TELÍTETT ÉS TELÍTETLEN ZSÍRSAVKIEGÉSZÍTÉS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA NYULAK IZOM-ZSÍRSAVPROFILJÁRA SZABÓ A. 1, FÉBEL H. 2, SZENDRŐ ZS. 3, ROMVÁRI R. 1 1 Kaposvári Egyetem, Állatudományi Kar, Diagnosztikai Intézet, 7400, Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, 2053, Herceghalom, Gesztenyés u. 1 3 Kaposvári Egyetem, Állatudományi Kar, Kisállattenyésztési Tanszék, 7400, Kaposvár, Guba S. u. 40. E-mail: szabo@ct1.kaposvar.pate.hu ABSTRACT - Investigation of the effect of saturated and unsaturated fatty acid complementation on the muscle fatty acid profile of rabbits Pannon white rabbits (36, male) were treated for a trial period of 25 days, four weeks of age at the beginning. Two muscle types (m. L.D. and m.q.f.) were investigated to follow the changes - by means of gas chromatography - induced by different fatty acid complementations of the feed. Fat powder (40%) and full-fat soybean (10 and 24.5%, respectively) were used to modify the fatty acid composition into saturated and unsaturated ways. Statistically provable differences exist inside the feeding groups between the muscles in C14:0 (miristic acid), C16:1 (palmitoleic acid), C18:1 (oleic acid), C18:2 (linoleic acid) and C18:3 (linolenic acid). By the two different feeding groups in case of m.l.d. and also by m.q.f. C14:0, C16:, C16:1, C18:0, C18:1, C18:2 and C18:3 significant differences (p 0.05) can be observed. Inside both feeding groups m.l.d. shows a lower concentration of arachidonic acid (C20:4). By C15:0 and C17:0 no difference can be observed. The very different muscle fiber type and functional properties may explain the existing differences inside both feeding groups. BEVEZETÉS A hús minőségét az egyes zsírsavak relatív koncentrációja jelentősen befolyásolja, e tekintetben a többszörösen telítetlen zsírsavak kiemelkedően fontosak. Ezek nemcsak táplálkozásélettani szempontból, hanem az érzékszervi tulajdonságokra gyakorolt hatásuk miatt is rendkívüli szerepet kapnak a kutatásban. Az intramuscularis zsírtartalomban kívánatos a viszonylag magas linol- (C18:2) és linolénsav (C18:3) arány, mivel ezek humán szempontból esszenciálisnak tekinthetők. A többszörösen telítetlen zsírsavak azonban bizonyos technológiai tulajdonságokat hátrányosan befolyásolnak, elsősorban az eltarthatóságot, oxidációval szemben ugyanis rendkívül érzékenyek (KESSLER et al., 1994). Az izmok zsírsavösszetétele takarmányozási úton is módosítható, ilyen vizsgálatokról számol be FEKETE et al. (1990), CAVANI et al. (1996) és MAERTENS (1998). Különböző genetikai hátterű nyulak összehasonlító vizsgálatiban CAMBERO et al. (1991) az izmok zsírsavprofiljának elemzését végezte. Nyulakban legtöbben a hosszú hátizom zsírsavösszetételét elemezték. Megállapítható, hogy legnagyobb arányban a palmitinsav (C16:0), a palmitoleinsav (C16:1), a sztearinsav (C18:0), az oleinsav (C18:1) és a linolsav 41
(C18:2) vannak jelen, melyek együtt a teljes zsírsavtartalomból közel 80%-át teszik ki (CAMBERO et al., 1991). Ezen zsírsavak tekinthetők a leggyakoribbnak a természetben, állati eredetű szövetekben (PRASAD, 1996). Az egyes zsírsavak koncentrációját legmarkánsabban az ivar, a kor, a genotípus és a takarmányösszetétel befolyásolja, mindazonáltal a különböző izmok zsírsavprofiljai is jelentős eltérést mutathatnak. Ezt leginkább a funkcionális tulajdonságok (vörös vagy fehér izom), illetve az ezzel szorosan összefüggő rosttípus determinálja. Az említett befolyásoló tényezők hatása CAMBERO et al. (1991) szerint főleg a C16:0, C18:0, C18:1, C18:2 és a C18:3 zsírsavak koncentrációjának megváltozásában detektálható. Saját kísérletünkben m.l.d. (longissimus dorsi) és a m.q.f. (quadriceps femoris) zsírsavösszetelének változását vizsgáltuk telített és telítetlen zsírsavakkal kiegészített takarmány hatására, Pannon fehér nyulakon. Az alkalmazott zsírsavkiegészítés a többi táplálóanyag emészthetőségét irodalmi adatok alapján csak elhanyagolható mértékben befolyásolja (THACKER, 1956, PARIGI-BINI et al., 1974, DE BLAS et al., 1998). Célunk az alkalmazott zsírsavak beépülésének vizsgálata volt a két eltérő izomba, valamint az egyes izmok közötti zsírsavanyagcsere különbségek megállapítása négy hetes kezelés után. ANYAG ÉS MÓDSZER Kísérletünkben 36 hímivarú Pannon fehér nyulat kezeltünk, 4 hetes életkortól 4 héten át, a Kaposvári Egyetem nyúltelepén. Az állatokat hármasával, 500x800 mm-es ponthegesztett ketrecekben helyeztük el, ivóvíz (szelepes itatóból) és a kísérleti takarmány ad libitum állt rendelkezésre. A testtömeget és a takarmányfogyasztást heti gyakorisággal mértük. A kísérleti takarmányok egyike 10% zsírport tartalmazott, a szója kiegészítéssel készült pedig 24.5% full-fat szóját. A két takarmány zsírsavanalízisének eredményét az 1. táblázat tartalmazza. A receptúra összeállításánál figyelemmel voltunk a két takarmány azonos nyerszsír, nyersrost és DE nyúl tartalmára. 1. táblázat A zsírpor és full-fat szója zsírbázisú takarmányok zsírsav-összetétele (Table 1. Fatty acid composition of the fat-powder and the full-fat soybean based feeds) C14:0 C16:0 C16:1 C17:0 C18:0 C18:1 C18:2 C18:3 C20:0 FF szója (FF soybean) 0.23 12.32 0.42 3.66 22.34 50.73 9.4 Zsírpor (Fat powder) 1.22 21.91 1.96 0.14 9.6 31.95 24.38 7.37 0.56 A kísérlet végén az állatokat túlalatattuk (T61, Hoechst Russel Vet.), majd a m.l.d.-ból és a m.q.f.-ból 5-5 g mintát vettünk, mindkét eseben a bal oldalról, melyeket fagyasztva tároltunk a zsírsavanalízisig. 42
A gázkromatográfiás meghatározást megelőzően a zsírsavakat kloroform és metanol (2:1) keverékével extraháltuk, metanol, benzol és kénsav (75:25:4) keveréket használva metilésztereztük, majd dietil-éter és petroléter elegyben oldva a metilésztereket NaCl oldattal savmentsre mostuk. Az oldat bepárlása után az észterezett zsírsavakat n-hexánban feloldottuk, ebből 1 µl-t manuálisan injektáltunk a gázkromatográfba. A zsírsavak arányát az összes zsírtartalom százalékában adtuk meg minden esetben. A statisztikiai értékelést az SPSS for Windows 5.0.1. (1992) verziójával, varianciaanalízissel végeztük. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Mindkét kísérleti csoportban mértük a testtömeggyarapodást és a takarmányfogyasztást. E tekintetben a két csoport között nem volt statisztikailag igazolható különbség. A gázkromatográfiás vizsgálatok eredménye a m.l.d. és a m.q.f. esetében is jelentős különbséget mutat a zsírsavprofilban. Az egyes zsírsavak koncentrációját a teljes zsírsavtartalomhoz viszonyítva, százalékban adtuk meg. A kromatogramok mennyiségi értékelése a csúcsterület alapján történt. A zsírpor kiegészítésű takarmányt fogyasztó csoport (relatív magas telített zsírsav tartalom) izommintáiban a takarmányban is magas arányban jelen levő C14:0 (mirisztinsav), C16:0 (palmitinsav) és a C18:0 (sztearinsav) zsírsavak esetében 5%-os szinten szignifikáns különbség látható a full-fat szója kiegészítéssel kezelt csoporthoz képest. Ezen zsírsavak közül a mirisztinsav és a sztearinsav koncentrációja az egyes csoportokon belül 5%-os szignifikancia szinten különbözik a m.l.d. és a m.q.f. esetében is. (A mirisztinsav alacsonyabb, míg a sztearinsav magasabb koncentrációjú az m.l.d.-ban az azonos takarmányozási csoportban.) Azonos takarmányozás mellett a zsírsav kiegészítés (a zsírpor, de a full-fat szója eredetű is) a C14:0, C16:1, C18:1, C18:2 és a C18:3 esetében szignifikáns eltérést idézett elő a m.l.d. és a m.q.f. között. Az eltérő takarmányozási csoportokat összehasonlítva a m.l.d. minták C14:0, C16:0, C16:1 (palmitoleinsav), C18:0, C18:1 (olajsav), C18:2 (linolsav) és a C18:3 (linolénsav) koncentrációi statisztikailag igazolhatóan (p 0.05) különböztek. Ugyanezen zsírsavak esetében szignifikáns különbség detektálható a m.q.f. mintákban is. A m.l.d. és a m.q.f. izmok azonos takarmányozási csoportban látható eltérését feltehetően jelentősen eltérő funkcionális tulajdonságaik indokolják. Az eredmények az 1. ábrán láthatók. 43
35 30 25 m.l.d. m.q.f. Tak. Zs. % 20 15 10 5 0 C14:0 C15:0 C16:0 C16:1 C17:0 C18:0 C18:1 C18:2 C18:3 C20:4 1.ábra A zsírporral kiegészített takarmányt fogyasztó csoport m.l.d. és m.q.f. mintáinak zsírsavprofilja, valamint a vonatkozó takarmány zsírsavösszetétele (Figure 1. Fatty acid profile of m.l.d. and m.q.f. of the group with fat powder complementation, and the fatty acid composition of the feed) A C20:4 (arachidonsav) tekintetében csak a takarmányozási csoportok közt mutatható ki eltérés, a két izomtípus között azonos takarmány mellett nincs szignifikáns különbség. Mindazonáltal a m.l.d.-ban mindkét takarmánycsoportban alacsonyabb az arachidonsav koncentráció, mint a m.q.f. esetében. A 2. ábra szemlélteti azt a változást, mely a kétféle takarmány hatására következett be az m.l.d. esetében. Ez esetben a vizsgált zsírsavak közül csak a C15:0 és a C20:4 esetében nem volt szignifikáns különbség, mely megállapítás mindkét izomtípusra azonosan érvényes. 35 30 m.l.d. Zs. m.l.d. FF 25 20 % 15 10 5 0 C14:0 C15:0 C16:0 C16:1 C17:0 C18:0 C18:1 C18:2 C18:3 C20:4 2. ábra A két eltérő takarmány hatása a m.l.d. zsírsavprofiljára (Figure 2. Effect of the two different feeds on the fatty acid profile of m.l.d.) 44
A takarmány zsírsavösszetételének befolyásoló hatása az eltérő izomtípusokra tehát egyértelműen bizonyítható. Irodalmi adatokkal összevetve a Pannon fehér nyulak izmainak zsírsavkoncentrációi nem mutatnak jelentős különbséget az egyéb nyúlfajtáktól. Megállapítható, hogy az eltérő izomcsoportok azonos takarmány kiegészítésre különbözően reagálnak. Ezen jelenség hátterében valószínűleg a jelentősen eltérő izomrost- és anyagcseretípus áll. További vizsgálatainkban a zsírsavak beépülési ütemének nyomonkövetését tűzzük ki célul. IRODALOMJEGYZÉK CAMBERO, M.I., DE LA HOZ, L., SANZ, B., ORDONEZ, A.J. (1990): Lipid and fatty acid composition of rabbit meat. Part 1. Apolar fraction. Meat Science, 29:153-166 CAVANI C., ZUCCHI P., MINELLI G., TOLOMELLI B., CABRINI L., BERGAMI L. (1996): Effects of whole soybeans on growth performance and body fat composition in rabbits. 6 th World Rabbit Congress, Toulouse 1, 127-133. DE BLAS, C., WISEMAN, J. (1998): The nutrition of the rabbit. CABI publishing FEKETE, S., HULLÁR, I., FÉBEL, H. (1990): Rabbit digestion and blood composition after fat or oil addition to the feed. J. Appl. Rabbit. Res., 12:233-238 KESSLER, VON B., PALLAUF, J. (1994): Fettsäurezusamnesetzung und Cholestringehalt des Musculus longissimus dorsi von Mastkaninchen bei alimentärer Zulage von Kokosfett, Rapsöl oder Sojaöl. Züchtungskunde, 66, (3), 242-251. MAERTENS, L. (1998): Fats in rabbit nutrition: a review. World Rabbit Science, 6:341-348 PARIGI BINI, R., CHIERICATO, G.M., LANARI, D. (1974): Influence of level of fat (beef tallow) on diet digestibility and energy utilization by growing rabbits. Riv. Zootec. Vet. 3:193-202 PRASAD, R. (1996): Manual on membrane lipids. Springer Verlag THACKER, H.J. (1956): Dietary fat level in the nutrition of the rabbit. J. Nutr. 58:243-249 45