Makroökonómia 1. szeminárium 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1
Adminisztratív I. G15 - Kedd 8:00-9:30, E.3.334 Átjárási lehetőség: korlátozottan, dolgozatoknál nincs! Tóth Gábor: tgabor91@gmail.com 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 2
Adminisztratív II. Tananyagok: Moodle Saját honlap: https://makrogyakorlatok.wordpress.com/ Tematika Előadás kötelező, szeminárium kötelező N. Gregory Mankiw: Makroökonómia (Osiris Kiadó, Bp., 1999) Misz József, Palotai Dániel: Makroökonómia feladatgyűjtemény (Panem Kiadó, Bp., 2004) Szabó-Bakos Eszter: Makroökonómia. Számítási, geometriai, valamint rutinfejlesztő feladatok (BCE, Bp., 2016) 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 3
Adminisztratív III. 60 + 40 + 12 pont 6*12 pont szemináriumi ZH (3. héttől minden második héten) 5 legjobb számít 40 pont feleletválasztós vizsga (minimum 16 pont) 6*2 pont házi a ZH-k hetére 84-100 5 73-83 4 62-72 3 51-61 2 0-50 1 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 4
Miért jó a makro? Kvantitatív (mérhető) válaszok Események és beavatkozások költsége, haszna Pl. fiskális politika (adók), monetáris politika, bevándorlás (Trump Mexikó), megszorítások, szankciók (Oroszország) Modell: mesterséges gazdaság Szereplők és piacok Magatartási egyenletek és piaci egyensúlyi feltételek Endogén és exogén változók 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 5
Fogalmak Szereplők: Háztartás, Vállalatok, Állam, Külföld Piacok: Árupiac, Tőkepiac, Munkaerő-piac, Pénzpiac Egyensúly: Kereslet = Kínálat Exogén változó: kívülről adott, nincs ráhatásunk (pl. X jövedelmet kapunk) Endogén változó: modelltől függő (pl. reálbér) Stock változó: állományi változó, adott időpontra (pl. tőkeállomány) Flow változó: folyamat változó, időintervallumra (pl. beruházás) 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 6
GDP Termékek mennyiségének és árának aggregálása Aggregálás: súlyozott átlag számítás (súly: árak) Megmutatja, mekkora volt egy adott gazdaságban egy adott időintervallumon a végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított értéke. Halmozódás kiszűrése Beszámított érték: nem adásvétel tárgya, nincs piaci ára becsülni kell, úgy számít bele a GDP-be (pl. bérleti díj saját lakásban nem fizetem, mégis ugyanazt kapom, mint egy bérlő, tehát fiktíven fizetem ) Rejtett gazdaság Tökéletlen mutató 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 7
1. feladat Gazdaságunkban három terméket termelnek: almát, makroökonómia órát és számítógépet. Az almát és a makro órákat teljes mértékben elfogyasztják, azonban a számítógépek negyedét az alma és a makro óra előállításában használják fel. (A többi ¾ részt elfogyasztják.) Mekkora a gazdaság GDP-je? Termék Ár Mennyiség Alma 34 56332 Végső Makroökonómia óra 513 14 Végső Számítógép 130 4 25% köztes, 75% végső 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 8
1. feladat Termék Ár Mennyiség Alma 34 56332 Végső Makroökonómia óra 513 14 Végső Számítógép 130 4 25% köztes, 75% végső Számítógépből csak 75% (3 db) végső, 25% (1 db) köztes felhasználás nem számoljuk bele a GDP-be, mert az 1 db értéke már beépült a többi termék értékébe! GDP = P i Q i = 34 56332 + 513 14 + 130 3 = 1.922.860 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 9
Nominális és reál GDP GDP-nek azt kellene mutatnia, hogy mennyi terméket és szolgáltatást állítottak elő Elvileg csak akkor kéne változnia, ha változik az előállított termék mennyisége DE változik akkor is, ha a termék ára növekszik (infláció) ki kell szűrni! Bázis időszakot választunk, ennek az árai lesznek a súlyok reál GDP Nominális GDP: adott időszaki termékmennyiség adott időszaki áron számított értéke Reál GDP: adott időszaki termékmennyiség bázisidőszaki áron számított értéke. Igazi GDP reál GDP!!! 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 10
2. feladat Gazdaságunkban három jószágot állítunk elő: almát, brokkolit és munkaerőt. Az előállított termékek és szolgáltatások teljes mértékben végső felhasználásra kerülnek. A 2030-ra és 2031-re vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. Termék Q 2030 P 2030 Q 2031 P 2031 Alma 212 45 212 44 Brokkoli 514 54 556 37 Munkaerő 47 3 47 3 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 11
2. feladat Termék Q 2030 P 2030 Q 2031 P 2031 Alma 212 45 212 44 Brokkoli 514 54 556 37 Munkaerő 47 3 47 3 a) Nominális GDP 2030-ban nomgdp 2030 = Q 2030 P 2030 = 212 45 + 514 54 + 47 3 = 37.437 b) Nominális GDP növekedési üteme 2030 és 2031 között nomgdp 2031 = Q 2031 P 2031 = 212 44 + 556 37 + 47 3 = 30.041 Növekedési ütem: 1 nomgdp 2031 = 1 30041 nomgdp 2030 37437 = 0,197558565 19,7559% csökkenés 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 12
2. feladat c) Reál GDP 2031-ben, 2030-at bázisnak használva Termék Q 2030 P 2030 Q 2031 P 2031 Alma 212 45 212 44 Brokkoli 514 54 556 37 Munkaerő 47 3 47 3 reálgdp 2031 = Q 2031 P 2030 = 212 45 + 556 54 + 47 3 = 39.705 d) Reál GDP növekedési üteme 2030 és 2031 között reálgdp 2030 = nomgdp 2030 = 37.437 Növekedési ütem: reálgdp 2031 reálgdp 2030 = 39705 37437 e) B és D közti eltérés oka: más súlyokat (árakat) használtunk = 1,060582 6,0582% növekedés 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 13
3. feladat Gazdaságunkban három terméket termelünk: kávét, káposztát és számítógépet. A kávé és a káposzta minden egysége végső felhasználásra kerül, míg a számítógépek felét a kávé és a káposzta előállítása érdekében használjuk fel. A 2030-ra és 2031-re vonatkozó termelési adatokat a táblázat tartalmazza. Termék Q 2030 P 2030 Q 2031 P 2031 Kávé 322 45 372 44 Végső Káposzta 154 54 154 42 Végső Számítógép 140 3 140 3 50% közbülső 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 14
3. feladat Termék Q 2030 P 2030 Q 2031 P 2031 Kávé 322 45 372 44 Végső Káposzta 154 54 154 42 Végső Számítógép 140 3 140 3 50% közbülső a) Nominális GDP 2030-ban nomgdp 2030 = Q 2030 P 2030 = 322 45 + 154 54 + 70 3 = 23.016 b) Nominális GDP növekedési üteme 2030 és 2031 között nomgdp 2031 = Q 2031 P 2031 = 372 44 + 154 42 + 70 3 = 23.046 Növekedési ütem: nomgdp 2031 = 23046 nomgdp 2030 23016 = 1,001303 0,1303% növekedés 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 15
3. feladat Termék Q 2030 P 2030 Q 2031 P 2031 Kávé 322 45 372 44 Végső Káposzta 154 54 154 42 Végső Számítógép 140 3 140 3 50% közbülső c) Reál GDP 2031-ben, 2030-at bázisnak használva reálgdp 2031 = Q 2031 P 2030 = 372 45 + 154 54 + 70 3 = 25.266 d) Reál GDP növekedési üteme 2030 és 2031 között reálgdp 2030 = nomgdp 2030 = 23.016 Növekedési ütem: reálgdp 2031 = 25266 reálgdp 2030 23016 e) B és D közti eltérés oka: más súlyokat (árakat) használtunk = 1,097758 9,7758% növekedés 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 16
Közbülső termékek Input-output koefficiens Eddig: adott jószág összesen x%-a ment el más termék előállítására Most: adott termékből x% megy el egy másik termék előállítására, y% pedig egy harmadik előállítására, stb. Új elem: input-output táblázat Megmutatja, hogy az oszlopban lévő termék egységének előállításához az adott sorban lévő termékből hány egységet kell felhasználni. 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 17
4. feladat Gazdaságunkban négy terméket állítunk elő: A, B, C és D terméket. Egy A előállításához 0,02 B-re és 0,01 D-re van szükség. Egy B előállítása 0,04 C-t és 0,03 D-t igényel. Egységnyi C megtermeléséhez 0,05 D-t kell felhasználni. Termék Q 2034 P 2034 Q 2035 P 2035 A 500 2 450 3 B 200 5 250 1 C 100 7 150 4 D 400 8 400 10 A B C D A - - - - B 0,02 - - - C - 0,04 - - D 0,01 0,03 0,05-2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 18
4. feladat Termék Q 2034 P 2034 Q 2035 P 2035 A 500 2 450 3 B 200 5 250 1 C 100 7 150 4 D 400 8 400 10 A B C D A - - - - B 0,02 - - - C - 0,04 - - D 0,01 0,03 0,05-2034-es végleg felhasznált mennyiségek: A: 500 B: 200 500*0,02 = 190 C: 100 200*0,04 = 92 D: 400 500*0,01 200*0,03 100*0,05 = 384 2035-ös végleg felhasznált mennyiségek: A: 450 B: 250 450*0,02 = 241 C: 150 250*0,04 = 140 D: 400 450*0,01 250*0,03 150*0,05 = 380,5 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 19
4. feladat (már az új mennyiségekkel) Termék Q 2034 P 2034 Q 2035 P 2035 A 500 2 450 3 B 190 5 241 1 C 92 7 140 4 D 384 8 380,5 10 a) Nominális GDP 2034-ben? nomgdp 2034 = Q 2034 P 2034 = 500 2 + 190 5 + 92 7 + 384 8 = 5666 b) Nominális GDP 2035-ben? nomgdp 2035 = Q 2035 P 2035 = 450 3 + 241 1 + 140 4 + 380,5 10 = 5956 c) Paasche mennyiségi index 2034 és 2035 között (tárgyidőszaki súlyozású, P rögzített) σ Q 2035 P 2035 σ Q 2034 P 2035 = 450 3 + 241 1 + 140 4 + 380,5 10 500 3 + 190 1 + 92 4 + 384 10 = 5956 5898 = 1,009833842 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 20
5. feladat Egy országban 4 vállalat működik. Az első gyár autókat készít, a második csavarokat, a harmadik pedig fémlemezeket. Egy autó előállításához 1 egység csavarra, 1 egység fémlemezre, 1 egységnyi munkára és 1 egységnyi tőkére van szükség. Egy egységnyi csavar előállításához 1 egységnyi munkára van szükség. Egy egység fémlemez előállításához 1 egység fémre, 1 egységnyi munkára és 1 egységnyi tőkére van szükség. A negyedik vállalat egy bánya, amely 1 egységnyi munka és 1 egységnyi tőke felhasználásával termel 1 egységnyi fémet. Az alábbi táblázat foglalja össze a két időszak termelési adatait és az egyes termékek árait. Termék Q 2034 P 2034 Q 2035 P 2035 Fém 35 50 50 50 Csavar 55 50 76 50 Fémlemez 20 100 30 100 Autó 5 3000 6 3000 Fém Csav. Lem. Autó Fém - - 1 - Csav. - - - 1 Lem. - - - 1 Autó - - - - 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 21
5. feladat Termék Q 2034 P 2034 Q 2035 P 2035 Fém 35 50 50 50 Csavar 55 50 76 50 Fémlemez 20 100 30 100 Autó 5 3000 6 3000 Fém Csav. Lem. Autó Fém - - 1 - Csav. - - - 1 Lem. - - - 1 Autó - - - - Nominális GDP 2034-ben és 2035-ben? nomgdp 2034 = 35 20 1 50 + 55 5 1 50 + 20 5 1 100 + 5 3000 = 19.750 nomgdp 2035 = 50 30 1 50 + 76 6 1 50 + 30 6 1 100 + 6 3000 = 24.900 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 22
GDP kiszámításának más módszerei Három megközelítés Termelési megközelítés ez volt eddig Kiadási megközelítés Y = C + I + G + Ex - Im Jövedelmi megközelítés ki mekkora részt kapott a teljes értékből (munkabér, tőkejövedelem, profit) 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 23
6. feladat Az alábbi ábra egy gazdaság működését mutatja. A nyilak azt jelzik, hogy az adott gazdasági szereplő milyen értékben vásárolt terméket az almatermelőtől, a szendvicskészítőtől és a külföldi vállalatoktól (a vállalatok exportálták azokat a termékeket, amelyeket nem a hazai gazdasági szereplők vásároltak meg). 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 24
6. feladat Mutassuk meg, hogy a termelési megközelítés és a kiadási megközelítés pontosan ugyanakkora GDP-t eredményez! Termelési megközelítés: Almatermelő + szendvicskészítő = 2423 + 1490 = 3913 Kiadási megközelítés Y = C + I + G + Ex Im C = 1872 + 654 + 523 + 322 = 3371 I = 0 G = 427 + 652 = 1079 Ex = (2423 1872 427) + (1490 654 652) = 308 Im = 523 + 322 = 845 Y = 3371 + 1079 + 308 845 = 3913 C Consumption Fogyasztás I Investment Beruházás G Government Spending Kormányzati kiadás Ex Export Im Import 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 25
7. feladat Az alábbi ábra egy gazdaság működését mutatja. A nyilak azt jelzik, hogy az adott gazdasági szereplő milyen értékben vásárolt terméket a vállalatoktól. A hamburger készítője beruházási céllal vesz számítógépet, a külföldi oliva olajat viszont teljes egészében felhasználja a hamburgerek előállítása során. 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 26
7. feladat Mutassuk meg, hogy a termelési megközelítés és a kiadási megközelítés pontosan ugyanakkora GDP-t eredményez! Termelési megközelítés: Hamburger + paradicsom + számítógép importköltség közbülső felhasználás = 12056 + 6437 + 5343 896 4096 = 18844 Kiadási megközelítés Y = C + I + G + Ex Im C = 9567 + 2341 + 197 = 12105 I = 306 G = 2489 + 2608 = 5097 Ex = 2232 Im = 896 Y = 12105 + 306 + 5097 + 2232 896 = 18844 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 27
Köszönöm a figyelmet! 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 28