JOGALKALMAZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2011

JOGALKALMAZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2011 Budapest, 2011

Szerzők: Kopányiné Mészáros Edda Lepsényi Mária dr. Papp Ilona dr. Székely Zsuzsanna Szűcs Józsefné Lektorálta: dr. Horváth Ilona Szerkesztő: dr. Andrási Jánosné Sorozatszerkesztő: dr. Baté Zsuzsanna ISSN 2060-8373 ISSN 2061-0068 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, XIII. Mór u. 2-4. Felelős kiadó: dr. Bokor Pál, a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. A SALDO Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül TILOS!

TARTALOMJEGYZÉK GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK 9 ELŐSZÓ 11 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL 13 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 13 I. Fejezet Alapelvek 13 II. Fejezet A törvény hatálya 18 A kettős adóztatás elkerülésére létrejött nemzetközi egyezményekben szabályozott leggyakrabban előforduló egyes jövedelmek 22 III. Fejezet Fogalmak és értelmező rendelkezések 27 IV. Fejezet A jövedelemre és az adókötelezettségre vonatkozó általános szabályok 39 Jövedelem, bevétel, költség 39 Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek 46 Az adó mértéke 50 Az adókötelezettség keletkezése és a jövedelem megszerzésének időpontja 51 Nyilvántartási szabályok 54 V. Fejezet AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 56 Az adó megállapítása 56 Adónyilatkozat 57 Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel 59 Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül 60 Munkáltatói adómegállapítás 61 Adófizetés 63 MÁSODIK RÉSZ AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ÉS ANNAK ADÓJA 65 VI. Fejezet Az összevont adóalap 65 Az önálló tevékenységből származó jövedelem 65 A nem önálló tevékenységből származó jövedelem 80 Egyéb jövedelem 86

Az összevont adóalap megállapítása 94 Családi kedvezmény 96 VII. Fejezet Az összevont adóalap adójának meghatározása 107 Az összevont adóalap adója 107 A külföldön megfizetett adó beszámítása 107 Az adójóváírás 108 VIII. Fejezet Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények, rendelkezés az adóról 110 Tevékenységi kedvezmények 111 Személyi kedvezmény 112 Átmeneti rendelkezések 113 A lakáscélú hitel törlesztésre befizetett összeg kedvezménye 113 Tandíj halasztott kedvezménye Átmeneti rendelkezések 118 Felnőttképzési díj halasztott kedvezménye Átmeneti rendelkezések 119 Biztosítási kedvezmény Átmeneti rendelkezések 120 Rendelkezés az adóról 121 IX. Fejezet Az adóelőleg megállapítása, bevallása és megfizetése 130 Az adóelőleg-fizetési kötelezettség 130 Az adóelőleg alapja 133 Az adóelőleg-nyilatkozat 135 A fizetendő adóelőleg 137 HARMADIK RÉSZ EGYES KÜLÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK 140 X. Fejezet A vállalkozói személyi jövedelemadó, az átalányadózás és a tételes átalányadózás 140 Az egyéni vállalkozó adózása 140 A vállalkozói személyi jövedelemadó 145 A vállalkozói osztalékalap 157 Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózása 159 Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése 163 A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása 166 XI. Fejezet A vagyonátruházás 169 Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem 169 Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 172 Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem 185

XII. Fejezet Tőkejövedelmek 187 Kamatjövedelem 187 Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem 196 Csereügyletből származó jövedelem 197 Az osztalékból származó jövedelem 201 Árfolyamnyereségből származó jövedelem 204 Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem 211 Tartós befektetésből származó jövedelem 217 A vállalkozásból kivont jövedelem 221 A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény Osztalékfizetési és egyéb kedvezményt érintő rendelkezések 226 XIII. Fejezet Egyes juttatások adózásának szabályai 229 A kifizetőt terhelő adó 229 Béren kívüli juttatások 235 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól 239 Kamatkedvezményből származó jövedelem 246 XIV. Fejezet Vegyes jövedelmek 250 Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem 250 A társasház, a társasüdülő jövedelme 252 Nyereményből származó jövedelem 254 A privatizációs lízingből származó jövedelem 258 XV. Fejezet Az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték 258 Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték 259 Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték 265 Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem 270 NEGYEDIK RÉSZ VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 278 Statisztikai besorolási rend 278 Nyilatkozatok 278 Üzemanyagár 279 Felhatalmazások 280 Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések 281

LEGFONTOSABB HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK FIGYELEMMEL AZ ELÉVÜLÉSI IDŐRE 289 2006. évi LXI. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 289 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 289 2008. évi LXXXI. törvény egyes adó- és járuléktörvények módosításáról 293 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 293 Hatályba léptető rendelkezések 293 2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról 295 XXXII. Fejezet Átmeneti rendelkezések 295 2009. évi CXVI. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról 296 2010. évi LXXXIII. törvény sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról 298 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 298 2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról 298 XIII. Fejezet 298 Záró rendelkezések 298 2010. évi CXXIII. törvény az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról 299 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 299 Hatályba léptető rendelkezések 299 2010. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról 299 2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról 299 Hatályba léptető rendelkezés 299

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 300 Az adómentes bevételekről 300 1. A szociális és más ellátások közül adómentes: 300 2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes: 301 3. A közcélú juttatások körében adómentes: 302 4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes: 304 6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 308 7. Egyéb indokkal adómentes: 310 8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: 312 9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések. 318 2. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 322 Az összevont adóalapba tartozó bevételek elszámolásáról 322 I. Jellemzően előforduló bevételek 322 II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése 323 III. Egyéb rendelkezések 323 3. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 324 Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről 324 I. Jellemzően előforduló költségek 324 II. Igazolás nélkül elszámolható költségek 327 III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása 330 IV. A járművek költsége 331 V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: 333 4. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 334 Az általános forgalmi adó bevételkénti és költségkénti elszámolhatóságáról 334 5. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 335 Az adónyilvántartásokról 335 I. Alapnyilvántartások 335 II. Részletező nyilvántartások 338 III. SELEJTEZÉS 344 IV. 344 V. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK 344 6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 345 A mezőgazdasági őstermelői tevékenységekről 345 7. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 357 8. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 357

9. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 357 A privatizációs lízingről 357 10. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 358 Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról 358 I. Jellemzően előforduló bevételek 358 II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek 361 III. Egyéb rendelkezések 361 11. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 362 A vállalkozói költségek elszámolásáról 362 I. Jellemzően előforduló költségek 363 II. Az értékcsökkenési leírás szabályai 369 III. A járművek költsége 378 IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: 381 12. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 382 13. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ 383 A vállalkozói adókedvezményekről 383 Kisvállalkozások adókedvezménye 383

GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK Jogszabályok: Art. Áfa tv. Beftv. Csjt. Cst. Eho tv. Ekho tv. Eva tv. Evtv. Felsőokt. tv. Fktv. Gjt. Gt. Hpt. Itv. Ket. Kjt. Ktv. Mny. tv. Mt. Öpt. Ptk. Szja tv. Szjtv. Szt. Tao. tv. Tbj. Termőföld tv. Tpt. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény A befektetési szolgáltatóval a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény Az Önkéntes Kölcsönös Biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben 2011. január 1-jétől fontos változások történtek, hatálybalépése óta először egykulcsos adó lett. A személyi jövedelemadóról szóló törvény, egységes szerkezetben, magyarázatokkal című kiadvány a törvény menetét követve teljes körűen bemutatja a jogszabályt. A kötet szerzői az egyes rendelkezésekhez fűzött magyarázatokkal, konkrét kérdések megválaszolásával, példák bemutatásával segítik a jogszabály értelmezését és a szabályok gyakorlati alkalmazását. Az áttekinthetőség érdekében a törvény szövegét vastagon szedett betűkkel emeltük ki. Az átmeneti szabályok a könnyebb megkülönböztethetőség miatt dőlt betűvel lettek szerkesztve. Az egyes rendelkezések után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakértő munkatársainak szakmai tapasztalatára és gyakorlatára alapozott kommentárjai olvashatók. A könyv használatát a kiadvány végén található tárgymutató segíti. A kiadvány készítői bíznak abban, hogy a kedves Olvasó sikeresen tanulmányozza a kötetet és az esetleges jogértelmezési kérdéseire válaszokat talál.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 13 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet Alapelvek 1. (1) A Magyar Köztársaságban a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is. A jogszabályalkotó az anyagi és az alaki (eljárási) törvényekben rögzíti azokat a célokat és alapvető szabályokat (az ún. alapelveket), amelyeket a tételes jogalkalmazás során mindig szem előtt kell tartani. A Magyar Országgyűlés az Szja tv.-t az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva, az adóbevételek biztosítása érdekében alkotta. Kinyilvánított célja, hogy az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével biztosítsa az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételeket. Ezen cél elérése érdekében kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban minden magánszemélynek, aki jövedelmet szerez, jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően eleget kell tennie a közteherviselési kötelezettségének, amely az alkotmányból fakad. Kivételes célként a jogalkotó megnevezi egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósításának elősegítését is. Az előzőeket egészíti ki az Art. mögöttes célja: az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. Garanciális jelleggel mondja ki a jogalkotó a jogoknak és kötelezettségeknek az összhangját az adóügyi jogviszony mindkét oldalán. Így az Art. alapelvei lényegében az adózás általános zsinórmértékét jelentik, amelyhez képest az egyes adónemeket szabályozó anyagi törvények speciális rendelkezéseket tartalmaznak. Az Szja tv. saját alapelvei mint a személyi jövedelemadóra vonatkozó különös szabályok tehát megelőzik az eljárási törvényekben foglalt alapelveket, de tulajdonképpen valamennyi alapelvre figyelemmel kell lenni a jogalkalmazás során. (2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.

14 A személyi jövedelemadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal Az arányosság azt jelenti, hogy akinek több a jövedelme, az több adót fizet, az azonos jövedelműek adóterhe azonos. Ez az elv az Alkotmány arányos közteherviselési elvéből vezethető le, mivel az Alaptörvény kifejezetten rögzíti azt, hogy az állampolgárok jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően kötelesek az állami közterhek viseléséhez hozzájárulni. Azonban az Alkotmány egyúttal felhatalmazást ad arra, hogy törvény a közvetve vagy közvetlenül az államtól származó jövedelmek esetében már az adóévet megelőző ötödik évtől kezdődően a jövedelem mértékét el nem érő, azaz eltérő mértékű adót állapíthasson meg. Ezzel az Alaptörvény gyakorlatilag megszabja a kivethető adókötelezettség maximumát. 1 (Ez utóbbi rendelkezés a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98 százalékos mértékű különadó új szabályaival függ össze.) Habár az állampolgároknak az alkotmányos kötelezettsége alóli mentességhez nincs az Alkotmányból eredő alanyi joga, a Szja tv.-ben rögzített méltányosság elve meghatározott esetekben mégis biztosíthat némi kedvezményt meghatározott személyi körnek. Ezért a méltányosság elvéből kifolyólag csak azok juthatnak kedvezményhez, mentességhez, akiket szociális helyzetük, illetve nevesített társadalmi célokat szolgáló tevékenységük miatt a törvény erre érdemesnek tart. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy minden kedvezményt a kedvezményben nem részesülők fizetnek meg a szélesebb adóalap, illetve a magasabb adómértékek révén. (3) A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében e törvény alapelveinek figyelembevételével csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege. Az Szja tv. általános érvénnyel mondja ki a magánszemély minden jövedelmének adókötelezettségét. Ettől eltérő szabályt (pl. adóból kedvezményt) csak kivételes célból, az alapelvek általános figyelembe vétele mellett is csak törvény állapíthat meg. Ebből a szempontból a törvényi felhatalmazás a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően egyenértékűnek számít azzal, hogy az alapelvek figyelembe vétele ilyen esetben is kötelező. Tekintettel arra, hogy a kiadások fedezése érdekében a bevételeknek folyamatosan rendelkezésre kell állniuk, az Szja tv. alapelv formájában írja elő az adóelőleg-fizetés kötelezettséget. Az adó alapját 2010. január 1-jétől az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekből adóalapkiegészítés hozzáadásával (az ún. bruttósítással ) kell meghatározni. Ennek mértéke a 2011. évben a jövedelem 27 százaléka, de ez a következő években fokozatosan kivezetésre kerül. 2 (4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Az alapelvekben kifejezésre jut az a jogalkotói szándék, hogy az általános adókötelezettséget befolyásoló eltérő szabályok, adókedvezmények célja nem önmagában az adó csökkentése, hanem mindig valamilyen társadalmi (politikai), gazdasági, illetve pénzügy-politikai cél megvalósításának az elősegítése. Ezért minden általánostól eltérő szabály, adókedvezmény alkalmazhatóságát a hozzá 1 Lásd ehhez: Alkotmány 70/I. -ának 2010. augusztus 19-től, illetve 2010. november 20-tól hatályos rendelkezéseit. 2 A részletszabályok az Szja tv. 29. -ához fűzött kommentárban találhatóak.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 15 rendelt cél megvalósulásának az összefüggésében kell megítélni, mégpedig annak tényleges tartalmi összefüggései alapján. Vitás esetekben a jogosultságot, illetve a jogosultság hiányát annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Az adómentesség, az adókedvezmény, valamely költség érvényesíthetőségének érdeke általában adózói oldalon merül fel, ezért a bizonyítási teher is ott jelentkezik. Ugyanakkor az Art. előírja az adózó általános kitanítási kötelezettségét, és azt is, hogy az adóhatóságnak az ellenőrzés során meg kell állapítania az adózó javára szolgáló tényeket is. 3 Az adózás végeredménye szempontjából nagy jelentősége van a különböző ügyletekben, szerződésekben szereplő felek esetleges érdek-összefonódásának is, amely a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérésekkel, színlelt jogügyletekkel próbálja a legkedvezőbb adózási pozíciót létrehozni. Az adóhatóság ellenőrzési munkáját amely az Art. szerint 4 az ügyletek valós tartalmának a vizsgálatára is támaszkodik alapozza meg az az anyagi jogi rendelkezés, mely szerint ilyen esetekben figyelmen kívül kell hagyni a hamis, illetve a színlelt ügyleteket, és az eseményeket a tényleges tartalmuknak, a szerződő felek tényleges akaratának megfelelően kell megítélni, illetve nem reális értékelés esetén a szokásos piaci értékeket 5 kell az adózásnál alkalmazni. A valódi tartalom felderítése akkor is kötelező, ha annak eredményeként az adózó adófizetési kötelezettsége csökken. Itt azonban fontos kihangsúlyozni, hogy mivel az adóügyi és a polgári jogi jogviszony egymástól elválik, az adóhatóság megállapítása nem hat ki a felek polgári jogi jogviszonyára, azaz az adóhatóság minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns, mivel az Art. ezen általános alapelve nem biztosít jogot arra, hogy a szerződő felek Ptk.-ból eredő szerződési autonómiájába beavatkozzon. (5) A magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében érvényesíteni az ezen -ban foglalt alapelveket. A személyi jövedelemadózás fő kötelezettje (alanya) a magánszemély, de az adókötelezettség 6 teljesítésében esetenként mások is közreműködnek. Ennek leggyakoribb formája az adóelőleg-levonás, az adólevonás, az adatszolgáltatás, az adóelszámolás, a különböző igazolások kiállítása, illetve olyan eset is előfordul, amikor az adó megfizetésére a kifizető köteles (pl. béren kívüli juttatások, nyereményből, illetve kamatkedvezményből származó jövedelmek esetén). Az Szja tv. külön kiemeli, hogy az adózásban, illetve adóztatásban résztvevő egyéb személyekre ugyancsak vonatkoznak az alapelvek, azaz közreműködőként is kötelezettjei lesznek az adókötelezettség rájuk vonatkozó részelemeinek. E szabályokat tágabban értelmezve pl. a magánszeméllyel kötött szerződés valódi tartalma, a magánszemélynek adott kedvezményre jogosító igazolás megalapozottsága nem csak a magánszemélyen, hanem az Art. szerinti kifizetőn is számon kérhető. (6) Az adót egyes kivételekkel naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni. Az alapelvek között mondja ki az Szja tv., hogy az adót egyes kivételekkel naptári évenként kell megállapítani a magánszemély összes jövedelme 7 után. A jövedelem meghatározásánál tehát a naptári év általában ún. adóévet is jelent egyben, ezen időszak az, amelyre nézve az adó alapját meg kell állapítani. 3 Art. 1. (5) bekezdés, 97. (6) bekezdés 4 Art. 1. (7) bekezdés 5 Szja tv. 3. 9. pont 6 Szja tv. 3. 8. pont 7 Szja tv. 3. 75. pont