Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok... 2 I. 2. Általános adatok... 2 I. 3. A 2010. évi beszámoló összeállításánál követett Számviteli politika... 3 II. SPECIFIKUS RÉSZ... 4 II. 1. A létszám alakulása... 4 II. 2. A nyugdíjpénztár befektetett eszközeinek alakulása a 2010. évben... 6 II. 2.1. A befektetési üzletmenet 2010. évi alakulása... 6 II. 2.2. A pénztár befektetési politikája... 10 II. 2.2. A pénztár befektetési politikája... 10 II. 2.3. A befektetések összetétele... 15 II. 2.4. pénztári hozamok... 17 II. 2.5. A pénztári vagyon és elési különbözet alakulása... 19 II. 3. Tagdíjbevételek alakulása a 2010. évben... 22 II. 3. 1. Tagdíjmegosztás... 22 II. 3. 2. Azonosított tagdíjbevételek... 23 II. 3. 3. Azonosítatlan (függő) tagdíj és tagdíj célú bevételek alakulása... 23 II. 4. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának képzése... 24 II. 5. A pénztári tartalékok megoszlásának alakulása... 25 II. 5. 1. Saját tőke változása... 25 II. 5. 2. Céltartalékok változása... 26 II. 6. A tervezett és tényleges eredmény bemutatása tartalékonként... 26 II. 6. 1. A pénztár működési tevékenységének alakulása... 26 II. 6. 2. A pénztár fedezeti céltartalékának alakulása... 28 II. 6. 3. A pénztár likviditási céltartalékának alakulása... 30 II. 7. pénztári szolgáltatások alakulása... 31 II. 7. 1. A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása... 31 II. 7. 2. Egyéb igénybe vehető szolgáltatások... 32 II. 8. pénztár alkalmazotti állományának alakulása... 32 II. 9. A gazdálkodást jellemző mutatók... 33 II. 10. A pénztárak biztosításmatematikai előírásai... 37 II. 11. Összefoglalás... 38 MELLÉKLETEK... 39 1

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I. 1. Alapításra vonatkozó adatok A pénztár megalakulásának időpontja 1994. december 22. A Fővárosi Bíróság 1995. január 9-én jegyezte be, lajstrom szám: 33/1995. A pénztár tevékenységét 1995. február 1-én kezdte meg. Tevékenységi engedélyét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogelődje 1995. március 10-én adta meg visszamenőleges hatállyal. Engedély száma: E/66/1995 Az alapítás célja: A pénztártagság nyugdíjcélú megtakarításának kezelése, a pénztári vagyon befektetése, a tagok részére nyugdíjszolgáltatások nyújtása. A pénztár tagsági köre: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. Tv. 11. -ban meghatározott keretek között bármely természetes személy, akinek az életkora meghaladta a 16. évet. pénztár típusa: Nyílt országos pénztár. A pénztár működési területe: A Magyar Köztársaság területe. A pénztár székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16. I. 2. Általános adatok A pénztár könyvvezetésének módja: üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitel. Beszámoló formája: éves beszámoló Beszámolási időszak: 2010. január 1.- 2010. december 31. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár tevékenységéből adódóan az általános forgalmi adó tekintetében tárgyi adómentes, gazdálkodásából származó bevétele a társasági és osztalékadó, illetve a helyi iparűzési adó tekintetében nem minősül vállalkozási bevételnek. Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár a pénztártagok vagyonát 2010. évben elszámoló egység alapú, választható portfóliós rendszerben kezelte. E nyilvántartási rendszer alkalmazásával a pénztár lehetővé tette, hogy tagjai öt portfólió közül (Kockázatkerülő, Klasszikus, Kiegyensúlyozott, Növekedési, Dinamikus) egyénileg, kockázatvállalási hajlandóságuknak és hozamelvárásaiknak megfelelően választhassák meg a számukra legkedvezőbb befektetési portfóliót, amelyben az egyéni nyugdíjszámlájukon elhelyezett megtakarításaikat kívánják tartani. 2

I. 3. A 2010. évi beszámoló összeállításánál követett Számviteli politika A pénztár Számviteli Politikája alapvetően a számviteli jogszabályváltozások által indokolt területeken módosult. A pénztár az analitikus és a főkönyvi számlákat forintban vezeti. Az elszámoló egységek darabszáma a főkönyvi könyvelésben kizárólag a nullás számlaosztályban kerül nyilvántartásra. A választható portfóliók nyilvántartása a fedezeti tartalékszámlákon belül kerül elkülönítésre. A függő portfólióban elhelyezett befizetések nyilvántartása a kötelezettségeken belül azonosítatlan kötelezettségként történik. A mérlegkészítés időpontja: 2011. február 20. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i fordulónapra készített éves beszámolójában a pénztár Számviteli politikájában rögzítettekkel összhangban: - A 100 eft alatti beszerzési ű tárgyi eszközöket az aktiválás időpontjában költségként egy összegben elszámolta. - A tárgyi eszközök csökkenési leírását a várható élettartam és a bruttó hez viszonyított leírási kulcs alapján negyedévente, lineáris csökkenési eljárással számolta el. Az csökkenést, az üzembe helyezés/használatbavétel időpontját követő negyedév 1. napjától számolta el. - A befektetések nyilvántartásában és elszámolásában a FIFO elvet alkalmazta. - A pénztár tartalékonként és portfóliónként elkülönítve fektette be vagyonát. - Az papírok beszerzési árát a pénztár a bizományosi díjjal együtt határozta meg. - A pénztár a fedezeti tartalékon belüli portfóliókat és egyéni számlákat elszámoló egységben is nyilvántartja. Az egyéni számla-analitika elsődleges nyilvántartása elszámoló egységben történik. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és a választott portfólió tárgynapi árfolyamának szorzatával egyezik meg. - A pénztár a vagyon piaci en történő elését naponta elvégezte. Az elést, amelynek alapjául a letétkezelő napi, nettó eszközelése szolgált, a könyvvizsgáló rendszeresen felülvizsgálta. A pénztár az elés során kimutatott elési különbözet összeg erejéig céltartalékot képzett. Az elési különbözet az eszközök papírok között és a forrás oldalon - a fedezeti, működési és likviditási céltartalékon belül - is kimutatásra került. A befektetési portfóliók repo jellegű papír ügyleteit a pénztár a 0-ás számlaosztályban elkülönítetten, portfóliónkénti bontásban tartja nyilván. A beszámoló tartalmaz minden olyan adatot, ami a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között a pénztár tudomására jutott és jelentős hatással volt a 2010. évi eredményekre. A beszámoló összeállításáért felelős személy: Munkácsi Jánosné (122366) Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 223/2000. kormányrendelet előírása szerint a pénztár éves beszámolójának felülvizsgálatra bejegyzett könyvvizsgálót köteles választani. A Nyugdíjpénztár éves beszámolóját a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. vizsgálta. 3

A könyvvizsgálatért felelős személy Kovács Andrea (kamarai tagsági száma:003950). Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár 2010. évben egyenletes működés mellett saját piaci szegmesében, mind taglétszám, mind vagyon tekintetében megőrizte piacvezető pozícióját. A pénztár 2010. évi záró vagyona piaci en - amely az papírokat, pénzeszközöket, a vagyonkezelővel és a letétkezelővel szembeni követeléseket, kötelezettségeket, illetve a tagi kölcsön kihelyezéseket foglalja magában 133.364,9 millió Ft volt, ami a befektetési környezet kedvező tendenciáinak köszönhetően 13,5%-kal magasabb a 2009. évi (117.504,7 millió forint) záró hez képest. A 2010. év jelentős eseménye a Település-Szolgáltatók Nyugdíjpénztárának beolvadása volt, ahol a beolvadás fordulópontja 2010. 06. 30-ban lett meghatározva. A beolvadás rendkívül összehangolt és ütemezett munkát igényelt a két pénztártól, a két szolgáltatótól, az informatikai fejlesztőktől és nem utolsó sorban a könyvvizsgálóktól is. A beolvadás során kialakított módszerek, eljárások megteremtették a lehetőségét annak, hogy más pénztárak beolvadását már megfelelő jogi és szakmai rutinnal költséghatékonyabban tudja végezni a pénztár. II. SPECIFIKUS RÉSZ II. 1. A létszám alakulása A pénztár taglétszáma 2010. év során 1,2%-kal, az előző év végi 240.018 főről 237.177 főre csökkent. A csökkenéshez nagymben hozzájárult, hogy a 2008-2009. évi pénzügyi válság negatív hatásaként a deviza alapú hitelek jelentősen megemelkedett törlesztő részleteinek finanszírozása és egyéb likviditási problémák megoldása miatt a magánszemélyek számára a hosszú távú így az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások iránti igény jelentősen háttérbe került. Ennek következtében az új tagok száma elmarad a 10 éves várakozási idő után kilépők, a más nyugdíjpénztárba átlépők, valamint a nyugdíjszolgáltatást igénylők együttes számától. Az év során a pénztárba összesen 11.418 fő lépett be, ebből 6.163 fő új tag (amelyből 202 fő a MAHAGÓNI Önkéntes Nyugdíjpénztár megszűnése miatt választotta), 917 fő más pénztárból átlépő tag, illetve 4.338 fő a Település Szolgáltatók Önkéntes Nyugdíjpénztárának (továbbiakban: TEKÖZ Önkéntes Nyugdíjpénztár) beolvadásával átvett tag volt. Ezzel párhuzamosan 14.259 fő távozott a Pénztárból. Ezen belül egyösszegű szolgáltatásban 6.073 fő részesült, a 10 éves várakozási idő után 4.420 fő szüntette meg tagsági viszonyát, 2.682 fő átlépett más önkéntes nyugdíjpénztárba, 513 fő elhalálozott és 571 egyéb megszűnéssel távozott. (Ez utóbbi adat a kizárt tagokat is tartalmazza.) Pénztártagjaink közül 69 főnek folyósít pénzügyi járadékot a pénztár. Az alábbi diagramok szemléltetik az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár taglétszámának változását negyedévenként a 2009-2010. évben, továbbá az éven belüli ki és belépők alakulását. 4

A taglétszám alakulását részletesen a 8-10. számú melléklet mutatja be. Az Alapszabály 0-ás számlaegyenlegű pénztártagokkal kapcsolatos eljárásrendje alapján a Pénztárból kizárásra kerülnek azon pénztártagok, akik a záradékolást követő 90 napon belül nem kezdik meg a tagdíjfizetést, illetve egyéb jóváírás sem érkezik egyéni számlájukra. A tagdíjat (három hónapon át) nem fizető pénztártagok száma 2010. december 31-én 73.780 fő volt, ami a teljes tagság 31,1%-a. A pénztár az alapszabályban foglaltaknak megfelelően rendszeresen felszólítja a nem fizető tagokat a kieső tagdíjak megfizetésére, valamint 5

felhívja a figyelmet a nem fizetés következményeire. Az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján a pénztár jogosult e tagok egyéni számlájának befektetéséből származó hozamot csökkenteni az egységes tagdíjnak (2010. évben 3.000 Ft/hó) működési és likviditási tartalékra jutó részével. A pénztártagok egyéni számláiról e jogcímen működési célra 125,2 millió Ft, likviditási tartalékba 0,6 millió Ft került átcsoportosításra a 2010. évben. Ezen kívül a pénztári tagsági viszonyukat megszüntető tagoktól működési célra 11,2 millió Ft, míg likviditási célra 0,1 millió Ft került levonásra az év során. II. 2. A nyugdíjpénztár befektetett eszközeinek alakulása a 2010. évben 1. Immateriális javak nem voltak a pénztár birtokában. 2. Az alábbi táblázat a tárgyi eszközök állományváltozását mutatja a 2010. évben: Ingatlanok adatok ezer Ft-ban Bruttó Értékcsökkenési leírás Nettó Nyitó 0 0 0 Növekedés 14 847 2 175 12 672 Csökkenés 0 0 0 Záró 14 847 2 175 12 672 Gépek, berendezések, felszerelések adatok ezer Ft-ban Bruttó Értékcsökkenési leírás Nettó Nyitó 913 913 0 Növekedés 2 640 2 354 286 Csökkenés 1 413 1 351 62 Záró 2 140 1 916 224 Az csökkenési leírásnál a saját beszerzésű eszközöknél terv szerinti lineáris kulcsot alkalmazta a pénztár. A pénztár tárgyi eszköz állománya a 2010. év során négy darab kisösszegű, együttesen 96 eft ű tárgyi eszközzel bővült, amelyek a beszerzéssel egyidejűleg teljes összegben csökkenésként leírásra kerültek, illetve egy nagyobb összegű (207 eft ű) tárgyi eszköz került beszerzésre, amelynek csökkenése három év alatt kerül elszámolásra. További, jelentős tárgyi eszközállomány változást eredményezett a TEKÖZ Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvadásához kapcsolódó eszköz átvétel. Ennek során a pénztár tulajdonába került egy ingatlan - amely a beolvadásig a TEKÖZ Pénztár székhelyéül, irodaként funkcionált -, valamint a kisű összeghatár feletti beszerzési et meghaladó ügyviteli és számítástechnikai eszközök, illetve egyéb berendezések. II. 2.1. A befektetési üzletmenet 2010. évi alakulása A tagdíj és tagdíjcélú bevételek a pénztártagok által választott portfólióba kerültek befektetésre. A 2010. évben az év eleji öt portfólión kívül- új választható portfólió nem került bevezetésre. A TEKÖZ Önkéntes Nyugdíjpénztár pénztár beolvadása kapcsán átmeneti időszakra (2010. június 30. 2010. december 31-ig) a pénztár létrehozta a TEKÖZ Beolvadási portfóliót, a beolvadó pénztártagok részére, az átállás megkönnyítése céljából. Erre azért volt szükség, mert a beolvadó pénztárnál nem elszámolóegységes és 6

válaszható portfóliós rendszert üzemeltettek, így ezt a változást az átvett pénztártagokkal meg kellett ismertetni. A befolyt, egyéni számlára nem azonosított befizetések befektetésre Függő portfólióba kerülnek elhelyezésre. Az egyes portfóliók eszköz összetételének minimális, illetve maximális korlátait a pénztár Befektetési Politikája határozza meg. A nyugdíjszolgáltatást járadék formájában igénylő pénztártagok vagyona a Szolgáltatási portfólióban kerül befektetésre, amely alacsony kockázat vállalás mellett megfelelő likviditást biztosít a járadék szolgáltatás idejére. A pénztár a 2010. június 30-án beolvadó TEKÖZ Önkéntes Nyugdíjpénztártól átvett tagok megtakarításait a TEKÖZ Beolvadási portfólióba helyezte el, amelynek eszköz összetétel oly módon került kialakításra, hogy mérsékelt kockázatvállalás mellett a lehető legkedvezőbb hozam biztosított legyen. A portfólióban lévő pénztártagok 2010. december 31-ét megelőzően egyéni választásuk szerint átléphettek a számukra legkedvezőbbnek ítélt választható portfóliók bármelyikébe. Azon pénztártagok vagyona, akik a jelzett időpontig nem éltek a választás lehetőségével, 2010. december 31-én átsorolásra kerültek a Kiegyensúlyozott Portfólióba. Ezzel egyidejűleg a TEKÖZ Beolvadási Portfólió megszüntetésre került. A pénztár a fedezeti tartalékon belüli portfóliókat, azaz a pénztártagok egyéni számláit elsődlegesen elszámoló egységben tartja nyilván. A befektetések forint e az elszámoló egységek darabszámának, valamint a portfóliók naponta számított árfolyamának szorzata. A napi árfolyam megállapítása a letétkezelő feladata az adott portfóliók napi nettó eszközéből kiindulva. Az egyes portfóliók napi árfolyamában kifejezésre kerül az adott portfólió indításától számított, befektetési költségekkel és ráfordításokkal csökkentett befektetési teljesítménye. A napi árfolyamot az Öpt.49/A (7) bekezdésének megfelelően a tárgynapot követő negyedik munkanaptól lehet felhasználni. A választható portfóliók árfolyamát a pénztár naponta közzéteszi honlapján, illetve megküldi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére, ugyancsak közzététel céljából. A pénztár vagyonát papírokba fektette, amelyeket a forgóeszközök között tartott nyilván. A Nyugdíjpénztár vagyonkezelését - mindegyik portfólióra vonatkozóan kizárólagosan az OTP Alapkezelő Zrt. látta el. Az év során a Nyugdíjpénztár óvatos befektetési politikát folytatott. A pénztár a 2010. évben is kötött határidős ügyleteket. Az üzleti év mérleg fordulónapján le nem zárt ügylete piaci en -27,8 millió Ft, kötési en 2.261,3 millió Ft volt, amelyet a 0-s főkönyvi számlák között tartott nyilván. Az üzleti év mérleg fordulónapjáig le nem zárt, azonban a mérleg készítéséig lejárt ügyleteken 11,5 millió Ft veszteséget realizált a pénztár, amelynek részletezését a 19. sz. melléklet tartalmazza. A pénztár a Vagyonkezelő által kötött repo jellegű papír ügyletek kamatokkal növelt bruttó ét, illetve a SWAP típusú ügyletek névét elkülönítetten a 0-ás számlaosztályban is kimutatja. Ezen típusú papírügyletei 2010-december 31-én nem voltak a pénztárnak. 7

II. 2.1.1. A pénztár kötvénypiaci stratégiájának elése A hazai állampapírpiac 2010. évben átlagos teljesítményt produkált. Az éven túli lejáratok nagyobb hozamingadozás ellenére a rövid papíroknál valamelyest jobb megtérüléssel zártak. Az éven túli futamidejű állampapírok árfolyamváltozását mutató MAX index e 6,4%- kal, az egy évnél rövidebb állampapírok mozgását leíró RMAX index 5,5%-kal emelkedett. A Vagyonkezelő a pénztár kötvényportfóliójának összetételében a piac ingadozásait igyekezett leképezni. A kötvény-portfólió durationjét az I. negyedévi túlsúlyozást követően a II. negyedévben egyensúlyi pozícióba helyezte, majd a III. negyedévben ismét túlsúlyozta, ami mindhárom negyedévben benchmark feletti hozamot generált. A IV. negyedévben a fejlett piacok hozamainak és ennek következtében a hazai hozamok - növekedése miatt a Vagyonkezelő a portfólió durationjének túlsúlyozottságát ismét csökkenteni kényszerült, a benchmark közeli szintre. Ezzel együtt az utolsó negyedévben a kötvény-portfólió hozama elmaradt a benchmarkétól. Az év egészét tekintve a kötvénypiaci stratégia sikeresnek mondható, hiszen a kötvény-portfólió hozama jelentősen meghaladta a referencia hozamot. II. 2.1.2. Részvénypiaci stratégia A pénztár részvény portfóliója három piaci szegmens között oszlik meg (közép-európai, fejlett, feltörekvő részvény piacok). Mindhárom reláció az évközi ingadozások és a regionális eltérések ellenére éves szinten jó teljesítményekkel zárt. A közép-európai részvénypiacok jelentős eltérő teljesítményt produkáltak, ami a deviza keresztárfolyamok elmozdulásából adódott. Éves szinten a forint a cseh koronához, a lengyel zlotyhoz és az euróhoz mérve is gyengült, így a magyar piac teljesítménye jelentősen elmaradt a többi piaci szereplőétől. A magyar (BUX), valamint a teljes régiót átfogó tőzsdeindex (CETOP20) nominális (nem évesített) hozamait az alábbi táblázat szemlélteti: BUX CETOP20 HUF EUR HUF 2010. év 0,47% 14,27% 17,61% 2010. I. negyedév 14,22% 12,99% 11,13% 2010. II. negyedév -13,18% -14,96% -8,55% 2010. III. negyedév 10,4% 14,36% 10,72% 2010. IV. negyedév -8,23% 3,99% 4,52% A pénztár portfóliójában a magyarországi események tükrében a korábban tervezettnél kisebb magyar részvénysúly tartása mellett a jobban teljesítő cseh papírokat súlyozta felül a Vagyonkezelő, így összességében kismű túlsúlyozás volt megfigyelhető a kelet-középeurópai részvényeknél. A fejlett piacokon is jelentős regionális eltérések alakultak ki. Míg az amerikai, a japán és a német részvények jó hozamokat értek el, az ír, a spanyol, a portugál és az olasz piacok gyengébb teljesítményt produkáltak. Ennek megfelelően a pénztár portfóliójában elsősorban német DAX indexet követő befektetési instrumentumok felülsúlyozására törekedett a Vagyonkezelő. A fejlődő részvénypiacokat reprezentáló tőzsde index (MSCI EM) forintban számított e 2010. évben 28,6%-ot erősödött. A pénztári portfóliók kitettségét a befektetési politikának megfelelően alakította az OTP Alapkezelő Zrt. 8

A pénztár portfólióinak és a referenciaportfólióinak 2010. december 31-i összetételét az alábbi diagram szemlélteti: Kockázatkerülő portfólió A portfólió összetétele 2010. december 31. A referenciaindex összetétele 2010. december 31. Klasszikus portfólió A portfólió összetétele 2010. december 31. A referenciaindex összetétele 2010. december 31. Kiegyensúlyozott portfólió A portfólió összetétele 2010. december 31. A referenciaindex összetétele 2010. december 31. Növekedési portfólió A portfólió összetétele 2010. december 31. A referenciaindex összetétele 2010. december 31. Dinamikus portfólió A portfólió összetétele 2010. december 31. A referenciaindex összetétele 2010. december 31. 9

II.2.2. A pénztár befektetési politikája II.2.2.1. A pénztár 2010. évre jóváhagyott befektetési politikája A pénztár az eszközeit - a befektetési üzletmenet vagyonkezelőhöz való kihelyezésével - a mindenkori jogszabályi rendelkezések keretei között fekteti be, biztosítva a pénztár folyamatos fizetőképességének fenntartását, a befektetések összhangját a pénztár rövid lejáratú, közép és hosszú távú kötelezettségeivel, a kockázat-hozam optimális viszonyát. A nyugdíjpénztári tevékenység céljának és a pénztártagok érdekeinek megfelelően a befektetések kiválasztását a fedezeti tartalék esetében a válaszható portfóliók időhorizontjához alkalmazkodó, elsősorban hosszú távú szemlélet jellemzi. Ennek megfelelően a pénztár által 2010. évre jóváhagyott Befektetési politika alapvető célkitűzése a fedezeti tartalék eszközeinek befektetése során elsősorban: stratégiai befektetőként lépjen fel a tőkepiacon; a hosszú távú piaci tendenciák alapján dönt a befektetések allokációjáról. A pénztár kisebb volumenben rövidebb időtávú, taktikai befektetéseket is végezhet. A likviditási tartalékot és a működési tartalékot a pénztár rövid lejáratú kamatozó eszközökben tartja tekintettel arra, hogy e tartalékba kerülő pénzeszközök rövidtávon felhasználásra kerülnek. A likviditási és működési tartalék befektetésének célja a rendelkezésre álló eszközökön kamatbevétel elérése. A pénztár a kibocsátók, az papírfajták, a futamidők és a devizák tekintetében is megosztotta befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mben csökkentse. Fenti elvek alapján a pénztár pénztári tartalékonként, valamint a fedezeti tartalékon belül választható portfóliónként határozta meg az ún. stratégiai eszközösszetételt, illetve az azt tükröző referencia indexet és a stratégiai összetételtől való eltérések legnagyobb megengedett mét, megszabva a Vagyonkezelő számára a befektetések és a felvállalható kockázatok kereteit, egyúttal lehetővé téve a vagyonkezelői teljesítmény folyamatos ellenőrzését és mérését. A pénztár a hitelviszonyt és a tulajdonviszonyt megtestesítő papírjait forgatási céllal vásárolja. A pénztár fedezeti tartalékon belül öt választható és ezen túl két direkt portfóliót alakított ki, amelyek lejárati szerkezethez és kockázatvállaló képességhez igazodó stratégiai eszközösszetételét tükröző referencia indexei az alábbi tőkepiaci indexek kosarában lévő papírokból állnak: 10

A) Kockázatkerülő Portfólió 100% RMAX B) Klasszikus Portfólió 45% MAX + 50% RMAX + 5% Abszolút hozam rv. stratégia * * ZMAX + 2% C) Kiegyensúlyozott Portfólió 53,50% MAX + 12,50% RMAX + 1,80% BUX + 7,20% CETOP20 + 7,50% MSCI EMU + 5,00% MSCI World + 7,50% MSCI MXEF + 5% Külföldi kötvények * * 40% LB Global Bond Index + 20% LB US Corporate High Yield Index + 20% US Corporate Master Bond Index + 20% JP Morgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index D) Növekedési Portfólió 23,50% MAX + 12,50% RMAX + 6,20% BUX + 24,80% CETOP20 + 10,80% MSCI EMU + 7,20% MSCI World + 10,00% MSCI MXEF + 5% Külföldi kötvények * * 40% LB Global Bond Index + 20% LB US Corporate High Yield Index + 20% US Corporate Master Bond Index + 20% JP Morgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index E) Dinamikus Portfólió 6,50% MAX + 5,80% BUX + 23,20% CETOP20 + 17,40% MSCI EMU + 11,60% MSCI World + 29,00% MSCI MXEF + 6,5% Külföldi kötvények * * 40% LB Global Bond Index + 20% LB US Corporate High Yield Index + 20% US Corporate Master Bond Index + 20% JP Morgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index F) TEKÖZ Beolvadási Portfólió 2010.06.30-tól 2010.12.31-ig 61% MAX + 10% RMAX + 9,2% CETOP20 + 2,3% BUX + 7,5% MSCI EMU + 5% MSCI World + 5% MXEF G) Szolgáltatási Portfólió 100% RMAX A likviditási tartalék esetében: 100% RMAX A működési tartalék esetében: 100% RMAX A függő portfólió (az azonosítatlan befizetések befektetésére szolgál) esetén: 100% RMAX 11

A befektetési politikában a pénztár részletesen szabályozta a stratégiai eszközösszetételtől való lehetséges eltérés legnagyobb mét és azok megszűntetésére vonatkozó határidőket is. II. 2.2.2. Befektetési korlátok A befektetési korlátok tekintetében a 281/2001. (XII.26.) kormányrendelet előírásai az irányadóak. Az egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások Kockázatkerülő Portfólió A Kockázatkerülő Portfólió esetében olyan rövid távú, elsősorban pénzpiaci portfóliót kell kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A Kockázatkerülő Portfóliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövid távon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. A Kockázatkerülő Portfólióban részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok, közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealapjegyek nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A Portfólióban a fedezetlen devizakockázatot tartalmazó befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. Klasszikus Portfólió A Klasszikus Portfólió esetében olyan rövid távú, elsősorban pénzpiaci portfóliót kell kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A Klasszikus Portfóliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövid távon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. A közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealapjegyek, származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. A fedezetlen devizakockázatot tartalmazó befektetési instrumentumok aránya a 25 százalékát nem haladhatja meg. Kiegyensúlyozott Portfólió A Kiegyensúlyozott Portfólió esetében olyan középtávú, vegyes befektetési portfóliót kell kialakítani, amely mérsékelt kockázatvállalás mellett megfelelő hozamot biztosít. A Kiegyensúlyozott Portfóliónál elsősorban az olyan befektetési instrumentumokat kell alkalmazni, amelyek hozamelőnye várhatóan a befektetést követő 10 éven belül jelentkezik. Az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, a kockázati tőkealap jegyek a 3 százalékát nem haladhatják meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A Portfólióba származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. 12

A Portfólióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 40 százalékát nem haladhatja meg, ugyanakkor 10 százalékát el kell érnie. Növekedési Portfólió A Növekedési Portfólió esetében olyan hosszú távú, dinamikus befektetési portfóliót kell kialakítani, amely magasabb hozam-kockázati profilú eszközök bevonásával, a pénztár által vállalható kockázat mellett, a lehető legmagasabb hozamot biztosítja. A befektetési portfólió kialakítása és kezelése során a hosszú távú szemlélet melletti hozammaximalizálásra kell törekedni. Az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőkealap jegyek aránya a befektetett eszközök 5 százalékát nem haladhatja meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A származtatott alapok jegyeinek (kivéve a garantált származtatott alapok jegyei) és nyitott származtatott pozíciók árfolyamen vett együttes aránya a befektetett eszközök maximálisan 5 százalékát teheti ki. Bármely jelen pontba tartozó befektetést megelőzően a Vagyonkezelő köteles tájékoztatást adni, amely alapján a pénztár ügyvezetése dönt a konkrét befektetés engedélyezéséről. A részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a befektetett eszközök 40 százalékát meg kell haladnia. Dinamikus Portfólió A Dinamikus Portfólió esetében olyan hosszú távú, dinamikus befektetési portfóliót kell kialakítani, amely magasabb hozam-kockázati profilú eszközök bevonásával, a pénztár által vállalható kockázat mellett, a lehető legmagasabb hozamot biztosítja. A befektetési portfólió kialakítása és kezelése során a hosszú távú szemlélet melletti hozammaximalizálásra kell törekedni. A Dinamikus Portfólióban az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőkealap jegyek aránya a befektetett eszközök 5 százalékát nem haladhatja meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A származtatott alapok jegyeinek (kivéve a garantált származtatott alapok jegyei) és nyitott származtatott pozíciók árfolyamen vett együttes aránya a befektetett eszközök maximálisan 5 százalékát teheti ki. Bármely jelen pontba tartozó befektetést megelőzően a Vagyonkezelő köteles tájékoztatást adni, amely alapján a pénztár ügyvezetése dönt a konkrét befektetés engedélyezéséről. A Portfólióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a befektetett eszközök 70 százalékát meg kell haladnia. TEKÖZ Beolvadási Portfólió A TEKÖZ Beolvadási Portfólió esetében olyan középtávú, vegyes befektetési portfóliót kell kialakítani, amely mérsékelt kockázatvállalás mellett megfelelő hozamot biztosít. A Portfóliónál elsősorban az olyan befektetési instrumentumokat kell alkalmazni, amelyek hozamelőnye várhatóan a befektetést követő 10 éven belül jelentkezik. 13

A TEKÖZ Beolvadási Portfólióban az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőkealapjegyek a 3 százalékát nem haladhatják meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A Portfólióban nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. Bármely jelen pontba tartozó befektetést megelőzően a Vagyonkezelő köteles tájékoztatást adni, amely alapján a Pénztár ügyvezetése dönt a konkrét befektetés engedélyezéséről. A Portfólióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 40 százalékát nem haladhatja meg, ugyanakkor 10 százalékát el kell érnie. Szolgáltatási Portfólió A Szolgáltatási Portfólióra vonatkozó elvárások, előírások megegyeznek a Kockázatkerülő Portfólióra vonatkozó szabályokkal. A likviditási és a működési tartalék esetében: A likviditási és a működési tartalék kizárólag hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe fektethető be. A likviditási és a működési tartalék portfóliójának korrigált átlagos futamideje nem haladhatja meg az egy évet. A pénztár a referencia indexet alkotó egyedi papíroktól való eltérésekre nem szab korlátot. A portfólióba olyan eszköz is elhelyezhető, amely nem szerepel a referencia indexben. Függő Portfólió esetében A vagyonkezelő a jogszabályban (281/2001. korm.rend.) meghatározott eszközcsoportok teljes körén belül az alábbi befektetési korlátok figyelembevételével fekteti be a kezelésbe vett vagyont: A hitelviszonyt megtestesítő papírok korrigált átlagos futamideje felfelé legfeljebb két évvel térhet el a referenciaindex korrigált átlagos futamidejétől. A változó kamatozású papírokat a duration szempontjából úgy kell figyelembe venni, mintha a következő kamatfizetéskor lejárnának. A portfólió közvetlen külföldi deviza kitettsége (külföldi devizákban fennálló, nettó pozíciója) maximum 10% lehet. A Pénztár a referencia indexet alkotó egyedi papírok arányától való eltérésekre nem szab korlátot. A portfólióba olyan eszköz is elhelyezhető, amely nem szerepel a referencia indexben. 14

II. 2.2.3. A pénztár 2010. évi Befektetési politikájának teljesülése A pénztár igazgatótanácsa és ellenőrző bizottsága a 2010. évben minden tárgynegyedévet követően az elmúlt negyedévre vonatkozóan a pénztár és a vagyonkezelő írásos beszámolója alapján elte a Befektetési politikában előírtak teljesítését, a mindenkori papír piaci helyzetet és a várakozásokat. A portfóliók éves bruttó és referencia hozamainak alakulását az alábbi táblázat tartalmazza: Pénztár (fedezeti alap) Referencia portfólió Kock.ker. Klasszikus Kiegyens. Növek. Dinam. Szolg. TEKÖZ* 5,83 % 7,44% 11,15% 13,39% 15,89% 5,77% 4,83% 5,53% 6,11% 10,62% 13,47% 19,21% 5,53% 4,78% *A TEKÖZ portfólió hozama a 2010. július 1-től, a TEKÖZ Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvadásától számított. A Befektetési politika 2010. évi teljesülése kapcsán az alábbiak állapíthatók meg: - A Befektetési politikában megfogalmazott eszköz összetételek megvalósultak. - A pénztári portfólió tekintetében a Befektetési politikában meghatározott korlátok érvényre jutottak. - Éves szinten a fedezeti tartalék portfóliói közül a Kockázatkerülő, a Klasszikus, a Kiegyensúlyozott, a Szolgáltatási és a TEKÖZ portfóliók hozamai meghaladta a referencia hozamot, a Növekedési és a Dinamikus Portfóliók hozamai elmaradtak attól. - A tagdíj célú befektetések hozama a Kiegyensúlyozott, a Növekedési és a Dinamikus Portfóliók tekintetében meghaladta a Pénzügyi tervben előirányzott éves bruttó 8,24%- ot, a Kockázatkerülő és a Klasszikus Portfóliók vonatkozásában elmaradt attól. II. 2.3. A befektetések összetétele A pénztár befektetésekből származó, papírban megtestesülő vagyona piaci en 2010. december 31-én 132.583,3 millió Ft volt, amely 11,9%-kal haladta meg a tárgyévi nyitó vagyon összegét (118.447,1millió Ft). A fordulónapi befektetések döntő többsége (97,4%-a) három papír típusban, magyar állampapírban, jelzáloglevélben és befektetési jegyben testesült meg, a részvények súlya mindössze 0,03% volt. A kötvények piaci e 2,6%-os arányt képviselt. 15

A fedezeti tartalék és a teljes pénztári portfólió 2010. december 31-i záró állományának összetételét, piaci en a következő táblázat mutatja: Értékpapír típus Fedezeti tartalék vagyona Piaci * (eft-ban) Megoszlás (%-ban) Teljes pénztári vagyon Piaci * (eft-ban) Megoszlás (%-ban) Befektetési jegy határozatlan időre 45 996 409 34,85% 45 996 409 34,69% Külf.bef.jegy határozatlan időre 7 742 173 5,86% 7 742 173 5,84% Bef.jegy határozott időre 72 262 0,05% 72 262 0,05% Diszkont kincstárjegyek 7 517 881 5,70% 7 913 845 5,97% Jelzáloglevél 8 565 232 6,49% 8 565 232 6,46% Külf. Jelzáloglevél 727 540 0,55% 727 540 0,55% Belföldi Kötvények 627 446 0,48% 627 446 0,48% Külföldi kötvények 2 755 106 2,09% 2 755 106 2,08% Magyar államkötvények 47 666 309 36,11% 47 666 309 35,95 MNB papír 10 311 303 7,81% 10 501 876 7,92% Nemzetközi részvény 37 778 0,03% 37 778 0,03% Részvény 5 119 0,00% 5 119 0,00% Deviza ügyletek -27 829-0,02% -27 829-0,02% Összesen 131 996 729 100,00% 132 583 266 100,00% *A piaci nem tartalmazza a pénzeszközök ét, valamint a követelés és kötelezettség állományt. A Vagyonkezelő az papír-portfólió összetételének kialakítása, módosítása során a befektetési szabályokról szóló 281/2001.(XII.26) Kormány rendeletben foglaltak szerint járt el. 16

Az papír állomány változását a beszámolási évben az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés Nyitó állomány 2010.01.01-én Beszerzési Beszerzési könyv szerinti e Értékelési különbözet (várható hozam)* adatok ezer Ft-ban Piaci 113 485 929 111 476 770 6 970 378 118 447 148 Változás 14 477 874 14 487 539-351 421 14 136 118 Záró állomány 127 963 803 125 964 309 6 618 957 132 583 266 2010.12.31-én * Az elési különbözet tartalmazza a piaci ben elhatárolt kamatot, a járó osztalékot, valamint a deviza- és egyéb piaci árhatásból származó pozitív és negatív árfolyamkülönbözetet. II. 2.4. pénztári hozamok Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló többször módosított 281/2001. (XII.26.) sz. Kormányrendelet 4. sz. mellékletének előírásai alapján, a pénztár által számított pénztári hozamráta mutatók beszámolási évre vonatkozó eit a következő táblázat szemlélteti: A pénztár fedezeti portfólióinak évesítetlen hozama I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév A fedezeti portfólióinak évesített hozama Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Kockázatkerülő 1,90% 1,69% 1,09% 0,87% 1,42% 1,20% 1,28% 1,07% 5,77% 4,91% Klasszikus 5,06% 4,85% -0,10% -0,32% 3,08% 2,87% -0,71% -0,92% 7,37% 6,53% Kiegyensúlyozott 6,86% 6,72% -0,27% -0,41% 3,78% 3,64% 0,49% 0,35% 11,09% 10,54% Növekedési 7,08% 7,00% -2,03% -2,11% 5,13% 5,05% 2,78% 2,71% 13,33% 13,01% Dinamikus 7,27% 7,16% 1,92% 1,85% 1,57% 1,50% 4,18% 4,10% 15,64% 15,31% TEKÖZ beolvadási* 7,44% 7,38% -1,81% -1,86% 5,10% 4,95% -0,19% -0,33% 10,65% 10,21% Szolgáltatási 1,89% 1,65% 1,10% 0,86% 1,40% 1,17% 1,24% 1,00% 5,72% 4,76% Fedezeti tartalék összesen: 6,67% 6,53% -0,44% -0,58% 3,75% 3,62% 0,68% 0,55% 10,98% 10,44% *A TEKÖZ beolvadási portfólió I. és II. negyedévi hozamai a TEKÖZ Önkéntes Nyugdíjpénztár negyedéves ei. A pénztár működési és likviditási portfóliójában kizárólag likvid papírok (rövid lejáratú állampapírok) volt. A nyugdíjpénztár a portfólió osztályokra meghatározott limiteket folyamatosan figyelemmel kísérte és azokat betartotta. 17

II. 2.4.1. A tervezett hozamtól való eltérés fő okai A pénztár 2010. évi tervében a 2009. évi piaci tendenciák alapján, óvatos becsléssel a fedezeti tartaléknál bruttó 8,24%-os, a működési és a likviditási tartaléknál 4,1 4,1%-os hozammal kalkulált. Tervezett hozamok 2010. I. 2010. II. 2010. III. 2010. IV. 2010. év Átlagos bruttó hozam fedezeti tartalékra Átlagos bruttó hozam működési tartalékra Átlagos bruttó hozam likviditási tartalékra 2,00% 2,00% 2,00% 2,00% 8,24% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 4,1% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 4,1% A befektetési piac a 2010. I. negyedévi növekedést követően a II. negyedévben negatív fordulatot vett, amint az a pénztári vagyon hozam teljesítményein is tükröződött. A III. negyedévben a piac ismét kedvező irányba mozdult, végül a IV. negyedévben újabb fordulattal visszakorrigált. Összességben a befektetési portfóliók éves hozamai jó teljesítménnyel zártak. A teljes évben működő portfóliók közül a Növekedési és a Dinamikus portfóliók kissé elmaradtak a referencia portfólió étől. A befektetési portfóliók hozamindexei a vagyonkezelő számítása alapján 2010. évben az alábbiak szerint alakultak: I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. év Kockázatkerülő portfólió 1,91% 1,09% 1,42% 1,28% 5,83% Referencia portfólió 1,77% 1,07% 1,41% 1,17% 5,53% Különbség 0,14% 0,02% 0,01% 0,11% 0,30% Klasszikus portfólió 5,07% -0,10% 3,09% -0,71% 7,44% Referencia portfólió 4,11% -0,41% 3,00% -0,66% 6,11% Különbség 0,96% 0,31% 0,09% -0,05% 1,33% Kiegyensúlyozott portfólió 6,88% -0,27% 3,78% 0,48% 11,15% Referencia portfólió 6,42% -0,28% 3,91% 0,53% 10,62% Különbség 0,46% 0,01% -0,13% -0,05% 0,53% Növekedési portfólió 7,10% -2,03% 5,14% 2,79% 13,39% Referencia portfólió 7,31% -1,42% 4,96% 2,53% 13,47% Különbség -0,21% -0,61% 0,18% 0,26% -0,08% 18

I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. év Dinamikus portfólió 7,39% 1,96% 1,58% 4,19% 15,89% Referencia portfólió 7,59% 0,87% 4,26% 5,60% 19,21% Különbség -0,20% 1,09% -2,68% -1,41% -3,32% Szolgáltatási portfólió 1,88% 1,12% 1,41% 1,24% 5,77% Referencia portfólió 1,77% 1,07% 1,41% 1,17% 5,53% Különbség 0,11% 0,05% 0,00% 0,07% 0,24% Függő portfólió 1,92% 1,10% 1,43% 1,28% 5,84% Referencia portfólió 1,77% 1,07% 1,41% 1,17% 5,53% Különbség 0,15% 0,03% 0,02% 0,11% 0,31% pénztár (likviditási alap) 1,85% 1,15% 1,41% 1,30% 5,83% pénztár (működési alap) 1,89% 1,14% 1,39% 1,26% 5,80% II. 2.5. A pénztári vagyon és elési különbözet alakulása II. 2.5.1. A pénztári vagyon alakulása Az alábbi táblázatban látható a teljes pénztár vagyon alakulása negyedévenként. adatok ezer Ft-ban A pénztár papírba befektetett vagyonának alakulása 2010-ben* Negyedévek Beszerzési könyvszerinti Értékelési különbözet Piaci 2010. január 1. 111 476 770 6 970 378 118 447 148 I. negyedév 112 534 218 9 430 778 121 964 996 II. negyedév 119 453 451 6 502 026 125 955 477 III. negyedév 120 439 290 10 264 531 130 703 821 IV. negyedév 125 964 309 6 618 957 132 583 266 (*Az elési különbözet tartalmazza az időarányos kamatot és piaci árhatásból adódó árfolyamváltozást. A beszerzési könyv szerinti e és a piaci különbözete mutatja az elési különbözet egyenlegét. A táblázat nem tartalmazza a pénzeszközöket, valamint a követelés és kötelezettség állományt.) A pénztárnak 2010. december 31-én a befektetések kapcsán úton lévő követelése a vagyonkezelővel szemben 0,5 millió Ft ben, a letétkezelővel szemben 317,0 millió Ft összegben állt fenn. Fizetési kötelezettsége a két szolgáltató egyikével sem nem volt tárgyidőszak végén. 19

II. 2. 5.2. Értékelési különbözet alakulása A 2010. év folyamán a pénztár eszközein belül csak az papírokhoz kapcsolódott elési különbözet. A befektetési portfóliókban szereplő papírok piaci e és könyvszerinti e közötti különbséget - a várható hozamot mutatta ki elési különbözetként a pénztár. A pénztár a 2010. év végi elési különbözet megállapításánál a letétkezelő által közölt piaci árakat alkalmazta, amely megfelelt a december utolsó tőzsdei napra közzétett záróárfolyamoknak. Azoknál az papíroknál, ahol az év utolsó tőzsdei napján nem volt kereskedés, ott a december végét közvetlenül megelőző forgalmi nap záróárfolyamát vette figyelembe a pénztár. Az alábbi tábla szemlélteti 2010. évben a várható hozam (elési különbözet) alakulását negyedévente: 2010. évi elési különbözet e ezer Ft-ban január 1. március 31. június 30. szeptember 30. december 31. Belföldi részvények -3 722-3 931-3 781-3 688-3 898 Külföldi részvények és befektetési jegyek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő papírok -21 277-207 846 483 375-304 932-177 796 5 565 772 6 392 363 3 485 074 6 334 211 2 749 086 Befektetési jegyek 1 445 716 3 260 607 2 584 193 4 228 058 4 079 394 Határidős- opciós ügyletek -16 111-10 415-46 836 10 882-27 829 Összesen: 6 970 378 9 430 778 6 502 025 10 264 531 6 618 957 Összességében megállapíthatjuk, hogy a piaci ítéletből származó elési különbözet negyedév végi ei az papír piac hullámzó teljesítményével összhangban jelentős ingadozást tükröznek. Az I. és III. negyedév jó teljesítményét a II. és IV. negyedév kedvezőtlen tendenciái mérsékelték. Az alábbi táblázat szemlélteti az elési különbözet tartalékonkénti és függő portfóliójának alakulását a 2010. évben tartalékonkénti bontásban: Értékelési különbözet megoszlása tartalékonként és a függő portfólióban adatok ezer Ft-ban Időpont Összesen Működési tartalék Fedezeti tartalék Likviditási tartalék* Függő 2010. március 31. 9 430 778 7 368 9 415 471 5 700 2 239 2010. június 30. 6 502 026 5 675 6 493 065 3 228 58 2010. szeptember 30. 10 264 531 3 387 10 256 656 4 248 240 2010. december 31. 6 618 957 1 035 6 614 322 3 310 290 20

A fedezeti tartalék 2010. évi elési különbözetének portfóliónkénti bontását alábbi táblázat szemlélteti: Időpont Értékelési különbözet megoszlása a Fedezeti tartalékon belül Összesen Klasszikus Kockázatkerülő Kiegyensúlyozott adatok ezer Ft-ban Növekedési Dinamikus Szolgáltatási TEKÖZ beolvadási 2010. március 31. 9 415 471 23 374 939 396 7 807 826 619 148 22 432 3 295 0 2010. június 30. 6 493 065 32 978 552 629 5 720 713 162 431 26 124 3 740-5 550 2010. szeptember 30. 10 256 655 33 864 797 108 8 478 293 765 413 26 265 4 217 151 495 2010. december 31. 6 614 322 16 504 471 505 5 395 942 691 344 36 127 2 900 0 A pénztár befektetései között nyilvántartott biztos jövőbeni kötelezettsége a kiegyensúlyozott és a növekedési portfólió tulajdonában lévő kockázati tőkealapokhoz kapcsolódóan keletkezett, amelyek 2010. december 31-i adatait devizanemenkénti részletezésben az alábbi táblázatban foglaltuk össze: papír megnevezése Partners Group Secondary portfólió megnevezése szerződés szerinti (EUR-ban) ebből még lehívható (EUR-ban) könyvszerinti (eft-ban) Értékelési különbözet (eft-ban) Piaci (eft-ban) kiegyensúlyozott 2 057 000 808 444 368 771-27 852 340 919 ROYALTON II kiegyensúlyozott 526 623 225 599 84 015-26 956 57 059 Technology Sicar BANCROFT 3 L.P. Partners Group Mezzanine Partners Group Secondary kiegyensúlyozott 461 000 193 690 76 215-13 254 62 961 kiegyensúlyozott 908 979 688 634 65 163-3 546 61 617 növekedési 250 000 138 807 30 314 2 253 32 567 növekedési 267 000 104 937 47 867-3 613 44 254 ROYALTON II növekedési 81 377 34 861 12 982-4 165 8 817 Technology Sicar BANCROFT 3 L.P. növekedési 65 000 27 310 10 746-1 866 8 880 növekedési 141 021 106 836 10 110-550 9 560 Összesen: 4 758 000 2 329 118 706 183-79 549 626 634 papír megnevezése portfólió megnevezése szerződés szerinti (USD-ben) ebből még lehívható (USD-ben) könyvszerinti (eft-ban) Értékelési különbözet (eft-ban) Piaci (eft-ban) DANUBE SCA SICAR kiegyensúlyozott 264 000 231 870 6 479-2 810 3 669 DANUBE SCA SICAR növekedési 40 000 35 132 982-426 556 Összesen: 304 000 267 002 7 461-3 236 4 225 21

papír megnevezése portfólió megnevezése szerződés szerinti (HUF-ban) ebből még lehívható (HUF-ban) könyvszerinti (eft-ban) Értékelési különbözet (eft-ban) Piaci (eft-ban) CENTRAL FUND kiegyensúlyozott 74 600 000 63 993 826 10 606-2 651 7 955 CENTRAL FUND növekedési 9 460 000 8 115 034 1 345-336 1 009 Összesen: 84 060 000 72 108 860 11 951-2 987 8 964 A forgóeszközök között nyilvántartott papírok ének változását a következő mellékletek tartalmazzák: 11. sz. melléklet: Összefoglaló táblázat a befektetett vagyonról papír típusonként 12.sz. melléklet: Tartalékonkénti összefoglaló táblázat a befektetett vagyonról 13. sz. melléklet: Tartalékonkénti kimutatás a befektetett vagyonról papír típusonként 14. sz. melléklet: Táblázat a várható hozam összetételéről, alakulásáról 15. sz. melléklet: Kimutatás az állampapírok lejárat szerinti megoszlásáról 16. sz. melléklet: Portfóliójelentés 17. sz. melléklet: Tartalékok arányának alakulása a hosszú távú pénzügyi terv tükrében II. 3. Tagdíjbevételek alakulása a 2010. évben II. 3. 1. Tagdíjmegosztás A működési és a likviditási tartalékokra jutó tagdíjbevételek megosztási arányait az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 49. -ának figyelembe vételével határozta meg a pénztár. A befolyt tagdíjak tartalékok közötti megosztása 2010. évben nem változott. A megosztási arányok az alábbiak szerint alakultak: Tartalékonkénti megoszlás Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék 2010. év 0 10.000 Ft/év-ig 90 % 9,9 % 0,10 % 10.001 120.000 Ft/év-ig 94 % 6 % 0,00 % 120.001 Ft/év-től 97,5 % 2,5 % 0,00 % Új belépők ide nem értve a más pénztárból átlépőket - esetén az első megfizetett 2.000,- Ft tagdíj működési célú felhasználásra kerül. 22

II. 3. 2. Azonosított tagdíjbevételek A tagdíj és tagdíjcélú bevételek együttes összege 2010. évben 11.042.326 eft volt, ami 14,9%-kal 1.933.836 eft-tal) alacsonyabb az előző évben realizált nél. Az elmaradás elsősorban a munkáltatói hozzájárulások előző évinél lényegesen alacsonyabb realizálásához köthető. A tagdíjbevételek tartalékonkénti részletezését az alábbi táblázat tartalmazza: adatok ezer Ft-ban Megnevezés 2009. december 31. 2010. december 31. tény tény 2010/2009 Működési célú tagdíjbevétel 715 683 629 252 87,92% Fedezeti célú tagdíjbevétel 12 258 747 10 411 547 84,93% Likviditási célú tagdíjbevétel 1 732 1 527 88,16% Tagdíjbevétel összesen 12 976 162 11 042 326 85,10% II. 3.3. Azonosítatlan (függő) tagdíj és tagdíj célú bevételek alakulása A pénztár a bankszámlájára beérkező jóváírásokat többségében a beérkezést követő napon beazonosítja és a pénztártag egyéni számlájára könyveli, majd a tag által választott portfólióba sorolja és befektetésre továbbítja a vagyonkezelő részére. Azon tételeket, amelyeket a beérkezést követő napon nem lehet pénztártagra beazonosítani, függő számlára könyveli a pénztár, amely az e célra kialakított függő portfólióban kerül befektetésre. A beérkezett bevételeket a pénztár 15 napon belül pénztártagra könyveli. Amennyiben ez a fenti határidőn belül nem lehetséges a befizetés visszautalásra kerül. A beazonosítást követő napon a szükséges portfólióváltásról intézkedik a pénztár. A beazonosított jóváírások hozamát a pénztártagok egyéni számláján a pénztár olyan arányban osztja meg a függő portfólión és a ténylegesen tag által választott portfólión elért hozam között, ahány nap eltelt a beazonosításig. Ezen események egyéni számlán történő elkülönítésére külön dátum mező került felvételre. adatok ezer Ft-ban Megnevezés Nyitó Változás Záró Munkáltatóhoz 133 681-52 290 81 391 rendelhető befizetések Munkáltatóhoz nem 19 623-434 19 189 rendelhető befizetések pénztártaghoz sem 22 363 21 764 44 127 rendelhető befizetések Összesen: 175 667-30 960 144 707 Az azonosítatlan, ezért függő kötelezettségként nyilvántartott befizetések összege 2010. december 31-én 144.707 eft volt, amely a pénztárhoz döntően 2010. decemberében - befolyt befizetések közül azon tételeket, amelyeket a befizetés napján vagy az azt követő napon a pénztár nem tud az egyéni számlán jóváírni és ezáltal a választott portfólióhoz rendelni, azt átmenetileg a függő portfólióba fekteti be. A függő tételekre jutó hozam összegére a pénztár likviditási tartalékot képez. Az azonosítatlan befizetések állományának változását (azok azonosítása utáni egyéni számlán történő jóváírását vagy visszautalását) 30 napos időtartamonkénti megbontásban a 4. számú melléklet szemlélteti. 23

II. 4. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának képzése A pénztár a törvényi előírásoknak és a szabályzatainak megfelelően 2010. évben is rendszeresen felszólított minden a tagdíjvállalással elmaradó nem fizető tagot. Az első felszólítást követően azok a pénztártagok, akik a levélben megadott határidőig (30 nap), illetve év végéig nem rendezték tartozásukat, az egyenlegértesítő kiküldésével egyidejűleg újból felszólításra kerültek. A pénztár a Meg nem fizetett tagdíjak tartalékát negyedévente, a negyedév végén képezi a pénztártagok vállalásának megfelelően. A képzés alapja fix összegű vállalás esetén a vállalás havi összege, míg százalékos vállalás esetén a mindenkori minimálbér havi összege. Amennyiben a pénztártag a pénztár által előírt határidőig hátralékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, és a felszólító levélre a törlesztés ütemezésére, vagy elengedésére irányuló kérelmével nem reagált, azokban az esetekben a pénztár a követelést 2011. évben leírhatónak minősíti és könyveiből a számviteli politikának megfelelő határidővel kivezeti. A szolgáltatásban részesült pénztártagok megfizetetlen hónapjaira képzett tagdíj tartalékból - a kifizetésekkel egyidejűleg - összesen 94,0 millió Ft került kivezetésre 2010. december 31- ig. További 760,5 millió Ft állománycsökkenést jelentett, hogy képzett összegből a többszöri felszólításunk ellenére sem fizető pénztártagokkal szembeni követeléseket hitelezési veszteségként leírta a pénztár. A pénztár felszólító levelének hatására utólag befolyt tagdíjaknak köszönhetően 1.132,8 millió Ft a tartalékot csökkentette. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának részletezését az alábbi táblázat tartalmazza: adatok millió Ft-ban Meg nem fizetett tagdíj tartalékok alakulása 2010. évben működés fedezeti tartalék likviditási tartalék összesen: nyitó 121,57 1 364,21 0,84 1 486,62 képzés 170,68 2 141,52 0,99 2 313,19 - szolg, kifizetés miatt 7,93 85,98 0,06 93,97 - felszólítást követően 66,05 693,96 0,53 760,54 leírás összesen: 73,98 779,94 0,59 854,51 utólag megfizetett 69,33 1 063,22 0,22 1 132,77 záró 148,94 1 662,57 1,02 1 812,53 24