődő világ (India, Kína, Pakisztán, Afrika): népességrobbanás 2018: 7,6 milliárd fő Napi gyarapodás meghaladja a 200 000 főt, percenként 140 fő Szülések száma:» fejlődő világ: 5-6» USA: 2,0» Kanada: 1,5» Magyarország 1,3 Népességnövekedés a történelem során Növekedés dinamikája kiemelkedő: Több mint 10.000 nemzedék alatt érte el az emberiség a 2 mrd. főt, míg 2 mrd.-ról 9 milliárdra mintegy 100 esztendő alatt gyarapodik!!! Ezen növekedés 97%-a a fejlődő világhoz köthető. Forrás: fna.hu/vilagfigyelo/nepessegrobbanas, 2016 4
A világ népességének változása területi bontásban Város-vidék párhuzam Jelen népesedési folyamat együtt jár az urbanizációval! Míg 1950-ben csak 1 megaváros létezett glóbuszunkon, addig 2000-re már 15 darab, mára pedig már 27 db található. (Globalizáció hatása.) Jelenleg a föld népességének több mint fele városlakó és ez a tendencia erősödik. Magyarországon 2015-ben ez az érték 71,23 % (statista.com, 2016). A világ mezőgazdaságának ezt a megnövekedett, urbánus népességet kell ellátnia élelmiszeralapanyaggal. Forrás: ngkszki.hu, 2016 Világ élelmezési problémák "Éhinség nem azért van a földön, mert képtelenek lennénk jóllakatni a szegényeket, hanem azért, mert képtelenek vagyunk a gazdagok éhségét kielégíteni Teréz anya Az előzőekben bemutatott növekedés azért volt lehetséges, mert az élelmiszertermelés lépést tudott tartani a népességnövekedéssel! Legnagyobb fejlődés: gabonatermesztés (világátlag 1960: 1 t/ha, 2004: 3 t/ha) További intenzív fejlesztés szükséges: Globális alapanyag-termelés 70%-os növelésére lesz szükség (Popp, 2011) kisebb területen, kisebb energia-felhasználással. Rurális térségek elnéptelenedése veszélyt jelent; visszaesik, illetve megszűnik a tradícionális vidéki termelés (REL). Fosszilis energiahordozók Kimerülő, nem megújítható Kőolaj, földgáz Készletek: 70 évre, 3200 mrd. hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) (40 évre, 1700 mrd hordó)? Napi fogyasztás=napi kitermelés: 95,7 millió hordó (2016) Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India! Fosszilis energiahordozók http://www.worldometers.info/hu/ Forrás: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/009.htm 5
Olajtermelés, -fogyasztás alakulása 2009-ben Globális túlfogyasztás A Föld lakossága 2017-ben 7 hónap alatt (2017.08.02) használta el azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy bolygónk a jelenlegi állapotában fennmaradhasson. Az év hátralévő részét már a veszélyes tartományban töltjük, azaz túlfogyasztunk. 1961 óta az energiafelhasználás megduplázódott. Az 1970-es évek óta folyamatosan több természeti erőforrást használunk fel, mint amennyit a Föld hosszútávon képes reprodukálni. Jelenleg egy év alatt annyit, amennyit egy másfélszeres bolygó lenne képes előállítani. Forrás:http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2011/04/15/olaj_a_tuzre/ ha a világ minden embere a magyar átlagszínvonalon élne, 1,92 Földet kellene használni. Forrás:http://ng.hu Globális túlfogyasztás GAZDASÁGI TÉNYEZŐK Forrás:http://phys.org GAZDASÁGI TÉNYEZŐK - Infrastruktúra Termelői Közlekedési Hírközlési Energetikai Környezetvédelmi Vízgazdálkodási Szociális Lakásállomány Kommunális hálózatok Egészségügyi Oktatási, kulturális Települési intézményrendszer Környezeti Sportlétesítmények Közlekedési infrastruktúra Távolságok Légvonalbeli Pályatávolság Időtávolság Gazdasági távolság Szociális távolság A közlekedés és távközlés az áru-, személy- és információmozgások közvetítésével, az elérhetőség javításával befolyásolja, sőt esetenként hatékonyan javíthatja a térségek fejlődését és a térszerkezetet. Elérhetőség (meghatározzák): Távolság, Utazási idő, Utazási költség, Járatgyakoriság. Fajlagos szállítási költség Jó közlekedési kapcsolatok által kevesebb raktározási költség Költségmegtakarítás telekárakban megjelenhet 6
Közlekedési infrastruktúra Szállítási módok, eszközök: Légi közlekedés, Belvizi hajózás, Tengeri hajózás, Csővezetéskes szállítás, Közúti közlekedés, Vasúti közlekedés, stb. A legközelebbi autópálya csomópont elérhetősége percben, 2016 Távközlés Vezetékes telefon Mobiltelefon Internet TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet VASÚT Forrás: TeIR adatok alapján saját szerkesztés, 2017 Közlekedési infrastruktúra A MJV-ban az egy lakosra jutó támogatás Az egy lakosra jutó MVP támogatás (forintban) 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Forrás: saját szerkesztés, 2017 Tőkejavak A legmobilabb termelési tényező! Formái: A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI): nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkező egység a másik országban lévő vállalatban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszonyt jelent a vállalat és befektető közt. A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása: külföldi portfólió befektetés: alapvetően a pénzpiacokon forgalmazott értékpapírok vásárlása (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció), amely nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, nem vezet a fogadó vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez Hitelek, segélyek 7
A közvetlen beruházás (működőtőke) és a külföldi portfólió beruházás megkülönböztetése Működőtőke (FDI): olyan interregionális/nemzetközi befektetés, amelynek célja a másik régióban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony! Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a menedzsmentjét Potfólió-befektetés: értékpapírok vásárlása, pénzpiacokon (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció...) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, A FDI és a portfólióbefektetés eltérése: 1, a fejlődéshez való hozzájárulás: FDI új technika, portfólióbef. ehhez pénzforrás 2, Időhorizontbeli eltérés: FDI hosszabb, portfólióbef. rövidebb lehet 3, Motiváció: FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság portfólióbef. : profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják portfólióbef.: jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A FDI és portfólióbef. elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmű! TÁRSADALMI TÉNYEZŐK MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁS Az ember szerepe a gazdaságban: Munkaerő Fogyasztó Terület (lakóhely) tulajdonosa A munkaerő interregionális áramlása - okai: Nem gazdasági: Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy Gazdasági: Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs Kit érint? Magasan kvalifikáltak Képzetlenek Magasan kvalifikált munkaerő - okok Képzettség megszerzése (hazatér!) Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség Bérkülönbségek miatt agyelszívás A fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a fejlett régiókban termel! A képzetlen munkaerő mobilitás folyamata Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés Régión kívülről munkaerő beáramlás, vendégmunkások Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról, később török és délszláv vendégmunkások Idénymunkások: a fejlődő országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) Illegális munkavállalás Regionális eltérések Vállalat szempontja: Munkaerő ára Munkaerő képzettsége Munkavállaló szempontja: Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem Reálkereset = nominális jövedelem-fogyasztói kosár ára A bérek és megélhetési költségek eltérései régiók közt 8
A megélhetési költségek területi különbségei lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetőképesség) A szomszédos régiók jövedelmi helyzete a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok Nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők: o a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegű hatása is) o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság) o valamely környezeti kockázati tényező közelsége (ipartelep levegőszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.) A bér- és jövedelemdifferenciák okai A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága Egy településen rugalmatlan (adott munkaerőbázis, + migráció) Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetősége) Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más vállalkozástól elcsábítható) A munkaerő vándorlási hajlandósága Migráció és ingázás eltérése A migráció költségei és haszna A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok lehetőségei A lakóközösség vonzereje A migrációs folyamatok jellemzői A migráció eredete és célpontja A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- pull (húzó) hatás főleg gazdasági Az eredet (kiindulási pont) push (taszító) hatása főleg szociális, demográfiai A migrációt akadályozó tényezők Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) Költözés költségei Kitaposott ösvény A migráns személy tulajdonságai Életkor, életszakasz Iskolázottság Foglalkozási státusz Személyi, egyéni jellemzők A régiók közti kiegyenlítődés csökkenti a migrációs hajlandóságot! A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet) Elvándorlás periferikus régióból: Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja Helyben maradó családtag támogatása jövedelembeáramlás Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia) Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül idegenforgalom, jövedelembeáramlás A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió Bevándorlás nagyvárosi centrumba Növeli a célrégió termelési kapacitását Növelheti a célrégió képzettségi szintjét Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén fejlettebb technológia is telepíthető Új piaclehetőségek (az eredetrégióban) a célrégió termékei számára Növekedhet a munkanélküliségi ráta Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola) Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú 9