JELENTÉS Zamárdi Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1271 2012. április
Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3117-022/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560148 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándor számvevő igazgatóhelyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos Ellenőrzési csoportvezető: Csepreginé Tancsik Erzsébet számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Alexovics Ágota számvevő tanácsos Keszthelyi Zoltán számvevő tanácsos Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 21 1. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, a feladatellátás szervezeti keretei és annak változásai 21 2. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezők 23 2.1. A működési és a felhalmozási egyensúly változása 26 2.2. Az Önkormányzat bevételeinek változása 31 2.3. Az Önkormányzat működési és a felhalmozási célú kiadásainak változása. 34 3. Az Önkormányzat kötelezettségei 36 3.1. Az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettségeinek változása 36 3.2. A szállítói kötelezettségek változása 43 3.3. Egyéb kötelezettségek változása 43 4. A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hozott intézkedések eredménye 45 5. Az ÁSZ által a korábbi években a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok hasznosulása 48 1
MELLÉKLETEK 1. számú Működési és felhalmozási célú hiány/többlet az Önkormányzat zárszámadási rendeleteiben (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat bevételei és kiadásai, valamint adósságszolgálata 2007-2010 között (1 oldal) 3/a. számú 3/b. számú 3/c. számú Az Önkormányzat 2007-2010. években megvalósított, 2010. december 31-ig befejezett fejlesztései és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira 2010. december 31-én fennálló kötelezettségek és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat által beadott, elbírálás alatti pályázati forrásból megvalósítani tervezett fejlesztéseihez kapcsolódó kötelezettségvállalásai és azok forrásösszetétele (1 oldal) 4. számú Az önkormányzati feladatok ellátásában résztvevő gazdasági társaságok (1 oldal) 2
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht 1 Áht 2 Art. Kjt. Ötv. Ptk. Számv. tv. Stabilitási tv. Rendeletek Áhsz. 2011. évi költségvetési rendelet 2009. évi zárszámadási rendelet 2008. évi zárszámadási rendelet Szórövidítések áfa Általános Iskola ÁSZ EU GAMESZ jegyző Képviselő-testület OLLÉ Program Óvoda Önkormányzat polgármester Polgármesteri hivatal PPP konstrukció szja Tourinform Iroda többcélú kistérségi társulás az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Zamárdi Város Önkormányzatának 2/2011. (II. 15.) számú rendelete az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Zamárdi Város Önkormányzatának 8/2010. (IV. 27.) számú rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról Zamárdi Város Önkormányzatának 7/2009. (IV. 28.) számú rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról általános forgalmi adó Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Városi és Iskolai Könyvtár Állami Számvevőszék Európai Unió Zamárdi Önkormányzat Gazdasági-Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete Zamárdi Város Önkormányzatának jegyzője Zamárdi Város Képviselő-testülete Országos Labdarúgópálya Létesítései Program Zamárdi Város Napköziotthonos Óvodája Zamárdi Város Önkormányzata Zamárdi Város Önkormányzatának polgármestere Zamárdi Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatala Public Private Partnership (Partnerségi együttműködés közfeladatok ellátására a magánszektor bevonásával) személyi jövedelemadó Városi Tourinform Iroda és Közösségi Ház Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás 3
ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR BUBOR Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb. Irányadó, referencia jellegű kamatláb. Mértékét az MNB naponta állapítja meg a banki kamatok figyelembevételével. Közzététele naponta történik. CLF módszer Az önkormányzatok költségvetése elemzésének eszköze. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és a felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit. Bizonyos mértékig a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az önkormányzatok pénzügyi, jövedelmi helyzetének vizsgálata során. Az értékelés a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. EURIBOR A frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank szabályainak megfelelően megállapított kínálati kamatláb. Az EURIBOR értékét a legfontosabb európai bankok hitelkínálatának kamatlábai alapján a Reuters ügynökség számolja ki és teszi közzé naponta. A magyar pénzintézetek is ezt használják viszonyítási alapnak EUR hitelek esetén. használhatósági fok Az eszközgazdálkodás vizsgálatának elemzése során használt mutató. Számításakor a tárgyi eszköz könyv szerinti (nettó) értékét viszonyítják a tárgyi eszköz bruttó (beszerzési/létesítési) értékéhez. A %-ban kifejezett mutató csökkenése az eszköz állagának romlására, avulására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is. kamatkockázat A változó kamatozású forint-, vagy a devizahitelek futamideje alatt a kamat emelkedése miatt fennálló kamatkockázat, melynek növekedése miatt nő a hitel törlesztő részlete. kötelező közszolgáltatás A helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal, valamint az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő egyes közszolgáltatás útján megvalósuló közfeladatok ellátása, amelynek kötelező igénybevételét külön jogszabály (törvény, helyi önkormányzati rendelet) határoz meg. közfeladat Állami, helyi, illetve kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak, illetve az önkormányzatoknak kell gondoskodni. A hatályos szabályozás szerint közfeladatot törvény és önkormányzati rendelet állapíthat meg. Az önkormányzatok által ellátandó feladatok keretszerű meghatározását az Ötv. tartalmazza. LIBOR Angol kifejezés, a London Interbank Offered Rate rövidítése. Jelentése: Londoni bankközi, referencia jellegű kínálati (hitel) kamatláb. 4
önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok pénzügyi kapacitás pénzügyi kockázat Az önkormányzat a gazdasági társaságban a szavazatok több mint ötven százalékával vagy a Ptk. 685/B. (2)-(3) bekezdéseiben rögzített meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával (Ptk. 685/B. (2) bek.). A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára e jogosultságok közvetett módon (köztes vállalkozásain keresztül, a Ptk. 685/B. (3),(4) bek. szerint) biztosítottak. A helyi önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv többségi tulajdonában, illetve többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében hitelfelvétel, kölcsönfelvétel, garancia- vagy kezességvállalás, tartozásátvállalás, tartozás-elengedés, értékpapír kibocsátás, vásárlás, pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés, ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy követelésvásárlás, követelésengedményezés végrehajtására vonatkozóan az Áht 1 100/M. (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendelkezik döntési jogosultsággal. A pénzügyi kapacitás (financial capacity) az adósok hitelfelvételi képességének azon mértéke, ahol még anélkül tudják növelni az adósságot, hogy csökkenteniük kellene akár a jelenbeli, akár a jövőben esedékes kiadásaikat a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. (Forrás: Az önkormányzati rendszer pénzügyi helyzete, ÁSZKUT tanulmány 2010. A működési kockázat egyik eleme. Megmutatkozhat a költségvetés nagyságrendjének, szerkezetének nem megalapozott módosításaiban, a bevételi és a kiadási előirányzatoktól lényegesen eltérő teljesítésekben, a nem megfelelő belső kontrollrendszer működésében, a tudatos károkozásokban, a biztosítások elmaradásában, a hibás fejlesztési döntésekben, a nem a terveknek megfelelő forrásfelhasználásokban. Jelentkezhet továbbá a bevételek és kiadások ütemkülönbsége miatt felvett folyószámla- és likvidhitelek költségvetési év végén fennálló egyenlege miatt, amely az önkormányzat költségvetésébe akár tartósan beépülő forráshiányt jelzi. 5
törlesztési kockázat SNA Annak a kockázata, hogy a megfelelő időben és mértékben a hitelt felvevőnél rendelkezésre állnak-e a pénzintézetek és egyéb szervek felé fennálló kötelezettségek visszafizetéséhez, a hitelek és kölcsönök törlesztéséhez szükséges pénzügyi források. A törlesztési kockázatot növeli a kamat- és árfolyam növekedése, mivel ezekben az esetekben az adósságszolgálat nőhet. Törlesztési kockázatot okozhat a visszafizetésre tervezett forrás elérésének, teljesítésének bizonytalansága (pl. a visszafizetéshez tervezett tartalékolás elmaradt, a tervezettnél alacsonyabb a saját bevétel, a helyi adóból származó bevétel az adóalanyok, adóalapok csökkenése miatt nem teljesül). System of National Account azaz a Nemzeti Számlák Rendszere, amely a gazdasági szektorok által létrehozott valamennyi terméket és szolgáltatást figyelembe veszi. 6
JELENTÉS Zamárdi Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék 2011. évtől érvényes stratégiája új irányt szabott a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ küldetése és jövőképe szerint szilárd szakmai alapokra támaszkodva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkormányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. E folyamat részeként az államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel végezzük az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzését. Az államháztartás helyi szintjén a 304 városnak 1 az általuk ellátott közszolgáltatások volumenére is tekintettel a közfeladatok ellátásában kiemelt szerepe van. E települések 2011. január 1-jei népessége 3169 ezer fő volt. Feladataik és hatásköreik az Ötv. mellett különböző ágazati törvények által meghatározottak, miközben a feladatellátás szervezeti kereteit ezen belül a gazdasági társaságok közszolgáltatások ellátásában betöltött szerepét saját maguk határozzák meg. A gazdasági társaságok által ellátott feladatok esetén a gazdálkodás, továbbá az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható közvetlen kockázatok egy része kikerült az önkormányzati alrendszerből. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok gazdálkodásának körülményei befolyásolhatják a városok pénzügyi egyensúlyi helyzetének megítélésében rejlő kockázatokat. Az áttekintett időszakban az önkormányzati forrásszabályozás elvei lényegesen nem változtak. Az önkormányzatok gazdasági mozgásterét a központi költségvetéstől való függőség mellett jelentősen befolyásolja a helyi adókivetési jog gyakorlása. A városok gazdálkodási szabadságának lényeges eleme, hogy anyagi lehetőségeik függvényében dönthettek arról, hogy feladataik közül azokat, amelyek megoldására az Ötv. szerint a települési önkormányzat nem kötelezhető, a megyei önkormányzat fenntartásába adhatták. E döntések differenciáltan érintették a városok pénzügyi helyzetét. 1 A megyei jogú városok nélkül figyelembe vett városok száma 304 városi önkormányzatot jelent. 7
BEVEZETÉS A városi önkormányzatok 2007-2010 között teljesített bevételeinek alakulását és összetételét a következő ábra szemlélteti: A városi önkormányzatok bevételei (milliárd Ft) 1 200 1 000 800 600 400 200 0 257 208 239 259 226 173 183 207 155 216 214 172 119 72 55 99 100 72 103 116 108 94 59 164 2007. évi teljesítés 2008. évi teljesítés 2009. évi teljesítés 2010. évi teljesítés Saját folyó bevételek Átengedett bevételek Állami hozzájárulások és támogatások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson belüli átutalások Egyéb Az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetértékelése során új elemzési módszereket alkalmazott az ellenőrzés. A költségvetési beszámoló adatok elemzése helyett az önkormányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel értékeljük, amelynek lényegét és számításának módszerét a jelentés 2. pontjában, és a jelentés 2. számú mellékletében ismertetjük részletesen. Az új módszereken alapuló helyzetértékelés fontosságát az adja, hogy a helyi önkormányzatok bruttó adósságállománya 2 a 2010. évi költségvetési beszámolók alapján 1248 milliárd Ft-ot tett ki. Ezen belül a 304 város adóssága 383 milliárd Ft volt, amely az önkormányzati alrendszer teljes adósságállományának 30,7%-át jelentette 3. A mérlegben kimutatott bruttó adósságállomány mellett az önkormányzatok számára az eszközállomány műszaki állapotának megőrzése is előbb-utóbb pénzügyi kötelezettséget jelent. Az elhasználódott eszközök pótlására forrást biztosító amortizációs (felújítási) alap képzésének 4 elmaradása maga után vonhatja a feladatellátást kiszolgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes romlását. Emellett a 2007-2013-as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fej- 2 Az önkormányzati mérlegbeszámolókból számított bruttó adósságállomány 2010. év végi összege magában foglalja a fejlesztési és a működési célú kötvénykibocsátások, a beruházási és fejlesztési hitelek, a működési célú hosszú lejáratú hitelek, a rövid lejáratú hitelek, váltótartozások miatti kötelezettségek teljes (2011-ben, illetve az azt követő években esedékes) állományát. Az önkormányzatok 2007. év végi mérleg szerinti adósságállománya 692 milliárd Ft volt. 3 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok adósságának figyelmen kívül hagyásával számított 977 milliárd Ft összegű bruttó adósságállományból a városok 39,2%-kal részesedtek. 4 Erre a jelenlegi szabályozási környezetben nem kötelezi előírás az önkormányzatokat. 8
BEVEZETÉS lesztési forrásokhoz való hozzájutás lehetősége felerősítette az önkormányzati alrendszer fejlesztési igényeit, amelyek a felhalmozási költségvetési hiány folyamatos emelkedésén túl az előírt jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tovább terhelhetik az önkormányzatok költségvetését 5. Az ÁSZ a 2011. évi ellenőrzési tervében 43. számú, az Önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése részeként áttekinti, és elemzi az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A gazdálkodás szabályszerűségét az ÁSZ az előző évek során ebben az önkormányzati körben is ellenőrizte. Jelen vizsgálatunk a tett javaslataink pénzügyi helyzetet érintő pontjainak hasznosítására utóellenőrzés jelleggel tér ki. Az ellenőrzés megállapításait az Önkormányzat által kitöltött teljességi nyilatkozattal megerősített 27 tanúsítványon szolgáltatott adatokra alapoztuk. Ellenőrzési bizonyítékként használtuk fel továbbá: a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, a döntés-előkészítés során készített dokumentumokat; a kötelezettségvállalások dokumentumait; a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokat; az éves költségvetési beszámolókat; a költségvetési és zárszámadási rendeleteket. Az ellenőrzés a 2007. január 1. 2011. június 30. közötti időszakot ölelte fel. A pénzintézeti kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak 2006. december 31. 2011. június 30. közötti időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés során vizsgáltunk minden olyan körülményt és adatot, amely a program végrehajtásához kapcsolódott és a pénzügyi helyzet alakulására hatást gyakorló releváns tények és folyamatok feltárásához szükségessé vált. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a vizsgált időszakban a kötelező- és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az Önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulására; az Önkormányzat pénzügyi ezen belül működési és felhalmozási egyensúlya mely tényezők hatására miként változott, és az Önkormányzat milyen intézkedéseket tett a pénzügyi egyensúly javítása érdekében; 5 Az Állami Számvevőszék 2011 júniusában közzétett 1108. számú, a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszerének ellenőrzéséről szóló jelentésében feltárta a fejlesztési folyamatok problémáit. A helyi önkormányzatok elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni. A fejlesztési célok közül a magasabb támogatási intenzitású pályázatokat részesítették előnyben. A fejlesztéssel megvalósuló létesítmények jövőbeli üzemeltetésének várható ráfordításait az önkormányzatok 71,9%-a nem mérte fel. 9
BEVEZETÉS a költségvetési kiadások finanszírozása érdekében vállalt pénzintézeti kötelezettségek hogyan alakultak, továbbá milyen kötelezettségek fennállása befolyásolja az Önkormányzat jövőbeli pénzügyi helyzetét; hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására az ÁSZ által tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi vizsgálat. A vizsgálat jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 1. (3), 5. (2)-(6) bekezdései, továbbá az Áht 1 120/A. (1) bekezdése 6 előírásai képezik. 2008-tól Zamárdi városi rangot kapott. A Dél-Dunántúli régión belül Somogy megye északi részén, a Balaton déli partján helyezkedik el. Lakosságszáma 2011. január 1-jén 2382 fő volt. Az Önkormányzat a 2010. évben 847,9 millió Ft bevételből gazdálkodott, 2010. december 31-én a könyvviteli mérleg szerint 6172,8 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A vizsgált időszakban a vagyona 6580,9 millió Ft-ról 6,2%-kal (401,8 millió Ft-tal) csökkent, a Szántód településnek átadott, 432,2 millió Ft értékű ingatlanok következtében. A Képviselő-testület az Önkormányzat 2011. évi költségvetési rendeletét 988,0 millió Ft bevételi és kiadási főösszeggel hagyta jóvá. Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait 2011. június 30-án öt költségvetési szervvel és kettő gazdasági társasággal látta el. A 2010. évi választásokat követően a polgármester személye nem, a jegyző személye 2011. április 8-tól változott. Az új pénzügyi vezetőt 2009. november 2-tól nevezték ki. 6 2012. január 1-jétől az Áht 2 61. (2) bekezdés 10
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a 2010. évi működési költségvetési kiadásaiból (705,4 millió Ft) 674,2 millió Ft-ot (95,6%) a kötelező feladatok, 31,2 millió Ft-ot (4,4%) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Az összeg nem tartalmazza a 2. számú mellékletben szereplő 711,4 millió Ft folyó kiadásokból az egészügyi alapellátás kiadásait. Az önként vállalt feladatok az Önkormányzat besorolás alapján az alapfokú művészetoktatáshoz, a turizmushoz és a városi TV szolgáltatáshoz, valamint a civil szervezetek részére a pénzeszközátadásokhoz kapcsolódtak. ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATOK ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK INTÉZMÉNY GAZDASÁGI TÁRSASÁG INTÉZMÉNY Közigazgatás 1 Hulladékkezelés, - szállítás Közoktatás 2 Víz-, és csatornaszolg. 1 1 Idegenforgalom, Turisztika 1 Egyéb (GAMESZ) 1 Az Önkormányzat feladatait 2011. június 30-án (a Polgármesteri hivatallal együtt) öt költségvetési szervvel és kettő 50% alatti tulajdoni hányadú gazdasági társasággal látta el. Az Önkormányzat tulajdoni hányada a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-ben 0,002% (10 000 Ft névértékű törzsrészvény), az AVE Zöldfok Zrt.-ben pedig 2,159% (4 969 282 Ft névértékű törzsrészvény). A szociális és gyermekjóléti feladatokat többcélú kistérségi társulás társult tagjaként biztosította. Az intézményszervezeti átalakítások és intézményi összevonások következtében a feladatellátás telephelyeinek száma a 2007. évi hatról 2011. év I. félév végére, ötre csökkent (2008 februárjától). A gazdasági társaságok hulladékkezelés-szállítás, valamint víz- és szennyvízkezelés és ellátás területén kaptak szerepet az Önkormányzat feladatellátásában. Az Önkormányzat működési kiadásokra 2010-ben 705,4 millió Ft-ot fordított, amely 14,1 millió Ft-tal (2,0%-kal) haladta meg a 2007-2009. évek kiadási átlagát. 11
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az egyes közszolgáltatások feladatellátásában résztvevő költségvetési szervek működési kiadásainak finanszírozási forrásösszetételét a következő ábra szemlélteti: A működési kiadások finanszírozásának forrásai ágazatonként millió Ft 600 400 376,4 391,2 Önkormányzati támogatás Intézményi saját bevétel 200 0 104,1 83,5 19,1 38,1 57,4 49,3 11,4 105,0 21,9 121,4 2007. év 2010. év 2007. év 2010. év Közoktatás Közművelődés, Sport, Igazgatás, Tűzoltóság, Egyéb Állami támogatás Az önkormányzati támogatások mérséklődését a közoktatásban a tanulók létszámváltozása miatt a pedagógusok számának csökkenése okozta. A közművelődésnél a növekedést a turisztikai tevékenység, valamint a városi TV szolgáltatás működtetési kiadásainak növekedése eredményezte. A vizsgált időszakban a kötelező- és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyára nem voltak hatással. Az önként vállalt feladatok működési kiadásai a 2007-2009. évek 41,6 millió Ft-os (5,8%) átlagához képest 2010-re 31,2 millió Ft-ra (4,4%) csökkentek. Az Önkormányzat folyó költségvetés egyenlege (működési jövedelem) a 2007-2008. években működési forráshiányt, a 2009-2010. évben működési többletet mutatott. Működési jövedelem, tőketörlesztés, pénzügyi kapacitás millió Ft 100,0 86,9 80,0 67,9 71,5 60,0 52,0 40,0 20,0 11,6 49,4 15,4 0,0-20,0-40,0-60,0-80,0-100,0-22,0-7,0-18,6-18,5-74,0 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év pénzügyi kapcitás tőketörlesztés működési jövedelem 12
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A működési jövedelem folyamatosan nőtt (-22 millió Ft-ról 86,9 millió Ft-ra), a tőketörlesztés változó nagyságrendű (52 millió Ft, 11,6 millió Ft, 67,9 millió Ft, 15,4 millió Ft) volt a vizsgált időszakban. A két tényező együttesen befolyásolta a pénzügyi kapacitás alakulását. A nettó működési jövedelem növekedését az okozta, hogy a saját működési bevételei, költségvetési támogatások, átengedett bevételek nagyobb mértékben növekedtek, mint a folyó kiadásai. Az Önkormányzat bevételnövelő intézkedései eredményeként folyamatosan nőttek a helyi adóbevételek, a vizsgált időszakban 50,2 millió Ft-tal. A költségvetési támogatások, 2007-2010. között 12,3 millió Ft-tal nőttek. A 2009. évben kiugróan magas áfa bevétele 35,5 millió Ft volt az Önkormányzatnak a nagy összegű tárgyi eszköz értékesítése miatt. A 2010. évben a tőketörlesztés jelentős mértékben csökkent a 2009. évihez képest (67,9 millió Ft-ról 15,4 millió Ft-ra). Felhalmozási költségvetés egyenlege millió Ft 150,0 43,8 100,0 50,0-45,3 72,4 117,7-47,3 85,5 132,8 156,0 112,2-94,2 46,1 140,3 0,0 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Felhalmozási és tőkejellegű kiadások A pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulását jelentősen befolyásolta az Önkormányzat elmúlt időszaki fejlesztési tevékenysége. Az Önkormányzat felhalmozási költségvetés egyenlege 2009. év kivételével negatív összegű volt. A felhalmozási hiány fedezetéül a 2007. évi nyitó pénzkészlet, a 2009. és 2010. évi működési jövedelem és fejlesztési célú hitelek szolgáltak. A 2009-ben a nagy összegű ingatlan értékesítés (130,7 millió Ft) miatt jelentősen megnőtt a felhalmozási bevételek összege. Az Önkormányzat folyó bevételei folyamatosan nőttek 2007-2010. években. A 2007-2009. évek átlagához képest, 733, 5 millió Ft-ról 2010-re 798,3 millió Ft-ra, 8,8%-kal nőtt a folyó bevétel. A bevételeken belül a költségvetési támogatás és szja együttes öszszege 2007-2009. évben növekedett, 2010. évben csökkent a feladatmutatóhoz kötött normatív támogatások csökkenése miatt. Az egyéb saját bevételek 2007-2010. években 74,4 millió Ft-tal nőttek. A növekedést az államháztartáson belüli működési támogatások, pótlólagosan járó állami támogatások (2007. év után pótlólagosan járó normatív és kötött normatív állami támogatások), 2010. évi tűzeset után járó kártérítés, közvilágítás túlfizetésének visszautalása okozta. A 2009. évben a kiemelkedően magas áfa bevételt a tárgyi eszközértékesítés eredményezte. A helyi adóbevétel növekedése folyamatos volt, 2007-ről 2010-re 50,2 millió Ft-tal, 15,8%-kal nőtt (317,9 millió Ft-ról 368,1 millió Ft-ra). Az Önkormányzat 2008. évi folyó kiadásai növekedését a működési kiadások, a személyi juttatások és dologi kiadások emelkedése okozta. A folyó kiadások a 13
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2007. évi 679,3 millió Ft-ról 2008-ra 763,4 millió Ft-ra, 12,4%-kal nőttek. A 2008. évi növekedést a 2008. évi bérpolitikai intézkedések támogatása, és a 2007. év után járó 13. havi illetmény 2008. évi elszámolása és energiahordozók árának emelkedése okozta. A 2009. és 2010. években a folyó kiadások csökkentek. A folyó kiadások 2009-ben 737,4 millió Ft, 2010-ben 711,4 millió Ft voltak. A folyó kiadások csökkenését 2009-ben a személyi juttatások, 2010-ben a dologi kiadások csökkenése okozta. A 2010. évi személyi juttatások növekedését az Önkormányzat 2010. évi létszám növekedése okozta. A folyó költségvetés egyenlege (működési jövedelem) 2007-ben a folyó kiadások 3,2%-át (-22 millió Ft-ot), 2008-ban 0,9%-át (-7 millió Ft-ot), 2009-ben 6,7%-át (49,4 millió Ft-ot), 2010-ben 12,2%-át (86,9 millió Ft-ot) jelentette. A 2007-2010. évek időszakában 409,4 millió Ft értékű befejezett fejlesztések (fejlesztés és felújítás) forrása a hitelfelvétel (99,8 millió Ft), a hazai támogatások (13,1 millió Ft) és EU-s támogatások (30 millió Ft) mellett 266,5 millió Ft saját erő (65,1%) volt. Az EU-s támogatásból megvalósult fejlesztések finanszírozása likviditási gondot nem okozott. Az utófinanszírozott fejlesztéseket az Önkormányzat saját bevételből meg tudta előlegezni. A 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladatok végrehajtására 2007-2010. között kiadást nem teljesítettek. Az Önkormányzat 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladatok 2010. évet követő kötelezettség-vállalásainak összegét az alábbi ábra mutatja be: A fennálló felhalmozási kötelezettség-vállalások forrásösszetétele Saját bevétel 36,4 millió Ft; 50% 36,4 millió Ft; 50% EU-s támogatás Az Önkormányzat által beadott, elbírálás alatt álló pályázatok tervezett teljes bekerülési költsége 354,8 millió Ft. Az Önkormányzat által a 2010-2013. évekre vállalt kötelezettségek összege 354,8 millió Ft, amelyből 284,0 millió Ftot EU-s támogatásból és 70,8 millió Ft-ot saját bevételből terveznek biztosítani. Az Önkormányzat a folyamatban lévő fejlesztéshez és elbírálás alatti pályázathoz a saját forrást biztosítani tudja a 2010. évi pénzmaradványból és a bevételt növelő intézkedésekből származó többletbevételekből. Az Önkormányzat mérleg szerinti pénzintézeti kötelezettsége a 2006. év végéről a 2011. év I. félév végére 101,4 millió Ft-ról 86,2 millió Ft-ra csökkent, a 14
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2007-2009. évek közötti átlaga 111,4 millió Ft volt. A mérleg szerinti pénzintézeti kötelezettségek állománya nem tartalmazta az árfolyamváltozások hatását, mivel az Önkormányzatnál a Számv. tv-ben foglalt előírást megsértve, az Áhsz-ben foglaltak ellenére nem végezték el a devizában fennálló kötelezettségek év végi értékelését. A 2006-2010. években nem mutatták ki a tőketörlesztések utáni realizált árfolyamveszteséget/nyereséget. A fennálló pénzintézeti kötelezettségek négy hosszú lejáratú hitel (ebből egy GAMESZ) igénybevételéből keletkeztek. Az Önkormányzat a hiteleket 2005., 2008., 2009. évben, a GAMESZ pedig 2008. évben vette fel. Az Önkormányzat az elfogadott 2011. évi költségvetési rendelete alapján felhalmozási célú hitel felvételét tervezte 92,2 millió Ft összegben. Felhasználási célként a fejlesztési hiány finanszírozását jelölte meg. A hitelt a helyszíni vizsgálat befejezésének időpontjáig még nem vette fel, mert a saját forrást biztosítani tudta. Az Önkormányzat kötelezettségvállalásaira a GAMESZ kötelezettségvállalásai közül a 2007. évi és a 2008. éviek kivételével képviselő-testületi döntés alapján került sor. Az előterjesztésekben nem mutatták be a kamat- és a devizaalapú kötelezettségeket érintő árfolyamkockázatot, valamint az adósságszolgálati korlátot. Az Áht 1 -ben foglaltakat megsértve, a GAMESZ nevében a 2009. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetője 2010-ben egy lízingszerződést kötött. A 2008. évi hitel-, valamint a 2007. évi és a kettő 2008. évi lízingszerződéseket a korábbi intézményvezető írta alá. Az Önkormányzat 2005-ben, 2008-ban és 2009-ben, a GAMESZ pedig 2008- ban a hiteleket mind lehívta, és a hitelcélnak megfelelően GAMESZ kivételével a Képviselő-testület által jóváhagyott, a költségvetésbe betervezett beruházásokhoz használta fel. Az Önkormányzat az EUR-ban fennálló pénzintézeti kötelezettsége után 14,7 ezer EUR (4,3 millió Ft) tőkét törlesztett, és 10,2 ezer EUR (2,6 millió Ft) kamatot fizetett. A CHF-ben fennálló pénzintézeti kötelezettsége miatt 206,1 ezer CHF (36,9 millió Ft) tőkét törlesztett, és 67,6 ezer CHF (11,7 millió Ft) kamatot fizetett. A forintban fennálló pénzintézeti kötelezettsége után pedig 7,0 millió Ft tőkét törlesztett, 13,7 millió Ft kamatot és 1,0 millió Ft egyéb költséget fizetett. A GAMESZ a CHF-ben fennálló pénzintézeti kötelezettsége miatt 20,4 ezer CHF (3,1 millió Ft) tőkét törlesztett, és 6,9 ezer CHF (1,2 millió Ft) kamatot fizetett. Az Önkormányzat 2007-2011. év I. féléve között átmenetileg szabad pénzeszközeiből 7,2 millió Ft kamatbevételt realizált. Az Önkormányzat költségvetésének pénzügyi egyensúlya biztosításához a vizsgált időszakban folyószámlahitelt, 2008-ban pedig munkabérmegelőlegezési hitelt vett igénybe. 15
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A folyószámlahitel és a munkabér-megelőlegezési hitel igénybevétele a 2007-2011. év I. félévében évenként az alábbiak szerint alakult: Megnevezés 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év I. félév Folyószámlahitel Keretösszeg január 1-jén (millió Ft-ban) 0,0 50,0 70,0 70,0 70,0 Átlagos napi állomány (millió Ft-ban) 7,3 29,4 13,0 1,1 0,0 Folyószámla hitellel zárt napok száma (nap) 146,0 286,0 125,0 33,0 0,0 Egyenleg (állomány) 23,3 52,0 0,0 0,0 0,0 Munkabér-megelőlegezési hitel Keretösszeg január 1-jén (millió Ft-ban) 0,0 Átlagos napi állomány (millió Ft-ban)* 0,0 Munkabér-megelőlegezési hitellel zárt napok száma (nap) 20,0 Egyenleg (állomány) 0,0 Megnevezés: * 2008-ban az átlagos napi állomány 39,2 ezer Ft volt. A likviditás biztosítása az Önkormányzatnak az ellenőrzött időszakban összesen 5,1 millió Ft kamatkiadást, és 1,4 millió Ft egyéb költség fizetésének kötelezettségét okozta. A folyószámlahitel év végi záró állománya 2007-ben 23,3 millió Ft, 2008-ban pedig 52,0 millió Ft volt. 2008-ban év közben 14,3 millió Ft összegű munkabér-megelőlegezési hitelt vett fel és fizetett vissza. A teljesített kamat és egyéb költség 0,1 millió Ft. Az Önkormányzat 2011. év I. félév végi szállítói tartozása 3,1 millió Ft, melyből lejárt tartozása 2,3 millió Ft volt. A 2006. év december 31-ei 14,9 millió Ft-os szállítói állomány közel ötödére csökkent. A lejárt szállítói tartozás 30 nap alatti, a pénzügyi egyensúly megítélése szempontjából nem jelentős. Az Önkormányzat kötelezettségeinek 2010. december 31-ei, valamint 2011. június 30-ai állományát és várható alakulását a kötelezettségek lejáratáig a következő táblázat szemlélteti: Állomány 2010. december 31-én Állomány 2011. június 30-án Várható kötelezettség 2011-2013. években Várható kötelezettség 2014. évtől Megnevezés Devizában HUF-ban (összege, (millió Ftban) EUR/CHF- ezer ben) Deviza nem HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer EUR/CHFben) Deviza nem HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer EUR/CHFben) HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer EUR/CHFben) Pénzintézeti kötelezettségek Hosszú lejáratú hitel (OLLÉ Program) 29,4 HUF 28,2 HUF 9,9 26,6 Hosszú lejáratú hitel (régészeti feltárás) 255,6 CHF 236,6 CHF 183,0 94,4 Hosszú lejáratú hitel (GAMESZ, gépjármű vásárlás) 6,1 CHF 3,7 CHF 7,2 0,0 Hosszú lejáratú hitel (2008-2009. évi fejlesztések) 117,7 EUR 110,3 EUR 55,8 82,6 Pénzintézeti kötelezettségek összesen HUF-ban: 29,4 HUF 28,2 HUF 9,9 26,6 Pénzintézeti kötelezettségek összesen CHF-ben: 261,7 CHF 240,3 CHF 190,2 94,4 Pénzintézeti kötelezettségek összesen EURO-ban: 117,7 EUR 110,3 EUR 55,8 82,6 Lízing kötelezettségek 2,6 HUF 0,5 HUF 0,0 0,0 Lízing kötelezettségek 2,0 CHF 0,0 CHF 0,0 0,0 Szállítói tartozás 11,2 HUF 3,1 HUF 0,0 0,0 Forintban fennálló kötelezettségek összesen 43,2 HUF 31,8 HUF 9,9 26,6 CHF-ben fennálló kötelezettségek összesen 263,7 CHF 240,3 CHF 190,2 94,4 EURO-ban fennálló kötelezettségek összesen 117,7 EUR 110,3 EUR 55,8 EUR 82,6 Az Önkormányzatnak pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettsége a 2011. év I. félév végén 28,2 millió Ft, 240,3 ezer CHF és 110,3 ezer EUR volt. Ezek várható kötelezettsége (tőke, kamat és egyéb költség) a legutóbbi kamatfizetés feltételei alapján a 2011-2013. években 9,9 millió Ft, 190,2 ezer CHF, továbbá 55,8 ezer EUR. A 2011-2013. évek kötelezettségeinek teljesítésére figyelembe vehető a 2010. évi 12,5 millió Ft szabad pénzmaradvány, a 2010. évi mérlegben kimutatott 71,4 millió Ft követelésállomány és a forgalomképes in- 16
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gatlanvagyon. A 2014. évet követően jelenleg ismert pénzintézeti kötelezettségei: 26,6 millió Ft, 94,4 ezer CHF és 82,6 ezer EUR, amelyek tartalmazzák a tőke, a kamat és az egyéb költségeket. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint figyelembe vehető további források a mindenkori költségvetési rendeletekben megtervezett önkormányzati helyi többlet-adóbevételek. Azonban ennek növelésére 2011-ben tett intézkedés nem biztosít elegendő forrást, ezért a további évekre szóló jelenleg ismert pénzintézeti kötelezettségek teljesítését nem látjuk biztosítottnak. Az Önkormányzat 2011-ben 3,3 millió Ft többletbevételt tervezett az újonnan bevezetett telekadóból. Az Önkormányzat 2007-2010 között eszközállománya után 173,9 millió Ft öszszegű értékcsökkenést mutatott ki. Az elhasznált eszközök pótlására 96,7 millió Ft-ot fordított. A Képviselő-testületnek előterjesztett éves zárszámadási rendeleteikben nem mutatatták be az Önkormányzat eszközei után tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összegét, az eszközpótlásra fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását. Az Önkormányzat költségvetési támogatásból, átengedett bevételekből származó bevételei a 2007. évhez képest az időszak egészét tekintve nőttek, összesen 100,1 millió Ft-tal. Ennek ellenére az Önkormányzat folytatta az előző években elkezdett kiadási megtakarítást eredményező és bevételt növelő intézkedéseit. Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a bevételnövelő intézkedések hatására 2007-től 2011. év I. félév végéig összesen 188,9 millió Ft bevételt realizált továbbá összesen 36,9 millió Ft kiadási megtakarítást ért el, ezáltal az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét javították. A kiadási megtakarítások 76%-a az elrendelt álláshely-csökkentések eredménye. Az álláshely-csökkentő intézkedések 2007-2010. évek között önkormányzati szinten összesen 12 álláshely megszüntetését jelentették. Egyes közszolgáltatási területeken azonban feladatbővülések is voltak, amelyek álláshely- és egyben 10 fő létszámnövekedéssel is jártak. Ennek következtében az időszak álláshelyeinek száma 2010. december 31-ig kettő fővel, 2011. I. félévében további négy fővel csökkent. A bevételnövelő intézkedések a helyi adók emeléséhez, adóhátralék végrehajtásához, adóellenőrzésekhez, ingatlanok bérbeadásához, térítési díjak emeléséhez kapcsolódtak. Az ÁSZ nem vizsgálta Zamárdi Város Önkormányzatát A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése témában. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét összegezve a következők emelhetők ki: Zamárdi Város Önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid és közép távon biztosított. Hosszú távú megőrzésére az Önkormányzatnak fel kell készülnie. Az Önkormányzat működési jövedelme a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett. A szállítói tartozásai és a pénzintézetekkel szembeni kötelezettségei csökkentek. A helyi adóbevételek növekedtek. 17
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az önként vállalt feladataira fordított kiadások aránya a működési jövedelemhez képest csökkentek. A folyamatban lévő fejlesztési projektekhez, a benyújtott pályázatokhoz szükséges saját erőhöz a források rendelkezésre állnak. A gazdasági társaságok miatti kockázat nem áll fenn. A kötelező feladatokat ellátó kettő 50% alatti tulajdoni hányadú gazdasági társaságnak az Önkormányzat pénzeszközöket nem adott át, kezességet vagy garanciát nem vállalt. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 33. (1) bekezdésében foglaltak értelmében a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet köteles az ellenőrzött szervezet vezetője összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az ÁSZ részére megküldeni. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldi meg a szervezet, vagy az továbbra sem elfogadható, az ÁSZ elnöke a hivatkozott törvény 33. (3) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat érvényesítheti. A 2011. június 30-i pénzügyi egyensúlyi helyzet alapján az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a következők: a polgármesternek 1. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzete rövid és közép távon biztosított. A pénzügyi egyensúly hosszú távú megőrzésére az Önkormányzatnak fel kell készülnie. Javaslat: Folyamatosan tájékoztassa a Képviselő-testületet az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetéről. Kezdeményezzen szükség esetén intézkedéseket a pénzügyi egyensúly hosszú távú fenntarthatósága érdekében. Képezzen elkülönített tartalékot a jövőbeni adósságszolgálat teljesítése érdekében. 2. A GAMESZ az Önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve. Az Áht 1 szerint, költségvetési szervek pénzkölcsönt nem vehetnek fel, és pénzügyi lízing-szerződést nem köthetnek. Az Áht 1 100/G. (korábban Áht 1 100. ) (1) bekezdés a) illetve f) pontjait 7 megsértve, a GAMESZ nevében a 2009. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetője 2010-ben egy lízingszerződést kötött. A 2008. évi hitel-, valamint a 2007. évi és a kettő 2008. évi lízingszerződéseket a korábbi intézményvezető írta alá. Javaslat: Intézkedjen a GAMESZ által 2010-ben megkötött lízingszerződéssel kapcsolatban a fegyelmi felelősség kivizsgálása iránt. 7 2012. január 1-jétől az Áht 2 41. (4) bekezdés 18
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 3. A Képviselő-testületnek előterjesztett éves zárszámadási rendeleteikben nem mutatatták be az Önkormányzat eszközei után tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összegét, az eszközpótlásra fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását. Javaslat: Mutassa be a Képviselő-testületnek évente a zárszámadási rendelet előterjesztésében az értékcsökkenés összegét, és ezzel összevetve az elhasználódott eszközök pótlására fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását. a Jegyzőnek 1. A Képviselő-testület döntését megalapozó előterjesztések nem tartalmazták a kötelezettségvállalás visszafizetési forrásainak, a teljes futamidő várható kamat-, tőkefizetési kötelezettségeinek bemutatását. Az Önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásainál az előterjesztésekben nem mutatták be az adósságszolgálati korlátot. Javaslat: Gondoskodjon, hogy a jövőben az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló képviselő-testületi előterjesztések tételesen tartalmazzák a visszafizetés forrásait. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról szóló döntéskor mutassa be a Képviselő-testületnek a jövőben várható árfolyam-, kamat- és törlesztési kockázatot. Továbbá mutassa be az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásoknál az adósságszolgálati korlátot. 2. Az Önkormányzat 2007-2010. közötti főkönyvi nyilvántartásaiban a Számv. tv-ben foglaltakat megsértve a deviza alapú önkormányzati hitelek törlesztései után a realizált árfolyamnyereséget/veszteséget nem számolta el. A devizában fennálló kötelezettségek év végi értékelését a Számv. tv. és az Áhsz. előírásai ellenére nem végezte el. Javaslat: Gondoskodjon, hogy a főkönyvi nyilvántartásaiban a Számv. tv. 60. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelve a deviza alapú önkormányzati hitelek törlesztései után a realizált árfolyam nyereséget/veszteséget számolják el. Továbbá arról, hogy a devizában fennálló kötelezettségeket a Számv. tv. 60. (2) bekezdésének és az Áhsz. 33. (1) bekezdésének előírásai alapján év végén értékeljék és a változásokat a számviteli nyilvántartásokban rögzítsék. A polgármester a helyszíni ellenőrzés lezárása után tájékoztatta az Állami Számvevőszéket az Önkormányzat megtett intézkedéseiről, amelyet az Állami Számvevőszék nem ellenőrzött, arra vonatkozóan véleményt vagy megállapítást nem fogalmaz meg. Az ellenőrzés lezárását követően elvégzett intézkedéseket az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében vizsgálhatja. 19
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A polgármester tájékoztatása szerint a következő intézkedéseket tette az Önkormányzat: elrendelte a Képviselő-testület éves munkatervének módosítását az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetének bemutatását célzó tájékoztatás napirendre tűzésével; a 2012. évi költségvetési rendeletben szereplő általános tartalékot kiegészítette az árfolyam- és kamatkockázatok kezelése feladattal; vizsgálatot indított a GAMESZ lízingszerződéseivel kapcsolatos felelősség tisztázására; előírta az Önkormányzat eszközei utáni értékcsökkenés összegének, az eszközök pótlására fordított pénzeszközöknek és az eszközök elhasználódási fokának bemutatását a 2011. évi zárszámadási rendeletben; előírta az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló képviselőtestületi előterjesztésekben a visszafizetés forrásainak, az árfolyam- és kamatkockázatoknak, valamint az adósság szolgálati korlátnak a bemutatását; elrendelte a devizában fennálló kötelezettségek év végi értékelésének elvégzését, valamint a deviza alapú hitelek törlesztésekor realizált árfolyam nyereség/veszteség elszámolását a főkönyvi nyilvántartásaiban. 20
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI, A FELADATELLÁTÁS SZERVEZETI KERETEI ÉS ANNAK VÁLTOZÁSAI Az Önkormányzat kötelező feladatait az Ötv. és az ágazati törvények által meghatározottnak tekinti, az önként vállalt feladatok terjedelmét az éves költségvetési rendeletekben az adott évi költségvetés forrásainak ismeretében határozták meg. Az Önkormányzat kötelező feladatai a közoktatás, a könyvtári szolgáltatás, a közművelődés, a városüzemeltetés, az igazgatás, a hulladékkezelés-szállítás, és a víz- és szennyvízkezelési feladatok voltak. Az Önkormányzat csak az SzMSz 2011. áprilisi módosítása során 8 szabályozta az önként vállalt feladatait és azok ellátásának módját. Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a 2010. évi működési költségvetési kiadásaiból (705,4 millió Ft) 9 674,2 millió Ft-ot (95,6%) a kötelező feladatok, 31,2 millió Ft-ot (4,4%) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Az önként vállalt feladatok az Önkormányzat besorolása szerint az alapfokú művészetoktatáshoz, a turizmushoz és a városi TV szolgáltatáshoz, valamint a civil szervezetek céljainak megvalósításához kapcsolódó pénzeszközátadások voltak. A 2010. évi működési kiadások ágazatonkénti megoszlását és azok finanszírozási arányait az alábbi tábla mutatja: Ellátott feladat % Óvodák 51,1 100,0 51,1 29,9 9,8 60,3 Általános iskolák 119,8 98,5 119,8 28,4 27,6 44,0 Közművelődési intézmények 39,2 46,6 39,2 6,9 3,2 89,9 Egyéb intézmények 203,1 100,0 203,1 0,0 6,0 94,0 Polgármesteri hivatal igazgatási kiadásai 186,7 100,0 186,7 7,8 3,8 88,4 Polgármesteri hivatalban ellátott egyéb feladatok működési kiadásai Működési kiadások összesen Működési kiadás összesen (millió Ft) Kötelező feladatok kiadásainak részaránya Működési bevétel összesen (millió Ft) Állami támogatás részaránya % Intézményi saját bevétel részaránya % Önkormányzati támogatás részaránya % 105,5 92,0 105,5 98,6 1,4 0,0 705,4 95,6 705,4 24,2 8,5 67,3 8 8/2011. (IV. 19.) számú Önkormányzati rendelet Zamárdi Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról (egységes szerkezetben) 9 Az összeg nem tartalmazza a 2. számú mellékletben szereplő 711,4 millió Ft folyó kiadásokból az egészségügyi alapellátás kiadásait. 21
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Megjegyzés: A többcélú kistérségi társulásnak a szociális és gyermekjóléti feladatokra az Önkormányzat a 2007. és 2011. év I. félév között évenként 2007-ben 0,5, 2008-ban 0,6, 2009-ben 0,3, 2010-ben 1,7, és 2011. év I. félévében 0,4 millió Ft működési hozzájárulást fizetett. Az egyéb intézmények között a GAMESZ működési kiadásai és bevételei szerepelnek. A Polgármesteri hivatalban ellátott egyéb feladatok működési kiadásai a többcélú kistérségi társulásnak szociális-, gyermekjóléti-, központi orvosi ügyelet-, belső ellenőrzés-, pszichológiai feladatellátásra átadott hozzájárulások, település-felügyelők, mezőőr, Képviselő-testület, bizottságok és a segélyezéshez kapcsoló kiadások voltak. Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint működési kiadásokra 2010-ben 705,4 millió Ft-ot fordított, amely 14,1 millió Ft-tal (2,0%-kal) haladta meg a 2007-2009. évek kiadási átlagát. Az ellenőrzött időszakban a pénzügyi helyzet megítélése szempontjából a kötelező és önként vállalt feladatok megoszlásának változása nem meghatározó. Az önként vállalt feladatok a 2007-2009. évek részarányának átlagához viszonyítva a közoktatási intézménynél 1,3 százalékponttal (2,8%-ról 1,5%-ra), a Polgármesteri hivatalban ellátott egyéb feladatok működési kiadási feladatoknál pedig 6,7 százalékponttal (14,7%-ról 8%-ra) csökkentek. Az eltéréseket a közoktatásban a tanulók létszámváltozása miatt a pedagógusok számának, az egyéb feladatoknál a szervezetek támogatásának csökkenése eredményezte. Az önként vállalt feladatok a közművelődési intézményeknél 3,0 százalékponttal (50,4%-ról 53,4%-ra) növekedtek a 2007-2009. évek részarányának átlagához viszonyítva, amelyet a turisztikai tevékenység, valamint a városi TV szolgáltatás működtetési kiadásainak növekedése okozott. Az Önkormányzat bevételeinek összetétele jelentősen nem változott a 2007-2009. évek részarányának átlagához képest, a pénzügyi helyzet megítélése szempontjából nem meghatározó. Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a 2010. évi 170,7 millió Ft állami hozzájárulás 11,9 millió Ft-tal (6,5%- kal) kisebb, a 2010. évi 60,1 millió Ft intézményi saját bevétel 25,9 millió Ft-tal (43,1%-kal) nagyobb, a 2010. évi 474,7 millió Ft önkormányzati támogatás pedig 28,0 millió Ft-tal (5,6%-kal) kisebb volt a 2007-2009. évek átlagához képest. A közoktatási intézményeknél csökkent, a közművelődési-, és a Polgármesteri hivatal igazgatási kiadásainál növekedett az állami támogatások aránya. A saját bevételek a közoktatási-, és egyéb költségvetési szerveknél, illetve a Polgármesteri hivatal igazgatási kiadásainál növekedtek, a közművelődésnél pedig csökkentek. Az Általános Iskola 2010. évi saját bevételéből a 17,9 millió Ftos növekedés a tornatermi tűz után kapott kártérítés volt. A Polgármesteri hivatalnál az igazgatási bevételek emelkedését az országgyűlési-, a kisebbségi- és helyi választások támogatásai okozták. Az egyéb intézménynél a 2010. évi saját bevételek emelkedését a túlfizetésből keletkezett közvilágítási díj visszatérítése eredményezte. A közművelődési ágazat bevételének mérséklődését jellemzően az ajándéktárgyak értékesítésének, terem-, és belépődíjak csökkenése okozta. Ezzel összefüggésben változott az önkormányzati támogatás az egyes ágazatokban. A közoktatási intézményeknél 1,7-10,2 százalékponttal (61,9%-ról 60,2%-ra és 54,2%-ról 44,0%-ra), a Polgármesteri hivatal igazgatási kiadásainál 0,4 százalékponttal (88,8%-ról 88,4%-ra), az egyéb intézménynél pedig 3,0 százalékponttal (97,0%-ról 94,0%-ra) csökkent. A közművelődési intézménynél 22
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 0,7, százalékponttal (89,2%-ról 89,9%-ra) növekedett a 2007-2009. évek részarányának átlagához képest. Az Önkormányzat a feladatait 2011. június 30-án (a Polgármesteri hivatallal együtt) öt költségvetési szervvel és kettő gazdasági társasággal látta el. Az intézményszervezeti átalakítások és összevonások következtében az intézmények és a feladatellátás telephelyeinek száma a 2007. év elejétől hatról 2011. év I. félév végére, ötre csökkent. A szociális és gyermekjóléti feladatokat a többcélú kistérségi társulás társult tagjaként biztosította. A kötelező feladatok közül a közoktatást és a könyvtári szolgáltatást kettő intézménnyel (Óvoda és Általános Iskola), a közművelődési, a városüzemeltetési és -gazdálkodási feladatokat egy-egy intézménnyel (Tourinform Iroda és GAMESZ) látta el. Az igazgatási feladatot a Polgármesteri hivatal végezte. Az Önkormányzat a Képviselő-testület döntése alapján 2008. február 1-jétől egy intézményét (Közösségi Ház és Könyvtár) megszüntette. A közművelődési feladatellátást a Tourinform Iroda, a könyvtári feladatellátást pedig az Általános iskola vette át. Az önként vállalt alapfokú művészetoktatást az Általános iskola látta el. A turizmushoz kapcsolódó idegenforgalmi, városi rendezvények és kulturális programok szervezését, lebonyolítását, helyszíneit a Tourinform Iroda biztosította. Továbbá ellátta a település időszaki lapjának megjelentetését és a helyi televíziós műsorszolgáltatást. Az Önkormányzat önként vállalt feladatként egyesületek, alapítványok, egyházak, lakossági önszerveződő közösségek tevékenységéhez járult hozzá, amelynek összege 2007-ben 7,8, 2008-ban 8,9, 2009- ben 7,8, 2010-ben pedig 6,3 millió Ft volt. Az Önkormányzat kettő gazdasági társaságban 50% alatti tulajdoni hányaddal rendelkezett. 10 A gazdasági társaságok közül, az AVE Zöldfok Zrt. a hulladékkezelési és -szállítási, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. a víz- és szennyvízkezelési feladatokat látta el. A vizsgált időszakban az Önkormányzat nem vett át feladatot más önkormányzattól, társulástól, egyháztól, gazdasági társaságtól, egyéb szervezettől. Ugyanezen időszak alatt feladatátadás sem történt. A vizsgált időszakban az intézményrendszer átalakításának hatására az összes kiadás-megtakarítás 28,3 millió Ft volt. A bevételek alakulására nem volt hatással. 2. AZ ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI EGYENSÚLYI HELYZETÉT BEFOLYÁ- SOLÓ TÉNYEZŐK A hagyományos költségvetési szerkezet helyett az Önkormányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel mutatjuk be, amelyben jobban elkülönülnek a vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások az önkormányzati feladatokkal kapcsolatos közvetlen működtetési bevételektől és kiadásoktól. A módszer kö- 10 Az Önkormányzat tulajdoni hányada a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-ben 0,002% (10 000 Ft névértékű törzsrészvény) az AVE Zöldfok Zrt.-ben 2,159% (4 969 282 Ft névértékű törzsrészvény). 23